Beszélj úgy, hogy téged válasszanak!

Szijártó Adrienn, az Impact Training alapító-trénerének öt tippje a sikeres előadásokhoz. A téma nem elég: saját magadat is el kell adnod.

Szeretnéd, hogy melléd álljanak, igen mondjanak neked. Szeretnéd, hogy emlékezzenek az üzenetedre. Mégis a körülötted lévő óriási információs zajban nem egyszerű kitűnni. Nap mint nap újabb és újabb konferenciák vannak, ahol előadunk, a munkahelyünkön egyik meetingről a másikra rohanunk, és a social media felületeken is posztolunk, sztorizunk, videózunk. 

Mi segíthet, hogy a te üzeneted legyen az, ami a közönségeddel marad?

Íme öt tipp arról, hogyan beszélj úgy, hogy téged válasszanak, ls kapcsolódjanak hozzád:

Kiről szól az előadásod?

Az előadás nem rólad szól. Nem a poziciódról, nem a tudásodról, nem arról, hány meggyőző számot rejtettél el a slide-okon. Keretezd át az előadást, megbeszélést a fejedben – még mielőtt nekiállnál a prezentációnak.

Gondolkodj a közönséged fejével, és lásd meg, nekik mire van szükségük. 

Tudod, hogy sietni fognak? Légy tömör. Sosem találkoztak még egymással? Csempéssz némi humort, érzelmet az előadásodba, hogy oldd a feszültséget. Kreatívoknak adsz elő? Nagyon figyelj arra, hogy vizuálisan is megkapó slide-okat készíts.

És ami a legfontosabb, kérdezd meg magadtól: miért fontos itt és most a témám a többiek számára? Mit ad nekik?

Legyél pillanatragasztó

Ha felidézed az egyik kedvenc előadásodat, mire emlékszel belőle? Nekem az egyik kedvencem Jamie Oliver Ted Prize beszéde. Tudod mit csinált? Kiöntött egy egész talicska kockacukrot a színpadon. De nem kell ilyen messze menni, hazai céges környezetben, egyszer egy előadó a saját focis példáján keresztül vitt közelebb a belső motiváció megértéséhez. Pedig nem szeretem a focit. Mégis annyira egyszerű, annyira emberi volt a története, hogy rögtön megérintett. 

Azok az előadások tudnak igazán emlékezetesek lenni, amelyeknek van egy olyan eleme, ami úgy működik, mint a pillanatragasztó. Azonnal a közönséged emlékezetébe ragasztja az adott pillanatot/gondolatot, és ami még fontosabb: az üzenetedet is. 

Találj egy személyes történetet, egy példát, egy kelléket vagy épp egy mottót. Fontos, hogy mindenkihez és minden helyzethez más és más típusú star moment illik. Legyen egy sajátod.

A sürgetés hatalma

Kelts a hallgatóságodban olyan érzést, hogy ebből egyszerűen nem maradhatnak ki. Mutasd meg nekik, hogy amiről beszélsz, az a „most”-ban fontos, most kell tenni valamit, most van rájuk szükséged, most kell a változás. 

Miért most kell tennünk a környezetünkért, miért most mondjon igent a főnököd a projektre, miért most kezdjen el veled együtt dolgozni az ügyfél, miért most vegye meg a terméked?

Ez a technika segít abban, hogy megnyerd őket magadnak. Ugyanakkor ez vékony jég: figyelj arra, hogy ne csak azt hallják ki az előadásból, sietteted őket, nehogy elveszítsék a lelkesedésüket. Először koncentrálj arra, hogy megmutasd nekik, hová tartotok, és miért érdemes együtt útra kelni.

Szegezd a székébe – rögtön!

Te is tapasztaltad már, hogy az előadók köszönéssel, magyarázkodással vagy épp a klasszikus “arról szeretnék majd beszélni….” megoldással indítanak? Megbeszéléseken is gyakori élmény ez. Pedig a legtöbbször felesleges, zajteremtő, elveszi az izgalmas kezdés lehetőségét. 

Éppen ezért tegyél egy gesztust a hallgatóságod felé: kösd le a figyelmüket az első pillanattól kezdve. Ehhez csak egy ütős kezdésre lesz szükséged. 

Írd meg a beköszönő szövegedet. Indíthatsz egy saját sztorival, egy érdekes adattal, amivel felkelted az érdeklődést; egy izgalmas, inkluzív kérdéssel a közönséget is megmozgathatod. 

Motiválj az energiáddal!

Akármilyen érdekes és izgalmas is a mondanivalód, nem lesz átütő, ha hangerőben, dinamikában és testbeszédben azt üzened, magad sem hiszed el, hogy erről te itt és most beszélhetsz. 

Az üzenetben rejlő erőt és energiát át kell adnod a hallgatóságnak. Ahhoz szeretünk kapcsolódni, akinek jó a kisugárzása, lelkesen és hitelesen beszél. 

Hogyan tudod továbbadni ezt az energiát? Van, akinek arra van szüksége, hogy rengetegszer elpróbálja az előadást, mire a megtanult mondatok a sajátjai lesznek, és az egész olyan hatást kelt, mintha spontán mesélne. Van, akinek az segít, ha fokozatosan jut el a nagyobb közönséghez. Van, akinél beszédtechnikai trükkökhöz folyamodunk. Ilyenkor lehet azt látni, hogy az előadók a próbákon parafadugóval a szájukban járkálnak, vagy furcsa “tánclépéseket” gyakorolnak.

Van, akinek az segít, hogy felidézi újra és újra miért is fontos számára a témája, és hogyan tud ezzel másokon segíteni. 

Próbáld ki te is. Idézd fel újra, miért fontos számodra a témád. Mit szerettél meg benne? Miért hiszel benne? Meríts ebből az energiából és add ezt tovább.

Ha további tippek is érdekelnek, iratkozz fel hétnapos e-mail-minikurzusunkra. Az ingyenes program során végigviszlek azokon a legfontosabb pontokon, amik garantálják, hogy olyan előadást tarthass, amit élmény lesz hallgatni, amihez aktívan kapcsolódnak a hallgatóid és továbbviszik a hírét.
Hét napon keresztül minden nap egy levélben kapsz hasznos gyakorlati tanácsokat, hogy a következő előadásod profi legyen.



Hasonló cikkek

#Biodiverzitás #Jógyakorlatok #Környezeti ügyek #Sikersztorik #Vállalatoknak

Mindennapi kenyerünket – Magyar gazdák, molnárok és pékek összefogása újíthatja meg a gabonatermesztést Európában?

Az ESSRG nevű hazai nonprofit dokumentumfilmjéből kiderül, hogyan lehetne a hagyományos, nagy szárazságtűrő fajtákra és a rövid, személyes kapcsolatokra is építő ellátási láncokra alapozva fenntarthatóbbá tenni a mezőgazdaságot. Az Environmental Social Science Group (ESSRG) nevű, transzdiszciplináris – szociológiai, történeti és gazdasági – megközelítésű, a társadalmi igazságossággal és az ökológiai fenntarthatósággal kapcsolatos kutatásokkal foglalkozó magyar nonprofit nemrég tette közzé az “Élő kenyér” (True Bread) című félórás dokumentumfilmet. A filmben hazai biogazdálkodók és termelők, köztük gabonatermesztők, molnárok és pékek informális közösségét mutatják be: egy olyan csapatot, amelynek célja, hogy a nagyipari mezőgazdaságban használt vegyszerek – műtrágyák, növényvédőszerek – és az élelmiszeriparban alkalmazott adalékanyagok nélkül állítsanak elő egészséges és magas minőségű kenyeret, pékárukat. https://www.youtube.com/watch?v=XcR4U4fqd7M&t=1260s Az ESSRG filmjéből kiderül: a jövő fenntartható mezőgazdaságában kiemelt szerepet játszanak majd a rövid és lokális beszállítói láncok és az olyan szárazság- és kártevőtűrő “alternatív gabonafajták”, amelyek korábban hosszú évszázadokig a hagyományos, mai szóhasználattal “bio” mezőgazdasági termelés alapját képezték. A kenyér élettörténete Az Élő kenyér főszereplői azok a magyar gazdák, malomipari szakemberek és pékek, akik afféle “grassroots kezdeményezésként” felépítették a saját, a kenyér szeretetére, a fenntartható életmód iránti elkötelezettségre, a mezőgazdaság régóta gyűlő hagyományaira és tapasztalataira, valamint a legmodernebb külföldi jógyakorlatokra építő termelői hálózatukat. Az ESSRG szakértői kiemelik: az “alternatív gabonák” világszerte egyre fontosabbá válnak, ahogy a termelők és a fogyasztók is egyre inkább a biodirárzitást támogató, organikus és agroökológiai módszerekkel készült termékek felé fordulnak. A magyar termelők által létrehozott networkhöz hasonló társulások nagy előnye az is, hogy transzparenssé teszik a termelés és a feldolgozás folyamatát. “Ennek a kenyérnek az élettörténetét a születéstől a megevésig ismerjük” – fogalmazott Mendik Bálint, az Aranykéz utcai Pipacs pékség alapítója, a film egyik szereplője. Egyre fontosabb szerephez jutnak a territoriális hálózatok AZ ESSRG a RADIANT és a COACH projekt keretében a COVID19 járvány kirobbanása óta foglalkozik az Európai Unión belül működő kooperatív és dinamikus agrár-élelmiszerhálózatok kutatásával; ezen projektek keretében készült el az Élő kenyér című dokumentumfilm is. A kutatók igyekeztek felmérni, hogyan működnek a lokális élelmiszerláncok és beszállítói hálóztatok az EU-ban, nyomon követték, milyen gazdálkodási és gyártási metódusokat használnak, és hogyan alakul az így előállított, a közvélekedés szerint "drága bio-élelmiszereknek” az ára. Mint elemzésükben írják, a pandémia ideje alatt a globális ellátási láncok zavara miatt kiemelt jelentőséget kaptak a helyben termelt élelmiszerek – aminek fogyasztói szokásokra gyakorolt hatásai a mai napig érezhető. “A friss, tápanyagokban gazdag, ökológiailag fenntartható módon megtermelt, a helyi étkezési kultúrába illeszkedő, de mégis megfizethető árú élelmiszerek egyre inkább a territoriális élelmiszer-rendszerek részévé válnak, annak ellenére is, hogy az infrastruktúra-fejlesztéssel és döntéshozatallal foglalkozó szervezetek továbbra sem fordítanak kellő figyelmet rájuk” – írják az ARC 2020 oldalán megjelent jelentésükben.
#Vállalatoknak

Rekordösszeget fektet az EU a fenntartható közlekedésbe

A hétmilliárd eurós keretből a “fenntartható, biztonságos és okos” közlekedést lehetővé tevő infrastruktúra fejlesztését támogatják: köztük a nemzetközi vasútvonalakét, a vízi utakét, azt egységes légiirányításét és az Európát Ukrajnával összekötő “szolidaritási folyosókét”. Az Európai Bizottság (EB) júniusban jelentette be, hogy a Connecting Europe Favility (CEF) program keretében hétmilliárd eurós rekordordtámogatásbt biztosít a fenntartható közlekedést lehetővé tévő infrastruktúra – így a nemzetközi vasútvonalak, vízi utak és kikötők – fejlesztésére – írja az ESG News. A keretből olyan beruházásokat finanszíroznak majd, mint az Észtországot, Lettországot és Litvániát összekötő, Finnország és Lengyelország felé is nyitott 870 kilométer hosszú Rail Baltica, vagy a Lyon és Torinó közötti nagysebességű vasútvonal, vagy a Németországot Dániával összekötő Fehnmarbelt-alagút kiépítése. A hétmilliárd eurós összegből összesen 134 különféle projektet támogatnak. Az összeg 83 százalékát szigorúan “klímabarát” beruházásokra, azon belül is elsősorban vasúti fejlesztésekre fordítják. A maradékot írországi, spanyolországi, hollandiai, németországi, máltai és litvániai tengeri kikötők bővítésére, korszerűsítésére, valamint a kontinensen belüli vízi utak fejlesztésére szánják. A támogatásból jut a közúti közlekedés modernizálására is, az uniós együttműködéssel megvalósuló intelligens közlekedési rendszerek (Intelligent Transport Systems – ITS) felállítása mellett új, biztonságos parkoló övezeteket is kialakítanak majd. A projekt keretében az EB a hatékonyabb légirányítást és így energiatakarékosabb légi közlekedést lehetővé tévő “Egységes Európai Égbolt” (Single European Sky) programot is fejleszteni szeretné. Ahogy az Európai Unió (EU) és Ukrajna közötti kereskedést lehetővé tévő Szolidaritási Folyosók (Solidarity Lanes) megerősítését is, amelynek keretében összekötnék az ukrán vasútvonalakat az EU-n belüli hálózattal. A projekt az EU fenntarthatósági törekvéseit megvalósító European Green Deal része.
#ESG #Vállalatoknak

Mi is az a fenntartható beszerzés? – Fenntartható beszerzés 2./10. rész

A fenntartható beszerzés kifejezés egyre gyakrabban hallható az üzleti életben, de nem árt definiálni, hogy mi az, és milyen hatásai lehetnek. Sorozatunk előző részében a gondos eljárás logikáját ismertettük a fenntartható beszerzés három alapkérését jártuk körül. Most nézzük meg a típusait és formáit. A fenntartható beszerzés Több fogalom és definíció is létezik ebben a témában, számos keretrendszer és útmutató, még ISO szabvány is a kialakításáról és működtetéséről. A három alapkérdés – Mit veszünk? Kitől vesszük? Hogyan vesszük? minden esetben segíthet rávilágítani arra, hogy van-e optimálisabb megoldás adott szituációra! Az ISO 20400 szabvány is meghatároz egy definíciót a fenntartható beszerzésre: a fenntartható beszerzés az a beszerzés, amely a legpozitívabb környezeti, szociális és gazdasági hatással bír a teljes életciklus tekintetében, ez lényegében összesíti a fenti definíciókat. Minden szónak jelentősége van: a három pillérre egyszerre figyelünk és igyekszünk optimalizálni: pl. hiába környezettudatos az adott áru, ha közben kényszermunkával állítják elő és vice versa. a pillanatkép helyett a teljes életciklust igyekszünk felmérni: pl. hiába olcsóbb adott csomagolóanyag, ha utána rövidebb az élettartama, vagy több kell belőle egységnyi áruhoz és ezáltal végül drágább és több hulladékot termelünk. A fenntartható beszerzésnek három fő típusát különböztetjük meg az Alternate-nél: felelős beszerzés, inkluzív beszerzés és fenntartható beszerzés. Létható lesz, hogy ezek szorosan összefüggenek. Felelős beszerzés: felelősen működő szervezetektől szerezzük meg a termékeket és szolgáltatásokat, és dolgozunk velük mind a saját működésük, mint a termékeik és szolgáltatásaik fenntarthatósági hatásainak, vagyis teljesítményük javításán. Inkluzív beszerzés: pozitív társadalmi hatás, mely támogatja a hátrányos helyzetű csoportokat beszállítói/beszerzési üzleti alapú kapcsolaton keresztül. Olyan beszállítóktól vásárolunk, akik hátrányos helyzetű csoportok tagjainak életminőségén javítanak, de ezt vállalkozó tevékenységgel, üzleti megoldással teszik. Fenntartható beszerzés: javítja a szervezet ökológiai lábnyomát a teljes értékláncon keresztül. A fenntartható fejlődést szolgálja a fenntartható termelés és fogyasztás, életmód kialakításához járul hozzá összességében, értékláncon és életcikluson keresztül vizsgálja a beszerzési döntések hatását, kockázatait és lehetőségeit. A definíciók alapján érzékelhető, hogy a fenntartható beszerzés hogyan hat a környezetre és a társadalomra, csökkenthető általa a karbonlábnyom, támogatható a természet védelme, csökkenthetők a társadalmi egyenlőtlenségek, és támogatható az emberi jogok betartatása. Társadalmi és környezeti haszna vitathatatlan. De vajon üzletileg is megéri? Előnyei A fenntartható beszerzés üzleti előnyöket is rejt magában, ezek például: kockázatkezelés piaci pozíció megvédése reagáló képesség javítása innovativitás ösztönzése költségmenedzsment fenntartható finanszírozáshoz jutás tehetségek bevonzása. A nemzetközi kutatások leginkább a hatékony kockázatmenedzsmentet emelik ki már aktuálisan is realizálható üzleti előnyként. Hiszen a felelős/fenntartható beszerzés folyamata olyan kockázatokat igyekszik megelőzni és csökkenteni, amelyek súlyos üzleti vagy reputációs kockázattal járhatnak: kényszermunka, halálos baleset, hulladék-botrány vagy hasonló eseményeket senki sem szeretne viszont látni a médiában a nevével, beszállítói láncával összefüggésben. Ezek főleg a nemzetközi értékláncban relevánsak, de Európában, akár hazánkban is előfordulhat a beszállítónál szürke- vagy feketefoglalkoztatás, munkabiztonsági előírások negligálása, a kollektív egyeztetés vagy érdekérvényesítés ellehetetlenítése vagy a zaklatás. Vagy a hulladékok, veszélyes anyagok és vegyi anyagok nem megfelelő kezelése, amelyek akár életveszélyes helyzeteket és visszafordíthatatlan környezeti és társadalmi károkat is jelenthetnek. Jobb ezeket megelőzni egy tudatos kiválasztás és beszállító fejlesztés révén. Ide kapcsolódik a piacvédés feladata is: hamarosan nem lehet tendereken indulni, ha nem rendelkezik valaki megfelelő dokumentációval és gyakorlattal, amivel bizonyítani tudja potenciális vevője vagy bankja számára, hogy ezeket az elveket hatékonyan bevezette már. De kockázatokon túl számos előny is realizálható. Felderíthetünk és együttműködhetünk olyan egyedülálló technológiát, anyagokat, megoldást alkalmazó cégekkel, akik révén akár költséget, de környezeti negatív hatást mindenképpen csökkenteni tudunk és további innovációt, termék- vagy folyamatfejlesztéseket is eredményezhet. A piaci pozíció erősítéséhez és akár új piaci helyzetek kialakításához valamilyen versenyelőny kell: hamarabb találjuk meg a fenntartható megoldást vagy meggyőzőbben tudjuk például bizonyítani tudjuk a vevő fenntarthatósági ambícióihoz és céljaihoz való hozzájárulásunkat.  Látható, hogy mint maga a fenntartható beszerzés, úgy az előnyei is sokrétűek, a kézzelfogható, pénzügyi előnyök mellett kvalitatív hasznok is megjelennek az alkalmazásával. A fenntartható beszerzés elemei A fenntartható beszerzési rendszer és gyakorlatok sokrétűek, többek között az alábbiakat sorolhatjuk ide, amelyeket cikksorozatunk további részében kifejtünk majd: Fenntartható beszerzés nyilatkozat/politika Fenntarthatósági hatás alapú beszerzés Beszállítóval szembeni fenntarthatósági / ESG szempontok integrálása a kiválasztási folyamatba Beszerzési munkatársak ösztönzése a fenntarthatóság beszerzésre TCO - Total ownership cost ESG szempontokkal Minimum elvárások, tanúsítványok, termékcímkék Beszállító értékelés és elismerés Beszállítók fejlesztése Fenntarthatósági átvilágítási eszközök, módszerek, kockázatértékeléstől a helyszíni auditig A lényeg, hogy a beszerzési folyamatok, eszközök minden elemébe integráljuk a fenntarthatóság azon aspektusait, amellyel saját szervezetünk és az értéklánc szereplőinek fenntarthatósági teljesítményét javítani tudjuk.  A cikksorozat szerzői az Alternate munkatársai. Jelen cikk szerzője Fertetics Mandy, a vállalkozás ügyvezetője, több mint 20 éves tapasztalattal bír a vállalati fenntarthatóság és felelősségvállalás terén, társszerző Király Dorottya, fenntarthatósági gyakornok. Missziója, hogy organikus szervezetfejlesztés és vezetői transzformáció révén segítse a cégeket a fenntarthatóság útján