szén-dioxid szennyezés

Kategória

Kategória
  • ESG
  • Vállalatoknak

Címkék

Címkék
  • CSR
  • ESG
  • fenntarthatóság
  • kkv
  • vállalatok
#Környezeti ügyek #Környezetszennyezés #Vállalatoknak

Szén-dioxid árazás: A felelős cégek környezetvédelmi “szuperfegyvere” fenntarthatóbb jövőt ígér

Világszerte egyre több vállalat “árazza be” a saját széndioxid-kibocsátását, ami nagyban hozzájárulhat valós karbonlábnyomuk felméréséhez, és a így, a fenntarthatósági szempontból is megalapozott üzleti döntéseken keresztül negatív környezeti hatásuk csökkentéséhez. Ha a széndioxid-kibocsátás csökkentéséről van szó, sokan az egyéni fogyasztók felelőségét emlegetik: járjunk kisebb autóval, takarékoskodjunk a fűtéssel és a klimatizálással, vásároljunk alacsony karbolköltséggel előállított termékeket – csökkentsük a saját, személyes karbonlábnyomunkat. Tény, hogy a világ ma már több, mint 8,1 milliárdnyi lakója nagyban hozzájárul az emberiség szennyezőanyag-kibocsátásához – különös tekintettel az olyan feltörekvő országok lakóira, mint Kína vagy India –, de az is, hogy az ipari forradalom kezdete óta a legnagyobb cégek termelték ki a globális emisszió több mint kétharmadát. Szerencsére, egyre több nagyvállalat vezetői ismerik fel: a széndioxid-kibocsátás csökkentése közös érdekünk. Ráadásul egy rendkívül hatékony “szuperfegyver” is van a kezükben, amelynek bevetése lehetővé teszi, hogy felmérjék, milyen területeken, mértékben és módszerekkel vághatják vissza igazán hatékonyan a karbonlábnyomukat: a belső szén-dioxid árazás (internal carbon pricing – ICP), vagy “árnyék szén-dioxid árazás” (shadow carbon pricing), amelynek ötletével először az 1997-es Kiotói egyezmény megkötése után álltak elő a szakemberek. Direkt és indirekt kibocsátás Az ICP egy olyan önkéntesen vállalt mérési módszer, amelynek révén a cégek nagy pontossággal megbecsülhetik, milyen költségeket ró a társadalomra az üvegházhatású gáz-kibocsátásuk. Gianfranco Gianfrate, az EDHEC Risk Climate Institute kutatási igazgatója szerint a módszer nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a cégek nem csak a direkt, hanem az indirekt kibocsátásukat is felmérhessék. Mint a The Conversation-ön megjelent cikkében írja, ehhez az kell, hogy ne csak a saját közvetlen tevékenységükből származó kibocsátást, hanem az energiafelhasználásuk, a beszállítói láncuk és a hulladékmenedzsmentjük során keletkező környezetterhelést is figyelembe vegyék. “A direkt kibocsátás a cégek által birtokolt vagy irányított forrásokból származik: mint a kazánjaikban elégetett tüzelőanyagokból vagy a gépjármű-flottájuk működtetéséből származó szennyezés – írja Gianfrate. – Az indirekt kibocsátás felmérésénél olyan tényezőket is figyelembe kell venniük, mint az általuk megvásárolt energia – az elektromosság, a fűtés és hűtés – előállítása nyomán keletkező környezeti költségek. Végül, az olyan, az ellátási láncukon belül keletkező indirekt emissziós forrásokat is számításba kell venniük, mint az alapanyagok és termékek szállítása vagy a hulladéklehelyezés.” A szakember szerint fontos, hogy a vállalatok döntéshozói a szén-dioxid kvóták árának várható alakulásával is számoljanak. Ehhez azonban az kell, hogy alaposan megismerjék azoknak az országoknak a klímapolitikáját, amelyekben működnek, és azokét is, amelyekben szeretnének tovább terjeszkedni. A szennyezőanyag-kibocsátás felmérésével és tervezésével foglalkozó szakembereknek a várható politikai, technológiai és gazdasági változásokat is érdemes felmérniük, hiszen ezek mindegyike komoly hatással lehet a kvótaárakra. Gianfrante hangsúlyozza: a cégek csak akkor tudják jó közelítéssel megbecsülni a saját ICP-jüket, ha valamennyi fent sorolt szempontot figyelembe veszik. A belső szén-dioxid árazásuk kiszámításában segítségükre lehetnek az olyan keretrendszerek, mint az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere, az ETS, vagy az egyes országok saját, a szén-dioxid kibocsátás adóztatásával kapcsolatos jogszabályai. Üzleti szempontból is jó döntés A kutatási igazgató kiemeli: az ICP amellett, hogy segítséget nyújthat a cégeknek abban, hogy optimalizálják, fenntarthatóbbá tegyék a működésüket, a befektetőkkel való kapcsolattartást és kommunikációt is jobbá teheti. Egyre több olyan klímatudatos befektetőcég van világszerte, amely komolyan számításba veszi a cégek fenntarthatóságát a befektetési megtervezése során, és az ICP remek eszköz lehet arra, hogy meggyőzze őket: az adott vállalat hajlandó érdemben áldozni arra, hogy a lehető legkisebb károsanyag-kibocsátással, “jövőállóan” működjön. Mivel a befektetéseken keresztül a szén-dioxid kibocsátással kapcsolatos kérdések a cégek cashflow-jára is hatással lehetnek, üzleti szempontból is okos döntés, ha az ICP-t integrálják a jelentésükbe.