fenntarthatóság

Kategória

Kategória
  • B Corpok itthon és a világban
  • Digitalizáció
  • ESG
  • Jógyakorlatok
  • Környezeti ügyek
    • Biodiverzitás
    • Környezetszennyezés
  • Lakhatás
  • Nonprofitoknak
  • Partnerek
    • Szakértőink
    • Szerzőink
  • Sikersztorik
  • Társadalmi ügyek
    • Egészség
    • Leszakadó régiók
    • Oktatás
    • Társadalmi diverzitás
  • Társadalmi vállalkozás
  • Vállalatoknak

Címkék

Címkék
  • #civilek
  • #digitalizáció
  • #társadalmi vállalkozás
  • #Tippek/ jó gyakorlatok
  • adománygyűjtés
  • adománytaxi
  • ashoka
  • b corp
  • b lab
  • B-corp
  • bbm
  • brandépítés
  • chatgpt
  • civil szervezet
  • civilek
  • civilszervezetek
  • civl szervezetek
  • corporate citizenship
  • CSR
  • csr platform
  • design thinking
  • digitalizáció
  • e-learning
  • earthbound eco sneakers
  • edukáció
  • egészségügy
  • érdekvédelem
  • ESG
  • ételmentés
  • etikus működés
  • fejlesztés
  • fejlesztzés
  • felzárkóztatás
  • fenntarthatóság
  • fenntarthatság
  • fogyasztás
  • forprofit
  • forptofit
  • fundraiding
  • fundraising
#Vállalatoknak

A vállalati önkéntesség a cégeknek is komoly hasznot hajthat

Egy friss tanulmány szerint a cégek és nonprofit szervezetek közös önkéntes programjai motiváltabbá, produktívabbá és kiegyensúlyozottabbá teszik a munkavállalókat, ami a termelékenységre és a nyereségességre is pozitív hatással van. A brit közösségi szektor ernyőszervezete, a National Council for Voluntary Organisations (NCVO) felmérése szerint a vállalati önkéntes programok nem csak az erőforráshiányos nonprofit szervezetek gondjain enyhíthetnek, hanem a cégek termelékenységét és nyereségességét is nagyban javíthatják. A nonprofitok világszerte egyre komolyabb önkénteshiánnyal küzdenek, amin a fiatalabb generációk tagjainak bevonása, érzékenyítése, mozgósítása mellett a társadalmi felelősségvállalást fontosnak tartó cégekkel kötött együttműködések is segíthetnek. A Pro Bono Economics közelmúltban megjelent jelentése szerint azok a munkavállalók, akik vállalati önkéntes programokban vesznek részt, átlagosan évi 0,9 nappal kevesebbet hiányoznak a munkahelyükről; az önkéntesség javítja a munkatársak produktivitását, motiváltságát és közérzetét – ami a cégek teljesítményére is pozitív hatással van. Mint írják, a munkavállalói elégedettségnek konkrét, pénzben kifejezhető értéke van: azok a dolgozók, akik önkéntes programokban vesznek részt évi 800-1300 fonttal (362 ezer-588,5 ezer forint) több hasznot hajtanak a vállalatuknak. “Ha a munkahelyi önkéntesség lehetőségét valamennyi brit munkavállalóra kiterjesztenék, a jelenleginél 1,5-2,8 millióval többen vennének részt a nonprofit szervezetek munkájában” – érveltek. ”Pótolhatatlan segítséget jelenthet” Sarah Vilbert, az NCVO ügyvezetője szerint a munkahelyi önkéntesség nem csak a munkavállalók közérzetét – és így a cégek termelékenységére, nyereségességét – javíthatja, hanem a nonprofitok munkáját is nagyban segítheti. “Pótolhatatlan segítséget jelenthet ezeknek a szervezeteknek a számára abban, hogy új önkénteseket rekrutáljanak” – húzta alá. “Ha lehetővé tesszük a munkavállalóknak azt, hogy a számukra fontos ügyek szolgálatába állítsák a tudásukat és a tehetségüket, a segítő szervezetek olyan szaktudásra és erőforrásokra tehetnek szert, amely jelentősen növelheti a pozitív társadalmi hatásukat” – érvelt Vilbert. Mint mondta, ahhoz hogy a lehető legnagyobb társadalmi hasznot “húzhassuk ki” az ilyen együttműködésekből, az kell, hogy a lehető legtöbb ember számára elérhetővé tegyük az önkéntes programokat. “Ahhoz, hogy maximalizáljuk ezeknek az együttműködéseknek hatását, meg kell teremtenünk a megfelelő feltételeket. Mind a nonprofitoknak, mind a vállalatoknak oda kell figyelniük arra, hogy rugalmas, mindenki számára nyitott és hozzáférhető lehetőségeket kínáljanak a részvételre.” Az önkéntesség befektetés A Pro Bono Economics tanulmányát megrendelő jótékonysági szervezet, a Pilotlight szerint az önkéntes programok elindítása jó befektetés lehet a munkaadók számára, akiknek minden egyes közösségi programokba invesztált font 1,5-3,6 font (680-1630 forint) hasznot hozhat. Becsléseik szerint ha az ilyen programokat az összes nagy-britanniai munkavállaló számára elérhetővé tennék, az éves szinten közel 2,2 milliárd fontos (közel 1000 milliárd forint) éves GDP-növekedést hozhatna. “Ha az üzlet és a jótékonyság kapcsolatát nézzük, ezek az eredmények mindent megváltoztatnak – mondta Civilsociety.co.uk-nak nyilatkozva Ed Mayo, a Pilotlight ügyvezetője. – Az önkéntesség nem költség, hanem befektetés. Jó a jótékonysági szervezeteknek, jó az önkénteseknek, és jó az üzleti eredménynek is.” Jansev Jemal, a Pro Bono Economics kutatási igazgatója szerint a munkahelyi önkéntesség “háromszoros hasznot hajt”: “Növeli a termelékenységet, milliárdos többletet termel a britt gazdaságban, és a nonprofit szervezetek helyzetét is jelentősen javíthatja.” Mind mondja, az is fontos, hogy a jótékonysági szervezetek reálisan mérlegeljék, hány új önkéntest tudnak integrálni a munkájukba. “Az önkéntesek menedzselése komoly erőforrásokat, szervezési kapacitásokat és vezetői képességeket követel” – hangsúlyozta. Mint mondta, a cégeknek is komolyan el kell gondolkodniuk azon, hogyan szervezik meg ezeket a programokat. “Végig kell gondolniuk, milyen ügyekbe fektetik a pénzüket, hogy a tevékenységükhöz leginkább illeszkedő partnereket találhassák meg.”
#B Corpok itthon és a világban

Itt a B Corp reneszánsz: Egyre több cég csatlakozik a felelős vállalatok közösségéhez

2020 és 2023 között több mint duplájára nőtt a B Corp minősítést szerzett cégek száma. A mozgalomhoz magyar vállalatok – köztük itthon elsőként a Scale Impact és nemrégiben a Danone Magyarország – is csatlakoztak; a szakemberek szerint az egyre szigorúbbá váló ESG-szabályozás mellett az ügyfél-elvárások változása is arra sarkallja a cégeket, hogy megszerezzék a certifikációt. 2023-ban valóságos “B Corp robbanás” történt a világban: olyan sok cég szerette volna megszerezni a környezeti és társadalmi szempontból felelősen és fenntarthatóan működő szervezeteknek járó minősítést, hogy a tanúsítványokat kiállító B Lab-nek új munkatársakat kellett felvennie, és több tucat országban átmenetileg befagyasztották a certifikációs folyamatot. 2020 és 2023 között 3735-ről nyolcezerre nőtt a B Corp-minősített cégek száma. Magyarországon is több ilyen vállalat működik: amióta a Hello Nonprofit “anyavállalata”, a kiemelt társadalmi hasznosságú szervezetek fejlesztésével, valamint a civilek, a vállalatok és a szakemberek közötti párbeszéd és együttműködés előmozdításával foglalkozó Scale Impact 2017-ben a hazai vállalatok közül elsőként szerezte meg a minősítést, olyan nagy cégek magyarországi leánykái követték a példáját, mint a Nespresso, vagy a Danone. A szakemberek szerint a B Corp certifikáció iránt megnövekedett globális érdeklődést két, egymástól élesen eltérő, mégis egy irányba mutató tényező hajtja: egyrészt az Európában és Amerikában is egyre szigorúbbá váló ESG-szabályozás – másrészt az, hogy az ügyfelek mellett a potenciális munkavállalók számára is egyre fontosabb, hogy olyan vállalatokkal kerüljenek kapcsolatba, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak a környezeti és társadalmi fenntarthatóságra. Ahogy a befektetők számára is: a Capital Group adatai szerint 2023-ban már a befektetési cégek 89 százaléka vette figyelembe üzleti döntéseinél a cégek ESG-stratégiáját. A minősítés megszerzése sokszor hosszadalmas és költséges folyamat A képlet egyszerű: ha már az egyre szigorúbb ESG-szabályozás és a stakeholderek nyomása miatt úgyis fenntarthatóbbá és felelőssebbé kell tenniük a vállalatoknak a működésüket, miért ne tennének még egy lépést előre, és pályáznának a B Corp-minősítésre? A 2006-ban bevezetett védjegy igencsak jól mutat egy cég rezüméjében: ahogy arról a Hello Nonprofit is írt, a B Corp vállalatok számos területen jobban teljesítenek, mint hagyományos üzleti szemlélet szerint tevékenykedő társaik – nem csak ügyfelek, a munkavállalók és a befektetők számára vonzóbbak, hanem sok esetben pénzügyileg is sikeresebbek. A B Corp minősítés abban is a segítségükre lehet, hogy elkerüljék az egyre inkább “konzumer-átokszóvá” váló greenwashing, social washing, vagy éppen – mert a mesterséges intelligencia-alapú megoldások iránti érdeklődés miatt bizony, már ilyen is van – az MI-washing vádját. Tény, hogy a fenntarthatóan működő cégek termékei és szolgáltatásai sokszor drágábbak, mint a tömegtermelés-optimalizált modellre építkező versenytársaiké, de a trendek világszerte azt mutatják, hogy egyre több vásárló, ügyfél hajlandó többet fizetni, ha tudja, az, amit megvesz, etikus forrásból származik.Minden előnyével együtt, a B Corp-minősítés megszerzése nem ritkán nehéz, hosszadalmas és költséges folyamat. Joachim Krapels, a B Lab stratégiai vezetője tavaly a ModernRetail-nek nyilatkozva azt mondta, vannak vállalatok, amelyek “már eleve B-nek születtek”, de olyanok is, amelyeknek “komoly fejlesztési folyamaton” kell keresztülmenniük ahhoz, hogy megkaphassák a B Corp-pecsétet. “Ezek a cégek nagyon különböző helyzetből indulnak – hangsúlyozta Krapels. – De tudják, hogy hova tartunk, tudják, milyen krízissel kell szembenéznünk, és úgy gondolják, »Ha nekigyürkőzünk, a mi cégünk is tehet azért, hogy jobb hely legyen ez a világ«.” Fenntarthatóság és átláthatóság A B Lab 2006-ban kezdte certifikációs tevékenységét. Olyan vállalatokat invitáltak a tagjaik közé, akik a profitmaximalizálás helyett inkább az általuk megcélzott fogyasztói és munkavállalói célcsoportok szempontjait középpontba állító stakeholder vállalatirányítás (stakeholder governance) irányába szerettek volna fejlődni; a gazdaságos működés mellett a tevékenységük környezeti és szociális hatásait is hajlandók voltak mérlegre tenni. Ahhoz, hogy megkaphassák a B Corp minősítést, a cégeknek legalább nyolcvan pontot kell elérniük a B Lab rendkívül rigorózus értékelési folyamata, a B Impact Assesment során. Ahogy arról egy korábbi cikkünkben Sarah Garcia, a B Lab Europe piacfejlesztési szakértője is részletesen írt, a vállalatokat öt különféle szempontból vizsgálják, ezek: a vállalatirányítás a munkavállalók helyzete az ügyfelek érdekei a környezeti hatások és a közösségi szempontok. Az értékelést követően a B Corp-státuszra pályázó cégeknek még egy “kockázatfelmérésen” (risk review) is át kell esniük, amelynek során a működésükkel és a folyamataikkal kapcsolatos kérdésekre kell választ adniuk. Ahhoz is hozzá kell járulniuk, hogy nyilvánosan közzétegyék az értékelésükkel kapcsolatos adatokat, és ahhoz is, hogy a minősítésükett háromévente felülvizsgálja a B Lab. Egyre nagyobb értéket képvisel a “B betűs pecsét” A B Corp minősítés megszerzése hosszú és nem egyszer komoly átszervezéseket, befektetéseket igénylő folyamat, amelynek során a munkavédelmi szabályok betartásától az ellátási lánc etikus és fenntartható működéséig szigorúan átvilágítják a vállalatokat. De megéri, mert – ahogy Annie Agle, a túrafelszereléseket forgalmazó Cotopaxi fenntarthatósági igazgatója fogalmazott – “egyértelműen jelzi, hogy egy cég komoly erőforrásokat öl abba, hogy tudatosan és fenntarthatóan működjön”. “Olyan hitelességet testesít meg, ami valódi értéket teremt” – mondta a B Corp-védjegyről. Agle szerint minél több cég pályázik a minősítés megszerzésére, annál nagyobb tőkét képvisel a “B betűs pecsét”. Az ügyfelek, potenciális munkavállalók és befektetők mára megszokták, hogy minden vállalat – még a legfelelőtlenebbül működők is – a “környezettudatosság” és a “társadalmi felelősségvállalás” jól csengő frázisaival futtatja magát: ezért a B Corp-minősítés valódi értéket jelenthet a számukra, hiszen azt bizonyítja, hogy a cég, amelyik elnyerte, szigorú ellenőrzési folyamaton esett át. Ami nagy segítséget nyújthat többek között abban is, hogy elkerüljék a greenwashing, a social washing, a rainbow washing – tulajdonképpen bármiféle képmutató piaci vagy marketinggyakorlat – vádját. Arról nem is beszélve, hogy – mivel a B Lab mára többezer cégből álló globális hálózatot épített maga köré – könnyen kapcsolatba kerülhetnek olyan, hozzájuk hasonló módon gondolkozó szervezetekkel, amelyekkel összefogva sokszorosára növelhetik pozitív környezeti és társadalmi hatásukat. A B Corp cégekben ma már megvan az erő ahhoz, hogy alapvetően átformálják a becsontosodott piaci gyakorlatokat, és hatékonyan propagálják az olyan mindannyiunk számára fontos változásokat, mint a megújuló energiaforrások használata, az újrahasznosítás, a biodiverzitás megőrzése vagy a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése.
#Jógyakorlatok #Lakhatás #Nonprofitoknak #Vállalatoknak

A service design eszközeit a 33. Zöld Országos Találkozó megszervezésében is bevetették

Szerzőnk, Áth-Horváth Zsóka facilitátorként a Humusz Szövetség munkáját segítette, akik a zöld szervezetek éves találkozójának idei házigazdái. A CX-fókuszú journey mapping folyamat célja a látogatói élmény optimalizálása – és ezáltal a résztvevők zöld ügyek iránti elkötelezettségének, lojalitásának erősítése volt. Ahogy arról a Hello Nonprofit is beszámolt, idén 33. alkalommal rendezik meg a környezet- és természetvédő civil szervezetek éves szakmai találkozóját, a Zöld Országos Találkozót. A május 24-26. között Nagykovácsiban, a Teleki-Tisza-kastélyban és az azt körülölelő, impozáns parkban tartott rendezvénysorozat szervezőinek célja, hogy a régóta aktív szervezetek és hűséges támogatóik mellett új társadalmi csoportokat és a vállalatokat is megszólítsák. Azt remélik, hogy a rendezvény alatt szerzett élmények, benyomások erősíteni fogják a látogatókban a zöld civil szervezetek iránti elköteleződést és lojalitást. A szervező Humusz Szövetség munkájában service design tanácsadóként én is részt vettem: a célunk az volt, hogy a journey mapping eszközeinek segítségével megtervezzük és a különféle célcsoportok igényei szerint optimalizáljuk a látogatói élményt. A hosszútávú lojalitást és elköteleződést nagyban erősítheti a látogatói/ügyfélutak tervezése, hiszen lehetővé teszi, hogy betekintést nyerjünk, a látogatók hogyan reagálnak a különféle programokra és szolgáltatásokra. Az ügyféltapasztalat (customer experience – CX) közvetlenül befolyásolja a résztvevők elégedettségét, ezért a látgatói élmény megtervezésekor fontos, hogy mindig az ügyfél – ez esetben a vendég – szemszögéből nézzük és vizsgáljuk az egyes érintkezési pontokon történő interakciókat. A Humusz Szövetség szakembereivel egy CX-alapú journey mapping workshop keretében kétszer másfél órás blokkokban közösen határoztuk meg azokat az érintkezési pontokat (touchpoint), amelyeken keresztül a látogatók a találkozó helyszínére érkezve kapcsolatba lépnek a rendezvénnyel és a szervezőkkel. Merza Péter, a Humusz Szövetség alelnöke és oktatási vezetője és Asztalos Noémi, a szervezet közösségi oktatásvezetője (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) A felhasználói/látogatói tapasztalatok megértése beazonosíthatóvá teszi azokat a belső folyamatokat, amelyek befolyásolják, alakítják a látgatói élményt. Ezáltal láthatóvá válnak azok az interakciók, amik problémát, kihívást, kellemetlenséget jelenthetnek a vendégek számára. Ha egy vendéget valamelyik érintkezési ponton negatív élmény ér, és ezt nem tudjuk megfelelő módon ellensúlyozni vagy elhárítani, csalódottan távozik a rendezvényről. Ennek elkerülésére is alkalmas a painpointok (“fájdalompontok”) meghatározása. Például, ha egy rendezvényen a legnagyobb fájdalompont a parkolás, az előzetes tervezés során lehetőség van arra, hogy több parkolóhelyet biztosítsunk a résztvevőknek, vagy alternatív közlekedési eszközöket, megoldásokat javasoljunk. Ezzel elkerülhetővé válnak a feszült és kellemetlen helyzetek, és az esemény általános logisztikája is javítható. A workshopon igyekeztünk feltárni ezeket a fájdalompontokat, és megnyugtató megoldásokat találni rájuk – a célunk az volt, hogy optimalizáltuk a rendezvény lebonyolítását. Fotó: Áth-Horváth Zsóka Látogatói élményút tervezés/Miro board, Zöld Országos Találkozó, 2024. (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) A touchpointok és a painpointok azonosítása segített abban, hogy a szervezők empatikus módon vizsgálják és kezeljék azokat a problémákat, amelyek feszültséget, frusztrációt okozhatnak a látogatók számára. Miután ezeket feltártuk, igyekeztünk megoldásokat keresni a felmerült nehézségre, és konkrét felelősöket rendeltünk az egyes feladatokhoz, hogy ezáltal is könnyebbé, gördülékenyebbé tegyük az esemény lebonyolítását. Látogatói élményút tervezés/Miro board, Zöld Országos Találkozó, 2024. (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) Ez már csak azért is fontos, mert az előzetesen felmért problémák elhárítása jóval kisebb erőforrást igényel, mintha az esemény közben vagy az után kellene kezelnünk őket. Ezáltal csökkenthetők a váratlan kiadások és a szervezési költségek is optimalizálhatók. A teljes folyamat feltérképezésekor olyan kérdések is felmerültek, amik felett a szervezés korai fázisában elsiklottak a szervezők. A módszer segített abban, hogy a szervezők látogatói perspektívából is végiggondolhassák a rendezvény egyes elemeit: ez az empatikus attitűd kulcsfontosságú segítséget nyújt a látogatói élményút megtervezésében, mert növeli a résztvevők elégedettségét, és pozitív benyomásokat alakít ki bennük – arról nem is beszélve, hogy hatékonyabb szervezést és a gazdaságosabb lebonyolítást is lehetővé teszi. Mindez nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a rendezvény sikeres, emlékezetes és vonzó legyen, ami a hasonló találkozók hosszú távú ismertségét és népszerűségét is elősegítheti. (A cikk szerzője a Humusz Szövetség szervezetfejlesztését mentoráló service designer és a 33. Zöld Országos Találkozót előkészítő journey mapping workshop facilitátora)
#Biodiverzitás #ESG #Környezeti ügyek #Környezetszennyezés #Sikersztorik #Vállalatoknak

A klímabarát településfejlesztéstől a teremtésvédelmen át az ESG-szabályozás várható változásaiig számos izgalmas témáról szó esik majd a zöld civil szervezetek országos találkozóján

A 33. Zöld Országos Találkozót május 24-26. között tartják Nagykovácsiban. A szervezők azt remélik, az izgalmas előadásokat, workshopokat, közösségi programokat felvonultató rendezvény tovább erősíti majd a civil szervezetek, a fogyasztók, a döntéshozók és a vállalatok közötti együttműködést. A Zöld Civil Együttműködés idén is megrendezi a hazai zöld szervezetek országos találkozóját. A 33. Zöld Országos Találkozót május 24-26. között tartják Nagykovácsiban, a Teleki-Tisza-kastélyban és az azt körülölelő impozáns parkban. A háromnapos rendezvényen szakmai előadásokkal, fejlesztő workshopokkal és közösségi programokkal várják az érdeklődőket. “Az a célunk, hogy egy olyan találkozót rendezzünk, ami nem csak »klasszikus«, régóta aktív szervezeteknek és támogatóiknak szól. Szeretnénk új társadalmi és civil csoportok felé is nyitni, köztük az egyházi közösségek felé is: ez az egyik oka annak, hogy az idei rendezvény egyik kiemelt témája a környezetvédelem lelki-spirituális megközelítéssel foglalkozó teremtésvédelem lesz” – mondja Merza Péter, az idei főszervező Humusz Szövetség alelnöke. A szervezők a vállalatokat is szeretnék megszólítani. “Hiszünk abban, hogy a »zöld fordulatot«, a környezetvédelmi szempontból fontos változásokat csak széles körű összefogással lehet megvalósítani. Ebben minden érdekelt szegmensnek fontos szerepe van: a civileknek épp úgy, mint a döntéshozóknak, a fogyasztóknak és a vállalatoknak is. Utóbbiakat régóta szeretnénk megszólítani: fontosnak tartjuk, hogy megvitassuk velük, hogyan látják a saját fenntarthatósággal és a környezet védelmével kapcsolatos szerepüket, milyen együttműködéseket köthetünk velük annak érdekében, hogy megóvhassuk azt a természeti közeget, amelyben élünk és dolgozunk. Erre jó apropót, lehetőséget kínál az ESG-szabályozás európai uniós felülvizsgálata, várható változásai” – húzta alá Merza. A kulcsszó: az összefogás A Humusz alelnöke hangsúlyozta: olyan programokat igyekeztek összeállítani, amelyek teret adnak a környezetvédelem ügyében érintett csoportok közötti párbeszédnek, egyeztetésnek. “Vállalati résztvevőink is lesznek, az ESG-vel foglalkozó kerekasztal-beszélgetésre többek között a Deme Ágnest, a KPMG Magyarország fenntarthatósági szolgáltatási ágának menedzserét, Barna Erikát, a MagNet Bank fenntarthatósági menedzserét és Lévai Gábort, a Green Business Academy (GBA) alapítóját is meghívtuk. A civileket Szilágyi Artúr, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője képviseli majd; a beszélgetést Litkai Gergely moderálja” – sorolta Merza Péter. A háromnapos program során számosfontos kérdésről szó esik majd: köztük a klímabarát településfejlesztésről, a víz- és klímavédelemről, a városi zöld megoldásokról, az oktatási jó gyakorlatokról és a gombanód szaporodó akkumulátorgyárakkal kapcsolatos problémákról. “Az előadások mellett izgalmas workshopok és közösségi programok is lesznek. "A szakmai és közösségi program összeállításakor az volt a célunk, hogy a zöld egyesületek, alapítványok szimpatizánsai mellett megszólítsuk az érdeklődő fiatalokat és a pedagógusokat is, akik kedvezményesen regisztrálhatnak a rendezvényre – mondta a Humusz alelnöke. – Nagyon örülnénk, ha Nagykovácsi és környékének lakói is ellátogathatnának hozzánk, őket a szombati Zöld Forgatag rendezvényeire is várjuk.” Mint mondja, a fenntartható jövőt csak közös együttműködéssel lehet megteremteni. “Ebben fontos szerepe van a civil szervezeteknek, a vállalatoknak és a magánembereknek is. Az idei találkozó üzenete épp ez: fogjunk össze és ápoljuk ezeket az együttműködéseket – ápoljuk »közös kertjeinket«, mert csak így fogunk tudni érdemben tenni az élhető környezetért.” Ha te is szívesen részt vennél a 33. Zöld Országos Találkozón, regisztrálj te is a Zöld Civil Együttműködés weboldalán.
#ESG #Vállalatoknak

Változó ESG-stratégiák: A környezeti fenntarthatóság mellett a társadalmi problémákra is egyre inkább odafigyelnek a cégek

Egy közelmúltban megjelent jelentés szerint egyre több európai és amerikai vállalat ismeri fel: ha szeretnének hosszú távon is fenntarthatóan és nyereségesen működni, a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos programjaikba is invesztálniuk kell. Szimpla "befektetés" helyett a vállalatirányítási stratégiájuk integráns részeként kell kezelniük az ESG-t. A világ egyik legnagyobb vállalati adatelemzéssel és kiberbiztonsággal foglalkozó tanácsadó cége, az S-RM a közelmúltban adta ki 2024-es ESG jelentését. Az 550 brit, francia, német, holland és amerikai vállalat, valamint kétszáz befektető bevonásával készült kutatás érdekes eredményeket hozott: az adatok szerint a cégek a környezeti fenntarthatóság mellett egyre inkább a társadalmi problémákra – mint az emberi jogok helyzete, a modernkori rabszolgaság, a sokszínűség, egyenlőség és befogadás (diversity, equity and inclusion – DE&I) feltételeinek biztosítása, a közösségi programok támogatása stb. – is odafigyelnek ESG-stratégiájuk kialakítása során. Az ESG Report 2024: The rise of social sutainability című jelentés készítői szerint az idei év komoly változást hozott a vállalatok ESG-vel kapcsolatos gondolkodásmódjában. Mint írják, a befektetők és a vállalati döntéshozók és a szakemberek egyaránt úgy látják, hogy az eddig legfontosabb szempontnak tartott környezeti fenntarthatóság mellett a cégeknek egyre többet kell költeniük ESG-büdzséjük “középső lábára”: a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos programokra is. “Miközben a környezeti fenntarthatóság továbbra is meghatározza a cégek stratégiáját, mind többen gondolják úgy, hogy a változó törvényi szabályozásnak, az erősödő stakeholder-nyomásnak és a emberi jogokkal, felelős beszerzéssel, egyéb szociális problémákkal kapcsolatos közérdeklődésnek köszönhetően a társadalmi felelősségvállalás is egyre fontosabbá válik.” Sok cég aggódik a CSDDD miatt A jelentés fő tanulságai szerint: a megkérdezett cégek 66 százaléka úgy látja, hogy a következő öt évben várhatóan jelentősen megemelkedik majd az ESG-költése, és ezen belül a társadalmi fenntarthatóságra is nagyobb összeget fordít majd 74 százalékuk úgy érzi, hogy “még nem egészen megfelelő” az ESG-érettsége az európai befektetők és vállalatok több mint 80 százaléka gondolja úgy, hogy nincs teljesen felkészülve a várhatóan tovább szigorodó ESG-szabályozásra és a vállalatok 77 százalékának nem szerepel az ESG-programjaiban a felelős beszerzés Az európai cégek közel egynegyede (23 százalék) a modernkori rabszolgaság elleni tagállami törvények és a környezeti, valamint emberi jogi kockázatok szigorú átvilágításáról szóló, tavaly decemberben elfogadott szabályozás (Corporate Sustainability Due Diligence Directive – CSDDD) miatt aggódik a leginkább. A jelentés szerzői szerint ez is azt támasztja alá, hogy a társadalmi felelősségvállalás egyre fontosabb szempont a számukra. A cégeknek is érdeke, hogy a vállaltirányítási stratégiájuk részévé tegyék az ESG-t Az S-RM jelentésének tanúsága szerint a befektetők és a vállalatok egynegyede (24, illetve 26 százalék) nem rendelkezik kellő tudással arra nézvést, hogy milyen, az iparágukra jellemző tipikus társadalmi és munkavállalói problémákkal kell szembenézniük. Ez komoly tudáshiányt mutat, amelyet hosszabb távon mindenképpen kezelni, orvosolni kell. Mint hangsúlyozzák, az ESG-vel kapcsolatos kétségek jelentős része épp abból származik, hogy sok cég szimpla befektetésként kezeli ezt a területet – ahelyett, hogy vállaltirányítás szerves és integráns részeként tekintene rá. Mint hangsúlyozzák, ez a szemléletmód komoly működési kockázatot jelenthet azoknak a vállaltoknak a számára, amelyek nincsenek tisztában azzal, milyen hatással lehet a reputációjukra, a stakeholder-karcsolataikra és a hosszútávú fenntarthatóságukra, ha nem mérik fel helyesen, hogyan vélekednek a tevékenységükről, politikájukról az ügyfeleik, a munkavállalóik, a befektetőik és a szélesebb értelemben vett közvélemény.
#Nonprofitoknak

Az oktatás demokratizálásától az emberi jogok monitorozásáig: az MI-alapú no-code alkalmazások nagyban segíthetik a nonprofitok digitalizációját

A modern “drag and drop” eszközök lehetővé tehetik a – gyakran szűkös büdzséből gazdálkodó – nonprofit szervezetek számára, hogy kis költséggel és komolyabb programozói tudás nélkül olyan rendszereket, alkalmazásokat építsenek maguknak, amelyek megsokszorozhatják a hatékonyságukat. Napjainkban, amikor világszerte komoly problémát jelent a környezetkárosítás és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, egyre nagyobb felelősség hárul a – gyakran fontos kormányzati feladatokat is felvállaló – nonprofit szervezetekre. A digitalizáció nagymértékben támogathatja a működésüket – igen ám, csakhogy a komplex informatikai fejlesztések többnyire túlságosan drágák ezeknek a gyakran komoly forráshiánnyal küzdő szervezeteknek. Ezért is jelenthet jó megoldást számukra a mesterséges intelligencia (MI) alapú no-code alkalmazásfejlesztő eszközök használata: hiszen ezek a rendszerek lehetővé teszik, hogy kis költséggel, komolyabb kódolási, fejlesztési ismeretek nélkül is személyre szabott applikációkat hozzanak létre. Okos alkalmazásokat, amelyek segíthetnek nekik a folyamataik optimalizálásában, a stakeholder-elkötelezettség erősítésében, és az alapműködésük bővítésében is. Intuitív drag and drop eszközökkel a társadalom- és környezettudatos jövőért A no-code eszközök megjelenése alapjaiban formálja át az informatika világát – nem véletlen, hogy ma már az olyan nagy, széles körben használt ERP-rendszerek fejlesztésével foglalkozó multinacionális cégek is kínálnak ilyen megoldásokat mint az SAP vagy a Microsoft. Mivel könnyen használható drag and drop felületeik feleslegessé teszik a kódolást, a “naiv felhasználók” számára is lehetővé teszik a fejlett alkalmazások építését. A szakértők szerint ez “demokratizálhatja” az informatikai fejlesztéseket, és nagyban megkönnyítheti, hogy az újító ötletekből a gyakorlatban is használható rendszerek szülessenek. Ráadásul általában alacsony költséggel licencelhetők: ami különösen vonzóvá teheti őket az árérzékeny nonprofitok számára. A no-code alkalmazások legújabb generációja már az MI-ban rejlő lehetőségeket is ki tudja használni. Az okos algoritmusok integrálásával ezek a fejlesztői eszközök már arra is képesek, hogy különféle apróbb változtatásokat – pl.: hasznos alkalmazáselemek beépítését, a rendszerfolyamatok optimalizálását, egyes redundáns feladatok automatizálását – javasoljanak a felhasználóiknak – így még hatékonyabb megoldások létrehozását teszik lehetővé. Ezzel megkönnyíthetik a nonprofit szervezetek számára, hogy a mindennapi működésmenedzsment helyett alaptevékenységük fejlesztésére, fundraising munkájuk erősítésére, és a hatékony szervezetfejlesztési stratégiák kialakítására fókuszálhassanak. Az MI a személyre szabott felhasználói élményt is támogatja: mivel képes arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse, milyen eszközökre, szolgáltatásokra van szüksége a “klienseinek”, nagyban megkönnyítheti és felgyorsíthatja azok mindennapi munkáját. Számos területen hatékonyabbá tehetik a nonprofitok működését A szakemberek szerint az MI-alapú no-code alkalmazások adaptálása számos különféle területen egyszerűbbé és hatékonyabbá teheti a nonprofit szervezetek munkáját, és növelheti pozitív környezeti vagy társadalmi hatásukat. Demokratikusabb oktatás A no-code applikációk segítségével a hátrányos helyzetű térségekben dolgozó nonprofitok olyan edukációs platformokat építhetnek fel, amelyek hatékonyan támogathatják a diákok oktatását. Az MI lehetővé teheti, hogy a rendszer folyamatosan figyelemmel kövesse az egyes tanulok fejlődését, előmenetelét, személyre szabott oktatási anyagokat ajánljon nekik, és megkönnyítse a tanárok számára az oktatásszervezéssel kapcsolatos feladatokat. “Precíziós" környezetvédelem Az MI-fejlesztések révén a környezetvédelemmel foglalkozó nonprofitok könnyebben nyomon követhetik a veszélyeztetett fajok egyedszámának alakulását. A modern hangfelismerő rendszereket bevetve nagyobb hatékonysággal tudják azonosítani az egyes fajokhoz tartozó egyedeket; ráadásul a rugalmasan alakítható, variálható funkcionalitásokat kínáló appok azt is lehetővé tehetik, hogy a terepen dolgozó biológusok fejlesztők vagy technikai személyzet bevonása nélkül azonnal az igényeikre szabhassák azokat. Széles körben elérhető egészségügyi szolgáltatások A hátrányos helyzetű térségekben, katasztrófa sújtotta vagy nehezen megközelíthető területeken dolgozó nonprofitok a no-code alkalmazások bevetésével hatékonyabbá tehetik az egészségügyi rendszert. Az alapvető diagnosztikai és betegtanácsadása képességekkel felruházott okos alkalmazások révén a jelenleginél jóval több ember juthat gyors ellátáshoz; sőt, azt is lehetővé tehetik, hogy az orvosok, szakápolók a nehezebben kezelhető páciensek gyógyítására koncentráljanak. Hatékonyabb katasztrófavédelem Az MI-alapú rendszerek a katasztrófavédelmet is hatékonyabbá tehetik. A folyamatos adatgyűjtésre optimalizált, a közösségi médiaoldalakat, időjárás-előrejelzéseket, helyi médiumok híreit nyomon követni képes alkalmazások révén a nonprofit szervezetek pontosabban tervezhetik meg a katasztrófavédelemmel és elhárítással kapcsolatos feladataikat, pontosabban allokálhatják az erőforrásaikat, és alacsonyabb reakcióidővel reagálhatnak a katasztrófahelyzetekre. Mindenki számára elérhető mikrohitelezés Az MI-megoldások a mikrohitelezés hatékonyságát is javíthatják. Ezek az appok számos különféle adat gyors elemzésére képesek, így lehetővé teszik, hogy a kereseti viszonyok, a fogyasztói magatartás és a mikoriökonómiai infoprmációk kiértékelésével a nonprofitok személyre szabott pénzügyi tanácsokat adjanak rosszabb financiális körülmények között élő ügyfeleiknek. Így megalapozott pénzügyi döntéseket hozhatnak, ami jelentősen javíthatja az egzisztenciájukat. Az emberi jogi problémák könnyebb nyomon követése A no-code fejlesztések könnyebbé tehetik az emberi jogi szervezetek számára a potenciális jogsértések nyomon követését. A mesterséges intelligencia folyamatosan monitorozhatja a közösségi médiát, egyéb hírforrásokat, és riaszthatja a jogvédőket, ha visszaélésekkel, diszkriminációval kapcsolatos információkat talál. Fenntarthatóbb mezőgazdaság A környezettudatos gazdálkodást népszerűsítő nonprofit szervezetek az MI-alapú alkalmazások segítségével támogathatják a gazdálkodókat abban, hogy új, fenntarthatóbb mezőgazdasági módszereket vezessenek be. Ezek a rendszerek képesek lehetnek arra, hogy a talajjal kapcsolatos adatok, az időjárási minták, a termésátlagok elemzésével új és hatékonyabb termelési metódusokat dolgozzanak ki, hozzájárulva ahhoz, hogy a gazdák, mezőgazdasági vállalkozások optimális termelés mellett is környezetkímélőbb módon működjenek. Ez nem csak az élelmiszer-biztonság garantálásához, hanem a sérülékeny ökoszisztémák megóvásához is hozzájárulhat. Okos applikációk programozói tudás nélkül Az MI-alkalmazások fejlesztését lehetővé tevő no-code eszközökkel bárki könnyen-gyorsan, egy egyszerű vizuális interfész vagy “varázsló” segítségével létrehozhatja a maga okos informatikai megoldásait. Akár egy nonprofit szervezet projektmenedzsere vagy önkéntese is; arról nem is beszélve, hogy ezek a rendszerek általában lehetővé teszik az applikációk gyors és rugalmas átalakítását, testbeszabását is. Az alábbiakban röviden bemutatunk néhány népszerű, széles körben elterjedt eszközt. Amazon SageMaker Az Amazonnak nagy gyakorlata van a gépi tanuláson (Machine Learning – ML) alapuló rendszerek “fogyasztóbaráttá” tételében, és ezt a tudását a Sage Maker felhasználói is kamatoztathatják. A Sage Maker Jumpstart segítségével a felhasználók minden előzetes informatikai tudás nélkül belevághatnak a saját alkalmazásaik elkészítésébe; a rendszer előre legyártott sablonokat is kínál, amelyekkel számos ML-alapú megoldás – köztük üzleti alkalmazások és folyamatmenedzsment-rendszerek – elkészíthető. Apple Create ML Az Apple egyszerű drag and drop megoldása iOS-alapú alkalmazások – köztük ajánlók, beszédfelismerő, képfelismerő és szövegfeldolgozó applikációk – készítését teszi lehetővé. A cég ML-rendszere az iPhone-ok kameráján keresztül gyűjtött képi-, illetve a készülékek mikrofonjánn keresztül gyűjtött hangadatokat használja; egy Mac számítógép segítségével jelentősen gyorsítható az algoritmusok tanulási folyamata. Data Robot Ez a felhőalapú platform nagyban megkönnyíti az adatgyűjtés és feldolgozás automatizálását, és a különféle elvárások, igények szerinti algoritmusok készítését. A cég komoly hangsúlyt fektet az “explainable AI” (értelmezhető MI) módszer alkalmazására, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók nyomon követhessék, értelmezhessék és felügyelhessék az algoritmusok által hozott döntéseket, előrejelzéseket. Google AutoML A Google no-code megoldása nem a teljesen “laikus usereket” célozza, de így sem kell kódolási tudás a használatához. A felhasználók egy egyszerű grafikus interfész segítségével készíthetnek a rendszer “számítógépes látással” (computer vision) és természetes nyelv feldolgozással (natural language procession) kapcsolatos képességeire alapozó megoldásokat. Mivel az AutoML a cég cloud-rendszerében fut, használata nagyban hasonlít az olyan irodai eszközökéhez, mint a Google Dokumentumok vagy a Naptár.
#Vállalatoknak

A tudatos fogyasztás a cégek működését is átláthatóbbá és etikusabbá teheti

A kutatások szerint az ártalmas üzleti működést tanúsító cégek bojkottálása mellett a fenntarthatóan működő vállaltok “pozitív diszkriminációja” is nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a globális gazdaság meghatározó szereplői lelkiismeretesebb politikát folytassanak. A tudatos fogyasztók régóta tisztában vannak vele, hogy megvannak az eszközeik arra, hogy hatást gyakoroljanak egy-egy vállalat működésére, politikájára. A fogyasztói bojkott komoly, sokszor jelentős sajtóvisszhangot kiváltó eszközét régóta alkalmazzák az elégedetlen ügyfelek világszerte: különösen napjainkban, amikor egyre több ember számára lesz fontos, hogy átlátható, környezeti és társadalmi szempontból felelősségteljesen működő cégeknél költsék el a pénzüket. Igen ám, csakhogy az egyre nagyobb tőkeerővel rendelkező multinacionális vállalatok korában könnyen előfordulhat, hogy ez az – oly sokáig hatékonynak tartott – eszköz is kontraproduktívnak bizonyul. A nagy cégek egyre több feltörekvő vállalkozást vásárolnak fel; ahogy a BBC-nek nyilatkozva Maurice Schweitzer, a The Wharton School of The University of Pennsylvania professzora is rámutatott: a fogyasztók hiába próbálnak egy adott márkát bojkottálni, ha közben az anyacég számos más alternatív brandet is birtokol. Schweitzer a Bud Light amerikai sörgyártót hozta fel példaként, amely ellen tavaly áprilisban ultrakonzervatív fogyasztók egy csoportja hirdetett kampányt, mert együttműködött egy ismert transznemű influenszerrel, Dylan Mulvaney-vel. Egy cég mind felett A Bud Light termékeit bojkottáló vásárlók abban bíztak, hogy komoly bevételkiesést okozhatnak a cégnek – nem tudván, hogy ha más termékeket választanak, akkor is könnyen meglehet, hogy a márka anyavállalatát, a több mint száz brandyt tulajdonló Anheuser-Busch-t gazdagítják. Schweizer hangsúlyozza: nem ritka, hogy a bojkottra kész fogyasztók ilyen helyzetbe kerülnek. A munkavállalóival kapcsolatos gyakorlata miatt sokat vitatott e-kereskedelmi vállalat, az Amazon például szintén számos népszerű céget – köztük a Whole Foods-t, az Audible-t, valamint a Netflix, a Facebook és az Airbnb szolgáltatásait hosztoló Amazon Web Services-t – tulajdonolja, így ha ellene szeretnének hatékony tiltakozó akciót hirdetni, szükségszerűen ezeket a márkákat és azok termékeit, szolgáltatásait is kerülniük kellene. A szakember szerint ezek a felvásárlások egyre nehezebbé teszik a vásárlók számára, hogy a klasszikus eszközökkel szorítsák rá a globális nagyvállalatokat az etikus működésre. A nagy cégek folyamatosan vásárolják fel az ígéretes startupokat és a kisebb, lokális piacokon jól beágyazott márkákat, ami szinte lehetetlenné teszi azt, hogy az ehhez hasonló akciók sikeresek legyenek. Ennek ellenére van megoldás: ahelyett, hogy az átláthatatlan, káros piaci praktikákat űző cégeket büntetnek, hatékonyabb, ha a jól tájékozott, tudatos vásárlók inkább konzekvensen támogatják azokat a cégeket, amelyekben megbíznak. Az etikus cégek támogatása lehet a megoldás Mint mondja, ez a fajta tudatos vásárlói magatartás előbb-utóbb rászorítja a vállalatokat arra, hogy etikusabban és átláthatóbban működjenek. Simon Morioarty, a Mintel piackutató cég EMEA-vezetője szerint ezt a trendet egyre több nagyvállalat döntéshozói ismerik fel, és ennek megfelelően igyekeznek változtatni a gyakorlatukon. “Egy márka könnyen elveszítheti a fogyasztói bizalmát. De az sem lehetetlen, hogy visszaszerezze azt – mondta a piackutató. – A fogyasztók alapvetően nem szeretik a változást, a bizonytalanságot. És a legtöbben éppen az ilyen jól ismert nagyvállalatoktól várjuk, hogy átsegítsenek minket az olyan jelentős, gyakran komoly szemléletváltást követelő változásokon, mint a fenntarthatósággal vagy az etikus fogyasztással kapcsolatos kérdések. Alapvetően elmondható, hogy az emberek többsége számára nagyon nehéz lemondani egy megszokott termékről, szolgáltatásról – még akkor is, ha a média tele van az adott márkáról szóló negatív hírekkel. ” A szakemberek szerint a tudatos fogyasztók egyre nagyobb hatással vannak a vállalatok – köztük a nagy cégek mellett a kis- és középvállalkozások – politikájára; fogyasztási szokásaik átgondolt alakításával komoly nyomást gyakorolhatnak a cégek működésére, stratégiájuk alakulására.
#B Corpok itthon és a világban #Jógyakorlatok #Környezeti ügyek #Vállalatoknak

„Egész vállalkozásunk a radikálisan környezetbarát megközelítésre épül” – interjú Domagoj Boljarral, az első horvátországi B Corp, az Earthbound Eco Sneakers társalapítójával

Domagoj Boljar büszke arra, hogy cége “97 százalékban természetes” termékeket gyárt. A Hello Nonprofitnak nyilatkozva elmondta: testvérével, a vállalat másik társalapítójával együtt úgy érezték, nem csak üzleti, hanem személyes okokból is fontos, hogy kiérdemeljék a minősítést. Az Earthbound Eco Sneakers idén januárban jelentette be, hogy kiemelkedően magas, 89,3-es pontszámmal Horvátországban elsőként nyerte el a B Corp minősítést. A korábban Miret néven futó, “97 százalékban természetes” sportcipőket gyártó vállalat az LCA és az OEKO-TEX tanúsítványt is megszerezte. “Egész vállalkozásunk a radikálisan környezetbarát megközelítésre épül, célunk, hogy olyan lábbeliket tervezzünk, amelyek harmóniában vannak a természettel” – mondta a Hello Nonprofitnak nyilatkozva Domagoj Boljar, aki testvérével, Hrvoje Boljarral együtt négy évvel ezelőtt alapította a vállalatot. Komoly előnyei vannak a B Corp minősítés megszerzésének A vállalatvezető büszke arra, hogy környezetbarát kenderszövetből készült sportcipőik gyártása során radikálisan csökkenteni tudták a műanyag és a természetkárosító kémiai anyagok használatát. “Amikor 2020-ban piacra léptünk, két komoly kihívással szembesültünk. Egyrészt szerettük volna elkerülni, hogy a stakeholdereink megkérdőjelezzék azt a kétségtelenül erős marketingüzenetünket, hogy a termékeink »97 százalékban természetesek«; azt is fontosnak tartottuk, hogy elkerüljük a greenwashing vádját, és megkülönböztessük magunkat a versenytársainktól, ezért úgy döntöttünk, független minősítésre pályázunk – magyarázza Boljar. – Másrészt tudtuk, hogy a B Corp minősítés megóv minket a potenciális befektetői nyomástól, ami arra kényszeríthetne minket, hogy letérjünk a magunk kijelölte útról.” Domagoj és Hrovje Boljar, az Earthbound Eco Sneakers alapítói (Fotó: Earthbound Eco Sneakers) Az Earthbound Eco Sneakers társalapítója szerint a B Corp minősítés elnyerésének számos előnye van. “A gazdasági előnye az, hogy az új európai szabályozásnak megfelelően megóv minket a greenwashinggal kapcsolatos vádaktól, miközben lehetővé teszi, hogy hatékonyan és megalapozott módon kommunikáljuk az üzenetünket – fejtegeti. – Így a környezetvédelem iránt elkötelezett vásárlók számára is vonzóak lehetünk, ami tovább erősítheti piacvezető pozíciónkat.” Mint mondja, a certifikáció megszerzése jelentős PR-előnyökkel is jár, és nagyban javította a nemzetközi ismertségüket. ”Célunk, hogy felhívjuk a fogyasztók és az iparág figyelmét a fenntartható gyártás fontosságára” A Boljar-tetsvérek személyesen is elkötelezettnek érzik magukat a környezetbarát termékek gyártása mellett. “Nálunk a személyes és az üzleti indíttatások összekapcsolódnak: a vállalkozásunk az életünk. Hrvoje és én egyfajta »vezeklésként« tekintünk erre a projektre – annál is inkább, mert korábban olyan sportcipők gyártásában vettünk részt, amelyek károsak voltak a környezetre nézve – mondja a cégvezető. – Célunk, hogy felhívjuk a fogyasztók és az iparág figyelmét a fenntartható gyártás fontosságára.” Fotó: Earthbound Eco Sneakers Domagoj Boljar hangsúlyozza: a B Corp minősítés megszerzésének valós piaci értéke is van. “A minősítés megszerzése óta eltelt fél évben hatékonyabbá vált a marketingünk. Kiskereskedelmi cégként azt tapasztaljuk, hogy nőttek az eladásaink, és csökkentek az ügyfélszerzéssel kapcsolatos költségeink. A külföldi PR-tevékenységünk is érezhetően egyszerűbbé és hatékonyabbá vált. Emellett több olyan folyamatunkat is finomhangoltuk, amelyekre korábban nem fordítottunk kellő figyelmet: köztük a vállalatvezetéssel és társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos gyakorlatunkat.” Nem okozott nagyobb nehézségeket az átállás A vállalatvezető szerint szerencséjük volt, hiszen környezetbarát technológiákat használó gyártóként nem kellett komolyabb átszervezéseket eszközölniük ahhoz, hogy megkaphassák a minősítést. “Elsősorban a meglévő gyakorlataink organizálására és formalizálására koncentráltunk. A védjegy megszerzése ugyan átmenetileg növelte a munkaterhelést a cégnél – annál is inkább, mivel ezzel párhuzamosan olyan korábban elkezdett feladatokat is végig kellett vinnünk, mint az LCA és az OEKO-TEX minősítések megszerzése, vagy a munkavállalóink és a stakeholdereink körében végzett adatgyűjtés –, de alapvetően elmondhatjuk, hogy komolyabb problémák, nehézségek nélkül le tudtuk zárni a folyamatot” – mondja. Fotó: Earthbound Eco Sneakers Domagoj Boljar úgy látja, nagyban megkönnyítette a minősítés megszerzését, hogy kis, alapvetően “küldetésorientált” vállalatként nem volt szükség arra, hogy alapjaiban átalakítsák a működésüket. “Ez simábbá tette az átállást. Egy nagyvállalatnak valószínűleg jóval komolyabb szervezeti változtatásokat kell bevezetnie, hogy megfeleljen a B Corp minősítés feltételeinek.”
#Környezeti ügyek #Nonprofitoknak #Oktatás #Sikersztorik #Vállalatoknak

”Új szintre léptünk” – A Scale Impact és a CPI Hungary megállapodást kötött a Bábozd Zöldre Egyesület fejlesztésére

A 2022 őszén indult fejlesztési program máris látványos sikereket hozott, a környezeti neveléssel foglalkozó civil szervezet tavaly negyven százalékkal több intézménnyel tudott együttműködni, és ötven százalékkal több rendezvényt tartott, mint az azt megelőző évben. A Bábozd Zöldre Egyesületet 2010-ben alapította néhány a környezeti nevelést fontosnak tartó pedagógus és kreatív szakember. Az egyesület mesekönyveket ad ki, bábelőadásokat, rendezvényeket, drámaszínházi foglalkozásokat szervez: céljuk, hogy felhívják a gyerekek, a szülők és a pedagógusok figyelmét a környezeti fenntarthatóság és az ökotudatos gondolkodás fontosságára. “A legfontosabb feladatunknak a szemléletformálást, az érzékenyítést, a jövő generáció megszólítását tartjuk, és azt, hogy különféle programjainkkal, szolgáltatásainkkal segítsünk azoknak a felnőtteknek – szülőknek, óvoda- és iskolapedagógusoknak –, akik sokat tehetnek azért, hogy ennek a generációnak a tagjai valóban felelős és környezettudatos felnőttekké cseperedjenek” – mondja Szűcs Krisztina környezetmérnök, az egyesület elnöke. Krisztina sikeres karriert adott fel azért, hogy a környezeti neveléssel foglalkozhasson. “Egy multinacionális vállalatnál dolgoztam, és már nagyon fiatalon magas pozícióba kerültem. Az Egyesült Államokban többek között környezetirányítással, minőségirányítással, CSR-ral foglalkoztam; huszonöt évesen egy auditor csapat élén háromezer cég környezeti teljesítményének monitorozását, fejlesztését irányítottam. Aztán, miután megszületett a kisfiam, Bence, rájöttem, hogy a fenntartható jövőhöz vezető valódi út nem ez, hanem a környezeti nevelés, a legfiatalabbak megszólítása és szemléletformálása” – mondja. Ötven-hatvanezer gyereket szólítottak meg A Bábozd Zöldre Egyesület elindulását egy KEOP-pályázatból (Környezeti és Energia Operatív Program) finanszírozták. “A kreatív koncepciónk az volt, hogy meséken, játékokon keresztül szólítsuk meg a gyerekeket. Ekkor született az első, az egyesület két »főhőse«, Mimó és Csipek kalandjairól szóló mesekönyvünk is. Ez mára hétkötetes sorozattá bővült: a mesék olyan témákat dolgoznak fel, mint a megújuló energiaforrások, a légszennyezés, a zero waste, a csendes-óceáni hulladéksziget, a közösség szerepe, az elidegenedés, vagy az egyéni cselekvés fontossága” – sorolja Krisztina. Az egyes témaköröknek saját “kabalafigurái” vannak. “Potyka béka a vízvédelmet, Berka bagoly a légszennyezést, Kupacs süni a hulladék problémáját személyesíti meg. A Bábozd Zöldre meseuniverzumában minden környezeti tudatossággal kapcsolatos témának külön felelőse van, őket a velünk együtt dolgozó bábszínészek keltik életre az előadásaink során” – magyarázza az egyesület elnöke. A szervezet az elindulása óta eltelt évek során komoly eredményeket tudott felmutatni a környezeti nevelés terén. “Az elmúlt években legalább ötven-hatvanezer kisgyereket tudtuk megszólítani – fejtegeti Szűcs Krisztina. – Mivel azt tapasztaltuk, hogy a szülőket nagyon nehezen érjük el, a pedagógusokat céloztuk meg: az ő közreműködésükkel szervezzük a gyerekeknek szóló programjainkat. Igyekszünk más szervezetekkel is együttműködni, a természetvédelemről szóló könyvet például a Magyar Természetvédők Szövetségével, a természet és a zene harmóniájáról szóló zenés mesekönyvünket pedig a Liszt Ferenc Kamarazenekarral közösen készítettük el.” Jelentős hatékonyságnövelést hozott a CPI Hungary-val való együttműködés A Bábozd Zöldre 2023-ban csatlakozott a Scale Impact kétéves komplex fejlesztési programjához, amelynek keretében a CPI Hungary támogatásával fejleszthetik tovább a szervezetüket, a tevékenységeiket és a programjaikat. A CPI Hungary, Magyarország egyik meghatározó, legzöldebb portfólióval rendelkező ingatlanpiaci szereplője. A Bábozd Zöldre Egyesület a CPI Hungary üzletházaiban több családi napot is szervezett, és a cég vezetőségének egy érzékenyítő workshopot is tartott. “Folyamatosan keressük az együttműködés további lehetőségeit, CSR-szakemberként bízom abban, hogy még sok értékes és előremutató akciót indíthatunk majd együtt” – mondja a Bábozd Zöldre elnöke. „A hazai piacra lépésünk óta, amely több, mint kilenc éve történt, minden erőnkkel és szaktudásunkkal azon vagyunk, hogy felhívjuk a piac és a bérlőink figyelmét a zöld és tudatos működés fontosságára. A felelősség közös abban, hogy lássuk, minden tettünk hatással van a gyermekeink jövőjére. Elsőként állítottunk fel ESG stratégiát a piacon, írtunk alá közös fenntarthatósági megállapodást bérlőinkkel az irodaportfóliónkon, tartunk edukációs és fenntarthatósági fórumot a házainkban. Abban hiszünk, hogy a jövő generációja, akikhez a Bábozd Zöldre Egyesület is hatékonyan eljut, már nemcsak papírra vetett kötelező formai megfelelésként fog tekinteni a fenntartható működésre, hanem egy természetes életforma lesz számukra" – tette hozzá Győri Gyula, a CPI Facility Management igazgatója. “A Scale Impact szakértőinek köszönhetően új szintre léptünk: segítettek »áramvonalasabbá« tenni a stratégiánkat, javítani a kommunikációnkat, érdemben felmérni a hatásláncokat, és a hatásmérésben is komolyan közreműködtek. A CPI Hungary anyagi támogatása és az ő szakértelmük nagyban hozzájárult ahhoz, hogy stabilabbá, fenntarthatóbbá tegyük a működésünket. Nekik köszönhetően tavaly negyven százalékkal több intézménnyel tudtunk együttműködni, több mint hétezer kisgyereket – és rajtuk keresztül a családjaikat – értünk el, és ötven százalékkal több, összesen több mint százhatvan rendezvényt tarthattunk – sorolja az eredményeket Krisztina. – A szervezetfejlesztésre is jutott forrásunk: csatlakozott hozzánk egy új rendezvénykoordinátor, és azt is elértük, hogy tizenhárom évvel az indulás után elnökként végre bejelentett munkatársként dolgozhatom az egyesületben.”
#Jógyakorlatok #Nonprofitoknak

”Ez egy szervezetfejlesztési eszköz” – Szakemberek és nonprofit szervezetek vezető munkatársai osztották meg egymással a társadalmi hatásméréssel kapcsolatos tapasztalataikat a Scale Impact workshopján

Mire való a társadalmi hatásmérés? Miért fontos, hogy a nonprofit szervezetek időt és energiát szánjanak a tevékenységük utánkövetésére? Milyen módszerek vannak a társadalmi impact mérésére? Ilyen és hasonló témákról esett szó a Scale Impact hatásméréssel foglalkozó workshopján, amelyen a szakemberek mellett ismert nonprofitok képviselői is részt vettek. A Scale Impact április 11-én, a Wesselényi utcai Impact Hubban rendezte Hatásmérés workshopját, az ismert nonprofit szakemberek – köztük Lévai Gábor, a Scale Impact és a Hello Nonprofit társalapítója, Tolvaj Krisztina, a Simpact szenior tanácsadója, Rohrböck Kinga, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány ügyvezető igazgatója és Sziráki Lili, a Bábozd Zöldre Egyesület kreatív vezetője – részvételével megrendezett esemény számos érdeklődőt vonzott. A workshop vitaindító előadásában Lévai Gábor vázolta fel a társadalmi hatásmérés legfontosabb alapvetéseit. “A nonprofit szervezetek egyik legnagyobb problémája, hogy hogyan mérjék, számszerűsítsék a tevékenységük rövid- és hosszútávú hatásait, azt, hogy miként befolyásolja a munkájuk az általuk megcélzott csoportok életét, mindennapjait – mondta a szakember. – Ebben segíthet a hatásmérés: a tervezéstől a mérésen és nyomonkövetésen át az adatok kiértékeléséig, és a saját tevékenységek fejlesztéséig tartó folyamat, ami komoly támogatást és biztosa alapot nyújthat társadalmi-környezeti impact-jük erősítésében; segíthet kijelölni a céljaikat, megtervezni a tevékenységüket, és összegyűjteni a kellő információkat ahhoz, hogy objektívan elemezhessék, újragondolhassák és finomíthassák a folyamataikat.” A beszélgetés elején Lévai Gábor vázolta fel a hatásmérés alapvetéseit (Fotó: Hello Nonprofit) A riportolástól a szervezeti működés fejlesztéséig Lévai hangsúlyozta: a hatásmérés számos előnnyel szolgálhat a nonprofitok számára. Egyrészt lehetővé teszi, hogy dokumentálják, riportolják az eredményeiket, és így könnyebben tudják megszólítani a reménybeli támogatókat, donorokat, együttműködőket. Másrészt lehetőséget biztosít arra, hogy a munkájuk folyamatos elemzésével javítsák, gazdagítsák, erősítsék az általuk nyújtott szolgáltatások minőségét, társadalmi-környezeti hasznát. “A hatásmérés legfontosabb célja, hogy szervezetek konkrét adatokra támaszkodva megtervezzék, megértsék, kommunikálják és optimalizálják rövidtávú eredményeiket – outputjaikat –, középtávú hatásaikat – outcome-jaikat – és hosszútávú céljaikat – impactjaikat – húzta alá a szakember. – Ehhez természetesen az kell, hogy megtervezzük, mit és hogyan mérjünk, rendszeresen gyűjtsük az adatokat az általunk képviselt, támogatott célcsoportok életének, körülményeinek alakulásával kapcsolatban, behatóan értelmezzük és elemezzük az így kapott információkat, az eredmények tanulságait levonva folyamatosan fejlesszük a tevékenységünket, és ezeket az eredményeket az érintettek felé is kommunikáljuk.” A szakember kiemelte: a hatásmérés a kommunikációtól a fundraisingig számos különféle tevékenység kiértékelésére, utánkövetésére és javítására alkalmas. Lehetővé teszi egy olyan, jól átgondolt hatáslánc felállítását, amelynek révén pontosan meghatározható, hogy az egyes stakeholdereknek milyen problémákkal kell szembenézniük, ezeknek a megoldásához milyen erőforrások és tevékenységek társíthatók, és ezek milyen outputokkal, outcome-okkal, illetve végeredményben milyen impacttal járnak. A workshop számos érdeklődőt vonzott (Fotó: Hello Nonprofit) Hosszútávú, de kifizetődő folyamat A workshop második felében a hatásmérésben jártas szakemberek, és a módszert a mindennapi működésükbe integráló nonprofitok képviselői osztották meg tapasztalataikat a hallgatósággal. "A célunk, hogy a civil szervezetek, nonprofit szervezetek és egyházi szervezetek minél hatékonyabban tudják végezni a munkájukat, és így minél nagyobb hatást tudjanak elérni – mondta Tolvaj Krisztina, a Simpact tanácsadója. – Igyekszünk a lehető legtöbb több tapasztalatot, módszertant összegyűjteni a szervezetfejlesztés legkülönfélébb területein, és integrálni azokat a nonprofitok tevékenységébe, működésébe. Én végzettségemet tekintve statisztikus vagyok, sokáig dolgoztam piackutatóként és pénzügyi elemzőként; nem csoda, hogy a hatásmérés metodikája közel áll hozzám, és a Scale Impacttel együtt számos ilyen projekten dolgoztam az elmúlt években.” “Mi alapvetően az óvodás és a kisiskolás korosztályt igyekszünk megszólítani, de őket csak a szülőkön, pedagógusokon keresztül tudjuk elérni. Ezért komoly nehézséget okoz eldöntenünk, hogy az egyes egyes stakeholderekre milyen hangsúlyt fektessünk, kik azok, akinek az igényeire, elvárásaira, lehetőségeire fókuszálnunk kell – mondta a hatásmérés nehézségeiről Sziráki Lili, a környezeti neveléssel foglalkozó Bábozd Zöldre kreatív vezetője, hozzátéve: eddig főként a pedagógusok megszólítására koncentráltak, de határozott céljuk, hogy a szülőket is el tudják érni. Mint mondja, az is nehézséget okoz, hogy mivel az egyesület tevékenysége rendkívül összetett, és a hosszútávú hatásokra alapoz, alapvetően nehéz az általuk kiváltott impact nyomon követése. “Mi azt szeretnénk, hogy a gyerekekből felelős, környezettudatos felnőttek legyenek. Ez az a társadalmi hatás, amit kitűztünk magunk elé: és ahhoz, hogy érdemben fel tudjuk mérni, milyen hatékonysággal dolgozunk, a felnőtt életútjukat is követnünk kell” – hangsúlyozta. Fotó: Hello Nonprofit Rohrböck Kinga, a Hintalovon Alapítvány ügyvezetője azt mondja, számukra a hatásmérési projekt elindításának legnehezebb része “az eleje” volt. “Jó pár óra elment azzal, hogy megértsük, mit jelent valóban a hatásmérés, felmérjük, miért jó ha belevágunk egy ilyen projektbe, meghatározzuk, hogy milyen célcsoportjaink, stakeholdereink vannak – sorolta. – Az is nehéz volt, hogy a csapatot bevonjuk a hatásmérési folyamatba, hogy megértessük velük, milyen mértékben tudja javítani ez a módszer a stratégiánkat, működésünket.” Tolvaj Krisztina kiemelte, fontos tudatosítani a szervezetekben, hogy a hatásmérés nem egy rövidtávú, azonnali változást generáló folyamat. "Ez egy hosszútávú, valódi elkötelezettséget kívánó befektetés, ami, ha rendesen végigviszik, komoly előnyökkel járhat – már csak ezért is érdemes megfelelő erőforrásokat, kapacitást szánni rá – hangsúlyozta. – A hatásmérés nem »kérdőívezés«: ez egy szervezetfejlesztési eszköz, amely alapvetően átformálhatja, hatékonyabbá teheti egy szervezet működését.” Fotó: Hello Nonprofit A beszélgetés végén a résztvevők több, a hatásmérés előnyeit alátámasztó példát is említettek. Tolvaj Krisztina egy környezetbarát tisztítószereket gyártó társadalmi vállakozás esetét hozta fel. "Bajban voltak, mert nem fogytak úgy a termékeik, ahogy szerették volna – magyarázta. – Végül úgy döntöttek, egy hatásmérési projekt keretében, a potenciális vevőkből álló fókuszcsoport véleményét kikérve mérik fel, mi lehet a probléma. Mint kiderült, a fókuszcsoportos tagjai nem a termékek minőségét kifogásolták, csupán azzal volt bajuk, hogy »nem tisztaságillatúak« – márpedig a fogyasztók az ötvenes évek óta ahhoz vannak szokva, hogy a tisztítószereknek üde virágillatuk van. A vállalkozás ezek után gyors termékfejlesztésbe kezdett, illóolajat kevertek a termékeikhez, és ezután egycsapásra a fogyasztás is megindult." Lévai Gábor kiemelte: Nyugat-Európában az sem szokatlan, hogy a hasonló területen tevékenykedő nonprofit szervezetek közös hatásmérési kereteket alakítanak ki. "Egy brit cég például arra specializálta magát, hogy összegyűjti az egy társadalmi / környezeti üggyel foglalkozó szervezeteket, akik ezután a segítségükkel együtt térképezik fel a munkájuk várható társadalmi hatásait, meghatározzák, melyek azok a kulcsterületek, ahol változtatniuk kell, mutatószámokat rendelnek hozzájuk, és együtt alkalmazzák az így szerzett tudást, tapasztalatokat – magyarázta. – Ez költséghatékonyabbá teszi a hatásmérésüket, összehasonlíthatóbbá a tevékenységüket, és arra is lehetőséget biztosít, hogy hatásmérés szempontjábl egy közös rendszerben, egységes technológiai támogatás mellett végezzék a munkájukat."
#B Corpok itthon és a világban #Vállalatoknak

Mi az a B Corp mozgalom? – Vállalatok a fenntartható jövőért

Új cikksorozatunkban a B Lab Europe munkatársai ismertetik a társadalmi és környezeti szempontból is fenntarthatóan működő vállalatokat tömörítő B Corp mozgalom legfontosabb alapvetéseit. A sorozat első részében Sarah Garcia, a szervezet piacfejlesztési vezetője ír a mozgalom elindulásáról, legfontosabb értékeiről és arról, miért érdemes a piaci cégeknek csatlakozniuk ehhez az előremutató kezdeményezéshez. A modern, globalizált gazdaság korában a cégeknek példátlan lehetőségük van arra, hogy a pozitív társadalmi és környezeti változás elindítói legyenek. Sajnos, csak ritkán élnek ezzel a lehetőséggel: ahelyett, hogy a körülöttük lévő emberekkel vagy a környezettel törődnének, a profitot választják, és ezzel fenntartják a társadalmi egyenlőtlenséget, a bolygónk tönkretételét hajtó folyamatokat. A B Corp mozgalom abból a felismerésből született, hogy ezen haladéktalanul változtatni kell: olyan új üzleti szemléletmódra van szükség, amely a nyereség mellett a jobbító szándékot is fontosnak tartja. A B Corp mozgalom központi gondolata a Változás Elmélete (Theory of Change), amelynek legfontosabb állítása: a vállalkozások igenis lehetnek “a társadalmi jó eszközei” – sőt, annak is kell lenniük. A B Lab 2006-os elindulása óta élen jár ennek a víziónak a továbbfejlesztésében és széles körű elterjesztésében: a B Corp minősítéssel a szervezet célja, hogy rendszerszintű változásokat indítson el a globális gazdaságban. A B Lab küldetése az, hogy szabványok felállítása, a közös cselekvés előmozdítása, és a kapitalizmus kultúrájának, struktúrájának átalakítása révén befogadó, igazságos és megújulásra képes gazdasági környezetet teremtsen. A B Lab szabványai a B Corp mozgalom és a Változás Elmélete alapvetéseit jelentik. Olyan közösségi, környezeti vállalatirányítási jógyakorlatokat fogalmaznak meg, amelyek alapvetően meghatározzák a szervezet és a hozzá vállalatok működését, cselekedeteit, gyakorlatát. Ezek a szigorú elvek alapján, a szakértők, érdekeltek (stakeholderek) és a B Corp-közösség tagjainak bevonásával megfogalmazott sztenderdek már ma is érezhető befolyással vannak a világ gazdasági rendszereinek fejlődésére. Mi az a B Corp? Egy B Corp vállalat lényegét tekintve olyan gazdasági szervezet, amely holisztikus módon viszonyul a sikerhez, és fontosnak tartja, hogy a saját pénzügyi teljesítménye mellett a társadalmi-környezeti felelősségvállalásra is hangsúlyt fektessen. Ezek a cégek amellett, hogy rendkívül magas társadalmi és környezeti elvárásokat teljesítenek, átláthatóan és felelősen is működnek. A “hagyományos cégekkel” ellentétben a B Corp-ok törvényes kötelezettségeket vállalnak azzal kapcsolatban, hogy döntéseik során figyelembe veszik valamennyi érintett – a saját munkavállalóik, az ügyfeleik, a közösségeik és a környezet – érdekeit is. B Corp tanúsítvány: Az elkötelezettség pecsétje A B Corp tanúsítvány több puszta “stemplinél”: valódi jelképe annak, hogy egy vállalat elkötelezett a pozitív változások mellett. A certifikációt csak azok a cégek kapják meg, amelyek hajlandók alávetni magukat egy, a B Lab szakértői által felügyelt, rendkívül rigorózus értékelési folyamatnak. A B Lab auditálási módszere öt alapvető szempontból – a vállalatirányítás, a munkavállalók helyzete, a közösség szempontjai, a környezeti hatások és az ügyfelek érdekei – értékeli a vállalatok teljesítményét. Vállalatirányítás: A B Lab auditálási folyamatának vállalatirányítási fejezete azt vizsgálja, milyen általános küldetés alapján, mennyire etikusan, elszámoltathatóan és átláthatóan működik egy cég. Segítségével felmérhető, hogyan ülteti át a vízióját és az értékeit a gyakorlatba, bevonja-e a munkavállalóit és testületi tagjait a döntéshozatalba, milyen lépéseket tesz azért, hogy irányító testületeiben kellően megjelenjen a diverzitás. Munkavállalók helyzete: Ez a fejezet azt vizsgálja, hogy igyekszik javítani egy vállalat a munkavállalói helyzetén. Megfelelő kompenzációt, juttatásokat, képzési lehetőségeket, kellően rugalmas munkafeltételeket, kielégítő egészségügyi ellátást, munkabiztonsági körülményeket – egészében véve, milyen munkakörnyezetet biztosít a számukra. Ügyfelek érdekei: Ez a fejezet azt vizsgálja, mit tesz egy vállalat az ügyfeleiért, illetve a szélesebb értelemben vett “közjó” érdekében. Megfelelő szolgáltatásokat kínál-e, kellően etikus-e marketingtevékenysége, ügyel-e az adatbiztonságra, és lehetőséget biztosít-e arra, hogy az érdekeltjei visszajelzéseket adhassanak a működéséről. Környezeti hatások: A környezeti hatásokkal foglalkozó fejezet azt vizsgálja, mennyire elkötelezett egy szervezet a fenntartható működés iránt. Milyen hatással van a tevékenysége a levegő- és vízminőségre, a talaj állapotára és a biológiai sokszínűségre, milyen erőforrásokat, mennyi energiát használ fel, mekkora a szennyezőanyag-kibocsátása, a környezeti terhelése és hogyan menedzseli a beszállítói láncait. Közösségi szempontok: Ez a fejezet azt vizsgálja, mennyiben járul hozzá egy vállalat a működési környezetében élő közösségek gazdasági és szociális jólétéhez, milyen társadalmi programjai, jótékonysági tevékenysége van, milyen kapcsolatot ápol a beszállítóival, és mit tesz azért, hogy hozzájáruljon az erős és sokszínű közösségek építéséhez. Miért érdemes csatlakozni a B Corp mozgalomhoz? A B Corp mozgalomhoz való csatlakozás többet ígér egy egyszerű tanusítványnál. Azok a cégek, amelyek belépnek ebbe a világméretű közösségbe, olyan hálózatokhoz, erőforrásokhoz, és jógyakorlatokhoz férhetnek hozzá, amelyek hatékonyabbá és sikeresebbé tehetik a működésüket. Ezek a pozitív változások mellett elkötelezett, célorientált (purpose driven) vállalatok a legtehetségesebb munkavállalókat vonzzák, akik egyre fontosabbnak tartják, hogy olyan szervezeteknél dolgozhassanak, amelyek valóban elkötelezettek amellett, hogy pozitív társadalmi és közösségi hatást generáljanak. A B Corp tanúsítvány a márkaértéket és az elismertséget is erősíti, ami rendkívül jó hatással van az ügyfél-elkötelezettségre és a piaci pozícióra is. A “B-út” mindenki előtt nyitva áll A B Lab ingyenes, "Path to B: An Introduction to the B Corp Movement" tanfolyama átfogó betekintést kínál azoknak, akik érdeklődnek a B Corp mozgalom és kapcsolódó minősítési folyamat iránt. A B Lab Europe és a minősített B Corpok szakértői által vezetett kurzuson bárki elsajátíthatja azt a tudást, amely szükséges ahhoz, hogy sikerrel vegye a minősítési folyamatot. Kinek érdemes jelentkeznie? A kurzus mindenki számára hasznos és érdekes tudásanyagot kínál – legyen akár cégtulajdonos, akár szaktanácsadó vagy a mozgalom iránt érdeklődő magánember. Csatlakozzon ön is hozzánk, hogy megismerhesse, hogyan hasznosíthatja vállalkozása potenciálját embertársai és a bolygó érdekében. Építsünk együtt egy olyan befogadó, méltányos, megújulni képes gazdaságot, amely valóban a közös jót szolgálja.
#ESG

Miért éri meg a környezettudatosság egy vállalkozás számára?

“Ez az ESG és fenntarthatóság nem az ilyen belvárosi, unatkozó fiatalok hóbortja?” Ezt a kérdést soha nem fogom elfelejteni. Még 2016-ban kaptam, amikor egy tárgyaláson egy nagy bank egyik alapkezelőjének a munkatársaival beszélgettem az általunk fejlesztett digitális, társadalom- és környezettudatos megoldásról. Bár magam nem a Belvárosban nőttem fel, már a kérdés feltevésekor sem voltam igazán fiatal, unatkozni meg végképp nem unatkoztam, mégis megdöbbentett ez a fajta ignoráns megközelítés. Pár évvel később viszont egy rádióműsorban ugyanezt az alapkezelőt már az ESG és a fenntarthatóság előnyeiről és jelentőségéről hallottam nyilatkozni, és magamban mosolyogtam. Az évek során sok hasonló csendes és fokozatos pálfordulással volt szerencsém találkozni ezen a területen. A kezdeti kételkedés alapját egyetlen mítosz táplálja: miszerint a profitabilitás és a környezettudatosság ellentétben állnak egymással. Ha ez lenne a helyzet, akkor jogosan merülne fel a kérdés, hogy minden emberi jószándék ellenére miért is érné meg egy cégnek arra figyelnie, hogy milyen negatív hatást gyakorol a környezetére, pláne még tenni is annak érdekében, hogy ennek mértékét csökkentse.  Az adatok azonban egyértelműen azt mutatják, hogy nem ez a helyzet, hanem az esetek túlnyomó többségében éppen az ellenkezője: a legtöbb környezettudatos lépés még egy for-profit vállalkozás esetén is hozzájárul a pénzügyi eredményességhez (is).  Az NYU Stern az Egyesült Államok egyik legnagyobb tekintélyű egyeteme, főként a pénzügyi szakot tekintve, hiszen nincs olyan ranglista, ahol legalább a legjobb 20 felsőoktatási intézmény közé sorolnák be őket. Az egykori hallgatók között volt jegybankelnökök, Nobel-díj nyertesek, milliárdos nagyságúra nőtt vállalatok alapítói és jelenleg is a legnagyobb multik vezérigazgatói vannak. Ezen az egyetemen tanító professzorok készítettek egy átfogó, rendkívül széles körű tanulmányt a meglévő kutatások alapján (ún. metaanalízis) az ESG pénzügyi eredményekre gyakorolt hatásairól. Az eredményekre a meggyőző nem elég erős szó.  Összesen több, mint 1000 kutatási anyagot vizsgáltak meg, illetve rendszereztek, egyetlen adatbázisba tömörítve ezeket. Megvizsgálták azokat a statisztikákat, amelyek a vállalati oldalt és amelyek a befektetői, tulajdonosi oldalt is kielemezték. Az előbbi esetben mindössze a tanulmányok 8%-a az utóbbiaknál pdig 14%-a mutatott ki bármiféle negatív összefüggést, vagyis azt, hogy a környezeti és társadalmi hatásokkal való aktív foglalkozás rontotta volna az eredményességet. Ezzel szemben 57% és 43% volt azon kutatások aránya, amelyek kifejezetten erős, megbízható módon pozitív összefüggéseket tártak fel (ha a klímaváltozás elleni küzdelmet nem nézték, akkor 58% és 33% volt az arány). A maradék kutatások pedig vagy vegyes, de még gyakrabban semleges hatásokat mutattak ki. Azt, hogy pontosan mi lett egy-egy tanulmány eredménye erősen függött attól, hogy milyen piacon, milyen tényezők mellett és miként vették fel az adatokat, de összességében a pozitív összefüggések elsöprő győzelmet arattak szinte minden téren.  (Az NYU Stern metaanalízisének eredményei - részlet) A Stern NYU professzorai ezek alapján azt találták, hogy a legerősebb ESG teljesítmény azonos kockázati szint mellett éves szinten akár 3,8%-kal is megnövelheti a hozamokat, amennyiben a befektetők közép-, vagy hosszútávon, tehát legalább 3, de még inkább 5 éven vagy azon túl gondolkodnak. Ez a hatás a hiteleknél is megjelenik, az MSCI adatai alapján egy-egy jó ESG értékeléssel a kölcsönök tőkeköltsége éves szinten 0,7%-kal is alacsonyabb lehet azonos paraméterek mellett. Fontos kiemelni azt is, hogy nem csupán önmagában annak van pozitív hatása, ha valaki jól teljesít ESG területen, hanem annak is, ha még gyengébbek az eredményei de azokat dinamikusan és következetesen javítja évről évre.  Mi lehet az oka annak, hogy a környezeti és társadalmi hatásokra való aktív és tevékeny odafigyelés ténylegesen javítja a pénzügyi eredményeket is? Ahogy általában lenni szokott az összetett kérdéskörökben a válaszok is összetettek, bármennyire is szeretnénk egyszerű megoldásokat kapni, ahogyan azt a fenti ellentétes mítosz hívei is elhitetik önmagukkal. Így a kérdésre több, egymást erősítő válasz is adható, az előnyök több tényezőre vezethetőek vissza, amelyek közül az alábbiak jelentik a legfontosabb példákat.  Alacsonyabb hosszú távú költségek. A megújuló energia már jó pár éve olyan szintre jutott el, hogy a legtöbb esetben az iroda, raktár, gyártelep épületeinek tetejére épített napelem a piaci beruházási költségeket tekintve is olcsóbb fajlagos energiaárakat jelent pár év után. Amennyiben ehhez valamilyen támogatás is társul, az tovább javítja a megtérülést, persze a rapszodikus szabályozás időközben valamelyest meg is nehezítheti a beruházások implicit nyereségét.  Kisebb kockázat és energiafüggetlenség. Amennyiben egy vállalat az energiaszükségletét nemcsak napelemek, de energiatárolás, hőszivattyú, napkollektor, infrapanelek, elektromos autók révén minél kevésbé külső forrásokból oldja meg, annél kisebb a kitettsége a változó energiaáraknak, és azok változásának, vagy akár rendelkezésére állásának. Az orosz-ukrán háború kitörését követően a gázárak megugrása egy élénk és sokak számára fájó példa arra, hogy az energiafüggetlenség jelentősége mekkora is lehet.  Magasabb bevételek. Bár Magyarországon ezt még valamelyest korlátozottan érzékeljük, de mind a fogyasztók, mind a munkavállalók világszerte egyre inkább érzékenyek arra, hogy kitől vásárolnak és kinek dolgoznak. A fiatalabb generációk ma már figyelembe veszik a döntésüknél azt, hogy mennyire figyel oda a környezetére a kérdéses vállalat. Ha ez valóban meg is történik, akkor az a vásárlók részéről nagyobb keresletet jelent, amíg a munkavállalók többet tesznek majd azért, hogy az eladások nőjenek, mivel emocionálisan is jobban kapcsolódnak a céghez, akinél dolgoznak. Az Unicredit Bank hazai felmérése alapján ma már a legfiatalabb korosztály 40%-a számára az egyik legfontosabb szempont az állások megpályázásánál az, hogy a munkáltató tesz-e eleget a fenntarthatóságért. Ugyanez az arány a teljes spektrumon belül is eléri a 30%-ot, és folyamatosan növekszik.  (Az Unicredit Bank hazai felmérésének főbb eredményei) Magasabb hatékonyság. Az imént említett okok miatt a munkavállalók hatékonyabban is dolgoznak, hiszen motivációjuk jóval magasabb lesz, mint azoké, akik érzelmi alapon nem tudnak azonosulni munkaadójuk céljaival, vagy nem tartják ezeket hitelesnek. Ezáltal több és magasabb minőségű munka révén nagyobb értéket termelnek a vállalatnak és a kapcsolódó stakeholdereknek egyaránt.  Kisebb kockázat a hatósági büntetésekkel összefüggésben. A környezetvédelmi szabályozás évről évre egyre szigorúbb lesz, még akkor is ha a gyakorlatban néha még most is azt tapasztaljuk, hogy az előírások nem mindig és mindenhol kerülnek betartatásra, vagy az ezekkel összefüggő büntetések nagysága gyakran nem képvisel kellő visszatartó erőt. Ám még ha ez is a helyzet - ami egyre kevésbé igaz még hazánkban is - ez akkor is pénzügyi kockázatot jelent a tulajdonosok számára, és közvetve valamennyi érintettnek is.  Jobb megítélés a további stakeholderek részéről. Az sem mindegy egy vállalat számára, hogy mit gondolnak róluk például a beszállítók vagy a helyi közösség. Senki sem szereti azt látni, hogy a kismamák gyermekeikkel a kezükben tiltakoznak egy-egy gyár felépítése ellen a településük közelében, és bár sokszor ez nem jár sikerrel, de még Magyarországon is van erre ellenpélda. Kisteleken egy korábban tervezett akkumulátorgyár helyett a tiltakozások miatt ma már azt tervezik, hogy tortilla- és laskagomba üzem lesz a leendő ipari parkban. Az előkészítés pedig súlyos százmilliókba, milliárdokba is kerülhet, és nem kellő körültekintés, ESG stratégia hiánya miatt sok beruházó futhat bele hasonló pofonokba. Még ha sikerrel is járnak és átnyomják az ellenállással szemben a beruházást, a költségeik akkor is emelkedni fognak.   (A Foxconn elleni tüntetés Milwaukeeban) A példákat szinte vég nélkül lehetne sorolni, de ennyi talán elég arra, hogy belássuk: a fenntarthatóság még ha morális kötelesség is, valójában jól felfogott, hosszú távú anyagi érdeke a vállalatoknak és a hozzájuk tartozó érintetteknek. Aki ezzel ma már nem foglalkozik megfelelő szinten, az pénzt fog veszíteni.  A környezeti tényezők mellett persze a társadalmiak is igen fontosak, nem ritka esetekben még fontosabbak is. A cikksorozatunk következő részében ezekkel foglalkozunk részletesebben.  Faluvégi Balázs 25 éve van jelen befektetés-szakmai területen, és több mint tíz éve foglalkozik etikus befektetésekkel, illetve a környezetre (environment), társadalomra (social) és felelős vállalatirányításra (governance) vonatkozó ESG elemzéssel. Társ-alapítóként startupjával elnyerte a BBVA nagybank globális versenyén a Legjobb Fintech a Fenntartható Pénzügyekért díjat. Megoldásaival és tanácsaival segítette többek között az egyik legismertebb hazai pénzintézetet, a régió egyik legnagyobb energiavállalatát, illetve az egyik legelismertebb magyar egyetemet ESG fejlesztésben. Blue Valew néven ezen a területen, saját, mindent átfogó módszertant alkotott meg. A számos tőzsdei cégnek és KKV-nak ESG tanácsadást és zöld finanszírozást elősegítő Stradamus Zrt. tanácsadó testületének a tagja.