Az Y és Z generáció tagjai egyre nagyobb fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a környezeti- és társadalmi felelősségvállalást zászlajukra tűző cégeknél dolgozhassanak. Az employer branding egyik legfontosabb eleme a CSR lett – ami több tanulmány szerint ma már nagyobb súllyal esik latba a fiatal diplomások munkahelyválasztásánál, mint a premizálási rendszer vagy a képzések.
A Recruiter.com nemrégiben hosszú cikket szentelt az employer branding és a vállalati társadalmi-környezeti felelősségvállalás témájának. Mint írják a globális munkaerőhiány miatt egyre fontosabbá váló toborzásban komoly szerepet játszik a cégek CSR-tevékenysége: a munkavállalók – különösen a jól képzett, egyetemről frissen kikerülő diplomások – számára egyre meghatározóbb szempont, hogy olyan szervezetnél helyezkedhessenek el, amely mindennapi működése során etikusan jár el, és valóban aktívan hajlandó tenni a szűkebb és tágabb környezetében tapasztalható problémák orvoslásáért.
Az oldal egy negatív példán keresztül mutatja be, milyen kárt okozhat egy vállalat reputációjának, ha “érzéketlenül” viselkedik: az amerikai Wayfair bútoráruház néhány évvel ezelőtt kétszázezer dollár értékben szállított hálószobai berendezéseket az amerikai-mexikói határ mentén felállított gyerektáborokat üzemeltető BCFS-nek, és ezzel igencsak felbőszítette a dolgozóit. A cég vezetői a tiltakozásra értetlen vállvonogatással és egy, az X-en (korábban Twitter) közzétett nyílt levéllel válaszoltak, amelyben azt írták, nem tartják feladatuknak, hogy “politikai kérdésekben állást foglaljanak”, és teljesen rendben lévőnek találják, ha egy olyan szervezettel üzletelnek, amely “a hatályos törvényeknek megfelelően működik” – még akkor is, ha az illető szervezet történetesen bevándorló gyerekek elzsuppolásával foglalkozik is.
A dolgozókat nem nyugtatta meg a cég mentegetőzése. Közel ötszázan csatlakoztak ahhoz, a tiltakozó akcióhoz, amelyet a vállalat bostoni székhelye melletti Copley Parkban rendeztek. A helyi média által megkérdezett munkavállalók hangsúlyozták: alapvetően elégedettek a munkájukkal és a céggel, ahol dolgoznak. Csak a BCFS-sel kötött megállapodást tartják vállalhatatlannak. Olyannyira, hogy a megélhetésüket sem restek kockáztatni azért, hogy kifejezzék a nemtetszésüket. Ahogy egy, a CBS-nek nyilatkozó Wayfair-munkatárs mondta: “Nagyon sokan jutottak arra, hogy ez az ügy fontosabb annál, mint a munkájuk megtartása.”
A fiatalok nem csak a munkahelyválasztás, hanem a saját beszerzéseik során is figyelembe veszik a cégek CSR-tevékenységét
Ahogy azt a Mayfair példája is mutatja, a munkavállalók ma már többet várnak a munkáltatójuktól, mint tisztességes fizetést és versenyképes juttatásokat. Különösen a fiatalok: az Y és a Z generáció tagjai egyre fontosabbnak tartják, hogy a cég, ahol dolgoznak komolyan kivegye a részét a szociális és környezeti folyamatok alakításából – valódi CSR-tevékenységet folytasson, és a maga eszközeivel “jobbá tegye a világot”.
A Reflektive, az Egyesült Államok egyik legnagyobb HR-menedzsment platformjának 2019-es kutatása szerint a negyven év alatti amerikai munkavállalók több mint fele számításba veszi a munkakeresés során, hogy milyen vállalati felelősségvállalási stratégiával rendelkezik a cég, ahol el akar helyezkedni.
- Kétharmaduk úgy nyilatkozott, hogy a vállalati CSR-programok ösztönzőleg hatnak a munkateljesítményükre.
- Hatvannégy százalékuk szerint a munkaadójuk társadalmi felelősségvállalási stratégiája közvetlen összefüggésben van a munkavállalói elégedettségre.
- Több mint felük mondta azt, hogy a saját beszerzéseik során is számításba veszik, hogy a cég, amelytől vásárolnak, rendelkezik-e komolyan vehető CSR-tevékenységgel.
A Z generáció tagjai a legkritikusabbak
A világszerte elismert kutatócég, a McKinsey jelentése szerint a Z generáció még az Y generációnál is fontosabbnak tartja a társadalom- és környezettudatos munkahelyválasztást és vásárlást. “A Z generáció fogyasztással kapcsolatos fő motivációja úgy személyes, mint közösségi szinten az »igazságkeresés« – hangsúlyozzák, kiemelve: itt az ideje, hogy a vállalatok “újragondolják, milyen értékekkel igyekeznek megszólítani a fogyasztóikat, és mind a marketingtevékenységük, mind a munkahelyi politikájuk kapcsán őszintén, a saját értékeiket felvállalva kommunikáljanak.”
A Recruiter.com elemzője kiemeli: a fiatalok dominálta munkaerőpiacon egyre fontosabbá válik, hogy a cégek valódi értéket teremtő, komolyan vehető CSR-stratégiát folytassanak. Ennek alapvető feltétele, hogy hatékonyan integrálják a társadalmi felelősségvállalást az üzletfejlesztési terveikbe, és olyan ügyeket támogassanak, amelyek összhangban vannak a saját tevékenységükkel. Az oldal a szoftverfejlesztéssel foglalkozó Autodesket hozza fel példaként, amely “olyan nonprofit szervezeteket, start-upokat és vállalkozókat támogat ingyenes szoftverekkel, képzéssel és támogatással, amelyek a vállalat Technology Impact Programja keretében a pozitív társadalmi és környezeti hatások elérését tűzik ki célul.”
Fontos szempont az átláthatóság is: ha egy cég hatékonyan kommunikálja a CSR-tevékenységét a dolgozói felé, nagyobb valószínűséggel képes megtartani őket, és új, tehetséges és fiatal munkavállalókat toborozni.
Fontos a munkavállalók visszajelzése
A Recruiter.com szerzője szerint az is fontos, hogy a cégek kellően változatos CRS-programokat kínáljanak a dolgozóiknak. Minél több lehetőség közül választhatnak, annál valószínűbb, hog megtalálják az egyedi érdeklődésüknek megfelelőt; mint írják, a hagyományos csapatépítőket is kiválthatják közös jótékonysági akciókkal, ami jelentősen növelheti a szervezeten belüli kohéziót.
A portál a cégen belüli felmérések, “mini-közvéleménykutatások” fontosságát is hangsúlyozza. Ezek segítségével felmérhető, hogy melyek azok a felkarolandó ügyek, amelyeket a munkavállalók fontosnak tartanak, ami lehetővé teszi, hogy a vállalatok a saját szervezetükre szabják, saját dolgozóik elvárásai és igényei szerint optimalizálják a CSR-tevékenységüket.
A rugalmasság is fontos szempont. A szakértők szerint nagyban javíthat egy cég megítélésén, ha a szervezett jótékonysági akciók, CSR-programok mellett lehetővé teszi a kollégáinak, hogy munkaidejük egy részét a maguk által kiválasztott ügyeknek, segítő szervezeteknek ajánlják fel. “Ha a dolgozóknak lehetőséget adunk arra, hogy olyan ügyeket támogassanak, amelyeket fontosnak éreznek, lojálisabbak lesznek, és a saját munkájukat is fontosabbnak érzik” – írják.
A hazai fiataloknak is egyre inkább számít, hogy CSR-tudatos vállalatoknál dolgozhassanak
A Randstad kutatása szerint a versenyképes fizetési és a vonzó juttatási csomag mellett a magyarországi munkavállalók számára egyre inkább fontos, hogy jó munkahelyi környezetben dolgozhassanak. A „munkahelyi közérzet” megítélésében komoly szerepet játszik az is, hogy milyen programokban, munkaidőn kívüli aktivitásokban vehetnek részt a dolgozók – ezt a felmérés szerint a magyarok az európai átlaghoz képest is nagyobb arányban veszik figyelembe. Nem véletlen, hogy a legnépszerűbb munkaadók listáját évek óta stabilan olyan nagy cégek vezetik, amelyek – mint a Magyar Telekom, az OTP Bank Nyrt., vagy a Robert Bosch Kft. – komoly hangsúlyt fektetnek a társadalmi felelősségvállalásra és a munkavállalóik mentális egészségére. Utóbbi különösen fontos a hazai munkavállalóknak, az adatok szerint 53 százalékuk olyan cégnél szeretne dolgozni, amely a jóléttel és a mentális egészséggel kapcsolatos juttatásokat kínál.
by 
