2026-tól megújul a B Corp, a világ egyik legelismertebb és legrégebbi fenntarthatósági (ESG) tanúsítási rendszere z új B Corp szabványok célja a tanúsítási folyamat átláthatóságának növelése, a társadalmi és környezeti teljesítmény szigorúbb ellenőrzése, valamint a vállalatok folyamatos fejlődésének ösztönzése. Bár az új szabályozás szigorúbb és részletesebb, az igazságosabb elvárások, a testreszabott megközelítés és az egyértelműbb iránymutatások segítik a vállalatokat abban, hogy érdemben hozzájáruljanak a globális fenntarthatósági célokhoz.
Miről szól a B Corp minősítési rendszer?
A B Corp (Certified B Corporation) tanúsítás a világ egyik legismertebb fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási rendszere, amelyet a 2000-es évek elején a B Lab nevű amerikai nonprofit szervezet fejlesztett ki. A tanúsítás célja, hogy elismerje azokat a vállalatokat, amelyek üzleti működésük során nemcsak pénzügyi profitot termelnek, hanem aktívan hozzájárulnak a társadalmi és környezeti kihívások megoldásához.
A B Corp cégek különleges küldetést vállalnak: céljuk, hogy vezető szerepet töltsenek be egy befogadóbb, fenntarthatóbb gazdasági rendszer kialakításában. Ezt a tanúsítást eddig világszerte közel 9500 vállalat szerezte meg, 105 országban és 160 különböző iparágban, emellett közel 300.000 cég használja önértékelésre, saját vállalatirányítási, társadalmi és környezeti teljesítményének nyomonkövetésére.
Néhány kiemelkedő márka a B Corp közösségből:
- Patagonia: A fenntartható ruházati márka úttörő a környezetvédelem terén, aktívan támogatja a klímaváltozás elleni küzdelmet, és üzleti modelljével a körforgásos gazdaságot helyezi előtérbe.
- Ben & Jerry’s: Az ikonikus fagylaltgyártó cég kiáll a társadalmi igazságosság mellett, és fenntartható beszállítói láncot működtet.
- The Body Shop: A szépségipari vállalat a környezetvédelem és az emberi jogok védelme érdekében elkötelezett, példát mutatva az etikus működésben.
- Danone: Az élelmiszer- és italgyártó óriás a B Corp tanúsítás egyik legnagyobb képviselője, amely elkötelezett a fenntartható mezőgazdaság és az egészséges táplálkozás támogatása mellett.
- Bonduelle: A világ vezető zöldségfeldolgozó vállalata, amely elkötelezett a fenntartható mezőgazdaság és a helyi termelők támogatása mellett, valamint az egészséges táplálkozás népszerűsítése iránt.
- Camper: Az ikonikus spanyol cipőmárka, amely a kézművességet és az innovációt ötvözve fenntartható gyártási folyamatokat alkalmaz, miközben kiemelten figyel a társadalmi felelősségvállalásra.
- Triodos Bank: Az egyik legismertebb fenntartható bank, amely kizárólag olyan projekteket finanszíroz, amelyek pozitív társadalmi és környezeti hatást gyakorolnak, példát mutatva az etikus pénzügyi szolgáltatások terén.
A B Corp tanúsítás értékei
A B Corp mozgalom alapja az az elképzelés, hogy a vállalatoknak „a legjobbnak kell lenniük a világ számára” („Best for the World”), nemcsak üzleti eredményeik, hanem társadalmi és környezeti hatásuk alapján is. A tanúsítás megszerzése során a vállalatokat szigorú kritériumok szerint értékelik az alábbi területeken:
- Fenntarthatóság: Hogyan csökkenti a vállalat a környezeti lábnyomát?
- Társadalmi hatás: Hogyan járul hozzá a közösségek jólétéhez?
- Vállalatirányítás: Mennyire átlátható és etikus a működésük?
Ebből a Triple Bottom Line megközelítésből nőtt ki lényegében a mai ESG keretrendszer is, beleértve az elmúlt években már hatályba lépett és a következő években hatályosuló szabályozásokat.
Miért változik a B Corp minősítési rendszere?
A B Corp szabványok változtatásának számos oka van, amelyek a mai társadalmi és környezeti kihívásokra adott válaszokként értelmezhetőek. A klímaváltozás és annak egyre sürgetőbb hatásai – például az extrém időjárási események és a tengerszint-emelkedés – arra ösztönözték a B Lab-et, hogy a vállalatok klímavédelmi felelősségét hangsúlyosabban kezeljék. Emellett a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése és a sokszínűséget, igazságosságot és befogadást célzó elvárások erősödése is fontos szerepet játszott a változások szükségességében.
Az új szabványok tükrözik a vállalatok szerepének újraértelmezésével kapcsolatos felismerést. Egyre nagyobb az igény arra, hogy a cégek ne csak profitot termeljenek, hanem aktív szereplői legyenek a társadalmi és környezeti problémák megoldásának. Elvárássá vált a vállalatokkal szemben a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontok integrálása a beszámolóikba, különösen a befektetők és fogyasztók részéről, ami a tanúsítási rendszer továbbfejlesztését igényli.
A korábbi szabványok bizonyos hiányosságai is indokolták a módosításokat. A pontszám-alapú értékelés lehetővé tette, hogy egyes vállalatok gyenge teljesítményt mutassanak bizonyos területeken, miközben más területeken kiemelkedtek. Az új rendszer ezt a gyengeséget küszöböli ki azáltal, hogy minden hatástémában egyértelmű megfelelést követel meg. Az átláthatóság hiánya szintén kritika tárgyát képezte, amit az új szabványok részletesebb követelményei orvosolnak.
A változások további indoka a szabványok nemzetközi alkalmazhatóságának javítása. Az eltérő földrajzi és szabályozási környezetek eddig nehézségeket okoztak, amit az új, testreszabott követelmények hivatottak megoldani. Az Európai Unió új fenntarthatósági szabályai, például a „Zöld állítások” irányelv, szintén hozzájárultak a rendszer frissítéséhez. Végül, a B Corp mozgalom hitelességének fenntartása érdekében is szükség volt a szabványok megerősítésére, hogy a B Corpok továbbra is példát mutathassanak a felelős vállalati működésben.
Hogyan változik a minősítés?
A B Corp tanúsítási rendszer jelentős átalakuláson megy keresztül, hogy jobban reagáljon a jelenlegi társadalmi és környezeti kihívásokra. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk az új szabványok főbb változásait, összehasonlítva azokat a korábbi standardokkal, kiemelve a legfontosabb különbségeket.
1. Tanúsítási követelmények felépítése – struktúráltabb és kötelező követelmények
A korábbi rendszerben a vállalatoknak a B Impact Assessment (BIA) során legalább 80 pontot kellett elérniük az alábbi öt területen:
- Kormányzás (Governance)
- Munkavállalók (Workers)
- Közösség (Community)
- Környezet (Environment)
- Ügyfelek (Customers)
Ez a megközelítés lehetővé tette a vállalatok számára, hogy bizonyos területeken erősebbek legyenek, míg másokon gyengébbek, amennyiben az összpontszámuk elérte a 80-at.
Az új szabványok két fő kategóriába sorolják a követelményeket:
- Alapkövetelmények (Foundation Requirements): Ezek határozzák meg a vállalatok jogosultságát a tanúsítás megszerzésére, beleértve a jogi követelmények teljesítését és a B Lab célkitűzéseivel való összhangot.
- Teljesítménykövetelmények (Performance Requirements): Konkrét elvárásokat tartalmaznak különböző hatástémákban (Impact Topics), mint például:
- Cél és Stakeholder Irányítás (Purpose & Stakeholder Governance)
- Munkahelyi Kultúra (Workplace Culture)
- Igazságosság, Egyenlőség, Sokszínűség és Befogadás (Justice, Equity, Diversity & Inclusion – JEDI)
- Klímavédelem (Climate Action)
- Környezetvédelem és Körforgásosság (Environmental Stewardship and Circularity)
A vállalatoknak minden egyes hatástémában meg kell felelniük a minimumkövetelményeknek a tanúsítás megszerzéséhez és fenntartásához.
Részletesebb információ a tervezett változásokról
2. Szabványok testreszabása és nagyobb rugalmassága a vállalatok kontextusához
A korábbi rendszerben a BIA pontozási rendszere lehetővé tette a vállalatok számára, hogy saját kontextusuknak megfelelően válasszák ki azokat a területeket, ahol javítani kívánnak, de nem volt explicit testreszabás a vállalat mérete, szektora vagy földrajzi elhelyezkedése alapján.
Az új szabványok bevezetik a követelmények testreszabását a vállalatok mérete, szektora és földrajzi elhelyezkedése alapján. Ez magában foglalja:
- Méret és szektor szerinti differenciálás: A követelmények bizonyos részei eltérőek lehetnek a vállalat méretétől és iparágától függően, hogy relevánsabbak és megvalósíthatóbbak legyenek.
- Equity mechanizmus: Ez a mechanizmus felismeri, hogy a vállalatok különböző működési akadályokkal szembesülhetnek az iparáguk és a lokációjuk kapcsán, és ennek megfelelően biztosít rugalmasságot a követelmények teljesítésében.
Részletesebb információ a tervezett változásról
3. Teljesítmény elismerése és ösztönzése
A vállalatok az elért összpontszám alapján kerültek értékelésre, és ha egy cég elérte a 80 pontot, megkapta a minősítést. Ezen túlmenő differenciálásra nem volt lehetőség.
Az új szabványok bevezetik a teljesítményszintek fogalmát az egyes hatástémákban, a „Nem felel meg” és a „Megfelel” mellett megjelenik a „Túlteljesít” minősítés is. Ez a megközelítés segít azonosítani a fejlesztési lehetőségeket és ösztönzi a folyamatos fejlődést.
Az Impact Business Modellek (IBMs) a vállalatok pozitív hatású üzleti megközelítéseit jelentik, például a környezetvédelem vagy a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatása terén. Az új B Corp szabványok továbbra is elismerik ezek fontosságát, ugyanakkor a korábbiaknál hangsúlyosabb operatív követelményeket támasztanak.
Az IBMs teljesítményértékelését négy szint alapján végzik, amelyekhez rugalmasság és vizuális elismerés társul, például jelvények vagy érmek formájában.
A kisebb cégek bizonyos követelmények alól mentesülhetnek, míg a nagyobbaknak több idő áll rendelkezésükre ezek teljesítésére. Az IBMs fontossága megmarad, mivel számos cég számára ezek jelentik a tanúsítás kulcsát, és az új rendszer tovább ösztönzi a fejlődésüket.
Részletesebb információ a tervezett változásról
4. Folyamatos fejlődés ösztönzése
Eddig a vállalatoknak háromévente újra kellett tanúsíttatniuk magukat, de nem voltak explicit követelmények a folyamatos fejlődésre vonatkozóan.
Az új szabványok kötelező fejlesztéseket írnak elő a vállalatok számára a Kiegészítő Hatástémákban (Complementary Impact Topics), és előrehaladást kell mutatniuk ezekben a területekben az újraminősítés során. Emellett ösztönzik a vállalatokat arra, hogy túlteljesítsék a követelményeket, és fejlesszék Impact Business Modelljeiket az idő múlásával.
5. Környezetvédelmi és társadalmi felelősség szigorúbb elvárásai
Az új szabványok nagyobb hangsúlyt helyeznek a klímavédelmi intézkedésekre, az igazságosságra, sokszínűségre és befogadásra (JEDI), valamint a körforgásos gazdaság elősegítésére.
Ezek a témák részletesebb követelményeket és konkrét teljesítménymutatókat tartalmaznak, amelyek mérhetők és számonkérhetők.
Hogyan történik a változások bevezetése?
A szabványok változásainak ütemezése egy gondosan megtervezett, többlépcsős folyamat, amely 2024-től 2026-ig tart, hogy az érintett vállalatok fokozatosan és alapos támogatással alkalmazkodhassanak az új követelményekhez.
Azok a vállalatok, amelyek az új szabványok bevezetése után esedékes újraminősítést végeznek, 2025-2026 során már az új követelmények szerint kerülnek értékelésre, és közben folyamatos a visszajelzések feldolgozása, és a rendszer finomhangolása. Az átmeneti időszak lehetőséget ad a közösség tagjainak, hogy felkészüljenek az új elvárásokra.