vállalatok

Kategória

Kategória
  • B Corpok itthon és a világban
  • Digitalizáció
  • ESG
  • Jógyakorlatok
  • Környezeti ügyek
    • Biodiverzitás
    • Környezetszennyezés
  • Lakhatás
  • Nonprofitoknak
  • Partnerek
    • Szakértőink
    • Szerzőink
  • Sikersztorik
  • Társadalmi ügyek
    • Egészség
    • Leszakadó régiók
    • Oktatás
    • Társadalmi diverzitás
  • Társadalmi vállalkozás
  • Vállalatoknak

Címkék

Címkék
  • #civilek
  • #digitalizáció
  • #társadalmi vállalkozás
  • #Tippek/ jó gyakorlatok
  • adománygyűjtés
  • adománytaxi
  • ashoka
  • b corp
  • b lab
  • B-corp
  • bbm
  • brandépítés
  • chatgpt
  • civil szervezet
  • civilek
  • civilszervezetek
  • civl szervezetek
  • corporate citizenship
  • CSR
  • csr platform
  • design thinking
  • digitalizáció
  • e-learning
  • earthbound eco sneakers
  • edukáció
  • egészségügy
  • érdekvédelem
  • ESG
  • ételmentés
  • etikus működés
  • fejlesztés
  • fejlesztzés
  • felzárkóztatás
  • fenntarthatóság
  • fenntarthatság
  • fogyasztás
  • forprofit
  • forptofit
  • fundraiding
  • fundraising
#ESG #Társadalmi ügyek #Vállalatoknak

A társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése üzleti érdek

Nem elég környezeti szempontból fenntartható módon működni: ha a vállalatok nem veszik ki a részüket a társadalmi-szociális problémák megoldásából, a saját jövőjüket is veszélybe sodorhatják. A növekvő elszegényedés komolyan erodálhatja a fogyasztói bázisukat, megbéníthatja a beszállítói láncaikat, és nagyban megnehezítheti a tehetséges fiatalok belépését a munkaerőpiacra. A kétszázötven multinacionális vállalat vezető menedzsereit tömörítő World Business Council for Sustainable Development (Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért) jelentése szerint az üzleti vállalkozások vezetőinek fontos megérteniük, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése nem a kormányok felelősége csupán: nekik is ki kell venniük a részüket az olyan problémák megoldásából, mint a növekvő elszegényedés vagy a leszakadó rétegek egyre mélyülő egzisztenciális válsága. Caroline Rees, a Shift társalapító-elnöke szerint az üzleti szektor az elmúlt évtizedekben túlságosan el volt foglalva azzal, hogy a költséges tevékenységek kiszervezésével maximalizálja a nyereségét. Mint mondja, az outsourcing-mánia lenyomta a béreket és tovább növelte a vagyoni egyenlőtlenségeket. “Ennek a gondolkodásmódnak a negatív hatásai az alacsony keresetű munkavállalókat és a marginalizált közösségeket sújtották a leginkább. Természetes és magától értetődő dolog, hogy a vállalatok részt vegyenek ennek a problémának a megoldásában” – írja a jelentésben. Morális felelősség és jól felfogott üzleti érdek Rees szerint a cégeknek nem csak morális kötelessége, hanem jól felfogott üzleti érdeke is a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése. “Ez már csak kockázatkezelési szempontból is fontos – hangsúlyozza. – Ahogy a Covid-járvány tanulságai is megmutatták, a mesterségesen alacsonyan tartott költségek miatt a beszállítói láncok sérülékennyé váltak, számos iparágban a beszállítóknak arra is alig van pénzük, hogy a munkavállalóikat megfizessék, nem hogy a fenntartható működésbe invesztáljanak. Nem csoda, hogy amikor beütött a járvány, komplett ellátási láncok omlottak össze.” Rees hangsúlyozza: a morális és működési kérdések mellett a vállalatoknak az egyre szigorúbbá váló ESG-szabályozás miatt is foglalkozniuk kell a társadalmi felelősségvállalás kérdésével. ”Európában a szabályozó testületek egyre komolyabban veszik az emberi jogokkal kapcsolatos átláthatóság kérdését. Észak-Amerikában olyan jogszabályokat hoztak, amelyek csak akkor engedik a cégek számára, hogy magas kockázatfaktorú országokból importáljanak, ha bizonyítani tudják, hogy az általuk behozott termékek előállításában nem alkalmaztak kényszermunkát” – húzza alá, hozzátéve: fontos, hogy a cégek az emberi jogi szempontokat is “ugyanolyan rigorózusan monitorozzák és menedzseljék, mint bármely más üzleti folyamatot”. A “net-zéró jövőre” való átállás közben az emberekről sem feledkezhetünk meg Gerbrand Haverkamp, a World Benchmarking Alliance ügyvezető igazgatója szerint “a »net-zéró jövőre« és a környezeti fenntarthatóságra való felkészülés “magától értetődő folyamat. A vállalkozások nem működhetnek sikeresen egy összetört bolygón.” Mint mondja, mindennek ellenére fontos szem előtt tartani azt is, hogy a környezetei fenntarthatóság biztosításának negatív hatásai is lehetnek. “Ha a cégek elhatározzák, hogy »x« millió tonnával csökkentik a karbon-kibocsátásukat, és »Y« millió hektár tönkretett termőföldet helyreállítanak, de közben nem törődnek azzal, hogy ennek milyen tovagyűrűző hatásai lehetnek az emberekre nézve, komoly problémákba szaladhatnak bele” – hangsúlyozza. Haverkamp szerint fontos, hogy a “nature-positive” gazdálkodásra való átállás közben az emberek érdekeiről sem feledkezzünk el. “A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a cégeknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a munkavállalóikra, a közösségeikre és a beszállítóikra.” Példaként az élelmiszeripart hozza fel. “Az elmúlt években egyre több nagy élelmiszertermelő és kereskedő jelentett be ambíciózus fenntarthatósági terveket. Miért? Azért, mert rájöttek, hogy a klímaváltozás miatt jóval kevesebb és rosszabb minőségű terméket tudnak piacra dobni. A klímaváltozás hatásainak enyhítése azonban komoly terheket ró a beszállítóikra is: ahhoz, hogy új, klímatudatosabb termelési módszereket vezessenek be, tudásra, erőforrásokra és tőkére van szükségük.” Haverkamp szerint a multinacionális nagyvállalatoknak kutya kötelességük, hogy segítsék a beszállítóikat az átállásban. “Ez nekik is érdekük, hiszen – mivel nem valószínű, hogy egyik pillanatról a másikra át tudják szervezni a beszállítói láncukat –, súlyos termékhiánnyal szembesülhetnek, ha nem segítenek nekik abban, hogy adoptálják az új fenntarthatósági céloknak megfelelő módszereket. Az a cég, amelyik az oktatásba invesztál, a saját jövőjébe invesztál Laurent Freixe, a Nestlé latin-amerikai divíziójának vezetője szerint a cégeknek a leszakadó rétegek oktatásába is invesztálniuk kell. “Azt, hogy milyen súlyos következményei vannak annak, ha emberek tömegei esnek ki a munkaerőpiacról először jó egy évtizeddel ezelőtt tapasztaltuk meg – írja. – Akkoriban a Nestlé Europe ügyvezető igazgatója voltam, és első kézből tapasztaltam meg, hogyan hatott a gazdaságra a 2008-as válság nyomán kialakult 25 százalék körüli munkanélküliség.” Frexie hangsúlyozza, a munkanélküliség nem csak az egyes emberek életét keseríti meg: magára a gazdaságra is ártalmas hatással van. “Azok az emberek, akik nem dolgoznak, kevesebbet költenek, ami visszaeső fogyasztást és csökkenő befektetési kedvet eredményez” – fejtegeti. Mint írja: minden üzletember tisztában van azzal, versenyképességi szempontból mennyire fontos a tehetséges és jól képzett munkaerő. “A digitális technológiák elterjedése és klímaváltozás okozta kihívások miatt a világ egyre gyorsuló változásban van. Olyan problémákkal kell szembenéznünk, amelyekre a fiatal munkavállalók tudnak igazán hathatós választ adni. Tisztában vannak azzal, milyen fontos, hogy elhárítsuk a minket fenyegető veszélyeket, és megvan az »étvágyuk« hozzá, hogy a változás élére álljanak” – emeli ki. Frexie szerint ezért is különösen fontos, hogy a vállalatok a hatékony, jó minőségű és mindenki számára elérhető oktatásba fektessenek. “Ha a fiatalok nem tudnak belépni a munkaerőpiacra, a cégek komoly lehetőségektől esnek el. Ahelyett, hogy agilissá és innovatívvá válnának, lemaradhatnak az egyre erősebbé váló versenyben.”
#Vállalatoknak

A vállalati önkéntesség a cégeknek is komoly hasznot hajthat

Egy friss tanulmány szerint a cégek és nonprofit szervezetek közös önkéntes programjai motiváltabbá, produktívabbá és kiegyensúlyozottabbá teszik a munkavállalókat, ami a termelékenységre és a nyereségességre is pozitív hatással van. A brit közösségi szektor ernyőszervezete, a National Council for Voluntary Organisations (NCVO) felmérése szerint a vállalati önkéntes programok nem csak az erőforráshiányos nonprofit szervezetek gondjain enyhíthetnek, hanem a cégek termelékenységét és nyereségességét is nagyban javíthatják. A nonprofitok világszerte egyre komolyabb önkénteshiánnyal küzdenek, amin a fiatalabb generációk tagjainak bevonása, érzékenyítése, mozgósítása mellett a társadalmi felelősségvállalást fontosnak tartó cégekkel kötött együttműködések is segíthetnek. A Pro Bono Economics közelmúltban megjelent jelentése szerint azok a munkavállalók, akik vállalati önkéntes programokban vesznek részt, átlagosan évi 0,9 nappal kevesebbet hiányoznak a munkahelyükről; az önkéntesség javítja a munkatársak produktivitását, motiváltságát és közérzetét – ami a cégek teljesítményére is pozitív hatással van. Mint írják, a munkavállalói elégedettségnek konkrét, pénzben kifejezhető értéke van: azok a dolgozók, akik önkéntes programokban vesznek részt évi 800-1300 fonttal (362 ezer-588,5 ezer forint) több hasznot hajtanak a vállalatuknak. “Ha a munkahelyi önkéntesség lehetőségét valamennyi brit munkavállalóra kiterjesztenék, a jelenleginél 1,5-2,8 millióval többen vennének részt a nonprofit szervezetek munkájában” – érveltek. ”Pótolhatatlan segítséget jelenthet” Sarah Vilbert, az NCVO ügyvezetője szerint a munkahelyi önkéntesség nem csak a munkavállalók közérzetét – és így a cégek termelékenységére, nyereségességét – javíthatja, hanem a nonprofitok munkáját is nagyban segítheti. “Pótolhatatlan segítséget jelenthet ezeknek a szervezeteknek a számára abban, hogy új önkénteseket rekrutáljanak” – húzta alá. “Ha lehetővé tesszük a munkavállalóknak azt, hogy a számukra fontos ügyek szolgálatába állítsák a tudásukat és a tehetségüket, a segítő szervezetek olyan szaktudásra és erőforrásokra tehetnek szert, amely jelentősen növelheti a pozitív társadalmi hatásukat” – érvelt Vilbert. Mint mondta, ahhoz hogy a lehető legnagyobb társadalmi hasznot “húzhassuk ki” az ilyen együttműködésekből, az kell, hogy a lehető legtöbb ember számára elérhetővé tegyük az önkéntes programokat. “Ahhoz, hogy maximalizáljuk ezeknek az együttműködéseknek hatását, meg kell teremtenünk a megfelelő feltételeket. Mind a nonprofitoknak, mind a vállalatoknak oda kell figyelniük arra, hogy rugalmas, mindenki számára nyitott és hozzáférhető lehetőségeket kínáljanak a részvételre.” Az önkéntesség befektetés A Pro Bono Economics tanulmányát megrendelő jótékonysági szervezet, a Pilotlight szerint az önkéntes programok elindítása jó befektetés lehet a munkaadók számára, akiknek minden egyes közösségi programokba invesztált font 1,5-3,6 font (680-1630 forint) hasznot hozhat. Becsléseik szerint ha az ilyen programokat az összes nagy-britanniai munkavállaló számára elérhetővé tennék, az éves szinten közel 2,2 milliárd fontos (közel 1000 milliárd forint) éves GDP-növekedést hozhatna. “Ha az üzlet és a jótékonyság kapcsolatát nézzük, ezek az eredmények mindent megváltoztatnak – mondta Civilsociety.co.uk-nak nyilatkozva Ed Mayo, a Pilotlight ügyvezetője. – Az önkéntesség nem költség, hanem befektetés. Jó a jótékonysági szervezeteknek, jó az önkénteseknek, és jó az üzleti eredménynek is.” Jansev Jemal, a Pro Bono Economics kutatási igazgatója szerint a munkahelyi önkéntesség “háromszoros hasznot hajt”: “Növeli a termelékenységet, milliárdos többletet termel a britt gazdaságban, és a nonprofit szervezetek helyzetét is jelentősen javíthatja.” Mind mondja, az is fontos, hogy a jótékonysági szervezetek reálisan mérlegeljék, hány új önkéntest tudnak integrálni a munkájukba. “Az önkéntesek menedzselése komoly erőforrásokat, szervezési kapacitásokat és vezetői képességeket követel” – hangsúlyozta. Mint mondta, a cégeknek is komolyan el kell gondolkodniuk azon, hogyan szervezik meg ezeket a programokat. “Végig kell gondolniuk, milyen ügyekbe fektetik a pénzüket, hogy a tevékenységükhöz leginkább illeszkedő partnereket találhassák meg.”
#B Corpok itthon és a világban

Itt a B Corp reneszánsz: Egyre több cég csatlakozik a felelős vállalatok közösségéhez

2020 és 2023 között több mint duplájára nőtt a B Corp minősítést szerzett cégek száma. A mozgalomhoz magyar vállalatok – köztük itthon elsőként a Scale Impact és nemrégiben a Danone Magyarország – is csatlakoztak; a szakemberek szerint az egyre szigorúbbá váló ESG-szabályozás mellett az ügyfél-elvárások változása is arra sarkallja a cégeket, hogy megszerezzék a certifikációt. 2023-ban valóságos “B Corp robbanás” történt a világban: olyan sok cég szerette volna megszerezni a környezeti és társadalmi szempontból felelősen és fenntarthatóan működő szervezeteknek járó minősítést, hogy a tanúsítványokat kiállító B Lab-nek új munkatársakat kellett felvennie, és több tucat országban átmenetileg befagyasztották a certifikációs folyamatot. 2020 és 2023 között 3735-ről nyolcezerre nőtt a B Corp-minősített cégek száma. Magyarországon is több ilyen vállalat működik: amióta a Hello Nonprofit “anyavállalata”, a kiemelt társadalmi hasznosságú szervezetek fejlesztésével, valamint a civilek, a vállalatok és a szakemberek közötti párbeszéd és együttműködés előmozdításával foglalkozó Scale Impact 2017-ben a hazai vállalatok közül elsőként szerezte meg a minősítést, olyan nagy cégek magyarországi leánykái követték a példáját, mint a Nespresso, vagy a Danone. A szakemberek szerint a B Corp certifikáció iránt megnövekedett globális érdeklődést két, egymástól élesen eltérő, mégis egy irányba mutató tényező hajtja: egyrészt az Európában és Amerikában is egyre szigorúbbá váló ESG-szabályozás – másrészt az, hogy az ügyfelek mellett a potenciális munkavállalók számára is egyre fontosabb, hogy olyan vállalatokkal kerüljenek kapcsolatba, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak a környezeti és társadalmi fenntarthatóságra. Ahogy a befektetők számára is: a Capital Group adatai szerint 2023-ban már a befektetési cégek 89 százaléka vette figyelembe üzleti döntéseinél a cégek ESG-stratégiáját. A minősítés megszerzése sokszor hosszadalmas és költséges folyamat A képlet egyszerű: ha már az egyre szigorúbb ESG-szabályozás és a stakeholderek nyomása miatt úgyis fenntarthatóbbá és felelőssebbé kell tenniük a vállalatoknak a működésüket, miért ne tennének még egy lépést előre, és pályáznának a B Corp-minősítésre? A 2006-ban bevezetett védjegy igencsak jól mutat egy cég rezüméjében: ahogy arról a Hello Nonprofit is írt, a B Corp vállalatok számos területen jobban teljesítenek, mint hagyományos üzleti szemlélet szerint tevékenykedő társaik – nem csak ügyfelek, a munkavállalók és a befektetők számára vonzóbbak, hanem sok esetben pénzügyileg is sikeresebbek. A B Corp minősítés abban is a segítségükre lehet, hogy elkerüljék az egyre inkább “konzumer-átokszóvá” váló greenwashing, social washing, vagy éppen – mert a mesterséges intelligencia-alapú megoldások iránti érdeklődés miatt bizony, már ilyen is van – az MI-washing vádját. Tény, hogy a fenntarthatóan működő cégek termékei és szolgáltatásai sokszor drágábbak, mint a tömegtermelés-optimalizált modellre építkező versenytársaiké, de a trendek világszerte azt mutatják, hogy egyre több vásárló, ügyfél hajlandó többet fizetni, ha tudja, az, amit megvesz, etikus forrásból származik.Minden előnyével együtt, a B Corp-minősítés megszerzése nem ritkán nehéz, hosszadalmas és költséges folyamat. Joachim Krapels, a B Lab stratégiai vezetője tavaly a ModernRetail-nek nyilatkozva azt mondta, vannak vállalatok, amelyek “már eleve B-nek születtek”, de olyanok is, amelyeknek “komoly fejlesztési folyamaton” kell keresztülmenniük ahhoz, hogy megkaphassák a B Corp-pecsétet. “Ezek a cégek nagyon különböző helyzetből indulnak – hangsúlyozta Krapels. – De tudják, hogy hova tartunk, tudják, milyen krízissel kell szembenéznünk, és úgy gondolják, »Ha nekigyürkőzünk, a mi cégünk is tehet azért, hogy jobb hely legyen ez a világ«.” Fenntarthatóság és átláthatóság A B Lab 2006-ban kezdte certifikációs tevékenységét. Olyan vállalatokat invitáltak a tagjaik közé, akik a profitmaximalizálás helyett inkább az általuk megcélzott fogyasztói és munkavállalói célcsoportok szempontjait középpontba állító stakeholder vállalatirányítás (stakeholder governance) irányába szerettek volna fejlődni; a gazdaságos működés mellett a tevékenységük környezeti és szociális hatásait is hajlandók voltak mérlegre tenni. Ahhoz, hogy megkaphassák a B Corp minősítést, a cégeknek legalább nyolcvan pontot kell elérniük a B Lab rendkívül rigorózus értékelési folyamata, a B Impact Assesment során. Ahogy arról egy korábbi cikkünkben Sarah Garcia, a B Lab Europe piacfejlesztési szakértője is részletesen írt, a vállalatokat öt különféle szempontból vizsgálják, ezek: a vállalatirányítás a munkavállalók helyzete az ügyfelek érdekei a környezeti hatások és a közösségi szempontok. Az értékelést követően a B Corp-státuszra pályázó cégeknek még egy “kockázatfelmérésen” (risk review) is át kell esniük, amelynek során a működésükkel és a folyamataikkal kapcsolatos kérdésekre kell választ adniuk. Ahhoz is hozzá kell járulniuk, hogy nyilvánosan közzétegyék az értékelésükkel kapcsolatos adatokat, és ahhoz is, hogy a minősítésükett háromévente felülvizsgálja a B Lab. Egyre nagyobb értéket képvisel a “B betűs pecsét” A B Corp minősítés megszerzése hosszú és nem egyszer komoly átszervezéseket, befektetéseket igénylő folyamat, amelynek során a munkavédelmi szabályok betartásától az ellátási lánc etikus és fenntartható működéséig szigorúan átvilágítják a vállalatokat. De megéri, mert – ahogy Annie Agle, a túrafelszereléseket forgalmazó Cotopaxi fenntarthatósági igazgatója fogalmazott – “egyértelműen jelzi, hogy egy cég komoly erőforrásokat öl abba, hogy tudatosan és fenntarthatóan működjön”. “Olyan hitelességet testesít meg, ami valódi értéket teremt” – mondta a B Corp-védjegyről. Agle szerint minél több cég pályázik a minősítés megszerzésére, annál nagyobb tőkét képvisel a “B betűs pecsét”. Az ügyfelek, potenciális munkavállalók és befektetők mára megszokták, hogy minden vállalat – még a legfelelőtlenebbül működők is – a “környezettudatosság” és a “társadalmi felelősségvállalás” jól csengő frázisaival futtatja magát: ezért a B Corp-minősítés valódi értéket jelenthet a számukra, hiszen azt bizonyítja, hogy a cég, amelyik elnyerte, szigorú ellenőrzési folyamaton esett át. Ami nagy segítséget nyújthat többek között abban is, hogy elkerüljék a greenwashing, a social washing, a rainbow washing – tulajdonképpen bármiféle képmutató piaci vagy marketinggyakorlat – vádját. Arról nem is beszélve, hogy – mivel a B Lab mára többezer cégből álló globális hálózatot épített maga köré – könnyen kapcsolatba kerülhetnek olyan, hozzájuk hasonló módon gondolkozó szervezetekkel, amelyekkel összefogva sokszorosára növelhetik pozitív környezeti és társadalmi hatásukat. A B Corp cégekben ma már megvan az erő ahhoz, hogy alapvetően átformálják a becsontosodott piaci gyakorlatokat, és hatékonyan propagálják az olyan mindannyiunk számára fontos változásokat, mint a megújuló energiaforrások használata, az újrahasznosítás, a biodiverzitás megőrzése vagy a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése.
#Nonprofitoknak #Vállalatoknak

Miért jó egy piaci vállalkozásnak, ha a nonprofit szektorban edződött szakembert igazol?

A kutatások szerint a nonprofit szervezetek vezetői épp olyan “éhesek”, mint a versenyszférában dolgozó társaik, ráadásul a sikeres ESG-stratégia felállításától a tehetséges fiatal munkavállalók megszólításáig számos fontos területen jobbak, tapasztaltabbak, mint ők. Tavaly valóságos exodus kezdődött a multinacionális nagyvállalatok vezetői között. A topmenedzserek rekrutálására szakosodott elit fejvadász cég, a Russel Reynolds adatai szerint a 2023-as év első félévében nem kevesebb, mint 106, a világ vezető részvénypiacain jegyzett vállalat – köztük a BT Group (a korábbi British Telecom), a NatWest és a Capita – vezérigazgatója mondott fel. Az érintett cégek azonnal vad calstingolásba kezdtek, hogy pótolni tudják távozó szakembereiket: ahogy a Raconteur analízise is rámutat, szinte valamennyien szervezeten belülről vagy a forprofit szektorból választottak maguknak új CEO-t – pedig a nonprofitok vezetői sok, a piaci vállalatok számára is egyre fontosabb területen jobban teljesítenek. “Amikor vállalati kliensek keresnek meg minket, szinte kivétel nélkül mindig a forprofit csatatéren edződött vezetőt keresnek – erősítette meg a lapnak nyilatkozva Stephen Crookbain, a kormányzati, piaci és nonprofit szakemberek levadászásával foglalkozó Korn Ferry vezető headhuntere. – A tapasztalataim azt mutatják, hogy a nonprofit szakemberek nem igazán kapósak az üzleti szférában.” Félnek, hogy a nonprofit-vezetők nem elég nyereségorientáltak Ahogy Sam Forsdick, a Reconteur szakírója fogalmaz: a cégek kiváló lehetőségektől eshetnek el emiatt az ortodox toborzási politika miatt. Egy közelmúltban megjelent Is ESG a Managerial Style? című tanulmány szerint azok a vállalatok, amelyek nonprofit tapasztalatokkal rendelkező vezérigazgatókat választanak, kivételesen jól teljesítenek az olyan, a profitorientált üzlet számára is egyre fontosabbá váló területeken, mint az ESG, a stakeholder-menedzsment, vagy a tehetséges fiatal munkavállalók szerződtetése. Ráadásul pénzügyi szempontból is sikeresek voltak – ami azt mutatja, hogy a céges világon kívülről érkező szakemberek legalább olyan teljesítményorientáltak, mint “forprofit bölcsőben ringatott” társaik. Ben Bryant, az IMD Business School professzora szerint az üzleti vállalkozások igazgatótanácsában ülő mamelukok attól tartanak, hogy a nonprofit szakemberek egy “túlideologizált, nem a pénzügyi, gazdasági szempontok által motivált” nézőpontot képviselnek. “Félnek, hogy a potenciális jelölt nem elég »harapós« ahhoz, hogy hozza az általuk elvárt számokat.” Bryant szerint a board-tagok elfeledkeznek arról, hogy valójában mennyire kompetitív a folytonos forráshiánnyal küzdő nonprofit szcéna. “Ezek a vezetők rá vannak kényszerítve arra, hogy tartalékot termeljenek, hiszen csak így tudják biztosítani az általuk kínált, környezeti és társadalmi szempontból kiemelten fontos programok, szolgáltatások működtetését, fejlesztését” – emeli ki. Tovább rontja a helyzetet, hogy míg a nonprofitok tanácsadó testületeiben gyakran nagy cégek tulajdonosai, vezetői ülnek, fordítva ez már korántsem igaz: a sikeres nonprofitok csúcsszakemberi csak ritkán kapnak széket egy piaci szervezet felügyelőbizottságában. “Minden szektor belterjes egy kicsit. A kiskereskedelemmel foglalkozó vállalatok döntéshozói például többnyire kiskereskedelmi tapasztalattal rendelkező menedzsereket választanak a cégük vezetésére” – teszi hozzá Crookbain.  Van mit kínálniuk A szakemberek szerint a nonprofit világból érkező vezetők értékes képességekkel és tudással gazdagíthatják a forprofit cégeket. “Ezeknek a menedzsereknek elképesztően komoly kihívásokkal kell megküzdeniük, kár alulértékelni őket” – húzza alá Bryant. Mint mondja, a nonprofit vezetők kivételesen jók abban, hogy megszólítsák a tehetséges, fiatal és képzett munkavállalókat. Mivel a szűkre szabott költségvetés miatt nem tudnak olyan versenyképes fizetést kínálni, mint piaci versenytársaik, kénytelenek kreatív módszerekkel toborozni: vonzó munkakörnyezetet teremteni, és hatékonyan eladni a szervezet céljait, küldetését. Márpedig ez az – egyre komolyabb munkaerőhiánnyal küzdő – piaci szektor számára is értékes lehet. “Amikor dönteniük kell arról, hogy hol vállaljanak munkát, a legokosabb, legjobban teljesítő fiatalok egyre inkább azt mérlegelik, milyen célja, küldetése van annak a szervezetnek, ami alkalmazza őket” – emeli ki Crookbain. Crookbain szerint az egyre szigorúbbá váló ESG-szabályozás is komoly érv amellett, hogy a forprofit cégek nonprofit szakembereket válasszanak vezető menedzsernek. Mint mondja, a nonprofitok általában jobban ismerik és értik ezt a területet, a tőlük érkező vezetők “tudják, hogyan vizsgálják és értelmezzék etikus szempontból a szervezeti igényeket”. Egyre közelebb kerül egymáshoz a forprofit és a nonprofit szektor Santiago Gowland, a Rainforest Alliance vezetője szerint a forprofit és nonprofit szektorban szerzett tudás fúziója jelentheti a profitpalánk két oldalán dolgozó szervezetek jövőjét: a nyereségorientált és a küldetésorientált vállalkozások egyaránt sokat tanulhatnak egymástól. Gowland komoly tapasztalattal rendelkezik: mielőtt a globális környezetvédelmi szervezet vezetője lett volna, olyan cégeknek dolgozott, mint a Nike, az Unilever, vagy az Estée Lauder. “Ez a fajta »keresztbeporzás«, a forprofit és a nonprofit világból származó tapasztalatok begyűjtése és szintetizálása komoly előnyt jelent. A modern piaci és szabályozási keretek között csak azok a cégek lehetnek igazán sikeresek, amelyek hajlandók mindkét oldal erősségeit és tapasztalatait hasznosítani” – mondja. Gowland szerint a piaci és nonprofit szervezetek közötti szakadék egyre szűkül. Ha sokszor kényszerűségből, a szabályozás, a munkavállalók és az ügyfelek felől érkező nyomás hatására is, de a forprofit vállalkozások számára is egyre fontosabb lesz a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás. “Ma már valóban megvan az előnye annak, ha egy piaci cég a civil szektorból rekrutál vezetőt magának.”      
#Biodiverzitás #ESG #Környezeti ügyek #Környezetszennyezés #Sikersztorik #Vállalatoknak

A klímabarát településfejlesztéstől a teremtésvédelmen át az ESG-szabályozás várható változásaiig számos izgalmas témáról szó esik majd a zöld civil szervezetek országos találkozóján

A 33. Zöld Országos Találkozót május 24-26. között tartják Nagykovácsiban. A szervezők azt remélik, az izgalmas előadásokat, workshopokat, közösségi programokat felvonultató rendezvény tovább erősíti majd a civil szervezetek, a fogyasztók, a döntéshozók és a vállalatok közötti együttműködést. A Zöld Civil Együttműködés idén is megrendezi a hazai zöld szervezetek országos találkozóját. A 33. Zöld Országos Találkozót május 24-26. között tartják Nagykovácsiban, a Teleki-Tisza-kastélyban és az azt körülölelő impozáns parkban. A háromnapos rendezvényen szakmai előadásokkal, fejlesztő workshopokkal és közösségi programokkal várják az érdeklődőket. “Az a célunk, hogy egy olyan találkozót rendezzünk, ami nem csak »klasszikus«, régóta aktív szervezeteknek és támogatóiknak szól. Szeretnénk új társadalmi és civil csoportok felé is nyitni, köztük az egyházi közösségek felé is: ez az egyik oka annak, hogy az idei rendezvény egyik kiemelt témája a környezetvédelem lelki-spirituális megközelítéssel foglalkozó teremtésvédelem lesz” – mondja Merza Péter, az idei főszervező Humusz Szövetség alelnöke. A szervezők a vállalatokat is szeretnék megszólítani. “Hiszünk abban, hogy a »zöld fordulatot«, a környezetvédelmi szempontból fontos változásokat csak széles körű összefogással lehet megvalósítani. Ebben minden érdekelt szegmensnek fontos szerepe van: a civileknek épp úgy, mint a döntéshozóknak, a fogyasztóknak és a vállalatoknak is. Utóbbiakat régóta szeretnénk megszólítani: fontosnak tartjuk, hogy megvitassuk velük, hogyan látják a saját fenntarthatósággal és a környezet védelmével kapcsolatos szerepüket, milyen együttműködéseket köthetünk velük annak érdekében, hogy megóvhassuk azt a természeti közeget, amelyben élünk és dolgozunk. Erre jó apropót, lehetőséget kínál az ESG-szabályozás európai uniós felülvizsgálata, várható változásai” – húzta alá Merza. A kulcsszó: az összefogás A Humusz alelnöke hangsúlyozta: olyan programokat igyekeztek összeállítani, amelyek teret adnak a környezetvédelem ügyében érintett csoportok közötti párbeszédnek, egyeztetésnek. “Vállalati résztvevőink is lesznek, az ESG-vel foglalkozó kerekasztal-beszélgetésre többek között a Deme Ágnest, a KPMG Magyarország fenntarthatósági szolgáltatási ágának menedzserét, Barna Erikát, a MagNet Bank fenntarthatósági menedzserét és Lévai Gábort, a Green Business Academy (GBA) alapítóját is meghívtuk. A civileket Szilágyi Artúr, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője képviseli majd; a beszélgetést Litkai Gergely moderálja” – sorolta Merza Péter. A háromnapos program során számosfontos kérdésről szó esik majd: köztük a klímabarát településfejlesztésről, a víz- és klímavédelemről, a városi zöld megoldásokról, az oktatási jó gyakorlatokról és a gombanód szaporodó akkumulátorgyárakkal kapcsolatos problémákról. “Az előadások mellett izgalmas workshopok és közösségi programok is lesznek. "A szakmai és közösségi program összeállításakor az volt a célunk, hogy a zöld egyesületek, alapítványok szimpatizánsai mellett megszólítsuk az érdeklődő fiatalokat és a pedagógusokat is, akik kedvezményesen regisztrálhatnak a rendezvényre – mondta a Humusz alelnöke. – Nagyon örülnénk, ha Nagykovácsi és környékének lakói is ellátogathatnának hozzánk, őket a szombati Zöld Forgatag rendezvényeire is várjuk.” Mint mondja, a fenntartható jövőt csak közös együttműködéssel lehet megteremteni. “Ebben fontos szerepe van a civil szervezeteknek, a vállalatoknak és a magánembereknek is. Az idei találkozó üzenete épp ez: fogjunk össze és ápoljuk ezeket az együttműködéseket – ápoljuk »közös kertjeinket«, mert csak így fogunk tudni érdemben tenni az élhető környezetért.” Ha te is szívesen részt vennél a 33. Zöld Országos Találkozón, regisztrálj te is a Zöld Civil Együttműködés weboldalán.
#Nonprofitoknak #Társadalmi vállalkozás #Vállalatoknak

Beszélj úgy, hogy téged válasszanak!

Szijártó Adrienn, az Impact Training alapító-trénerének öt tippje a sikeres előadásokhoz. A téma nem elég: saját magadat is el kell adnod. Szeretnéd, hogy melléd álljanak, igen mondjanak neked. Szeretnéd, hogy emlékezzenek az üzenetedre. Mégis a körülötted lévő óriási információs zajban nem egyszerű kitűnni. Nap mint nap újabb és újabb konferenciák vannak, ahol előadunk, a munkahelyünkön egyik meetingről a másikra rohanunk, és a social media felületeken is posztolunk, sztorizunk, videózunk.  Mi segíthet, hogy a te üzeneted legyen az, ami a közönségeddel marad? Íme öt tipp arról, hogyan beszélj úgy, hogy téged válasszanak, ls kapcsolódjanak hozzád: Kiről szól az előadásod? Az előadás nem rólad szól. Nem a poziciódról, nem a tudásodról, nem arról, hány meggyőző számot rejtettél el a slide-okon. Keretezd át az előadást, megbeszélést a fejedben – még mielőtt nekiállnál a prezentációnak. Gondolkodj a közönséged fejével, és lásd meg, nekik mire van szükségük.  Tudod, hogy sietni fognak? Légy tömör. Sosem találkoztak még egymással? Csempéssz némi humort, érzelmet az előadásodba, hogy oldd a feszültséget. Kreatívoknak adsz elő? Nagyon figyelj arra, hogy vizuálisan is megkapó slide-okat készíts. És ami a legfontosabb, kérdezd meg magadtól: miért fontos itt és most a témám a többiek számára? Mit ad nekik? Legyél pillanatragasztó Ha felidézed az egyik kedvenc előadásodat, mire emlékszel belőle? Nekem az egyik kedvencem Jamie Oliver Ted Prize beszéde. Tudod mit csinált? Kiöntött egy egész talicska kockacukrot a színpadon. De nem kell ilyen messze menni, hazai céges környezetben, egyszer egy előadó a saját focis példáján keresztül vitt közelebb a belső motiváció megértéséhez. Pedig nem szeretem a focit. Mégis annyira egyszerű, annyira emberi volt a története, hogy rögtön megérintett.  Azok az előadások tudnak igazán emlékezetesek lenni, amelyeknek van egy olyan eleme, ami úgy működik, mint a pillanatragasztó. Azonnal a közönséged emlékezetébe ragasztja az adott pillanatot/gondolatot, és ami még fontosabb: az üzenetedet is.  Találj egy személyes történetet, egy példát, egy kelléket vagy épp egy mottót. Fontos, hogy mindenkihez és minden helyzethez más és más típusú star moment illik. Legyen egy sajátod. A sürgetés hatalma Kelts a hallgatóságodban olyan érzést, hogy ebből egyszerűen nem maradhatnak ki. Mutasd meg nekik, hogy amiről beszélsz, az a "most"-ban fontos, most kell tenni valamit, most van rájuk szükséged, most kell a változás.  Miért most kell tennünk a környezetünkért, miért most mondjon igent a főnököd a projektre, miért most kezdjen el veled együtt dolgozni az ügyfél, miért most vegye meg a terméked? Ez a technika segít abban, hogy megnyerd őket magadnak. Ugyanakkor ez vékony jég: figyelj arra, hogy ne csak azt hallják ki az előadásból, sietteted őket, nehogy elveszítsék a lelkesedésüket. Először koncentrálj arra, hogy megmutasd nekik, hová tartotok, és miért érdemes együtt útra kelni. Szegezd a székébe – rögtön! Te is tapasztaltad már, hogy az előadók köszönéssel, magyarázkodással vagy épp a klasszikus “arról szeretnék majd beszélni….” megoldással indítanak? Megbeszéléseken is gyakori élmény ez. Pedig a legtöbbször felesleges, zajteremtő, elveszi az izgalmas kezdés lehetőségét.  Éppen ezért tegyél egy gesztust a hallgatóságod felé: kösd le a figyelmüket az első pillanattól kezdve. Ehhez csak egy ütős kezdésre lesz szükséged.  Írd meg a beköszönő szövegedet. Indíthatsz egy saját sztorival, egy érdekes adattal, amivel felkelted az érdeklődést; egy izgalmas, inkluzív kérdéssel a közönséget is megmozgathatod.  Motiválj az energiáddal! Akármilyen érdekes és izgalmas is a mondanivalód, nem lesz átütő, ha hangerőben, dinamikában és testbeszédben azt üzened, magad sem hiszed el, hogy erről te itt és most beszélhetsz.  Az üzenetben rejlő erőt és energiát át kell adnod a hallgatóságnak. Ahhoz szeretünk kapcsolódni, akinek jó a kisugárzása, lelkesen és hitelesen beszél.  Hogyan tudod továbbadni ezt az energiát? Van, akinek arra van szüksége, hogy rengetegszer elpróbálja az előadást, mire a megtanult mondatok a sajátjai lesznek, és az egész olyan hatást kelt, mintha spontán mesélne. Van, akinek az segít, ha fokozatosan jut el a nagyobb közönséghez. Van, akinél beszédtechnikai trükkökhöz folyamodunk. Ilyenkor lehet azt látni, hogy az előadók a próbákon parafadugóval a szájukban járkálnak, vagy furcsa “tánclépéseket” gyakorolnak. Van, akinek az segít, hogy felidézi újra és újra miért is fontos számára a témája, és hogyan tud ezzel másokon segíteni.  Próbáld ki te is. Idézd fel újra, miért fontos számodra a témád. Mit szerettél meg benne? Miért hiszel benne? Meríts ebből az energiából és add ezt tovább. Ha további tippek is érdekelnek, iratkozz fel hétnapos e-mail-minikurzusunkra. Az ingyenes program során végigviszlek azokon a legfontosabb pontokon, amik garantálják, hogy olyan előadást tarthass, amit élmény lesz hallgatni, amihez aktívan kapcsolódnak a hallgatóid és továbbviszik a hírét.Hét napon keresztül minden nap egy levélben kapsz hasznos gyakorlati tanácsokat, hogy a következő előadásod profi legyen. A CIVILEKNEK IS SEGÍTÜNK“Egy jó ügyhöz jó üzenet kell!” - Van egy hagyományunk: Amikor elindul egy kiscsoportos előadástechnika képzésünk egy helyet mindig ingyenesen egy civil szervezetnek ajánlunk fel. A májusi Impact Lab, Legyél magabiztos és kreatív előadó képzésre van még egy szabad helyünk. Nézd meg a programot és csapj le a lehetőségre! Jelentkezz és írj az adrienn.szijarto@impact-training.hu címre!
#Nonprofitoknak #Vállalatoknak

”A pro bono munkának mérhető társadalmi hatása van” – Interjú Lévai Gáborral, a Scale Impact társalapítójával

A szakember szerint ma már az üzleti vállalkozások is egyre inkább felismerik, milyen hasznos lehet a számukra a munkatársaik által vállalt tudásalapú önkéntes munka. A Scale Impactet idén márciusban választotta tagjai közé a nemzetközi pro bono szolgáltatókat és szakmai szervezeteket tömörítő Global Pro Bono Network. A Scale Impact idén márciusban jelentette be, hogy – úgy is, mint az első magyar B Corp minősítést szerzett vállalat – csatlakozott a nemzetközi pro bono szolgáltatókat és szakmai szervezeteket tömörítő Global Pro Bono Network-höz. A harminckét ország 56 forprofit és nonprofit szervezetét összekapcsoló hálózatot 2013-ban hozta létre az üzleti, politikai és tudományos világ kiemelkedő szereplőinek részvételével alapított BMW Foundation Herbert Quandt akcióplatform és a Taproot Foundation, célja, hogy világszerte népszerűsítse a pro bono programokat, és segítséget nyújtson tagjainak abban, hogy erős, az önkéntes szakmai munkára épülő networköket hozzanak létre a saját régiójukban. “A Scale Impact egy igazi »catalyst mentor« cég: amellett, hogy igyekszünk támogatni a nonprofit és forprofit szervezeteket az egymásra találásban, és a kölcsönösen hasznos, előnyös megállapodások kötésében, katalizálni is szeretnénk ezeket a folyamatokat – mondja Lévai Gábor, a Scale Impact társalapítója. – Ezért is fontos számunkra az innováció: hogy folyamatosan fejlesszük a módszereinket, gazdagítsuk az ismereteinket, olyan naprakész készségekre és tudásra tegyünk szert, ami a magyar piacon ma még nehezen hozzáférhető. Ezért is tarjuk fontosnak, hogy erősítsük a nemzetközi beágyazottságunkat: ezért csatlakoztunk a globális B Corp-közösséghez, a hatásméréssel foglalkozó szervezeteket összefogó Social Value International-hez, és ezért örülünk annak is, hogy a Global Pro Bono Network a tagjai közé választott minket.” Több puszta jótékonykodásnál Lévai hangsúlyozza: az önként, térítésmentesen, vagy a szokásosnál kedvezőbb áron vállalt munka ma már jóval többet jelent egyszerű “jótékonykodásnál.” “A »pro bono publico«, azaz a »közjóért végzett munka« komoly történelmi hagyományokra tekint vissza, egyes források szerint ügyvédként John Adams, az Egyesült Államok későbbi második elnöke is ingyen védte a bostoni teadélután nyomán kitört vérengzések miatt megvádolt angol katonákat – fejtegeti a szakember. – A kifejezést eredetileg a jogi szakmában használták, de ma már a kommunikációs cégek, a stratégiai tervezéssel, pénzügyi tervezéssel, HR-rel és szervezetfejlesztéssel, digitalizációval, informatikai fejlesztéssel, webdesign-nal és általában bármilyen szakértői tevékenységgel foglalkozó vállalatok munkatársai is gyakorta vesznek részt ilyen tudásalapú önkéntes projektekben.” Ez a fajta önkéntesség a Scale Impact munkájának is fontos eleme. “Ezért is hasznos a számunkra, hogy egy olyan nagy, rengeteg tudást, új ötletet, jógyakorlatot kínáló szakmai szervezethez csatlakozhattunk, mint a Global Pro Bono Network". Lévai úgy érzi, cége maga is komolyan hozzájárulhat a network munkájához. “Abból a szempontból mindenképpen unikálisak vagyunk, hogy mi nem csak pro bono szolgáltatással foglalkozunk; két-három éven keresztül nyomon követjük az általunk támogatott nonprofitok munkáját, értjük és átlátjuk az igényeiket és a működésüket, és így egy komplex fejlesztési programba integrálva tudjuk felhasználni a pro bono lehetőségeket.” A hackatonokól a nagy tanácsadó cégek programjain át a hosszútávú együttműködésekig Lévai szerint a jól működő pro bono együttműködések többsége néhány óra, esetleg néhány nap alatt lezárható projekt. “Amerikában több olyan csapat is van, akik ilyen gyorsan lebonyolítható, tudásalapú önkéntes projektek szervezésével és menedzselésével foglalkoznak – fejtegeti. – A Catchafire-nél »ticketeket«, sztenderd feladatleírásokat gyártanak, felmérik, milyen feltételeknek kell megfelelnie egy-egy szervezetnek ahhoz, hogy gond nélkül befogadhassák, implementálhassák a fejlesztéseket, milyen adatokat kell összegyűjteniük, milyen specifikációkat kell összeállítaniuk a pro bono projekt előkészítése során. Így könnyen-gyorsan levezényelhetnek egy-egy kevésbé időigényes fejlesztési feladatot, mint amilyen egy weboldal leprogramozása, vagy egy közösségi média-kampány megtervezése.” A szakember kiemeli: Magyarország sajnos túl kis piac ahhoz, hogy az ehhez hasonló platform jellegű szolgáltatások igazán életképesek legyenek. “Nálunk inkább a cégek, szervezetek – például a Global Pro Bono Network másik hazai tagja, az Önkéntes Központ Alapítvány – által rendezett egy-két napos maratonok működnek: összejön néhány üzletember, nonprofit szakember, iparági szakértő, és egy egy-kétnapos program keretében együtt megoldást keresünk egy adott, jól körülhatárolható problémára. Emellett vannak még a nagy tanácsadó és auditor cégek által indított pro bono programok, és az olyan hosszú távú együttműködések, mint az egyik saját ügyfelünk, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkatársainak önkéntes vállalása, amelynek keretében jogi szaktanácsadással segítik a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkáját.” A pro bono projektek üzleti hasznot is hajthatnak A Scale Impact vezetője szerint fontos aláhúzni, hogy a pro bono munka nem csak a támogatott, hanem a támogatást nyújtó szervezetek számára is hasznos lehet. "Lehetőséget teremt például a termékfejlesztésre, arra, hogy új, bevezetés előtt álló megoldásokat próbáljanak ki. De arra is, hogy egy kis színt, változatosságot, jó érzést csempésszenek a munkatársaik életébe, akik így rövid időre kiszakadhatnak megszokott munkabeosztásukból, hogy a társadalom számára is hasznos, értékes, fontos ügyek előmozdítása érdekében használhassák a tudásukat. A pro bono programok erősítik a cégen belüli alkalmazkodó képességet is, hiszen lehetővé teszik, hogy a munkavállalók más, számukra ismeretlen kulturális közegeket is megismerhessenek, és az övéktől eltérő élethelyzetben lévő emberekkel találkozhassanak.” A pro bono projektek konkrét üzleti hasznot is hajthatnak. “Nem ritka, hogy egy kommunikációs ügynökség ilyen önkéntes, ingyen vállalt projekttel pályázik egy szakmai díjra; és ha jó helyezést érnek el, az komolyan megtámogathatja a reputációjukat, ügyfélszerzési tevékenységüket.” Profi fejvadászok segítségével toborozzák a tanácsadó testületek tagjait Lévai kiemeli: a pro bono munkának mérhető társadalmi hatása van. “Ez tulajdonképpen egy piramisalakú rendszer, aminek a talpa a fizikai önkéntesség, a csúcsa pedig az irányító testületi tagság – magyarázza, hozzátéve, a társadalmi hatás szempontjából minden szintnek elengedhetetlenül fontos szerepe van. – Nem szabad lebecsülni a kerítésfestést, az adományok gyűjtését, az ételosztások szervezését sem, hiszen ez a talapzata az »önkéntes piramisnak«, és a lelkes, segíteni vágyó emberek nélkül darabjaira hullana az egész építmény." A Scale Impact társalapítója szerint Magyarországon is egyre több cég, vállalat vezetői ismerik fel, milyen komoly értéket képvisel, ha helyet kapnak egy környezetileg vagy társadalmilag hasznos munkát végző nonprofit szervezet tanácsadó testületében. “A pro bono munka csúcsa a board-tagság, hiszen lehetőséget biztosít arra, hogy az, aki bekerül egy ilyen testületbe, elkötelezett vezetőként aktívan bekapcsolódhasson egy nonprofit szervezet irányításába, hálózatépítésébe – magyarázza. – Nem véletlen, hogy a tengerentúlon több olyan cég is van, amelyek – mint például a Cause Strategy Partners – afféle »specializált munkaerő-közvetítőként« a nonprofitok tanácsadó testületeibe rekrurtálnak tagokat. Mi is elindítottunk egy hasonló projektet itthon: a Board Academy Program keretében egy profi fejvadász cég segítségével igyekszünk befolyásos szakemberekből, cégvezetőkből, üzletemberekből álló tanácsadó testületeket építeni az olyan kiemelten hasznos munkát végző szervezetek számára, mint az Igazgyöngy vagy a Szimbiózis Alapítvány.”
#Környezeti ügyek #Nonprofitoknak #Oktatás #Sikersztorik #Vállalatoknak

”Új szintre léptünk” – A Scale Impact és a CPI Hungary megállapodást kötött a Bábozd Zöldre Egyesület fejlesztésére

A 2022 őszén indult fejlesztési program máris látványos sikereket hozott, a környezeti neveléssel foglalkozó civil szervezet tavaly negyven százalékkal több intézménnyel tudott együttműködni, és ötven százalékkal több rendezvényt tartott, mint az azt megelőző évben. A Bábozd Zöldre Egyesületet 2010-ben alapította néhány a környezeti nevelést fontosnak tartó pedagógus és kreatív szakember. Az egyesület mesekönyveket ad ki, bábelőadásokat, rendezvényeket, drámaszínházi foglalkozásokat szervez: céljuk, hogy felhívják a gyerekek, a szülők és a pedagógusok figyelmét a környezeti fenntarthatóság és az ökotudatos gondolkodás fontosságára. “A legfontosabb feladatunknak a szemléletformálást, az érzékenyítést, a jövő generáció megszólítását tartjuk, és azt, hogy különféle programjainkkal, szolgáltatásainkkal segítsünk azoknak a felnőtteknek – szülőknek, óvoda- és iskolapedagógusoknak –, akik sokat tehetnek azért, hogy ennek a generációnak a tagjai valóban felelős és környezettudatos felnőttekké cseperedjenek” – mondja Szűcs Krisztina környezetmérnök, az egyesület elnöke. Krisztina sikeres karriert adott fel azért, hogy a környezeti neveléssel foglalkozhasson. “Egy multinacionális vállalatnál dolgoztam, és már nagyon fiatalon magas pozícióba kerültem. Az Egyesült Államokban többek között környezetirányítással, minőségirányítással, CSR-ral foglalkoztam; huszonöt évesen egy auditor csapat élén háromezer cég környezeti teljesítményének monitorozását, fejlesztését irányítottam. Aztán, miután megszületett a kisfiam, Bence, rájöttem, hogy a fenntartható jövőhöz vezető valódi út nem ez, hanem a környezeti nevelés, a legfiatalabbak megszólítása és szemléletformálása” – mondja. Ötven-hatvanezer gyereket szólítottak meg A Bábozd Zöldre Egyesület elindulását egy KEOP-pályázatból (Környezeti és Energia Operatív Program) finanszírozták. “A kreatív koncepciónk az volt, hogy meséken, játékokon keresztül szólítsuk meg a gyerekeket. Ekkor született az első, az egyesület két »főhőse«, Mimó és Csipek kalandjairól szóló mesekönyvünk is. Ez mára hétkötetes sorozattá bővült: a mesék olyan témákat dolgoznak fel, mint a megújuló energiaforrások, a légszennyezés, a zero waste, a csendes-óceáni hulladéksziget, a közösség szerepe, az elidegenedés, vagy az egyéni cselekvés fontossága” – sorolja Krisztina. Az egyes témaköröknek saját “kabalafigurái” vannak. “Potyka béka a vízvédelmet, Berka bagoly a légszennyezést, Kupacs süni a hulladék problémáját személyesíti meg. A Bábozd Zöldre meseuniverzumában minden környezeti tudatossággal kapcsolatos témának külön felelőse van, őket a velünk együtt dolgozó bábszínészek keltik életre az előadásaink során” – magyarázza az egyesület elnöke. A szervezet az elindulása óta eltelt évek során komoly eredményeket tudott felmutatni a környezeti nevelés terén. “Az elmúlt években legalább ötven-hatvanezer kisgyereket tudtuk megszólítani – fejtegeti Szűcs Krisztina. – Mivel azt tapasztaltuk, hogy a szülőket nagyon nehezen érjük el, a pedagógusokat céloztuk meg: az ő közreműködésükkel szervezzük a gyerekeknek szóló programjainkat. Igyekszünk más szervezetekkel is együttműködni, a természetvédelemről szóló könyvet például a Magyar Természetvédők Szövetségével, a természet és a zene harmóniájáról szóló zenés mesekönyvünket pedig a Liszt Ferenc Kamarazenekarral közösen készítettük el.” Jelentős hatékonyságnövelést hozott a CPI Hungary-val való együttműködés A Bábozd Zöldre 2023-ban csatlakozott a Scale Impact kétéves komplex fejlesztési programjához, amelynek keretében a CPI Hungary támogatásával fejleszthetik tovább a szervezetüket, a tevékenységeiket és a programjaikat. A CPI Hungary, Magyarország egyik meghatározó, legzöldebb portfólióval rendelkező ingatlanpiaci szereplője. A Bábozd Zöldre Egyesület a CPI Hungary üzletházaiban több családi napot is szervezett, és a cég vezetőségének egy érzékenyítő workshopot is tartott. “Folyamatosan keressük az együttműködés további lehetőségeit, CSR-szakemberként bízom abban, hogy még sok értékes és előremutató akciót indíthatunk majd együtt” – mondja a Bábozd Zöldre elnöke. „A hazai piacra lépésünk óta, amely több, mint kilenc éve történt, minden erőnkkel és szaktudásunkkal azon vagyunk, hogy felhívjuk a piac és a bérlőink figyelmét a zöld és tudatos működés fontosságára. A felelősség közös abban, hogy lássuk, minden tettünk hatással van a gyermekeink jövőjére. Elsőként állítottunk fel ESG stratégiát a piacon, írtunk alá közös fenntarthatósági megállapodást bérlőinkkel az irodaportfóliónkon, tartunk edukációs és fenntarthatósági fórumot a házainkban. Abban hiszünk, hogy a jövő generációja, akikhez a Bábozd Zöldre Egyesület is hatékonyan eljut, már nemcsak papírra vetett kötelező formai megfelelésként fog tekinteni a fenntartható működésre, hanem egy természetes életforma lesz számukra" – tette hozzá Győri Gyula, a CPI Facility Management igazgatója. “A Scale Impact szakértőinek köszönhetően új szintre léptünk: segítettek »áramvonalasabbá« tenni a stratégiánkat, javítani a kommunikációnkat, érdemben felmérni a hatásláncokat, és a hatásmérésben is komolyan közreműködtek. A CPI Hungary anyagi támogatása és az ő szakértelmük nagyban hozzájárult ahhoz, hogy stabilabbá, fenntarthatóbbá tegyük a működésünket. Nekik köszönhetően tavaly negyven százalékkal több intézménnyel tudtunk együttműködni, több mint hétezer kisgyereket – és rajtuk keresztül a családjaikat – értünk el, és ötven százalékkal több, összesen több mint százhatvan rendezvényt tarthattunk – sorolja az eredményeket Krisztina. – A szervezetfejlesztésre is jutott forrásunk: csatlakozott hozzánk egy új rendezvénykoordinátor, és azt is elértük, hogy tizenhárom évvel az indulás után elnökként végre bejelentett munkatársként dolgozhatom az egyesületben.”
#ESG

Miért éri meg a környezettudatosság egy vállalkozás számára?

“Ez az ESG és fenntarthatóság nem az ilyen belvárosi, unatkozó fiatalok hóbortja?” Ezt a kérdést soha nem fogom elfelejteni. Még 2016-ban kaptam, amikor egy tárgyaláson egy nagy bank egyik alapkezelőjének a munkatársaival beszélgettem az általunk fejlesztett digitális, társadalom- és környezettudatos megoldásról. Bár magam nem a Belvárosban nőttem fel, már a kérdés feltevésekor sem voltam igazán fiatal, unatkozni meg végképp nem unatkoztam, mégis megdöbbentett ez a fajta ignoráns megközelítés. Pár évvel később viszont egy rádióműsorban ugyanezt az alapkezelőt már az ESG és a fenntarthatóság előnyeiről és jelentőségéről hallottam nyilatkozni, és magamban mosolyogtam. Az évek során sok hasonló csendes és fokozatos pálfordulással volt szerencsém találkozni ezen a területen. A kezdeti kételkedés alapját egyetlen mítosz táplálja: miszerint a profitabilitás és a környezettudatosság ellentétben állnak egymással. Ha ez lenne a helyzet, akkor jogosan merülne fel a kérdés, hogy minden emberi jószándék ellenére miért is érné meg egy cégnek arra figyelnie, hogy milyen negatív hatást gyakorol a környezetére, pláne még tenni is annak érdekében, hogy ennek mértékét csökkentse.  Az adatok azonban egyértelműen azt mutatják, hogy nem ez a helyzet, hanem az esetek túlnyomó többségében éppen az ellenkezője: a legtöbb környezettudatos lépés még egy for-profit vállalkozás esetén is hozzájárul a pénzügyi eredményességhez (is).  Az NYU Stern az Egyesült Államok egyik legnagyobb tekintélyű egyeteme, főként a pénzügyi szakot tekintve, hiszen nincs olyan ranglista, ahol legalább a legjobb 20 felsőoktatási intézmény közé sorolnák be őket. Az egykori hallgatók között volt jegybankelnökök, Nobel-díj nyertesek, milliárdos nagyságúra nőtt vállalatok alapítói és jelenleg is a legnagyobb multik vezérigazgatói vannak. Ezen az egyetemen tanító professzorok készítettek egy átfogó, rendkívül széles körű tanulmányt a meglévő kutatások alapján (ún. metaanalízis) az ESG pénzügyi eredményekre gyakorolt hatásairól. Az eredményekre a meggyőző nem elég erős szó.  Összesen több, mint 1000 kutatási anyagot vizsgáltak meg, illetve rendszereztek, egyetlen adatbázisba tömörítve ezeket. Megvizsgálták azokat a statisztikákat, amelyek a vállalati oldalt és amelyek a befektetői, tulajdonosi oldalt is kielemezték. Az előbbi esetben mindössze a tanulmányok 8%-a az utóbbiaknál pdig 14%-a mutatott ki bármiféle negatív összefüggést, vagyis azt, hogy a környezeti és társadalmi hatásokkal való aktív foglalkozás rontotta volna az eredményességet. Ezzel szemben 57% és 43% volt azon kutatások aránya, amelyek kifejezetten erős, megbízható módon pozitív összefüggéseket tártak fel (ha a klímaváltozás elleni küzdelmet nem nézték, akkor 58% és 33% volt az arány). A maradék kutatások pedig vagy vegyes, de még gyakrabban semleges hatásokat mutattak ki. Azt, hogy pontosan mi lett egy-egy tanulmány eredménye erősen függött attól, hogy milyen piacon, milyen tényezők mellett és miként vették fel az adatokat, de összességében a pozitív összefüggések elsöprő győzelmet arattak szinte minden téren.  (Az NYU Stern metaanalízisének eredményei - részlet) A Stern NYU professzorai ezek alapján azt találták, hogy a legerősebb ESG teljesítmény azonos kockázati szint mellett éves szinten akár 3,8%-kal is megnövelheti a hozamokat, amennyiben a befektetők közép-, vagy hosszútávon, tehát legalább 3, de még inkább 5 éven vagy azon túl gondolkodnak. Ez a hatás a hiteleknél is megjelenik, az MSCI adatai alapján egy-egy jó ESG értékeléssel a kölcsönök tőkeköltsége éves szinten 0,7%-kal is alacsonyabb lehet azonos paraméterek mellett. Fontos kiemelni azt is, hogy nem csupán önmagában annak van pozitív hatása, ha valaki jól teljesít ESG területen, hanem annak is, ha még gyengébbek az eredményei de azokat dinamikusan és következetesen javítja évről évre.  Mi lehet az oka annak, hogy a környezeti és társadalmi hatásokra való aktív és tevékeny odafigyelés ténylegesen javítja a pénzügyi eredményeket is? Ahogy általában lenni szokott az összetett kérdéskörökben a válaszok is összetettek, bármennyire is szeretnénk egyszerű megoldásokat kapni, ahogyan azt a fenti ellentétes mítosz hívei is elhitetik önmagukkal. Így a kérdésre több, egymást erősítő válasz is adható, az előnyök több tényezőre vezethetőek vissza, amelyek közül az alábbiak jelentik a legfontosabb példákat.  Alacsonyabb hosszú távú költségek. A megújuló energia már jó pár éve olyan szintre jutott el, hogy a legtöbb esetben az iroda, raktár, gyártelep épületeinek tetejére épített napelem a piaci beruházási költségeket tekintve is olcsóbb fajlagos energiaárakat jelent pár év után. Amennyiben ehhez valamilyen támogatás is társul, az tovább javítja a megtérülést, persze a rapszodikus szabályozás időközben valamelyest meg is nehezítheti a beruházások implicit nyereségét.  Kisebb kockázat és energiafüggetlenség. Amennyiben egy vállalat az energiaszükségletét nemcsak napelemek, de energiatárolás, hőszivattyú, napkollektor, infrapanelek, elektromos autók révén minél kevésbé külső forrásokból oldja meg, annél kisebb a kitettsége a változó energiaáraknak, és azok változásának, vagy akár rendelkezésére állásának. Az orosz-ukrán háború kitörését követően a gázárak megugrása egy élénk és sokak számára fájó példa arra, hogy az energiafüggetlenség jelentősége mekkora is lehet.  Magasabb bevételek. Bár Magyarországon ezt még valamelyest korlátozottan érzékeljük, de mind a fogyasztók, mind a munkavállalók világszerte egyre inkább érzékenyek arra, hogy kitől vásárolnak és kinek dolgoznak. A fiatalabb generációk ma már figyelembe veszik a döntésüknél azt, hogy mennyire figyel oda a környezetére a kérdéses vállalat. Ha ez valóban meg is történik, akkor az a vásárlók részéről nagyobb keresletet jelent, amíg a munkavállalók többet tesznek majd azért, hogy az eladások nőjenek, mivel emocionálisan is jobban kapcsolódnak a céghez, akinél dolgoznak. Az Unicredit Bank hazai felmérése alapján ma már a legfiatalabb korosztály 40%-a számára az egyik legfontosabb szempont az állások megpályázásánál az, hogy a munkáltató tesz-e eleget a fenntarthatóságért. Ugyanez az arány a teljes spektrumon belül is eléri a 30%-ot, és folyamatosan növekszik.  (Az Unicredit Bank hazai felmérésének főbb eredményei) Magasabb hatékonyság. Az imént említett okok miatt a munkavállalók hatékonyabban is dolgoznak, hiszen motivációjuk jóval magasabb lesz, mint azoké, akik érzelmi alapon nem tudnak azonosulni munkaadójuk céljaival, vagy nem tartják ezeket hitelesnek. Ezáltal több és magasabb minőségű munka révén nagyobb értéket termelnek a vállalatnak és a kapcsolódó stakeholdereknek egyaránt.  Kisebb kockázat a hatósági büntetésekkel összefüggésben. A környezetvédelmi szabályozás évről évre egyre szigorúbb lesz, még akkor is ha a gyakorlatban néha még most is azt tapasztaljuk, hogy az előírások nem mindig és mindenhol kerülnek betartatásra, vagy az ezekkel összefüggő büntetések nagysága gyakran nem képvisel kellő visszatartó erőt. Ám még ha ez is a helyzet - ami egyre kevésbé igaz még hazánkban is - ez akkor is pénzügyi kockázatot jelent a tulajdonosok számára, és közvetve valamennyi érintettnek is.  Jobb megítélés a további stakeholderek részéről. Az sem mindegy egy vállalat számára, hogy mit gondolnak róluk például a beszállítók vagy a helyi közösség. Senki sem szereti azt látni, hogy a kismamák gyermekeikkel a kezükben tiltakoznak egy-egy gyár felépítése ellen a településük közelében, és bár sokszor ez nem jár sikerrel, de még Magyarországon is van erre ellenpélda. Kisteleken egy korábban tervezett akkumulátorgyár helyett a tiltakozások miatt ma már azt tervezik, hogy tortilla- és laskagomba üzem lesz a leendő ipari parkban. Az előkészítés pedig súlyos százmilliókba, milliárdokba is kerülhet, és nem kellő körültekintés, ESG stratégia hiánya miatt sok beruházó futhat bele hasonló pofonokba. Még ha sikerrel is járnak és átnyomják az ellenállással szemben a beruházást, a költségeik akkor is emelkedni fognak.   (A Foxconn elleni tüntetés Milwaukeeban) A példákat szinte vég nélkül lehetne sorolni, de ennyi talán elég arra, hogy belássuk: a fenntarthatóság még ha morális kötelesség is, valójában jól felfogott, hosszú távú anyagi érdeke a vállalatoknak és a hozzájuk tartozó érintetteknek. Aki ezzel ma már nem foglalkozik megfelelő szinten, az pénzt fog veszíteni.  A környezeti tényezők mellett persze a társadalmiak is igen fontosak, nem ritka esetekben még fontosabbak is. A cikksorozatunk következő részében ezekkel foglalkozunk részletesebben.  Faluvégi Balázs 25 éve van jelen befektetés-szakmai területen, és több mint tíz éve foglalkozik etikus befektetésekkel, illetve a környezetre (environment), társadalomra (social) és felelős vállalatirányításra (governance) vonatkozó ESG elemzéssel. Társ-alapítóként startupjával elnyerte a BBVA nagybank globális versenyén a Legjobb Fintech a Fenntartható Pénzügyekért díjat. Megoldásaival és tanácsaival segítette többek között az egyik legismertebb hazai pénzintézetet, a régió egyik legnagyobb energiavállalatát, illetve az egyik legelismertebb magyar egyetemet ESG fejlesztésben. Blue Valew néven ezen a területen, saját, mindent átfogó módszertant alkotott meg. A számos tőzsdei cégnek és KKV-nak ESG tanácsadást és zöld finanszírozást elősegítő Stradamus Zrt. tanácsadó testületének a tagja.  
#B Corpok itthon és a világban #Sikersztorik #Vállalatoknak

B CORP minősítést szerzett a Danone Magyarország – Interjú Várkonyi Beátával, a vállalat közép-kelet európai corporate affairs igazgatójával

Tavaly decemberben szerezte meg a Danone öt regionális leányvállalata a B Corp minősítést. De mit jelent ez a világszerte több, mint 8.000 cég által elnyert minősítés a hétköznapokban? Mennyire könnyű, vagy nehéz megfelelni a B Corp elvárásainak? Miért fontos ez, és milyen területeken működnek jobban ezek a cégek? Ennek jártunk utána Várkonyi Beával készített interjúnk során. Scale Impact: Miért érezte fontosnak a Danone, hogy közép-európai vállalatai csatlakozzanak a B Corp tanúsítrványhoz? Milyen rövid-, közép, ill. hosszútávú előnyöket (kommunikációs és üzleti előnyök, a piaci pozíciójuk, ill. a fogyasztói bizalom, elkötelezettség további erősítése, employer branding stb.) várnak a minősítés megszerzésétől? Várkonyi Beáta: A Danone alapító elnöke, Antoine Riboud fogalmazta meg a Danone kettős elkötelezettségét mind az üzleti eredmények és a társadalmi felelősség iránt, azaz, hogy egy jövőbe tekintő üzletnek nem szabad megállnia a gyárkapuknál. Azt gondolom, ez jól illusztrálja azt, hogy  vállalatunk számára a gazdasági fejlődés és a társadalmi hozzájárulás párhuzamos megvalósítása egyaránt fontos már nagyon régóta. Ezzel a B Corp hitvallása és értékrendszere teljesen összhangban áll. Éppen ezért lépett arra az útra és vállalta azt a Danone vállalatcsoportja, hogy a B Corp minősítéshez 2015-ben történő csatlakozást követően 2025-re elsők között lesz azon multinacionális cégek közül, amelyek ezt a minősítést megszerzik világszerte minden üzleti egységük esetében. Jó úton haladunk, 2023 végén a Danone vállalatok 80%-a már megszerezte a tanúsítványt. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy decemberben a közép-kelet-európai régió üzleti egységei (Magyarország, Románia, Bulgária, Csehország és Szlovákia) 103,3 ponttal valósították meg a célkitűzést. Scale Impact: Melyek azok a társadalmi és környezeti előnyök (pl.: a fogyasztók egészséges életmódjának/egészségmegőrzésének támogatása, a helyi közösségek támogatása, a fenntartható agrárgazdálkodás, ill. a körforgásos gazdaság propagálása, előmozdítása, a cég karbonlábnyomának csökkentése stb.), amelyek a legfontosabbak a cég számára? V.B.: A B Corp egy bizalmi védjegy. A fogyasztók és a kiskereskedők számára egyaránt megkülönböztetést jelent egy olyan környezetben, ahol egyre nagyobb az igény a pozitív hatású vállalkozások és azok termékei iránt. Minden felelős vállalatnak észre kell vennie, hogy egyre erősebbek a hitelességgel és az átláthatósággal kapcsolatos aggodalmak a piacon és erre reagálni kell. De a B Corp nemcsak a külső pozicionálásunkban jelent erős szerepet, azt is mutatja, hogy házon belül is, a munkavállalóink megbecsülésével és az ő jóllétükkel való törődést figyelembe véve dolgozunk. Scale Impact: Milyen kihívásokkal kellett megbírkózniuk az audit előtt és annak során? V.B.: Egy ilyen rangos minősítés megszerzése komplex vállalaton belüli összefogást és szoros koordinációt igényel, főleg úgy, hogy országhatárokon átívelően, régiós szinten dolgozunk. A B Corp öt kiemelt területet vizsgál a cégek működésében (Irányítás, Közösségek, Fogyasztók, Partnerek és Környezet). Mivel a minősítés megszerzéséhez a vállalat legtöbb területe hozzájárult, így az ő információikra, a velük való szoros és pontos együttműködésre volt szükség, hogy minden követelményt illetően fel tudjuk mutatni az eredményeinket. Számunkra is érdekes tapasztalat volt ez, hiszen rávilágított, milyen sokrétű, felelős tevékenységeket végzünk. Scale Impact: Mely hazai nonprofit szervezetekkel működnek együtt? Ezek közül melyek azok az együttműködések, amelyeket a legfontosabbnak tartanak? V.B.: Számos hazai civil szervezettel tartós a stratégiai együttműködésünk. Ezek közül kiemelném a Magyar Élelmiszerbankot. A tevékenységük nemcsak az élelmiszerpazarlás elleni fellépést, de egyben a rászoruló családok egészséges életvitelének támogatását is segíti. Számos közös projektünk bizonyította a kapcsolat értékteremtő mivoltát, az együttműködésekhez pedig nagy lelkesedéssel csatlakoznak a munkavállalóink is. Scale Impact: Melyek azok az egészséges, ill. fenntartható táplálkozással kapcsolatos programjaik, amelyeket fontosnak tartanak és miért? Melyek azok a kapcsolódó innovációik, amelyekre különösen büszkék? Milyen társadalmi és környezeti felelősségvállalással kapcsolatos programjaik futnak? V.B.: Felsorolni is nehéz, annyi ilyen büszkeségünk van. A Danone Impact Journey stratégiánk kulcsfontosságú eleme, hogy hozzájáruljunk a fogyasztók egészséges életvitelének támogatásához a termékeinken keresztül az élet első ezer napjától egészen az időskorig. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó vagy növényi alapú termékeink mind ezt a célt szolgálják. A flexitáriánus étrend hazai úttörőjeként a jövő fenntartható táplálkozását segítjük számos szakmai és tudományos szervezettel karöltve, különös tekintettel a fiatalokra, akik egy tavalyi kutatásunk szerint a legnyitottabbak a témát illetően. A tavaly először rendezett Flexi Fórum bebizonyította, hogy a Z generáció nyitott és tettrekész egy fenntarthatóbb, növényi alapú étrend kialakítását illetően. Nagyon büszkék vagyunk a Nutricia Otthonápoló Szolgálatunkra is, akik idén ünneplik 25. működési évüket. Áldozatos munkájukra nagy szükség van itthon, azokat a betegeket és időseket segítik teljesen térítésmentesen, akik nyelési- és/vagy emésztési problémákkal küzdenek. A Koraszülöttekért Országos Egyesülettel is valósítottunk meg érdekes projekteket, különböző programokkal támogatjuk, hogy minél többen informálódhassanak a koraszülötteket és családjukat érintő nehézségekről. Scale Impact: Milyen kapcsolódó programokat, képzéseket, lehetőségeket kínálnak a munkavállalóiknak? V.B.: Nagy súlyt fektetünk a munkavállalóink képzésére, az ezért felelős csapat évente áttekinti minden munkatársunk személyes célkitűzéseit és azok alapján összeállítanak egy olyan képzési tervet, ami nemcsak a szakmai / lexikai, de a gyakorlati tudását is erősíti a kollégáinknak. Arra is van lehetőség, hogy a munkavállalók a karrierépítésük céljából bizonyos adottságokat elmélyítsenek (pl.: asszertív kommunikáció, menedzsment, prezentálás, érveléstechnika stb.). Ebben minden munkavállaló részesül, függetlenül a korától, a titulusától vagy a cégnél eltöltött évek számától. Scale Impact: Hogyan gondoskodnak a munkavállalóikról? V.B.: A béren felüli juttatásokról is hosszan lehetne írni, ezt igazolja az is, és büszkék vagyunk arra, hogy tavaly elnyertük az év Családbarát-díját. Minden munkavállalónak lehetősége van 30 napig külföldről dolgozni, plusz szabadságot kivenni a születésnapi hónapjukban vagy házasság esetén. A várandós anyukákat babacsomaggal lepjük meg, a családalapítást követően pedig támogatjuk a vállalatba való visszatérésüket, a csapatba történő újbóli integrálásukat. Az újdonsült apukáknak is járnak hasonló juttatások. A nagyobbakat is szeretettel várjuk, rendszeresen tartunk napköziket, amikor mindenki behozhatja a gyerekeket, de számos ünnep kapcsán (pl.: Mikulás) hívjuk be őket az irodába és lepjük meg őket izgalmas programokkal, ajándékokkal. A munka-magánélet egyensúlyát segítjük a rugalmas munkaidővel, a home office-szal, illetve azzal, hogy a szabadságukról a kollégáknak teljes mértékben maguk dönthetnek. Mindezek alól senki sem kivétel, a családbarát juttatások érvényesek egyedülálló vagy gyámszülőkre is. Mindig hangsúlyozzuk a kölcsönös elfogadást, a diverzitás fontosságát, ez visszaköszön a toborzási stratégiáinkban is. Scale Impact: Mekkora a női vezetők aránya a cégen belül? Vannak-e olyan direktíváik, programjaik, amelyek érdemben javíthatnak ezen az arányon (ha szükséges)? V.B.: A cégen belül a női és férfi vezetők aránya egyensúlyban, majdnem fele-fele arányban van, bár fontos kiemelni, hogyalapvetően nem, hanem a Danone alapértékeivel való azonosulási képesség és szakmai rátermettség alapján választunk vezetőket. Mindenkinek esélyt adunk a feljebb lépésre, a pozícióra az arra legalkalmasabb kolléga kerül függetlenül a korától, a nemétől vagy más külső tényezőktől. Toborzásnál szintén ezt vesszük figyelembe.
#ESG #Társadalmi vállalkozás #Vállalatoknak

A fiatal és képzett munkavállalók CSR-tudatos cégeknél akarnak dolgozni

Az Y és Z generáció tagjai egyre nagyobb fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a környezeti- és társadalmi felelősségvállalást zászlajukra tűző cégeknél dolgozhassanak. Az employer branding egyik legfontosabb eleme a CSR lett – ami több tanulmány szerint ma már nagyobb súllyal esik latba a fiatal diplomások munkahelyválasztásánál, mint a premizálási rendszer vagy a képzések. A Recruiter.com nemrégiben hosszú cikket szentelt az employer branding és a vállalati társadalmi-környezeti felelősségvállalás témájának. Mint írják a globális munkaerőhiány miatt egyre fontosabbá váló toborzásban komoly szerepet játszik a cégek CSR-tevékenysége: a munkavállalók – különösen a jól képzett, egyetemről frissen kikerülő diplomások – számára egyre meghatározóbb szempont, hogy olyan szervezetnél helyezkedhessenek el, amely mindennapi működése során etikusan jár el, és valóban aktívan hajlandó tenni a szűkebb és tágabb környezetében tapasztalható problémák orvoslásáért. Az oldal egy negatív példán keresztül mutatja be, milyen kárt okozhat egy vállalat reputációjának, ha “érzéketlenül” viselkedik: az amerikai Wayfair bútoráruház néhány évvel ezelőtt kétszázezer dollár értékben szállított hálószobai berendezéseket az amerikai-mexikói határ mentén felállított gyerektáborokat üzemeltető BCFS-nek, és ezzel igencsak felbőszítette a dolgozóit. A cég vezetői a tiltakozásra értetlen vállvonogatással és egy, az X-en (korábban Twitter) közzétett nyílt levéllel válaszoltak, amelyben azt írták, nem tartják feladatuknak, hogy “politikai kérdésekben állást foglaljanak”, és teljesen rendben lévőnek találják, ha egy olyan szervezettel üzletelnek, amely “a hatályos törvényeknek megfelelően működik” – még akkor is, ha az illető szervezet történetesen bevándorló gyerekek elzsuppolásával foglalkozik is. A dolgozókat nem nyugtatta meg a cég mentegetőzése. Közel ötszázan csatlakoztak ahhoz, a tiltakozó akcióhoz, amelyet a vállalat bostoni székhelye melletti Copley Parkban rendeztek. A helyi média által megkérdezett munkavállalók hangsúlyozták: alapvetően elégedettek a munkájukkal és a céggel, ahol dolgoznak. Csak a BCFS-sel kötött megállapodást tartják vállalhatatlannak. Olyannyira, hogy a megélhetésüket sem restek kockáztatni azért, hogy kifejezzék a nemtetszésüket. Ahogy egy, a CBS-nek nyilatkozó Wayfair-munkatárs mondta: “Nagyon sokan jutottak arra, hogy ez az ügy fontosabb annál, mint a munkájuk megtartása.” A fiatalok nem csak a munkahelyválasztás, hanem a saját beszerzéseik során is figyelembe veszik a cégek CSR-tevékenységét Ahogy azt a Mayfair példája is mutatja, a munkavállalók ma már többet várnak a munkáltatójuktól, mint tisztességes fizetést és versenyképes juttatásokat. Különösen a fiatalok: az Y és a Z generáció tagjai egyre fontosabbnak tartják, hogy a cég, ahol dolgoznak komolyan kivegye a részét a szociális és környezeti folyamatok alakításából – valódi CSR-tevékenységet folytasson, és a maga eszközeivel “jobbá tegye a világot”. A Reflektive, az Egyesült Államok egyik legnagyobb HR-menedzsment platformjának 2019-es kutatása szerint a negyven év alatti amerikai munkavállalók több mint fele számításba veszi a munkakeresés során, hogy milyen vállalati felelősségvállalási stratégiával rendelkezik a cég, ahol el akar helyezkedni. Kétharmaduk úgy nyilatkozott, hogy a vállalati CSR-programok ösztönzőleg hatnak a munkateljesítményükre. Hatvannégy százalékuk szerint a munkaadójuk társadalmi felelősségvállalási stratégiája közvetlen összefüggésben van a munkavállalói elégedettségre. Több mint felük mondta azt, hogy a saját beszerzéseik során is számításba veszik, hogy a cég, amelytől vásárolnak, rendelkezik-e komolyan vehető CSR-tevékenységgel. A Z generáció tagjai a legkritikusabbak A világszerte elismert kutatócég, a McKinsey jelentése szerint a Z generáció még az Y generációnál is fontosabbnak tartja a társadalom- és környezettudatos munkahelyválasztást és vásárlást. “A Z generáció fogyasztással kapcsolatos fő motivációja úgy személyes, mint közösségi szinten az »igazságkeresés« – hangsúlyozzák, kiemelve: itt az ideje, hogy a vállalatok “újragondolják, milyen értékekkel igyekeznek megszólítani a fogyasztóikat, és mind a marketingtevékenységük, mind a munkahelyi politikájuk kapcsán őszintén, a saját értékeiket felvállalva kommunikáljanak.” A Recruiter.com elemzője kiemeli: a fiatalok dominálta munkaerőpiacon egyre fontosabbá válik, hogy a cégek valódi értéket teremtő, komolyan vehető CSR-stratégiát folytassanak. Ennek alapvető feltétele, hogy hatékonyan integrálják a társadalmi felelősségvállalást az üzletfejlesztési terveikbe, és olyan ügyeket támogassanak, amelyek összhangban vannak a saját tevékenységükkel. Az oldal a szoftverfejlesztéssel foglalkozó Autodesket hozza fel példaként, amely “olyan nonprofit szervezeteket, start-upokat és vállalkozókat támogat ingyenes szoftverekkel, képzéssel és támogatással, amelyek a vállalat Technology Impact Programja keretében a pozitív társadalmi és környezeti hatások elérését tűzik ki célul.” Fontos szempont az átláthatóság is: ha egy cég hatékonyan kommunikálja a CSR-tevékenységét a dolgozói felé, nagyobb valószínűséggel képes megtartani őket, és új, tehetséges és fiatal munkavállalókat toborozni. Fontos a munkavállalók visszajelzése A Recruiter.com szerzője szerint az is fontos, hogy a cégek kellően változatos CRS-programokat kínáljanak a dolgozóiknak. Minél több lehetőség közül választhatnak, annál valószínűbb, hog megtalálják az egyedi érdeklődésüknek megfelelőt; mint írják, a hagyományos csapatépítőket is kiválthatják közös jótékonysági akciókkal, ami jelentősen növelheti a szervezeten belüli kohéziót. A portál a cégen belüli felmérések, “mini-közvéleménykutatások” fontosságát is hangsúlyozza. Ezek segítségével felmérhető, hogy melyek azok a felkarolandó ügyek, amelyeket a munkavállalók fontosnak tartanak, ami lehetővé teszi, hogy a vállalatok a saját szervezetükre szabják, saját dolgozóik elvárásai és igényei szerint optimalizálják a CSR-tevékenységüket. A rugalmasság is fontos szempont. A szakértők szerint nagyban javíthat egy cég megítélésén, ha a szervezett jótékonysági akciók, CSR-programok mellett lehetővé teszi a kollégáinak, hogy munkaidejük egy részét a maguk által kiválasztott ügyeknek, segítő szervezeteknek ajánlják fel. “Ha a dolgozóknak lehetőséget adunk arra, hogy olyan ügyeket támogassanak, amelyeket fontosnak éreznek, lojálisabbak lesznek, és a saját munkájukat is fontosabbnak érzik” – írják. A hazai fiataloknak is egyre inkább számít, hogy CSR-tudatos vállalatoknál dolgozhassanak A Randstad kutatása szerint a versenyképes fizetési és a vonzó juttatási csomag mellett a magyarországi munkavállalók számára egyre inkább fontos, hogy jó munkahelyi környezetben dolgozhassanak. A "munkahelyi közérzet" megítélésében komoly szerepet játszik az is, hogy milyen programokban, munkaidőn kívüli aktivitásokban vehetnek részt a dolgozók – ezt a felmérés szerint a magyarok az európai átlaghoz képest is nagyobb arányban veszik figyelembe. Nem véletlen, hogy a legnépszerűbb munkaadók listáját évek óta stabilan olyan nagy cégek vezetik, amelyek – mint a Magyar Telekom, az OTP Bank Nyrt., vagy a Robert Bosch Kft. – komoly hangsúlyt fektetnek a társadalmi felelősségvállalásra és a munkavállalóik mentális egészségére. Utóbbi különösen fontos a hazai munkavállalóknak, az adatok szerint 53 százalékuk olyan cégnél szeretne dolgozni, amely a jóléttel és a mentális egészséggel kapcsolatos juttatásokat kínál.
#ESG #Vállalatoknak

ESG-törvény: Nemcsak muszáj, de hasznos is foglalkozni a fenntarthatósággal

A december 22-én kihirdetett ESG-törvény szerint a nagyvállalatoknak ESG, vagyis környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból is át kell világítaniuk működésüket a leányvállalataikra és beszállítóikra is kiterjedően. Ez sok ezer magyar KKV-t érint, de az új kötelezettségek nemcsak feladatokat jelentenek, hanem lehetőségeket is teremtenek a hazai KKV-k számára, mindenekelőtt a forrásbevonás és munkaerő toborzás területén. A Magyar Közlönyben december 22-én jelent meg az ESG-törvény, amely meghatározza a fenntarthatósági átvilágításra és beszámoló készítésére kötelezett vállalkozások körét és feladatait. Bár a jogszabály direkt módon csak a nagyvállalatokra vonatkozik, mégis több ezer magyar KKV-t érint, hiszen a nagyvállalatok kötelezettségei közé tartozik leányvállalataik és beszállítóik fenntarthatósági átvilágítása is, kockázatainak felmérése, és a kockázatok csökkentése. Az ESG-törvény hatálya a Magyarország területén székhellyel rendelkező vállalatokra terjed ki. Közülük azoknak a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknak, amelyek az alábbi hármas kritériumrendszerből 2023-at nézve legalább kettőt teljesítenek, már a 2024-es üzleti évet is be kell mutatniuk jövőre:- 10.000 millió forintnál nagyobb mérlegfőösszeg- 20.000 millió forint feletti éves nettó árbevétel- 500 főnél több foglalkoztatott2026-ban kell először beszámolót készíteni a 2025-ös évről azoknak a nagyvállalatoknak, amelyeknél az alábbi három feltételből idén legalább kettő teljesül:- 10.000 millió forintnál magasabb mérlegfőösszeg- 20.000 millió forint feletti éves nettó árbevétel- 250 főnél több foglalkoztatott az üzleti évbenA Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozásoknak először 2027-ben kell fenntarthatósági szempontból bemutatniuk a 2026. üzleti évi tevékenységüket.A törvény értelmében az érintett nagyvállalatoknak legalább évente egyszer a beszállítókra is kiterjedő kockázatelemzést kell végezniük, ki kell alakítaniuk az ezek kezelésére alkalmas rendszereiket, amelyek az alvállalkozóknál azonosított problémákat is kezelik. Emellett, nyilatkozatot kell kitöltetniük minden beszállítójukkal az emberi jogi és környezetvédelmi elvárások teljesítéséről. Ez utóbbi munkát ki kell terjeszteni a beszállítók beszállítóira is, vagyis a kötelezettség végiggyűrűzik a teljes alvállalkozói rendszeren. Ha a társadalmi felelősségvállalás vagy a környezetvédelmi kötelezettség az ellátási lánc bármely pontján sérül, akkor a kötelezett nagyvállaltnak az érintett beszállítóval együtt korrekciós intézkedéseket kell kidolgoznia. És ha mindez nem lenne elég, az érintett cégeknek a panasztörvény szerinti panaszbejelentő rendszerüket is ki kell bővíteniük a társadalmi felelősségvállalással vagy környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek megsértésének kezelésére, és ezt érvényesíteni kell a beszállítóknál is. Emellett, a nagyvállalatoknak saját ESG stratégiát és belső ESG megfelelőségi rendszert kell kialakítaniuk, illetve éves rendszerességgel ESG beszámolót kell készíteniük az előző üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási- kötelezettségeinek teljesítéséről, amely tevékenységekbe a beszállítóikat is bevonhatják. A törvény ezekhez a feladatokhoz az alvállalkozókat érintő szankciókat is előír. A nem megfelelő ESG felkészültség vagy az érintett nagyvállalatok ESG szempontjainak megsértése eszerint a beszállítói szerződések három hónapig történő szüneteltetését, illetve felmondását vonhatják maguk után, vagyis könnyen elveszthetik a megrendeléseiket azok a magyar kis-és középvállalatok, akik félvállról veszik a kötelezettségeket. Az átvilágítási kötelezettség következményei alól azok a magyar vállalatok sem bújhatnak ki, akik másik EU tagország vállalatainak exportálnak. Az Európa Tanács és az Európai Parlament ugyanis tavaly év végén ideiglenes megállapodásra jutott a vállalatok fenntarthatósági átvilágításáról szóló irányelvről (Corporate Sustainability Due Diligence Directive – CSDDD), amelynek célja a környezetvédelem és az emberi jogok védelmének fokozása az EU-ban és világszerte. Eszerint a vállalatok által okozott káros emberi jogi és környezeti hatásokkal érintettek, vagy az őket képviselő civil szervezeteket és szakszervezetek is jogosultak polgárjogi eljárást kezdeményezni. A magyar KKV-szektorra rótt kötelezettségek sokak szemében túlzott elvárásoknak tűnhetnek, de érdemes az elvárásokat áttekinteni abból a szempontból is, hogy ha már kötelezők, milyen előnyöket kovácsolhatunk belőlük vállalkozásunk számára. Ha így tekintünk a feladatokra, számos érvet találunk amellett, hogy nagyvállalatok beszállítói körébe tartozó magyar KKV-k minél hamarabb integrálják működésükbe az ESG szempontokat. Ilyen érv mindenekelőtt a forráshoz jutás. Ma már minden kereskedelmi bank vizsgálja a hitelért folyamodók tevékenységének környezeti, társadalmi, vállalatirányítási hatásait, és a hazai és EU-s pályázatok esetén is jellemzően része a döntési szempontrendszernek a fenntarthatóság, vagyis kedvezőbb feltételek mellett juthat külső finanszírozáshoz az a vállalat, amelyiknek jobb az ESG teljesítménye. Legalább ennyire fontos, hogy a fogyasztói elvárásokban is egyre inkább megjelenik a fenntartható működés és termékkínálat, és ez különösen igaz a vevők között egyre nagyobb arányt képviselő Z generáció esetében. Az erősen munkaerőhiányos működési környezetben nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a vállalatok jó ESG teljesítménye az álláskeresők többségénél is fontos szemponttá vált. Az ESG szempontok figyelembevétele a KKV-k saját beszállítói láncaiban is előnyös lehet, hiszen így stabilabb, megbízhatóbb ellátási láncok hozhatóak létre, ami a turbulensen változó geopolitikai viszonyok között komoly előnnyé válhat. Mindemellett, a beszállítók ESG szempontú átvilágítása és értékelése számos szinergiára, költségmegtakarítási lehetőségre is rávilágíthat, hiszen a vállalat egy olyan új szemszögből látja meg saját működését, amilyenből korábban még nem. A fenntartható vállalati működés irányába tett lépések emellett, a jövőbeni szabályozói elvárásoknak is elébe mennek, így azok kisebb sokkot jelentenek a szervezet számára. Hasonlóan, az ESG-hez kapcsolódó kockázatok és lehetőségek korai azonosítása is előnyös a vállalatok számára, például megfelelően fel tudnak készülni a klímaváltozás következményeire. Ezek eredményeként a fenntartható üzletvitel ma már nagyon is aktuális versenyképességi kérdés: aki kimarad, attól fokozatosan elfordulnak a finanszírozói, vevői és munkavállalói. Igaz ez nem csak a nagyvállalatokra, hanem az üzleti szférában meghatározó KKV szektorra is, hiszen itt ők foglalkoztatják az alkalmazottak több, mint kétharmadát, és a hozzáadott érték több mint felét állítják elő. Éppen ezért nem képzelhető el egy fenntarthatóan működő vállalati szféra a kis- és középvállalkozások aktív szerepvállalása nélkül.