klímaváltozás

Kategória

Kategória
  • B Corpok itthon és a világban
  • Digitalizáció
  • Jógyakorlatok
  • Környezeti ügyek
    • Környezetszennyezés
  • Nonprofitoknak
  • Társadalmi ügyek
  • Vállalatoknak

Címkék

Címkék
  • CSR
  • edukáció
  • ESG
  • ételmentés
  • fenntarthatóság
  • kkv
  • klímaváltozás
  • környezetvédelem
  • mesterséges intelligencia
  • mi
  • nonprofit
  • növényi alapú élelmiszerek
  • természeti katasztrófák
  • vállalatok
#ESG #Vállalatoknak

Most akkor megfő a bolygó?! Mit tehetünk?! – ESG KKV Special – 2./10. rész

Ha az ESG-re és a fenntarthatóságra gondolunk, az első dolgok között juthat eszünkbe a klímaváltozás és a felmelegedés, hiszen a közéletben talán ezek a témák szerepelnek a legtöbbet. Így KKV-nak szóló sorozatunk második részében mi is ezt járjuk körbe: bemutatjuk, milyen összetett probléma a fenntarthatóság környezeti oldala, de példákat is mutatunk, hogy mit tehetnek KKV-k. Az általános helyzet Ha a bolygó létfenntartó funkcióiról beszélünk, érdemes megemlíteni Rockström kutató ábráját a bolygóhatárokról, ami bemutatja, hogy bizonyos témákban (bioszféra-integritás változása, biogeokémiai áramlások, földhasználat változása, klímaváltozás, óceánok savasodása, édesvíz-használat, sztratoszférikus ózon csökkenése, atmoszférikus aeroszol ülepedése, új anyagok bevezetése) átléptük-e a határt, és ha igen mennyire: Forrás: Stockholm Resilience Centre, 2024 Sajnos látszik, hogy egyre több területen és egyre jobban átlépjük a fenntartható határokat, a klímaváltozás gyorsulása egyértelmű, ami az üvegházhatású gázok növekvő légköri koncentrációjából ered, mivel nem engedik, hogy a bolygó leadja a felgyülemlett hőt. Más ábrák jól szemléltetik, hogy az ipari forradalommal kezdődő folyamat milyen ütemben gyorsul: Forrás: Our World in Data, 2024 Akkor ennyi volt? Természetesen rossz érzés látni ezeket az ábrákat, szembesülni az extrém időjárási jelenségekkel a hírekben, vagy érezni, hogy nyaranta egyre kibírhatatlanabb a hőség. Sokakban ez szorongást is kiválthat. Szerencsére már születtek intézkedések a helyzet lelassítására/megállítására és folyamatosak a technológiai újítások, fejlesztések is. Az egyik ismertebb intézkedés a Párizsi Klímaegyezmény, amit 196 ország ratifikált, és jogi kötelezettségként vállalták, hogy a felmelegedést az iparosodás előtti hőmérséklethez képest +2 Celsius fok alatt tartsák, ideális esetben pedig +1,5 Celsius fok alatt. Ezt segítve már több intézkedés is született, ami Európát érinti, az EU Zöld Megállapodás (klímasemleges kontinens), vagy az EU Taxonómia (osztályozási rendszer a beruházások fenntarthatósági kategorizálására), illetve a finanszírozási kérdésekben is már mindig előkerül a tevékenységek fenntarthatósági oldala. Ezek már konkrétan, pénzügyi, controlling oldalról is megközelítve próbálják zöldíteni a gazdaságban áramló pénzek célirányát. Az általános jelentéstételi sztenderdek és erre épülő EU-s és tagállami jogszabályok pedig a vállalatok ezirányú elköteleződéséről, tevékenységéről és eredményeiről szeretné egységes, átlátható módon beszámoltatni őket. Fontos megemlíteni, hogy az EU-s CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) által használt ESRS jelentéstételi keretrendszer tematikus sztenderdjei között is öt környezeti tematikus sztenderd szerepel, előírva, hogy a lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek függvényében fontos témákról milyen formában mutassa be a gazdálkodó szervezet az eredményeit. Látható, hogy a cikk elején bemutatott bolygóhatárokhoz szorosan kapcsolódnak a környezeti sztenderdek. Mit tehet egy KKV? A fentieket olvasva sokan legyinthetnek, hogy ez nem az én dolgom, úgyse érne semmit, amit teszek, csepp a tengerben… De ez bizony nem így van, minden cselekedet számít, bármilyen kicsinek tűnik is a hatása! Hallott már az olvasó a pillangóhatásról? Amikor egy pillangó szárnycsapása tornádót tud okozni a Földbolygó akár másik oldalán… Ilyen ez az emberi cselekedetekkel is: sosem tudhatjuk melyik aprónak tűnő intézkedés lendít át éppen valamilyen trendet, folyamatot. Ráadásul a KKV-k az EU-ban a vállalati CO2 kibocsátás 62%-áért feleltek 2022-ben, tehát a hatásuk nem elhanyagolható. A nagyvállalatok több forrást tudhatnak klíma-és környezetvédelmi tevékenységekre fordítani, befektethetnek karbonkreditekbe, semlegesíthetik a hatásukat, egy KKV azonban ezt nem mindig engedheti meg magának. Szerencsére vannak mindennapi gyakorlati módszerek is, hogy hozzájáruljanak a klímaváltozás visszafogásához, ezeket az ESRS Környezeti tematikus szabvány témái szerint rendeztük: Éghajlatváltozás (ESRS E1): zöld beszerzés: felelős és környezettudatos beszállítók kiválasztása, zöld termékek vásárlása)  ökohatékonyság: zöld hatékonysági megoldások, amelyek pénzügyileg is megtérülnek (lásd KÖVET Ablakon Bedobott Pénz esettanulmányok) karbonlábnyom kiszámítása online kalkulátorokkal vagy mélyrehatóbb módszerekkel környezettudatos termékfejlesztés megújuló energiák használata (napelem, biomassza)  üzleti utak környezeti hatása (fenntartható repülőgép üzemanyag vagy repülés/autó helyett vonat/online, mikromobilitás ösztönzése) Szennyezés (ESRS E2): zöld iroda: pl. környezetbarát tisztítószerek használata környezettudatos gyártás: a talaj, víz, levegő szennyezés csökkentése, megelőzése hatékony kármentesítés és helyreállítás Víz és tengeri erőforrások (ESRS E3): vízkivétel csökkentése, vízvisszaforgatás víztakarékos öblítőtartály beszerelése szenzoros csaptelepek használata Biológiai sokféleség és ökoszisztémák (ESRS E4): biodiverzitás: udvar- és kerthelyiségben többféle növény ültetése és élőlény-közössége létrehozása monokultúra kerülése természeti programokban részvétel, összefogás erdőirtással és biodiverzitás rombolással járó nyersanyagkivételek csökkentése, kiváltása Erőforrás-felhasználás és körforgásos gazdaság (ESRS E5): zöld beruházások, technológia a körforgásos gazdálkodás megvalósításához kölcsönzés, bérlés a tulajdonlás helyett hulladékgazdálkodás hatékonysága a 10R létráján haladva zöld események: helyszín és szervezés környezettudatos kialakítása, kiválasztása Ha valaki továbbra is kételkedik abban, hogy egy KKV képes a szemlélet- vagy magatartásváltozásra, a pozitív hatáskeltésre, akkor itt van néhány név nélküli, de valós hazai példa a környezetbarát működésre:  A cikksorozat szerzői az Alternate munkatársai. Jelen cikk szerzője Király Dorottya, fenntarthatósági gyakornok, továbbá Fertetics Mandy, a vállalkozás ügyvezetője, több mint 20 éves tapasztalattal bír a vállalati fenntarthatóság és felelősségvállalás terén. Missziója, hogy organikus szervezetfejlesztés és vezetői transzformáció révén segítse a cégeket a fenntarthatóság útján. www.alternate.hu 
#Digitalizáció #Környezeti ügyek #Környezetszennyezés #Nonprofitoknak #Társadalmi ügyek

A virtuális influenszerek lehetnek a klímaváltozás elleni harc fő szószólói?

A mesterséges intelligencia lassan az online influenszereket is leválthatja. Az új MI-technológiákat lényegüknél fogva “natív” módon használó virtuális véleményvezérek – némiképp paradox módon – komoly szerephez juthatnak a bolygó, vagy legalábbis a megszokott életvitelünk megmentéséért folytatott harcban. A klímatudatos szemléletmód terjesztése, népszerűsítése a 21. század egyik legfontosabb kihívása. Annak ellenére, hogy a globális felmelegedés és az azzal járó természeti katasztrófák – aszályok, áradások, erdőtüzek, pusztító szuperviharok: az egész feje tetejére állt időjárási rendszer – hatásait mindannyian a saját bőrünkön érezzük, még mindig nagy számban vannak “klímaváltozás-szkeptikus” emberek: olyanok, akik akkor sem lennének hajlandók elismerni, hogy komoly baj van kicsiny planétánkkal, ha a kaliforniai bozóttüzek már Arnold Schwarzenegger patióját nyaldosnák. Ilyen korban élünk; az informatika, és azon belül is elsősorban az internet és a közösségi média fejlődése nagymértékben demokratizálta a kommunikációs folyamatainkat – de közben nehezebbé is tette a tájékozódást: minél több a hírforrás, a tartalomgyártó, minél könnyebb nagyszámú követőtábort építeni a social media platformokon keresztül, annál nehezebb eligazodni az egymásnak gyakran homlokegyenest ellentmondó információk áradatában. Annál nehezebb megértetni az embertársainkkal, hogy ha nem lépünk, szó szerint kifüstölhetjük magunk alól a bolygót - de legalábbis azokat a klimatikus körülményeket, amelyek között, mi, a mára nyolcmilliárdosra duzzadt emberi faj még képesek lennénk hosszú távon megmaradni ezen a bolygón. Natalie Sauer, a The Conversation szakírója szerint a megoldás paradox módon éppen abban a technológiai fejlődésben rejlik, ami – ahogy azt fentebb vázoltuk – legalább részben a problémát okozza. Sauer szerint a klímaváltozás elleni harc fő szószólói a virtuális influenszerek lehetnek: azok a mesterségesen létrehozott online perszónák, amelyek – mint a világ legismertebb virtuális karakterének számító Lu do Magalu (14,6 millió követő a Facebookon, 6 millió az Instagramon, 1,3 millió a Twitteren és ugyanannyi a Tiktokon, plusz több mint 2,6 millió Youtube-feliratkozó), vagy Barbie – igen a Mattel-féle, “akinek” színes hétköznapjaiból nemrég álomgyári blockbustert forgattak Margot Robbie és Ryan Gossling főszereplésével (14,6 millió követő a Facebookon, 2,2 millió az Instagramon, közel 320 ezer követő a Twitteren, 440 ezer havi rendszerességgel visszatérő hallgató a Spotifyon és 11,1 millió feliratkozó a YouTube-on) – egyre nagyobb népszerűségre – és így befolyásra tesznek szert a közösségi médiahasználók körében. A klímaváltozás elleni harc digitális nagykövetei lehetnek Sauer szerint a virtuális influenszerek ideális médiumai lehetnek a klímaváltozással kapcsolatos üzenetek terjesztésének: mivel nincs magánéletük, kisebb a valószínűsége, hogy megosztó botrányokba keveredjenek, és nem mellesleg, a karbollábnyomuk is kisebb, mint egy hús-vér véleményvezéré. Ráadásul – lévén komputer-generálta virtuális személyiségek – nincsenek előítéleteik, szabad akaratuk, így az általuk megosztott tartalmakat is könyebb szinkronba hozni a kormányzati, illetve a klímaváltozás hatásai ellen küzdő nonprofit szervezetek által terjeszteni kívánt üzenetekkel. A szakértő szerint a virtuális influenszerek tökéletes nagykövetei lehetnek a klímaváltozás elleni harcnak – igaz, megvannak a maguk korlátai is. Sauer a University of Sheffield szakembereivel közösen végzett kutatásaira hivatkozva azt írja, a felhasználók jelentős része pozitívan áll hozzá ahhoz, hogy virtuális influenszerek is részt vegyenek a klímaváltozással kapcsolatos polémiában, és környezettudatos üzeneteket közvetítsenek. Főleg akkor, ha érthetőbb, befogadhatóbb, “humánusabb” hangnemben teszik ezt, mint a tudományos közösség képviselői, akik hajlamosak kevésbé közérthető szakzsargonban értekezni a témáról. A kutatás eredményei szerint azok az emberek, akik nem bíznak a tudósokban és a szakemberekben, különösen fogékonyak a virtuális influenszerek által közvetített üzenetekre. High-end divatmárkákkal működnek együtt Sauer öt virtuális influenszert is említ azok között, akik hatékonyan küzdhetnek a klímaváltozással kapcsolatos közönnyel és szkepticizmussal szemben. Miquela Sousa (más néven Lil Miquela) az egyik leghíresebb közöttük: közel 2,5 millió követője van az Instagramon. Miquela, aki több híres divatmárkával, köztük a Pradával és a Calvin Klein-nal is együttműködik “aktivistaként” működik a közösségi oldalakon. Az avatárjai nagyon élethűek, “emberszerűek”, ami a kutatások szerint nagyban hozzájárul ahhoz, hogy hatékonyan kommunikálja a fenntarthatósággal kapcsolatos üzeneteket. Noonoouri is nagyon népszerű virtuális véleményvezér, aki közel 454 ezer követőt mozgat meg az Instagramon. MI-zenészként szerepel a social média közéletben, emellett elkötelezett vegánnak vallja magát, akinek mindene a fenntartható divat. A kutatók érdekes összefüggésre bukkantak a tevékenysége elemzése során: mint kiderült a virtuális infulenszereknek akkor van igazán nagy hatásuk a fenntarthatósággal kapcsolatos disputában, ha egy ismert márkával, az ő esetében például a Vivienne Westwood divatmárkával működnek együtt. A 240 ezer Instagram-követővel büszkélkedő Shudu.Gram a “világ első digitális szupermodellje” már a Vouge-ban és a Cosmopolitanban is szerepelt, és olyan márkákkal működött együtt, mint a szuperluxus Balmain. Több posztjában is hitet tett a fenntartható divat mellett; Miquela Sorsához hasonlóan ő is a “human-like” digitális személyiségek közé tartozik. A Fondation de France francia kormányszervezet által bemutatott Bee_nfluencer az első “virtuális méhecske”, akinek egyetlen célja és feladata, hogy megmentse Franciaország pusztuló méh-populációját. 225 ezer követően van az Instagramon, üzeneteiben többek között a reciklálás fontosságára, a növényvédőszerek okozta pusztításra, a fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos lehetőségekre és kihívásokra hívja fel a figyelmet. Vida.Kit – egy, a University of Sheffield kutatói által életre hívott fiatal “zöld influenszer” – eddig 8700 követőt toborzott az Instagramon. A feladata, hogy oktassa és tájékoztassa a gyerekeket és a fiatal felnőtteket a klímaváltozás okozta problémákkal és a fenntartható életvitellel kapcsolatban; Vida egy kispajtást is kapott: Hank, a macska fontos szerepet játszik abban, hogy “gazdája” megbízhatóan és hatékonyan adhassa át az általa kommunikálni kívánt üzeneteket. Komoly problémát jelent az átláthatóság hiánya Sauer elismeri: annak ellenére, hogy az elmúlt években nagyon népszerűvé váltak, sokan továbbra is hiteltelennek tartják a virtuális influenszerek üzeneteit – különösen akkor, ha szocio-politikai témákkal kapcsolatban hallatják a hangjukat. Sokan azt kifogásolják, hogy nem tudni, ezek a szereplők MI által generált posztokat, esetleg egy reklámügynökség vagy politikai think tank gondolatait népszerűsítik. A szakértő szerint az átláthatóság hiánya komolyan veszélyeztetheti a virtuális megmondóemberek hitelességét. “Annak ellenére, hogy a virtuális influenszerek használatának számos előnye van a hirdetők számára, fontos, hogy tudják, hogyan vethetik be őket igazán hatékonyan. A virtuális influenszerek klímatudatos viselkedésre buzdító tevékenységének kutatása még mindig gyerekcipőben jár  – a legtöbb itt idézett kutatás az elmúlt néhány hónapban készült” – írja. A virtuális influenszerek izgalmas új hangot vihetnek a klímaváltozás elleni harcba. A fiatal, elszigetelt, de közben változást akaró tömegek az eddigi információink alapján fogékony célcsoportot jelentenek a számukra; mivel a tradicionális média egyre kevésbé tudja megszólítani őket, ezek az innovatív kommunikációs eszközök kulcsszerepet játszhatnak a bolygónk megmentéséért vívott küzdelemben.
#Környezeti ügyek #Környezetszennyezés

Soha nem látott szinten az ember okozta globális felmelegedés mértéke

Egy új jelentés szerint lassan elérhetetlenné válik, hogy a Párizsi Klímaegyezményben meghatározott 1,5 fok alatt tartsuk az iparosodást megelőző szinthez mért átlaghőmérséklet-emelkedést. Egy közelmúltban kiadott jelentés szerint soha nem volt még olyan mértékű az ember által okozott globális átlaghőmérséklet-emelkedés, mint napjainkban. A University of Leads és a berlini MCC (Mercator Research Institute on Global Commons and Climate Change) klímakutató központ szakértői által kiadott Indicators of Global Climate Change című kutatási összefoglaló szerint 2023-ban 1,43 fok volt az iparosodást megelőző szinthez viszonyított átlaghőmérséklet-emelkedés; ráadásul eddig példátlan látott mértékben, évtizedenként 0,26 fokkal tovább növekszik ez a mutató. Az Earth System Science Data című szaklapban publikált jelentés szerint az egyre gyorsuló mértékű felmelegedést elsősorban az okozza, hogy évente 53 millió tonna szén-dioxidnak megfelelő mennyiségű üvegházhatású gázt juttatunk a légkörbe. Paradox módon, az ezzel párhuzamosan javuló levegőminőség is csak tovább fokozza a felmelegedést, mivel kevesebb olyan szennyezőanyag kerül a légkörbe, amely hűtő hatást tudna generálni. Karnyújtásnyira kerültünk az 1,5 fokos átlaghőmérésklet-emelkedéstől A most kiadott jelentés szerint karnyújtásnyi távolságra kerültünk attól, hogy túllépjük a 2015-ös Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5 fokos átlaghőmérséklet-emelkedést. A becslések szerint a globális klímabüdzsé (annak mértéke, hogy mennyi szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gázt bocsáthatunk ki ahhoz, hogy legalább 50 százalék esélyünk legyen arra, hogy az 1,5 fokos átlaghőmérséklet-emelkedés alatt maradjunk – a szerk.) 2024 elején 200 gigatonna szén-dioxid volt, közel 60 százalékkal kevesebb, mint a négy évvel korábban kalkulált 500 gigatonna. “Annak ellenére, hogy a klímaváltozás elleni intézkedések mérsékelték az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedését, a globális hőmérséklet tovább emelkedik, ráadásul egyre gyorsuló mértékben” – hangsúlyozta Piers Foster, a Priestley Centre for Climate Futures Leeds igazgatója, a tanulmány vezető szerkesztője. Véleményét William Lamb, az MCC kutatója is osztja. “Amíg drámaian vissza nem szorítjuk az erdőirtást és a szén, az olaj és a földgáz elégetését, az üvegházhatású gázok tovább akkumulálódnak a légkörben, és tovább hajtják a klímaváltozást” – jelentette ki.
#Környezeti ügyek

Megküzdhet-e egy város a klímaváltozással?

A Budapesti Városháza szerint kevesebb mint tíz éven belül apró újításokkal “klímasemlegessé” lehetne tenni a magyar fővárost. És közben élhetőbbé is – olyan hellyé, amelynek fejlődését, változásait nem – csak – az itthon még mindig borzalmasan erős autóslobbi érdekei mozgatják. Karácsony Gergely főpolgármester stábja most felvázolt egy olyan koncepciót, amely kis, emberléptékű változásokkal tenné komfortosabbá sokunk, cirka 1,62 millió ember közös otthonát – kérdés, hogy kap-e lehetőséget arra, hogy ezt az elképzelést meg is valósítsa. 
Budapest nagyváros, és mint ilyen a klímaváltozás okozta problémák egyik fő kiváltója – és elszenvedője is egyben. Nem véletlen, hogy az elmúlt években, amióta a globális felmelegedés igazán erősen érezteti a hatását, újra- és újra felmerül a kérdés: hogyan lehetne elviselhetőbbé tenni a nagy, nyárközepi hőséget a fővárosban – annak ellenére is, hogy a magyar főváros ebből a szempontból sokkal jobb helyzetben van, mint a mediterrán nagyvárosok vagy a Közel-Kelet hasonló méretű, népsűrűségű települései. Mi itt, a viszonylag szelíd éghajlatú Kárpát-medence ölelésében jobb helyzetben vagyunk, mint Róma, Athén, Amman vagy Kairó lakosai, de a júniustól augusztus végéig tartó hőhullámok így is erősen veszélyeztetik az itt emberek egészségét, életminőségét. A budapesti önkormányzat nemrég komoly intézkedéseket tett a klímaváltozás hatásainak enyhítésére: felállították a Budapesti Klímaügynökséget, és június 27-én bejelentették, a következő hat évben európai uniós forrásból 24 milliárd forintot fordítanak a civil kezdeményezésből elindult “egészséges utcák” koncepció megvalósítására, ami várostervezési eszközökkel igyekszik szolgálni a klímaadaptáció és a klímasemlegesség céljait. Egészséges utcák - egészségesebb városlakók Az egészséges utcák projekt Lucy Saunders angol közegészségügyi szakember Healthy Streets koncepcióján alapul. A budapesti önkormányzat egy városházi konferencián mutatta be az elképzelést, amelynek lényege, hogy a városokat nem csak nagy, átfogó fejlesztésekkel, hanem kis változtatásokkal is klímatűrőbbé lehet tenni. Saunders értelmezésében ebből a szempontból is komoly jelentősége van annak, hogy van-e elég pihenésre alkalmas pad a közterületeken, mennyire akadálymentesítettet – például “padkamentes” – a közlekedés a városban, kellő mennyiségű zöldfelületet telepít-e egy önkormányzat ahhoz, hogy érezhető mértékben hűtse az utcák levegőjét, és ezzel javítsa a városlakók közérzetét. Saunders a városlakók szempontjából közelíti meg a fenntartható városok ideáját: abból a szempontból, hogy a metropoliszokban élő – sétáló, kerékpározó, andalgó, babakocsit tologató – citizenek komfortosnak, biztonságosnak, élhetőnek érzik-e a környezetüket. A szakember szerint fontos, hogy az emberek valóban beéljék a városaikat: olyan szolgáltatásokhoz férjenek hozzá, amelyek – mint például a köztéri kiállítások, ingyenes koncertek, testedzésre, pihenésre kialakított terek – tartalmasabbá teszik a mindennapjaikat. Adjuk vissza a várost az embereknek Balogh Samu, Karácsony Gergely főpolgármester kabinetfőnöke szerint ez az emberközpontú megközelítés segíthet abban, hogy a hétköznapi emberek is támogassák a fenntartható városfejlesztéssel kapcsolatos ötleteket. Mint mondja, ezek a fejlesztések – egy árnyékos pad, ahol bárki megpihenhet a júniusi melegben, egy hűs, zöld park, ahová a szülők kivihetik a gyerekeiket, barátaikat egy délutáni ejtőzésre, egy biztonságosan közlekedhető, jól karbantartott bicikliút – sokkal könnyebben értelmezhetők a szavazópolgárok számára, mint az, hogy Budapest 2030-ra “klímasemleges várossá” váljon. Annak ellenére, hogy a városi szennyezőanyag-kibocsátás túlnyomó része az épületek fűtéséből származik, és “csak” nagyjából harminc százalékáért felelős a közlekedés, a gyalogos- és kerékpárosbarátabb közterületek, illetve a közösségi közlekedés fejlesztése sokat tehet a levegőminőség javításáért és a klímaváltozás negatív hatásainak mérsékléséért. Maguknak az utcáknak a kialakítása is sokat számít: a városi “hősziget-hatást” például jelentősen csökkenteni lehetne a nap sugárzását magukba szívó és “visszaütő” mesterséges felületek, mint a házfalak, az aszfalt, vagy a térkövek arányának csökkentésével, a városi terek határozott zöldítésével. A zöldfelületek már csak azért is hasznosak ebből a szempontból, mert szivacsként magukba szívják a csapadékot, amelyet aztán elpárologtatva hűsítik a levegőt. Az egészséges utcák koncepcióját bemutató városházi konferencián több pozitív külföldi példát is megemlítettek az előadók: mint a bécsi “szivacsváros-koncepció”, vagy a rotterdami “Benthemplein-víztér”. A Karácsony-kabinet azt reméli, hogy a következő években Budapesten is hasonló, példamutató fejlesztéseket valósíthatnak meg, a tervek szerint a főváros 24 milliárd forint értékben indít at egészséges utcák koncepció elvei alapján megvalósuló fejlesztéseket.
#Környezeti ügyek #Lakhatás #Társadalmi ügyek #Vállalatoknak

”A nagyvárosok a legnagyobb kibocsátók” – Interjú Ámon Adával, a Budapesti Klímaügynökség vezetőjével

A szakember azt reméli, hogy a civil és a vállalati szféra bevonásával komoly klímavédelmi fejlesztéseket indíthatnak el Budapesten. A cél az, hogy a fővárost felkészítsék arra, hogy “klímasemleges intelligens várossá” váljon. A Fővárosi Közgyűlés idén áprilisban döntött úgy, hogy létrehozza a Budapesti Klímaügynökséget; az új szervezet célja, hogy minden lehetséges eszközzel támogassa a budapesti lakásállomány energetikai korszerűsítését, ezzel is elősegítve a klímasemlegesség elérését, és hathatós segítséget nyújtva az itt élőknek az energetikai beruházásaikkal kapcsolatos döntéseikben. A Klímaügynökség vezetésével Ámon Adát bízták meg. A nemzetközileg is elismert közgazdász, klímapolitikai szakember 2019-es megválasztása óta segíti Karácsony Gergely főpolgármester munkáját. “Először a főpolgármesteri kabinetben kaptam helyet, de hamar rájöttem, hogy hasznosabb lenne, ha felépítenék egy olyan ütőképes csapatot, ami a környezeti ügyekért felel a Városházán – mondja a szakember. – Így jött létre a Klíma- és Környezetügyi Főosztály, amit 2020-ban egy nyolc-tízfős fős alapcsapattal kezdtük felépíteni, és mára komoly, harmincöt szakembert foglalkoztató »különítménnyé« fejlődött. A főosztály számos különféle fenntarthatósággal kapcsolatos programot, köztük kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó »soft projekteket« visz. Nagyon büszke vagyok erre a csapatra, hiszen ezek a projektek teszik lehetővé, hogy a városháza nemzetközi tapasztalatok révén is komolyan gazdagítsa a tudását a környezetvédelemmel és klímatudatossággal kapcsolatos területeken: a fenntartható étkezés és a »szelíd közlekedés« népszerűsítésétől a napenergia- és csapadékhasznosításon át az éületenergetikai és dekarbonizációs fejlesztésekig nagyon sok fontos pályázaton indultunk és nyertünk el közvetlen uniós támogatást, így nagyon sok új, komoly lehetőségekkel kecsegtető projektet indíthattunk. A Közösségi Költségvetés nyertes »Zöld Budapest« pályázatainak megvalósítását is ez a főosztály felügyeli: ennek is köszönhető, hogy hamarosan fedett kerékpártárolók, közösségi szereldék, új komposztpontok jelennek meg a fővárosban. Végre Budapest is elindult azon az úton, amin más nyugat-európai nagyvárosok: a nagy, policy-szinű fejlesztések mellett a kis, alulról jövő, de a »city hall« által támogatott kezdeményezések is felütötték a fejüket.” A cél a lakossági beruházások felpörgetése Ámon Ada szerint a Klíma- és Környezetügyi Főosztály elindítása óta eltelt négy és fél év egyik legnagyobb eredménye, hogy más európai nagyvárosokhoz hasonlóan Budapest is csatlakozott az Európai Bizottság 100 város kezdeményezéséhez. “Az EB döntéshozói felismerték, hogy a nagyvárosokkal fenntarthatósági szempontból kiemelten kell foglalkozniuk, hiszen ezek a legnagyobb kibocsátók. Ezért is indították el a 100 város missziót, amelynek célja, hogy a résztvevő települések 2030-ig klímasemleges »intelligens városokká« fejlődjenek.“ Mint mondja, lehet szektoronként vizsgálni a károsanyag-kibocsátást. “De mivel ma már a kontinens lakosságának közel 75 százaléka nagyobb városokban él, nem kérdés, hogy tenni kell azért, hogy ezek nagy, rengeteg erőforrást mozgató csomópontok környezetbarátabbá és klímatudatosabbá váljanak.” A főváros a 100 város kezdeményezés keretében indította el a Budapest CARES programot is, amelynek megvalósításához másfél millió eurós támogatást kapott az EB-től. “Ennek a programnak a keretében hoztuk létre a Budapesti Klímaügynökséget is, amelynek célja a lakossági épületenergetikai és hatékonysági beruházások felpörgetése – magyarázza Ámon Ada, hozzátéve, sok politikai támadás érte őket azért, mert az ügynökség idén áprilisban, nem sokkal az önkormányzati választás előtt indult el. “Nem volt kampányszándék a szervezet létrehozása mögött. A projektet 2022 végén írtuk ki, akkor még nem tudtuk, hogy a kormány majd' félévvel előrehozza az önkormányzati választásokat. ” Ámon Ada szerint a Budapesti Klímaügynökség elindítását elsősorban az indokolta, hogy egy olyan új szervezetet, külön entitást hozzanak létre az önkormányzat mellett, amely “mozgékonyabb, fürgébb, gyorsabb döntéseket tud hozni, és hatékonyabban tud pénzt felhajtani”. “Ezen túl megvan a mandátuma arra, hogy önálló döntéseket hozzon, ami lehetővé teszi, hogy lerakja a korszerűsítési programok tudományos alapjait, részletesen kidolgozza, milyen családokra, háztartásokra, épülettípusokra érdemes »lőnünk«; hogy az egyes háztartások milyen mértékű támogatást igényelhetnek; így nem csak műszaki, hanem társadalmi szempontból is megalapozzuk a tervezett fejlesztéseket.” A szakember hangsúlyozza, ugyan “egy széndioxid-molekulának nincs társadalmi státusza”: épp olyan szennyező, ha egy tizedik kerületi panellakás vagy egy tizenkettedik kerületi villa fűtésrendszeréből kerül a levegőbe, mégis fontosnak tartják, hogy az energetikai, korszerűsítési programok kiírása során a szociális szempontokat is figyelembe vegyék. “Nekünk egy olyan várost kell építenünk, amiben azok számára is megfizethető a környezettudatos lakhatás, akiknek nincs saját forrásuk az ingatlanjaik felújítására – hangsúlyozza. – Ezért is döntöttünk úgy, hogy az idén márciusban indult Fővárosi Lakásügynökséggel is szorosan együttműködünk.” A civilekkel és a vállalatokkal is együttműködnének Ámon Ada hangsúlyozza: fontosnak tartják, hogy a lakhatással és a környezetvédelemmel foglalkozó nonprofitokkal, civil szervezetekkel is együttműködjenek. A civilek sok szempontból érdekeltek a Budapesti Klímaügynökség munkájában, a több ilyen szervezet tömörítő Lakhatási Koalíció által idén kiadott Önkormányzati Lakhatási Minimum javaslatcsomagjában is kiemelt helyen szerepel az energiaszegénység felszámolása és a lakásminőség javítása. “Maga a Lakásügynökség is egy civil kezdeményezésből nőtt ki, nem véletlen, hogy Kovács Vera, az Utcáról Lakásba! Egyesület egyik alapítója vezeti jelenleg. A Klímaügynökség nagyon komolyan veszi a szakmai és civil szervezetek munkáját, tudjuk, hogy sok tudást, tapasztalatot gyűjtötteik az eddigi működésük során. Nem véletlen, hogy a Habitat for Humanity Magyarországgal, a Magyar Energiahatékonysági Intézettel és a Magyar Természetvédők Szövetségének közösségi energiával foglalkozó csapatával is együtt dolgozunk ezen a projekten: mindhárom szervezet olyan szakmai szempontból fontos tudást »dob be a közösbe«, aminek köszönhetően még jobb és hatékonyabb programokat dolgozhatunk ki.” A szakember kiemeli: az épületenergetikai korszerűsítés mellett más programokat is terveznek, szeretnék elérni például, hogy a Főváros elhagyott, használaton kívüli épületeiben az erre a lehetőségre nyitott beruházók energiatakarékos, megfizethető árú bérlakásokat építtessenek. “Ez is része az pozitív energiamérlegű városrészek kialakítását célzó ASCEND Projektnek, amelyben a Fővárosi Önkormányzat mellett a BKK is részt vesz, hiszen a közlekedés a második legnagyobb energiafelhasználó egy városban.” A Budapesti Klímaügynökség a civil szervezetek mellett a vállalati szférával is igyekszik jó együttműködést kialakítani. “A Klímaügynmökség egyik dedikált célja, hogy olyan finanszírozási konstrukciókat dolgozzon ki, amik révén hosszútávon biztosíthatjuk a korszerűsítésre szoruló épületek megújítását – nem véletlen, hogy három jelenetős bank: az Erste Bank, az OTP és a Magnet Bank is ott van a legfontosabb partnereink között – fejtegeti. – Közben a Climate City Contracts program (egy, az EB és a résztvevő városok közreműködésével megvalósuló együttműködés, amelynek célja, hogy közös összefogással mérsékeljék a klímaváltozás lokális hatásait – a szerk.) keretében a Főosztályon dolgozó kollégáink is azon fáradoznak, hogy nagy világcégeket – bankokat, kereskedelmi láncokat, gyártókat, szolgáltatókat – vonjanak be a klímasemlegességgel kapcsolatos céljaink megvalósításába. Komoly potenciált látok az ilyen együttműködésekben – annál is inkább, mivel az elmúlt években számos nagyvállalat hozta Budapestre a globális szolgálytatóközpontjait.” Ámon Ada közgazdász, energia- és klímapolitikai szakember. 1998 és 2015 között az Energiaklub igazgatója, majd elnöke volt. Dolgozott számos nemzetközi szervezetnek, köztük 2015. és 2020. között a londoni székhelyű E3G – Third Generation Environmentalism vezető munkatársa, mely a világ ötödik legbefolyásosabb “zöld think-tankje”, de az Európai Parlament Zöld Frakciójának energia-tanácsadója is volt. 2019-től Karácsony Gergely főpolgármester klímapolitikai főtanácsadójaként a főváros klíma- és zöldenergia fejlesztési stratégiájának, illetve a Főpolgármesteri Hivatal zöld főosztályának kialakításáért felelt. 2024. május 1-től a Budapesti Klímaügynökség vezetője.
#Környezeti ügyek #Környezetszennyezés

A klímaváltozásnak súlyosan megfizetjük az árát

Egy friss kutatás szerint a dubaji COP28 találkozó óta eltelt fél évben 41 milliárd dolláros kárt okozott a “klímakáosz”. A konzervatív becslések szerint az éghajlatváltozás okozta extrém időjárási jelenségek több mint kétezer-ötszáz ember életét követelték. A Christian Aid a múlt héten, a bonni klímatalálkozó ideje alatt tette közzé legújabb, a klímaváltozás negatív hatásaival foglalkozó kutatását. A jelentés szerint a tavaly decemberi dubaji klímakonferencia, a COP28 óta eltelt fél évben világszerte 41 milliárd dolláros kárt okozott a klímaváltozás; az extrém időjárási jelenségeknek több mint kétezer-ötszáz ember életét követelték. Az éghajlatváltozás okozta áradások és hőhullámok milliók életét keserítették meg – nagy részt olyan országok lakóiét, amelyek alig kimutatható mértékben felelősek a globális felmelegedésért. A Christian Aid szakértői szerint a károk mértéke azt mutatja, hogy a klímakrízis egyre súlyosabbá válik: a gazdag országoknak kötelességük, hogy jelentős összegekkel támogassák azt a veszteség- és káralapot (Loss and Damage Fund), amelynek létrehozását a bonni találkozón is tárgyalták. A szakértők hangsúlyozták: elengedhetetlenül fontos lenne, hogy a világ vezetői visszafogják a fosszilis üzemanyagok – köztük a földgáz, az olaj és a szén – kitermelését, és a megújuló források hasznosításába, valamint a gazdaság és a társadalom klímatűrő képességének erősítésébe invesztáljanak. A gazdag országokon a felelőség terhe A kutatás szerzői szerint a gazdag országok nem tesznek eleget azért, hogy megvalósítsák a COP28 megállapodásban lefektetett intézkedéseket – illetve azért, hogy érdemi segítséget nyújtsanak a szegényebb országoknak a klímaváltozás hatásainak enyhítésében. Ezért is támogatták a káralap felállítását; a probléma csak az, hogy a tehetősebb nemzetek vezetői nehezen hajlanak arra, hogy érdemben feltőkésítsék azt. “Mivel a gazdag országok felelősek a légkör felmelegedését és az extrém időjárási jelenségeket okozó üvegházhatási gázok kibocsátásának túlnyomó részéért, kötelességük lenne, hogy történelmi felelősségüket felvállalva nagyobb mértékben támogassák a káralapot” – emelte ki jelentésében a nemzetközi segélyszervezet. A szakértők hangsúlyozták: a kutatásban szereplő 41 milliárdos kár konzervatív becslés, hiszen a jelentés elkészítésénél csak azokat az adatokat tudták figyelembe venni, amelyeket a biztosítók bocsátottak a rendelkezésükre – márpedig a szegény országokban számos vállalkozás, magánszemély nincs biztosítva. Az extrém időjárási jelenségek okozta “emberi veszteséget” is alulbecsülték, hiszen a riportban nem számoltak azokkal, akiknek a lakhatását, munkáját, tanulmányait lehetetlenítették el a természeti katasztrófák. A nehéz helyzetben élő emberek különösen megszenvedik a klímakatasztrófa hatásait A kutatók négy olyan jelentős természeti katasztrófát említenek a jelentésükben, amelyek a decemberi klímacsúcs óta eltelt fél évben történtek: A brazíliai áradásokban legalább 169 ember halt meg, és 7 milliárd dolláros kárt okoztak a gazdaságnak. A Délnyugat-Ázsiában történt áradásokban legalább 214 ember halt meg, és csak a COP28-nak otthont adó Egyesült Arab Emirátusokban 850 millió dolláros kárt okoztak. A Nyugat-, Dél- és Dél-Kelet Ázsiában tapasztalt hőhullámok csak Mianmarban több mint ezerötszáz áldozatot követeltek. A ciklonok okozta áradások miatt legalább 559 embert halt meg meg Kelet-Afrikában. A jelentés részletesen elemzi, milyen hatással van a klímaváltozás a mindennapjainkra. Az áradások és hőhullámok számos súlyosan érintett régióban ellehetetlenítették az oktatást, ami jelentősen megnehezíti az ott élő gyerekek számára, hogy kitörjenek a szegénységből. Az extrém időjárási jelenségek jelentős károkat okoztak a mezőgazdaságban, ami élelmiszer-ellátási problémákhoz és megugró élelmiszerárakhoz vezethet. Az áradások és a hőhullámok nagyban megnehezítették azoknak az amúgy is nehéz helyzetben élő közösségeknek az életét, mint a menekültcsoportok és a krízisövezetekben élő emberek. A kutatók szerint a megoldás egyszerű: a kormányoknak és a fejlesztési bankoknak azonnal fel kell függeszteniük az olaj-, gáz- és szénkitermelésbe való befektetéseiket, és ezzel párhuzamosan a megújuló energiaforrásokba fektetniük.