A párizsi MI Action Summit-on résztvevő szakemberek szerint a mesterséges intelligencia-fejlesztéseknek túl nagy a nyersanyag- és energiaköltsége ahhoz, hogy hosszú távon fenntarthatók legyenek, és félő, hogy ahelyett, hogy enyhítenék csak tovább fokozzák majd a társadalmi egyenlőtlenségeket.
A mesterséges intelligencia (MI) rendszerek fejlődésének környezeti és társadalmi hatásai voltak a február 10-11-én megrendezett párizsi MI Action Summit nyitóbeszédeinek fő témái. A csúcstalálkozón számos szakértő, politikai vezető és a nagy technológiai cégek képviselői is részt vesznek.
A kétnapos találkozó nyitóbeszédét Anne Borverot, Emmanuel Macron francia elnök MI-ügyi különmegbízottja tartotta. Boverot felhívta a figyelmet arra, hogy az MI-megoldások fejlesztésének és üzemeltetéséének rendkívül nagy az energiaigénye. “Tudjuk, hogy az MI segíthet megoldani a klímaváltozással kapcsolatos problémáinkat, de azt is, hogy a jelenlegi fejlődési pályája fenntarthatatlan” – mondta a The Guardian beszámolója szerint, hozzátéve: ezért is tartja különösen fontosnak, hogy a technológia “okos fejlesztése” a csúcstalálkozó fő témája.
Christy Hoffman, a UNI Global Union nevű nemzetközi szakszervezet főtitkára szerint jelentősen növelheti az egyenlőtlenségeket, ha a munkavállalók számára nem teszik széles körben lehetővé az MI használatát. Az UNI világszerte közel 20 millió munkavállalót képvisel, akik olyan kulcsiparágakban dolgoznak, mint a kiskereskedelem, a pénzügyi szektor, vagy a szórakoztatóipar. “A munkavállalók képviselete nélkül az MI hajtotta termelékenység-növekedés az egyenlőtlenség motorjává teheti a technológiát, tovább torzítva ezzel a demokráciát” – érvelt Hoffman.
Disztópiában élünk?
Macron elnök korábban egy saját magáról készített deepfake-videóval promotálta a csúcstalálkozót az Instagramon. A felvételen a francia elnök különféle mókás nyolcvanas évekbeli frizurákat visel, miközben egy diszkóban táncol; a poszt remekül példázza, milyen képességekkel rendelkezik az MI-technológia.
Annak ellenére, hogy a párizsi találkozó központi témája az első, 2023 novemberében, az angliai Bletchley Parkban rendezett AI Summit-tal ellentétben nem a kiberbiztonság volt, többen mégis komoly kétségeket fogalmaztak meg a felpörgetett fejlesztés adatvédelmi problémáival kapcsolatban.
Max Tegmark kutató, aki két évvel ezelőtt egy nyílt levélben az MI-megoldások fejlesztésének felfüggesztését kérte, beszédében azt mondta, félő, hogy a kormányok és a techvállalatok akaratlanul is a Netflix nagysikerű szatírája, a Ne nézz fel! disztópikus történetét “kopírozzák le”, amikor a technológia széles körű adaptációját erőltetik. A 2021-es klímaszatírában egy Leonardo DiCaprio és Jennifer Lawrence játszotta igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy egy hatalmas üstökös száguld a Föld felé – mindhiába: a saját hazugságaiba belefeledkezett politikai és média-establishment egész egyszerűen figyelmen kívül hagyja a figyelmeztetéseiket.
“Évek óta úgy érzem, ebben a filmben élek – nyilatkozta Tegmark. – Most már ott tartunk, hogy az üstökös már szabad szemmel is látható, de az emberek még mindig azt hajtogatják, hogy nem is létezik.”
Tegmark szerint az az előrelépés, amit a Bletchley Park-i konferencián sikerült elérniük, mára részben visszájára fordult. “Megint teljes erővel tombol az üstököstagadás.”
by 
