A műholdas mérések szerint negatív rekordot döntött az északi-sarkvidéki és az antarktiszi jégtakaró kiterjedése. Az olvadás tovább súlyosbíthatja a globális felmelegedést.
Negatív rekordot döntött az északi-sarkvidéki és az antarktiszi tengeri jég kiterjedése – írja a BBC az Egyesült Államok nemzeti hó- és jégelemző központja, a US National Snow and Ice Data Center (NSIDC) műholdas méréseinek adataira hivatkozva. A jelenség azért különösen aggasztó, mert a pólusok környékének jégtakarója nagy mennyiségű napfényt képes visszaverni, és ezzel rendkívül fontos szerepet játszik bolygónk hőmérsékletének szabályozásában. A jég olvadásával párhuzamosan azonban folyamatosan növekszik az óceánok szabad vízfelülete, amelyek így egyre több hőt nyelnek el.
A BBC elemzői a 13-val záruló ötnapos periódusban készült felvételeket vetették össze a korábbi évek azonos időszakában készült műholdképekkel. Számításaik szerint az északi-sarkvidéki és az antarktiszi tengeri jég egyesített területe 15,76 millió négyzetkilométer volt, kisebb, mint a 2023 februárjában mért 16,93 millió négyzetkilométer, ami az eddigi negatív rekordot jelentette.
A sarki jégsapkák kiterjedéséről az 1970-es évek vége óta készítenek felvételeket. Az eddigi adatok alapján az északi-sarki jég területe még soha nem volt olyan kicsi, mint az idén; és ugyan az antarktiszi jég sokáig ellenállóbbnak bizonyult, mára az is fogyásnak indult. “Az elmúlt évek adatai azt sugalják, hogy ez bizony már nem átmeneti, hanem tartósabb változás, olyasmi, amit az északi-sarki jégnél is tapasztalunk” – mondta a BBC News-nak Walter Meier, az NISDC vezető kutatója.
Az Északi-sarkvidék jégtakarójának éppen ilyenkor, a téli hónapokban kellene elérnie a legnagyobb kiterjedését. A tengeri jég területe azonban most közel 0,2 millió négyzetkilométerrel kisebb, mint az elmúlt évek azonos időszakában volt, és 2024 vége óta folyamatosan alacsony szinten van. A sarki jégsapkák csökkenését elsősorban az egyre melegebbé váló szelek és a meleg áramlatok okozhatják, de részben annak is köszönhető, hogy a Hudson-öböl környékének vizei az átlagosnál később fagytak be, így később érkezett meg a térségbe a lehűlés.
Egy tavaly publikált kutatás szerint a poláris jég a nyolcvanas évek közepe óta természetes hűtőhatásának közel 14 százalékát elvesztette. Minél gyorsabban húzódnak vissza a jégsapkák, annál nagyobb ütemben nő majd a globális felmelegedés is.
by 
