Mi ez a társadalomtudatosság? Csak nem valami woke őrület megint?

ESG-tanácsadóként olykor előfordul, hogy egy-egy megbeszélésen a területtel mélyebben először találkozó másik fél valamiféle progresszív woke-misszionáriusnak hisz engem, aki safe space-eket szeretne létrehozni a cégüknél, ahol transzgender emberek arról tartanak előadást, hogy hogyan nevezzék át a szomszédos utcát. Ilyenkor vagy vad magyarázkodásba kezdenek, hogy ők mennyire toleránsak és befogadóak, vagy egyszerűen csak a lehető legrövidebb válaszokat kapom a kérdéseimre, miközben tapintani lehet az ellenállást a levegőben. Szerencsére némi idő árán, előzetes anyagokkal, vagy helyszíni bevezetés révén ezt a mítoszt lehet kezelni, és az előítéleket el lehet oszlatni.

Az ESG “S” betűje valóban a társadalmi kérdésekről szól, de szakmai oldalról semmi köze a napjainkban a nyilvánosságot elárasztó kultúrharc jellemző témaköreihez, amelyekkel minden oldalról feleslegesen hergelik az embereket. Az egyik legfontosabb üzenet, amit mindenkinek elmondok, és ha kell, gyakran meg is ismételek az, hogy az ESG egy erősen adatalapú terület, ahol a megítélés javításához, a kockázatok csökkentéséhez, és a pénzügyi, környezeti, társadalmi eredmények fejlesztéséhez a megfelelő indikátorokon keresztül vezet az út. Ezeknek éppen az a célja, hogy a társadalomra gyakorolt hatást vizsgálja, éppen úgy, ahogyan az “E” betűnél a környezetterhelést nézik meg.

Ahhoz, hogy ki meleg, hetero, abortuszpárti vagy ezt ellenző, és egyébként is mit csinál a szabadidejében, semmi köze a cégnek, és általában nincs is befolyása arra, hogy az adott szervezet milyen hatással van a körülötte élő, vele együttműködésben lévő társadalomra. Ha nincs szó szobordöntögetésről, vallási kérdésekről, szexuális hovatartozásról és humoros megjegyzéseken való intézményes megsértődésről, akkor a Social pillér milyen fontosabb területeket foglal magában? A válaszhoz korántsem csak a tapasztalatokat, hanem az olyan cél- és jelentési keretrendszereket is érdemes alapul venni, mint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG-k), vagy a GRI (Global Reporting Initiative), amelyeket nagyvállalatok tízezrei alkalmaznak ESG folyamataikban, és jelentéseikben.

  • A legfontosabb területek egyike itt mindenképpen a munkavállalóké. Az ESG ritkán vizsgálja a fizetéseket, maximum azok arányát a felsővezetői juttatásokhoz képest, de a munkakörülményeket, a biztonságot, a munka-magánélet egyensúlyát, a képzési lehetőségeket viszont szinte mindig. Ezek nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy ez az igencsak fontos stakeholder csoport hogy érzi magát a munkahelyén, és érdekei megfelelő szinten tudnak-e érvényesülni. Ha itt nagyjából rendben van minden az jelentős hatékonyságjavulást és hosszútávú stabilitást jelent a vállalatnak. Ha valaki bármilyen szintű vezetőként életében csak egyszer kérlelte egy alkalmazottját, hogy ne mondjon fel, az pontosan tudja, miről beszélek.
  • Az ESG ezen belül kiemelt figyelmet fordít az egyenjogúságra a munkahelyen és csakis a munkahelyen. Itt a legfontosabb szinte minden esetben a nemi esélyegyenlőség (és véletlenül sem az egyenlőség önmagában), amelyhez nagyon specifikus kulcsindikátorok szoktak tartozni a Fenntarthatósági és egyéb releváns jelentésekben. Számos vizsgálat kimutatta, hogy a diverzitás, a különböző háttér, tudás, tapasztalat és személyiség (természetesen kellő tudás és tapasztalat mellett) a vezető testületekben jobb, kiegyensúlyozottabb döntéseket eredményez, ami mind a pénzügyi eredményekben, mind a hibák alacsonyabb számában tetten érhető. Ezt is számos kutatás visszaigazolta, így az ideális állapot az, ha akár csak egy kisebb cég vezetésében is vannak nők, férfiak egyaránt, nagyjából a teljes munkavállalói aránnyal közel megegyező szinten, és természetesen minden más lényeges faktort, emberi tényezőt is figyelembe véve.
  • Az sem lehet kérdés, hogy mennyire fontos az ügyfelekkel, fogyasztókkal szemben tanúsított felelős magatartás. Ez leginkább az ő egészségükkel, biztonságukkal kapcsolatos, hiszen aligha kell ecsetelni milyen kockázatokkal és költségekkel jár, amennyiben a gyártás, kiszolgálás során olyan hiba történik, ami maradandó sérülést, netán halálesetet okoz, és akkor még nem is beszéltünk a cég vezetőinek, alkalmazottainak a lelkiismeretéről. Egészen friss példa, hogy a Szentkirályinak nemrég rengeteg palack vizet kellett visszahívnia, mert egészen abszurd módon azokba tisztítószer került. Ha hasonló esetek többször is előfordulnak, az egy súlyos vörös zászló nemcsak a vásárlóknak, hanem a befektetőknek is.
  • Az egészségügyi, jóllétre vonatkozó kockázatok nem csupán a munkavállalókra és fogyasztókra hatnak, hanem a helyi közösségekre is. Ha egy cég ezzel nem foglalkozik kellően, az hatalmas botrányt tud okozni, ami nálunk fejlettebb országokban olyan mértékű lehet, hogy nemcsak valóban fájó bírságokat, de még az adott üzem, telephely bezárását is okozhatja. Magyarországon ez igen ritka, de elegendő arra gondolni, hogy Samsung SDI Göd mellett lévő akkumulátorgyára milyen súlyos zaj- és talajszennyezést okozott a városnak, megkeserítve a közelben lakók életét.

Azt hiszem abban mind egyetérthetünk, hogy ezek a területek, amik csak az ESG egyik pillérének fontosabb részeit, példáit érinti, valóban fontosak, valóban jelentős hatással vannak a stakeholderek nagy részére, mérhetőek, összehasonlíthatóak és pénzügyi következményekkel is járnak, amennyiben az adott vállalat ezeket nem kezeli megfelelően. A fentieket számos, GRI alapú, vagy egyéb kulcsindikátor (ún. KPI-ok) révén a magukat komolyan vevő intézmények, szervezetek, cégek mérik, és így célkitűzéseket is meg tudnak határozni hozzájuk. Ezáltal javítva hatékonyságukat, csökkentve kockázataikat, segítve az összes résztvevőt, valamint lehetővé téve azt, hogy éjszakánként nyugodtan aludjanak. Mert ezek a valóban fontos kérdések, túllépve a kultúrharcon, a kézzel fogható problémák és adatok világában, ahol

Az ESG emiatt nem egy egyszerű terület, hiszen nagyon sok tényezőre, adatra kell odafigyelni, és ehhez belső folyamatokat is létre kell hozni. A jó hír az, hogy KKV-k, kisebb szervezetek esetén elegendő szűkebb indikátor listákat gondozni, és számos jó gyakorlat van, ami révén mindezen kockázatokat jelentős mértékben le lehet csökkenteni, vagy adott akár el is lehet tüntetni. Hogy miként, arról lesz szó a cikksorozat következő részében.

Azt hiszem abban mind egyetérthetünk, hogy ezek a területek, amik csak az ESG egyik pillérének fontosabb részeit, példáit érinti, valóban fontosak, valóban jelentős hatással vannak a stakeholderek nagy részére, mérhetőek, összehasonlíthatóak és pénzügyi következményekkel is járnak, amennyiben az adott vállalat ezeket nem kezeli megfelelően. A fentieket számos, GRI alapú, vagy egyéb kulcsindikátor (ún. KPI-ok) révén a magukat komolyan vevő intézmények, szervezetek, cégek mérik, és így célkitűzéseket is meg tudnak határozni hozzájuk. Ezáltal javítva hatékonyságukat, csökkentve kockázataikat, segítve az összes résztvevőt, valamint lehetővé téve azt, hogy éjszakánként nyugodtan aludjanak. Mert ezek a valóban fontos kérdések, túllépve a kultúrharcon, a kézzel fogható problémák és adatok világában, ahol

Az ESG emiatt nem egy egyszerű terület, hiszen nagyon sok tényezőre, adatra kell odafigyelni, és ehhez belső folyamatokat is létre kell hozni. A jó hír az, hogy KKV-k, kisebb szervezetek esetén elegendő szűkebb indikátor listákat gondozni, és számos jó gyakorlat van, ami révén mindezen kockázatokat jelentős mértékben le lehet csökkenteni, vagy adott akár el is lehet tüntetni. Hogy miként, arról lesz szó a cikksorozat következő részében.

Hasonló cikkek

#Társadalmi vállalkozás #Vállalatoknak

Beszélj úgy, hogy téged válasszanak!

Szijártó Adrienn, az Impact Training alapító-trénerének öt tippje a sikeres előadásokhoz. A téma nem elég: saját magadat is el kell adnod. Szeretnéd, hogy melléd álljanak, igen mondjanak neked. Szeretnéd, hogy emlékezzenek az üzenetedre. Mégis a körülötted lévő óriási információs zajban nem egyszerű kitűnni. Nap mint nap újabb és újabb konferenciák vannak, ahol előadunk, a munkahelyünkön egyik meetingről a másikra rohanunk, és a social media felületeken is posztolunk, sztorizunk, videózunk.  Mi segíthet, hogy a te üzeneted legyen az, ami a közönségeddel marad? Íme öt tipp arról, hogyan beszélj úgy, hogy téged válasszanak, ls kapcsolódjanak hozzád: Kiről szól az előadásod? Az előadás nem rólad szól. Nem a poziciódról, nem a tudásodról, nem arról, hány meggyőző számot rejtettél el a slide-okon. Keretezd át az előadást, megbeszélést a fejedben – még mielőtt nekiállnál a prezentációnak. Gondolkodj a közönséged fejével, és lásd meg, nekik mire van szükségük.  Tudod, hogy sietni fognak? Légy tömör. Sosem találkoztak még egymással? Csempéssz némi humort, érzelmet az előadásodba, hogy oldd a feszültséget. Kreatívoknak adsz elő? Nagyon figyelj arra, hogy vizuálisan is megkapó slide-okat készíts. És ami a legfontosabb, kérdezd meg magadtól: miért fontos itt és most a témám a többiek számára? Mit ad nekik? Legyél pillanatragasztó Ha felidézed az egyik kedvenc előadásodat, mire emlékszel belőle? Nekem az egyik kedvencem Jamie Oliver Ted Prize beszéde. Tudod mit csinált? Kiöntött egy egész talicska kockacukrot a színpadon. De nem kell ilyen messze menni, hazai céges környezetben, egyszer egy előadó a saját focis példáján keresztül vitt közelebb a belső motiváció megértéséhez. Pedig nem szeretem a focit. Mégis annyira egyszerű, annyira emberi volt a története, hogy rögtön megérintett.  Azok az előadások tudnak igazán emlékezetesek lenni, amelyeknek van egy olyan eleme, ami úgy működik, mint a pillanatragasztó. Azonnal a közönséged emlékezetébe ragasztja az adott pillanatot/gondolatot, és ami még fontosabb: az üzenetedet is.  Találj egy személyes történetet, egy példát, egy kelléket vagy épp egy mottót. Fontos, hogy mindenkihez és minden helyzethez más és más típusú star moment illik. Legyen egy sajátod. A sürgetés hatalma Kelts a hallgatóságodban olyan érzést, hogy ebből egyszerűen nem maradhatnak ki. Mutasd meg nekik, hogy amiről beszélsz, az a "most"-ban fontos, most kell tenni valamit, most van rájuk szükséged, most kell a változás.  Miért most kell tennünk a környezetünkért, miért most mondjon igent a főnököd a projektre, miért most kezdjen el veled együtt dolgozni az ügyfél, miért most vegye meg a terméked? Ez a technika segít abban, hogy megnyerd őket magadnak. Ugyanakkor ez vékony jég: figyelj arra, hogy ne csak azt hallják ki az előadásból, sietteted őket, nehogy elveszítsék a lelkesedésüket. Először koncentrálj arra, hogy megmutasd nekik, hová tartotok, és miért érdemes együtt útra kelni. Szegezd a székébe – rögtön! Te is tapasztaltad már, hogy az előadók köszönéssel, magyarázkodással vagy épp a klasszikus “arról szeretnék majd beszélni….” megoldással indítanak? Megbeszéléseken is gyakori élmény ez. Pedig a legtöbbször felesleges, zajteremtő, elveszi az izgalmas kezdés lehetőségét.  Éppen ezért tegyél egy gesztust a hallgatóságod felé: kösd le a figyelmüket az első pillanattól kezdve. Ehhez csak egy ütős kezdésre lesz szükséged.  Írd meg a beköszönő szövegedet. Indíthatsz egy saját sztorival, egy érdekes adattal, amivel felkelted az érdeklődést; egy izgalmas, inkluzív kérdéssel a közönséget is megmozgathatod.  Motiválj az energiáddal! Akármilyen érdekes és izgalmas is a mondanivalód, nem lesz átütő, ha hangerőben, dinamikában és testbeszédben azt üzened, magad sem hiszed el, hogy erről te itt és most beszélhetsz.  Az üzenetben rejlő erőt és energiát át kell adnod a hallgatóságnak. Ahhoz szeretünk kapcsolódni, akinek jó a kisugárzása, lelkesen és hitelesen beszél.  Hogyan tudod továbbadni ezt az energiát? Van, akinek arra van szüksége, hogy rengetegszer elpróbálja az előadást, mire a megtanult mondatok a sajátjai lesznek, és az egész olyan hatást kelt, mintha spontán mesélne. Van, akinek az segít, ha fokozatosan jut el a nagyobb közönséghez. Van, akinél beszédtechnikai trükkökhöz folyamodunk. Ilyenkor lehet azt látni, hogy az előadók a próbákon parafadugóval a szájukban járkálnak, vagy furcsa “tánclépéseket” gyakorolnak. Van, akinek az segít, hogy felidézi újra és újra miért is fontos számára a témája, és hogyan tud ezzel másokon segíteni.  Próbáld ki te is. Idézd fel újra, miért fontos számodra a témád. Mit szerettél meg benne? Miért hiszel benne? Meríts ebből az energiából és add ezt tovább. Ha további tippek is érdekelnek, iratkozz fel hétnapos e-mail-minikurzusunkra. Az ingyenes program során végigviszlek azokon a legfontosabb pontokon, amik garantálják, hogy olyan előadást tarthass, amit élmény lesz hallgatni, amihez aktívan kapcsolódnak a hallgatóid és továbbviszik a hírét.Hét napon keresztül minden nap egy levélben kapsz hasznos gyakorlati tanácsokat, hogy a következő előadásod profi legyen. A CIVILEKNEK IS SEGÍTÜNK“Egy jó ügyhöz jó üzenet kell!” - Van egy hagyományunk: Amikor elindul egy kiscsoportos előadástechnika képzésünk egy helyet mindig ingyenesen egy civil szervezetnek ajánlunk fel. A májusi Impact Lab, Legyél magabiztos és kreatív előadó képzésre van még egy szabad helyünk. Nézd meg a programot és csapj le a lehetőségre! Jelentkezz és írj az adrienn.szijarto@impact-training.hu címre!
#ESG #Vállalatoknak

Változó ESG-stratégiák: A környezeti fenntarthatóság mellett a társadalmi problémákra is egyre inkább odafigyelnek a cégek

Egy közelmúltban megjelent jelentés szerint egyre több európai és amerikai vállalat ismeri fel: ha szeretnének hosszú távon is fenntarthatóan és nyereségesen működni, a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos programjaikba is invesztálniuk kell. Szimpla "befektetés" helyett a vállalatirányítási stratégiájuk integráns részeként kell kezelniük az ESG-t. A világ egyik legnagyobb vállalati adatelemzéssel és kiberbiztonsággal foglalkozó tanácsadó cége, az S-RM a közelmúltban adta ki 2024-es ESG jelentését. Az 550 brit, francia, német, holland és amerikai vállalat, valamint kétszáz befektető bevonásával készült kutatás érdekes eredményeket hozott: az adatok szerint a cégek a környezeti fenntarthatóság mellett egyre inkább a társadalmi problémákra – mint az emberi jogok helyzete, a modernkori rabszolgaság, a sokszínűség, egyenlőség és befogadás (diversity, equity and inclusion – DE&I) feltételeinek biztosítása, a közösségi programok támogatása stb. – is odafigyelnek ESG-stratégiájuk kialakítása során. Az ESG Report 2024: The rise of social sutainability című jelentés készítői szerint az idei év komoly változást hozott a vállalatok ESG-vel kapcsolatos gondolkodásmódjában. Mint írják, a befektetők és a vállalati döntéshozók és a szakemberek egyaránt úgy látják, hogy az eddig legfontosabb szempontnak tartott környezeti fenntarthatóság mellett a cégeknek egyre többet kell költeniük ESG-büdzséjük “középső lábára”: a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos programokra is. “Miközben a környezeti fenntarthatóság továbbra is meghatározza a cégek stratégiáját, mind többen gondolják úgy, hogy a változó törvényi szabályozásnak, az erősödő stakeholder-nyomásnak és a emberi jogokkal, felelős beszerzéssel, egyéb szociális problémákkal kapcsolatos közérdeklődésnek köszönhetően a társadalmi felelősségvállalás is egyre fontosabbá válik.” Sok cég aggódik a CSDDD miatt A jelentés fő tanulságai szerint: a megkérdezett cégek 66 százaléka úgy látja, hogy a következő öt évben várhatóan jelentősen megemelkedik majd az ESG-költése, és ezen belül a társadalmi fenntarthatóságra is nagyobb összeget fordít majd 74 százalékuk úgy érzi, hogy “még nem egészen megfelelő” az ESG-érettsége az európai befektetők és vállalatok több mint 80 százaléka gondolja úgy, hogy nincs teljesen felkészülve a várhatóan tovább szigorodó ESG-szabályozásra és a vállalatok 77 százalékának nem szerepel az ESG-programjaiban a felelős beszerzés Az európai cégek közel egynegyede (23 százalék) a modernkori rabszolgaság elleni tagállami törvények és a környezeti, valamint emberi jogi kockázatok szigorú átvilágításáról szóló, tavaly decemberben elfogadott szabályozás (Corporate Sustainability Due Diligence Directive – CSDDD) miatt aggódik a leginkább. A jelentés szerzői szerint ez is azt támasztja alá, hogy a társadalmi felelősségvállalás egyre fontosabb szempont a számukra. A cégeknek is érdeke, hogy a vállaltirányítási stratégiájuk részévé tegyék az ESG-t Az S-RM jelentésének tanúsága szerint a befektetők és a vállalatok egynegyede (24, illetve 26 százalék) nem rendelkezik kellő tudással arra nézvést, hogy milyen, az iparágukra jellemző tipikus társadalmi és munkavállalói problémákkal kell szembenézniük. Ez komoly tudáshiányt mutat, amelyet hosszabb távon mindenképpen kezelni, orvosolni kell. Mint hangsúlyozzák, az ESG-vel kapcsolatos kétségek jelentős része épp abból származik, hogy sok cég szimpla befektetésként kezeli ezt a területet – ahelyett, hogy vállaltirányítás szerves és integráns részeként tekintene rá. Mint hangsúlyozzák, ez a szemléletmód komoly működési kockázatot jelenthet azoknak a vállaltoknak a számára, amelyek nincsenek tisztában azzal, milyen hatással lehet a reputációjukra, a stakeholder-karcsolataikra és a hosszútávú fenntarthatóságukra, ha nem mérik fel helyesen, hogyan vélekednek a tevékenységükről, politikájukról az ügyfeleik, a munkavállalóik, a befektetőik és a szélesebb értelemben vett közvélemény.
#Vállalatoknak

A tudatos fogyasztás a cégek működését is átláthatóbbá és etikusabbá teheti

A kutatások szerint az ártalmas üzleti működést tanúsító cégek bojkottálása mellett a fenntarthatóan működő vállaltok “pozitív diszkriminációja” is nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a globális gazdaság meghatározó szereplői lelkiismeretesebb politikát folytassanak. A tudatos fogyasztók régóta tisztában vannak vele, hogy megvannak az eszközeik arra, hogy hatást gyakoroljanak egy-egy vállalat működésére, politikájára. A fogyasztói bojkott komoly, sokszor jelentős sajtóvisszhangot kiváltó eszközét régóta alkalmazzák az elégedetlen ügyfelek világszerte: különösen napjainkban, amikor egyre több ember számára lesz fontos, hogy átlátható, környezeti és társadalmi szempontból felelősségteljesen működő cégeknél költsék el a pénzüket. Igen ám, csakhogy az egyre nagyobb tőkeerővel rendelkező multinacionális vállalatok korában könnyen előfordulhat, hogy ez az – oly sokáig hatékonynak tartott – eszköz is kontraproduktívnak bizonyul. A nagy cégek egyre több feltörekvő vállalkozást vásárolnak fel; ahogy a BBC-nek nyilatkozva Maurice Schweitzer, a The Wharton School of The University of Pennsylvania professzora is rámutatott: a fogyasztók hiába próbálnak egy adott márkát bojkottálni, ha közben az anyacég számos más alternatív brandet is birtokol. Schweitzer a Bud Light amerikai sörgyártót hozta fel példaként, amely ellen tavaly áprilisban ultrakonzervatív fogyasztók egy csoportja hirdetett kampányt, mert együttműködött egy ismert transznemű influenszerrel, Dylan Mulvaney-vel. Egy cég mind felett A Bud Light termékeit bojkottáló vásárlók abban bíztak, hogy komoly bevételkiesést okozhatnak a cégnek – nem tudván, hogy ha más termékeket választanak, akkor is könnyen meglehet, hogy a márka anyavállalatát, a több mint száz brandyt tulajdonló Anheuser-Busch-t gazdagítják. Schweizer hangsúlyozza: nem ritka, hogy a bojkottra kész fogyasztók ilyen helyzetbe kerülnek. A munkavállalóival kapcsolatos gyakorlata miatt sokat vitatott e-kereskedelmi vállalat, az Amazon például szintén számos népszerű céget – köztük a Whole Foods-t, az Audible-t, valamint a Netflix, a Facebook és az Airbnb szolgáltatásait hosztoló Amazon Web Services-t – tulajdonolja, így ha ellene szeretnének hatékony tiltakozó akciót hirdetni, szükségszerűen ezeket a márkákat és azok termékeit, szolgáltatásait is kerülniük kellene. A szakember szerint ezek a felvásárlások egyre nehezebbé teszik a vásárlók számára, hogy a klasszikus eszközökkel szorítsák rá a globális nagyvállalatokat az etikus működésre. A nagy cégek folyamatosan vásárolják fel az ígéretes startupokat és a kisebb, lokális piacokon jól beágyazott márkákat, ami szinte lehetetlenné teszi azt, hogy az ehhez hasonló akciók sikeresek legyenek. Ennek ellenére van megoldás: ahelyett, hogy az átláthatatlan, káros piaci praktikákat űző cégeket büntetnek, hatékonyabb, ha a jól tájékozott, tudatos vásárlók inkább konzekvensen támogatják azokat a cégeket, amelyekben megbíznak. Az etikus cégek támogatása lehet a megoldás Mint mondja, ez a fajta tudatos vásárlói magatartás előbb-utóbb rászorítja a vállalatokat arra, hogy etikusabban és átláthatóbban működjenek. Simon Morioarty, a Mintel piackutató cég EMEA-vezetője szerint ezt a trendet egyre több nagyvállalat döntéshozói ismerik fel, és ennek megfelelően igyekeznek változtatni a gyakorlatukon. “Egy márka könnyen elveszítheti a fogyasztói bizalmát. De az sem lehetetlen, hogy visszaszerezze azt – mondta a piackutató. – A fogyasztók alapvetően nem szeretik a változást, a bizonytalanságot. És a legtöbben éppen az ilyen jól ismert nagyvállalatoktól várjuk, hogy átsegítsenek minket az olyan jelentős, gyakran komoly szemléletváltást követelő változásokon, mint a fenntarthatósággal vagy az etikus fogyasztással kapcsolatos kérdések. Alapvetően elmondható, hogy az emberek többsége számára nagyon nehéz lemondani egy megszokott termékről, szolgáltatásról – még akkor is, ha a média tele van az adott márkáról szóló negatív hírekkel. ” A szakemberek szerint a tudatos fogyasztók egyre nagyobb hatással vannak a vállalatok – köztük a nagy cégek mellett a kis- és középvállalkozások – politikájára; fogyasztási szokásaik átgondolt alakításával komoly nyomást gyakorolhatnak a cégek működésére, stratégiájuk alakulására.