Legújabb bejegyzések
#B Corpok itthon és a világban

Digitális dokumentumfilm-sorozatot forgat a BBC StoryWorks a B Corp-mozgalomról

A sorozat a felelős cégek környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait mutatja be. A produkciót 2025-ben mutatják be. A B Lab júniusban jelentette be, hogy a BBC StoryWorks Commercial Productoions közreműködésével digitális sorozatot készítenek a B Corp mozgalomról. A széria központi kérdése az lesz, hogy hogyan változtathatják meg a társadalmi és környezeti szempontból felelős vállalatok a világot – vagy legalább azt, ahogy a globális kapitalizmusról gondolkozunk. “Az egyre súlyosabbá váló társadalmi egyenlőtlenségek és a bolygó fokozódó kizsákmányolása közepette megszületett egy mozgalom, amelyben olyan vállalatok vesznek részt, amelyek fenntarthatóbb, regeneratívabb és igazságosabb módon akarnak működni. Osszuk meg a történeteinket, és mutassuk meg, hogy lehetséges a változás” – írja a készülő sorozatot beharangozó közleményében a B Lab. A sorozatban esettanulmányokon keresztül mutatják be a globális B Corp-hálózatba tartozó cégek munkáját. Az egyes részek olyan témákkal foglalkoznak majd, mint a munkavállalók helyzete, az ügyfelek elvárásainak fenntartható kiszolgálása, a klímapozitív, a biodiverzitás megőrzésére törekvő vállalati működés, vagy a társadalmi hasznot szolgáló kezdeményezések. A készítők célja, hogy jó példával szolgáljanak a gazdaság szereplői számára, és népszerűbbé tegyék a fenntartható piacgazdaság eszményét. A sorozatot 20225-ben mutatják be a BBC.com-on.
#B Corpok itthon és a világban

Digitális dokumentumfilm-sorozatot forgat a BBC StoryWorks a B Corp-mozgalomról

A sorozat a felelős cégek környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait mutatja be. A produkciót 2025-ben mutatják be. A B Lab júniusban jelentette be, hogy a BBC StoryWorks Commercial Productoions közreműködésével digitális sorozatot készítenek a B Corp mozgalomról. A széria központi kérdése az lesz, hogy hogyan változtathatják meg a társadalmi és környezeti szempontból felelős vállalatok a világot – vagy legalább azt, ahogy a globális kapitalizmusról gondolkozunk. “Az egyre súlyosabbá váló társadalmi egyenlőtlenségek és a bolygó fokozódó kizsákmányolása közepette megszületett egy mozgalom, amelyben olyan vállalatok vesznek részt, amelyek fenntarthatóbb, regeneratívabb és igazságosabb módon akarnak működni. Osszuk meg a történeteinket, és mutassuk meg, hogy lehetséges a változás” – írja a készülő sorozatot beharangozó közleményében a B Lab. A sorozatban esettanulmányokon keresztül mutatják be a globális B Corp-hálózatba tartozó cégek munkáját. Az egyes részek olyan témákkal foglalkoznak majd, mint a munkavállalók helyzete, az ügyfelek elvárásainak fenntartható kiszolgálása, a klímapozitív, a biodiverzitás megőrzésére törekvő vállalati működés, vagy a társadalmi hasznot szolgáló kezdeményezések. A készítők célja, hogy jó példával szolgáljanak a gazdaság szereplői számára, és népszerűbbé tegyék a fenntartható piacgazdaság eszményét. A sorozatot 20225-ben mutatják be a BBC.com-on.
#Egészség #Társadalmi ügyek

Több mint 750 millió ember éhezik világszerte, a klímaváltozás és a fegyveres konfliktusok csak tovább súlyosbítják a helyzetet

Az ENSZ jelentése szerint az elmúlt években nem sikerült érdemben csökkenteni a kóros alultápláltságtól szenvedő emberek számát. Az orosz-ukrán háborúhoz hasonló fegyveres konfliktusok és a klímaváltozást kísérő extrém időjárási jelenségek tovább súlyosbítják a helyzetet: veszélybe kerülhet a világszervezet egyik legfontosabb fenntartható fejlődési célja, amelynek értelmében 2030-ra globális szinten felszámolnák az éhezést. AZ ENSZ július 24-én adta ki globális élelmezésbiztonsággal foglalkozó éves jelentését. A State of Food Security and Nutrition in the World (SOFI) adatai szerint az elmúlt három évben nem sikerült érdemben visszaszorítani a COVID19-járvány kirobbanása nyomán megugrott éhezést: 2023-ban világszerte közel 757 millióan szenvedtek súlyos alultápláltságtól, és további 2,3 milliárd embert (a Föld lakosságának 29 százalékát) fenyegettek enyhébb vagy súlyosabb élelmezésbiztonsági problémák. A jelentést öt ENSZ szervezet, köztük az Élelmezési Világprogram (World Food Programme – WPF) szakértői készítették, amelynek munkatársai 2017 óta monitorozzák a globális élelmezésbiztonsági helyzetet. Mint írják, miközben Latin-Amerikában és a karibi térségben “számottevő haladást” értünk el, a világ többi részén továbbra is komoly ellátási problémák vannak, ami a világszervezet egyik legfontosabb fenntartható fejlődési célkitűzését, a "Zero Hunger" programot is veszélybe sodorhatja, amelynek értelmében 2030-ra felszámolnák az éhezést. A jelentés készítői szerint a növekvő gazdasági egyenlőtlenségek és az élelmezésbiztonság nem múló bizonytalanságai miatt valószínű, hogy a következő hat év nem lesz elegendő az ENSZ ambíciózus céljának eléréséhez: számításaik szerint az évtized végén még mindig közel 582 millió krónikusan alultáplált ember lesz a világon, túlnyomó többségük Afrikában. Nagyobb összefogásra lenne szükség A jelentés hangsúlyozza: a helyzetet tovább súlyosbítják a klímaváltozást kísérő extrém időjárási jelenségek és az olyan fegyveres konfliktusok, mint az orosz-ukrán háború, amely világszerte komoly élelmiszer- és üzemanyagár-emelkedést okozott. David Laborde, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági szervezetének (Food and Agriculture Organisation – FAO) egyik vezetője szerint a jelentés megállapításai azt bizonyítják, hogy “rossz úton járunk”. “Nem elég, hogy rossz úton járunk, de rossz irányba is tartunk” – emelte ki a The Telegraphnak nyilatkozva. A SOFI adataiból egyértelműen kiderül, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek komoly szerepet játszanak az élelmezésbiztonság aránytalanságaiban: a súlyos élelmiszerhiánytól szenvedő emberek 72 százaléka a legszegényebb országokban él. A legnagyobb problémát Afrikában okozza az élelemhiány, a kontinens lakosságának 58 százaléka számára jelent mérsékelt vagy súlyos problémát, hogy hozzájusson a megfelelő mennyiségű egészséges élelmiszerhez. Laborde hangsúlyozta: ahhoz, hogy felszámolhassuk az éhezést, nagyobb összefogásra lenne szükség. “Miközben elég élelmiszert termelünk, hogy mindenkit jóllakassunk, nem biztosítjuk a gazdasági feltételeket ahhoz, hogy az emberek meg is tudják vásárolni azokat” – mondta.
Összes bejegyzés

Kategória

Kategória
  • B Corpok itthon és a világban
  • Digitalizáció
  • ESG
  • Jógyakorlatok
  • Környezeti ügyek
    • Biodiverzitás
    • Környezetszennyezés
  • Lakhatás
  • Nonprofitoknak
  • Sikersztorik
  • Társadalmi ügyek
    • Egészség
    • Leszakadó régiók
    • Oktatás
    • Társadalmi diverzitás
  • Társadalmi vállalkozás
  • Vállalatoknak

Címkék

Címkék
  • #civilek
  • #digitalizáció
  • #társadalmi vállalkozás
  • #Tippek/ jó gyakorlatok
  • adatvédelem
  • adománygyűjtés
  • adománytaxi
  • ashoka
  • b corp
  • b lab
  • B-corp
  • bbc
  • bbm
  • beszerzés
  • brandépítés
  • budapest
  • Budapest pride
  • budapesti klímügynökség
  • chatgpt
  • civil szervezet
  • civilek
  • civilszervezetek
  • civl szervezetek
  • corporate citizenship
  • crm
  • CSR
  • csr platform
  • deloitte
  • design thinking
  • diákok
  • digitalizáció
  • dokumentumfilm
  • donorok
  • e-learning
  • earthbound eco sneakers
  • eb
  • edukáció
  • egészségügy
  • éhezés
  • előadástechnika
#Nonprofitoknak #Társadalmi vállalkozás

A Google.org kutatása szerint világszerte a nonprofit szervezetek több mint fele használ MI-alkalmazásokat

A legtöbb nonprofit szövegírásra és tartalomfejlesztésre használja a mesterséges intelligenciát, pedig a legújabb, máris széles körben elérhető rendszerek ennél jóval komplexebb feladatok ellátására is alkalmasak lehetnek. A Google.org idei felmérése szerint a nonprofit szervezetek több mint fele használja különféle feladatok ellátására, támogatására a generatív mesterséges intelligencia (MI) megoldásokat. A Google "jótékonysági ága" 65 országban több mint 4600 nonprofit szervezet vezetőit és szakembereit interjúvolta meg: a válaszadók 56 százaléka úgy nyilatkozott, hogy legalább néhány munkatársuk rendszeresen használja ezeket az okos alkalmazásokat a munkája során. A nonprofit szakemberek többsége szövegírásra és tartalomfejlesztésre használja az MI-megoldásokat. A tanulmány készítői szerint ez még csak a kezdet: a következő években az MI-alapú rendszerek egyre jobban beépülnek majd a nonprofitok mindennapi munkájába. “Az MI valamennyiünk munkáját, életét átformálja majd” – húzta alá Annie Lewin, a Google.org érdekképviseletért felelős igazgatója. A Google.org idén márciusban egy húszmillió dolláros, a fejlett technológiák előnyeit kiaknázni igyekvő nonprofitoknak szóló accelerator programot is indított: a kiválasztott 21 szervezet pénzügyi támogatást, képzést és a cég szakembereinek bevonásával szervezett ingyenes tanácsadást is kap, hogy kiterjessze és finomangolja a generatív MI-használatát. A cég elsősorban a migrációs hullámmal együtt járó jogi problémákat kezelésével és az álhírek terjedésének megfékezésével kapcsolatos törekvéseket igyekszik támogatni a program keretében. A legtöbb nonprofit irodai eszközként tekint az MI-megoldásokra Az accelerator programban résztvevő szervezetekkel szemben a legtöbb nonprofit ma még az MI-megoldások adoptálásának korai fázisában tart. Többségük “kvázi irodai” eszközként a szövegírással és kutatással kapcsolatos feladatok megkönnyítésére használja az MI-t; a legnépszerűbb rendszer továbbra is az OpenAI fejlesztette ChatGPT. Elsősorban támogatási javaslatokat, közösségi média posztokat íratnak az applikációkkal, de stratégiai fontosságú feladatokat még ritkán bíznak rájuk. Jared Chung, a Google.org programja által támogatott egyik, oktatásfejlesztéssel foglalkozó nonprofit, a CareerVillage ügyvezetője szerint a technológiában ennél jóval nagyobb lehetőségek vannak: a gyakran komoly pénzügyi problémákkal, erőforráshiánnyal küzdő szervezetek “működési és kapacitási problémáira is jó megoldást jelenthet az MI”. Chung szerint a jelenlegi fejlettségi szintjükön ezek a rendszerek már komplex adatelemzési feladatokkal is meg tudnak birkózni, sőt arra is alkalmasak, hogy olyan chatbotokat építsenek a segítségükkel, amelyeket oktatási célokra – például az önkéntesek továbbképzésére – lehet használni. A Google.org szakértői által megkérdezett szervezetek négyötöde úgy véli, hogy a generatív MI nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy érdemben segítsék az általuk képviselt csoportok érdekérvényesítését, de sokan azt nyilatkozták, egyelőre hiányzik a kellő tudásuk, anyagi forrásuk, nincs elég képzett szakemberük ahhoz, hogy maradéktalanul kihasználhassák az új technológia előnyeit. Jóval nagyobb lehetőségeket rejt a technológia Lewin abban bízik, hogy idővel “egyre több segítő szervezet ismeri fel az MI-eszközökben rejlő lehetőségeket”. “Ha mi, mint társadalom nem kezeljük elég körültekintően ezt a technológiát, azt kockáztatjuk, hogy épp azokon a területeken nem profitálunk majd belőle, ahol a legnagyobb hasznot hajthatná” – emelte ki a szakember. A felmérés szerint elsősorban az oktatással és tudományos kutatással foglalkozó nonprofitok használják előszeretettel az MI-t. A megkérdezett szervezetek vezetőinek alig egynegyede nyilatkozott úgy, hogy “pontos elképzelései” vannak arról, hogyan segíthetnék ezek a megoldások érdemben a munkájukat. Ötből ketten mondták azt, hogy egyetlen kollégájuk sem kapott ezzel kapcsolatos képzést – és ami még szembetűnőbb: a kutatásban résztvevő 4600 szervezetből egy olyat sem találtak, ahol a munkavállalók többsége tudná, hogyan kell használni ezeket a megoldásokat.
#Nonprofitoknak #Társadalmi vállalkozás #Vállalatoknak

Beszélj úgy, hogy téged válasszanak!

Szijártó Adrienn, az Impact Training alapító-trénerének öt tippje a sikeres előadásokhoz. A téma nem elég: saját magadat is el kell adnod. Szeretnéd, hogy melléd álljanak, igen mondjanak neked. Szeretnéd, hogy emlékezzenek az üzenetedre. Mégis a körülötted lévő óriási információs zajban nem egyszerű kitűnni. Nap mint nap újabb és újabb konferenciák vannak, ahol előadunk, a munkahelyünkön egyik meetingről a másikra rohanunk, és a social media felületeken is posztolunk, sztorizunk, videózunk.  Mi segíthet, hogy a te üzeneted legyen az, ami a közönségeddel marad? Íme öt tipp arról, hogyan beszélj úgy, hogy téged válasszanak, ls kapcsolódjanak hozzád: Kiről szól az előadásod? Az előadás nem rólad szól. Nem a poziciódról, nem a tudásodról, nem arról, hány meggyőző számot rejtettél el a slide-okon. Keretezd át az előadást, megbeszélést a fejedben – még mielőtt nekiállnál a prezentációnak. Gondolkodj a közönséged fejével, és lásd meg, nekik mire van szükségük.  Tudod, hogy sietni fognak? Légy tömör. Sosem találkoztak még egymással? Csempéssz némi humort, érzelmet az előadásodba, hogy oldd a feszültséget. Kreatívoknak adsz elő? Nagyon figyelj arra, hogy vizuálisan is megkapó slide-okat készíts. És ami a legfontosabb, kérdezd meg magadtól: miért fontos itt és most a témám a többiek számára? Mit ad nekik? Legyél pillanatragasztó Ha felidézed az egyik kedvenc előadásodat, mire emlékszel belőle? Nekem az egyik kedvencem Jamie Oliver Ted Prize beszéde. Tudod mit csinált? Kiöntött egy egész talicska kockacukrot a színpadon. De nem kell ilyen messze menni, hazai céges környezetben, egyszer egy előadó a saját focis példáján keresztül vitt közelebb a belső motiváció megértéséhez. Pedig nem szeretem a focit. Mégis annyira egyszerű, annyira emberi volt a története, hogy rögtön megérintett.  Azok az előadások tudnak igazán emlékezetesek lenni, amelyeknek van egy olyan eleme, ami úgy működik, mint a pillanatragasztó. Azonnal a közönséged emlékezetébe ragasztja az adott pillanatot/gondolatot, és ami még fontosabb: az üzenetedet is.  Találj egy személyes történetet, egy példát, egy kelléket vagy épp egy mottót. Fontos, hogy mindenkihez és minden helyzethez más és más típusú star moment illik. Legyen egy sajátod. A sürgetés hatalma Kelts a hallgatóságodban olyan érzést, hogy ebből egyszerűen nem maradhatnak ki. Mutasd meg nekik, hogy amiről beszélsz, az a "most"-ban fontos, most kell tenni valamit, most van rájuk szükséged, most kell a változás.  Miért most kell tennünk a környezetünkért, miért most mondjon igent a főnököd a projektre, miért most kezdjen el veled együtt dolgozni az ügyfél, miért most vegye meg a terméked? Ez a technika segít abban, hogy megnyerd őket magadnak. Ugyanakkor ez vékony jég: figyelj arra, hogy ne csak azt hallják ki az előadásból, sietteted őket, nehogy elveszítsék a lelkesedésüket. Először koncentrálj arra, hogy megmutasd nekik, hová tartotok, és miért érdemes együtt útra kelni. Szegezd a székébe – rögtön! Te is tapasztaltad már, hogy az előadók köszönéssel, magyarázkodással vagy épp a klasszikus “arról szeretnék majd beszélni….” megoldással indítanak? Megbeszéléseken is gyakori élmény ez. Pedig a legtöbbször felesleges, zajteremtő, elveszi az izgalmas kezdés lehetőségét.  Éppen ezért tegyél egy gesztust a hallgatóságod felé: kösd le a figyelmüket az első pillanattól kezdve. Ehhez csak egy ütős kezdésre lesz szükséged.  Írd meg a beköszönő szövegedet. Indíthatsz egy saját sztorival, egy érdekes adattal, amivel felkelted az érdeklődést; egy izgalmas, inkluzív kérdéssel a közönséget is megmozgathatod.  Motiválj az energiáddal! Akármilyen érdekes és izgalmas is a mondanivalód, nem lesz átütő, ha hangerőben, dinamikában és testbeszédben azt üzened, magad sem hiszed el, hogy erről te itt és most beszélhetsz.  Az üzenetben rejlő erőt és energiát át kell adnod a hallgatóságnak. Ahhoz szeretünk kapcsolódni, akinek jó a kisugárzása, lelkesen és hitelesen beszél.  Hogyan tudod továbbadni ezt az energiát? Van, akinek arra van szüksége, hogy rengetegszer elpróbálja az előadást, mire a megtanult mondatok a sajátjai lesznek, és az egész olyan hatást kelt, mintha spontán mesélne. Van, akinek az segít, ha fokozatosan jut el a nagyobb közönséghez. Van, akinél beszédtechnikai trükkökhöz folyamodunk. Ilyenkor lehet azt látni, hogy az előadók a próbákon parafadugóval a szájukban járkálnak, vagy furcsa “tánclépéseket” gyakorolnak. Van, akinek az segít, hogy felidézi újra és újra miért is fontos számára a témája, és hogyan tud ezzel másokon segíteni.  Próbáld ki te is. Idézd fel újra, miért fontos számodra a témád. Mit szerettél meg benne? Miért hiszel benne? Meríts ebből az energiából és add ezt tovább. Ha további tippek is érdekelnek, iratkozz fel hétnapos e-mail-minikurzusunkra. Az ingyenes program során végigviszlek azokon a legfontosabb pontokon, amik garantálják, hogy olyan előadást tarthass, amit élmény lesz hallgatni, amihez aktívan kapcsolódnak a hallgatóid és továbbviszik a hírét.Hét napon keresztül minden nap egy levélben kapsz hasznos gyakorlati tanácsokat, hogy a következő előadásod profi legyen. A CIVILEKNEK IS SEGÍTÜNK“Egy jó ügyhöz jó üzenet kell!” - Van egy hagyományunk: Amikor elindul egy kiscsoportos előadástechnika képzésünk egy helyet mindig ingyenesen egy civil szervezetnek ajánlunk fel. A májusi Impact Lab, Legyél magabiztos és kreatív előadó képzésre van még egy szabad helyünk. Nézd meg a programot és csapj le a lehetőségre! Jelentkezz és írj az adrienn.szijarto@impact-training.hu címre!
#Társadalmi vállalkozás #Vállalatoknak

Frictionless giving: A kis- és középvállalkozások is sokat tehetnek azért, hogy élhetőbb és fenntarthatóbb legyen a világ

A felmérések szerint a nonprofit szervezetek működését biztosító források túlnyomó része nem a nagyvállalatoktól, vagy a Bill and Melinda Gates Foundation-hez hasonló magánalapítványoktól származik. A magánadományozók mellett a kis- és középvállalkozásoknak is kiemelt szerep jut a jobbító célú kezdeményezéseket felkaroló civil szervezetek támogatásában. A felmérések szerint a magánadományozóktól, illetve a kis- és középvállalkozásoktól (KKV-k) származó felajánlások egyre fontosabb szerepet játszanak a nonprofit szervezetek finanszírozásában. A kulcs nem a támogatásokra fordított összeg nagyságában, hanem a támogatás formájában van; egyre fontosabbá válik a “frictionless givin” – egy bizalmi alapú támogatási metódus, ami lehetővé teszi, hogy a szervezetek arra fordítsák a nekik folyósított pénzt, amire szeretnék, így működésüknek, fejlesztésüknek azt az ágát tudják megerősíteni, amelyiket a legfontosabbnak tartják. A frictionless giving (magyarul nagyjából “súrlódásmentes adományozás” – a szerk.) a nonprofit szervezetek támogatásának egy viszonylag új, akadálymentesített formája. Ahogy Suzanne Lerner, a Forbes Councils tanácstagja fogalmaz egy, az üzleti magazinban megjelent írásában: a módszer nagy előnye, hogy gyors átfutással és komolyabb megkötések nélkül biztosíthat forrásokat a nonprofitok számára; ráadásul nem csak a nagyvállalatok, vagy a Bill and Melinda Gates Foundation-hez hasonló milliárdos magánalapítványok, hanem a kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára is jó lehetőséget jelent a környezeti vagy társadalmi szempontból hasznos tevékenységet végző civilek támogatására. Korlátozás helyett támogatást “A frictionless giving nem csak a milliárdosok és a nagyvállalatok eszköze. A kis- és középvállalatok is komoly szerepet játszhatnak a az adományozás ezen új, hatékonyabb formájának elterjesztésében” – érvel Lerner. Mint írja, kevesen tudják, de világszinten a KKV-k jóval nagyobb arányban járulnak hozzá a nonprofit szervezetek támogatásához, mint a nagyvállalatok: a SCORE nevű, önkéntes vállalati mentorhálózat adatai szerint 250 százalékkal több pénzt fektetnek ebbe a szektorba, mint a “nagyok”; és a kisvállalatok tulajdonosainak 75 százaléka vesz részt az adományozásban. A szakértő szerint jelenleg az adományozással kapcsolatos legnagyobb probléma az, hogy a donorok úgy gondolják, egy nonprofit szervezetnek szűkre szabott büdzséből is ki kell jönnie. Sokuk csak bizonyos konkrét programokat hajlandó támogatni, mert nem akarják “elkényeztetni” ezeket a szervezeteket. Ez rossz megközelítés: hiszen a fenntartható működésükhöz a nonprofitoknak is hasonlóan sok működési területen kell jól teljesíteniük, mint egy vállalkozásnak. Ezért – ha hatékonyan akarnak működni – hasonlóan piacképes fizetéseket, élhető munkakörnyezetet, infrastruktúrát kell biztosítania a munkatársainak, mint egy piaci cégnek – ahogy ez egy profin menedzselt hazai alapítvány vezetőjével nemrég készült interjúnkban is elhangzott. Ezért fontos lenne, hogy mind több potenciális donor értse meg: korlátozás helyett támogatást kell nyújtaniuk a nonprofit szervezeteknek, és ennek remek eszköze lehet a frictionless giving. A kulcs a bizalom Lerner hangsúlyozza: a frictionless giving nem azt jelenti, hogy a cégek ne támogathatnának egy-egy, a számukra szimpatikus, fontos programot. De azt sem szabad elfelejteniük, hogy minden egyes általuk támogatott program plusz költségekkel terheli meg a szervezeteket, és – ideális esetben – ennek a finanszírozását is be kell tervezniük a CSR-stratégiájukba. Ha hajlandóak arra, hogy lehetővé tegyék, hogy a civilek rugalmasabb módon, különösebb “pántlikázás” nélkül használják fel az adományaikat, nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szervezet sikeresen működjön – jobban hasznosul a hozzájárulásuk. A szakértő szerint fontos lenne, hogy a potenciális donorok – a nagyvállalatok épp úgy, mint a KKV-k – újragondolják az adományozással kapcsolatos viszonyukat. “Ez egy alapvetően aszimmetrikus helyzet: a pénz a donoroknál van, a nonprofitoknak pedig szükségük van erre a pénzre” – írja. De ennek a dinamikának nem szabad meghatároznia a kettejük viszonyrendszerét: az elszámoltathatóság és a fölé-alárendeltség helyett inkább kölcsönös bizalmon alapú partneri viszonyban kellene gondolkozniuk. Hazai jó példák Tavaly év végén jelent meg a Forbes-ban Pistyur Veronika, a Bridge Budapest vezetőjének gondolatébresztő cikke a témában, amelyben néhány konkrét jó példát is bemutat azzal kapcsolatban, hogyan kaphat itthon - sajnos egyelőre csak néhány - nonprofit szervezet "frictionless" forrást az alap működésének finanszírozására. Nem korlátozástól mentes, de másfajta szabadságot mégis adnak azok a támogatások, amit nonprofit szervezetek különböző kapacitásfejlesztési programok megvalósítására kapnak. Ezek célja is a működés javítása, a forrásellátottság növelése, nem pedig célzott, a kedvezményezettekkel zajló programok megvalósítása. Ilyen egyedi mentorálással egybekötött programot futtat Magyarországon több nagy tanácsadó cég, vagy bank is, és kis és közepes vállalkozások számára biztosít ilyen támogatási lehetőséget a Scale Impact egyedi, hosszútávú kapacitásfejlesztési programja, amelyben a kisebb cégek limitált pénzügyi és szakmai erőforrásai összeadódva számukra releváns nonprofit szervezetek fejlődését teszik lehetővé. Ha cégként Ti is csatlakoznátok ilyen kezdeményezéshez, keress meg minket, és segítünk elindulni!
#Egészség #Jógyakorlatok #Nonprofitoknak #Sikersztorik #Társadalmi ügyek #Társadalmi vállalkozás

”Azt szeretnénk, hogy Magyarországon mindenki a legjobb, legegészségesebb életet élje” – Interjú Németh Franciskával és Kocsis Péterrel a Healing Communications alapítóival

Sorozatsztárból lett ápoló, férjével egy, az egészségegyenlőségért küzdő nonprofit kommunikációs ügynökséget vezet. Több, fontos közfeladatokat ellátó projektet is visznek: a surgossegi.info online ügyeletkereső és betegedukációs platform mellett az ápolókat segítő Healers.hu-t és a János Kórház megbízásából a Babára várva online szüléskészítő tanfolyamot is elindították. Németh Franciska és Kocsis Péter hisz abban, hogy a jó minőségű egészségügyi ellátás mindenkit megillet. Németh Franciska népszerű sorozatszínészből, a Barátok közt sztárjából lett ápoló, majd az egészségügyi esélyegyenlőségért – az “egészségegyenlőségért” – küzdő nonprofit kommunikációs ügynökség, a Healing Communications alapítója. Férjével, Kocsis Péterrel évek óta dolgoznak azért, hogy az egészségügyben érintett emberek – a betegek épp úgy, mint az alapellátás gerincét adó ápolók – hozzájuthassanak az őket érintő tudáshoz, információkhoz, a mindennapi életüket és munkájukat támogató szolgáltatásokhoz. Első projektjük a surgossegi.info volt: egy ingyenesen elérhető online ügyeletkereső alkalmazás és betegedukációs platform, amelynek segítségével bárki könnyen megkeresheti, melyik kórházba, ügyeletre kell bemennie, ha sürgős panasza, egészségügyi problémája van. “A surgossegi.info a GyermekSOS.hu gyerekügyeletkereső oldalból nőtte ki magát, amit közel tíz évvel ezelőtt, 2014 decemberében indítottunk el. A célunk az volt, hogy egy olyan folyamatosan frissülő, könnyen kereshető adatbázist hozzunk létre, ami megkönnyíti a betegek és hozzátartozóik számára, hogy a lehető legkönnyebben és leggyorsabban megtalálják a lakóhelyükhöz legközelebbi ügyeleti helyeket. Ez egy igazi »szerelemgyerek«”, büszkén mondhatom, hogy ma már négy-ötszáz felhasználója van naponta – magyarázza Németh Franciska. Mint mondja, ez: a páciensek pontos és megbízható információkkal való ellátása közhasznú vállalkozásuk alapfilozófiája is egyben. “Korábban komoly gondot okozott, hogy sokan nem tudták, hova forduljanak, ha egészségügyi problémájuk akad – hangsúlyozza. – Volt, hogy egy-egy páciens két-három kórházat is megjárt, mire a megfelelő helyre irányították, komoly fájdalommal küzdve, lázas betegen órákig bolyongott a városban, mert nem tudta, hol van az az ügyeleti hely, ahol ellátják. Márpedig ez már önmagában is egészségegyenlőségi kérdés: hiszen alapvető állampolgári joga mindenkinek, hogy a lehető leghamarabb ellássák.” ”Amikor az egészségről beszélünk, emberi életekről beszélünk" Franciska biztos, jól jövedelmező állást hagyott ott, hogy az egészségügyben dolgozhasson. “Mielőtt »bekopogtam« volna a János Kórház gyerektraumatológiái osztályára, modellkedtem, egy népszerű tévésorozatban szerepeltem, és kommunikációs szakemberként is dolgoztam; huszonkilenc évesen az Iskolagyümölcs-program kommunikációs igazgatója voltam – meséli. – Szép irodám volt, jó fizetésem, elismerték a munkámat. Mégsem éreztem igazán elégedettnek magam, ezért elhatároztam, elvégzem az OKJ-s iskolát, és ápolónak állok.” A gyereknevelés és a férjével közös családi vállalkozás most minden idejét leköti, de lélekben továbbra is ápoló maradt. “Miután megszületett a kisfiam, döntenem kellett, hogy a vállalkozással foglalkozom, vagy a kicsik betegágya mellett dolgozom. Az előbbit választottam – de tudom, hogy előbb-utóbb úgyis visszamegyek majd a kórházba.” A Healing Communications második projektje a Healers krízismenedzsment-program volt, amely az ápolókat és ápolónak készülő fiatalokat igyekszik támogatni különféle képzésekkel, iskolaválasztással, pályakezdéssel kapcsolatos tanácsadással, karrierportállal és egyéb szolgáltatásokkal. “A Healers egyik legfontosabb célja a krónikus ápolóhiány enyhítése – mondja Kocsis Péter, a cég ügyvezetője. – Ez is az egészségegyenlőség megteremtésének egyik fontos eszköze lehet: hiszen egy mesterképzést végzett közösségi ápoló nagyon sok olyan feladatot el tud látni, amelyek – mint például a szűrőprogramok, a helyi nőgyógyászati ellátás megszervezése, vagy a betegedukációs kampányok lebonyolítása – nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a falvakban, kisebb településeken élő emberek is jobb ellátáshoz, fontos információkhoz jussanak, ami nagyban javíthatja az egészségtudatosságukat, és ezzel az egészségi állapotukat is.” Franciska hozzáteszi: “Nem szabad elfelejteni, hogy amikor az egészségről beszélünk, emberi életekről beszélünk. Ha egy anyukának, teszem azt, az menti meg az életét, hogy helyi nővér noszogatására időben elmegy méhnyakszűrésre, felgyógyulva egészségben felnevelheti a gyerekét. Ezért is igyekszünk felhívni a figyelmet az egészségegyenlőség fontosságára: ez egy komoly dolog, ami valamennyiünk életére alapvető hatással van.“ Közfeladat-jellegű, ingyenes szolgáltatásokat fejlesztenek A Healing harmadik fő projektje a Babára várva online születésfelkészítő tanfolyam. “A koronavírus-járvány okozta kihívásra reagálva adaptáltuk az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő szülésfelkészítő előadásait a vezető hazai e-learning platformra. Nem csoda, hogy a világviszonylatban is egyedülálló képzés Magyarország legnépszerűbb online tanfolyama lett: a mai napig az egyetlen ingyenes, online elérhető szülésfelkészítő, amely átfogóan nyújt segítséget a várandósoknak és leendő édesapáknak.” Mivel a projektjeik többsége közfeladat-jellegű, ingyenes szolgáltatásokat nyújt, a cég működésének alapfeltétele a finanszírozási források felkutatása. “A surgossegi.info nem termel bevételt. Szerencsére kaptunk rá az NKFIH-tól (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal) és az ITM-től (Innovációs és Technológiai Minisztérium) is támogatást, de ezeket az összegeket az utolsó fillérig a fejlesztésre, az arculat frissítésére, a kommunikáció és a közösségi médiatartalmaink hirdetésére fordítottuk – fejtegeti Péter. – Gyártottunk podcast-adásokat, edukációs videókat; mindez nagyon szép kihívás és remek lehetőség volt, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy sokakkal megismertessük ezt a szolgáltatást.” Franciska azt mondja, nagy szerencse, hogy a férjét is “be tudta húzni” a családi vállalkozásba. “Nagy részben neki, az ő kommunikációs és marketingszakmai tudásának köszönhető, hogy a Healingből jól prosperáló cég lett. Péter profi és fegyelmezett: nagyon komoly munkamorállal, amivel engem is sikerült »megfertőznie« – vallja. – Mielőtt megismertem, egyfolytában rohannom kellett: ide kaptam-oda kaptam, ha két műszak között éppen akadt pár üres órám, gyorsan frissítettem az ügyeleti helyek adatbázisát, vagy beadtam egy határidős pályázatot. De aztán belépett az életembe – és ezzel nem csak egy férjet, hanem egy fantasztikus munka- és üzlettársat is kaptam.” Péter hosszú évek óta foglalkozik kommunikációval és marketinggel. “Az ügynökségi oldalon kezdtem, miután elvégeztem az egyetemet, főként lakossági kommunikációban dolgoztam. Egyik kampányt gyártottuk a másik után; eleinte még elégedetté tett, amikor láttam, hogy a munkámnak köszönhetően egy-egy ügyfél mennyivel több sört, tornacipőt vagy autót ad el, de aztán elkezdtem tűnődni: “Rendben, de mi ennek a valós társadalmi hatása?” Hiába törtem a fejem, nem nagyon találtam ilyet. Nem csoda, hogy amikor a feleségem megkörnyékezett, nem szállnák-e be a cégbe, örömmel mondtam igent.” ”Tudjuk, mit csinálunk és miért” Kettejük munkájának köszönhetően a Healing mára sikeres egészségügyi kommunikációs és tanácsadó vállalkozássá fejlődött, ügyfeleik között magánellátóhelyek, állami egészségügyi intézmények és gyógyszeripari cégek is vannak. Ápolóknak szóló oktatóvideóik az egyetemi tananyagba is bekerültek. “Ma már nincs már olyan ápolószakos hallgató, aki ne találkozott volna a MEDukáció-videóinkkal, nem csoda, hogy már a harmadik évadot gyártjuk” – lelkesedik Franciska. Péter siet hozzátenni: a videók népszerűsége őket is meglepte. “A YouTube-csatornánkon szereplő anyagok megtekintésszáma tavaly lépte át az egymilliót. Csak fogtuk a fejünket: annál is inkább, mivel jó ha ötödennyi ápoló- és orvostanhallgató van az országban.” Franciska azt mondja, a számukra nagyon fontos, hogy a vállalkozásuk átláthatóan működjön. “Hozzánk bármikor jöhet a revizor, minden számlánk, szerződésünk rendben van. Ez a céges kultúránk része – magyarázza. – Lehet, hogy kicsit kevesebbet keresünk, mintha »okosban csinálnánk«, de nekünk így esik jól, így áll kézre." Úgy látja, nonprofit vállalkozásként szerencsések, hogy van stabil bevételtermelő tevékenységük. "Nem akarok szerénytelen lenni, de a saját területünkön a legjobbak közé tartozunk. Tapasztalt ápolóként jól ismerem az egészségügy színét is, fonákját is, a saját bőrömön tapasztaltam meg, hogyan működik, milyen kihívásokkal küzd ez a szektor. Péternek pedig olyan marketingkommunikációs szaktudása van, ami a versenyszférában is megállja a helyét: a vállalkozáson kívül egy butikügynökségnél ia dolgozik, ahol nagy cégek kampányait viszi. Tudjuk, mit csinálunk és miért – és ezt a partnereink is értékelik.” Az egészség edukációs kérdés Franciska hangsúlyozza: annak ellenére, hogy társadalmi vállalkozásként működnek, a legfontosabb feladatuknak továbbra is a betegedukációt és az egészségegyenlőség meghonosítását tartják. “Nem szabadna, hogy ekkora különbségek legyenek az ország gazdagabb és szegényebb régióiban élő, eltérő háttérrel, anyagi helyzettel rendelkező emberek ellátásában – mondja. – Mi azt szeretnénk – és ezt nem tartjuk elérhetetlen ábrándnak –, hogy Magyarországon mindenki a lehető legjobb, legegészségesebb életet élje. Ha jelentősen nőne a népesség egészségben eltöltött éveinek száma – mert ebből a szempontból sajnos nagyon rosszul állunk. Úgy érezzük, egészségügyi kommunikációval foglalkozó nonprofitként sokat tehetünk azért, hogy javuljon ez az áldatlan helyzet; ez elsősorban edukációs kérdés: ha meg tudjuk tanítani az embereket arra, hogy jobban odafigyeljenek a fizikumukra, egészségesebben étkezzenek, rendszeresen eljárjanak a szűrővizsgálatokra, megtanulják, hogyan működik az ellátási lánc, milyen jogaik és lehetőségeik vannak biztosítottként, már nagyot léptünk előre. Ahogy azzal is, ha – például oktatással, karrier-tanácsadással, a korai kiégést megelőző mentálhigiénés programokkal – rá tudjuk venni az ápolókat, hogy a pályán maradjanak. Hiszen egy képzett közösségi ápoló nagyon sokat tehet azért, hogy a szűkebb környezetében élő emberek egészségesebben éljenek.”
#Nonprofitoknak #Társadalmi vállalkozás

”A fundraising több puszta adománygyűjtésnél” – Interjú Mina Krisztinával, a Világszép Alapítvány partnerkapcsolati és kommunikációs vezetőjével

A hatékony fundraising, a nonprofit szervezetek működéséhez szükséges források előteremtése elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a jobbító szociális és környezeti célokat képviselő kezdeményezések hosszú távon is hatékonyan és fenntarthatóan működjenek. Mina Krisztina, a korábban az SOS Gyermekfalvaknál és az UNICEF-nél is ütőképes adománygyűjtő szervezetet építő szakember szerint ehhez elsősorban márkaépítés, kommunikáció, jelenlét és a társadalmi bázis egyben tartása szükséges. Mina Krisztina, az állami gondoskodásban élő gyerekeket támogató Világszép Alapítvány partnerkapcsolati és kommunikációs vezetője húsz éve dolgozik a nonprofit szektorban. Az SOS Gyermekfalvaknál kezdte, majd közel tíz éven keresztül az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány fundraising szekciójának vezetője volt. “Mindig a gyerekvédelemben dolgoztam, az SOS Gyermekfalvaknál, az UNICEF-nél és most, a Világszép Alapítványnál is az volt a feladatom, hogy egy kis adománygyűjtő csapatból nagyobb, komplexebb, hatékonyabb szervezetet építsek” – mondja. Krisztina az üzleti szektorban kezdte, miután lediplomázott, egy tanácsadó cégnél dolgozott. "Aztán családom lett; úgy éreztem, nem fogom tudni összeegyeztetni az üzleti világ kihívásait, tempóját a gyerekneveléssel. Elkezdtem »kímélőbb« munkát keresni, így kerültem az SOS Gyermekfalvakhoz. Akkor még nem tudtam, valójában mi az a »fundraising«, de hamar rájöttem, hogy tulajdonképpen sales és marketing. Ugyanúgy el kell adnod egy terméket, mint a »piaci világban«, csak itt nem tejfölt vagy autókat értékesítesz, hanem jobbító szándékú kezdeményezéseket, programokat. Közgazdász diplomám van, de a lelkem mélyén mindig marketingesnek éreztem magam, nem csoda, hogy megfogott ez a feladat.” Fotó: Világszép Alapítvány Krisztina azt mondja, a nonprofit szervezeteknél többnyire olyan emberek dolgoznak, akik gondolkodásmódjukat, mentalitásukat tekintve nagyon hasonlítanak egymásra. “Ez egy személyiségtípus, ebben a szektorban jellemzően »segítő típusú« emberek találják meg a hivatásukat – fejtegeti. – Ilyenek a tanárok, az orvosok és a szociális munkások is; de a támogatóink között is számos olyan emberrel találkoztam, akik természetüknél fogva ebbe a nyitott, érdeklődő, segítő személyiségtípusba tartoznak – a segítő munka irányába gravitálnak.” Több, mint adománygyűjtés Krisztina hangsúlyozza: a fundraising több puszta adománygyűjtésnél. “Ez egy sokrétű, komplex feladatkör. Mi nem »kalapozunk«: a civil szervezetek nem alamizsnát gyűjtenek, hanem a társadalmi szempontból értékes és fontos, hiánypótló munkájukhoz igyekeznek forrásokat előteremteni – hangsúlyozza. – Márpedig ez tényleg fontos munka, sokszor állami feladatokat is kénytelenek vagyunk átvállalni.” Mint mondja, a fundraising akkor működik jól, ha a forrásokat, együttműködéseket kínáló adományozók és forprofitok is tisztában vannak ezzel a ténnyel. “Mi akkor végezzük jól a munkánkat, ha a támogatóink inspiráló és pozitív, a szó valódi értelmében »partneri kapcsolatként« tekintenek a közös munkánkra. Olyan együttműködésként, ami értéket teremt.” Egy profi fundraisernek számtalan különböző területet kell átlátnia és kézben tartania. “Ez egy rendkívül széles spektrumú, összetett feladatkör. Minél több potenciális támogatói réteget szeretnénk megszólítani, annál több feladatot kell menedzselnünk. Nem mindegy, hogy a magánszemélyekre, a pályázatokra, vagy a vállalati donorokra célzunk; nem mindegy, hogy egyszeri támogatásokat gyűjtünk, vagy hosszútávú együttműködéseket szereznénk kiépíteni – részletezi a fundraising szakember. – Tudnunk kell, melyik csoportot milyen módszertanok alapján lehet megszólítani; tisztában kell lennünk azzal, hogy az egyes vállalatok milyen CSR-stratégiát visznek, milyen pályázatok futnak éppen; hogy milyen társadalmi és gazdasági folyamatok alakítják a cégek és magánszemélyek adományozási kedvét, szokásait.” A jó fundraising-stratégia kialakításának első lépése a tervezés. “Ezt nem lehet megspórolni. Le kell ülni – kockás füzet, ceruza –, és áttekinteni, milyen tevékenységeink vannak, milyen fejlesztéseket, programokat szeretnénk elindítani, és milyen forrásokat kell előteremtenünk ahhoz, hogy mindezt finanszírozni tudjuk. Aztán találni kell egy profi fundraisert, akit – hogy valóban a teljes munkaidejét nekünk dedikálhassa – meg is fizetünk: egy szakembert, aki képes lefordítani a céljainkat stratégiára, a stratégiát kampányokra, együttműködésekre tudja bontani, és elég jó »people skill-jei« vannak ahhoz, hogy a forrásteremő tevékenység másik alaposzlopával, a kommunikációs csapattal is jó viszonyt ápoljon.” Brand a lelke mindennek Mina Krisztina szerint a fundraising a márkaépítéssel kezdődik. ”Márkát és ismertséget kell építeni, és ha lehet, személyes kapcsolatokat kialakítani a reménybeli támogatókkal. Az sem árt, ha van némi marketingbüdzsénk, mert így, fizetett hirdetésekkel egy szélesebb társadalmi bázist tudunk megszólítani. Nem kell nagyvállalati mértékű marketingköltésre gondolni: viszonylag kis költségvetésből is hatékony online kampányoka indíthatunk – sorolja. – Fontos, hogy a közösségi médiapiaccal kapcsolatban is képben legyünk: a Facebook és az Instagram mellett a Linkedin is egyre jobb felületet jelent a támogatók elérésére, mozgósítására.” Mina elismeri: egy nagyobb szervezetnek – mint amilyen például az UNICEF – könnyebb dolga van a támogatók megszólításában, mint egy kisebb, kevésbé ismert versenytársának. “Az UNICEF-nél komoly médiavásárlásokat is eszközölhettünk, lehetőségünk volt arra, hogy mélyebben végiggondoljuk, melyik csatorna milyen célcsoportokat ér el, milyen műsorkörnyezetben szeretnénk elhelyezni a hirdetéseinket és a többi. A médiacégek – legyen szó nyomtatott lapokról, online médiumokról, televíziós csatornákról, vagy éppen plakáthelyeket értékesítő ügynökségekről – kifejezetten hasznos partnerek lehetnek egy brand awereness kampány elindításában: még akkor is, ha sokuk nem pénzzel, hanem szolgáltatással, hirdetési felülettel támogatja a nonprofit szervezeteket.” Fotó: Világszép Alapítvány A fundraising szakember úgy látja, a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k) is egyre nyitottabbak az adományozásra. “Ebben a szektorban óriási a potenciál: egyre több az olyan nyereséges és fenntartható módon működő KKV, amelyek vezetői nyitottak arra, hogy társadalmi, környezeti ügyeket támogassanak – vélekedik. – Őket felkutatni és megszólítani nehéz. Nehéz, de nem lehetetlen: érdemes az őket érdeklő konferenciák, szakmai események szervezőin keresztül megkörnyékezni a kisebb cégeket, vagy a Linkedin-en felvenni velük a kapcsolatot. Erős társadalmi bázissal biztos finanszírozás alapokat lehet építeni Mina Krisztina hangsúlyozza: a biztos és hosszú távon is fenntartható működéshez stabil, folyamatosan motivált, tájékoztatott, egyben tartott társadalmi bázisra van szükség. “Az »aprómunkát« nem lehet megspórolni, a közösségépítéshez és a közösség megtartásához elengedhetetlen a folyamatos közösségi média-jelenlét, a hírlevél-küldés, digitális eszközök használata, a támogatóinkat megszólító események szervezése – húzza alá. – A vállalati együttműködések fontosak – de azért az önkéntesek és a civil támogatók a legpotensebb, legelkötelezettebb segítőink.” A szakember úgy látja, a cégek adományozási kedve egyenes arányban van a gazdasági teljesítménnyel. “Ebből a szempontból is a GDP a legfontosabb arányszám: ha a gazdasági teljesítmény növekszik, több támogatásra számíthatunk, ha csökken, akkor kevesebbre – mondja. – Az elmúlt évek bizonytalansága – a COVID mellett az ukrajnai háború és az ezek nyomán fellépő rekordinfláció hatásai is egyértelműen érezhetők – sajnos a fundraising-együttműködésekre is hatással van, egyre nehezebb hosszú távú megállapodásokat kötni. Pedig a nonprofit és forprofit szféra együttműködése olyan, mint egy házasság: minél stabilabb, kiegyensúlyozottan, minél hosszabb távra szól, annál inkább megéri mindkét érdekelt félnek." Formabontó, jó ötletekkel a hosszútávú együttműködésekért Mina Krisztina az UNICEF-nél több olyan együttműködést is tető alá hozott, amelyekre a mai napig büszke. "Az egyik a Pagony Könyvkiadóval és a József Attila-díjas íróval, Berg Judittal közös Két kis dínó a világ körül nevű program. Ez egy egyedi előfizetői logikára felépített támogatói modell: azok a családok, akik regisztrálnak a programra, egy havi 2500 forintos, rendszeres adomány fejében megkapják a két kis dinoszaurusz, Trikó és Nyamm »UNICEF-es világjárásáról« szóló mesekönyvet, egy az utazásaik helyszíneit bemutató térképet, mappát, infokártya-csomagot, matricákat, és ami a legfontosabb, a gyerekeik havonta névre szóló képeslapot kapnak azoktól a társaiktól, akikkel a mesék főszereplői utazásaik során megismerkednek – mondja Mina Krisztina. – Ez már a társadalmi vállakozás határterülete: ugyan támogatást gyűjtünk, de cserébe értékes szolgáltatást, tartalmat is nyújtunk. Ez egy nagyon érdekes koncepció, ami lehetőséget teremt arra, hogy valóban hosszútávú kapcsolatot építsünk ki a támogatóinkkal." A szakember az UNICEF Magyar Suzuki Zrt-vel kötött támogatási megállapodását is kiemelkedően jó konstrukciónak tartja. "A vállalat évek óta komoly összegekkel segíti a gyerekvédelmi szervezet munkáját: az egyik évben egy gyerekbántalmazás elleni kampányt indítottunk, a másikban gyerekjogi konferenciát szerveztünk, a harmadikban gyerekneveléssel kapcsolatos tartalmakat állítottunk elő és terjesztettünk a támogatásukkal – mondja. – Ez az együttműködés azért tud hosszú távon is sikeres maradni, mert meg tudtuk fogalmazni a közös értékeinket, a közös üzenetünket, ami ebben az esetben a »biztonság«: a családok és a gyerekek biztonsága. Ez egy olyan üzenet, amit a Suzuki is hatékonyan be tud építeni a kommunikációjába – hiszen egy autógyártó számára a biztonság kiemelten fontos érték –; egy szerencsés kapcsolódási pont, amelynek köszönhetően értékes, a cég kommunikációjában is jól használható tartalmak jönnek létre."
#Társadalmi vállalkozás #Vállalatoknak

Mi ez a társadalomtudatosság? Csak nem valami woke őrület megint?

ESG-tanácsadóként olykor előfordul, hogy egy-egy megbeszélésen a területtel mélyebben először találkozó másik fél valamiféle progresszív woke-misszionáriusnak hisz engem, aki safe space-eket szeretne létrehozni a cégüknél, ahol transzgender emberek arról tartanak előadást, hogy hogyan nevezzék át a szomszédos utcát. Ilyenkor vagy vad magyarázkodásba kezdenek, hogy ők mennyire toleránsak és befogadóak, vagy egyszerűen csak a lehető legrövidebb válaszokat kapom a kérdéseimre, miközben tapintani lehet az ellenállást a levegőben. Szerencsére némi idő árán, előzetes anyagokkal, vagy helyszíni bevezetés révén ezt a mítoszt lehet kezelni, és az előítéleket el lehet oszlatni. Az ESG “S” betűje valóban a társadalmi kérdésekről szól, de szakmai oldalról semmi köze a napjainkban a nyilvánosságot elárasztó kultúrharc jellemző témaköreihez, amelyekkel minden oldalról feleslegesen hergelik az embereket. Az egyik legfontosabb üzenet, amit mindenkinek elmondok, és ha kell, gyakran meg is ismételek az, hogy az ESG egy erősen adatalapú terület, ahol a megítélés javításához, a kockázatok csökkentéséhez, és a pénzügyi, környezeti, társadalmi eredmények fejlesztéséhez a megfelelő indikátorokon keresztül vezet az út. Ezeknek éppen az a célja, hogy a társadalomra gyakorolt hatást vizsgálja, éppen úgy, ahogyan az “E” betűnél a környezetterhelést nézik meg. Ahhoz, hogy ki meleg, hetero, abortuszpárti vagy ezt ellenző, és egyébként is mit csinál a szabadidejében, semmi köze a cégnek, és általában nincs is befolyása arra, hogy az adott szervezet milyen hatással van a körülötte élő, vele együttműködésben lévő társadalomra. Ha nincs szó szobordöntögetésről, vallási kérdésekről, szexuális hovatartozásról és humoros megjegyzéseken való intézményes megsértődésről, akkor a Social pillér milyen fontosabb területeket foglal magában? A válaszhoz korántsem csak a tapasztalatokat, hanem az olyan cél- és jelentési keretrendszereket is érdemes alapul venni, mint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG-k), vagy a GRI (Global Reporting Initiative), amelyeket nagyvállalatok tízezrei alkalmaznak ESG folyamataikban, és jelentéseikben. A legfontosabb területek egyike itt mindenképpen a munkavállalóké. Az ESG ritkán vizsgálja a fizetéseket, maximum azok arányát a felsővezetői juttatásokhoz képest, de a munkakörülményeket, a biztonságot, a munka-magánélet egyensúlyát, a képzési lehetőségeket viszont szinte mindig. Ezek nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy ez az igencsak fontos stakeholder csoport hogy érzi magát a munkahelyén, és érdekei megfelelő szinten tudnak-e érvényesülni. Ha itt nagyjából rendben van minden az jelentős hatékonyságjavulást és hosszútávú stabilitást jelent a vállalatnak. Ha valaki bármilyen szintű vezetőként életében csak egyszer kérlelte egy alkalmazottját, hogy ne mondjon fel, az pontosan tudja, miről beszélek. Az ESG ezen belül kiemelt figyelmet fordít az egyenjogúságra a munkahelyen és csakis a munkahelyen. Itt a legfontosabb szinte minden esetben a nemi esélyegyenlőség (és véletlenül sem az egyenlőség önmagában), amelyhez nagyon specifikus kulcsindikátorok szoktak tartozni a Fenntarthatósági és egyéb releváns jelentésekben. Számos vizsgálat kimutatta, hogy a diverzitás, a különböző háttér, tudás, tapasztalat és személyiség (természetesen kellő tudás és tapasztalat mellett) a vezető testületekben jobb, kiegyensúlyozottabb döntéseket eredményez, ami mind a pénzügyi eredményekben, mind a hibák alacsonyabb számában tetten érhető. Ezt is számos kutatás visszaigazolta, így az ideális állapot az, ha akár csak egy kisebb cég vezetésében is vannak nők, férfiak egyaránt, nagyjából a teljes munkavállalói aránnyal közel megegyező szinten, és természetesen minden más lényeges faktort, emberi tényezőt is figyelembe véve. Az sem lehet kérdés, hogy mennyire fontos az ügyfelekkel, fogyasztókkal szemben tanúsított felelős magatartás. Ez leginkább az ő egészségükkel, biztonságukkal kapcsolatos, hiszen aligha kell ecsetelni milyen kockázatokkal és költségekkel jár, amennyiben a gyártás, kiszolgálás során olyan hiba történik, ami maradandó sérülést, netán halálesetet okoz, és akkor még nem is beszéltünk a cég vezetőinek, alkalmazottainak a lelkiismeretéről. Egészen friss példa, hogy a Szentkirályinak nemrég rengeteg palack vizet kellett visszahívnia, mert egészen abszurd módon azokba tisztítószer került. Ha hasonló esetek többször is előfordulnak, az egy súlyos vörös zászló nemcsak a vásárlóknak, hanem a befektetőknek is. Az egészségügyi, jóllétre vonatkozó kockázatok nem csupán a munkavállalókra és fogyasztókra hatnak, hanem a helyi közösségekre is. Ha egy cég ezzel nem foglalkozik kellően, az hatalmas botrányt tud okozni, ami nálunk fejlettebb országokban olyan mértékű lehet, hogy nemcsak valóban fájó bírságokat, de még az adott üzem, telephely bezárását is okozhatja. Magyarországon ez igen ritka, de elegendő arra gondolni, hogy Samsung SDI Göd mellett lévő akkumulátorgyára milyen súlyos zaj- és talajszennyezést okozott a városnak, megkeserítve a közelben lakók életét. Azt hiszem abban mind egyetérthetünk, hogy ezek a területek, amik csak az ESG egyik pillérének fontosabb részeit, példáit érinti, valóban fontosak, valóban jelentős hatással vannak a stakeholderek nagy részére, mérhetőek, összehasonlíthatóak és pénzügyi következményekkel is járnak, amennyiben az adott vállalat ezeket nem kezeli megfelelően. A fentieket számos, GRI alapú, vagy egyéb kulcsindikátor (ún. KPI-ok) révén a magukat komolyan vevő intézmények, szervezetek, cégek mérik, és így célkitűzéseket is meg tudnak határozni hozzájuk. Ezáltal javítva hatékonyságukat, csökkentve kockázataikat, segítve az összes résztvevőt, valamint lehetővé téve azt, hogy éjszakánként nyugodtan aludjanak. Mert ezek a valóban fontos kérdések, túllépve a kultúrharcon, a kézzel fogható problémák és adatok világában, ahol Az ESG emiatt nem egy egyszerű terület, hiszen nagyon sok tényezőre, adatra kell odafigyelni, és ehhez belső folyamatokat is létre kell hozni. A jó hír az, hogy KKV-k, kisebb szervezetek esetén elegendő szűkebb indikátor listákat gondozni, és számos jó gyakorlat van, ami révén mindezen kockázatokat jelentős mértékben le lehet csökkenteni, vagy adott akár el is lehet tüntetni. Hogy miként, arról lesz szó a cikksorozat következő részében. Azt hiszem abban mind egyetérthetünk, hogy ezek a területek, amik csak az ESG egyik pillérének fontosabb részeit, példáit érinti, valóban fontosak, valóban jelentős hatással vannak a stakeholderek nagy részére, mérhetőek, összehasonlíthatóak és pénzügyi következményekkel is járnak, amennyiben az adott vállalat ezeket nem kezeli megfelelően. A fentieket számos, GRI alapú, vagy egyéb kulcsindikátor (ún. KPI-ok) révén a magukat komolyan vevő intézmények, szervezetek, cégek mérik, és így célkitűzéseket is meg tudnak határozni hozzájuk. Ezáltal javítva hatékonyságukat, csökkentve kockázataikat, segítve az összes résztvevőt, valamint lehetővé téve azt, hogy éjszakánként nyugodtan aludjanak. Mert ezek a valóban fontos kérdések, túllépve a kultúrharcon, a kézzel fogható problémák és adatok világában, ahol Az ESG emiatt nem egy egyszerű terület, hiszen nagyon sok tényezőre, adatra kell odafigyelni, és ehhez belső folyamatokat is létre kell hozni. A jó hír az, hogy KKV-k, kisebb szervezetek esetén elegendő szűkebb indikátor listákat gondozni, és számos jó gyakorlat van, ami révén mindezen kockázatokat jelentős mértékben le lehet csökkenteni, vagy adott akár el is lehet tüntetni. Hogy miként, arról lesz szó a cikksorozat következő részében. Faluvégi Balázs 25 éve van jelen befektetés-szakmai területen, és több mint tíz éve foglalkozik etikus befektetésekkel, illetve a Környezetre (Environment), Társadalomra (Social) és Felelős Vállalatirányításra (Governance) vonatkozó ESG elemzéssel. Társ-alapítóként startupjával elnyerte a BBVA nagybank globális versenyén a Legjobb Fintech a Fenntartható Pénzügyekért díjat. Megoldásaival és tanácsaival segítette többek között az egyik legismertebb hazai pénzintézetet, a régió egyik legnagyobb energiavállalatát, illetve az egyik legelismertebb magyar egyetemet ESG fejlesztésben. Blue Valew néven ezen a területen, saját, mindent átfogó módszertan alkotott meg. A számos tőzsdei cégnek és KKV-nak ESG tanácsadást és zöld finanszírozást elősegítő Stradamus Zrt. tanácsadó testületének a tagja.
#Nonprofitoknak #Társadalmi vállalkozás

Segíteni azoknak, akik segítenek – Nonprofitok, társadalmi vállalkozások fejlesztése service design módszertannal, és design thinking szemlélettel

Mivel a nonprofit szervezeteknek nem profitközpontú az elsődleges céljuk, ezért a pénzügyi stratégiák és a forrásallokációk főként a szervezet missziójának és céljainak megvalósítására összpontosítanak. A pénzügyi forrásokat inkább a tevékenységek finanszírozására, a szolgáltatások fejlesztésére és a közösség támogatására használják fel, ezért sokszor valóban külső segítségre, vagy támogatásra szorulnak, mert nem profitorientált szempontok vezérlik őket. Tulajdonképpen a nonprofit szervezetek hozzáállása a profithoz sokkal inkább az emberi és társadalmi javak előmozdítására összpontosít, mintsem a pénzügyi nyereség maximalizálására, ennek megfelelően az ilyen szervezetek pénzügyi és üzleti döntései a társadalmi és közösségi hatásokon alapulnak, és nem a profitközpontú szempontokon. Azt feltételezhetnénk, hogy éppen emiatt egy civil szervezet fejlesztése más megközelítéssel kell, hogy történjen, mint egy forprofit szektorban tevékenykedő vállalaté. Ha a service design felől közelítek, akkor az biztos, hogy az eszközök ugyanazok, de az elvek és a szempontok a fenti megállapítások miatt mások lehetnek. A mostani cikkemben kifejezetten egy service design megközelítésű projektet mutatok be, ami igazából olyan, mint egy állatorvosi ló, hiszen jól modellezi azt törekvést is, amit a social business kezdeményezéssel indítottunk útjára, és aminek a módszertani fókuszában a service design áll.Viszonylag messzire megyünk, de a jó esettanulmány megér egy ilyen távlatú kitérőt. Mattia Tamborini, berlini UX designer esettanulmánya azért egy jó példa arra, hogyan lehet service design-megközelítésű fejlesztéssel segíteni azoknak, akik segítenek, mert jól tipizálható általa a service design eszközök használata és a megközelítés is. 2019-ben egy 2 hetes UX design alapozó táborban Tamborini egy valós társadalmi hatású projektet akart megvalósítani, ezért a projektje fókuszába a civil szervezeteket és a nonprofit szektort helyezte. A service design folyamat teljes egészén végighaladva a projekt elején, azaz a kutatási/ divergens szakaszban 4 fő feltételezéssel ált elő a civil szervezetekkel kapcsolatban: Lassúak és nem eléggé hatékonyak a folyamataik Design gondolkodásra van szükségük ahhoz, hogy fejleszteni tudják a folyamataikat Hiányoznak a kompetenciáik a tervezési módszertanok terén, és nem is használják őket megfelelően Különösen a legkisebbek nem rendelkeznek elég erőforrással Forrás: https://medium.com/@tamborini.mattia/impact-a-case-study-about-design-thinking-for-helping-who-help-359f09d4132 A kutatási szakasz ezután arra irányult, hogy a fenti hipotézisek vagy alátámasztásra kerüljenek, vagy megcáfolhatóvá váljanak. Tamborini - saját elmondása szerint - meg volt győződve arról, hogy a civil szervezeteknek és a design világnak, sokkal többet kéne kommunikálnia egymással, azért, hogy megtörténjen egyfajta kölcsönös edukáció az eszközök és módszertanok tekintetében, ami nagy valószínűséggel javítaná a civil szektor szervezeti működését és ezáltal a társadalmi hatását is. Miután megvoltak a hipotézisei, felállított egy kutatási tervet, amiben a következőkre kereste a választ: létezik- e kapcsolat és együttműködés a civil szervezetek és a design területen dolgozók között, akár nemzetközi szinten is? megérteni, hogy milyen módszertanokat, eszközöket és megközelítéseket használnak a civil szervezetek munkájuk során mind a központban, mind a terepen? annak megértése, hogy a tervezési gondolkodás módszertana javíthatja-e a folyamatok minőségét és a végső felhasználókra gyakorolt hatást? A kutatási kérdések meghatározása után meghatározta a kutatási eszközöket: online kérdőív, kvantitatív adatok gyűjtéshez és insightok meghatározásához mélyinterjúk távoli eszközről, kvalitatív információk gyűjtéséhez és insightok meghatározásához megfigyelés/ shadowing, a civil szervezet működésébe való belemerülés szekunder kutatás/ a téma kontextusba helyezése Az online kutatásból kapott eredmények alapján a 60 válaszadó 63%-a nyilatkozott úgy, hogy civil szervezetének nincs sem digitális, sem innovációs csapata, 53%-a nem ismeri a design thinking módszertanát, és 50%-uk 5-ből 3-as szintű elégedettséget adott a civil szervezete végeredményével és hatásával kapcsolatban. A szekunder kutatásból az derült ki, hogy körülbelül 10 millió civil szervezet létezik a világon. Ezek mind nagyon különböző szegmensekben tevékenykednek, az egészségügytől az érdekérvényesítésig, a gyermekvédelemtől a katasztrófavédelemig. Minden operatív feladatot és projektet megosztanak a központ (ahol a döntéseket hozzák) és a terep (ahol a projekteket végrehajtják) között. A mélyinterjúkból, amit 10 érintettel készített (5 ebből központi dolgozó, 5 terepmunkás), az derült ki, hogy központi szinten hiányoznak a standardizált folyamatok. Rossz a kommunikáció a különböző csapatok között, különösen központi szinten, ráadásul elavult módszertanokat használnak a belső folyamataik menedzselése során. A projektek megvalósításánál kétfajta "tervezési" módszertant használnak: projektciklus-menedzsment és a változáselméleti gondolkodásmódot. Mivel sok szerep, igény és probléma lép fel egy civil szervezet esetében, ezért a kutatás elég sok kihívást jelentett, és jelenthet minden olyan kutatónak, aki ezzel a területtel foglalkozik. Ezért a projekt fókuszába ezután kifejezetten a központi egység került, és a továbbiakban erre összpontosított. Forrás: https://medium.com/@tamborini.mattia/impact-a-case-study-about-design-thinking-for-helping-who-help-359f09d4132 A problémát a következőképpen fejtette ki: a civil szerveztek dolgozóinak módot kell találniuk a csapatok közötti belső kommunikáció javítására, emellett standardizált folyamatokra van szükségük. Ez nem csak a napi munkát, hanem a végeredményt és a civil szervezet hatásával kapcsolatos elégedettséget is befolyásolja. A hipotézis állítása: „úgy véljük, hogy a civil szervezetek számára kidolgozott design thinking módszerekkel segíthetjük a dolgozókat abban, hogy javuljon a csapatok közötti kommunikáció.”A service design módszertan szerint a következő lépés az, hogy megfogalmazzuk a HMW (how might we) kérdésünket. Ez ebben az esetben így hangzott: „Hogyan segíthetnénk a civil szervezetek munkatársait abban, hogy hatékonyabb legyen a kommunikáció a különböző csapatok között, növelve ezzel a tevékenységük minőségét és ezáltal az eredményekkel való elégedettséget központi szinten?" A választ egy perszóna személyén keresztül kereste, akit Camillának nevezett el. A perszóna alkotása egy jó módszer arra, hogy reprezentálja azt a célközönséget, akire a szolgáltatásunkat tervezzük. Általuk könnyebben érthetővé válnak a felhasználókkal való kapcsolatos információk és szükségletek, és rajtuk keresztül érthetőbben tudjuk modellezni azt a csoportot, akire tervezünk. Forrás: https://medium.com/@tamborini.mattia/impact-a-case-study-about-design-thinking-for-helping-who-help-359f09d4132 A projekt előrehaladtával Tamborini rájött, hogy nem egy terméket, hanem egy szolgáltatást fog tervezni, ezért elkészítette egy civil szervezet journey map-jét, ami 8 lépésből áll, és az igényektől a projekt megvalósításáig tart. Forrás: https://medium.com/@tamborini.mattia/impact-a-case-study-about-design-thinking-for-helping-who-help-359f09d4132 A legjobb gyakorlatok, a tudásmegosztás és a kulcsszereplők bevonása köré szerveződő oktatás és tudatosítás nagyon hasznos lehet mindenki számára. Ezért Tamborini azt a megoldást választotta, hogy szolgáltatását a design thinking képzésekre és workshopokra összpontosítja, amelyek kizárólag a civil szervezetekre fókuszálnak. Így születetett meg az IMPACT ötlete. Az az ügynökség, ahol design thinking és service design módszertant oktatnak, hogy a civilek elsajátítva ezeket az eszközöket fejleszteni tudják a saját belső folyamataikat és szolgáltatásaikat. Az első prototípus pedig ezeknek a workshopoknak az első kísérleti eseménye volt, melynek fókuszában a jobb belső kommunikáció kialakítása ált. A Social business 2024 empowered by Visa projektünkkel nagyon hasonló elképzelést szeretnénk megvalósítani: támogatni és segíteni a civil szervezetek bevételtermelő tevékenységének a kialakítását service design és design thinking módszertanokkal.
#Leszakadó régiók #Nonprofitoknak #Társadalmi diverzitás #Társadalmi ügyek #Társadalmi vállalkozás

”Jó látni, mekkora örömöt szerzünk ezeknek az embereknek” – Az Adománytaxi olaszliszkai adományútján jártunk

Az Adománytaxi évek óta szervezi a különböző hátterű emberek megismerkedését támogató vidéki útjait. Az egésznapos programok során közösségi piacot, gyerekfoglalkozásokat, családlátogatásokat rendeznek, céljuk, hogy a szociális ellátás, a közösségépítés és a társadalmi érzékenyítés elemeit ötvözve tegyenek egy szolidárisabb, fenntarthatóbb társadalomért. A múlt héten Olaszliszkára látogattak, ahova mi is elkísértük őket. Az olaszliszkai városháza kultúrterme zsúfolásig tele, jó száz-százötven helyi lakos válogat a hosszú asztalokon felhalmozott ruhák, játékok, ágyneműk, használati tárgyak között. Férfiak, nők, az anyjuk karjába, szoknyájába kapaszkodó gyerekek nyüzsögnek a teremben; ölszám hordják a megvásárolni kívánt portékát a “kasszához”: a kijárat mellett felállított asztalok mögött az Adománytaxi Alapítvány önkéntesei kétségbeesett igyekezettel próbálják tartani az iramot a lelkes vevőkkel. “Megszoktuk már, hogy mindenhol sok a kuncsaft, de megmondom őszintén, ekkora rohamra nem készültünk fel. Sem testben, sem lélekben” – mondja homlokát törölgetve Fenyő Péter csapatvezető, a szervezet önkéntese. Pedig van gyakorlata az ilyen közösségi piacok szervezésében, társaival együtt már számos hasonló jótékonysági akcióban vett részt. Fenyő Péter, az Adománytaxi önkéntese (Fotó Hello Nonprofit) Az alapítvány vidéki útjai során hátrányos helyzetű településeket keres fel, hogy segítő szándékú felajánlóktól származó, javarészt használt, de azért még használható, jó minőségű, olcsón megvásárolható termékeket vigyen az ott élőknek. Most is egész teherautóra való árut fuvaroztak a Bodrog folyó partján fekvő községbe. “Ezek a vásárok mindig eseményszámba mennek. Nem csoda, az ilyen kis településeken nincs se pláza, se nagyobb bolt, ráadásul sokan azt sem engedhetik meg maguknak, hogy felutazzanak Miskolcra vásárolni" – mondja Kiss Judit, aki Fenyőhöz hasonlóan rutinos önkéntes. Kiss hangsúlyozza: nem ajándékba adják, hanem jelképes áron, 50-100-200 forintért értékesítik az összegyűjtött adományokat. “Ezeknek az embereknek fontos, hogy ne azt érezzék, alamizsnát hozunk – hangsúlyozza. – Boldogok, hogy ők is »fogyasztók lehetnek«, jó látni, mekkora örömöt szerzünk nekik.” Sokan vásároltak (Fotó: Hello Nonprofit) Elkél a támogatás Az eladásokból befolyó pénzzel helyi partnereiket – jobbára civil szervezeteket, érdekvédelmi tömörüléseket – támogatják, akik fejlesztésekbe, programokba forgatják a bevételt. Most például gyereknapot szerveznek – ezt szavazta meg a közösség. “Liszkán sok a gyerek. A kicsik nagyon fognak örülni a felhajtásnak, így már megengedhetjük magunknak, hogy édességet osszunk, ugrálóvárat béreljünk, szórakoztató programot szervezzünk nekik. Talán még cukorágyúra is futja majd” – mondja mosolyogva Orsós Péter, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat vezetője. "Talán még cukorágyúra is futja" – Orsós Péter, a helyi roma önkormányzat vezetője (Fotó: Hello Nonprofit) Az Adománytaxi évek óta szervez ehhez hasonló adományutakat. Céljuk, hogy lehetőséget nyújtsanak a különböző hátterű embereknek a találkozásra. “Ilyenkor nem csak közösségi piacot szervezünk, hanem gyerekfoglalkozásokat is tartunk, családokat látogatunk, és arra is lehetőségünk van, hogy személyesen elbeszélgessünk a partnereinkkel” – sorolja Fenyő. Itt, Olaszliszkán különös jelentősége van a segítő szervezetek munkájának: a cirka ezerötszáz lakosú község lakóinak jó hetven százaléka roma, ráadásul sokuk munkanélküli. “Főleg idénymunka jut, ráadásul a Szögi-gyilkosság óta (2006-ban Szögi Lajos tiszavasvári tanárt egy félreértés miatt olyan súlyosan megvert egy csapat romának mondott helybéli, hogy a férfi belehalt a sérüléseibe – a szerk.) rossz híre van a helyi cigányságnak, sokan panaszkodnak, hogy hiába próbálnak elhelyezkedni, ha meghallják, hol élnek, nem tartanak rájuk igényt” – mondja Orsós Péter. Sok a gyerek (Fotó: Hello Nonprofit) Beteg gyerekekkel, segítség nélkül A családlátogatások évek óta fontos részét képezik az Adománytaxi vidéki útjainak, mi is ellátogattunk két sokgyerekes, rendkívül rossz körülmények között élő helyi családhoz. “Nehéz sorsú famíliák ezek, az egyikben két beteg gyereket nevelnek, a másikban nyolcan szoronganak egy alig harminc négyzetméteres, roskatag kis házban” – magyarázza Orsós. Mint mondja, a községben “sokan élnek súlyos szegénységben”; a helyzetet tovább rontja, hogy az alkohol mellett az olcsó szintetikus drogokat is egyre többen használják.  Az önkormányzattól nem kapnak segítséget (Fotó: Hello Nonprofit) Az általunk meglátogatott családok láthatóan valóban nehéz körülmények között élnek. Olaszliszkán sok a romos, düledező ház, a szegénység mellett a pár évvel ezelőtti “nagy árvíz” is komoly pusztítást végzett. Első vendéglátóink otthona sem kivétel: az apró, egyszobás lakást ugyan megpróbálták a magunk módján kicsinosítani, de pénz, források híján nem sok sikerrel, a falakról szinte folyik a nélkülözés. “Nem könnyű így. A nagyobbik lányom beteg, már betegen született, mindkét szemére vak, egyfolytában rohamai vannak, és komoly tanulási nehézségekkel küzd" – mutat a szoba végében felállított ágyon kucorgó, láthatóan ijedt gyerekre az édesanya. Mint mondja, az önkormányzattól nemigen kapnak segítséget. “Szerettem volna kijárni, hogy felvihessem a falubusszal Miskolcra, a kórházba, de kerek perec megtagadta a polgármester úr. Azt mondta, az nem ilyesmire van; hát mégis mire, ha nem arra, hogy kontrollra vihessem a beteg gyerekemet?” Ennek ellenére keményen tartja magát. “Nem könnyű sors ez, de amit tudunk megteszünk.” Elunta a cicaharcot (Fotó: Hello Nonprofit) A másik család is nehezen él. A kis ház előtt szemtelen macska incselkedik egy kajla fülű, drapp-fehér kiskutyával, a blöki hamar elunja a cicaharcot, és inkább hozzánk szalad egy kis simogatásért. Rendezett külsejű, fiatal családanya fogad minket a kertkapuban. “Jöjjenek be, üljenek le, megkínálhatom magukat egy kapucsínóval?” – invitál kedvesen. A hajlék szűkös, az asszony azt mondja, nyolcan laknak harminc négyzetméteren. “Nagy a család – nevet. – A férjem most nincs itthon, a Balatonnál van hetes munkában; a fiaim is hiányoznak: egyikük hegesztőnek tanul, a másikuk panzióüzemeltetésből képezi magát. De úgy is kell, mindig mondjuk nekik, hogy az iskola fontos, »Nem nekem tanulsz, hanem magadnak!«” Adománytaxi: az adományozás inkább eszköz, mint célAz Adománytaxi megszületését a 2015-ös menekültválság inspirálta. “A segítő tömeg tenni akarása megindító és egyben inspiráló volt. Láthatóvá vált, hogy milyen sokan, sokféleképpen szeretnének és tudnak segíteni, ahogy az is, ha adományozásról van szó, hihetetlen lehetőségeket rejt a főváros” – írják az alapítvány honlapján. A szervezet még abban az évben elkezdte az adománygyűjtés és a vidéki utak szervezését, miközben a társadalmi érzékenyítésre és a közösségépítésre is egyre nagyobb hangsúlyt fektettek. 2017 óta működnek bejegyzett civil szervezetként, ma már számos programjuk, köztük az Adományút mellett a TAXITURI jótékonysági Second hand vállalkozás is fut. A szervezet tevékenysége a szociális ellátás, a közösségépítés és a társadalmi érzékenyítés előnyeire építkezik. “Missziónk eléréséhez az adományozás inkább eszköz, mint cél” – hangsúlyozzák. 
#ESG #Társadalmi vállalkozás #Vállalatoknak

A fiatal és képzett munkavállalók CSR-tudatos cégeknél akarnak dolgozni

Az Y és Z generáció tagjai egyre nagyobb fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a környezeti- és társadalmi felelősségvállalást zászlajukra tűző cégeknél dolgozhassanak. Az employer branding egyik legfontosabb eleme a CSR lett – ami több tanulmány szerint ma már nagyobb súllyal esik latba a fiatal diplomások munkahelyválasztásánál, mint a premizálási rendszer vagy a képzések. A Recruiter.com nemrégiben hosszú cikket szentelt az employer branding és a vállalati társadalmi-környezeti felelősségvállalás témájának. Mint írják a globális munkaerőhiány miatt egyre fontosabbá váló toborzásban komoly szerepet játszik a cégek CSR-tevékenysége: a munkavállalók – különösen a jól képzett, egyetemről frissen kikerülő diplomások – számára egyre meghatározóbb szempont, hogy olyan szervezetnél helyezkedhessenek el, amely mindennapi működése során etikusan jár el, és valóban aktívan hajlandó tenni a szűkebb és tágabb környezetében tapasztalható problémák orvoslásáért. Az oldal egy negatív példán keresztül mutatja be, milyen kárt okozhat egy vállalat reputációjának, ha “érzéketlenül” viselkedik: az amerikai Wayfair bútoráruház néhány évvel ezelőtt kétszázezer dollár értékben szállított hálószobai berendezéseket az amerikai-mexikói határ mentén felállított gyerektáborokat üzemeltető BCFS-nek, és ezzel igencsak felbőszítette a dolgozóit. A cég vezetői a tiltakozásra értetlen vállvonogatással és egy, az X-en (korábban Twitter) közzétett nyílt levéllel válaszoltak, amelyben azt írták, nem tartják feladatuknak, hogy “politikai kérdésekben állást foglaljanak”, és teljesen rendben lévőnek találják, ha egy olyan szervezettel üzletelnek, amely “a hatályos törvényeknek megfelelően működik” – még akkor is, ha az illető szervezet történetesen bevándorló gyerekek elzsuppolásával foglalkozik is. A dolgozókat nem nyugtatta meg a cég mentegetőzése. Közel ötszázan csatlakoztak ahhoz, a tiltakozó akcióhoz, amelyet a vállalat bostoni székhelye melletti Copley Parkban rendeztek. A helyi média által megkérdezett munkavállalók hangsúlyozták: alapvetően elégedettek a munkájukkal és a céggel, ahol dolgoznak. Csak a BCFS-sel kötött megállapodást tartják vállalhatatlannak. Olyannyira, hogy a megélhetésüket sem restek kockáztatni azért, hogy kifejezzék a nemtetszésüket. Ahogy egy, a CBS-nek nyilatkozó Wayfair-munkatárs mondta: “Nagyon sokan jutottak arra, hogy ez az ügy fontosabb annál, mint a munkájuk megtartása.” A fiatalok nem csak a munkahelyválasztás, hanem a saját beszerzéseik során is figyelembe veszik a cégek CSR-tevékenységét Ahogy azt a Mayfair példája is mutatja, a munkavállalók ma már többet várnak a munkáltatójuktól, mint tisztességes fizetést és versenyképes juttatásokat. Különösen a fiatalok: az Y és a Z generáció tagjai egyre fontosabbnak tartják, hogy a cég, ahol dolgoznak komolyan kivegye a részét a szociális és környezeti folyamatok alakításából – valódi CSR-tevékenységet folytasson, és a maga eszközeivel “jobbá tegye a világot”. A Reflektive, az Egyesült Államok egyik legnagyobb HR-menedzsment platformjának 2019-es kutatása szerint a negyven év alatti amerikai munkavállalók több mint fele számításba veszi a munkakeresés során, hogy milyen vállalati felelősségvállalási stratégiával rendelkezik a cég, ahol el akar helyezkedni. Kétharmaduk úgy nyilatkozott, hogy a vállalati CSR-programok ösztönzőleg hatnak a munkateljesítményükre. Hatvannégy százalékuk szerint a munkaadójuk társadalmi felelősségvállalási stratégiája közvetlen összefüggésben van a munkavállalói elégedettségre. Több mint felük mondta azt, hogy a saját beszerzéseik során is számításba veszik, hogy a cég, amelytől vásárolnak, rendelkezik-e komolyan vehető CSR-tevékenységgel. A Z generáció tagjai a legkritikusabbak A világszerte elismert kutatócég, a McKinsey jelentése szerint a Z generáció még az Y generációnál is fontosabbnak tartja a társadalom- és környezettudatos munkahelyválasztást és vásárlást. “A Z generáció fogyasztással kapcsolatos fő motivációja úgy személyes, mint közösségi szinten az »igazságkeresés« – hangsúlyozzák, kiemelve: itt az ideje, hogy a vállalatok “újragondolják, milyen értékekkel igyekeznek megszólítani a fogyasztóikat, és mind a marketingtevékenységük, mind a munkahelyi politikájuk kapcsán őszintén, a saját értékeiket felvállalva kommunikáljanak.” A Recruiter.com elemzője kiemeli: a fiatalok dominálta munkaerőpiacon egyre fontosabbá válik, hogy a cégek valódi értéket teremtő, komolyan vehető CSR-stratégiát folytassanak. Ennek alapvető feltétele, hogy hatékonyan integrálják a társadalmi felelősségvállalást az üzletfejlesztési terveikbe, és olyan ügyeket támogassanak, amelyek összhangban vannak a saját tevékenységükkel. Az oldal a szoftverfejlesztéssel foglalkozó Autodesket hozza fel példaként, amely “olyan nonprofit szervezeteket, start-upokat és vállalkozókat támogat ingyenes szoftverekkel, képzéssel és támogatással, amelyek a vállalat Technology Impact Programja keretében a pozitív társadalmi és környezeti hatások elérését tűzik ki célul.” Fontos szempont az átláthatóság is: ha egy cég hatékonyan kommunikálja a CSR-tevékenységét a dolgozói felé, nagyobb valószínűséggel képes megtartani őket, és új, tehetséges és fiatal munkavállalókat toborozni. Fontos a munkavállalók visszajelzése A Recruiter.com szerzője szerint az is fontos, hogy a cégek kellően változatos CRS-programokat kínáljanak a dolgozóiknak. Minél több lehetőség közül választhatnak, annál valószínűbb, hog megtalálják az egyedi érdeklődésüknek megfelelőt; mint írják, a hagyományos csapatépítőket is kiválthatják közös jótékonysági akciókkal, ami jelentősen növelheti a szervezeten belüli kohéziót. A portál a cégen belüli felmérések, “mini-közvéleménykutatások” fontosságát is hangsúlyozza. Ezek segítségével felmérhető, hogy melyek azok a felkarolandó ügyek, amelyeket a munkavállalók fontosnak tartanak, ami lehetővé teszi, hogy a vállalatok a saját szervezetükre szabják, saját dolgozóik elvárásai és igényei szerint optimalizálják a CSR-tevékenységüket. A rugalmasság is fontos szempont. A szakértők szerint nagyban javíthat egy cég megítélésén, ha a szervezett jótékonysági akciók, CSR-programok mellett lehetővé teszi a kollégáinak, hogy munkaidejük egy részét a maguk által kiválasztott ügyeknek, segítő szervezeteknek ajánlják fel. “Ha a dolgozóknak lehetőséget adunk arra, hogy olyan ügyeket támogassanak, amelyeket fontosnak éreznek, lojálisabbak lesznek, és a saját munkájukat is fontosabbnak érzik” – írják. A hazai fiataloknak is egyre inkább számít, hogy CSR-tudatos vállalatoknál dolgozhassanak A Randstad kutatása szerint a versenyképes fizetési és a vonzó juttatási csomag mellett a magyarországi munkavállalók számára egyre inkább fontos, hogy jó munkahelyi környezetben dolgozhassanak. A "munkahelyi közérzet" megítélésében komoly szerepet játszik az is, hogy milyen programokban, munkaidőn kívüli aktivitásokban vehetnek részt a dolgozók – ezt a felmérés szerint a magyarok az európai átlaghoz képest is nagyobb arányban veszik figyelembe. Nem véletlen, hogy a legnépszerűbb munkaadók listáját évek óta stabilan olyan nagy cégek vezetik, amelyek – mint a Magyar Telekom, az OTP Bank Nyrt., vagy a Robert Bosch Kft. – komoly hangsúlyt fektetnek a társadalmi felelősségvállalásra és a munkavállalóik mentális egészségére. Utóbbi különösen fontos a hazai munkavállalóknak, az adatok szerint 53 százalékuk olyan cégnél szeretne dolgozni, amely a jóléttel és a mentális egészséggel kapcsolatos juttatásokat kínál.