Egy új jelentés szerint ha a kormányok nem változtatnak azonnal a politikájukon, 2070-re a jelenlegi felére csökkenhet a globális gazdaság GDP-je. Nyakunkon a “planetáris fizetésképtelenség” kora: ha így folytatjuk, néhány évtizeden belül annyira lelakjuk a bolygót, hogy az képtelen lesz elegendő erőforrást biztosítani a túlélésünkhöz.
Egy új jelentés a korábbiaknál jóval fenyegetőbb képet fest a klímaváltozás várható globális gazdasági hatásairól. Az Institute and Faculty of Actuaries (IFoA) kockázatkezelési szakértői Planetary Solvency – finding our balance with nature című tanulmányukban azt írják, ha a világ kormányai nem tesznek haladéktalanul komoly lépéseket a dekarbonizáció és a természet helyreállítása érdekében, 2070 és 2090 között akár ötven százalékkal is visszaeshet a globális gazdaság bruttó nemzeti összterméke (GDP).
Az IFoA szakértői szerint a korábbi hasonló tanulmányok készítői jelentősen alábecsülték az olyan, a klímaváltozással együtttáró extrém természeti katasztrófák negatív hatásait, mint az erdőtüzek, az árvizek, az aszályok, a hőmérséklet-emelkedés, vagy a komplett ökoszisztémák összeroppanása. A University of Exeter kutatóival közös jelentésükben matematikai és statisztikai eszközökkel elemezték azt, milyen pénzügyi veszélyeket jelenthet a klímaváltozás az országokra és a vállalatokra nézve.
Nincs reális forgatókönyvünk a katasztrófa elkerülésére
Az IFoA jelentése alig néhány hónappal azután látott napvilágot, miután az EU Kopernikusz Intézetének méréseiből kiderült, hogy 2024 minden idők eddig mért legmelegebb éve volt; egyben az első olyan, amelyben a globális átlaghőmérséklet már 1,5 fokkal meghaladta az iparosodás előtti szintet. A jelentés szerzői hangsúlyozzák: ha 2050-re elérjük a háromfokos globális felmelegedést, több mint négymilliárd ember halhat meg világszerte, az egyre gyakoribb krízisek következtében darabokra hullhat a kialakult társadalmi és politikai rend, az államrendszerek összeomlása nyomán gyors, tartós és jelentős tőkehiány alakulhat ki, és világszintű kihalási események történhetnek.
Sandy Trust, a jelentés vezető szerkesztője szerint tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy jelenleg nincs reális forgatókönyv a fent vázolt, rendkívül súlyos következmények elkerülésére. Véleménye szerint azok a korábbi gazdasági előrejelzések, amelyek háromfokos átlaghőmérséklet-emelkedés mellett két százalék körüli globális GDP-visszaesést valószínűsítettek, túlságosan derülátók és pontatlanok voltak, és nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a politikai vezetők elodázzák a klímaváltozás jelentette problémák kezelését.
A létünket tartó alapzatot aknázzuk alá
A jelentés szerint a pénzintézetek, politikusok és köztisztviselők által használt kockázatelemzések alapvető hibája, hogy nem veszik figyelembe az éghajlatváltozás olyan várható és potenciálisan súlyos hatásait (az ún. “klimatikus fordulópontokat”, a szerk.) mint a tengerek vizének hőmérsékletemelkedése, az erősödő migráció, vagy a lokális konfliktusok gyakoriságának növekedése. “Nem veszik észre, hogy reális esélye van a globális összeomlásnak. Nagy pontossággal tévednek ahelyett, hogy megközelítőleg igazuk lenne” – áll a jelentésben.
A szerzők szerint ha az általuk említett kockázati tényezőket is számításba vesszük, kijelenthetjük, hogy a világunk egyre közelebb kerül a “planetáris fizetésképtelenséghez”: ahhoz a ponthoz, amelynél a Föld rendszerei olyannyira leromlanak, hogy az emberiség már nem lesz többé képes a társadalom és a gazdaság működtetéséhez szükséges kritikus szolgáltatások fenntartására. “Nem építhetsz gazdaságot társadalom nélkül, márpedig a társadalomnak szüksége van egy helyre, ahol élhet – húzta alá Trust. – A természet a társadalom alapja, az a közeg, amely a táplálékot, a vizet, a levegőt, és a gazdaságunk működtetéséhez szükséges nyersanyagokat, illetve energiát biztosítja. Ha aláaknázzuk ezt a biztosnak hitt talapzatot, az emberiség jövőbeli prosperitását veszélyeztetjük, márpedig ezt minden eszközzel el kell kerülnünk.”