Környezeti ügyek

#Jógyakorlatok #Környezeti ügyek #Környezetszennyezés #Vállalatoknak

”Azzal nem fogjuk megmenteni a Földet, ha olyan zöldséget, gyümölcsöt vásároltunk, amit a szomszéd községben termeltek” – Interjú Miskolczi Istvánnal, a NÉGYOSZ ügyvezetőjével

A növényi alapú élelmiszereket gyártó cégek érdekvédelmi szervezetének ügyvezetője szerint hosszú távon csak a húsfogyasztás csökkentésével mérsékelhetjük a mezőgazdasági termelés negatív hatásait. Úgy véli, sokszor a környezetvédő szervezetek is rosszul látják át, valójában mit kellene tennünk azért, hogy az élelmezésbiztonság fenntartása mellett is csökkenteni tudjuk a klímaváltozás negatív hatásait. A 2022 novemberében alakult NÉGYOSZ (Növényi Alapú Élelmiszereket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetsége) alig másfél év alatt az iparág egyik legnagyobb, komoly érdekképviseleti potenciállal bíró szervezetévé nőtte ki magát. Ma már tizennégy tagjuk van, köztük olyan nagy hazai és nemzetközi vállalatok, mint Magyarország legnagyobb növényi alapú húshelyettesítő-gyártója, a Pápai Hús, a Naszálytej, a Danone, a Bonduelle – de több civil szervezettel is együttműködnek. "Önszerveződő civil kezdeményezésként indultunk, a NÉGYOSZ a V4 országokban rendezett Plant-Powered Perspectives konferenciasorozat magyarországi ágából nőtte ki magát – mondja Miskolczi István, a szervezet ügyvezetője. – A konferencia megszervezésére a MAVEG-et, a Magyar Vegán Egyesületet kérték fel; az elnökük, Bergovecz László gyűjtött maga köré egy kommunikációban, marketingben, rendezvényszervezésben jártas csapatot, közülük kerültek ki a NÉGYOSZ alapítói is.” A NÉGYOSZ célja, hogy népszerűsítse a növényi alapú étrendet és lehetőséget adjon a gyártóknak a megjelenésre. Klasszikus érdekképviseleti munkát is folytatnak: az érintett szakmai, kormányzati szervezetekkel együttműködve igyekeznek erősíteni a szegmens pozícióit a hazai élelmiszeriparon beül. “B2B, B2C és B2G kommunikációval is foglalkozunk, igyekszünk felhívni a gyártók, a döntéshozók és a fogyasztók figyelmét arra, hogy mivel a növényi alapú élelmiszerek világszerte egyre népszerűbbek, az ezek előállításával, termelésével foglalkozó cégek is egyre fontosabb szerepet játszanak a globális élelmiszerrendszerben. Ez egy olyan új termelői és fogyasztói trend, amire oda kell figyelni” – hangsúlyozza Miskolczi. ”A tagjaink tevékenysége, forgalma jelenjelentős hozzáadott értéket jelent a magyar gazdaság számára” A NÉGYOSZ munkáját olyan jónevű, széles körben ismert és elismert nonprofit szervezetek is támogatják, mint a Maveg vagy az Una Terra Alapítvány. “Komoly lehetőségeket látunk a növényi alapú élelmiszerek népszerűsítésében, elterjesztésében – fejtegeti a NÉGYOSZ ügyvezetője. – A tavalyi SIRHA (A SIRHA Budapest, közép-kelet Európa legjelentősebb nemzetközi élelmiszeripari és HoReCa szakkiállítása – a szerk.) keretében megrendezett Közétkeztetési Versenyen a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségével (KÖZSZÖV) közösen igyekeztünk ráirányítani a figyelmet a növényi alapú élelmiszerekben rejlő lehetőségekre. A versenyben résztvevő séfeknek az volt a feladatuk, hogy fenntartható alapanyagokból készítsenek egy háromfogásos, húsmentes ebédet úgy, hogy a komplett menüre összesen 850 forintot költhettek. Az elkészült menükelt egy gasztrozsűri bírálta el; büszkén mondhatom, hogy a három általunk mentorállt csapatból kettő döntőbe jutott, és érmet is szerzett. Igyekszünk ilyen és ehhez hasonló módokon is együtt dolgozni a hazai civil és szakmai szervezetekkel; de jó kapcsolatot ápolunk a Hússzövetséggel, a Tej Terméktanáccsal és más élelmiszeripari szereplőkkel is.” Miskolczi hangsúlyozza: a szervezet “lobbiereje” abból táplálkozik, hogy képesek összefogni és integrálni a jelentős növényi alapú élelmiszergyártókat. “A tagjaink tevékenysége, forgalma jelenjelentős hozzáadott értéket jelent a magyar gazdaság számára: ez a mi tőkénk, ezzel a tőkével igyekszünk jól sáfárkodni, amikor azon dolgozunk, hogy a kormányzati döntéshozók körében is hatékonyan képviseljük az érdekeiket. Ez nem a klasszikus, amerikai értelemben vett »lobbitevékenység«, inkább érdekképviseleti munka. A jelek szerint jól csináljuk, hiszen ma már az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkárságán is kikérik a véleményünket.” Sokan az infláció miatt váltottak flexitáriánus étrendre Miskolczi büszke arra, hogy a nagy cégek mellett olyan kisebb, de komoly potenciállal rendelkező cégek is a tagjaik közé tartoznak, mint a Plant Revolt vagy a szakmában igazi magyar sikertörténetnek számító Vega-Farm Food. “Ezeknek a lendületes, újító szellemiségű cégeknek komoly szerepe lehet abban, hogy nálunk is igazán népszerűvé váljanak a növényi alapú élelmiszerek, köztük a tejtermék-helyettesítők, a húshelyettesítők, a halhelyettesítők, vagy más teljes értékű élelmiszerek” – húzza alá. Egy, a NÉGYOSZ által készített idei kutatás soráén a megkérdezett hazai fogyasztók 13 százaléka vallotta magát flexitáriánusnak (javarészt növényi étrendet követő, csak kevés állati eredetű terméket fogyasztó “rugalmas vegetáriánusnak” – a szerk.), két százaléka vegetáriánusnak és csupán egy százaléka vegánnak. Miskolczi István szerint az elmúlt években jelentősen megnőtt a flexitáriánus diétát követő emberek száma Magyarországon, de ez javarészt az élelmiszer-inflációnak köszönhető. “A válaszadók közel hatvan százaléka a megnövekedett árak miatt, 57 százalékuk az állatjólét áldatlan helyzete, 48 százalékuk pedig a növényi étrend pozitív egészségügyi hatásaival miatt fogta vissza a húsfogyasztását.” Mint mondja, hosszabb távon elkerülhetetlennek tartja, hogy még többen térjenek át a flexitáriánus étrendre. “A Világbank nemrégiben készített egy tanulmányt, amelyben az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO adataira hivatkozva azt írták, a globális üvegházhatású gázkibocsátás közel harminc százalékáért az élelmiszertermelés- és forgalmazás a felelős. Lesújtó adat – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ez az arány itthon is 29-30 százalék körül van; nincs mese, valamit tennünk kell azért, hogy fenntarthatóbbá tegyük az élelmiszerrendszereinket.” A NÉGYOSZ ügyvezetője szerint a legfontosabb az állati eredetű termékek fogyasztásának visszaszorítása lenne. “Igaz ugyan, hogy egy teraszos termelésű rizsföld is legalább annyi metánt juttat a légkörbe, mint egy marhacsorda, mégis jóval kisebb a környezeti lábnyoma, elsősorban azért, mert a rizstermesztéshez nem kell további növényeket: takarmányt termelnünk – hangsúlyozza. – A növénytermesztés – például a gabonaipar – technológiáján, körülményein is változtatnunk kell, de ez a jelenlegi formájában sem okoz akkora környezettermelést, mint a tejtermelés vagy az állattenyésztés.” A tartástól a bocsböfögésig Miskolczi István szerint egyre nagyobb szerephez juthatnak az élelmiszertermelésben az olyan nagy fehérjetartalmú hüvelyes-pillangós növények, mint a a szója, a bab, a lencse, vagy a csicseriborsó. “ Ezeknek jóval kisebb a környezeti lábnyoma, mint az állati eredetű termékeknek, és nagyon jó fehérje-, illetve tápanyagprofillal rendelkeznek – mondja. – Lényegében kiválthatjuk velük az állati eredetű fehérjéket: ma már kimondhatjuk, hogy a szakemberek körében csak “protein átállásként” néven emlegetett váltás megvalósítható.” Miskolczi szerint közkeletű tévedés, hogy az élelmiszeripar okozta környezetterhelés túlnyomó részét a csomagolás és a szállítás okozza. “Ma mindenki azt mondja, hogy rövid ellátási láncokban kell gondolkoznunk, ha lehet, a lakóhelyünk ötven kilométeres körzetében termelt, előállított termékeket vásároljunk. Ezt mi is jó dolognak tartjuk: de nem annyira környezetvédelmi, mint inkább belgazdasági, társadalmi szempontból. Azzal nem fogjuk megmenteni a Földet, ha olyan zöldséget, gyümölcsöt vásároltunk, amit a szomszéd községben termeltek – de hatékonyatlan módszerekkel” – mondja. A szakember hangsúlyozza: amit ma közkeletű kifejezéssel “szén-dioxid kibocsátásnak” nevezünk, az valójában több üvegházhatású gáz kibocsátásából áll össze. “Az egyik legnagyobb ilyen szennyező a metán, aminek nyolcvanszor akkora a szén-dioxid együtthatója, mint magának a szén-dioxidnak. Viszont rövidebb a lebomlási ideje, ezért, ha gyorsan szeretnénk csökkenteni az üvegházhatású gázok arányát a légkörben, a metánnal kell kezdenünk. Márpedig a mezőgazdaság metánkibocsátásának egyik legnagyobb forrása az állattenyésztés – arról nem is beszélve, hogy ez az ágazat az ammónia-kibocsátással, az antibiotikum-szennyezéssel, a rossz szennyvízgazdálkodással és még jó néhány környezetszennyező tevékenységgel együtt mekkora károkat okoz az élővizekben, az erdőkben – a bioszférában. Ez egy nagyon komplex, összetett kérdéskör. Ha megnézünk, hogy egyes mezőgazdasági termékek környezetterhelése milyen tényezőkből áll össze, egy többtucat változóra alapozott vevő képletet kell felállítanunk – a tartástól, takarmányozástól a feldolgozáson, csomagoláson és szállításon át a bociböfögésig." Ideje lenne “hústakarékosabban” élnünk A NÉGYOSZ ügyvezetője szerint komoly problémát okoz, hogy sokszor a környezetvédelemmel foglalkozó civilek sem látják át, valójában mekkora problémát okoz a túlpörgetett állattenyésztés. “Ahogy a májusi Zöld OT-n (a hazai zöld civil szervezetek országos találkozóján – a szerk.) tartott kerekasztal-beszélgetésünkben is hangsúlyoztuk: Magyarországon az emberek többsége nem tudja, milyen környezetvédelmi hatásai vannak az élelmiszerrendszerek működésének. Sok esetben a környezetvédő szervezetek is olyan ötleteket, lépéseket támogatnak, propagálnak, amelyek valójában éppen ellentétesek azzal, ami a környezetre nézve jó és hasznos lenne: elég egy rosszul lefordított kutatás, egy félreértett adat, hogy akaratukon kívül is félrevezessék a közvéleményt – jelenti ki. – Világszerte túlzott reményeket fűznek például a regeneratív állattenyésztéshez, azt mondják, nem a hústermelés okozza az igazi problémát, hanem a nagyüzemi állattartás: ha szabadmezős legeltetési módszert használnánk, az fenntarthatóbb lenne. Igen ám, de nem számolnak a demográfiai adatokkal: azzal, hogy a jelen kereslet mellett, ha mint ükapáink, kicsapnánk a marhákat a gyepűre, az ország teljes területe kevés lenne legelőnek. Ilyen módszerekkel a népesség élelmezése nem megoldható.” Miskolczi szerint fontos rábírni a fogyasztókat, hogy “hústakarékosabban” éljenek. “Ma Magyarországon évente átlagosan hatvannyolc-hetven kiló húst fogyasztunk fejenként. Ha szeretnénk pozitív változást elérni, el kel érnünk, hogy évi 15-20 kiló közé – nagyjából a jelenlegi harmadára – csökkenjen a fogyasztásunk.”

#Környezeti ügyek #Környezetszennyezés

A klímaváltozásnak súlyosan megfizetjük az árát

Egy friss kutatás szerint a dubaji COP28 találkozó óta eltelt fél évben 41 milliárd dolláros kárt okozott a “klímakáosz”. A konzervatív becslések szerint az éghajlatváltozás okozta extrém időjárási jelenségek több mint kétezer-ötszáz ember életét követelték. A Christian Aid a múlt héten, a bonni klímatalálkozó ideje alatt tette közzé legújabb, a klímaváltozás negatív hatásaival foglalkozó kutatását. A jelentés szerint a tavaly decemberi dubaji klímakonferencia, a COP28 óta eltelt fél évben világszerte 41 milliárd dolláros kárt okozott a klímaváltozás; az extrém időjárási jelenségeknek több mint kétezer-ötszáz ember életét követelték. Az éghajlatváltozás okozta áradások és hőhullámok milliók életét keserítették meg – nagy részt olyan országok lakóiét, amelyek alig kimutatható mértékben felelősek a globális felmelegedésért. A Christian Aid szakértői szerint a károk mértéke azt mutatja, hogy a klímakrízis egyre súlyosabbá válik: a gazdag országoknak kötelességük, hogy jelentős összegekkel támogassák azt a veszteség- és káralapot (Loss and Damage Fund), amelynek létrehozását a bonni találkozón is tárgyalták. A szakértők hangsúlyozták: elengedhetetlenül fontos lenne, hogy a világ vezetői visszafogják a fosszilis üzemanyagok – köztük a földgáz, az olaj és a szén – kitermelését, és a megújuló források hasznosításába, valamint a gazdaság és a társadalom klímatűrő képességének erősítésébe invesztáljanak. A gazdag országokon a felelőség terhe A kutatás szerzői szerint a gazdag országok nem tesznek eleget azért, hogy megvalósítsák a COP28 megállapodásban lefektetett intézkedéseket – illetve azért, hogy érdemi segítséget nyújtsanak a szegényebb országoknak a klímaváltozás hatásainak enyhítésében. Ezért is támogatták a káralap felállítását; a probléma csak az, hogy a tehetősebb nemzetek vezetői nehezen hajlanak arra, hogy érdemben feltőkésítsék azt. “Mivel a gazdag országok felelősek a légkör felmelegedését és az extrém időjárási jelenségeket okozó üvegházhatási gázok kibocsátásának túlnyomó részéért, kötelességük lenne, hogy történelmi felelősségüket felvállalva nagyobb mértékben támogassák a káralapot” – emelte ki jelentésében a nemzetközi segélyszervezet. A szakértők hangsúlyozták: a kutatásban szereplő 41 milliárdos kár konzervatív becslés, hiszen a jelentés elkészítésénél csak azokat az adatokat tudták figyelembe venni, amelyeket a biztosítók bocsátottak a rendelkezésükre – márpedig a szegény országokban számos vállalkozás, magánszemély nincs biztosítva. Az extrém időjárási jelenségek okozta “emberi veszteséget” is alulbecsülték, hiszen a riportban nem számoltak azokkal, akiknek a lakhatását, munkáját, tanulmányait lehetetlenítették el a természeti katasztrófák. A nehéz helyzetben élő emberek különösen megszenvedik a klímakatasztrófa hatásait A kutatók négy olyan jelentős természeti katasztrófát említenek a jelentésükben, amelyek a decemberi klímacsúcs óta eltelt fél évben történtek: A brazíliai áradásokban legalább 169 ember halt meg, és 7 milliárd dolláros kárt okoztak a gazdaságnak. A Délnyugat-Ázsiában történt áradásokban legalább 214 ember halt meg, és csak a COP28-nak otthont adó Egyesült Arab Emirátusokban 850 millió dolláros kárt okoztak. A Nyugat-, Dél- és Dél-Kelet Ázsiában tapasztalt hőhullámok csak Mianmarban több mint ezerötszáz áldozatot követeltek. A ciklonok okozta áradások miatt legalább 559 embert halt meg meg Kelet-Afrikában. A jelentés részletesen elemzi, milyen hatással van a klímaváltozás a mindennapjainkra. Az áradások és hőhullámok számos súlyosan érintett régióban ellehetetlenítették az oktatást, ami jelentősen megnehezíti az ott élő gyerekek számára, hogy kitörjenek a szegénységből. Az extrém időjárási jelenségek jelentős károkat okoztak a mezőgazdaságban, ami élelmiszer-ellátási problémákhoz és megugró élelmiszerárakhoz vezethet. Az áradások és a hőhullámok nagyban megnehezítették azoknak az amúgy is nehéz helyzetben élő közösségeknek az életét, mint a menekültcsoportok és a krízisövezetekben élő emberek. A kutatók szerint a megoldás egyszerű: a kormányoknak és a fejlesztési bankoknak azonnal fel kell függeszteniük az olaj-, gáz- és szénkitermelésbe való befektetéseiket, és ezzel párhuzamosan a megújuló energiaforrásokba fektetniük.

#Környezeti ügyek #Vállalatoknak

Zöld kezdeményezésekkel a cégek elégedettebbé és lojálisabbá tehetik a munkavállalóikat

Az irodai energiatakarékossági programok bevezetésétől a home office munka támogatásán át a faültetésig a vállalatok nagyon sok mindent tehetnek azért, hogy fenntarthatóbbá tegyék a mindennapi működésüket. Ezek a programok jó hatással vannak a munkavállalók közérzetére és moráljára is; az előremutató külföldi példák mellett hazai jógyakorlatokról is beszámolhatunk. A kutatások szerint a vállalti munkakörnyezet és munkavégzés zöldítése, illetve a munkatársak bevonásával indított zöld programok jelentősen erősíthetik a munkavállalói elégedettséget, lojalitást, és a cégek rekrutációs potenciálját is növelhetik. A fenntartható működés lehet a vállalatok egyik HR-csodafegyvere: az energiatakarékos irodáktól a faültetésig számos olyan eszköz van, amely amellett, hogy javíthatja a szervezetek “környezettudatos imázsát”, a dolgozóik közérzetére, hangulatára is jó hatással van, és vonzóbbá teheti őket a potenciális munkavállalók körében. A Fast Company több külföldi kis- és nagyvállalat cégvezetőinek bevonásával készült összeállításában annak járt utána, milyen környezettudatos kezdeményezésekkel igyekeznek a cégek fenntarthatóbbá tenni a működésüket – és milyen visszhangja van ezeknek a programjaiknak a munkavállalóik körében. A portál “mini-esettanulmányait” néhány hazai példával mi is megtoldottuk: ahogy ezek a jógyakorlatok is bizonyítják, a fenntartható működés nem a gazdag külföldi cégek úri huncutsága csupán. Kis változtatásokkal is nagy változásokat lehet elérni A tehetséges új munkavállalók felkutatásával, HR-konzultációval és globális munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Airswift a grandiózus gesztusok helyett “kis zöld változtatásokkal” igyekszik fenntarthatóbbá tenni a mindennapi működését. Olyan intézkedésekkel, amelyek nem kívánnak nagyobb reformokat, átállásokat, de összeadódva megsokszorozódik a hatásuk, és így nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a cég környezettudatosabban, energiatakarékosabban és – nem mellesleg – költséghatékonyabban működjön. Az Airswift munkatársai a “digital first” megközelítés jegyében szinte minden dokumentumot digitális formában tárolnak és osztanak meg egymással, illetve az ügyfeleikkel. Csak azokat az anyagokat – például egyes szerződéseket – nyomtatják ki, amelyekből mindenképpen papíralapú kópiára van szükség. A cég HR-vezetői igyekeznek arra ösztönözni a munkatársaikat, hogy mindig kikapcsolják azokat a berendezéseket, amelyeket épp nem használnak: ezzel is jelentős energiafelhasználás takarítható meg. A munkavállalók rendszeres havi tömegközlekedési támogatást is kapnak, arra ösztönözve őket, hogy az autó helyett a környezetkímélőbb utazási lehetőségeket válasszák. A cég a hibrid munkavégzést is támogatja, mint mondják, ha csak azok a dolgozók mennek be az irodába, akiknek mindenképpen muszáj, az nagyban csökkentheti a közlekedéssel együtt járó karbollábnyomukat és az irodai erőforrások használatát. “A munkavállalóink nagyon pozitívan reagáltak ezekre a változtatásokra. Olyannyira, hogy számos változtatást ők maguk javasoltak; miközben az is nagyban hozzájárul a házon belüli zöld kezdeményezéseink sikeréhez, hogy azok jó része a munkatársaink életét is egyszerűbbé teszi, rugalmasabb munkavégzést tesz lehetővé, és pénzt takaríthat meg a számukra” – írja Rob Boyle, az Airsvift marketingigazgatója. A Tenessee Állambeli Franklinben működő Cool Springs Chiropractic az újrahasznosítást tűzte zászlajára. “Olyan »mindent bele« reciklálási programot indítottunk, amely nagyban hozzájárul a cég és a munkavállalói által termelt hulladék csökkentéséhez és a környezetbarát erőforrások hasznosításához – írja Dr. Peter Hinz csontkovács, a cég alapítója. – Ez nagyon jól illeszkedik a filozófiánkhoz, azon vagyunk, hogy a »wellness érzést« az emberek mellett a bolygóra is kiterjesszük." Hinz azt mondja, a cég valamennyi munkavállalója lelkesen csatlakozott a programhoz. “Fantasztikusan jó hatással volt a csapatszellemre. Megerősítette bennünk az összetartozás élményét, hogy együtt tehetünk a környezet megóvásáért.” Üzleti modellből is lehet zöld kezdeményezés Az okosotthon- és okosiroda-rendszerek fejlesztésével és forgalmazásával foglalkozó Daisy remek példa arra, hogy egy cég komoly bevételt termelő üzleti modelljéből is lehet a munkavállalói integritást és összetartást megerősítő zöld iniciatíva. A vállalat többek között okos energiamenedzsment-rendszereket fejleszt, amelyek lehetővé teszik a háztartások és irodák energiafelhasználásának optimalizálását – és ezzel a karbonlábnyomuk csökkentését. “Ennek a rendszernek a bevezetése pozitív hatással volt a csapatunk cég iránti elköteleződésére és moráljára nézve. A munkatársaink büszkék arra, hogy a munkájuk nagyban hozzájárul a fenntartható életmód széleskörű meghonosításáshoz. Amióta elindítottuk a programot, jelentősen nőtt a munkavállalói elégedettség és csökkent a fluktuáció – köszönhetően annak, hogy a dolgozóink könnyen magukévá tudják tenni a Daisy innovációval és környezeti felelősségvállalással kapcsolatos értékeit” – érvel Hatan Kappler, a cég ügyvezetője. A szakember hangsúlyozza: az okos energiamenedzsment program bevezetése a munkaadói pozíciójukra is jó hatással volt. “Amióta az álláshirdetésekben és az interjúk során is hangsúlyozzuk a zöld elkötelezettségünket, huszonöt százalékkal többen jelentkeznek hozzánk.” A Daisyhez hasonlóan a dokumentumszkenneléssel és menedzsmenttel foglalkozó platform, az iScanner is az üzleti modelljén keresztül tudja megszólítani, motiválni a meglévő és reménybeli munkavállalóit. A cég új “Eco-Achievement” programja nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a felhasználói kevesebb papírt fogyasszanak, az általuk fejlesztett alkalmazás folyamatosan monitorozza, hogy a dokumentumaik beszkennelésével és a digitális kópiák megosztásával az ügyfeleik milyen mértékben járulnak hozzá az erdők megóvásához. “Az Eco Achievement program bevezetése nagyban erősítette a csapatszellemet és a dolgozói elkötelezettséget. Az ügyfél-elkötelezettségre is jó hatással volt, hiszen lehetővé tette, hogy a felhasználóink nyomon kövessék, milyen pozitív hatással van a termékünk használata a környezetünkre” – mondja Marina Alekseichik, az iScanner termékmenedzsere. Ültess egy fát a fenntartható jövőért! A munkavállalói és ügyfél-elégedettséget erősítő zöld kezdeményezésekből szerencsére Magyarországon sincs hiány. A K&H Bank például 2022-ben indult programja keretében a 10 millió Fa Alapítvánnyal közösen országszerte 555 fát és 1110 cserjét ültetett el száz oktatási intézmény udvarán, programjuk a gyermeke környezettudatos neveléséhez is nagyban hozzájárult. “A klímavészhelyzet egyre több céget ébreszt rá, hogy felelőssége van a részét kivenni a természetben zajló káros folyamatok megállításából, a helyzet azonnali javításából. Ezekkel a progresszív és az emberiség jövőjét felelősen szemlélő cégekkel működünk szívesen együtt, ilyen partnerünk a K&H is, amely komoly figyelmet fordít a fenntarthatóságra”– mondta a program kapcsán Bojár Iván András, a 10 millió Fa Alapítvány alapítója. A MagNet Bank 1 ügyfél = 1 fa programja keretében minden ügyfele nevében elültet egy-egy facsemetét. 2022 év végéig az Erdőmentők Alapítvány segítségével összesen 60 ezer csemetét plántáltak el, és vállalták, hogy az ügyfélkörük növekedésével összhangban az idei év végéig további 17 500 fát ültetnek majd el. A cég az erdészeti szakemberek ajánlásainak megfelelően vegyes fajtájú “elegyes erdőket” telepít: a kocsányos tölgytől a vadgyümölcsfákon át a juharig számos különféle palántát ültettek ki az Ócsai Tájvédelmi Körzet, az Ipoly-völgye, Nagykőrösi Pusztai Tölgyesek védett állami területein és a Bajonyerdő Zrt. erdeiben.

#ESG #Környezeti ügyek #Vállalatoknak

Net-zero jövő: A KKV-k hozhatják el az igazi változást?

Az ötszáz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató kis- és középvállalkozások a globális gazdaság piaci szereplőinek kilencven százalékát adják. Nélkülük nincs fenntartható, élhető jövő – de csak akkor tehetnek a pozitív változásért, ha megfelelő törvényhozói, szabályozói segítséget kapnak. A kis-és középvállalkozások (KKV-k) a gazdaság gerincét adják. Világszinten az összes piaci szereplő kilencven százaléka az ötszáz főnél kevesebb munkavállalót foglalkozó KKV-k közül kerül ki, ezek a vállalkozások alkalmazzák az összes munkavállaló hetven százalékát és termelik ki a globális GDP felét. A szakemberek szerint összgazdasági jelentőségük, agilitásuk és innovációs potenciáljuk miatt ők lehetnek azok, akik átvezetik a gazdaságot a fenntartható, net-zero jövőbe. A kutatások szerint a lokális ügyfélkörrel és beszállítói rendszerrel rendelkező, a nagyvállalatoknál jóval bizonytalanabb anyagi hátterű KKV-knak különösen fontos lenne, hogy fenntarthatóbb irányba fejlődjenek. Már csak azért is, mert kevésbé válságállóak, mint multinacionális versenytársaik, és sokkal inkább érzik a saját bőrükön a klímaváltozás negatív hatásait – a vízhiánytól a csökkenő termésátlagokon át a ritka, nehezen beszerezhető nyersanyagok elapadásáig. Gazdasági és kormányzati szempontból is fontos lenne a támogatásuk – hiszen nélkülük tömegek kerülnének az utcára, és a feje tetejére állna a globális gazdaság egyensúlya. A KKV-k lehetnek a globális gazdaság motorja A felmérések szerint ma világszinten körülbelül 400 millió KKV működik. Az Európai Unióban ők adják a munkahelyek kétharmadát és a piaci szervezetek által előállított értéktöbblet több mint felét. Az Egyesült Államokban is hasonló a helyzet: ott közel 300 millió KKV van, amelyek az összes álláshely kétharmadát tartják fent. A szakértők szerint a KKV-k már globális gazdasági súlyuknál fogva is kritikus szerepet játszhatnak a tiszta energiára való átállásban, és komolyan hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a világ ökonómiai szempontból új, fenntarthatóbb pályára álljon. Annál is inkább, mivel a saját jól felfogott érdekük is ez: a We Mean Business Coalition 2024-es éves Climate Hub jelentése szerint az idén 44 százalékkal több kis- és középvállalkozás vezetői látják úgy, hogy kiemelten fontos feladat a szennyezőanyag-kibocsátásuk csökkentése, mint tavaly. A klímatudatosság kifizetődő is lehet. A felmérésben résztvevő vezetők 62 százaléka szerint a kibocsátásuk csökkentésének köszönhetően jelentősen javult a piaci megítélésük, 53 százalékuk szerint pedig a klímatudatos intézkedések miatt nagyobb a fogyasztói elfogadottságuk, mint a versenytársaiké. Harminc százalékuk egyenesen úgy látta, hogy új ügyfeleket szereztek azzal, hogy környezettudatosabban és fenntarthatóbban igazgatják a vállalkozásukat. Nem csak piaci, kormányzati befektetésekre is szükség van Ahogy a fenti adatokból is látszik, a legtöbb KKV döntéshozói tisztában vannak azzal, milyen versenyelőnyt jelenthet a számukra a környezettudatos gazdálkodás. Ahhoz azonban, hogy ezek a cégek a “netz-zero” átállás valódi motorjává váljanak, arra is szükség lenne, hogy a kormányok, szabályozó testületek olyan ösztönzőket vezessenek be, amelyek rövid távon is rentábilissá tehetik számukra a fenntartható működéshez szükséges befektetéseket. María Mendeluce, az SME Climate Hub szerzője szerint a KKV-kat elsősorban kormányzati támogatásokkal, adókedvezményekkel, kedvező kamatozású kölcsönökkel, fejlesztési programokkal, a kibocsátás mérésére és nyomorkövetésére szolgáló, széles körben elérhető metódusok és technológiák bevezetésével, illetve tanácsadással lehetne arra ösztönözni, hogy a “net-zero” gazdaság irányába fejlődjenek.

#Környezeti ügyek #Környezetszennyezés #Vállalatoknak

Szén-dioxid árazás: A felelős cégek környezetvédelmi “szuperfegyvere” fenntarthatóbb jövőt ígér

Világszerte egyre több vállalat “árazza be” a saját széndioxid-kibocsátását, ami nagyban hozzájárulhat valós karbonlábnyomuk felméréséhez, és a így, a fenntarthatósági szempontból is megalapozott üzleti döntéseken keresztül negatív környezeti hatásuk csökkentéséhez. Ha a széndioxid-kibocsátás csökkentéséről van szó, sokan az egyéni fogyasztók felelőségét emlegetik: járjunk kisebb autóval, takarékoskodjunk a fűtéssel és a klimatizálással, vásároljunk alacsony karbolköltséggel előállított termékeket – csökkentsük a saját, személyes karbonlábnyomunkat. Tény, hogy a világ ma már több, mint 8,1 milliárdnyi lakója nagyban hozzájárul az emberiség szennyezőanyag-kibocsátásához – különös tekintettel az olyan feltörekvő országok lakóira, mint Kína vagy India –, de az is, hogy az ipari forradalom kezdete óta a legnagyobb cégek termelték ki a globális emisszió több mint kétharmadát. Szerencsére, egyre több nagyvállalat vezetői ismerik fel: a széndioxid-kibocsátás csökkentése közös érdekünk. Ráadásul egy rendkívül hatékony “szuperfegyver” is van a kezükben, amelynek bevetése lehetővé teszi, hogy felmérjék, milyen területeken, mértékben és módszerekkel vághatják vissza igazán hatékonyan a karbonlábnyomukat: a belső szén-dioxid árazás (internal carbon pricing – ICP), vagy “árnyék szén-dioxid árazás” (shadow carbon pricing), amelynek ötletével először az 1997-es Kiotói egyezmény megkötése után álltak elő a szakemberek. Direkt és indirekt kibocsátás Az ICP egy olyan önkéntesen vállalt mérési módszer, amelynek révén a cégek nagy pontossággal megbecsülhetik, milyen költségeket ró a társadalomra az üvegházhatású gáz-kibocsátásuk. Gianfranco Gianfrate, az EDHEC Risk Climate Institute kutatási igazgatója szerint a módszer nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a cégek nem csak a direkt, hanem az indirekt kibocsátásukat is felmérhessék. Mint a The Conversation-ön megjelent cikkében írja, ehhez az kell, hogy ne csak a saját közvetlen tevékenységükből származó kibocsátást, hanem az energiafelhasználásuk, a beszállítói láncuk és a hulladékmenedzsmentjük során keletkező környezetterhelést is figyelembe vegyék. “A direkt kibocsátás a cégek által birtokolt vagy irányított forrásokból származik: mint a kazánjaikban elégetett tüzelőanyagokból vagy a gépjármű-flottájuk működtetéséből származó szennyezés – írja Gianfrate. – Az indirekt kibocsátás felmérésénél olyan tényezőket is figyelembe kell venniük, mint az általuk megvásárolt energia – az elektromosság, a fűtés és hűtés – előállítása nyomán keletkező környezeti költségek. Végül, az olyan, az ellátási láncukon belül keletkező indirekt emissziós forrásokat is számításba kell venniük, mint az alapanyagok és termékek szállítása vagy a hulladéklehelyezés.” A szakember szerint fontos, hogy a vállalatok döntéshozói a szén-dioxid kvóták árának várható alakulásával is számoljanak. Ehhez azonban az kell, hogy alaposan megismerjék azoknak az országoknak a klímapolitikáját, amelyekben működnek, és azokét is, amelyekben szeretnének tovább terjeszkedni. A szennyezőanyag-kibocsátás felmérésével és tervezésével foglalkozó szakembereknek a várható politikai, technológiai és gazdasági változásokat is érdemes felmérniük, hiszen ezek mindegyike komoly hatással lehet a kvótaárakra. Gianfrante hangsúlyozza: a cégek csak akkor tudják jó közelítéssel megbecsülni a saját ICP-jüket, ha valamennyi fent sorolt szempontot figyelembe veszik. A belső szén-dioxid árazásuk kiszámításában segítségükre lehetnek az olyan keretrendszerek, mint az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere, az ETS, vagy az egyes országok saját, a szén-dioxid kibocsátás adóztatásával kapcsolatos jogszabályai. Üzleti szempontból is jó döntés A kutatási igazgató kiemeli: az ICP amellett, hogy segítséget nyújthat a cégeknek abban, hogy optimalizálják, fenntarthatóbbá tegyék a működésüket, a befektetőkkel való kapcsolattartást és kommunikációt is jobbá teheti. Egyre több olyan klímatudatos befektetőcég van világszerte, amely komolyan számításba veszi a cégek fenntarthatóságát a befektetési megtervezése során, és az ICP remek eszköz lehet arra, hogy meggyőzze őket: az adott vállalat hajlandó érdemben áldozni arra, hogy a lehető legkisebb károsanyag-kibocsátással, “jövőállóan” működjön. Mivel a befektetéseken keresztül a szén-dioxid kibocsátással kapcsolatos kérdések a cégek cashflow-jára is hatással lehetnek, üzleti szempontból is okos döntés, ha az ICP-t integrálják a jelentésükbe.

#Jógyakorlatok #Környezeti ügyek

A Lego-dilemma: Miért fontos, hogy a gyártás mellett az ellátási lánc is fenntarthatóan működjön?

A világ legnagyobb játékgyártója elképesztően komoly összegeket öl a fenntarthatóságba. A cég ESG-szakértői mégis úgy döntöttek, hogy elkaszálják az újrahasznosított műanyagból készült építőelemek gyártását – mert a “Bottles to Bricks” iniciatíva az ellátási lánc egészét tekintve jóval nagyobb környezetkárosítással járt volna, mint a hagyományos gyártási metódus. A Lego a világ legnagyobb játékgyártója, a dán Ole Kirk Christiansen által alapított vállalat 2023-ban 8,8 milliárd eurós bevételt ért el. A cég nem csak rendkívül népszerű játékairól ismert, hanem arról is, hogy jelentős összegeket öl a fenntarthatóságba: tavaly jelentették be, hogy a következő három évben közel 1,3 milliárd eurót költenek a karbonlábnyomuk csökkentésére, és határozott céljuk, hogy 2050-re teljesen karbonsemlegessé tegyék a működésüket. A Lego nem szimpla PR-húzásként tekint a környezetvédelemmel kapcsolatos vállalásaira. Vezetői tisztában vannak azzal, hogy legfontosabb ügyfeleik a gyerekek – és persze, a szülők –: a cég fennmaradása és prosperitása szó szerint attól függ, hogy milyen gazdasági-társadalmi körülmények között élnek majd a jövő nemzedékei. Ezért is volt olyan meglepő, amikor 2023 szeptemberében bejelentették, megszüntetik a korábban széles körben népszerűsített újrahasznosítási kezdeményezésüket, a “Bottles to Bricks” programot. Újrahasznosítás: nem mindig ez a megoldás A Bottles to Bricks program keretében a Lego újrahasznosított műanyag palackokból gyártott volna építőkockákat. A projektet azért kaszálták el, mert a cég ESG-szakemberei felmérték: a teljes ellátási láncot tekintve a plasztikhulladék újrahasznosítása jóval nagyobb környezeti terhelést okozna – hozzáadott anyagokat és nagyobb energiafelhasználást követelne –, mint a korábban alkalmazott gyártási metódus. Úgy látták, ez az átállás csak tovább növelné a vállalat széndioxid-kibocsátását, ezért szanálták az ötletet, és tovább keresik annak a módját, hogy környezetbarátabb megoldással váltsák ki a jelenlegi gyártási technológiájukat. A szakemberek szerint jól döntöttek – mi több, példát mutattak azzal kapcsolatban, hogy a fenntarthatóságot nem csak a gyártásnál, hanem az ellátási lánc egészében figyelembe kell venni. Annál is inkább, mivel – ahogy Tinglong Mai, a John Hopkins University professzora, Christopher S. Tang, a University of California ellátási láncokkal foglalkozó szakának vezetője és Hat L. Lee, a Stanford University IT-szakának vezetője írják a The Conversation-ön megjelent közös tanulmányukban – az Európai Unió és az Egyesület Államok ESG-szabályozása is egyre inkább erre ösztönzi a cégeket. Scope 3 kibocsátás: karbonlábnyom a gyártósortól a kukáig Az egyre szigorúbbá váló ESG-szabályozásnak köszönhetően a vállalatvezetők egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy környezeti és társadalmi szempontból fenntarthatóbbá tegyék az általuk irányított szervezetek működését. De a fenntarthatóság nem csak az előállítás, hanem egy termék teljes életciklusa szempontjából értelmezendő kérdés: a gyártáshoz szükséges nyersanyagok kitermelésétől és felhasználásától kezdve az adott produktum használatán át a leselejtezéséig. Ahhoz, hogy a maga teljességében felmérjük egy vállalat károsanyag-kibocsátását, három különböző faktort kell kiértékelnünk: ezek az első, a második és a harmadik hatókörbe tartozó (Scope 1, Scope 2, Scope 3) kibocsátások. A Scope 1 kibocsátások közvetlenül egy gyártó belső folyamataihoz kapcsolódnak. A Scope 2 kibocsátások a cég energiaigényének kielégítéséhez szükséges szennyezőanyag-kibocsátást takarják. A Scope 3 pedig a teljes ellátási lánc – a beszállítók, kereskedők és ügyfelek – által a cég termékei kapcsán generált kibocsátást jelenti. Jelenleg a globálisan működő cégek kevesebb mint harminc százaléka követi nyomon és jelenti a Scope 3 kibocsátását – részben azért, mert ezeket a mutatókat nagyon nehéz monitorozni, részben pedig azért, mert az ezzel kapcsolatos adatok publikálása rossz színben tüntetné fel őket. A jelenlegi becslések szerint globálisan a gyártók Scope 3 kibocsátása 11,4-szer nagyobb, mint a gyártással közvetlenül összefüggő Scope 1 kibocsátásuk. A greenwashing vége? A Lego ebből a szempontból is utat mutatott a többi gyártónak: a műanyagpalackok újrahasznosítására épülő új gyártási technológia ugyan komoly kommunikációs haszonnal járt volna a számukra, de fontosabbnak tartották, hogy – a teljes beszállítói lánc karbonkibocsátását alapul véve – a jó PR helyett a vállalatuk valós környezeti hatásának javítását tűzzék ki célul. Annál is inkább, mivel 2020-2021-ben a Covid-lezárásoknak is köszönhetően világszerte nagyon megugrott a kereslet a termékeik iránt, ami – a felpörgetett gyártás miatt – közel harminc százalékkal növelte a károsanyag-kibocsátásukat. “Minél több cég követi a Lego példáját, és kezdi monitorozni, jelenteni a Scope 3 kibocsátását, annál többen jönnek rá, hogy a karbonlábnyom csökkentése nem csak a gyártási folyamatok fenntarthatóbbá tételétől függ – hanem attól is, hogy hogyan menedzserei egy cég az ellátási lánca és a felhasználói okozta környezeti terhelést” – írja tanulmányában Mai, Tang és Lee. A szakemberek úgy látják, az EU és az USA egyre szigorodó követelményrendszere rákényszerítheti a vállalatokat arra, hogy a teljes életciklusukon keresztül végigkövessék az általuk gyártott termékek környezeti hatásait. “A Scope 3 kibocsátással kapcsolatos regulák kétségkívül növelni fogják a cégekre nehezedő nyomást” – értékelnek. De, mint írják, így van ez jól, hiszen a kiterjesztett jelentéstételi kötelezettség gátat vethet az olyan ártalmas gyakorlatoknak, mint a bújtatott greenwashing.

#Biodiverzitás #ESG #Környezeti ügyek #Környezetszennyezés #Sikersztorik #Vállalatoknak

A klímabarát településfejlesztéstől a teremtésvédelmen át az ESG-szabályozás várható változásaiig számos izgalmas témáról szó esik majd a zöld civil szervezetek országos találkozóján

A 33. Zöld Országos Találkozót május 24-26. között tartják Nagykovácsiban. A szervezők azt remélik, az izgalmas előadásokat, workshopokat, közösségi programokat felvonultató rendezvény tovább erősíti majd a civil szervezetek, a fogyasztók, a döntéshozók és a vállalatok közötti együttműködést. A Zöld Civil Együttműködés idén is megrendezi a hazai zöld szervezetek országos találkozóját. A 33. Zöld Országos Találkozót május 24-26. között tartják Nagykovácsiban, a Teleki-Tisza-kastélyban és az azt körülölelő impozáns parkban. A háromnapos rendezvényen szakmai előadásokkal, fejlesztő workshopokkal és közösségi programokkal várják az érdeklődőket. “Az a célunk, hogy egy olyan találkozót rendezzünk, ami nem csak »klasszikus«, régóta aktív szervezeteknek és támogatóiknak szól. Szeretnénk új társadalmi és civil csoportok felé is nyitni, köztük az egyházi közösségek felé is: ez az egyik oka annak, hogy az idei rendezvény egyik kiemelt témája a környezetvédelem lelki-spirituális megközelítéssel foglalkozó teremtésvédelem lesz” – mondja Merza Péter, az idei főszervező Humusz Szövetség alelnöke. A szervezők a vállalatokat is szeretnék megszólítani. “Hiszünk abban, hogy a »zöld fordulatot«, a környezetvédelmi szempontból fontos változásokat csak széles körű összefogással lehet megvalósítani. Ebben minden érdekelt szegmensnek fontos szerepe van: a civileknek épp úgy, mint a döntéshozóknak, a fogyasztóknak és a vállalatoknak is. Utóbbiakat régóta szeretnénk megszólítani: fontosnak tartjuk, hogy megvitassuk velük, hogyan látják a saját fenntarthatósággal és a környezet védelmével kapcsolatos szerepüket, milyen együttműködéseket köthetünk velük annak érdekében, hogy megóvhassuk azt a természeti közeget, amelyben élünk és dolgozunk. Erre jó apropót, lehetőséget kínál az ESG-szabályozás európai uniós felülvizsgálata, várható változásai” – húzta alá Merza. A kulcsszó: az összefogás A Humusz alelnöke hangsúlyozta: olyan programokat igyekeztek összeállítani, amelyek teret adnak a környezetvédelem ügyében érintett csoportok közötti párbeszédnek, egyeztetésnek. “Vállalati résztvevőink is lesznek, az ESG-vel foglalkozó kerekasztal-beszélgetésre többek között a Deme Ágnest, a KPMG Magyarország fenntarthatósági szolgáltatási ágának menedzserét, Barna Erikát, a MagNet Bank fenntarthatósági menedzserét és Lévai Gábort, a Green Business Academy (GBA) alapítóját is meghívtuk. A civileket Szilágyi Artúr, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője képviseli majd; a beszélgetést Litkai Gergely moderálja” – sorolta Merza Péter. A háromnapos program során számosfontos kérdésről szó esik majd: köztük a klímabarát településfejlesztésről, a víz- és klímavédelemről, a városi zöld megoldásokról, az oktatási jó gyakorlatokról és a gombanód szaporodó akkumulátorgyárakkal kapcsolatos problémákról. “Az előadások mellett izgalmas workshopok és közösségi programok is lesznek. "A szakmai és közösségi program összeállításakor az volt a célunk, hogy a zöld egyesületek, alapítványok szimpatizánsai mellett megszólítsuk az érdeklődő fiatalokat és a pedagógusokat is, akik kedvezményesen regisztrálhatnak a rendezvényre – mondta a Humusz alelnöke. – Nagyon örülnénk, ha Nagykovácsi és környékének lakói is ellátogathatnának hozzánk, őket a szombati Zöld Forgatag rendezvényeire is várjuk.” Mint mondja, a fenntartható jövőt csak közös együttműködéssel lehet megteremteni. “Ebben fontos szerepe van a civil szervezeteknek, a vállalatoknak és a magánembereknek is. Az idei találkozó üzenete épp ez: fogjunk össze és ápoljuk ezeket az együttműködéseket – ápoljuk »közös kertjeinket«, mert csak így fogunk tudni érdemben tenni az élhető környezetért.” Ha te is szívesen részt vennél a 33. Zöld Országos Találkozón, regisztrálj te is a Zöld Civil Együttműködés weboldalán.

#B Corpok itthon és a világban #Jógyakorlatok #Környezeti ügyek #Vállalatoknak

„Egész vállalkozásunk a radikálisan környezetbarát megközelítésre épül” – interjú Domagoj Boljarral, az első horvátországi B Corp, az Earthbound Eco Sneakers társalapítójával

Domagoj Boljar büszke arra, hogy cége “97 százalékban természetes” termékeket gyárt. A Hello Nonprofitnak nyilatkozva elmondta: testvérével, a vállalat másik társalapítójával együtt úgy érezték, nem csak üzleti, hanem személyes okokból is fontos, hogy kiérdemeljék a minősítést. Az Earthbound Eco Sneakers idén januárban jelentette be, hogy kiemelkedően magas, 89,3-es pontszámmal Horvátországban elsőként nyerte el a B Corp minősítést. A korábban Miret néven futó, “97 százalékban természetes” sportcipőket gyártó vállalat az LCA és az OEKO-TEX tanúsítványt is megszerezte. “Egész vállalkozásunk a radikálisan környezetbarát megközelítésre épül, célunk, hogy olyan lábbeliket tervezzünk, amelyek harmóniában vannak a természettel” – mondta a Hello Nonprofitnak nyilatkozva Domagoj Boljar, aki testvérével, Hrvoje Boljarral együtt négy évvel ezelőtt alapította a vállalatot. Komoly előnyei vannak a B Corp minősítés megszerzésének A vállalatvezető büszke arra, hogy környezetbarát kenderszövetből készült sportcipőik gyártása során radikálisan csökkenteni tudták a műanyag és a természetkárosító kémiai anyagok használatát. “Amikor 2020-ban piacra léptünk, két komoly kihívással szembesültünk. Egyrészt szerettük volna elkerülni, hogy a stakeholdereink megkérdőjelezzék azt a kétségtelenül erős marketingüzenetünket, hogy a termékeink »97 százalékban természetesek«; azt is fontosnak tartottuk, hogy elkerüljük a greenwashing vádját, és megkülönböztessük magunkat a versenytársainktól, ezért úgy döntöttünk, független minősítésre pályázunk – magyarázza Boljar. – Másrészt tudtuk, hogy a B Corp minősítés megóv minket a potenciális befektetői nyomástól, ami arra kényszeríthetne minket, hogy letérjünk a magunk kijelölte útról.” Domagoj és Hrovje Boljar, az Earthbound Eco Sneakers alapítói (Fotó: Earthbound Eco Sneakers) Az Earthbound Eco Sneakers társalapítója szerint a B Corp minősítés elnyerésének számos előnye van. “A gazdasági előnye az, hogy az új európai szabályozásnak megfelelően megóv minket a greenwashinggal kapcsolatos vádaktól, miközben lehetővé teszi, hogy hatékonyan és megalapozott módon kommunikáljuk az üzenetünket – fejtegeti. – Így a környezetvédelem iránt elkötelezett vásárlók számára is vonzóak lehetünk, ami tovább erősítheti piacvezető pozíciónkat.” Mint mondja, a certifikáció megszerzése jelentős PR-előnyökkel is jár, és nagyban javította a nemzetközi ismertségüket. ”Célunk, hogy felhívjuk a fogyasztók és az iparág figyelmét a fenntartható gyártás fontosságára” A Boljar-tetsvérek személyesen is elkötelezettnek érzik magukat a környezetbarát termékek gyártása mellett. “Nálunk a személyes és az üzleti indíttatások összekapcsolódnak: a vállalkozásunk az életünk. Hrvoje és én egyfajta »vezeklésként« tekintünk erre a projektre – annál is inkább, mert korábban olyan sportcipők gyártásában vettünk részt, amelyek károsak voltak a környezetre nézve – mondja a cégvezető. – Célunk, hogy felhívjuk a fogyasztók és az iparág figyelmét a fenntartható gyártás fontosságára.” Fotó: Earthbound Eco Sneakers Domagoj Boljar hangsúlyozza: a B Corp minősítés megszerzésének valós piaci értéke is van. “A minősítés megszerzése óta eltelt fél évben hatékonyabbá vált a marketingünk. Kiskereskedelmi cégként azt tapasztaljuk, hogy nőttek az eladásaink, és csökkentek az ügyfélszerzéssel kapcsolatos költségeink. A külföldi PR-tevékenységünk is érezhetően egyszerűbbé és hatékonyabbá vált. Emellett több olyan folyamatunkat is finomhangoltuk, amelyekre korábban nem fordítottunk kellő figyelmet: köztük a vállalatvezetéssel és társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos gyakorlatunkat.” Nem okozott nagyobb nehézségeket az átállás A vállalatvezető szerint szerencséjük volt, hiszen környezetbarát technológiákat használó gyártóként nem kellett komolyabb átszervezéseket eszközölniük ahhoz, hogy megkaphassák a minősítést. “Elsősorban a meglévő gyakorlataink organizálására és formalizálására koncentráltunk. A védjegy megszerzése ugyan átmenetileg növelte a munkaterhelést a cégnél – annál is inkább, mivel ezzel párhuzamosan olyan korábban elkezdett feladatokat is végig kellett vinnünk, mint az LCA és az OEKO-TEX minősítések megszerzése, vagy a munkavállalóink és a stakeholdereink körében végzett adatgyűjtés –, de alapvetően elmondhatjuk, hogy komolyabb problémák, nehézségek nélkül le tudtuk zárni a folyamatot” – mondja. Fotó: Earthbound Eco Sneakers Domagoj Boljar úgy látja, nagyban megkönnyítette a minősítés megszerzését, hogy kis, alapvetően “küldetésorientált” vállalatként nem volt szükség arra, hogy alapjaiban átalakítsák a működésüket. “Ez simábbá tette az átállást. Egy nagyvállalatnak valószínűleg jóval komolyabb szervezeti változtatásokat kell bevezetnie, hogy megfeleljen a B Corp minősítés feltételeinek.”

#Környezeti ügyek #Nonprofitoknak #Oktatás #Sikersztorik #Vállalatoknak

”Új szintre léptünk” – A Scale Impact és a CPI Hungary megállapodást kötött a Bábozd Zöldre Egyesület fejlesztésére

A 2022 őszén indult fejlesztési program máris látványos sikereket hozott, a környezeti neveléssel foglalkozó civil szervezet tavaly negyven százalékkal több intézménnyel tudott együttműködni, és ötven százalékkal több rendezvényt tartott, mint az azt megelőző évben. A Bábozd Zöldre Egyesületet 2010-ben alapította néhány a környezeti nevelést fontosnak tartó pedagógus és kreatív szakember. Az egyesület mesekönyveket ad ki, bábelőadásokat, rendezvényeket, drámaszínházi foglalkozásokat szervez: céljuk, hogy felhívják a gyerekek, a szülők és a pedagógusok figyelmét a környezeti fenntarthatóság és az ökotudatos gondolkodás fontosságára. “A legfontosabb feladatunknak a szemléletformálást, az érzékenyítést, a jövő generáció megszólítását tartjuk, és azt, hogy különféle programjainkkal, szolgáltatásainkkal segítsünk azoknak a felnőtteknek – szülőknek, óvoda- és iskolapedagógusoknak –, akik sokat tehetnek azért, hogy ennek a generációnak a tagjai valóban felelős és környezettudatos felnőttekké cseperedjenek” – mondja Szűcs Krisztina környezetmérnök, az egyesület elnöke. Krisztina sikeres karriert adott fel azért, hogy a környezeti neveléssel foglalkozhasson. “Egy multinacionális vállalatnál dolgoztam, és már nagyon fiatalon magas pozícióba kerültem. Az Egyesült Államokban többek között környezetirányítással, minőségirányítással, CSR-ral foglalkoztam; huszonöt évesen egy auditor csapat élén háromezer cég környezeti teljesítményének monitorozását, fejlesztését irányítottam. Aztán, miután megszületett a kisfiam, Bence, rájöttem, hogy a fenntartható jövőhöz vezető valódi út nem ez, hanem a környezeti nevelés, a legfiatalabbak megszólítása és szemléletformálása” – mondja. Ötven-hatvanezer gyereket szólítottak meg A Bábozd Zöldre Egyesület elindulását egy KEOP-pályázatból (Környezeti és Energia Operatív Program) finanszírozták. “A kreatív koncepciónk az volt, hogy meséken, játékokon keresztül szólítsuk meg a gyerekeket. Ekkor született az első, az egyesület két »főhőse«, Mimó és Csipek kalandjairól szóló mesekönyvünk is. Ez mára hétkötetes sorozattá bővült: a mesék olyan témákat dolgoznak fel, mint a megújuló energiaforrások, a légszennyezés, a zero waste, a csendes-óceáni hulladéksziget, a közösség szerepe, az elidegenedés, vagy az egyéni cselekvés fontossága” – sorolja Krisztina. Az egyes témaköröknek saját “kabalafigurái” vannak. “Potyka béka a vízvédelmet, Berka bagoly a légszennyezést, Kupacs süni a hulladék problémáját személyesíti meg. A Bábozd Zöldre meseuniverzumában minden környezeti tudatossággal kapcsolatos témának külön felelőse van, őket a velünk együtt dolgozó bábszínészek keltik életre az előadásaink során” – magyarázza az egyesület elnöke. A szervezet az elindulása óta eltelt évek során komoly eredményeket tudott felmutatni a környezeti nevelés terén. “Az elmúlt években legalább ötven-hatvanezer kisgyereket tudtuk megszólítani – fejtegeti Szűcs Krisztina. – Mivel azt tapasztaltuk, hogy a szülőket nagyon nehezen érjük el, a pedagógusokat céloztuk meg: az ő közreműködésükkel szervezzük a gyerekeknek szóló programjainkat. Igyekszünk más szervezetekkel is együttműködni, a természetvédelemről szóló könyvet például a Magyar Természetvédők Szövetségével, a természet és a zene harmóniájáról szóló zenés mesekönyvünket pedig a Liszt Ferenc Kamarazenekarral közösen készítettük el.” Jelentős hatékonyságnövelést hozott a CPI Hungary-val való együttműködés A Bábozd Zöldre 2023-ban csatlakozott a Scale Impact kétéves komplex fejlesztési programjához, amelynek keretében a CPI Hungary támogatásával fejleszthetik tovább a szervezetüket, a tevékenységeiket és a programjaikat. A CPI Hungary, Magyarország egyik meghatározó, legzöldebb portfólióval rendelkező ingatlanpiaci szereplője. A Bábozd Zöldre Egyesület a CPI Hungary üzletházaiban több családi napot is szervezett, és a cég vezetőségének egy érzékenyítő workshopot is tartott. “Folyamatosan keressük az együttműködés további lehetőségeit, CSR-szakemberként bízom abban, hogy még sok értékes és előremutató akciót indíthatunk majd együtt” – mondja a Bábozd Zöldre elnöke. „A hazai piacra lépésünk óta, amely több, mint kilenc éve történt, minden erőnkkel és szaktudásunkkal azon vagyunk, hogy felhívjuk a piac és a bérlőink figyelmét a zöld és tudatos működés fontosságára. A felelősség közös abban, hogy lássuk, minden tettünk hatással van a gyermekeink jövőjére. Elsőként állítottunk fel ESG stratégiát a piacon, írtunk alá közös fenntarthatósági megállapodást bérlőinkkel az irodaportfóliónkon, tartunk edukációs és fenntarthatósági fórumot a házainkban. Abban hiszünk, hogy a jövő generációja, akikhez a Bábozd Zöldre Egyesület is hatékonyan eljut, már nemcsak papírra vetett kötelező formai megfelelésként fog tekinteni a fenntartható működésre, hanem egy természetes életforma lesz számukra" – tette hozzá Győri Gyula, a CPI Facility Management igazgatója. “A Scale Impact szakértőinek köszönhetően új szintre léptünk: segítettek »áramvonalasabbá« tenni a stratégiánkat, javítani a kommunikációnkat, érdemben felmérni a hatásláncokat, és a hatásmérésben is komolyan közreműködtek. A CPI Hungary anyagi támogatása és az ő szakértelmük nagyban hozzájárult ahhoz, hogy stabilabbá, fenntarthatóbbá tegyük a működésünket. Nekik köszönhetően tavaly negyven százalékkal több intézménnyel tudtunk együttműködni, több mint hétezer kisgyereket – és rajtuk keresztül a családjaikat – értünk el, és ötven százalékkal több, összesen több mint százhatvan rendezvényt tarthattunk – sorolja az eredményeket Krisztina. – A szervezetfejlesztésre is jutott forrásunk: csatlakozott hozzánk egy új rendezvénykoordinátor, és azt is elértük, hogy tizenhárom évvel az indulás után elnökként végre bejelentett munkatársként dolgozhatom az egyesületben.”

#ESG #Környezeti ügyek #Társadalmi ügyek #Vállalatoknak

Felelőtlen imidzsmosdatás: miért káros a greenwashing és a social washing?

A környezeti és társadalmi tudatosságot hirdető cégek egy része csak papíron működik felelősségteljesen, számos nemzetközi példa bizonyítja, hogy sokuk az ügyfelek és a befektetők megtévesztésére használja a “társadalmi és környezeti felelősségvállalást”. Pedig a tartalmatlan és megtévesztő üzenetek, a be nem tartott vállalások rájuk nézve is ártalmasak lehetnek. Az amerikai székhelyű, népszerű kávézóláncot, a Starbucksot sokáig a környezeti és társadalmi felelősségvállalás bajnokának tartották világszerte. A cég büszkén hirdette, hogy “száz százalékig etikus forrásból” szerzi be az alapanyagait, nagyvonalú juttatásokat ad a dolgozóinak, és támogatja a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolását. Egészen addig, amíg két évvel ezelőtt ki nem derült, hogy régi-új vezérigazgatója, Howard Schultz visszatérése után komoly pénzt és erőforrásokat öltek abba, hogy megnehezítsék Buffalo-i és New York-i munkavállalóik szakszervezetbe tömörülését. Rossz húzás volt: miután több dolgozó is a közösségi médiában “teregette ki a szennyest”, a Starbucks részvényértéke 13 százalékot zuhant, és több befektetési tanácsadó cég is visszaminősítette a besorolását. Idén újabb botrány rázta meg a vállalatot. Egy fogyasztóvédelmi szervezet beperelte őket, mondván félrevezetik a vásárlóikat, amikor azt állítják, hogy kizárólag etikus, fenntartható forrásból szerzik be a kávét és teát. A National Consumers League keresete szerint a Starbucks olyan farmokkal is szoros beszállítói kapcsolatban áll, ahol “súlyos emberi és munkajogi visszaélések történtek, köztük a gyerekmunkások dolgoztatása mellett erőszakos és égbekiáltó szexuális zaklatások és támadások is”. A Starbucks sellője, ami sokáig a felelős, fenntartható vállalati működés emblémájának számított, mára a greenwashing és a social washing jelképévé vált. De nem ők az egyetlen globális nagyvállalat, ami az elmúlt években hasonló botrányokba keveredett: olyan cégóriásokat is tetemre hívtak megtévesztő kommunikációjuk miatt, mint a Disney, vagy a Coca-Cola. Figyelemelterelés és a felelősség áthárítása a fogyasztókra A greenwashing (magyarul “zöldre festés” vagy “zöldre mosdatás”) viszonylag régóta ismert fogalom a környezettudatos vállalatok, szakemberek és fogyasztók körében. Egyik legtöbbet emlegetett példája a British Petroleum (BP) olajcég 2004-es kampánya, amelynek keretében a vállalat PR-esei megismertették a világgal a “karbonlábnyom” kifejezést. Mint kiderült, a fogalmat – amit ma már széles körben használnak az egyes fogyasztók környezeti hatásainak mérésére – egy, a BP-nek dolgozó reklámcég, az Ogilvy & Mather kreatívjai alkották meg azzal a céllal, hogy az egyszeri vásárlókra kenjék a klímaváltozás felelősségét. A cég olyannyira komolyan vette a kampányt, hogy még egy – ma már nem működő – “karbonlábnyom-számlálót” is elindított, hogy ezzel is presszionálja: nem ők, hanem mi, telhetetlen magánemberek tehetünk a folyamatosan emelkedő átlaghőmérsékletről, az egyre súlyosabbá váló aszályokról, a pusztító áradásokról, az erdőtüzekről és a többi, mindannyiunk életét egyre inkább megnehezítő környezeti extremitásról. A sellő a greenwashing és social washing jelképévé vált (Fotó: Nadine Shaabana/Unsplash) A greenwashing lényege, hogy a Starbuckshoz (Disney-hez, Coca-Cola-hoz, BP-hez stb.) hasonló cégek megpróbálják "zöld álca" mögé rejteni környezetkárosító tevékenységüket: hangzatos, de tartalmatlan kampányokkal, üres, vagy valójában elhanyagolható hatást elérő vállalásokkal elterelni a figyelmet arról, milyen károkat okoz – milyen komoly nyersanyag- és energiapazarlással, károsanyag-kibocsátással, a biodiverzitás veszélyes visszavágásával stb. jár – az üzletmenetük. Ilyenek azok a cégek is, amelyek tíz-tizenöt-húsz éven belül “zéró kibocsátást ígérnek”, de ezt azzal szeretnék elérni, hogy miközben töretlenül folytatják a fosszilis üzemanyagok kitermelését és elégetését, látványos erdőtelepítési projekteket indítanak – amelyek aztán tíz esetből kilencszer lényegében kudarcba fulladnak. A zöldre mosdatás hét főbűne 2007-ben a TerraChoice nevű (ma már az UL vállalatcsoportba tartozó) környezetvédelmi marketingcég hét pontban szedte össze a greenwashing “legfőbb bűneit”: azokat a tipikus módszereket, amelyekkel a vállalatok igyekeznek elkendőzni ellentmondásos gyakorlatukat. A Seven Sins of Greenwashing című kutatás szerint ezek: Rejtett trade-off: olyan bújtatott kompromisszumok, amelyek keretében egyes környezeti problémák egy részét orvosolják, miközben a többit változatlanul hagyják (pl.: a fenntartható módon gondozott erdők fájából alacsony energiahatékonyságú berendezésekkel klórral fehérített papírt készítenek) No-proof: olyan, nagy dérrel-dúrral beharangozott “környezetterhelés-csökkentési programok”, amelyek létezését és állítólagos hatásait valójában semmilyen bizonyíték nem támasztja alá (pl.: amikor egy cég bejelenti, hogy “az elmúlt két évben harminc százalékkal csökkentette a karbonlábnyomát”, de az ezzel kapcsolatos független vizsgálatokat, aduitokat, elemzéseket nem hozza nyilvánosságra) Bizonytalanság: az általános, agyonhasznált és kvázi bizonyíthatatlan megfogalmazások használata egy-egy céggel, termékkel, vagy szolgáltatással kapcsolatban (pl.: “zöld”, “fenntartható”, “természetes”, “etikus” stb.) Hamis védjegyek: a greenwashing egyik legextrémebb példája, amikor a cégek valójában nem létező vagy obskúrus minősítő szervezetek logót biggyesztik a termékeikre, hogy megtévesszék a fogyasztóikat Lényegtelenség: olyan valós állítások hangoztatása, amelyek valójában a környezeti ártalmak csökkentése szempontjából irrelevánsak (pl.: egy olyan összetevő kivonása egy cég termékeiből, amelyet korábban már betiltottak; vagy ha azzal dicsekszik egy vállalat, hogy csökkentette bizonyos káros anyagok kibocsátását, miközben a vonatkozó törvényi szabályozás miatt nem is lett volna más választása) Kisebbik rossz: olyan “környezetbarát intézkedések” bevezetése, amelyeknek ugyan lehetnek pozitív hatásai, de azok jelentősége elhanyagolható (pl.: amikor egy gyártó bejelenti, hogy évről-évre több műanyagot reciklál, miközben azt is megtehette volna, hogy környezetbarát anyagokkal váltja ki azok használatát) Nyilvánvalóan hamis állítások: minden greenwashing-bűnök legnagyobbika – amikor egy vállalat egész egyszerűen hazudik, megtévesztő, hamis állításokat tesz a kommunikációja során Képmutatás helyett példamutatást A RepRisk adatelemző cég 2023-as kutatása szerint azon cégek közel harmada, amelyek hajlamosak a greenwashinigra, a social washingtól (magyarul kb. “társadalomtudatosra fürdetés” – a szerk.) sem riadnak vissza. Ez egy viszonylag újkeletű fogalom: lényegében azt takarja, amikor egy vállalat a greenwashing mintájára eltúlozza, elferdíti, meghamisítja a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységét. Színleg kiáll bizonyos társadalmi-szociális kérdések mellet – mint a gyerekjogok, a munkavállalói jogok, a gendersemlegesség, vagy a kisebbségek támogatása –, de valójában nem vagy csak alig tesz valami ezeknek az ügyeknek az előmozdításáért. Nem elég kommunikálni (Fotó: Gilles Lambert/Unsplash) A social washing többféle formában – mint a félrevezető vállalati üzenetek terjesztése vagy hamis, öncélú márkaaktivizmus – manifesztálódhat. Lényegét talán a közkedvelt amerikai humorista, Bo Burnham fogalmazta meg a legfrappánsabban egy, a corporate engagement-videókat kifigurázó szkeccsében: “A kérdés ma már nem az, hogy »szeretnél-e Wheat Thins-t« vásárolni például, hanem az, »támogatod-e a Wheat Thins-t a lyme-kór elleni elkötelezett harcában«.” A Guardian 2022 augusztusában megjelent cikkében több találó példát is hozott a social washingra: A Marks & Spencer kiskereskedelmi élelmiszerlánc a Pride-hónap alatt piacra dobott egy “LGBT-szendvicset”, amit az olyan országokban nem forgalmazott, ahol az azonos neműek kapcsolatát tiltják vagy szankcionálják. Az Audi a Super Bowl híres reklámblokkjában sugárzott hirdetésében bátran kiállt a nemek közötti egyenlőség mellett – miközben alig dolgoztak nők a menedzsmentjében, az igazgatótanácsában pedig egyetlen nő sem kapott helyet. A megoldás az átláthatóság A greenwashing és a social washing terjedése komoly veszélyeket rejt magában. És nem csak a természeti környezetre vagy a társadalomra nézve: a megtévesztő kommunikációs módszerekkel operáló vállalatok maguk is jelentős károkat szenvedhetnek a saját ártó gyakorlatuk miatt. A “rajtakapott” cégeknek gyakran azzal kell szembesülniük, hogy súlyosan megrendül bennük az ügyfeleik, a munkavállalóik és a befektetőik bizalma. Ilyen volt például a Volkswagen esete a meghamisított emissziós adatokkal. A kapcsolódó botrányok nyomán – ahogy a Starbucks korábban említett példája is mutatja – jelentősen veszthetnek a piaci értékükből. A munkavállalói jogok visszavágása, a sokszínűség, méltányosság és befogadás (Diversity, equity and inclusion – DEI) követelményeinek figyelmen kívül hagyása komolyan növelheti a működési költségeiket, ronthatja a termelékenységüket, és növekvő fluktuációt okozhat. A greenwashinggal és social washinggal “hírbe hozott” cégekre komoly bírságokat szabhatnak ki a szabályozó testületek, és a fogyasztóvédelmi szervezetek is a bíróság elé citálhatják őket. A szakértők egyetértenek abban, hogy ezeknek a káros gyakorlatoknak csak nagyobb átláthatósággal, hatásméréssel, széles körben elfogadott minőségbiztosítási sztenderdek bevezetésével, és nem utolsósorban szabályozással lehet gátat szabni. Egyre fontosabbá válik az auditálás, a hiteles tanúsító, akkreditációs rendszerek bevezetése, és az érdekeltek, a stakeholderek elköteleződésének erősítése.

#Jógyakorlatok #Környezetszennyezés #Nonprofitoknak #Vállalatoknak

Évi egymillió tonna élelmiszert dobunk a kukába

Magyarországon még mindig komoly problémát jelent az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-pazarlás. Nagygyörgy Andrással, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatokért felelős igazgatójával és Kiss-Szabó Eszterrel, a Felelős Gasztrohős kommunikációs vezetőjével arról beszélgettünk, hogyan lehetne gátat vetni ennek a negatív tendenciának, és milyen pozitív változásokat hozhat az élelmiszerlánc tudatos átformálása a környezet megóvása és a rászoruló emberek támogatása szempontjából. Világszerte komoly társadalmi és környezeti problémákat okoz az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-pazarlás: az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (Food and Agriculture Organization, FAO) adatai szerint a globális szinten megtermelt élelmiszer közel egyharmada kárba vész. Az Európai Unióban átlagosan évi 131 kilogramm élelmiszert dobunk ki – fejenként. Magyarországon sem rózsás a helyzet: ugyan a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatai javuló tendenciát mutatnak, de a számok így is szomorúak, a magyar háztartások évente átlagosan még mindig közel kétszáznegyven kiló élelmiszert vágnak a kukába. Emiatt is olyan figyelemreméltó a 2005-ben alapított Magyar Élelmiszerbank Egyesület munkája, amely olyan élelmiszeripari áruk, termékek megmentésével, összegyűjtésével és a rászorulókhoz való eljuttatásával foglalkozik, amelyek a kereskedelmi oldalon már feleslegessé váltak: rövid időn belül lejár a szavatosságuk, sérült a csomagolásuk, visszamaradtak egy promócióból, vagy más okból eladhatatlannak minősülnek – annak ellenére, hogy fogyasztásra tökéletesen alkalmasak. “Mi nem elsősorban a végfelhasználókkal foglalkozunk, hanem a termelőkkel és a kereskedőkkel, értékesítőkkel, az élelmiszertermelési értéklánc valamennyi fázisában igyekszünk együttműködéseket kialakítani: a mezőgazdasági termeléstől a feldolgozáson át a kiskereskedelemig és a vendéglátásig – magyarázza Nagygyörgy András, az egyesület külső kapcsolatokért felelős igazgatója. – Tény, hogy a legnagyobb élelmiszer-veszteség a háztartásokban keletkezik, de őket csak figyelemfelhívó, illetve edukációs akciókkal, programokkal tudjuk megcélozni, mert az élelmiszerbiztonsági előírások nem teszik lehetővé, hogy magánszemélyektől gyűjtsünk adományokat.” Fotó: Magyar Élelmiszerbank Nagygyörgy hangsúlyozza: az élelmiszer-veszteség és élelmiszer-pazarlás igen komoly problémát jelent Magyarországon. “A Nébih évi egymillió tonnára teszi a teljes »loss and waste« – veszteség és pazarlás – miatt kárbevesző élelmiszert: előbbi technológiai sajátosságokból, kártevők pusztításából és hasonló, a termelési oldalon jelentkező gondokból, utóbbi pedig javarészt szemléletbeli és kulturális okokból adódik – fejtegeti. – Ennek ellenére a trendekben javuló tendenciát érzékelhetünk: a Nébih lakossági mérései azt mutatják, hogy folyamatosan csökken a háztartásokban keletkező élelmiszerfelesleg, és mi is azt látjuk, hogy a velünk együttműködő áruházláncok, kiskereskedelmi szereplők is egyre kevesebb felesleget termelnek”. Évi tízmillió kiló élelmiszert juttatnak el a rászorulókhoz Az Élelmiszerbank azon van, hogy a törvényhozókkal és a jogalkalmazókkal összefogva új módszereket, eljárásokat dolgozzon ki az élelmiszerfelesleg megmentésére és elosztására. “Tavaly a Nébih-hel közösen kidolgoztunk egy új eljárásrendet, ami lehetővé teszi, hogy az iskolai menzákról, céges rendezvényekről is menthessünk élelmiszert” – mondja a külső kapcsolatokért felelős igazgató. A szervezet évente átlag tízmillió kiló élelmiszert juttat el a rászorulókhoz. “A felesleg mentését tartjuk a legfontosabb feladatunknak: igyekszünk a magunk módszereivel védeni a természetet, és segíteni a rászoruló rétegek, csoportok élelmezését. Számos hajléktalan-központtal, szállóval dolgozunk együtt, de a fogyatékkal élőket, a nagycsaládosokat, az idősgondozásban élőket és a gyerekotthonok lakóit támogató szervezeteket is a partnereink között tudhatjuk. Összesen több mint hatszáz szervezettel működünk együtt országszerte; igyekszünk nagy súlyt fektetni arra, hogy az általunk megmentett feleslegeket arányosan osszuk el. A partnereink között vannak olyan nagy intézmények, mint a főváros hajléktalan-ellátásáért felelős BMSZKI (Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei – a szerk.), kisebb-nagyobb önkormányzatok, civil szervezetek, családok átmeneti otthonai és a szegregátumokban működő tanodák is.” Az Élelmiszerbank több vállalati partnerrel is együttműködik: áruházláncoktól, kiskereskedelmi hálózatoktól is folyamatosan mentik a felesleget. “Igyekszünk egyfajta mediátor-, vagy hídszerepet betölteni a nagy cégek és a civil szervezetek között: erre már csak azért is szükség van, mert effajta támogatás nélkül bajosan tudnának egymásra találni. Márpedig egy nagy logisztikai rendszereket működtető kereskedelmi lánc számára fontos, hogy olyan segítő csoportokkal dolgozhasson együtt, amik képesek átlátható módon, határidőre szétosztani az adományokat. Mi ebben nyújtunk nekik egyfajta minőségbiztosítási szolgáltatást.” Napi háromszáz ételosztást tartanak A magyarországi nonprofit szervezetek között az Élelmiszerbank kimondottan nagynak számít. “A központi irodánkban húsz fizetett munkatárs dolgozik, de emellett van még körülbelül hatvan önkéntesünk is, akik rendszeresen, akár napi szinten kiveszik a részüket az olyan komoly feladatok ellátásából, mint az adminisztráció, vagy a kontrolling – mondja Nagygyörgy András. – Tudom, ez elsőre soknak tűnhet – de ha belegondolunk, hogy tavaly 15 milliárd forint értékű élelmiszert mentettünk meg és osztottunk szét, belátható, hogy rendkívül hatékonyan működünk. Ehhez természetesen az kell, hogy a velünk együttműködő karitatív szervezetek is hadrendbe állítsák a munkatársaikat, önkénteseiket: naponta körülbelül háromszáz ételosztást tartanak szerte az országban a hálózatunkon keresztül, amelyek lebonyolításához a szervezőktől az adományokat szállító sofőrökig nagyon sok közreműködőre van szükség.” A civil szervezetek önkéntesei mellett az önkormányzatok alkalmazottai és a szociális dolgozók is szívesen vesznek részt a munkájukban. “Sokan azt mondják, hogy – mindegy, hogy egy drogrehabilitációs központban, egy hátrányos helyzetű gyerekeket oktató tanodában, vagy épp a tanyavilágban élő idős emberek ellátásában dolgoznak – a klienseik, pácienseik sokkal nyitottabban, nagyobb bizalommal fogadják őket, ha van náluk élelmiszercsomag – így ezek a rajtunk keresztül érkező adományok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy hatékonyabban végezhessék a munkájukat” – mondja. Évente kétszer nagy adománygyűjtő akciókat is tartanak. "Közeleg a tavaszi tartósélelmiszer-gyűjtés, ilyenkor egy-egy hétvégén akár három-hatezer önkéntes is segíti a munkánkat.” Szemléletformálás és edukáció Az Élelmiszerbankhoz hasonlóan a 2012-ben indult Felelős Gasztrohős Alapítvány is azért dolgozik, hogy csökkentse az élelmiszerpazarlást Magyarországon. "Kezdetben főleg vendéglátóhelyekkel foglalkoztunk, de ma már inkább a lakossági szemléletformálásra fókuszálunk. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy felhívjuk a figyelmet az élelmiszerhulladék csökkentésének fontosságára, és a fenntartható étkezést is igyekszünk népszerűsíteni. Próbáljuk rávenni a fogyasztókat, hogy ha lehet, helyi, a lakóhelyük ötven kilométeres környékén megtermelt, illetve szezonális alapanyagokat vásároljanak, de a hús- és tejtermékek fogyasztásának csökkentését is propagáljuk” – sorolja Kiss-Szabó Eszter, az alapítvány kommunikációs vezetője. A szervezet óvodásoknak, általános- és középiskolásoknak, valamint felnőtteknek szóló programokat is szervez, amelyek keretében játékos, élményalapú formában adják át a felelős étkezéssel, környezetbarát gasztronómiával kapcsolatos tudást, ismereteket a résztvevőknek. "Ez nem csak a gyerekeknél, hanem a felnőtteknél is működik: a céges csapatépítőinken, kitelepüléseinken azt tapasztaljuk, hogy ők is sokkal könnyebben fogadják be az általunk közvetített információkat, ha játékos, interaktív formában próbáljuk átadni azokat nekik.” Fotó: Felelős Gasztrohős A Gasztrohős a “terepmunka” mellett kommunikációs kampányokat is szervez. "Évente két-három nagyobb kampányunk van, amelyek keretében általában egy-egy fenntartható étkezéssel kapcsolatos témát dolgozunk fel. Gyakorlati ötleteket is adunk; az egyik 2019-es, élelmiszerhulladékkal, élelmiszerpazarlással foglalkozó kampányunk során arra kértük a velünk együttműködő éttermeket, hogy szokatlan, általában kidobásra ítélt alapanyagból – héjakból, szárakból, ritkán használt állati részekből – készítsenek ételeket. Mi adjuk ki a Fenntartható Vendéglátóhely és a Fenntartható Kávézó minősítést is, mindkettőt komoly, részletesen kidolgozott, többlépcsős kritériumrendszer alapján ítéljük oda az erre pályázó cégeknek.” Az alapítvány catering cégekkel is együttműködik. “Nekik »zöld catering« tanácsadást tartunk” – magyarázza Kiss Szabó Eszter. A kisebb boltokkal, vendéglőkkel is együttműködnének Annak ellenére, hogy az Élelmiszerbank – már csak a korábban említett élelmiszerbiztonsági előírások miatt is – “nagyipari szemlélettel” közelít az élelmiszermentés kérdéséhez, ők is foglalkoznak lakossági edukációval, figyelemfelhívással, kommunikációval. Az egyesület üzemelteti többek között az Esélyt az ételnek! nevű honlapot, ahol különféle élelmiszerpazarlással kapcsolatos információkat, a pazarlás csökkentésével, visszafogásával kapcsolatos tanácsokat és a fenntartható, “pazarlásmentes” ételek készítéséhez szükséges recepteket találhat az odalátogató. “Néhány évvel ezelőtt elindítottuk a JótéKonyha nevű szolgáltatásunkat is, amelynek keretében a konferenciáktól az esküvőkig különféle rendezvényekre rendelhetnek tőlünk a környezettudatosságot fontosnak tartó cégek és magánszemélyek fenntartható, pazarlásmentes szemlélettel készült cateringet – magyarázza Nagygyörgy András. – Részben ez a vállalkozásunk is a szemléletformálást szolgálja, hiszen a hasonló rendezvényeken általában rengeteg felesleg keletkezik, mert a szervezők azt gondolják, a svédasztalnak akkor is roskadoznia kell az ételtől, ha már mindenki jóllakott.” Az egyesület folyamatosan fejleszti, bővíti a tevékenységei körét. "Szeretnénk elérni, hogy a nagy kereskedelmi láncok mellett a kisebb helyi boltokkal, vendéglőkkel is együttműködhessünk. Ehhez persze egy újfajta elosztási modellre lesz szükség: ezért is kezdtünk bele a Munch-csal egy olyan applikáció fejlesztésébe, ami lehetővé teheti, hogy ezek a mikro- vagy kisvállalkozások is támogathassák a náluk megmaradó ételekkel, élelmiszerekkel a rászorulókat.” Az Élelmiszerbank a “non-food” adományok összegyűjtésében is gondolkodik. “Szeretnénk kidolgozni egy rendszert a bútorok, felhasználási tárgyak mentésére. Együtt tudnánk működni például olyan irodaházakkal, ahol felújítják, kicserélik a berendezéseket, mert ezeknél a fejlesztéseknél, átalakításoknál általában rengeteg kidobásra szánt bútor halmozódik fel.” Nagygyörgy hangsúlyozza: az általuk képviselt modell a rászorulók ellátásának egyik leghatékonyabb módja. “Mivel más segítő szervezetekkel ellentétben nekünk az ételek, élelmiszerek megvásárlása és elkészítése helyett csak a logisztikával kell foglalkoznunk, sokkal költséghatékonyabban működhetünk, így egy forint ráfordításával harminc forint értékű adományt tudunk célba juttatni.”

Továbbiak betöltése

Scale Impact Nonprofit Kft.

SZÉKHELY:
1038 Budapest, Temes utca 11. E. ép. 1.

ADÓSZÁM:
29306972-2-41

TELEFONSZÁM:
+36 30 587 9054

EMAIL:
info@scaleimpact.hu

2024 © Hello Nonprofit | adatkezelés |

Powered by Scale Impact Kft.

Made with by WPViking Agency

Kiemelt támogatónk

Támogatóink