ESG

Kategória

Kategória
  • B Corpok itthon és a világban
  • Digitalizáció
  • ESG
  • Jógyakorlatok
  • Környezeti ügyek
    • Biodiverzitás
    • Környezetszennyezés
  • Lakhatás
  • Nonprofitoknak
  • Partnerek
    • Szakértőink
    • Szerzőink
  • Sikersztorik
  • Társadalmi ügyek
    • Egészség
    • Leszakadó régiók
    • Oktatás
    • Társadalmi diverzitás
  • Társadalmi vállalkozás
  • Vállalatoknak

Címkék

Címkék
  • #civilek
  • #digitalizáció
  • #társadalmi vállalkozás
  • #Tippek/ jó gyakorlatok
  • adománygyűjtés
  • adománytaxi
  • ashoka
  • b corp
  • b lab
  • B-corp
  • bbm
  • brandépítés
  • chatgpt
  • civil szervezet
  • civilek
  • civilszervezetek
  • civl szervezetek
  • corporate citizenship
  • CSR
  • csr platform
  • design thinking
  • digitalizáció
  • e-learning
  • earthbound eco sneakers
  • edukáció
  • egészségügy
  • érdekvédelem
  • ESG
  • ételmentés
  • etikus működés
  • fejlesztés
  • fejlesztzés
  • felzárkóztatás
  • fenntarthatóság
  • fenntarthatság
  • fogyasztás
  • forprofit
  • forptofit
  • fundraiding
  • fundraising
#ESG #Társadalmi ügyek #Vállalatoknak

A társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése üzleti érdek

Nem elég környezeti szempontból fenntartható módon működni: ha a vállalatok nem veszik ki a részüket a társadalmi-szociális problémák megoldásából, a saját jövőjüket is veszélybe sodorhatják. A növekvő elszegényedés komolyan erodálhatja a fogyasztói bázisukat, megbéníthatja a beszállítói láncaikat, és nagyban megnehezítheti a tehetséges fiatalok belépését a munkaerőpiacra. A kétszázötven multinacionális vállalat vezető menedzsereit tömörítő World Business Council for Sustainable Development (Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért) jelentése szerint az üzleti vállalkozások vezetőinek fontos megérteniük, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése nem a kormányok felelősége csupán: nekik is ki kell venniük a részüket az olyan problémák megoldásából, mint a növekvő elszegényedés vagy a leszakadó rétegek egyre mélyülő egzisztenciális válsága. Caroline Rees, a Shift társalapító-elnöke szerint az üzleti szektor az elmúlt évtizedekben túlságosan el volt foglalva azzal, hogy a költséges tevékenységek kiszervezésével maximalizálja a nyereségét. Mint mondja, az outsourcing-mánia lenyomta a béreket és tovább növelte a vagyoni egyenlőtlenségeket. “Ennek a gondolkodásmódnak a negatív hatásai az alacsony keresetű munkavállalókat és a marginalizált közösségeket sújtották a leginkább. Természetes és magától értetődő dolog, hogy a vállalatok részt vegyenek ennek a problémának a megoldásában” – írja a jelentésben. Morális felelősség és jól felfogott üzleti érdek Rees szerint a cégeknek nem csak morális kötelessége, hanem jól felfogott üzleti érdeke is a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése. “Ez már csak kockázatkezelési szempontból is fontos – hangsúlyozza. – Ahogy a Covid-járvány tanulságai is megmutatták, a mesterségesen alacsonyan tartott költségek miatt a beszállítói láncok sérülékennyé váltak, számos iparágban a beszállítóknak arra is alig van pénzük, hogy a munkavállalóikat megfizessék, nem hogy a fenntartható működésbe invesztáljanak. Nem csoda, hogy amikor beütött a járvány, komplett ellátási láncok omlottak össze.” Rees hangsúlyozza: a morális és működési kérdések mellett a vállalatoknak az egyre szigorúbbá váló ESG-szabályozás miatt is foglalkozniuk kell a társadalmi felelősségvállalás kérdésével. ”Európában a szabályozó testületek egyre komolyabban veszik az emberi jogokkal kapcsolatos átláthatóság kérdését. Észak-Amerikában olyan jogszabályokat hoztak, amelyek csak akkor engedik a cégek számára, hogy magas kockázatfaktorú országokból importáljanak, ha bizonyítani tudják, hogy az általuk behozott termékek előállításában nem alkalmaztak kényszermunkát” – húzza alá, hozzátéve: fontos, hogy a cégek az emberi jogi szempontokat is “ugyanolyan rigorózusan monitorozzák és menedzseljék, mint bármely más üzleti folyamatot”. A “net-zéró jövőre” való átállás közben az emberekről sem feledkezhetünk meg Gerbrand Haverkamp, a World Benchmarking Alliance ügyvezető igazgatója szerint “a »net-zéró jövőre« és a környezeti fenntarthatóságra való felkészülés “magától értetődő folyamat. A vállalkozások nem működhetnek sikeresen egy összetört bolygón.” Mint mondja, mindennek ellenére fontos szem előtt tartani azt is, hogy a környezetei fenntarthatóság biztosításának negatív hatásai is lehetnek. “Ha a cégek elhatározzák, hogy »x« millió tonnával csökkentik a karbon-kibocsátásukat, és »Y« millió hektár tönkretett termőföldet helyreállítanak, de közben nem törődnek azzal, hogy ennek milyen tovagyűrűző hatásai lehetnek az emberekre nézve, komoly problémákba szaladhatnak bele” – hangsúlyozza. Haverkamp szerint fontos, hogy a “nature-positive” gazdálkodásra való átállás közben az emberek érdekeiről sem feledkezzünk el. “A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a cégeknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a munkavállalóikra, a közösségeikre és a beszállítóikra.” Példaként az élelmiszeripart hozza fel. “Az elmúlt években egyre több nagy élelmiszertermelő és kereskedő jelentett be ambíciózus fenntarthatósági terveket. Miért? Azért, mert rájöttek, hogy a klímaváltozás miatt jóval kevesebb és rosszabb minőségű terméket tudnak piacra dobni. A klímaváltozás hatásainak enyhítése azonban komoly terheket ró a beszállítóikra is: ahhoz, hogy új, klímatudatosabb termelési módszereket vezessenek be, tudásra, erőforrásokra és tőkére van szükségük.” Haverkamp szerint a multinacionális nagyvállalatoknak kutya kötelességük, hogy segítsék a beszállítóikat az átállásban. “Ez nekik is érdekük, hiszen – mivel nem valószínű, hogy egyik pillanatról a másikra át tudják szervezni a beszállítói láncukat –, súlyos termékhiánnyal szembesülhetnek, ha nem segítenek nekik abban, hogy adoptálják az új fenntarthatósági céloknak megfelelő módszereket. Az a cég, amelyik az oktatásba invesztál, a saját jövőjébe invesztál Laurent Freixe, a Nestlé latin-amerikai divíziójának vezetője szerint a cégeknek a leszakadó rétegek oktatásába is invesztálniuk kell. “Azt, hogy milyen súlyos következményei vannak annak, ha emberek tömegei esnek ki a munkaerőpiacról először jó egy évtizeddel ezelőtt tapasztaltuk meg – írja. – Akkoriban a Nestlé Europe ügyvezető igazgatója voltam, és első kézből tapasztaltam meg, hogyan hatott a gazdaságra a 2008-as válság nyomán kialakult 25 százalék körüli munkanélküliség.” Frexie hangsúlyozza, a munkanélküliség nem csak az egyes emberek életét keseríti meg: magára a gazdaságra is ártalmas hatással van. “Azok az emberek, akik nem dolgoznak, kevesebbet költenek, ami visszaeső fogyasztást és csökkenő befektetési kedvet eredményez” – fejtegeti. Mint írja: minden üzletember tisztában van azzal, versenyképességi szempontból mennyire fontos a tehetséges és jól képzett munkaerő. “A digitális technológiák elterjedése és klímaváltozás okozta kihívások miatt a világ egyre gyorsuló változásban van. Olyan problémákkal kell szembenéznünk, amelyekre a fiatal munkavállalók tudnak igazán hathatós választ adni. Tisztában vannak azzal, milyen fontos, hogy elhárítsuk a minket fenyegető veszélyeket, és megvan az »étvágyuk« hozzá, hogy a változás élére álljanak” – emeli ki. Frexie szerint ezért is különösen fontos, hogy a vállalatok a hatékony, jó minőségű és mindenki számára elérhető oktatásba fektessenek. “Ha a fiatalok nem tudnak belépni a munkaerőpiacra, a cégek komoly lehetőségektől esnek el. Ahelyett, hogy agilissá és innovatívvá válnának, lemaradhatnak az egyre erősebbé váló versenyben.”
#B Corpok itthon és a világban

Itt a B Corp reneszánsz: Egyre több cég csatlakozik a felelős vállalatok közösségéhez

2020 és 2023 között több mint duplájára nőtt a B Corp minősítést szerzett cégek száma. A mozgalomhoz magyar vállalatok – köztük itthon elsőként a Scale Impact és nemrégiben a Danone Magyarország – is csatlakoztak; a szakemberek szerint az egyre szigorúbbá váló ESG-szabályozás mellett az ügyfél-elvárások változása is arra sarkallja a cégeket, hogy megszerezzék a certifikációt. 2023-ban valóságos “B Corp robbanás” történt a világban: olyan sok cég szerette volna megszerezni a környezeti és társadalmi szempontból felelősen és fenntarthatóan működő szervezeteknek járó minősítést, hogy a tanúsítványokat kiállító B Lab-nek új munkatársakat kellett felvennie, és több tucat országban átmenetileg befagyasztották a certifikációs folyamatot. 2020 és 2023 között 3735-ről nyolcezerre nőtt a B Corp-minősített cégek száma. Magyarországon is több ilyen vállalat működik: amióta a Hello Nonprofit “anyavállalata”, a kiemelt társadalmi hasznosságú szervezetek fejlesztésével, valamint a civilek, a vállalatok és a szakemberek közötti párbeszéd és együttműködés előmozdításával foglalkozó Scale Impact 2017-ben a hazai vállalatok közül elsőként szerezte meg a minősítést, olyan nagy cégek magyarországi leánykái követték a példáját, mint a Nespresso, vagy a Danone. A szakemberek szerint a B Corp certifikáció iránt megnövekedett globális érdeklődést két, egymástól élesen eltérő, mégis egy irányba mutató tényező hajtja: egyrészt az Európában és Amerikában is egyre szigorúbbá váló ESG-szabályozás – másrészt az, hogy az ügyfelek mellett a potenciális munkavállalók számára is egyre fontosabb, hogy olyan vállalatokkal kerüljenek kapcsolatba, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak a környezeti és társadalmi fenntarthatóságra. Ahogy a befektetők számára is: a Capital Group adatai szerint 2023-ban már a befektetési cégek 89 százaléka vette figyelembe üzleti döntéseinél a cégek ESG-stratégiáját. A minősítés megszerzése sokszor hosszadalmas és költséges folyamat A képlet egyszerű: ha már az egyre szigorúbb ESG-szabályozás és a stakeholderek nyomása miatt úgyis fenntarthatóbbá és felelőssebbé kell tenniük a vállalatoknak a működésüket, miért ne tennének még egy lépést előre, és pályáznának a B Corp-minősítésre? A 2006-ban bevezetett védjegy igencsak jól mutat egy cég rezüméjében: ahogy arról a Hello Nonprofit is írt, a B Corp vállalatok számos területen jobban teljesítenek, mint hagyományos üzleti szemlélet szerint tevékenykedő társaik – nem csak ügyfelek, a munkavállalók és a befektetők számára vonzóbbak, hanem sok esetben pénzügyileg is sikeresebbek. A B Corp minősítés abban is a segítségükre lehet, hogy elkerüljék az egyre inkább “konzumer-átokszóvá” váló greenwashing, social washing, vagy éppen – mert a mesterséges intelligencia-alapú megoldások iránti érdeklődés miatt bizony, már ilyen is van – az MI-washing vádját. Tény, hogy a fenntarthatóan működő cégek termékei és szolgáltatásai sokszor drágábbak, mint a tömegtermelés-optimalizált modellre építkező versenytársaiké, de a trendek világszerte azt mutatják, hogy egyre több vásárló, ügyfél hajlandó többet fizetni, ha tudja, az, amit megvesz, etikus forrásból származik.Minden előnyével együtt, a B Corp-minősítés megszerzése nem ritkán nehéz, hosszadalmas és költséges folyamat. Joachim Krapels, a B Lab stratégiai vezetője tavaly a ModernRetail-nek nyilatkozva azt mondta, vannak vállalatok, amelyek “már eleve B-nek születtek”, de olyanok is, amelyeknek “komoly fejlesztési folyamaton” kell keresztülmenniük ahhoz, hogy megkaphassák a B Corp-pecsétet. “Ezek a cégek nagyon különböző helyzetből indulnak – hangsúlyozta Krapels. – De tudják, hogy hova tartunk, tudják, milyen krízissel kell szembenéznünk, és úgy gondolják, »Ha nekigyürkőzünk, a mi cégünk is tehet azért, hogy jobb hely legyen ez a világ«.” Fenntarthatóság és átláthatóság A B Lab 2006-ban kezdte certifikációs tevékenységét. Olyan vállalatokat invitáltak a tagjaik közé, akik a profitmaximalizálás helyett inkább az általuk megcélzott fogyasztói és munkavállalói célcsoportok szempontjait középpontba állító stakeholder vállalatirányítás (stakeholder governance) irányába szerettek volna fejlődni; a gazdaságos működés mellett a tevékenységük környezeti és szociális hatásait is hajlandók voltak mérlegre tenni. Ahhoz, hogy megkaphassák a B Corp minősítést, a cégeknek legalább nyolcvan pontot kell elérniük a B Lab rendkívül rigorózus értékelési folyamata, a B Impact Assesment során. Ahogy arról egy korábbi cikkünkben Sarah Garcia, a B Lab Europe piacfejlesztési szakértője is részletesen írt, a vállalatokat öt különféle szempontból vizsgálják, ezek: a vállalatirányítás a munkavállalók helyzete az ügyfelek érdekei a környezeti hatások és a közösségi szempontok. Az értékelést követően a B Corp-státuszra pályázó cégeknek még egy “kockázatfelmérésen” (risk review) is át kell esniük, amelynek során a működésükkel és a folyamataikkal kapcsolatos kérdésekre kell választ adniuk. Ahhoz is hozzá kell járulniuk, hogy nyilvánosan közzétegyék az értékelésükkel kapcsolatos adatokat, és ahhoz is, hogy a minősítésükett háromévente felülvizsgálja a B Lab. Egyre nagyobb értéket képvisel a “B betűs pecsét” A B Corp minősítés megszerzése hosszú és nem egyszer komoly átszervezéseket, befektetéseket igénylő folyamat, amelynek során a munkavédelmi szabályok betartásától az ellátási lánc etikus és fenntartható működéséig szigorúan átvilágítják a vállalatokat. De megéri, mert – ahogy Annie Agle, a túrafelszereléseket forgalmazó Cotopaxi fenntarthatósági igazgatója fogalmazott – “egyértelműen jelzi, hogy egy cég komoly erőforrásokat öl abba, hogy tudatosan és fenntarthatóan működjön”. “Olyan hitelességet testesít meg, ami valódi értéket teremt” – mondta a B Corp-védjegyről. Agle szerint minél több cég pályázik a minősítés megszerzésére, annál nagyobb tőkét képvisel a “B betűs pecsét”. Az ügyfelek, potenciális munkavállalók és befektetők mára megszokták, hogy minden vállalat – még a legfelelőtlenebbül működők is – a “környezettudatosság” és a “társadalmi felelősségvállalás” jól csengő frázisaival futtatja magát: ezért a B Corp-minősítés valódi értéket jelenthet a számukra, hiszen azt bizonyítja, hogy a cég, amelyik elnyerte, szigorú ellenőrzési folyamaton esett át. Ami nagy segítséget nyújthat többek között abban is, hogy elkerüljék a greenwashing, a social washing, a rainbow washing – tulajdonképpen bármiféle képmutató piaci vagy marketinggyakorlat – vádját. Arról nem is beszélve, hogy – mivel a B Lab mára többezer cégből álló globális hálózatot épített maga köré – könnyen kapcsolatba kerülhetnek olyan, hozzájuk hasonló módon gondolkozó szervezetekkel, amelyekkel összefogva sokszorosára növelhetik pozitív környezeti és társadalmi hatásukat. A B Corp cégekben ma már megvan az erő ahhoz, hogy alapvetően átformálják a becsontosodott piaci gyakorlatokat, és hatékonyan propagálják az olyan mindannyiunk számára fontos változásokat, mint a megújuló energiaforrások használata, az újrahasznosítás, a biodiverzitás megőrzése vagy a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése.
#Nonprofitoknak #Vállalatoknak

Miért jó egy piaci vállalkozásnak, ha a nonprofit szektorban edződött szakembert igazol?

A kutatások szerint a nonprofit szervezetek vezetői épp olyan “éhesek”, mint a versenyszférában dolgozó társaik, ráadásul a sikeres ESG-stratégia felállításától a tehetséges fiatal munkavállalók megszólításáig számos fontos területen jobbak, tapasztaltabbak, mint ők. Tavaly valóságos exodus kezdődött a multinacionális nagyvállalatok vezetői között. A topmenedzserek rekrutálására szakosodott elit fejvadász cég, a Russel Reynolds adatai szerint a 2023-as év első félévében nem kevesebb, mint 106, a világ vezető részvénypiacain jegyzett vállalat – köztük a BT Group (a korábbi British Telecom), a NatWest és a Capita – vezérigazgatója mondott fel. Az érintett cégek azonnal vad calstingolásba kezdtek, hogy pótolni tudják távozó szakembereiket: ahogy a Raconteur analízise is rámutat, szinte valamennyien szervezeten belülről vagy a forprofit szektorból választottak maguknak új CEO-t – pedig a nonprofitok vezetői sok, a piaci vállalatok számára is egyre fontosabb területen jobban teljesítenek. “Amikor vállalati kliensek keresnek meg minket, szinte kivétel nélkül mindig a forprofit csatatéren edződött vezetőt keresnek – erősítette meg a lapnak nyilatkozva Stephen Crookbain, a kormányzati, piaci és nonprofit szakemberek levadászásával foglalkozó Korn Ferry vezető headhuntere. – A tapasztalataim azt mutatják, hogy a nonprofit szakemberek nem igazán kapósak az üzleti szférában.” Félnek, hogy a nonprofit-vezetők nem elég nyereségorientáltak Ahogy Sam Forsdick, a Reconteur szakírója fogalmaz: a cégek kiváló lehetőségektől eshetnek el emiatt az ortodox toborzási politika miatt. Egy közelmúltban megjelent Is ESG a Managerial Style? című tanulmány szerint azok a vállalatok, amelyek nonprofit tapasztalatokkal rendelkező vezérigazgatókat választanak, kivételesen jól teljesítenek az olyan, a profitorientált üzlet számára is egyre fontosabbá váló területeken, mint az ESG, a stakeholder-menedzsment, vagy a tehetséges fiatal munkavállalók szerződtetése. Ráadásul pénzügyi szempontból is sikeresek voltak – ami azt mutatja, hogy a céges világon kívülről érkező szakemberek legalább olyan teljesítményorientáltak, mint “forprofit bölcsőben ringatott” társaik. Ben Bryant, az IMD Business School professzora szerint az üzleti vállalkozások igazgatótanácsában ülő mamelukok attól tartanak, hogy a nonprofit szakemberek egy “túlideologizált, nem a pénzügyi, gazdasági szempontok által motivált” nézőpontot képviselnek. “Félnek, hogy a potenciális jelölt nem elég »harapós« ahhoz, hogy hozza az általuk elvárt számokat.” Bryant szerint a board-tagok elfeledkeznek arról, hogy valójában mennyire kompetitív a folytonos forráshiánnyal küzdő nonprofit szcéna. “Ezek a vezetők rá vannak kényszerítve arra, hogy tartalékot termeljenek, hiszen csak így tudják biztosítani az általuk kínált, környezeti és társadalmi szempontból kiemelten fontos programok, szolgáltatások működtetését, fejlesztését” – emeli ki. Tovább rontja a helyzetet, hogy míg a nonprofitok tanácsadó testületeiben gyakran nagy cégek tulajdonosai, vezetői ülnek, fordítva ez már korántsem igaz: a sikeres nonprofitok csúcsszakemberi csak ritkán kapnak széket egy piaci szervezet felügyelőbizottságában. “Minden szektor belterjes egy kicsit. A kiskereskedelemmel foglalkozó vállalatok döntéshozói például többnyire kiskereskedelmi tapasztalattal rendelkező menedzsereket választanak a cégük vezetésére” – teszi hozzá Crookbain.  Van mit kínálniuk A szakemberek szerint a nonprofit világból érkező vezetők értékes képességekkel és tudással gazdagíthatják a forprofit cégeket. “Ezeknek a menedzsereknek elképesztően komoly kihívásokkal kell megküzdeniük, kár alulértékelni őket” – húzza alá Bryant. Mint mondja, a nonprofit vezetők kivételesen jók abban, hogy megszólítsák a tehetséges, fiatal és képzett munkavállalókat. Mivel a szűkre szabott költségvetés miatt nem tudnak olyan versenyképes fizetést kínálni, mint piaci versenytársaik, kénytelenek kreatív módszerekkel toborozni: vonzó munkakörnyezetet teremteni, és hatékonyan eladni a szervezet céljait, küldetését. Márpedig ez az – egyre komolyabb munkaerőhiánnyal küzdő – piaci szektor számára is értékes lehet. “Amikor dönteniük kell arról, hogy hol vállaljanak munkát, a legokosabb, legjobban teljesítő fiatalok egyre inkább azt mérlegelik, milyen célja, küldetése van annak a szervezetnek, ami alkalmazza őket” – emeli ki Crookbain. Crookbain szerint az egyre szigorúbbá váló ESG-szabályozás is komoly érv amellett, hogy a forprofit cégek nonprofit szakembereket válasszanak vezető menedzsernek. Mint mondja, a nonprofitok általában jobban ismerik és értik ezt a területet, a tőlük érkező vezetők “tudják, hogyan vizsgálják és értelmezzék etikus szempontból a szervezeti igényeket”. Egyre közelebb kerül egymáshoz a forprofit és a nonprofit szektor Santiago Gowland, a Rainforest Alliance vezetője szerint a forprofit és nonprofit szektorban szerzett tudás fúziója jelentheti a profitpalánk két oldalán dolgozó szervezetek jövőjét: a nyereségorientált és a küldetésorientált vállalkozások egyaránt sokat tanulhatnak egymástól. Gowland komoly tapasztalattal rendelkezik: mielőtt a globális környezetvédelmi szervezet vezetője lett volna, olyan cégeknek dolgozott, mint a Nike, az Unilever, vagy az Estée Lauder. “Ez a fajta »keresztbeporzás«, a forprofit és a nonprofit világból származó tapasztalatok begyűjtése és szintetizálása komoly előnyt jelent. A modern piaci és szabályozási keretek között csak azok a cégek lehetnek igazán sikeresek, amelyek hajlandók mindkét oldal erősségeit és tapasztalatait hasznosítani” – mondja. Gowland szerint a piaci és nonprofit szervezetek közötti szakadék egyre szűkül. Ha sokszor kényszerűségből, a szabályozás, a munkavállalók és az ügyfelek felől érkező nyomás hatására is, de a forprofit vállalkozások számára is egyre fontosabb lesz a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás. “Ma már valóban megvan az előnye annak, ha egy piaci cég a civil szektorból rekrutál vezetőt magának.”      
#ESG #Vállalatoknak

Mi köze Napóleonnak az ESG-hez és a felelős vállalatirányításhoz?

A felelős irányítás birodalmak sorsát döntheti el. És cégekét – nem véletlen, hogy a kkv-ktől a Tesla-hoz hasonló globális vállalatóriásokig kiemelt szempontnak kellene tekinteni az ESG harmadik lábát. Faluvégi Balázs írása. Bonaparte Napóleon született vezető volt. Még 20 éves sem múlt, amikor hadnagy lett, és 23 évesen már századosként szolgált a hadseregben. Az akkoriban igencsak turbulens francia történelem során egyszer ugyan menekülnie is kellett, még börtönben is volt, mert éppen a belviszályok rossz oldalán állt, de katonai zsenialitását hamar felismerték és gyorsan hadvezérré lépett elő. Több sikeres csatát vívott Olaszországtól Egyiptomig, hatalmas népszerűségre tett szert, miközben otthon a franciák belefáradtak az egymásban elbukdácsoló forradalmakba, valamint a szegénységbe, és egy erős vezetőre vágytak.  Napóleon személyében meg is kapták, aki egy államcsíny révén átvette a hatalmat az ország felett. Mivel Franciaországnak továbbra is számos ellensége volt Európa-szerte és azon túl is, akik a fogukat fenték a meggyengült nemzet láttán, vélhetően éppen egy kiváló hadi stratégára volt szükségük. A fiatal vezér ezen a téren remekül egyensúlyozott, ha kellett, békét kötött és felkészült a következő hadjáratra, ha kellett, könyörtelenül lecsapott az ellenük szervezkedő koalíciókra, szinte minden csatáját megnyerve. Azt kevesen tudják róla, hogy eközben otthon olyan sikeres reformokat vezetett be, ami megalapozta a modern Franciaországot, legyen szó alkotmányról, államigazgatásról, oktatásról, gazdaságról.  A népszerű és legtöbbször győztes vezető azonban elkövetett egy hatalmas hibát, ami rengeteg ember halálához, Franciaország meggyengüléséhez, és végső soron saját bukásához is elvezetett. Hadseregével célba vette az egyetlen országot a kontinentális Európában, ami még nem tartozott a befolyási övezete alá: Oroszországot. A hadjárat során egyetlen fontos csatát sem vesztett, végül mégis csúfos, történelmi vereséget szenvedett. A francia sereg ugyanis nem bírt a borzalmas távolságokkal, a felperzselt földekkel, és a szörnyű időjárási körülményekkel. Egészen megdöbbentő adat, hogy csak minden 25. (!) katona tért vissza élve a végtelen orosz pusztákról.  Hogyan lehetséges, hogy Napóleon, minden idők egyik legzseniálisabb hadvezére, ekkora hibát követett el?  A kulcs a felelős irányításban keresendő. Nevezetes és szimbolikus esemény, amikor Napóleon a saját fejére helyezte a koronát, császárra kinevezése során. A franciák legismertebb vezére lényegében egy diktatúrát vezetett be saját hazájában, amelyet teljes mértékben a saját személye köré épített. Az összes fontos posztra saját korábbi katonáit nevezte ki, a bábállamokban pedig rokonaiból lettek kiskirályok. A döntéseit saját tudására és intuíciójára alapozta, csak egy szűk kör véleményét kérte ki, és az idő múlásával egyre inkább bezárkózott. Tulajdonképpen még az orosz hadjárat logisztikai veszélyeit is felmérte, tett is valamennyit ellene - például raktárak és útvonalak létesítésével - de ez nem bizonyult elegendőnek. Napóleon annyira meg volt győződve a saját igazáról, hogy az érintettek véleményét, érdekeit ritkán kérte ki, megfelelő fékeket és ellensúlyokat a diktatúra jellege miatt nem épített bele a rendszerbe. Pedig a felelős irányítás, így a felelős vállalatirányítás (Governance) is éppen erről szól. Ez az ESG harmadik, “G” betűje, amelyről méltánytalanul kevés szó esik, pedig a statisztikák egyértelműen kimutatják, hogy a pénzügyi teljesítményben ennek van a legnagyobb szerepe, és ha ez a terület rendben van, akkor sokkal jobb az esély az “E” és “S” betűk, vagyis a társadalmi- és környezeti tudatosság miatt az ottani kockázatok kezelésére is. Az S&P 17 év alatt gyűjtött adatai szerint a Governance teljesítmény alapján besorolt legfelső és legalsó 20%-ba tartozó vállalatok között 1,67% éves árfolyamnövekedés előny van, önmagában ez pedig ekkora időtávon már egyharmaddal nagyobb gazdasági érték teremtését jelenti.  Sőt, a helyzet még ennél is élesebb. Ha valaki tartósan és nagyon nem figyel oda a Governance tényezőire, akkor a cége bukását kockáztatja. Senki sem tévedhetetlen, még a leghatékonyabb vezetők sem, és ahogyan Napóleon és Franciaország esetében is, egyetlen rossz döntés miatt kártyavárként omolhat össze minden, amit évtizedek alatt felépítettek. Nem véletlen, hogy ezt a kifejezést használtam: a jó vállalatirányítás olyan, mint az erős alap és szerkezet az épületeknél, csak itt a döntési folyamatoknál. Minden egymásra épül, a teher számos ponton kerül elvezetésre, figyelembe veszi a környezeti feltételeket és nincs olyan rész, aminek a kiesése az egész rendszer összeomlásához vezetne.  Milyen tipikus elemei vannak a felelős vállalatirányításnak? A Governance általában egy bonyolult rendszer, de néhány fontos példát érdemes kiemelni:  Kikből állnak a vezető testületek, ebben szerepelnek-e olyan érintettek, mint a munkavállalók, beszállítók, egyéb partnerek. Világos, hogy egy KKV esetén gyakran még igazgatóság sincs, nemhogy más bizottság, de a tulajdonosoknak itt is törekednie kell arra, hogy a saját vélt tévedhetetlenségén túllépve formális módon is bevonja a stakeholdereket a döntéshozatalba.  Van-e független tagja ezeknek a testületeknek. Egy tőzsdei cégnél ma már bevett gyakorlat, hogy teljes mértékben “külsős”, de magas tudással és tapasztalattal rendelkező tagok vannak az igazgatóságban. A Richter gyógyszergyár erre kiváló példa, ahol számos nem a cégnél dolgozó vagy vele üzleti kapcsolatban álló, de több évtizedes gazdasági, vezetői tapasztalattal rendelkező tag van, legyen szó volt MTA elnökről, jogászról, akár orvosról és szociológusról. Ők mind-mind egyedi perspektívával rendelkeznek, ami felfedhet olyan kockázatokat, amit belülről nem feltétlenül lehet észrevenni.  Nem alakult-e ki belterjesség a cég vezetésében. Ahogy Napóleon esetén a rokonait és katonatársait érintő kinevezéseknél, szintén vörös zászló, ha egy cégnél a családtagok jelennek meg fontos pozíciókban. Erre jó példa a más területen egyébként nagyon jól teljesítő Tesla, ahol Musk az eleve túlságosan egyszemélyi vezetést még a testvére igazgatóságba emelésével is megfejelte. A hasonló lépések több okból is veszélyesek, hiszen kevésbé biztos, hogy megvan a megfelelő szakmai kompetencia, az önálló döntések, nem is beszélve arról, hogy személyes ellentétek is bezavarhatnak a képbe. Persze egy családi vállalkozásnál az természetes igény, hogy hajlandóság esetén a következő generációnak adják át a stafétabotot, ilyen esetekben a fokozatosságot érdemes szem előtt tartani.  Megfelelő minőségű belső szabályozás, ami kizárja a korrupció lehetőségét a szervezeten belül. A kulcs itt mindig a transzparencia, vagyis lehetőleg teljesen nyilvánosan, de akár csak a szervezet tagjai számára elérhető módon minden fontos szerződés, azok paraméterei láthatóak legyenek és senki ne hozhasson egyedileg döntést például komoly mértékű beruházásokról, mindig betartva a több szem többet lát elvet. A KKV-k esetén nagyon gyakran fordul elő, hogy bizalmi alapon történnek kinevezések, és viszonylag gyorsan egy-egy részlegvezető kezébe túl nagy hatalom kerül, őket a szimpátia miatt senki sem ellenőrzi. Egy erős tulajdonosi kör mindig tesz olyan rendelkezéseket a rendszerbe transzparens módon, ami az egyedi döntéseket kellő szinten ellenőrzi.  Beszállítók felé történő elvárások meghatározása és ellenőrzése. Gyakran fordul elő, hogy egy ismert vállalatra egy beszállítónál - tudott vagy nem tudott módon - meglévő hiányosságok, visszaélések rájuk ütnek vissza. Erre az egyik legismertebb példa az Apple és fontos partnere a távol-keleti Foxconn, ahol bő tíz éve a gyártósorok melletti munkások olyan rossz körülmények között dolgoztak, hogy többen is saját kezükkel vetettek véget életüknek. A jó Governance megelőzi az ilyen eseteket, magas, leírt elvárásokat szab meg, és szigorú módon ellenőrzi a beszállítókat.     Még a legjobb, legokosabb vezetők is hibáznak olykor olykor, aminek a következményei véglegesek lehetnek, ezt láthattuk Napóleon esetén is, aki hiába volt minden idők egyik legjobb hadvezére, mégis belebukott a saját tévedhetetlenségébe. Az ESG mögötti rendszer és indikátorok egyre kevésbé a green- és social washing bűvkörében élnek (a kommunikáció sajnos helyenként még eléggé), így kevéssé valószínű, hogy a cégek vezetése és a tulajdonosok be fognak csapni másokat, de leginkább önmagukat.  Faluvégi Balázs 25 éve van jelen befektetés-szakmai területen, és több mint tíz éve foglalkozik etikus befektetésekkel, illetve a Környezetre (Environment), Társadalomra (Social) és Felelős Vállalatirányításra (Governance) vonatkozó ESG elemzéssel. Társ-alapítóként startupjával elnyerte a BBVA nagybank globális versenyén a Legjobb Fintech a Fenntartható Pénzügyekért díjat. Megoldásaival és tanácsaival segítette többek között az egyik legismertebb hazai pénzintézetet, a régió egyik legnagyobb energiavállalatát, illetve az egyik legelismertebb magyar egyetemet ESG fejlesztésben. Blue Valew néven ezen a területen, saját, mindent átfogó módszertan alkotott meg. A számos tőzsdei cégnek és KKV-nak ESG tanácsadást és zöld finanszírozást elősegítő Stradamus Zrt. tanácsadó testületének a tagja.  
#Biodiverzitás #ESG #Környezeti ügyek #Környezetszennyezés #Sikersztorik #Vállalatoknak

A klímabarát településfejlesztéstől a teremtésvédelmen át az ESG-szabályozás várható változásaiig számos izgalmas témáról szó esik majd a zöld civil szervezetek országos találkozóján

A 33. Zöld Országos Találkozót május 24-26. között tartják Nagykovácsiban. A szervezők azt remélik, az izgalmas előadásokat, workshopokat, közösségi programokat felvonultató rendezvény tovább erősíti majd a civil szervezetek, a fogyasztók, a döntéshozók és a vállalatok közötti együttműködést. A Zöld Civil Együttműködés idén is megrendezi a hazai zöld szervezetek országos találkozóját. A 33. Zöld Országos Találkozót május 24-26. között tartják Nagykovácsiban, a Teleki-Tisza-kastélyban és az azt körülölelő impozáns parkban. A háromnapos rendezvényen szakmai előadásokkal, fejlesztő workshopokkal és közösségi programokkal várják az érdeklődőket. “Az a célunk, hogy egy olyan találkozót rendezzünk, ami nem csak »klasszikus«, régóta aktív szervezeteknek és támogatóiknak szól. Szeretnénk új társadalmi és civil csoportok felé is nyitni, köztük az egyházi közösségek felé is: ez az egyik oka annak, hogy az idei rendezvény egyik kiemelt témája a környezetvédelem lelki-spirituális megközelítéssel foglalkozó teremtésvédelem lesz” – mondja Merza Péter, az idei főszervező Humusz Szövetség alelnöke. A szervezők a vállalatokat is szeretnék megszólítani. “Hiszünk abban, hogy a »zöld fordulatot«, a környezetvédelmi szempontból fontos változásokat csak széles körű összefogással lehet megvalósítani. Ebben minden érdekelt szegmensnek fontos szerepe van: a civileknek épp úgy, mint a döntéshozóknak, a fogyasztóknak és a vállalatoknak is. Utóbbiakat régóta szeretnénk megszólítani: fontosnak tartjuk, hogy megvitassuk velük, hogyan látják a saját fenntarthatósággal és a környezet védelmével kapcsolatos szerepüket, milyen együttműködéseket köthetünk velük annak érdekében, hogy megóvhassuk azt a természeti közeget, amelyben élünk és dolgozunk. Erre jó apropót, lehetőséget kínál az ESG-szabályozás európai uniós felülvizsgálata, várható változásai” – húzta alá Merza. A kulcsszó: az összefogás A Humusz alelnöke hangsúlyozta: olyan programokat igyekeztek összeállítani, amelyek teret adnak a környezetvédelem ügyében érintett csoportok közötti párbeszédnek, egyeztetésnek. “Vállalati résztvevőink is lesznek, az ESG-vel foglalkozó kerekasztal-beszélgetésre többek között a Deme Ágnest, a KPMG Magyarország fenntarthatósági szolgáltatási ágának menedzserét, Barna Erikát, a MagNet Bank fenntarthatósági menedzserét és Lévai Gábort, a Green Business Academy (GBA) alapítóját is meghívtuk. A civileket Szilágyi Artúr, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője képviseli majd; a beszélgetést Litkai Gergely moderálja” – sorolta Merza Péter. A háromnapos program során számosfontos kérdésről szó esik majd: köztük a klímabarát településfejlesztésről, a víz- és klímavédelemről, a városi zöld megoldásokról, az oktatási jó gyakorlatokról és a gombanód szaporodó akkumulátorgyárakkal kapcsolatos problémákról. “Az előadások mellett izgalmas workshopok és közösségi programok is lesznek. "A szakmai és közösségi program összeállításakor az volt a célunk, hogy a zöld egyesületek, alapítványok szimpatizánsai mellett megszólítsuk az érdeklődő fiatalokat és a pedagógusokat is, akik kedvezményesen regisztrálhatnak a rendezvényre – mondta a Humusz alelnöke. – Nagyon örülnénk, ha Nagykovácsi és környékének lakói is ellátogathatnának hozzánk, őket a szombati Zöld Forgatag rendezvényeire is várjuk.” Mint mondja, a fenntartható jövőt csak közös együttműködéssel lehet megteremteni. “Ebben fontos szerepe van a civil szervezeteknek, a vállalatoknak és a magánembereknek is. Az idei találkozó üzenete épp ez: fogjunk össze és ápoljuk ezeket az együttműködéseket – ápoljuk »közös kertjeinket«, mert csak így fogunk tudni érdemben tenni az élhető környezetért.” Ha te is szívesen részt vennél a 33. Zöld Országos Találkozón, regisztrálj te is a Zöld Civil Együttműködés weboldalán.
#ESG #Vállalatoknak

Változó ESG-stratégiák: A környezeti fenntarthatóság mellett a társadalmi problémákra is egyre inkább odafigyelnek a cégek

Egy közelmúltban megjelent jelentés szerint egyre több európai és amerikai vállalat ismeri fel: ha szeretnének hosszú távon is fenntarthatóan és nyereségesen működni, a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos programjaikba is invesztálniuk kell. Szimpla "befektetés" helyett a vállalatirányítási stratégiájuk integráns részeként kell kezelniük az ESG-t. A világ egyik legnagyobb vállalati adatelemzéssel és kiberbiztonsággal foglalkozó tanácsadó cége, az S-RM a közelmúltban adta ki 2024-es ESG jelentését. Az 550 brit, francia, német, holland és amerikai vállalat, valamint kétszáz befektető bevonásával készült kutatás érdekes eredményeket hozott: az adatok szerint a cégek a környezeti fenntarthatóság mellett egyre inkább a társadalmi problémákra – mint az emberi jogok helyzete, a modernkori rabszolgaság, a sokszínűség, egyenlőség és befogadás (diversity, equity and inclusion – DE&I) feltételeinek biztosítása, a közösségi programok támogatása stb. – is odafigyelnek ESG-stratégiájuk kialakítása során. Az ESG Report 2024: The rise of social sutainability című jelentés készítői szerint az idei év komoly változást hozott a vállalatok ESG-vel kapcsolatos gondolkodásmódjában. Mint írják, a befektetők és a vállalati döntéshozók és a szakemberek egyaránt úgy látják, hogy az eddig legfontosabb szempontnak tartott környezeti fenntarthatóság mellett a cégeknek egyre többet kell költeniük ESG-büdzséjük “középső lábára”: a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos programokra is. “Miközben a környezeti fenntarthatóság továbbra is meghatározza a cégek stratégiáját, mind többen gondolják úgy, hogy a változó törvényi szabályozásnak, az erősödő stakeholder-nyomásnak és a emberi jogokkal, felelős beszerzéssel, egyéb szociális problémákkal kapcsolatos közérdeklődésnek köszönhetően a társadalmi felelősségvállalás is egyre fontosabbá válik.” Sok cég aggódik a CSDDD miatt A jelentés fő tanulságai szerint: a megkérdezett cégek 66 százaléka úgy látja, hogy a következő öt évben várhatóan jelentősen megemelkedik majd az ESG-költése, és ezen belül a társadalmi fenntarthatóságra is nagyobb összeget fordít majd 74 százalékuk úgy érzi, hogy “még nem egészen megfelelő” az ESG-érettsége az európai befektetők és vállalatok több mint 80 százaléka gondolja úgy, hogy nincs teljesen felkészülve a várhatóan tovább szigorodó ESG-szabályozásra és a vállalatok 77 százalékának nem szerepel az ESG-programjaiban a felelős beszerzés Az európai cégek közel egynegyede (23 százalék) a modernkori rabszolgaság elleni tagállami törvények és a környezeti, valamint emberi jogi kockázatok szigorú átvilágításáról szóló, tavaly decemberben elfogadott szabályozás (Corporate Sustainability Due Diligence Directive – CSDDD) miatt aggódik a leginkább. A jelentés szerzői szerint ez is azt támasztja alá, hogy a társadalmi felelősségvállalás egyre fontosabb szempont a számukra. A cégeknek is érdeke, hogy a vállaltirányítási stratégiájuk részévé tegyék az ESG-t Az S-RM jelentésének tanúsága szerint a befektetők és a vállalatok egynegyede (24, illetve 26 százalék) nem rendelkezik kellő tudással arra nézvést, hogy milyen, az iparágukra jellemző tipikus társadalmi és munkavállalói problémákkal kell szembenézniük. Ez komoly tudáshiányt mutat, amelyet hosszabb távon mindenképpen kezelni, orvosolni kell. Mint hangsúlyozzák, az ESG-vel kapcsolatos kétségek jelentős része épp abból származik, hogy sok cég szimpla befektetésként kezeli ezt a területet – ahelyett, hogy vállaltirányítás szerves és integráns részeként tekintene rá. Mint hangsúlyozzák, ez a szemléletmód komoly működési kockázatot jelenthet azoknak a vállaltoknak a számára, amelyek nincsenek tisztában azzal, milyen hatással lehet a reputációjukra, a stakeholder-karcsolataikra és a hosszútávú fenntarthatóságukra, ha nem mérik fel helyesen, hogyan vélekednek a tevékenységükről, politikájukról az ügyfeleik, a munkavállalóik, a befektetőik és a szélesebb értelemben vett közvélemény.
#Társadalmi vállalkozás #Vállalatoknak

Frictionless giving: A kis- és középvállalkozások is sokat tehetnek azért, hogy élhetőbb és fenntarthatóbb legyen a világ

A felmérések szerint a nonprofit szervezetek működését biztosító források túlnyomó része nem a nagyvállalatoktól, vagy a Bill and Melinda Gates Foundation-hez hasonló magánalapítványoktól származik. A magánadományozók mellett a kis- és középvállalkozásoknak is kiemelt szerep jut a jobbító célú kezdeményezéseket felkaroló civil szervezetek támogatásában. A felmérések szerint a magánadományozóktól, illetve a kis- és középvállalkozásoktól (KKV-k) származó felajánlások egyre fontosabb szerepet játszanak a nonprofit szervezetek finanszírozásában. A kulcs nem a támogatásokra fordított összeg nagyságában, hanem a támogatás formájában van; egyre fontosabbá válik a “frictionless givin” – egy bizalmi alapú támogatási metódus, ami lehetővé teszi, hogy a szervezetek arra fordítsák a nekik folyósított pénzt, amire szeretnék, így működésüknek, fejlesztésüknek azt az ágát tudják megerősíteni, amelyiket a legfontosabbnak tartják. A frictionless giving (magyarul nagyjából “súrlódásmentes adományozás” – a szerk.) a nonprofit szervezetek támogatásának egy viszonylag új, akadálymentesített formája. Ahogy Suzanne Lerner, a Forbes Councils tanácstagja fogalmaz egy, az üzleti magazinban megjelent írásában: a módszer nagy előnye, hogy gyors átfutással és komolyabb megkötések nélkül biztosíthat forrásokat a nonprofitok számára; ráadásul nem csak a nagyvállalatok, vagy a Bill and Melinda Gates Foundation-hez hasonló milliárdos magánalapítványok, hanem a kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára is jó lehetőséget jelent a környezeti vagy társadalmi szempontból hasznos tevékenységet végző civilek támogatására. Korlátozás helyett támogatást “A frictionless giving nem csak a milliárdosok és a nagyvállalatok eszköze. A kis- és középvállalatok is komoly szerepet játszhatnak a az adományozás ezen új, hatékonyabb formájának elterjesztésében” – érvel Lerner. Mint írja, kevesen tudják, de világszinten a KKV-k jóval nagyobb arányban járulnak hozzá a nonprofit szervezetek támogatásához, mint a nagyvállalatok: a SCORE nevű, önkéntes vállalati mentorhálózat adatai szerint 250 százalékkal több pénzt fektetnek ebbe a szektorba, mint a “nagyok”; és a kisvállalatok tulajdonosainak 75 százaléka vesz részt az adományozásban. A szakértő szerint jelenleg az adományozással kapcsolatos legnagyobb probléma az, hogy a donorok úgy gondolják, egy nonprofit szervezetnek szűkre szabott büdzséből is ki kell jönnie. Sokuk csak bizonyos konkrét programokat hajlandó támogatni, mert nem akarják “elkényeztetni” ezeket a szervezeteket. Ez rossz megközelítés: hiszen a fenntartható működésükhöz a nonprofitoknak is hasonlóan sok működési területen kell jól teljesíteniük, mint egy vállalkozásnak. Ezért – ha hatékonyan akarnak működni – hasonlóan piacképes fizetéseket, élhető munkakörnyezetet, infrastruktúrát kell biztosítania a munkatársainak, mint egy piaci cégnek – ahogy ez egy profin menedzselt hazai alapítvány vezetőjével nemrég készült interjúnkban is elhangzott. Ezért fontos lenne, hogy mind több potenciális donor értse meg: korlátozás helyett támogatást kell nyújtaniuk a nonprofit szervezeteknek, és ennek remek eszköze lehet a frictionless giving. A kulcs a bizalom Lerner hangsúlyozza: a frictionless giving nem azt jelenti, hogy a cégek ne támogathatnának egy-egy, a számukra szimpatikus, fontos programot. De azt sem szabad elfelejteniük, hogy minden egyes általuk támogatott program plusz költségekkel terheli meg a szervezeteket, és – ideális esetben – ennek a finanszírozását is be kell tervezniük a CSR-stratégiájukba. Ha hajlandóak arra, hogy lehetővé tegyék, hogy a civilek rugalmasabb módon, különösebb “pántlikázás” nélkül használják fel az adományaikat, nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szervezet sikeresen működjön – jobban hasznosul a hozzájárulásuk. A szakértő szerint fontos lenne, hogy a potenciális donorok – a nagyvállalatok épp úgy, mint a KKV-k – újragondolják az adományozással kapcsolatos viszonyukat. “Ez egy alapvetően aszimmetrikus helyzet: a pénz a donoroknál van, a nonprofitoknak pedig szükségük van erre a pénzre” – írja. De ennek a dinamikának nem szabad meghatároznia a kettejük viszonyrendszerét: az elszámoltathatóság és a fölé-alárendeltség helyett inkább kölcsönös bizalmon alapú partneri viszonyban kellene gondolkozniuk. Hazai jó példák Tavaly év végén jelent meg a Forbes-ban Pistyur Veronika, a Bridge Budapest vezetőjének gondolatébresztő cikke a témában, amelyben néhány konkrét jó példát is bemutat azzal kapcsolatban, hogyan kaphat itthon - sajnos egyelőre csak néhány - nonprofit szervezet "frictionless" forrást az alap működésének finanszírozására. Nem korlátozástól mentes, de másfajta szabadságot mégis adnak azok a támogatások, amit nonprofit szervezetek különböző kapacitásfejlesztési programok megvalósítására kapnak. Ezek célja is a működés javítása, a forrásellátottság növelése, nem pedig célzott, a kedvezményezettekkel zajló programok megvalósítása. Ilyen egyedi mentorálással egybekötött programot futtat Magyarországon több nagy tanácsadó cég, vagy bank is, és kis és közepes vállalkozások számára biztosít ilyen támogatási lehetőséget a Scale Impact egyedi, hosszútávú kapacitásfejlesztési programja, amelyben a kisebb cégek limitált pénzügyi és szakmai erőforrásai összeadódva számukra releváns nonprofit szervezetek fejlődését teszik lehetővé. Ha cégként Ti is csatlakoznátok ilyen kezdeményezéshez, keress meg minket, és segítünk elindulni!
#Környezeti ügyek #Nonprofitoknak #Oktatás #Sikersztorik #Vállalatoknak

”Új szintre léptünk” – A Scale Impact és a CPI Hungary megállapodást kötött a Bábozd Zöldre Egyesület fejlesztésére

A 2022 őszén indult fejlesztési program máris látványos sikereket hozott, a környezeti neveléssel foglalkozó civil szervezet tavaly negyven százalékkal több intézménnyel tudott együttműködni, és ötven százalékkal több rendezvényt tartott, mint az azt megelőző évben. A Bábozd Zöldre Egyesületet 2010-ben alapította néhány a környezeti nevelést fontosnak tartó pedagógus és kreatív szakember. Az egyesület mesekönyveket ad ki, bábelőadásokat, rendezvényeket, drámaszínházi foglalkozásokat szervez: céljuk, hogy felhívják a gyerekek, a szülők és a pedagógusok figyelmét a környezeti fenntarthatóság és az ökotudatos gondolkodás fontosságára. “A legfontosabb feladatunknak a szemléletformálást, az érzékenyítést, a jövő generáció megszólítását tartjuk, és azt, hogy különféle programjainkkal, szolgáltatásainkkal segítsünk azoknak a felnőtteknek – szülőknek, óvoda- és iskolapedagógusoknak –, akik sokat tehetnek azért, hogy ennek a generációnak a tagjai valóban felelős és környezettudatos felnőttekké cseperedjenek” – mondja Szűcs Krisztina környezetmérnök, az egyesület elnöke. Krisztina sikeres karriert adott fel azért, hogy a környezeti neveléssel foglalkozhasson. “Egy multinacionális vállalatnál dolgoztam, és már nagyon fiatalon magas pozícióba kerültem. Az Egyesült Államokban többek között környezetirányítással, minőségirányítással, CSR-ral foglalkoztam; huszonöt évesen egy auditor csapat élén háromezer cég környezeti teljesítményének monitorozását, fejlesztését irányítottam. Aztán, miután megszületett a kisfiam, Bence, rájöttem, hogy a fenntartható jövőhöz vezető valódi út nem ez, hanem a környezeti nevelés, a legfiatalabbak megszólítása és szemléletformálása” – mondja. Ötven-hatvanezer gyereket szólítottak meg A Bábozd Zöldre Egyesület elindulását egy KEOP-pályázatból (Környezeti és Energia Operatív Program) finanszírozták. “A kreatív koncepciónk az volt, hogy meséken, játékokon keresztül szólítsuk meg a gyerekeket. Ekkor született az első, az egyesület két »főhőse«, Mimó és Csipek kalandjairól szóló mesekönyvünk is. Ez mára hétkötetes sorozattá bővült: a mesék olyan témákat dolgoznak fel, mint a megújuló energiaforrások, a légszennyezés, a zero waste, a csendes-óceáni hulladéksziget, a közösség szerepe, az elidegenedés, vagy az egyéni cselekvés fontossága” – sorolja Krisztina. Az egyes témaköröknek saját “kabalafigurái” vannak. “Potyka béka a vízvédelmet, Berka bagoly a légszennyezést, Kupacs süni a hulladék problémáját személyesíti meg. A Bábozd Zöldre meseuniverzumában minden környezeti tudatossággal kapcsolatos témának külön felelőse van, őket a velünk együtt dolgozó bábszínészek keltik életre az előadásaink során” – magyarázza az egyesület elnöke. A szervezet az elindulása óta eltelt évek során komoly eredményeket tudott felmutatni a környezeti nevelés terén. “Az elmúlt években legalább ötven-hatvanezer kisgyereket tudtuk megszólítani – fejtegeti Szűcs Krisztina. – Mivel azt tapasztaltuk, hogy a szülőket nagyon nehezen érjük el, a pedagógusokat céloztuk meg: az ő közreműködésükkel szervezzük a gyerekeknek szóló programjainkat. Igyekszünk más szervezetekkel is együttműködni, a természetvédelemről szóló könyvet például a Magyar Természetvédők Szövetségével, a természet és a zene harmóniájáról szóló zenés mesekönyvünket pedig a Liszt Ferenc Kamarazenekarral közösen készítettük el.” Jelentős hatékonyságnövelést hozott a CPI Hungary-val való együttműködés A Bábozd Zöldre 2023-ban csatlakozott a Scale Impact kétéves komplex fejlesztési programjához, amelynek keretében a CPI Hungary támogatásával fejleszthetik tovább a szervezetüket, a tevékenységeiket és a programjaikat. A CPI Hungary, Magyarország egyik meghatározó, legzöldebb portfólióval rendelkező ingatlanpiaci szereplője. A Bábozd Zöldre Egyesület a CPI Hungary üzletházaiban több családi napot is szervezett, és a cég vezetőségének egy érzékenyítő workshopot is tartott. “Folyamatosan keressük az együttműködés további lehetőségeit, CSR-szakemberként bízom abban, hogy még sok értékes és előremutató akciót indíthatunk majd együtt” – mondja a Bábozd Zöldre elnöke. „A hazai piacra lépésünk óta, amely több, mint kilenc éve történt, minden erőnkkel és szaktudásunkkal azon vagyunk, hogy felhívjuk a piac és a bérlőink figyelmét a zöld és tudatos működés fontosságára. A felelősség közös abban, hogy lássuk, minden tettünk hatással van a gyermekeink jövőjére. Elsőként állítottunk fel ESG stratégiát a piacon, írtunk alá közös fenntarthatósági megállapodást bérlőinkkel az irodaportfóliónkon, tartunk edukációs és fenntarthatósági fórumot a házainkban. Abban hiszünk, hogy a jövő generációja, akikhez a Bábozd Zöldre Egyesület is hatékonyan eljut, már nemcsak papírra vetett kötelező formai megfelelésként fog tekinteni a fenntartható működésre, hanem egy természetes életforma lesz számukra" – tette hozzá Győri Gyula, a CPI Facility Management igazgatója. “A Scale Impact szakértőinek köszönhetően új szintre léptünk: segítettek »áramvonalasabbá« tenni a stratégiánkat, javítani a kommunikációnkat, érdemben felmérni a hatásláncokat, és a hatásmérésben is komolyan közreműködtek. A CPI Hungary anyagi támogatása és az ő szakértelmük nagyban hozzájárult ahhoz, hogy stabilabbá, fenntarthatóbbá tegyük a működésünket. Nekik köszönhetően tavaly negyven százalékkal több intézménnyel tudtunk együttműködni, több mint hétezer kisgyereket – és rajtuk keresztül a családjaikat – értünk el, és ötven százalékkal több, összesen több mint százhatvan rendezvényt tarthattunk – sorolja az eredményeket Krisztina. – A szervezetfejlesztésre is jutott forrásunk: csatlakozott hozzánk egy új rendezvénykoordinátor, és azt is elértük, hogy tizenhárom évvel az indulás után elnökként végre bejelentett munkatársként dolgozhatom az egyesületben.”
#B Corpok itthon és a világban #Lakhatás

A B Corp, mint befektetés: A pénzügyi vezetőknek fontos szerep jut a fenntartható működés biztosításában

A B Corp minősítés megszerzése és megtartása nem olcsó mulatság. A pénzügyi vezetők, szakemberek fontos szerepet játszanak abban, hogy a környezeti és társadalmi felelősségvállalást zászlajukra tűző cégek financiális szempontból is fenntarthatóan és sikeresen működjenek. Milton Friedman Nobel-emlékdíjas amerikai közgazdász híres-hírhedt bonmotja szerint: “egy üzleti vállakozás egyetlen társadalmi kötelezettsége az, hogy úgy használja fel az erőforrásait, és olyan tevékenységeket folytasson, amelyek növelik a nyereségét”. A Friedman-doktrinaként emlegetett irányelv a hetvenes évek óta a nagyvállalatok közkedvelt, gyakran idézett mottója volt – egészen addig, amíg a kétezres évek közepe felé meg nem jelent a piacon egy új, a környezeti és társadalmi felelősségvállalást fontosnak tartó vállalkozói generáció. A B Corp mozgalom megszületését számos körülmény inspirálta: köztük az egyre súlyosabbá váló klímaválság és a világszerte növekvő társadalmi egyenlőtlenségek. Napjainkban már több százezer cég használja önértékelésre a B Impact Assessment-et, és nyolcezer olyan vállalat van, amely megszerezte ezt a fenntarthatóan és átláthatóan működő gazdasági szervezeteknek járó minősítést; világszerte egyre több cég vezetői érzik úgy, hogy a Friedman-doktrínával szembemenve igenis vállalniuk kell, hogy a profit – a tulajdonosaik, részvényeseik puszta gazdasági érdekei – mellett a környezet és a társadalom érdekeit is szem előtt kell tartaniuk a működésük során. Ahogy arról korábban a Hello Nonprofit is írt, a társadalmi értékteremtést fontosnak tartó vállalatok pénzügyileg is sikeresebbek lehetnek, mint profitorientált versenytársaik. Igen ám, csakhogy a “B Corp-osodásnak” komoly költségei vannak: a certifikáció éves díja bevételtől függően 1000-50 ezer euró (395 ezer-19,7 millió forint) is lehet, ráadásul a minősítést odaítélő B Lab szigorú szabályai szerint háromévente meg kell újítani azt. Maga a B Corp minősítés megszerzése is költséges folyamat: a pályázó vállalatoknak gyakran komoly szervezetfejlesztési, folyamatoptimalizálási feladatokat kell elvégezniük ahhoz, hogy megkaphassák a certifikációt. Nem csoda, hogy pénzügyi szakembereiknek fontos szerep jut fenntartható és nyereséges működésük biztosításában: abban, hogy egészséges egyensúlyban tartsák a cég financiális teljesítményét és pozitív környezeti-társadalmi hatásait. Költséges, de megtérülő befektetés A B-Corp minősítés megszerzésének egyik alapfeltétele a cégek profitcentralizált látásmódjának átalakítása. Ez nem mindig könnyű feladat: tekintve, hogy a vállalkozások, különösen a nemzetközi szempontból jelentős nagyvállalatok és a nekik dolgozó pénzügyi szakemberek jelentős része a friedmani ideológián nőtt fel. A környezeti és társadalmi szempontból felelősségteljesen működő szervezetek menedzselésének plusz költségei is vannak: a cégeknek a szennyezőanyag-kibocsátás mérésétől és csökkentésétől kezdve a fenntarthatósági jelentések elkészítésén és publikálásán át a mindennapi működés racionalizálásáig jó néhány olyan új folyamatot és feladatot kell integrálniuk, amelyek mind-mind pénzbe kerülnek. Mark Shields, a világ egyik legmagasabb B Corp pontszámával rendelkező vállalata, a skót Brewgooder sörgyártó CFO-ja szerint a pénzügyi vezetőknek be kell látniuk, hogy a “potenciálisan költséges változtatások” idővel megtérülnek majd. Ehhez azonban az kell, hogy elegendő forrást akkumuláljanak a szervezeti átalakítások finanszírozására, valamint arra, hogy lehetővé tegyék a cég ESG-stratégiájának kialakítását és integrálását a szervezet hosszú távú működésébe. “Financiális szempontból nézve fontos, hogy biztosítani tudjuk az üzletfejlesztéshez, a szervezeti átalakításokhoz, a munkavállalói jogok biztosításához és a pozitív társadalmi-környezeti hatások kiváltását garantáló működéshez szükséges forrásokat” – mondta a Raconteur-nak nyilatkozva. A kutatások azt mutatják, hogy minden költsége ellenére megéri B Corp minősítést szerezni: a certifikácó birtokában a cégek könnyebben jutnak tőkéhez, vonzóbbak lesznek a képzett munkavállalók számára, és több vásárlót, ügyfelet tudnak megszólítani, mint rigorózusan profitorientált társaik. Már ha elég türelmesek. “Egyetlen pénzügyi vezető sem gondolhatja azt, hogy a B Corp minősítés megszerzése azonnal megtérülő befektetés, »quick win« – hangsúlyozza George Graham, a Wolf & Badger divatmárka társalapítója és ügyvezető igazgatója. – Nem olcsó és nem is könnyű megszerezni a minősítést. De ha olyan vállalkozást szeretnél felépíteni, amely valóban reziliens és válságálló, a B Corp szisztéma remek támogatást nyújt ehhez.” Hosszú távon komoly márkaérték-növekedést hozhat Andy Revell, a Household márkaügynökség pénzügyi vezetője szerint fontos, hogy kollégái “a nagy képet nézzék”, amikor arról döntenek, akkreditáltatják-e a cégüket a B Corp minősítésre. Annak ellenére, hogy nem garantál azonnali bevételnövekedést és nyereségességet, a B Corp státusz hosszú távon komoly márkaérték-növekedést hozhat, és nagyon vonzóvá teheti a vállalatokat a környezet- és társadalomtudatos módon gondolkodó, képzett munkavállalók, fogyasztók szemében. A szakember hangsúlyozza: a pénzügyi vezetőknek az a dolga, hogy “jövőállóvá” tegyék a szervezetüket, és lehetővé tegyék a biztos, hosszú távú növekedést. Szerinte a B Corp státusz ennek fontos biztosítéka lehet. “Egyre több az olyan B Corp, amely csak más hozzá hasonlóan gondolkodó cégekkel hajlandó együttműködni” – fejtegeti. A B Corp minősítés komoly versenyelőnyt nyújthat a cégek számára. A Here We Flo nevű B Corp vezetői szerint a védjegy megszerzése nagyban növelte a népszerűségüket – különösen az amerikai piacon. “Az, hogy az egyetlen B Corp minősítésű óvszergyártó vagyunk, megkülönböztet minket a konkurenseinktől. Egyértelmű üzenetet közvetít arról, hogy kik vagyunk, és milyen értékeket képviselünk” – mondta Susan Allen, a cég társalapítója. Véleményét Nagy Britannia legnagyobb B Corp könyvelőcége, a Cooper Parry vezetői is osztják. “A befektetők szeretik a »lassan, de biztosan növekvő«, erős cégeket” – mondja a vállalat fenntarthatósági vezetője, Nicoleta Ciobanu. A pénzügy az ESG-megfelelésben is fontos szerepet játszik “A pénzügyi divízió komoly szerepet játszik a vállalat B Corp minősítésének fenntartásában és megerősítésében – mondja Richard Moore, a Micro Scooters UK pénzügyi igazgatója. – A pályázat benyújtásától a hatástervünknek megfelelő változások naplózásán, elszámolásán át az ezzel kapcsolatos információk cégen belüli megosztásáig minden kapcsolódó feladatból kivesszük a részünket.” Az ESG-rendszerek bevezetése nem veszélytelen vállalkozás: ha az átállást nem menedzselik megfelelően, az komoly konfliktusokhoz vezethet a szervezeteken belül. A pénzügyi vezetőknek fontos szerepe van abban, hogy ezeket a változásokat hatékonyan kommunikálják a tulajdonosok, a menedzserek, a munkavállalók és a többi érintett felé. Moore szerint a feladataik közé tartozik “a fejlesztésekkel kapcsolatos naprakész információk közlése, annak bemutatása, hogy hol tartunk ahhoz képest, amit elhatároztunk, és az új ötletek bemutatása, megismertetése is”. Mint mondja, ezeket az információkat belső hírlevelekben és a munkavállalói teamekkel tartott találkozókon is folyamatosan megosztják az érintettekkel. A pénzügyi vezetőknek nem csak az a dolga, hogy kommunikálják a stakeholderek és a munkavállalók felé a cégek ESG-teljesítményét, hanem az is, hogy pontosan felmérjék és riportálják azt. Hogy nyomon kövessék a folyamatosan változó követelményeket, felmérjék, milyen fejlődési lehetőségei vannak a vállalatnak, és milyen költségekkel jár az új fejlesztések bevezetése. “A vállalkozásunkkal szembeni elvárások a piaci növekedésünkkel arányosan nőnek, így nagyon is tisztában vagyunk azzal, milyen fontos, hogy folyamatosan megfeleljünk a B Corp követelményeknek” – mondja Shields. Mint mondja, fontos, hogy a cégek ESG-céljai akkor is teljesüljenek, ha nem várt financiális nehézségeik adódnak. Ez az oka annak is, hogy a Brewgooder minden egyes eladott sör után támogatást fizet egy független nonprofit szervezetnek: így attól függetlenül támogathatja a jobbító kezdeményezéseket, hogy hogyan alakul a pénzügyi teljesítménye.
#ESG #Környezeti ügyek #Társadalmi ügyek #Vállalatoknak

Felelőtlen imidzsmosdatás: miért káros a greenwashing és a social washing?

A környezeti és társadalmi tudatosságot hirdető cégek egy része csak papíron működik felelősségteljesen, számos nemzetközi példa bizonyítja, hogy sokuk az ügyfelek és a befektetők megtévesztésére használja a “társadalmi és környezeti felelősségvállalást”. Pedig a tartalmatlan és megtévesztő üzenetek, a be nem tartott vállalások rájuk nézve is ártalmasak lehetnek. Az amerikai székhelyű, népszerű kávézóláncot, a Starbucksot sokáig a környezeti és társadalmi felelősségvállalás bajnokának tartották világszerte. A cég büszkén hirdette, hogy “száz százalékig etikus forrásból” szerzi be az alapanyagait, nagyvonalú juttatásokat ad a dolgozóinak, és támogatja a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolását. Egészen addig, amíg két évvel ezelőtt ki nem derült, hogy régi-új vezérigazgatója, Howard Schultz visszatérése után komoly pénzt és erőforrásokat öltek abba, hogy megnehezítsék Buffalo-i és New York-i munkavállalóik szakszervezetbe tömörülését. Rossz húzás volt: miután több dolgozó is a közösségi médiában “teregette ki a szennyest”, a Starbucks részvényértéke 13 százalékot zuhant, és több befektetési tanácsadó cég is visszaminősítette a besorolását. Idén újabb botrány rázta meg a vállalatot. Egy fogyasztóvédelmi szervezet beperelte őket, mondván félrevezetik a vásárlóikat, amikor azt állítják, hogy kizárólag etikus, fenntartható forrásból szerzik be a kávét és teát. A National Consumers League keresete szerint a Starbucks olyan farmokkal is szoros beszállítói kapcsolatban áll, ahol “súlyos emberi és munkajogi visszaélések történtek, köztük a gyerekmunkások dolgoztatása mellett erőszakos és égbekiáltó szexuális zaklatások és támadások is”. A Starbucks sellője, ami sokáig a felelős, fenntartható vállalati működés emblémájának számított, mára a greenwashing és a social washing jelképévé vált. De nem ők az egyetlen globális nagyvállalat, ami az elmúlt években hasonló botrányokba keveredett: olyan cégóriásokat is tetemre hívtak megtévesztő kommunikációjuk miatt, mint a Disney, vagy a Coca-Cola. Figyelemelterelés és a felelősség áthárítása a fogyasztókra A greenwashing (magyarul “zöldre festés” vagy “zöldre mosdatás”) viszonylag régóta ismert fogalom a környezettudatos vállalatok, szakemberek és fogyasztók körében. Egyik legtöbbet emlegetett példája a British Petroleum (BP) olajcég 2004-es kampánya, amelynek keretében a vállalat PR-esei megismertették a világgal a “karbonlábnyom” kifejezést. Mint kiderült, a fogalmat – amit ma már széles körben használnak az egyes fogyasztók környezeti hatásainak mérésére – egy, a BP-nek dolgozó reklámcég, az Ogilvy & Mather kreatívjai alkották meg azzal a céllal, hogy az egyszeri vásárlókra kenjék a klímaváltozás felelősségét. A cég olyannyira komolyan vette a kampányt, hogy még egy – ma már nem működő – “karbonlábnyom-számlálót” is elindított, hogy ezzel is presszionálja: nem ők, hanem mi, telhetetlen magánemberek tehetünk a folyamatosan emelkedő átlaghőmérsékletről, az egyre súlyosabbá váló aszályokról, a pusztító áradásokról, az erdőtüzekről és a többi, mindannyiunk életét egyre inkább megnehezítő környezeti extremitásról. A sellő a greenwashing és social washing jelképévé vált (Fotó: Nadine Shaabana/Unsplash) A greenwashing lényege, hogy a Starbuckshoz (Disney-hez, Coca-Cola-hoz, BP-hez stb.) hasonló cégek megpróbálják "zöld álca" mögé rejteni környezetkárosító tevékenységüket: hangzatos, de tartalmatlan kampányokkal, üres, vagy valójában elhanyagolható hatást elérő vállalásokkal elterelni a figyelmet arról, milyen károkat okoz – milyen komoly nyersanyag- és energiapazarlással, károsanyag-kibocsátással, a biodiverzitás veszélyes visszavágásával stb. jár – az üzletmenetük. Ilyenek azok a cégek is, amelyek tíz-tizenöt-húsz éven belül “zéró kibocsátást ígérnek”, de ezt azzal szeretnék elérni, hogy miközben töretlenül folytatják a fosszilis üzemanyagok kitermelését és elégetését, látványos erdőtelepítési projekteket indítanak – amelyek aztán tíz esetből kilencszer lényegében kudarcba fulladnak. A zöldre mosdatás hét főbűne 2007-ben a TerraChoice nevű (ma már az UL vállalatcsoportba tartozó) környezetvédelmi marketingcég hét pontban szedte össze a greenwashing “legfőbb bűneit”: azokat a tipikus módszereket, amelyekkel a vállalatok igyekeznek elkendőzni ellentmondásos gyakorlatukat. A Seven Sins of Greenwashing című kutatás szerint ezek: Rejtett trade-off: olyan bújtatott kompromisszumok, amelyek keretében egyes környezeti problémák egy részét orvosolják, miközben a többit változatlanul hagyják (pl.: a fenntartható módon gondozott erdők fájából alacsony energiahatékonyságú berendezésekkel klórral fehérített papírt készítenek) No-proof: olyan, nagy dérrel-dúrral beharangozott “környezetterhelés-csökkentési programok”, amelyek létezését és állítólagos hatásait valójában semmilyen bizonyíték nem támasztja alá (pl.: amikor egy cég bejelenti, hogy “az elmúlt két évben harminc százalékkal csökkentette a karbonlábnyomát”, de az ezzel kapcsolatos független vizsgálatokat, aduitokat, elemzéseket nem hozza nyilvánosságra) Bizonytalanság: az általános, agyonhasznált és kvázi bizonyíthatatlan megfogalmazások használata egy-egy céggel, termékkel, vagy szolgáltatással kapcsolatban (pl.: “zöld”, “fenntartható”, “természetes”, “etikus” stb.) Hamis védjegyek: a greenwashing egyik legextrémebb példája, amikor a cégek valójában nem létező vagy obskúrus minősítő szervezetek logót biggyesztik a termékeikre, hogy megtévesszék a fogyasztóikat Lényegtelenség: olyan valós állítások hangoztatása, amelyek valójában a környezeti ártalmak csökkentése szempontjából irrelevánsak (pl.: egy olyan összetevő kivonása egy cég termékeiből, amelyet korábban már betiltottak; vagy ha azzal dicsekszik egy vállalat, hogy csökkentette bizonyos káros anyagok kibocsátását, miközben a vonatkozó törvényi szabályozás miatt nem is lett volna más választása) Kisebbik rossz: olyan “környezetbarát intézkedések” bevezetése, amelyeknek ugyan lehetnek pozitív hatásai, de azok jelentősége elhanyagolható (pl.: amikor egy gyártó bejelenti, hogy évről-évre több műanyagot reciklál, miközben azt is megtehette volna, hogy környezetbarát anyagokkal váltja ki azok használatát) Nyilvánvalóan hamis állítások: minden greenwashing-bűnök legnagyobbika – amikor egy vállalat egész egyszerűen hazudik, megtévesztő, hamis állításokat tesz a kommunikációja során Képmutatás helyett példamutatást A RepRisk adatelemző cég 2023-as kutatása szerint azon cégek közel harmada, amelyek hajlamosak a greenwashinigra, a social washingtól (magyarul kb. “társadalomtudatosra fürdetés” – a szerk.) sem riadnak vissza. Ez egy viszonylag újkeletű fogalom: lényegében azt takarja, amikor egy vállalat a greenwashing mintájára eltúlozza, elferdíti, meghamisítja a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységét. Színleg kiáll bizonyos társadalmi-szociális kérdések mellet – mint a gyerekjogok, a munkavállalói jogok, a gendersemlegesség, vagy a kisebbségek támogatása –, de valójában nem vagy csak alig tesz valami ezeknek az ügyeknek az előmozdításáért. Nem elég kommunikálni (Fotó: Gilles Lambert/Unsplash) A social washing többféle formában – mint a félrevezető vállalati üzenetek terjesztése vagy hamis, öncélú márkaaktivizmus – manifesztálódhat. Lényegét talán a közkedvelt amerikai humorista, Bo Burnham fogalmazta meg a legfrappánsabban egy, a corporate engagement-videókat kifigurázó szkeccsében: “A kérdés ma már nem az, hogy »szeretnél-e Wheat Thins-t« vásárolni például, hanem az, »támogatod-e a Wheat Thins-t a lyme-kór elleni elkötelezett harcában«.” A Guardian 2022 augusztusában megjelent cikkében több találó példát is hozott a social washingra: A Marks & Spencer kiskereskedelmi élelmiszerlánc a Pride-hónap alatt piacra dobott egy “LGBT-szendvicset”, amit az olyan országokban nem forgalmazott, ahol az azonos neműek kapcsolatát tiltják vagy szankcionálják. Az Audi a Super Bowl híres reklámblokkjában sugárzott hirdetésében bátran kiállt a nemek közötti egyenlőség mellett – miközben alig dolgoztak nők a menedzsmentjében, az igazgatótanácsában pedig egyetlen nő sem kapott helyet. A megoldás az átláthatóság A greenwashing és a social washing terjedése komoly veszélyeket rejt magában. És nem csak a természeti környezetre vagy a társadalomra nézve: a megtévesztő kommunikációs módszerekkel operáló vállalatok maguk is jelentős károkat szenvedhetnek a saját ártó gyakorlatuk miatt. A “rajtakapott” cégeknek gyakran azzal kell szembesülniük, hogy súlyosan megrendül bennük az ügyfeleik, a munkavállalóik és a befektetőik bizalma. Ilyen volt például a Volkswagen esete a meghamisított emissziós adatokkal. A kapcsolódó botrányok nyomán – ahogy a Starbucks korábban említett példája is mutatja – jelentősen veszthetnek a piaci értékükből. A munkavállalói jogok visszavágása, a sokszínűség, méltányosság és befogadás (Diversity, equity and inclusion – DEI) követelményeinek figyelmen kívül hagyása komolyan növelheti a működési költségeiket, ronthatja a termelékenységüket, és növekvő fluktuációt okozhat. A greenwashinggal és social washinggal “hírbe hozott” cégekre komoly bírságokat szabhatnak ki a szabályozó testületek, és a fogyasztóvédelmi szervezetek is a bíróság elé citálhatják őket. A szakértők egyetértenek abban, hogy ezeknek a káros gyakorlatoknak csak nagyobb átláthatósággal, hatásméréssel, széles körben elfogadott minőségbiztosítási sztenderdek bevezetésével, és nem utolsósorban szabályozással lehet gátat szabni. Egyre fontosabbá válik az auditálás, a hiteles tanúsító, akkreditációs rendszerek bevezetése, és az érdekeltek, a stakeholderek elköteleződésének erősítése.
#Társadalmi vállalkozás #Vállalatoknak

Mi ez a társadalomtudatosság? Csak nem valami woke őrület megint?

ESG-tanácsadóként olykor előfordul, hogy egy-egy megbeszélésen a területtel mélyebben először találkozó másik fél valamiféle progresszív woke-misszionáriusnak hisz engem, aki safe space-eket szeretne létrehozni a cégüknél, ahol transzgender emberek arról tartanak előadást, hogy hogyan nevezzék át a szomszédos utcát. Ilyenkor vagy vad magyarázkodásba kezdenek, hogy ők mennyire toleránsak és befogadóak, vagy egyszerűen csak a lehető legrövidebb válaszokat kapom a kérdéseimre, miközben tapintani lehet az ellenállást a levegőben. Szerencsére némi idő árán, előzetes anyagokkal, vagy helyszíni bevezetés révén ezt a mítoszt lehet kezelni, és az előítéleket el lehet oszlatni. Az ESG “S” betűje valóban a társadalmi kérdésekről szól, de szakmai oldalról semmi köze a napjainkban a nyilvánosságot elárasztó kultúrharc jellemző témaköreihez, amelyekkel minden oldalról feleslegesen hergelik az embereket. Az egyik legfontosabb üzenet, amit mindenkinek elmondok, és ha kell, gyakran meg is ismételek az, hogy az ESG egy erősen adatalapú terület, ahol a megítélés javításához, a kockázatok csökkentéséhez, és a pénzügyi, környezeti, társadalmi eredmények fejlesztéséhez a megfelelő indikátorokon keresztül vezet az út. Ezeknek éppen az a célja, hogy a társadalomra gyakorolt hatást vizsgálja, éppen úgy, ahogyan az “E” betűnél a környezetterhelést nézik meg. Ahhoz, hogy ki meleg, hetero, abortuszpárti vagy ezt ellenző, és egyébként is mit csinál a szabadidejében, semmi köze a cégnek, és általában nincs is befolyása arra, hogy az adott szervezet milyen hatással van a körülötte élő, vele együttműködésben lévő társadalomra. Ha nincs szó szobordöntögetésről, vallási kérdésekről, szexuális hovatartozásról és humoros megjegyzéseken való intézményes megsértődésről, akkor a Social pillér milyen fontosabb területeket foglal magában? A válaszhoz korántsem csak a tapasztalatokat, hanem az olyan cél- és jelentési keretrendszereket is érdemes alapul venni, mint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG-k), vagy a GRI (Global Reporting Initiative), amelyeket nagyvállalatok tízezrei alkalmaznak ESG folyamataikban, és jelentéseikben. A legfontosabb területek egyike itt mindenképpen a munkavállalóké. Az ESG ritkán vizsgálja a fizetéseket, maximum azok arányát a felsővezetői juttatásokhoz képest, de a munkakörülményeket, a biztonságot, a munka-magánélet egyensúlyát, a képzési lehetőségeket viszont szinte mindig. Ezek nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy ez az igencsak fontos stakeholder csoport hogy érzi magát a munkahelyén, és érdekei megfelelő szinten tudnak-e érvényesülni. Ha itt nagyjából rendben van minden az jelentős hatékonyságjavulást és hosszútávú stabilitást jelent a vállalatnak. Ha valaki bármilyen szintű vezetőként életében csak egyszer kérlelte egy alkalmazottját, hogy ne mondjon fel, az pontosan tudja, miről beszélek. Az ESG ezen belül kiemelt figyelmet fordít az egyenjogúságra a munkahelyen és csakis a munkahelyen. Itt a legfontosabb szinte minden esetben a nemi esélyegyenlőség (és véletlenül sem az egyenlőség önmagában), amelyhez nagyon specifikus kulcsindikátorok szoktak tartozni a Fenntarthatósági és egyéb releváns jelentésekben. Számos vizsgálat kimutatta, hogy a diverzitás, a különböző háttér, tudás, tapasztalat és személyiség (természetesen kellő tudás és tapasztalat mellett) a vezető testületekben jobb, kiegyensúlyozottabb döntéseket eredményez, ami mind a pénzügyi eredményekben, mind a hibák alacsonyabb számában tetten érhető. Ezt is számos kutatás visszaigazolta, így az ideális állapot az, ha akár csak egy kisebb cég vezetésében is vannak nők, férfiak egyaránt, nagyjából a teljes munkavállalói aránnyal közel megegyező szinten, és természetesen minden más lényeges faktort, emberi tényezőt is figyelembe véve. Az sem lehet kérdés, hogy mennyire fontos az ügyfelekkel, fogyasztókkal szemben tanúsított felelős magatartás. Ez leginkább az ő egészségükkel, biztonságukkal kapcsolatos, hiszen aligha kell ecsetelni milyen kockázatokkal és költségekkel jár, amennyiben a gyártás, kiszolgálás során olyan hiba történik, ami maradandó sérülést, netán halálesetet okoz, és akkor még nem is beszéltünk a cég vezetőinek, alkalmazottainak a lelkiismeretéről. Egészen friss példa, hogy a Szentkirályinak nemrég rengeteg palack vizet kellett visszahívnia, mert egészen abszurd módon azokba tisztítószer került. Ha hasonló esetek többször is előfordulnak, az egy súlyos vörös zászló nemcsak a vásárlóknak, hanem a befektetőknek is. Az egészségügyi, jóllétre vonatkozó kockázatok nem csupán a munkavállalókra és fogyasztókra hatnak, hanem a helyi közösségekre is. Ha egy cég ezzel nem foglalkozik kellően, az hatalmas botrányt tud okozni, ami nálunk fejlettebb országokban olyan mértékű lehet, hogy nemcsak valóban fájó bírságokat, de még az adott üzem, telephely bezárását is okozhatja. Magyarországon ez igen ritka, de elegendő arra gondolni, hogy Samsung SDI Göd mellett lévő akkumulátorgyára milyen súlyos zaj- és talajszennyezést okozott a városnak, megkeserítve a közelben lakók életét. Azt hiszem abban mind egyetérthetünk, hogy ezek a területek, amik csak az ESG egyik pillérének fontosabb részeit, példáit érinti, valóban fontosak, valóban jelentős hatással vannak a stakeholderek nagy részére, mérhetőek, összehasonlíthatóak és pénzügyi következményekkel is járnak, amennyiben az adott vállalat ezeket nem kezeli megfelelően. A fentieket számos, GRI alapú, vagy egyéb kulcsindikátor (ún. KPI-ok) révén a magukat komolyan vevő intézmények, szervezetek, cégek mérik, és így célkitűzéseket is meg tudnak határozni hozzájuk. Ezáltal javítva hatékonyságukat, csökkentve kockázataikat, segítve az összes résztvevőt, valamint lehetővé téve azt, hogy éjszakánként nyugodtan aludjanak. Mert ezek a valóban fontos kérdések, túllépve a kultúrharcon, a kézzel fogható problémák és adatok világában, ahol Az ESG emiatt nem egy egyszerű terület, hiszen nagyon sok tényezőre, adatra kell odafigyelni, és ehhez belső folyamatokat is létre kell hozni. A jó hír az, hogy KKV-k, kisebb szervezetek esetén elegendő szűkebb indikátor listákat gondozni, és számos jó gyakorlat van, ami révén mindezen kockázatokat jelentős mértékben le lehet csökkenteni, vagy adott akár el is lehet tüntetni. Hogy miként, arról lesz szó a cikksorozat következő részében. Azt hiszem abban mind egyetérthetünk, hogy ezek a területek, amik csak az ESG egyik pillérének fontosabb részeit, példáit érinti, valóban fontosak, valóban jelentős hatással vannak a stakeholderek nagy részére, mérhetőek, összehasonlíthatóak és pénzügyi következményekkel is járnak, amennyiben az adott vállalat ezeket nem kezeli megfelelően. A fentieket számos, GRI alapú, vagy egyéb kulcsindikátor (ún. KPI-ok) révén a magukat komolyan vevő intézmények, szervezetek, cégek mérik, és így célkitűzéseket is meg tudnak határozni hozzájuk. Ezáltal javítva hatékonyságukat, csökkentve kockázataikat, segítve az összes résztvevőt, valamint lehetővé téve azt, hogy éjszakánként nyugodtan aludjanak. Mert ezek a valóban fontos kérdések, túllépve a kultúrharcon, a kézzel fogható problémák és adatok világában, ahol Az ESG emiatt nem egy egyszerű terület, hiszen nagyon sok tényezőre, adatra kell odafigyelni, és ehhez belső folyamatokat is létre kell hozni. A jó hír az, hogy KKV-k, kisebb szervezetek esetén elegendő szűkebb indikátor listákat gondozni, és számos jó gyakorlat van, ami révén mindezen kockázatokat jelentős mértékben le lehet csökkenteni, vagy adott akár el is lehet tüntetni. Hogy miként, arról lesz szó a cikksorozat következő részében. Faluvégi Balázs 25 éve van jelen befektetés-szakmai területen, és több mint tíz éve foglalkozik etikus befektetésekkel, illetve a Környezetre (Environment), Társadalomra (Social) és Felelős Vállalatirányításra (Governance) vonatkozó ESG elemzéssel. Társ-alapítóként startupjával elnyerte a BBVA nagybank globális versenyén a Legjobb Fintech a Fenntartható Pénzügyekért díjat. Megoldásaival és tanácsaival segítette többek között az egyik legismertebb hazai pénzintézetet, a régió egyik legnagyobb energiavállalatát, illetve az egyik legelismertebb magyar egyetemet ESG fejlesztésben. Blue Valew néven ezen a területen, saját, mindent átfogó módszertan alkotott meg. A számos tőzsdei cégnek és KKV-nak ESG tanácsadást és zöld finanszírozást elősegítő Stradamus Zrt. tanácsadó testületének a tagja.
#Vállalatoknak

Corporate Citizenship: Sokkal több, mint márkaépítés

A vállalatoknak ki kell venniük a részüket a társadalmi és környezeti problémák megoldásából. Ennek fontosságát az ügyfelek és a munkavállalók mellett a befektetők is felismerték: egyre értékesebbé válnak azok a cégek, amelyek hajlandók tőkét és erőforrásokat invesztálni a jobbító kezdeményezésekbe. Világszerte egyre fontosabbá válik a vállalatok társadalmi és környezeti felelősségvállalása (CSR), a fogyasztók, ügyfelek, munkavállalók mind nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy olyan cégek termékeit, szolgáltatásait vásárolják meg, olyan szervezeteknél vállaljanak munkát, amelyek a saját bevételeik és nyereségük – pénzügyi teljesítményük – mellett a fenntartható működést, a szociális és környezeti problémák orvoslását is fontosnak tartják. Ez ma már a befektetők számára is fontos: nem véletlen, hogy az olyan nagy befektetési és vagyonkezelők, mint világ legnagyobb pénzügyi beruházójaként ismert BlackRock is kiemelt szempontnak tekintik az ügyfeleik környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményét. A kutatások szerint számos cég – köztük, ahogy a Scale Impact és a WHC felmérésből is kiderül, a kutatásban résztvevő hazai nagy cégek kétharmada – rendelkezik CSR- és/vagy ESG-stratégiával. Igen ám, de a szakemberek szerint sokuk sajnos még ma is kommunikációs eszközként, “PR 2.0-ként”tekint erre a tevékenységre – ezért is fontos, hogy mérhető, minősíthető legyen, valójában milyen hasznosságú, mekkora valós hatást (impactet) kiváltó programokat futtatnak. A felelősség öt lépcsője A Corporate Citizenship (magyarul“vállalati állampolgárság” – a szerk.) egy olyan, az amerikai Boston College szakemberei által kidolgozott keretrendszer, amely segíti a vállalatok szociális és-környezeti teljesítményének értékelését. Ez a cégek számára is fontos, hiszen ha objektíven fel tudják mérni, mekkora társadalmi és környezeti értéket teremtenek, hatékonyan demonstrálhatják, bemutathatják, kommunikálhatják azt a stakeholdereik felé. A Corporate Citizenship célja, hogy a vállalatok kivegyék a részüket a szűkebb és tágabb környezetükben élők életkörülményeinek javításából, a természetterhelés csökkentéséből, miközben a nyereségességüket is megőrzik. A keretrendszer kidolgozói szerint csak azok a cégek lehetnek igazán sikeresek, amelyek elkötelezettek az etikus gazdasági-üzleti működés mellett, és képesek egyensúlyt teremteni a saját pénzügyi céljaik, illetve a közösségük érdekei és a környezeti fenntarthatóság feltételei között. A vállalatok különböző fázisokon mennek át, amíg valóban jelentős társadalmi-környezeti hatást indukáló, transzformatív szervezetekké válnak. Ahhoz, hogy a Boston College által felállított ötlépcsős értékelési rendszer csúcsára érjenek, valóban komoly erőforrásokat kell fordítaniuk pozitív hatásaik maximalizálására, mélyen meg kell érteniük a közösségük, stakeholdereik érdekeit, szükségleteit, és a saját vállalati kultúrájukba, struktúrájukba is integrálniuk kell ezeket az elvárásokat, értékeket. A törvényi elvárásoknak való megfeleléstől a szociális és környezeti problémák valódi kezeléséig A Corporate Citizenship keretrendszer öt kategóriába sorolja a cégeket: Kezdő Elkötelezett Innovatív Integrált Transzformatív A Kezdő kategóriába azok a vállalatok tartoznak, amelyek nem fordítanak különösebb figyelmet a vállalati felelősségvállalásra, elsődleges céljuk, hogy megfeleljenek az alapvető törvényi elvárásoknak, reguláknak. A kis- és középvállalatok (KKV-k) közül sokan hosszú időre megrekednek ezen a szinten: az alapvető egészségügyi, munkabiztonsági és környezetvédelmi szabályozások előírásait ugyan képesek teljesíteni, de idő és erőforrások híján nem tudnak igazán részt venni a szűkebb és tágabb közösségük életében. Az Elkötelezett kategóriába tartozó vállalatok már jobban odafigyelnek a CSR-tevékenységükre: igyekeznek felmérni a stakeholdereik igényeit, elvárásait, és párbeszédre lépni velük, sőt, konkrét vállalásokat is tesznek, de még messze vannak attól, hogy a szervezeti normává tegyék a hatásmérést, az erőforrások CSR-tudatos elosztását, és hatékonyan integrálják a felelősségvállalást a mindennapi működésükbe. Az Innovatív kategóriába tartozó szervezetek átfogó CSR-tevékenységet folytatnak, rendszeres egyeztetéseket, konzultációt tartanak a stakeholdereikkel, és igyekeznek a szélesebb közvéleményt is érdemben, átláthatóan tájékoztatni arról, milyen társadalmi-környezeti szempontból hasznos vállalásaik, programjaik vannak. Az Integrált szintre lépő vállalatok már hivatalosan is beépítik a CSR-stratégiájukat a mindennapi működésükbe, a társadalmi-környezeti felelősségvállalás a filozófiájuk és a vállalatirányítási stratégiájuk integráns részévé válik. Folyamatosan monitorozzák az eredményeiket, és a CSR-tevékenységüket a munkavállalóik bevonásán, aktivizálásán, valamint a nonprofit szervezetekkel való stratégiai együttműködéseken keresztül üzletmenetük elidegeníthetetlen elemévé teszik. A Transzformatív cégek a “csúcsszint”: ők már valódi megoldásokat tudnak adni különféle társadalmi és környezeti problémákra. Tisztában vannak vele, hogy ha a felelősségvállalást a stratégiájuk alapvető részévé teszik, komoly versenyelőnybe kerülhetnek piaci versenytársaikkal szemben: jelentősen növelhetik az eladásaikat, értékesítéseiket, új piacokra léphetnek ki, a legjobb, legtehetségesebb munkavállalók között válogathatnak, olcsóbban, jobb feltételekkel juthatnak friss tőkéhez, és nagymértékben javíthatják a márkaimidzsüket, így igazán elkötelezett fogyasztókra tehetnek szert. "A cég egyetlen részvényese a Föld" A transzformatív cégek egyik legismertebb, jelentős globális hatást kiváltó képviselője a Patagonia. Yvon Chouinard, a világszerte népszerű amerikai sportszergyártó alapítója 2022 szeptemberében jelentette be, hogy a klímaváltozás elleni harcnak szenteli 3 milliárd dollárt érő vállalatát, annak minden bevételével együtt. A Chouinard-család két új szervezetre ruházta át a cég tulajdonjogát. A szavazati joggal járó részvényeket (2 százalék) a Patagonia Purpose Trust kapta, a maradék 98 százalékot pedig egy, a környezeti válság ellen harcoló civil szervezet, a The Hold Fast Collective, amely a nyereséget évente osztalék formájában veheti fel, hogy a klíma-adaptációra fordítsa. Támogatói szerint Chouinard ezzel a döntésével újradefiniálta a corporate citizenship fogalmát. "A cég egyetlen részvényese a Föld" – jelentette ki az üzletember a Fortune-nak nyilatkozva. Az 1973-ban alapított Patagonia régóta élen jár a környezet megőrzéséért folytatott küzdelemben. 1985 óta bevételei egy százalékát környezetvédelmi ügyekre fordítja 2002-ben részt vett a környezettudatos cégeket tömörítő 1% for the Planet megalapításában Használtruha-kereskedő leányvállalatával, a Worn Wear-rel együtt az elsők között szerezte meg a B Corp minősítést Kifejlesztett és a versenytársai számára is elérhetővé tett egy növényi alapú neoprén anyag gyártásáról szóló szabadalmat. A 2011-es Black Fryday előtt arra kérte a vásárlóit, ne vegyék meg egyik legsikeresebb termékét, mert annak gyártása komoly környezetterheléssel jár (ironikus módon ez a felhívás akkor megnégyszerezte az érintett termék eladásait) 2020-ban egy, a New York Times-ban közzétett hirdetésben hívta fel a figyelmet a klímaváltozás okozta problémákra