Vállalatoknak

Kategória

Kategória
  • B Corpok itthon és a világban
  • Digitalizáció
  • Jógyakorlatok
  • Környezeti ügyek
    • Környezetszennyezés
  • Nonprofitoknak
  • Társadalmi ügyek
  • Vállalatoknak

Címkék

Címkék
  • CSR
  • edukáció
  • ESG
  • ételmentés
  • fenntarthatóság
  • kkv
  • klímaváltozás
  • környezetvédelem
  • mesterséges intelligencia
  • mi
  • nonprofit
  • növényi alapú élelmiszerek
  • természeti katasztrófák
  • vállalatok
#ESG #Vállalatoknak

Most akkor megfő a bolygó?! Mit tehetünk?! – ESG KKV Special – 2./10. rész

Ha az ESG-re és a fenntarthatóságra gondolunk, az első dolgok között juthat eszünkbe a klímaváltozás és a felmelegedés, hiszen a közéletben talán ezek a témák szerepelnek a legtöbbet. Így KKV-nak szóló sorozatunk második részében mi is ezt járjuk körbe: bemutatjuk, milyen összetett probléma a fenntarthatóság környezeti oldala, de példákat is mutatunk, hogy mit tehetnek KKV-k. Az általános helyzet Ha a bolygó létfenntartó funkcióiról beszélünk, érdemes megemlíteni Rockström kutató ábráját a bolygóhatárokról, ami bemutatja, hogy bizonyos témákban (bioszféra-integritás változása, biogeokémiai áramlások, földhasználat változása, klímaváltozás, óceánok savasodása, édesvíz-használat, sztratoszférikus ózon csökkenése, atmoszférikus aeroszol ülepedése, új anyagok bevezetése) átléptük-e a határt, és ha igen mennyire: Forrás: Stockholm Resilience Centre, 2024 Sajnos látszik, hogy egyre több területen és egyre jobban átlépjük a fenntartható határokat, a klímaváltozás gyorsulása egyértelmű, ami az üvegházhatású gázok növekvő légköri koncentrációjából ered, mivel nem engedik, hogy a bolygó leadja a felgyülemlett hőt. Más ábrák jól szemléltetik, hogy az ipari forradalommal kezdődő folyamat milyen ütemben gyorsul: Forrás: Our World in Data, 2024 Akkor ennyi volt? Természetesen rossz érzés látni ezeket az ábrákat, szembesülni az extrém időjárási jelenségekkel a hírekben, vagy érezni, hogy nyaranta egyre kibírhatatlanabb a hőség. Sokakban ez szorongást is kiválthat. Szerencsére már születtek intézkedések a helyzet lelassítására/megállítására és folyamatosak a technológiai újítások, fejlesztések is. Az egyik ismertebb intézkedés a Párizsi Klímaegyezmény, amit 196 ország ratifikált, és jogi kötelezettségként vállalták, hogy a felmelegedést az iparosodás előtti hőmérséklethez képest +2 Celsius fok alatt tartsák, ideális esetben pedig +1,5 Celsius fok alatt. Ezt segítve már több intézkedés is született, ami Európát érinti, az EU Zöld Megállapodás (klímasemleges kontinens), vagy az EU Taxonómia (osztályozási rendszer a beruházások fenntarthatósági kategorizálására), illetve a finanszírozási kérdésekben is már mindig előkerül a tevékenységek fenntarthatósági oldala. Ezek már konkrétan, pénzügyi, controlling oldalról is megközelítve próbálják zöldíteni a gazdaságban áramló pénzek célirányát. Az általános jelentéstételi sztenderdek és erre épülő EU-s és tagállami jogszabályok pedig a vállalatok ezirányú elköteleződéséről, tevékenységéről és eredményeiről szeretné egységes, átlátható módon beszámoltatni őket. Fontos megemlíteni, hogy az EU-s CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) által használt ESRS jelentéstételi keretrendszer tematikus sztenderdjei között is öt környezeti tematikus sztenderd szerepel, előírva, hogy a lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek függvényében fontos témákról milyen formában mutassa be a gazdálkodó szervezet az eredményeit. Látható, hogy a cikk elején bemutatott bolygóhatárokhoz szorosan kapcsolódnak a környezeti sztenderdek. Mit tehet egy KKV? A fentieket olvasva sokan legyinthetnek, hogy ez nem az én dolgom, úgyse érne semmit, amit teszek, csepp a tengerben… De ez bizony nem így van, minden cselekedet számít, bármilyen kicsinek tűnik is a hatása! Hallott már az olvasó a pillangóhatásról? Amikor egy pillangó szárnycsapása tornádót tud okozni a Földbolygó akár másik oldalán… Ilyen ez az emberi cselekedetekkel is: sosem tudhatjuk melyik aprónak tűnő intézkedés lendít át éppen valamilyen trendet, folyamatot. Ráadásul a KKV-k az EU-ban a vállalati CO2 kibocsátás 62%-áért feleltek 2022-ben, tehát a hatásuk nem elhanyagolható. A nagyvállalatok több forrást tudhatnak klíma-és környezetvédelmi tevékenységekre fordítani, befektethetnek karbonkreditekbe, semlegesíthetik a hatásukat, egy KKV azonban ezt nem mindig engedheti meg magának. Szerencsére vannak mindennapi gyakorlati módszerek is, hogy hozzájáruljanak a klímaváltozás visszafogásához, ezeket az ESRS Környezeti tematikus szabvány témái szerint rendeztük: Éghajlatváltozás (ESRS E1): zöld beszerzés: felelős és környezettudatos beszállítók kiválasztása, zöld termékek vásárlása)  ökohatékonyság: zöld hatékonysági megoldások, amelyek pénzügyileg is megtérülnek (lásd KÖVET Ablakon Bedobott Pénz esettanulmányok) karbonlábnyom kiszámítása online kalkulátorokkal vagy mélyrehatóbb módszerekkel környezettudatos termékfejlesztés megújuló energiák használata (napelem, biomassza)  üzleti utak környezeti hatása (fenntartható repülőgép üzemanyag vagy repülés/autó helyett vonat/online, mikromobilitás ösztönzése) Szennyezés (ESRS E2): zöld iroda: pl. környezetbarát tisztítószerek használata környezettudatos gyártás: a talaj, víz, levegő szennyezés csökkentése, megelőzése hatékony kármentesítés és helyreállítás Víz és tengeri erőforrások (ESRS E3): vízkivétel csökkentése, vízvisszaforgatás víztakarékos öblítőtartály beszerelése szenzoros csaptelepek használata Biológiai sokféleség és ökoszisztémák (ESRS E4): biodiverzitás: udvar- és kerthelyiségben többféle növény ültetése és élőlény-közössége létrehozása monokultúra kerülése természeti programokban részvétel, összefogás erdőirtással és biodiverzitás rombolással járó nyersanyagkivételek csökkentése, kiváltása Erőforrás-felhasználás és körforgásos gazdaság (ESRS E5): zöld beruházások, technológia a körforgásos gazdálkodás megvalósításához kölcsönzés, bérlés a tulajdonlás helyett hulladékgazdálkodás hatékonysága a 10R létráján haladva zöld események: helyszín és szervezés környezettudatos kialakítása, kiválasztása Ha valaki továbbra is kételkedik abban, hogy egy KKV képes a szemlélet- vagy magatartásváltozásra, a pozitív hatáskeltésre, akkor itt van néhány név nélküli, de valós hazai példa a környezetbarát működésre:  A cikksorozat szerzői az Alternate munkatársai. Jelen cikk szerzője Király Dorottya, fenntarthatósági gyakornok, továbbá Fertetics Mandy, a vállalkozás ügyvezetője, több mint 20 éves tapasztalattal bír a vállalati fenntarthatóság és felelősségvállalás terén. Missziója, hogy organikus szervezetfejlesztés és vezetői transzformáció révén segítse a cégeket a fenntarthatóság útján. www.alternate.hu 
#ESG #Vállalatoknak

Szigorúbb szabályok jönnek a fenntarthatóság és az emberi jogok területén

2024. július 5-én megjelent a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló európai uniós irányelv, azaz a Corporate Sustainability Due Diligence Directive (CSDDD), amelyet két éven belül kötelesek átültetni saját nemzeti jogszabályaikba a tagállamok. A vállalatok feladatai közé fog tartozni az emberi jogi és környezetvédelmi káros hatások kezelése, panaszkezelési rendszer működtetése, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási terv készítése is. A kötelezettségeken túl a szabályozás lehetőségeket is teremthet a beszállítói lánc tudatos átvilágítása és indukált fejlesztések biztosítása révén. Az átvilágított KKV-k pedig akár célzott támogatásban is részesülhetnek, hogy biztosítsák a vállalati elvárásoknak való megfelelést. Az irányelv értelmében fenntarthatósággal kapcsolatos átvilágítást és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási tervet kell készíteniük azoknak az európai uniós és harmadik országbeli nagyvállalatoknak, amelyek megfelelnek bizonyos küszöbértékeknek a munkavállalói létszám és az elért éves nettó árbevétel alapján. Kötelezettek lesznek a több mint 450 millió euró éves nettó globális árbevételt elérő és több mint 1000 munkavállalót foglalkoztató európai uniós nagyvállalatok (akár vállalatcsoporti szinten), illetve bizonyos feltételek mellett a franchise- vagy licenszmegállapodás alapján együttműködő vállalatok is. A harmadik országbeli vállalatok akkor lesznek kötelezettek, ha több mint 450 millió euró éves nettó árbevételt érnek el az Európai Unióban. Fenntarthatósággal kapcsolatos átvilágítási kötelezettség A vállalatok kockázatalapú emberi jogi és környezetvédelmi átvilágítást lesznek kötelesek végezni a saját és leányvállalataik, továbbá az üzleti partnereik tevékenységéből eredő tényleges és lehetséges káros hatások azonosítása érdekében. Azt kell vizsgálniuk, hogy megfelelnek-e az irányelv mellékletében megjelölt emberi jogi és környezetvédelmi előírásoknak: ilyen például a szabadsághoz és biztonsághoz való jog biztosítása, valamint a hulladék jogellenes kezelésének tilalma. A vállalatoknak a teljes tevékenységi láncukat át kell világítaniuk, amely a jogszabály értelmében magában foglalja az „upstream”, vagyis beszállítói tevékenységi láncot, illetve a „downstream”, vagyis termékoldali tevékenységi láncot a termék élettartamának végéig. A termék élettartamát követő ártalmatlanításra ugyanakkor már nem vonatkozik ez a jogszabály, valamint a pénzügyi szektor esetében csak a beszállítókat érinti. Saját kockázatkezelési rendszert kell létrehoznia minden kötelezettnek, és megfelelő intézkedéseket kell hoznia az azonosított lehetséges káros hatások megelőzése, és a tényleges káros hatások megszüntetése érdekében. Ilyen lehet például szerződéses biztosítékok kérése, pénzügyi vagy nem pénzügyi beruházások és korszerűsítések megvalósítása, vagy akár – végső eszközként – az üzleti kapcsolatok felfüggesztése vagy megszüntetése is. Emellett, ha a vállalat tényleges káros hatást okozott, akkor korrekciót köteles biztosítani. Egy panaszkezelési rendszert is létre kell hozniuk a vállalatoknak, ahol az érintettek széles köre bejelentést tehet a tapasztalt káros hatásokról. Meglévő panaszbejelentő rendszer esetén a környezetvédelmi és az emberi jogi szempontú kiegészítés szükséges. Az intézkedések megfelelőségét és hatékonyságát a vállalatoknak rendszeresen ellenőrizniük kell, és – amennyiben nem tartoznak a CSRD alapján fenntarthatósági beszámolási követelmények hatálya alá – évente egyszer a honlapjukon kötelesek beszámolni ezzel kapcsolatos tevékenységükről. A hatósági ellenőrzés során kiszabható szankciók (például pénzbírság, amelynek felső korlátját a tagállamok egyedileg határozzák meg, azonban a globális éves árbevétel 5%-át mindenhol el kell érnie) mellett a vállalatok felelősségre vonhatók lesznek azokért a károkért, amelyet a káros hatások megelőzésére, illetve megszüntetésére vonatkozó kötelezettségük megszegésével okoztak. Polgári jogi felelősségük révén a teljes okozott kár megtérítésére lesznek kötelezhetők. Egy vállalat ugyanakkor nem vonható felelősségre, ha a kárt csak a tevékenységi láncában lévő üzleti partnerei okozták. A károsultak szakszervezetek, illetve emberi jogi és környezetvédelmi civil szervezetek részére is adhatnak felhatalmazást, hogy keresetet nyújtsanak be az igényeik érvényesítése érdekében. Hozzájárulás az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez A vállalatok egy, az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási tervet is kötelesek lesznek elfogadni, amely biztosítja, hogy az üzleti modelljük és stratégiájuk összeegyeztethető legyen a globális felmelegedés 1,5°C-ra való korlátozásával, és az európai uniós klímasemlegességi célkitűzésekkel a Párizsi Egyezményben foglaltak szerint. A tervnek ismertetnie kell a végrehajtást támogató beruházások és finanszírozás magyarázatát és számszerűsítését is. Várható piaci hatások A jogszabály jelentős kötelezettséget támaszt az érintett vállalatokkal szemben, ugyanakkor több lehetőséget és kiaknázható üzleti előnyt is teremthet az indukált fejlesztéseken keresztül. A beszállítói lánc fenntarthatósági szempontú átvilágításával és panaszbejelentő rendszer létrehozásával még időben fény derülhet olyan súlyos emberi jogi és környezetvédelmi visszásságokra, amelyek nyilvánosságra kerülés esetén jelentős károkat okozhatnak a vállatok hírnevére és bevételére akár egy vevői bojkottokon keresztül. A belső átvilágítási rendszer létrehozása elősegíti a vállalatok tudatos és hatékony környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontú fejlesztését. Az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási tervvel a vállalatok könnyebben fel tudnak készülni a klímaváltozás következményeire, illetve kiaknázhatják az átállásban rejlő lehetőségeket is. A jogszabály kitér a nagyvállalatok által átvilágított kis- és középvállalatokra is. Amennyiben az elvárt környezeti, illetve emberi jogi megfelelés teljesítése veszélyeztetné a KKV működését, úgy a nagyvállalatoknak célzott és arányos pénzügyi támogatás nyújtásával is támogatniuk kell a KKV-kat, például közvetlen finanszírozással, alacsony kamatozású kölcsönökkel, a folyamatos beszerzésre vonatkozó garanciákkal, vagy a finanszírozás biztosításának támogatásával. Átültetés és alkalmazás A tagállamoknak két év áll rendelkezésükre, hogy az irányelvet átültessék a nemzeti jogba, és meghatározzák a részletszabályokat. Magyarországon az ESG törvény szabályozza a vállalati környezeti és társadalmi felelősségvállalási kockázatok értékelését és kezelését, így az irányelv átültetése várhatóan az ESG törvényben fog megjelenni. Ezt követően fokozatosan lesznek alkalmazandók az irányelv előírásai, a munkavállalói létszám, valamint az elért éves nettó árbevétel tekintetében meghatározott küszöbértékek alapján. A legnagyobb, 5000 fő és 1500 millió euró árbevétel feletti vállalatok már 2027-től kötelesek alkalmazni az előírásokat, a 3000 fő és 900 millió euró árbevétel felettiek 2028-tól, míg 2029-re az összes érintett vállalatnak alkalmaznia kell a szabályokat. Horváth Kristóf a KPMG Tanácsadó csapatán belül ESG/ fenntarthatósági területen menedzser. Tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen Környezet- és Vidékfejlesztés szakirányon végezte. Többek között fenntartható beszállítói lánc menedzsment fejlesztésben, ESG/ fenntarthatósági stratégiák készítésében, ESG/ fenntarthatósági jelentések összeállításában, illetve innovációs, város- és gazdaságfejlesztési projektekben rendelkezik tapasztalattal.
#Jógyakorlatok #Nonprofitoknak #Vállalatoknak

”Az erőszakmentes kommunikáció nagyobb hatékonyságot, jobb teljesítményt és működést, stabilabb szervezeti struktúra kiépítését teszi lehetővé” – Interjú Pataki Anna coach-csal, EMK-trénerrel

Az EMK eszközeit ma már Magyarországon is számos nonprofit és forprofit szervezetben alkalmazzák. Marshall Rosenberg módszerének célja, hogy minden érintett fél számára elfogadható, az alapvető szükségleteiket figyelembe vevő, empatikus kommunikációs helyzetet teremtsen egy csoporton, közösségen belül. Az Erőszakmentes Kommunikáció (EMK) filozófiáját és módszertanát Marshall Rosenberg amerikai klinikai szakpszichológus dolgozta ki. Az EMK célja, hogy az emberek nagyobb empátiával, nyitottabban, érthetőbben tudjanak kommunikálni egymással, és lehetőség szerint minden fél számára kedvező “nyertes-nyertes“ viszonyt alakítsanak ki. “Egy gyerekneveléssel kapcsolatos workshopon találkoztam először az erőszakmentes kommunikáció fogalmával. Rögtön éreztem, hogy ez sokkal több egyszerű kommunikációs technikánál: egy mélyebb gondolkodásmód, életszemlélet, amely mögött komoly filozófiai alapvetések vannak – mondja Pataki Anna coach, mediátor, üzletviteli tanácsadó és EMK-tréner. – A hozzá tartozó eszköztár elsősorban arra szolgál, hogy kézzelfoghatóvá tegye ezt a mögöttes világlátást, és segítsen annak gyakorlásában, alkalmazásában.” Pataki Anna (Fotó: Hello Nonprofit) Marshall az EMK kidolgozásánál sok különféle forrásból merített. ”Nagyban épített a Mahatma Gandhi-féle felfogásra: nem véletlenül, hiszen ő is az erőszakmentesség ideáját hirdette. Ahogy a nagy világvallások tanításaira is: egyik kedvenc anekdotája szerint, amikor Izraelben tartott workshopot, a résztvevők azt mondták neki, »ez az alkalmazott Tóra«, amikor egy arab faluban, azt, hogy »ez az alkalmazott Korán«, amikor egy keresztény közösségben, akkor pedig azt, hogy »ez az alkalmazott Biblia«.” A tréner hangsúlyozza: ahogy Ghandi, úgy az EMK is tágan értelmezi az erőszakmentességet. “Nem csak a fizikai erőszakról van szó, Marshall filozófiája mindent »erőszaknak« tekint, amit nem szívből mondunk vagy teszünk – akár magunkkal, akár mással.” A konfliktusok a rendszerből fakadnak Annak ellenére, hogy az erőszakmentes kommunikáció sokak számára elvont, ezoterikus megközelítésnek tűnhet, nagyon is praktikus gyakorlati alkalmazásai is vannak. “Az EMK-t és annak módszereit, eszközkészletét gyakorlatilag bármilyen közösségen belül alkalmazhatjuk, ahol fontosak az emberi interakciók: a családtól a párkapcsolaton át a munkahelyekig – mondja Anna. – Marshall abból indul ki, hogy a világon minden embernek hasonló alapszükségletei vannak. Köztük fizikaiak – mint az élelem, a folyadékbevitel, vagy a napfény –, és lelkiek – mint az, hogy egy közösséghez tartozzunk, hogy megértsenek és elismerjenek minket, hogy örömöket és kihívásokat éljünk meg, hogy biztonságban érezzük magunkat. Az EMK szerint csak olyan megoldások lehetnek minden érintett számára fenntarthatók és előremutatók, amik valamennyiük szükségleteit figyelembe veszik – mert ha csak egy érdekelt fél szempontjait is figyelmen kívül hagyjuk, annak hosszabb távon az egész közösség fizeti meg az árát. Ez a szemlélet nagyban eltér a megszokott, vitákra építkező »kinek-van-igaza« megközelítéstől: nem azt vizsgálja, hogy ki van domináns helyzetben, vagy hogy kinek az érvei megalapozottabbak, hanem azt, hogy hogyan lehet olyan helyzetet teremteni, ami mindenki számára kielégítő, amitől mindenkinek kiegyensúlyozottabb és örömtelibb lesz az élete.” A tréner elismeri, hogy az erőszakmentes kommunikáció széles körű alkalmazása szétfeszítené a jelenleg elfogadott társadalmi és gazdasági rendszerek kereteit. “De ez is az egyik célja. Már csak azért is, mert ugyan az EMK-t elsősorban a személyek közötti, illetve csoportokon belüli kommunikációban szoktuk használni, de a legtöbbször az egyes emberek közötti konfliktusok is a rendszerből fakadnak, azokból a társadalmi-gazdasági konstrukciókból születnek, amelyekben élnek, dolgoznak.” Szükségletek és megoldási stratégiák Anna hangsúlyozza, nagyon fontos, hogy az emberek szükségleteit és az azok kielégítését lehetővé tévő megoldási stratégiákat szétválasszuk egymástól. “Csak hogy egy példát mondjak, lehet, hogy valaki nagyon szeretne egy munkát, feladatot, de hiányoznak a kompetenciái annak ellátásához. Ilyenkor nem az a megoldás, hogy ennek ellenére rábízzuk a szóban forgó feladatot, hanem az, hogy megvizsgáljuk, milyen alapszükségletét – mint az anyagi biztonság, a megbecsülés, a csoporthoz való tartozás – szeretné kielégíteni azzal, hogy pályázik, és milyen megoldási stratégiákkal – például egy másik, hozzá illő pozíció felajánlásával – tudjuk kielégíteni ezt a szükségletet. Az alapvető szükségletek kielégítésére számtalan különféle megoldást találhatunk, amelyek közül az adott körülmények között választhatunk: lehetőleg olyan módszert, ami nem csak a kérdéses személy, hanem valamennyi vele együttműködő, dolgozó ember szükségleteit figyelembe veszi.” Anna szerint fontos distinkciót tenni az erőszakmentesség és a konfliktuskerülés, a gyengeség között. "Az erőszakmentesség nem jelent erőtlenséget – sőt az erő használata fontos része az EMK-nak. De nem mindegy, hogy hogyan – védelemre vagy büntetésre – használjuk az erőnket – emeli ki. – Ha grabancon kapom az úttestre kiszaladó gyerekemet, hogy elrántsam egy arra hajtó autó elől, akkor védelemre használom az erőmet. Ha utána fel is pofozom, akkor büntetésre.” Az EMK alkalmazásával a szervezetek hatékonysága is sokat javul A szakember több civil szervezettel – köztük a Humusz Szövetséggel, a Bábozd Zöldre Egyesülettel és a Hópárduc Alapítvánnyal –, számos üzleti vállalkozással és a PAF Közhasznú Alapítványon keresztül állami egészségügyi intézményekkel is együtt dolgozik coachként, illetve EMK-trénerként. “Vannak olyan témák, kihívások, amik szinte minden szervezetben megjelennek, attól függetlenül, hogy milyen szektorban működik – fejtegeti. – Ilyen például az, hogy hogyan tudunk erőszakmentes módon visszajelzéseket adni a főnökeinknek, kollégáinknak; hogy hogyan fogadjuk a visszajelzéseket; hogy hol és hogyan húzzuk meg a határainkat; hogy hogyan fogalmazzuk meg kritikamentesen, ha valami nem tetszik – vagy épp hogyan fejezzük ki a köszönetünket és hálánkat.” Mint mondja, ezek kivétel nélkül fontos kérdések, amelyek megválaszolása nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy egy-egy szervezet dolgozói elkerüljék a kiégést, ami komoly fluktuációhoz, és ezen keresztül az adott cég, nonprofit működésének, hatékonyságának romlásához, széteséséhez vezethet. “Az EMK eszközeinek használata nagyobb hatékonyságot, jobb teljesítményt és működést, stabilabb szervezeti struktúra kiépítését teszi lehetővé – vélekedik. – Sajnos, ma még a legtöbb szervezet fókuszából hiányzik a jó együttműködéshez szükséges empátia, pedig több kutatás is igazolja, hogy ott, ahol kellő hangsúlyt fektetnek az egymással együttműködő emberek közötti megértő és nyitott kommunikáció kialakítására és ápolására, a hatékonyság is nagyon sokat javul.”
#Környezeti ügyek #Környezetszennyezés #Vállalatoknak

Az ISO a 2025-ös COP30 konferencián mutatja be a világ első átfogó „net-zéró” szabványait

A Nemzetközi Szabványügyi szervezet 170 ország több ezer szakemberét vonta be a “net-zéro átállással” kapcsolatos új szabályrendszer kidolgozásába. A szabványcsomag nagyban megkönnyítheti a cégek fenntarthatósági törekvéseinek monitorozását; mivel az ISO-megfelelést Magyarországon is komolyan veszik a cégek, az új sztenderdek bevezetése új lendületet adhat a hazai vállalatok “kizöldítésének”. Noelia Garcia Nebra, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standardization – ISO) fenntarthatósági vezetője július 1-én, a londoni Climate Action Week-en jelentette be, hogy az ENSZ 2025-ös, a brazíliai Belémben tartott Éghajlatváltozási konferenciáján, a COP30-on mutatják be első zéró kibocsátással kapcsolatos nemzetközi szabványcsomagjukat. “Az ISO komolyan veszi a net-zéro átállás támogatásával kapcsolatos feladatait. Climate Commitment programunk keretében elkötelezetten dolgozunk azon, hogy olyan, a piac által rég várt nemzetközi szabványokat adjunk ki, amelyek mérettől, szektortól és földrajzi helytől függetlenül jól szolgálják majd a szervezetek igényeit” – mondta Noel Garcia Nebra. A net zero szabványok kidolgozásában 170 ország szabványügyi hivatalának szakemberei vesznek részt. A szervezet 2025 második felében nyilvános konzultációt is indít az új irányelvekkel kapcsolatban, hogy “valóban átfogó globális visszajelzést” kaphasson. Itthon is irányadó lehet Az új szabványcsomag alapjául az ISO 2022-es COP27-en bemutatott Net Zéró Irányelvei szolgálnak, amelyek célja az volt, hogy segítsék a nemzetközi vállalatokat a hatékony kibocsátási stratégiák kidolgozásában. A hétfőn bejelentett sztenderdekkel kapcsolatban azt ígérik, hogy olyan szilárd iránymutatásokat és követelményeket fogalmaznak majd meg, amelyek nagymértékben megkönnyíthetik a greenwashing elleni harcot is. Mivel az Európai Unió piaci elvárásainak való megfeleléshez nagyon sok területen fontos, hogy a cégek rendelkezzenek ISO minőségbiztosítási tanúsítvánnyal, és az EU-s pályázatokon is komoly előnnyel indulnak azok a szervezetek, amelyek rendelkeznek ilyen minősítéssel, a szakemberek szerint joggal bízhatunk abban, hogy a bemutatása utáni években az új net zéró szabványok is széles körben elterjednek majd itthon. Szükség is lenne erre, hiszen, ahogy egy korábbi anyagunkban írtuk, a klímaváltozásnak súlyosan megfizetjük az árát, a dubaji COP28 óta eltelt fél évben világszerte mintegy 41 milliárd dolláros kárt okozott a "klímakáosz", és az extrém időjárási jelenségek többezer ember életét követelték.
#Digitalizáció #Környezeti ügyek #Környezetszennyezés #Vállalatoknak

Komoly dilemma előtt a generatív MI-t használó vállalatok: Az “okos rendszerek” betanítása és használata jelentős környezetszennyezéssel járhat

Egy közelmúltban megjelent kutatás szerint egy vállalati környezetben használt MI-modell betanítása közel ötször annyi széndioxidot termel, mint öt átlagos méretű autó a teljes életciklusa során. Az így kifejlesztett rendszerek működtetése további kibocsátással jár – nem véletlen, hogy a szakértők szerint fontos lenne, hogy a cégek az energiatakarékos “zöld MI” megoldásokba invesztáljanak. Világszerte egyre több vállalat használja a generatív mesterséges intelligencia (GenMI) megoldásokat kockázatelemzésre, ügyfélszolgálati feladatok ellátására, a termelékenység optimalizálására, a könyvelési és könyvviteli folyamatok korszerűsítésére és számos más, hagyományosan “humán erőforrás alapú” teendő elvégzésére. Az MI-apostolok szerint ezek az okos algoritmusok nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy fenntarthatóbbá tegyük a világot – miközben számos szakember attól tart, hogy széleskörű alkalmazásuk csak tovább súlyosbíthatja a klímaváltozás egyre erőteljesebben érvényesülő hatásait. A massachusettsi University of Amherst kutatóinak 2019-es tanulmánya szerint egyetlen MI-modell “betanítása” közel 284 tonna szén-dioxid kibocsátással jár – ez ötször akkora szennyezés, mint amennyit öt átlagos méretű amerikai autó bocsát ki a teljes életciklusa során. Az MI-megoldásoknak kimagasló energiafelhasználásuk miatt igen nagy a karbonlábnyoma – és ez egy olyan tény, amit csak igen kevés döntéshozó – a PwC 2023-as Emerging Tech Survey kutatása szerint csak az üzleti vezetők 22 százaléka – vesz figyelembe a döntései során. Nicola Sfondrini, a PwC szakértője szerint nem szabad elfelejteni, hogy az MI okozta széndioxid-szennyezés a betanítási fázis után is tovább folytatódik. Az ilyen rendszerek használata komoly kibocsátással jár; mint a Forbes-ban megjelent cikkében írja, a vállalatoknak “át kell gondolniuk”, valójában mekkora energiafelhasználással jár az ipari célú gépi tanulási rendszerek üzemeltetése. “Úgy kell egyre jobban kitágítanunk a technológia határait, hogy közben nem áldozzuk fel az ökológiai fenntarthatóságot” – írja. Integrált fenntarthatósági modelleket kell felállítanunk A GenMI-megoldások kifejlesztése és használata – a korai fejlesztéstől és az adatalapú tréningtől a specializált feladatok ellátására alkalmas “business critical” alkalmazások működtetéséig – rendkívül nagy energiaköltséggel jár. Ezeknek a rendszereknek a hadrendbe állítása mindenképpen széndioxid szennyezést eredményez – még akkor is, ha nagyrészt megújuló forrásokból biztosítjuk az energiaigényüket. Sfondrini szerint az MI-megoldásokat hasznosító vállalatoknak jól átgondolt fejlesztési stratégiákat kell kidolgozniuk azért, hogy minimalizálhassák ezeknek a rendszereknek a negatív környezeti hatásait. Például úgy, hogy más, nagyobb szennyezési rátával rendelkező tevékenységeket váltanak ki a segítségükkel: “Ha az MI segítségével optimalizálják az üzleti folyamataikat, az lehetővé teheti, hogy »karcsúsítsák« a fizikai infrastruktúrájukat, és visszavágják az utazással kapcsolatos kibocsátásaikat” – hangsúlyozza. A szakember úgy látja, a cégeknek és a szabályozó testületeknek olyan, a GenMI használatának pozitív és negatív hatásait is figyelembe vevő integrált fenntarthatósági modelleket kellene felállítaniuk, amelyek lehetővé teszik, hogy felmérjük, valójában milyen hatással van ennek a technológiának az adoptálása a környezetre. “A cégek csak akkor tudják érdemben mérlegelni az ipari folyamatok ma tapasztalható változásainak előnyeit és hátrányait, ha valóban rálátnak ezekre a mutatókra; csak akkor tudják eldönteni, hogy az GenMI megfelelő egyensúlyt teremt-e a működési és a környezeti fenntartás között, ha pontos számokkal kalkulálhatnak” – emeli ki. A cél a “zöld MI” A szakemberek szerint a vállalatok akkor járnak el felelősen az MI-rendszerek adaptációja során, ha fokozatosan, az ezzel járó energiaköltséget és szennyezőanyag-kibocsátást folyamatosan monitorozva bővítik okos technológiai eszközeik körét. Olyan módszereket kell kidolgozniuk, amelyekkel hatékonyan “zöldíthetik” az MI-infrastruktúrájukat, miközben arra ösztönzik a fejlesztőket és a techcégeket, hogy a jelenleginél energiatakarékosabb megoldásokat dolgozzanak ki. Ehhez persze átlátható szervezeti irányelvek és széles körben elfogadott mérési mechanizmusok, benchmarkok kellenek, olyan eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy objektív és átlátható módon követni lehessen az új technológiák ökológiai hatásait. Sfondrinis szerint elengedhetetlen, hogy olyan iparági szövetségesek, együttműködések jöjjenek létre, amelyek tagjai folyamatosan megosztják egymással a tapasztalataikat és az eredményeiket, biztosítva a “zöld MI” technológiák kifejlesztéséhez szükséges tudástranszfert. Iparági sztenderdekre épülő szabványokra, tanúsítási rendszerekre is szükség lenne, amelyek szintén nagyban hozzájárulhatnának ahhoz, hogy fenntartható MI-megoldásokat dolgozzunk ki.
#Környezeti ügyek #Lakhatás #Társadalmi ügyek #Vállalatoknak

”A nagyvárosok a legnagyobb kibocsátók” – Interjú Ámon Adával, a Budapesti Klímaügynökség vezetőjével

A szakember azt reméli, hogy a civil és a vállalati szféra bevonásával komoly klímavédelmi fejlesztéseket indíthatnak el Budapesten. A cél az, hogy a fővárost felkészítsék arra, hogy “klímasemleges intelligens várossá” váljon. A Fővárosi Közgyűlés idén áprilisban döntött úgy, hogy létrehozza a Budapesti Klímaügynökséget; az új szervezet célja, hogy minden lehetséges eszközzel támogassa a budapesti lakásállomány energetikai korszerűsítését, ezzel is elősegítve a klímasemlegesség elérését, és hathatós segítséget nyújtva az itt élőknek az energetikai beruházásaikkal kapcsolatos döntéseikben. A Klímaügynökség vezetésével Ámon Adát bízták meg. A nemzetközileg is elismert közgazdász, klímapolitikai szakember 2019-es megválasztása óta segíti Karácsony Gergely főpolgármester munkáját. “Először a főpolgármesteri kabinetben kaptam helyet, de hamar rájöttem, hogy hasznosabb lenne, ha felépítenék egy olyan ütőképes csapatot, ami a környezeti ügyekért felel a Városházán – mondja a szakember. – Így jött létre a Klíma- és Környezetügyi Főosztály, amit 2020-ban egy nyolc-tízfős fős alapcsapattal kezdtük felépíteni, és mára komoly, harmincöt szakembert foglalkoztató »különítménnyé« fejlődött. A főosztály számos különféle fenntarthatósággal kapcsolatos programot, köztük kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó »soft projekteket« visz. Nagyon büszke vagyok erre a csapatra, hiszen ezek a projektek teszik lehetővé, hogy a városháza nemzetközi tapasztalatok révén is komolyan gazdagítsa a tudását a környezetvédelemmel és klímatudatossággal kapcsolatos területeken: a fenntartható étkezés és a »szelíd közlekedés« népszerűsítésétől a napenergia- és csapadékhasznosításon át az éületenergetikai és dekarbonizációs fejlesztésekig nagyon sok fontos pályázaton indultunk és nyertünk el közvetlen uniós támogatást, így nagyon sok új, komoly lehetőségekkel kecsegtető projektet indíthattunk. A Közösségi Költségvetés nyertes »Zöld Budapest« pályázatainak megvalósítását is ez a főosztály felügyeli: ennek is köszönhető, hogy hamarosan fedett kerékpártárolók, közösségi szereldék, új komposztpontok jelennek meg a fővárosban. Végre Budapest is elindult azon az úton, amin más nyugat-európai nagyvárosok: a nagy, policy-szinű fejlesztések mellett a kis, alulról jövő, de a »city hall« által támogatott kezdeményezések is felütötték a fejüket.” A cél a lakossági beruházások felpörgetése Ámon Ada szerint a Klíma- és Környezetügyi Főosztály elindítása óta eltelt négy és fél év egyik legnagyobb eredménye, hogy más európai nagyvárosokhoz hasonlóan Budapest is csatlakozott az Európai Bizottság 100 város kezdeményezéséhez. “Az EB döntéshozói felismerték, hogy a nagyvárosokkal fenntarthatósági szempontból kiemelten kell foglalkozniuk, hiszen ezek a legnagyobb kibocsátók. Ezért is indították el a 100 város missziót, amelynek célja, hogy a résztvevő települések 2030-ig klímasemleges »intelligens városokká« fejlődjenek.“ Mint mondja, lehet szektoronként vizsgálni a károsanyag-kibocsátást. “De mivel ma már a kontinens lakosságának közel 75 százaléka nagyobb városokban él, nem kérdés, hogy tenni kell azért, hogy ezek nagy, rengeteg erőforrást mozgató csomópontok környezetbarátabbá és klímatudatosabbá váljanak.” A főváros a 100 város kezdeményezés keretében indította el a Budapest CARES programot is, amelynek megvalósításához másfél millió eurós támogatást kapott az EB-től. “Ennek a programnak a keretében hoztuk létre a Budapesti Klímaügynökséget is, amelynek célja a lakossági épületenergetikai és hatékonysági beruházások felpörgetése – magyarázza Ámon Ada, hozzátéve, sok politikai támadás érte őket azért, mert az ügynökség idén áprilisban, nem sokkal az önkormányzati választás előtt indult el. “Nem volt kampányszándék a szervezet létrehozása mögött. A projektet 2022 végén írtuk ki, akkor még nem tudtuk, hogy a kormány majd' félévvel előrehozza az önkormányzati választásokat. ” Ámon Ada szerint a Budapesti Klímaügynökség elindítását elsősorban az indokolta, hogy egy olyan új szervezetet, külön entitást hozzanak létre az önkormányzat mellett, amely “mozgékonyabb, fürgébb, gyorsabb döntéseket tud hozni, és hatékonyabban tud pénzt felhajtani”. “Ezen túl megvan a mandátuma arra, hogy önálló döntéseket hozzon, ami lehetővé teszi, hogy lerakja a korszerűsítési programok tudományos alapjait, részletesen kidolgozza, milyen családokra, háztartásokra, épülettípusokra érdemes »lőnünk«; hogy az egyes háztartások milyen mértékű támogatást igényelhetnek; így nem csak műszaki, hanem társadalmi szempontból is megalapozzuk a tervezett fejlesztéseket.” A szakember hangsúlyozza, ugyan “egy széndioxid-molekulának nincs társadalmi státusza”: épp olyan szennyező, ha egy tizedik kerületi panellakás vagy egy tizenkettedik kerületi villa fűtésrendszeréből kerül a levegőbe, mégis fontosnak tartják, hogy az energetikai, korszerűsítési programok kiírása során a szociális szempontokat is figyelembe vegyék. “Nekünk egy olyan várost kell építenünk, amiben azok számára is megfizethető a környezettudatos lakhatás, akiknek nincs saját forrásuk az ingatlanjaik felújítására – hangsúlyozza. – Ezért is döntöttünk úgy, hogy az idén márciusban indult Fővárosi Lakásügynökséggel is szorosan együttműködünk.” A civilekkel és a vállalatokkal is együttműködnének Ámon Ada hangsúlyozza: fontosnak tartják, hogy a lakhatással és a környezetvédelemmel foglalkozó nonprofitokkal, civil szervezetekkel is együttműködjenek. A civilek sok szempontból érdekeltek a Budapesti Klímaügynökség munkájában, a több ilyen szervezet tömörítő Lakhatási Koalíció által idén kiadott Önkormányzati Lakhatási Minimum javaslatcsomagjában is kiemelt helyen szerepel az energiaszegénység felszámolása és a lakásminőség javítása. “Maga a Lakásügynökség is egy civil kezdeményezésből nőtt ki, nem véletlen, hogy Kovács Vera, az Utcáról Lakásba! Egyesület egyik alapítója vezeti jelenleg. A Klímaügynökség nagyon komolyan veszi a szakmai és civil szervezetek munkáját, tudjuk, hogy sok tudást, tapasztalatot gyűjtötteik az eddigi működésük során. Nem véletlen, hogy a Habitat for Humanity Magyarországgal, a Magyar Energiahatékonysági Intézettel és a Magyar Természetvédők Szövetségének közösségi energiával foglalkozó csapatával is együtt dolgozunk ezen a projekten: mindhárom szervezet olyan szakmai szempontból fontos tudást »dob be a közösbe«, aminek köszönhetően még jobb és hatékonyabb programokat dolgozhatunk ki.” A szakember kiemeli: az épületenergetikai korszerűsítés mellett más programokat is terveznek, szeretnék elérni például, hogy a Főváros elhagyott, használaton kívüli épületeiben az erre a lehetőségre nyitott beruházók energiatakarékos, megfizethető árú bérlakásokat építtessenek. “Ez is része az pozitív energiamérlegű városrészek kialakítását célzó ASCEND Projektnek, amelyben a Fővárosi Önkormányzat mellett a BKK is részt vesz, hiszen a közlekedés a második legnagyobb energiafelhasználó egy városban.” A Budapesti Klímaügynökség a civil szervezetek mellett a vállalati szférával is igyekszik jó együttműködést kialakítani. “A Klímaügynmökség egyik dedikált célja, hogy olyan finanszírozási konstrukciókat dolgozzon ki, amik révén hosszútávon biztosíthatjuk a korszerűsítésre szoruló épületek megújítását – nem véletlen, hogy három jelenetős bank: az Erste Bank, az OTP és a Magnet Bank is ott van a legfontosabb partnereink között – fejtegeti. – Közben a Climate City Contracts program (egy, az EB és a résztvevő városok közreműködésével megvalósuló együttműködés, amelynek célja, hogy közös összefogással mérsékeljék a klímaváltozás lokális hatásait – a szerk.) keretében a Főosztályon dolgozó kollégáink is azon fáradoznak, hogy nagy világcégeket – bankokat, kereskedelmi láncokat, gyártókat, szolgáltatókat – vonjanak be a klímasemlegességgel kapcsolatos céljaink megvalósításába. Komoly potenciált látok az ilyen együttműködésekben – annál is inkább, mivel az elmúlt években számos nagyvállalat hozta Budapestre a globális szolgálytatóközpontjait.” Ámon Ada közgazdász, energia- és klímapolitikai szakember. 1998 és 2015 között az Energiaklub igazgatója, majd elnöke volt. Dolgozott számos nemzetközi szervezetnek, köztük 2015. és 2020. között a londoni székhelyű E3G – Third Generation Environmentalism vezető munkatársa, mely a világ ötödik legbefolyásosabb “zöld think-tankje”, de az Európai Parlament Zöld Frakciójának energia-tanácsadója is volt. 2019-től Karácsony Gergely főpolgármester klímapolitikai főtanácsadójaként a főváros klíma- és zöldenergia fejlesztési stratégiájának, illetve a Főpolgármesteri Hivatal zöld főosztályának kialakításáért felelt. 2024. május 1-től a Budapesti Klímaügynökség vezetője.
#ESG #Lakhatás #Vállalatoknak

Van palló a ködös mocsáron át – így vegyük figyelembe minden fontos érintett véleményét az ESG folyamat során

Elképesztő mennyiségű félreértés van a társadalom- és környezettudatosság területén, és általában az ESG fejlesztéssel kapcsolatban. Sokaknak mankó és információ híján csak halvány sejtéseik vannak arról, hogy mi számít valójában, és mi az ami inkább minősül a green- és socialwashing berkein belülinek. Számtalanszor találkozom olyan esetekkel, amikor cégvezetők azzal büszkélkednek, hogy van náluk egy darab elektromos autó töltő, van az igazgatóságban nő (aki szinte minden alkalommal a HR vagy a jogi osztály vezetője), illetve tettek napelemet a tetőre. Még olyat is hallottam, hogy egy vezérigazgató azzal tudta be a környezettudatosságot, hogy egy hibrid Lexust lízingelt saját használatra. Az esetek többségében azért van valódi törekvés a fenntarthatóság irányában, de még ezekben az esetekben is komoly tanácstalanság, félinformációkra épített ad hoc megoldások láthatóak csupán. Ahhoz, hogy a ködös mocsárban egy tiszta pallót, gyalogutat tudjunk építeni, két dologra van szükség: arra, hogy tudjuk ki és milyen irányba szeretne elindulni, illetve hogy milyen eszközeink vannak a kezünkben, amivel a pallót megépíthetjük. Az utóbbi az erőforrásokra vonatkozik, és sokan ha már kalapács van a kezükben, akkor mindent szögnek nézve vadul csapkodni kezdenek, hogy minél hamarabb túlessenek a feladaton. Azonban ahhoz, hogy valóban legyen is értelme a munkának, tudni kell, hogy merre is kezdjük letenni a gerendákat. Az analógia ezen részét szolgálja a Lényegességi Elemzés. Ahhoz, hogy tudjuk, hogy mire kell odafigyelni, milyen hatásokat kell megvizsgálni, azzal kell kezdenünk, hogy meghatározzuk: az adott cégnek kikre van egyáltalán hatása? Őket hívjuk érintetteknek (stakeholdereknek), és még egy KKV esetén is igen széles skálán találhatóak meg. Érdekelt felek természetesen a tulajdonosok és a vezetőség, hiszen a cég pénzügyi eredményeinek maximalizálásában a legtöbb esetben ők motiváltak a leginkább. A legtöbb ember a mai napig ezt a klasszikus megközelítést alkalmazza, és úgy vélik, hogy egy magánszektorban lévő vállalatnak nincs is más dolga, mint nyereséget termelni. Egy cégtől azonban sokkal több ember sorsa függ többé-kevésbé, mint a tulajdonosi-vezetői kör. A legfontosabbak általában a cég alkalmazottai, hiszen nekik a megélhetésük és a hivatásuk (remélhető) szeretete is függ az őket foglalkoztató intézményről, nem is beszélve arról, hogy idejük jelentős részét is munkájukkal töltik. Rendszerint a cég vezetőségét, alkalmazottait hívjuk belső érintetteknek, legtöbbször hozzájuk értve a befektetőket is. Ám korántsem csak ezek a csoportok azok, akiknek az életére valamilyen szempontból hatással van egy-egy vállalat. Mindenki, aki üzleti szempontból kapcsolatban van az adott céggel, érintettnek számít. Lehet ez például egy beszállító, akinek a bevétele értelemszerűen függ tőlük, de az igényektől függően a költségekre is hatással van például, továbbá az együttműködés minősége az érintett fél nyugalmára is befolyással lehet. Hasonlóképpen maga a cég is lehet beszállító, vagy valamilyen szolgáltatást nyújthat másoknak, így az ő vevői is érintettek és van rájuk hatása a cég tevékenységének, például az árazás, a minőség, a szállítási idő révén. Ám még csak üzleti kapcsolatra sincs szükség ahhoz, hogy egy cég hatással legyen valamely érintetti csoportra. A legtöbb vállalatnak van valamekkora környezetterhelése, például akár saját maga, akár az általa felhasznált energia előállítása és szállítása miatt, ezért tulajdonképpen a teljes nyilvánosság - mindenki aki ugyanazt a levegőt szívja - érintettnek számít. Gyakran pedig sokkal erősebb és közvetlenebb a hatás, amelyet a helyi közösségnek kell elszenvednie a hang és fényszennyezés, az utak megterhelése, és a helyi emisszió miatt. Külső érintetteknek tehát azokat a stakeholdereket hívjuk, akik nem a vállalat “falain” belül észlelik annak hatásait, hanem kívül vannak, de befolyással van rájuk, amit a cég tesz: így például a már említett beszállítók, vevők, helyi közösségek vagy akár a szélesebb értelemben vett nyilvánosság. Ha pontosan meghatároztuk a belső és külső stakeholdereket, akkor már tudjuk, hogy kik felé kell felépítenünk pallót a mocsáron át. A terepet viszont még nem mértük fel, hiszen van ahol mélyebb a mocsár, van ahol kevésbé veszélyes, így a pontos útvonalat még nem tudjuk. A Lényegességi Elemzés során a tulajdonosok - vezetőség, illetve a többi érintett (esetenként a külső és belső érintettek) adott területekhez való viszonyát mérik fel és ábrázolják egy kétdimenziós mátrix grafikonon az ESG folyamatra odafigyelő vállalatok. Ezek olyan fontos témaköröket jelentenek, mint például az emisszió, a hulladékkezelés, a vízkezelés, biodiverzitás környezeti területen, munkakörülmények, nemi és kisebbségi esélyegyenlőség, helyi közösségekkel való kapcsolat a társadalmi oldalon, illetve transzparens működés, kiberbiztonság a felelős vállalatirányítás pillérje alatt. A mátrixra nagyon jó példát jelent a hazai gyógyszergyártó Richter hasonló ábrája. Ha mindkét érintetti csoport fontosnak tart egy területet, akkor az fontosnak minősül, és azzal a cégnek foglalkozni javasolt. A legtöbb esetben a fontosnak minősülő témaköröknél különbségek is vannak attól függően, hogy mennyire messzire helyezkedik el a két tengely metszéspontjától, vagyis a koordináta-rendszer origójától. Másképpen megfogalmazva: mennyire tartja fontosnak a két érintetti csoport összességében. Természetesen mindig vannak olyan területek, amit a Vezetőség és a Tulajdonosok fognak lényegesebbnek gondolni: tipikusan ilyen a pénzügyi eredményesség vagy az energiahatékonyság. És persze az sem meglepő, hogy ha munkavállalókkal vagy a helyi közösségekkel való bánásmód inkább a további érintetteknél kerül előrébb a prioritások között. Ám ettől még kerülhet a kiemelten fontos területek közé, a lényeg hogy mindketten viszonylag lényegesnek ítéljék meg. Egy felelős, fenntarthatóságra törekvő vállalat nemcsak azt tartja szem előtt, hogy csak egy-egy érintetti csoportnak kedvezve, az ő vélt vagy valós érdekeit nézve a profitot maximalizálja. Ehelyett széles körben, átfogó módon vizsgálja az összes érintettre gyakorolt hatást, ezeket pedig igyekszik úgy alakítani, hogy a lehető legjobb módon gyakoroljon befolyást rájuk, vagy ha ez negatív lenne, akkor pedig ennek minimalizálására törekszik. Ez a saját jól felfogott érdeke is hosszútávon, hiszen az elégedett érintettekkel könnyebb együtt dolgozni, ami kevesebb kockázattal jár. A rossz munkkakörülmények, gyenge munbkabiztonság miatt alkalmazottak távozhatnak vagy legalábbis csak magasabb fizetés mellett vállalják az adott munkakörülményeket. Azt is fontos azonban látni - és ez ennek a cikknek a legfontosabb üzenete - hogy nincs két ugyanolyan vállalat, az érintettek száma, csoportjai, az jelentőségük nagysága mind-mind eltérnek kisebb-nagyobb mértékben. Emellett pedig a rájuk gyakorolt hatások ereje, minősége, jellege is különböző szinte minden esetben. Egy olaj és gázcég emissziója hatalmas, ezért a környéken élők, de teljes népesség számára ennek a jelentősége óriási. Ezzel szemben egy szoftvercégnél a kibocsátást maximum az iroda üzemeltetése, a személyi közlekedés, felhő szolgáltatások jelentik, ami nagyságrendekkel kisebb környezetterheléssel járnak, így ennek a területnek a lényegessége jóval alacsonyabb az ő érintetti köre számára. Náluk viszont az olyan témaköröknek, mint például a kiberbiztonság vagy a munkavállalók továbbképzése lehet fontosabb. A kiemelt területek meghatározása révén már az útvonalat is tudjuk a mocsáron át, hogy elérjünk annak a másik feléig, egyfajta hidat építve a saját és a többi érintett érdekei között. Azt azonban még mindig nem tudjuk, hogy mennyi faanyagra, csavarra és eszközökre van szükségünk az építmény elkészítéséhez. Egy KKV esetén, ahol egyébként is korlátozottak az erőforrások és nem feltétlenül történt meg eddig az adatok gyűjtése, mindez még nehézkesebb lehet. A jó hír az, hogy nem kell mindent egyszerre megcsinálni, lehet lépésről lépésre haladni, folyamatosan felépíteni a pallót. A lényeg ebben a szakaszban csupán annyi, hogy minél jobban megismerjük a stakeholderek véleményét, érdekeit. A kaliforniai Berkeley Haas Egyetem - amelyet a legtöbb ranglista Amerika tíz legjobb üzleti felsőoktatási intézménye közé sorol - részletes tanulmányt és statisztikákat tett közzé arról, hogy a legtöbb cég kiket és milyen módon kérdez meg a lényegességről. A 300 részletesen analizált vállalat nagy többsége az érintettek között említette elsősorban a munkavállalókat, majd sorrendben az ügyfeleket, a szakmai szempontból érintett nonprofit szervezeteket, a befektetőket és hitelezőket, a kormányzati és felügyelő szerveket, a beszállítókat, szakmai szövetségeket, valamint talán még fontos megemlíteni a helyi közösségeket. Illetve megemlítik még a hitelminősítőket is, de a KKV-k szempontjából ezeknek nincs relevanciája, a többi fenti csoport viszont szinte minden kisebb cég esetén jelen van. Így azon kell a vezetőségnek elgondolkozni, hogy a felsorolásból melyiket ki, kik képviselik. Ha ez megtörtént, akkor érdemes meghatározni azon lényeges területek listáját, amelyekről az érintetteket meg fogjuk kérdezni. Hogy mi tartozhat ezek közé, az sohasem egy egyszerű kérdés, és ez egy tanulási folyamat is egyben, a témakörök rendszeresen változhatnak is. Egyrészt azért, mert a vezetőség az értintettekkel folytatott konzultációk során rádöbben, hogy valami eddig kimaradt, ahol a cégnek érdemi hatása van. Márészt pedig azért, mert nincs olyan vállalat, ami ne változna az idő múlásával, növekszik, szélesíti vagy akár csökkenti a kínálatát, új piacokra tör be, esetleg leépíti egy-egy részlegét. mankóként az olyan listák szolgálhatnak, mint például az ESRS, ami az Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Szabvány rövidítése, és amely az ESG három fő pillérén belül 10 fő témakört és ezen belül 39 alterületet nevez meg. Az esetek többségében ezek lefedik a lényeges témaköröket, amelyeket már fel lehet mérni, de minden esetben egyedileg, a cég tevékenysége alapján kell mérlegelni, hogy melyiket használjuk, hogyan adaptáljuk, pontosítjuk ezket, illetve egyedi területeket is behozunk a képbe. Az adatfelvétel módszertanát tekintve nincs egységes, mindenhol működő recept, de vannak sztenderdek, illetve jó gyakorlatok, amik egy KKV-t is segíthetnek az előrelépésben. A már említett Berkeley Haas felmérés alapján a cégek nagy többsége mind elsődleges, mind másodlagos adatokból dolgozik, valamivel jellemzőbb azért, hogy az utóbbiból. A saját javaslatoma az, hogy mégis inkább az első felé orientálódjon egy magát felelősnek tartó cég, hiszen ezáltal tudja jobban, igazán mélyreható módon megismerni a saját érintettjeinek a szempontjait. Ráadásul egy kisebb, a nyilvánosság számára nem, vagy kevéssé ismert szervezet esetén az olyan külső források, mint a médiában megjelenő hírek, elemzések kevéssé jellemzőek. A belső forrásoknál erősen megoszlik, hogy mennyire a személyes interjük, online kérdőívek, vagy workshopok hozzák meg a lényegességről a valóban értékes adatokat. Az nem véletlen, hogy a Berkeley adatai alapján a harmadik módszer sokkal ritkább: ezek idő- és erőforrásigényesek, és bár a legvalószínűbb, hogy itt jönnek át a leginkább jellemző adatok, de ha ezek rosszul vannak megszervezve, vagy nem elég jó a vállalati kultúra, akkor kifejezetten kockázatosak is. Az online kérdőív lehet a leginkább széleskörű és feldolgozásuk könnyen skálázható, viszont nem javasolt ezzel indítani, amíg az érintettek nem értik meg a folyamat jelentőségét. Ezért KKV-knak érdemes a második leggyakoribb, interjús megoldást választani, ami közepesen idő- és erfőrorrás igényes, de a kételyeket el tudja oszlatni. A bizalmat pedig az érintettek körében jelentős mértékben megnöveli, ha ezt külső tanácsadó végzi. Természetesen a teljes folyamat, főleg egy nagyobb, összetettebb vállalat esetén sokkal részletesebb, ebben a cikkben ennek csak a lényegi elemeit említjük. Sok út vezet kifelé a mocsárból, de a lényeg, hogy megalapozott stratégia mentén elinduljunk: akik nem adták fel, azoknak ez előbb-utóbb mindenkinek sikerült. Faluvégi Balázs 25 éve van jelen befektetés-szakmai területen, és több mint tíz éve foglalkozik etikus befektetésekkel, illetve a Környezetre (Environment), Társadalomra (Social) és Felelős Vállalatirányításra (Governance) vonatkozó ESG elemzéssel. Társ-alapítóként startupjával elnyerte a BBVA nagybank globális versenyén a Legjobb Fintech a Fenntartható Pénzügyekért díjat. Megoldásaival és tanácsaival segítette többek között az egyik legismertebb hazai pénzintézetet, a régió egyik legnagyobb energiavállalatát, illetve az egyik legelismertebb magyar egyetemet ESG fejlesztésben. Blue Valew néven ezen a területen, saját, mindent átfogó módszertan alkotott meg. A számos tőzsdei cégnek és KKV-nak ESG tanácsadást és zöld finanszírozást elősegítő Stradamus Zrt. tanácsadó testületének a tagja.
#Jógyakorlatok #Környezeti ügyek #Környezetszennyezés #Vállalatoknak

”Azzal nem fogjuk megmenteni a Földet, ha olyan zöldséget, gyümölcsöt vásároltunk, amit a szomszéd községben termeltek” – Interjú Miskolczi Istvánnal, a NÉGYOSZ ügyvezetőjével

A növényi alapú élelmiszereket gyártó cégek érdekvédelmi szervezetének ügyvezetője szerint hosszú távon csak a húsfogyasztás csökkentésével mérsékelhetjük a mezőgazdasági termelés negatív hatásait. Úgy véli, sokszor a környezetvédő szervezetek is rosszul látják át, valójában mit kellene tennünk azért, hogy az élelmezésbiztonság fenntartása mellett is csökkenteni tudjuk a klímaváltozás negatív hatásait. A 2022 novemberében alakult NÉGYOSZ (Növényi Alapú Élelmiszereket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetsége) alig másfél év alatt az iparág egyik legnagyobb, komoly érdekképviseleti potenciállal bíró szervezetévé nőtte ki magát. Ma már tizennégy tagjuk van, köztük olyan nagy hazai és nemzetközi vállalatok, mint Magyarország legnagyobb növényi alapú húshelyettesítő-gyártója, a Pápai Hús, a Naszálytej, a Danone, a Bonduelle – de több civil szervezettel is együttműködnek. "Önszerveződő civil kezdeményezésként indultunk, a NÉGYOSZ a V4 országokban rendezett Plant-Powered Perspectives konferenciasorozat magyarországi ágából nőtte ki magát – mondja Miskolczi István, a szervezet ügyvezetője. – A konferencia megszervezésére a MAVEG-et, a Magyar Vegán Egyesületet kérték fel; az elnökük, Bergovecz László gyűjtött maga köré egy kommunikációban, marketingben, rendezvényszervezésben jártas csapatot, közülük kerültek ki a NÉGYOSZ alapítói is.” A NÉGYOSZ célja, hogy népszerűsítse a növényi alapú étrendet és lehetőséget adjon a gyártóknak a megjelenésre. Klasszikus érdekképviseleti munkát is folytatnak: az érintett szakmai, kormányzati szervezetekkel együttműködve igyekeznek erősíteni a szegmens pozícióit a hazai élelmiszeriparon beül. “B2B, B2C és B2G kommunikációval is foglalkozunk, igyekszünk felhívni a gyártók, a döntéshozók és a fogyasztók figyelmét arra, hogy mivel a növényi alapú élelmiszerek világszerte egyre népszerűbbek, az ezek előállításával, termelésével foglalkozó cégek is egyre fontosabb szerepet játszanak a globális élelmiszerrendszerben. Ez egy olyan új termelői és fogyasztói trend, amire oda kell figyelni” – hangsúlyozza Miskolczi. ”A tagjaink tevékenysége, forgalma jelenjelentős hozzáadott értéket jelent a magyar gazdaság számára” A NÉGYOSZ munkáját olyan jónevű, széles körben ismert és elismert nonprofit szervezetek is támogatják, mint a Maveg vagy az Una Terra Alapítvány. “Komoly lehetőségeket látunk a növényi alapú élelmiszerek népszerűsítésében, elterjesztésében – fejtegeti a NÉGYOSZ ügyvezetője. – A tavalyi SIRHA (A SIRHA Budapest, közép-kelet Európa legjelentősebb nemzetközi élelmiszeripari és HoReCa szakkiállítása – a szerk.) keretében megrendezett Közétkeztetési Versenyen a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségével (KÖZSZÖV) közösen igyekeztünk ráirányítani a figyelmet a növényi alapú élelmiszerekben rejlő lehetőségekre. A versenyben résztvevő séfeknek az volt a feladatuk, hogy fenntartható alapanyagokból készítsenek egy háromfogásos, húsmentes ebédet úgy, hogy a komplett menüre összesen 850 forintot költhettek. Az elkészült menükelt egy gasztrozsűri bírálta el; büszkén mondhatom, hogy a három általunk mentorállt csapatból kettő döntőbe jutott, és érmet is szerzett. Igyekszünk ilyen és ehhez hasonló módokon is együtt dolgozni a hazai civil és szakmai szervezetekkel; de jó kapcsolatot ápolunk a Hússzövetséggel, a Tej Terméktanáccsal és más élelmiszeripari szereplőkkel is.” Miskolczi hangsúlyozza: a szervezet “lobbiereje” abból táplálkozik, hogy képesek összefogni és integrálni a jelentős növényi alapú élelmiszergyártókat. “A tagjaink tevékenysége, forgalma jelenjelentős hozzáadott értéket jelent a magyar gazdaság számára: ez a mi tőkénk, ezzel a tőkével igyekszünk jól sáfárkodni, amikor azon dolgozunk, hogy a kormányzati döntéshozók körében is hatékonyan képviseljük az érdekeiket. Ez nem a klasszikus, amerikai értelemben vett »lobbitevékenység«, inkább érdekképviseleti munka. A jelek szerint jól csináljuk, hiszen ma már az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkárságán is kikérik a véleményünket.” Sokan az infláció miatt váltottak flexitáriánus étrendre Miskolczi büszke arra, hogy a nagy cégek mellett olyan kisebb, de komoly potenciállal rendelkező cégek is a tagjaik közé tartoznak, mint a Plant Revolt vagy a szakmában igazi magyar sikertörténetnek számító Vega-Farm Food. “Ezeknek a lendületes, újító szellemiségű cégeknek komoly szerepe lehet abban, hogy nálunk is igazán népszerűvé váljanak a növényi alapú élelmiszerek, köztük a tejtermék-helyettesítők, a húshelyettesítők, a halhelyettesítők, vagy más teljes értékű élelmiszerek” – húzza alá. Egy, a NÉGYOSZ által készített idei kutatás soráén a megkérdezett hazai fogyasztók 13 százaléka vallotta magát flexitáriánusnak (javarészt növényi étrendet követő, csak kevés állati eredetű terméket fogyasztó “rugalmas vegetáriánusnak” – a szerk.), két százaléka vegetáriánusnak és csupán egy százaléka vegánnak. Miskolczi István szerint az elmúlt években jelentősen megnőtt a flexitáriánus diétát követő emberek száma Magyarországon, de ez javarészt az élelmiszer-inflációnak köszönhető. “A válaszadók közel hatvan százaléka a megnövekedett árak miatt, 57 százalékuk az állatjólét áldatlan helyzete, 48 százalékuk pedig a növényi étrend pozitív egészségügyi hatásaival miatt fogta vissza a húsfogyasztását.” Mint mondja, hosszabb távon elkerülhetetlennek tartja, hogy még többen térjenek át a flexitáriánus étrendre. “A Világbank nemrégiben készített egy tanulmányt, amelyben az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO adataira hivatkozva azt írták, a globális üvegházhatású gázkibocsátás közel harminc százalékáért az élelmiszertermelés- és forgalmazás a felelős. Lesújtó adat – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ez az arány itthon is 29-30 százalék körül van; nincs mese, valamit tennünk kell azért, hogy fenntarthatóbbá tegyük az élelmiszerrendszereinket.” A NÉGYOSZ ügyvezetője szerint a legfontosabb az állati eredetű termékek fogyasztásának visszaszorítása lenne. “Igaz ugyan, hogy egy teraszos termelésű rizsföld is legalább annyi metánt juttat a légkörbe, mint egy marhacsorda, mégis jóval kisebb a környezeti lábnyoma, elsősorban azért, mert a rizstermesztéshez nem kell további növényeket: takarmányt termelnünk – hangsúlyozza. – A növénytermesztés – például a gabonaipar – technológiáján, körülményein is változtatnunk kell, de ez a jelenlegi formájában sem okoz akkora környezettermelést, mint a tejtermelés vagy az állattenyésztés.” A tartástól a bocsböfögésig Miskolczi István szerint egyre nagyobb szerephez juthatnak az élelmiszertermelésben az olyan nagy fehérjetartalmú hüvelyes-pillangós növények, mint a a szója, a bab, a lencse, vagy a csicseriborsó. “ Ezeknek jóval kisebb a környezeti lábnyoma, mint az állati eredetű termékeknek, és nagyon jó fehérje-, illetve tápanyagprofillal rendelkeznek – mondja. – Lényegében kiválthatjuk velük az állati eredetű fehérjéket: ma már kimondhatjuk, hogy a szakemberek körében csak “protein átállásként” néven emlegetett váltás megvalósítható.” Miskolczi szerint közkeletű tévedés, hogy az élelmiszeripar okozta környezetterhelés túlnyomó részét a csomagolás és a szállítás okozza. “Ma mindenki azt mondja, hogy rövid ellátási láncokban kell gondolkoznunk, ha lehet, a lakóhelyünk ötven kilométeres körzetében termelt, előállított termékeket vásároljunk. Ezt mi is jó dolognak tartjuk: de nem annyira környezetvédelmi, mint inkább belgazdasági, társadalmi szempontból. Azzal nem fogjuk megmenteni a Földet, ha olyan zöldséget, gyümölcsöt vásároltunk, amit a szomszéd községben termeltek – de hatékonyatlan módszerekkel” – mondja. A szakember hangsúlyozza: amit ma közkeletű kifejezéssel “szén-dioxid kibocsátásnak” nevezünk, az valójában több üvegházhatású gáz kibocsátásából áll össze. “Az egyik legnagyobb ilyen szennyező a metán, aminek nyolcvanszor akkora a szén-dioxid együtthatója, mint magának a szén-dioxidnak. Viszont rövidebb a lebomlási ideje, ezért, ha gyorsan szeretnénk csökkenteni az üvegházhatású gázok arányát a légkörben, a metánnal kell kezdenünk. Márpedig a mezőgazdaság metánkibocsátásának egyik legnagyobb forrása az állattenyésztés – arról nem is beszélve, hogy ez az ágazat az ammónia-kibocsátással, az antibiotikum-szennyezéssel, a rossz szennyvízgazdálkodással és még jó néhány környezetszennyező tevékenységgel együtt mekkora károkat okoz az élővizekben, az erdőkben – a bioszférában. Ez egy nagyon komplex, összetett kérdéskör. Ha megnézünk, hogy egyes mezőgazdasági termékek környezetterhelése milyen tényezőkből áll össze, egy többtucat változóra alapozott vevő képletet kell felállítanunk – a tartástól, takarmányozástól a feldolgozáson, csomagoláson és szállításon át a bociböfögésig." Ideje lenne “hústakarékosabban” élnünk A NÉGYOSZ ügyvezetője szerint komoly problémát okoz, hogy sokszor a környezetvédelemmel foglalkozó civilek sem látják át, valójában mekkora problémát okoz a túlpörgetett állattenyésztés. “Ahogy a májusi Zöld OT-n (a hazai zöld civil szervezetek országos találkozóján – a szerk.) tartott kerekasztal-beszélgetésünkben is hangsúlyoztuk: Magyarországon az emberek többsége nem tudja, milyen környezetvédelmi hatásai vannak az élelmiszerrendszerek működésének. Sok esetben a környezetvédő szervezetek is olyan ötleteket, lépéseket támogatnak, propagálnak, amelyek valójában éppen ellentétesek azzal, ami a környezetre nézve jó és hasznos lenne: elég egy rosszul lefordított kutatás, egy félreértett adat, hogy akaratukon kívül is félrevezessék a közvéleményt – jelenti ki. – Világszerte túlzott reményeket fűznek például a regeneratív állattenyésztéshez, azt mondják, nem a hústermelés okozza az igazi problémát, hanem a nagyüzemi állattartás: ha szabadmezős legeltetési módszert használnánk, az fenntarthatóbb lenne. Igen ám, de nem számolnak a demográfiai adatokkal: azzal, hogy a jelen kereslet mellett, ha mint ükapáink, kicsapnánk a marhákat a gyepűre, az ország teljes területe kevés lenne legelőnek. Ilyen módszerekkel a népesség élelmezése nem megoldható.” Miskolczi szerint fontos rábírni a fogyasztókat, hogy “hústakarékosabban” éljenek. “Ma Magyarországon évente átlagosan hatvannyolc-hetven kiló húst fogyasztunk fejenként. Ha szeretnénk pozitív változást elérni, el kel érnünk, hogy évi 15-20 kiló közé – nagyjából a jelenlegi harmadára – csökkenjen a fogyasztásunk.”
#ESG #Vállalatoknak

”A cégeknek saját, jól felfogott érdekük a fenntartható működés” – Interjú Lévai Gábor fenntarthatósági menedzserrel, a Scale Impact társalapítójával

Az EP idén fogadta el a cégek fenntarthatósági jelentéstételével kapcsolatos CSRD-irányelvet. A szabályozás, ha kis döccenőkkel is, de a hazai jogalkalmazásba is beépült: az új jogszabályok a fejlesztésektől a hitelezésig számos üzleti működési területre hatással lesznek. Az Európai Parlament (EP) 2024-ben fogadta el a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvet (Corporate Sustainability Reporting Directive – CSRD). Az ESG témához kapcsolódó új ajánlás jelentősen kiterjesztette a jelentéstételre kötelezett cégek körét, és azt, hogy milyen tevékenységekre, területekre vonatkozó adatokat kell nyilvánosságra hozniuk a riportjaikban. “Az Európai Unió vonatkozó direktívái kötelező érvényűek, de az egyes országok testreszabottan ültethetik át azokat a saját jogalkalmazásukba – magyarázza Lévai Gábor, a fenntarthatósági menedzserek képzésével foglalkozó GB Academy és a Scale Impact társalapítója. – Magyarország esetében viszonylag kicsi a törvényhozók, jogalkalmazók mozgástere – hiszen ez egy nagyon nyitott piac, és a nagy, nemzetközi cégek itt működő leányvállalatainak, beszállítóinak általában úgy kell alkalmazniuk ezeket az ajánlásokat, ahogy az anyavállalat elvárja tőlük.” A hazai ESG törvény három szakaszban terjeszti ki a CSRD-szabályozást a Magyarországon működő cégekre: 2024. január 1-től a jelenleg az irányelv “elődje”, a nem pénzügyi jelentéstételről szóló NFRD hatálya alá eső, ötszáz főnél több munkavállalót foglalkoztató, 2025. január 1-től az NFRD hatálya alá jelenleg nem tartozó, 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató és/vagy 40 millió euró éves árbevételű, illetve 20 millió eurónál nagyobb értékű eszközállománnyal bíró nagyvállalatoknak, 2026. január 1-től pedig a tőzsdén jegyzet kis- és középvállalkozásoknak (KKV-k) is adaptálniuk kell az új direktívát. “A kisebb cégek esetében ez akkor is kötelező, ha egy a hazai törvények alapján jelentéstételre kötelezett cég adatot kér tőlük, vagy egy olyan nagyvállalat beszállítóiként, alvállalkozóiként működnek, amely a saját anyaországa vonatkozó jogszabályainak értelmében köteles beszámolót tenni – mondja Lévai Gábor. – A német nagyvállalatok partnereinek például különösen szigorú feltételeknek kell megfelelniük, ott külön törvényben szabályozzák a beszállítókkal kapcsolatos elvárásokat. Várható, hogy ilyen közvetett módon sok, a CSRD-törvény hatálya alá egyébként nem tartozó KKV-hoz is begyűrűzik majd ez a szabályozási hatás.” ”A jogalkotó bízik abban, hogy a vállalatok vezetői tudják, üzleti szempontból is érdekük, hogy környezet- és társadalomtudatos módon működjenek” A fenntarthatósági szakember hangsúlyozza: a CSRD-irányelv csak arra tesz kötelező érvényű ajánlásokat, hogy milyen adatokat és összefüggéseket kell közzétenniük az érintett vállalatoknak, minőségi követelményeket nem határoz meg. “Tulajdonképpen szabványosítja a riportolást; azt nem írja elő, hogy egy cégnek milyen mértékben kell csökkentenie a karbonlábnyomát, mit kell tennie az energiafelhasználása vagy vízfogyasztása visszafogása érdekében, hogyan kell bánnia a munkavállalóival – fejtegeti. – A jogalkotásnak ez a szakasza a transzparenciára, adatok hozzáférhetőségére fókuszál” Lévai kiemeli: az ügyfelek és a potenciális munkavállalók mellett a befektetők és finanszírozók számára is egyre fontosabb, hogy a cégek reziliensen, a környezeti és társadalmi folyamatok jelentette lehetséges kockázatokat és egyben a stakeholderek érdekeit figyelembe véve működjenek "Az ESG és a CSRD betűszavak mögötti szabályozás tulajdonképpen azoknak az adatoknak az átláthatóvá, transzparenssé tételét célozza meg, amelyek alapján egy hitelező, egy befektető, vagy akár egy ügyfél felmérheti, mennyire jövőálló egy vállalat, milyen hatással vannak a működésére a társadalmi, környezeti problémák, illetve hogyan befolyásolja a társadalmi és környezeti viszonyokat a működése – fogalmaz a szakember. – Ezek kockázatelemzési keretrendszerek: ma már nem elég, ha egy cég a pénzügyi beszámolójában leírja, milyen financiális helyzetben van, a fenntarthatóságával kapcsolatos adatokat is közölnie kell. Az ESG és a CSRD fontos eszközök; a jelentéstételre kötelezett szervezetek számára is azok, hiszen nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy felmérjék, és konkrét akciótervek mentén kezeljék a felmerülő kockázatokat.” A cél, hogy 2050-re Európa legyen a világ “legzöldebb kontinense” A CSRD irányelv mentén az EU törvényalkotói konkrét szabályokat is létrehoztak: ezek az úgynevezett európai fenntarthatósági jelentéstételi szabványok (European Sustainability Reporting Standards – ESRS); a keretrendszer célja, hogy meghatározza, az egyes környezeti fenntarthatósággal, társadalmi felelősségvállalással és vállalatirányítással kapcsolatos területeken milyen mutatószámokat kell figyelembe venniük, milyen tartalmi információkat kell közölniük a vállalatoknak. "A CSRD általánosságban fogalmazza meg, hogy hogyan kell riportálmi, az ESRS pedig témákra lebontva konkretizálja a kapcsolódó szabványokat. Eddig tizenkét témában jelentek meg ilyen szabványok: a biodiverzitástól a munkavállalókkal kapcsolatos követelményeken át a cég tevékenységének fogyasztókra gyakorolt hatásáig” – mondja Lévai. A cégek működését az ESG és a CSRD mellett a 2021-ben elfogadott Taxonómia rendelete is minősíti. “Az EU Green Deal nevű vállalásának keretében szeretné elérni, hogy 2050-re Európa legyen a világ »legzöldebb kontinense« – magyarázza Lévai. – A Taxonómia rendelet e cél elérésének egyik fontos eszköze: hat fenntarthatósági célterületet – az éghajlatváltozás mérséklése, az éghajlatváltozáshoz való adaptáció, a környezetszennyezés megelőzése és csökkentése, a körforgásos gazdaságra való átállás, a víz- és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme, valamint a biológiai sokszínűség és az ökoszisztémák védelme, helyreállítása –, illetve az azokhoz tartozó kritériumokat fogalmaz meg, és szigorúan kiköti, hogy egy vállalat csak akkor kaphat zöld minősítést, ha a fenti célterületek közül legalább egynek megfelel, és a többit sem sérti a tevékenysége.” Mint mondja, a Taxonómia rendelet is adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. “A pénzügyi intézményeknek kötelező a finanszírozási tevékenységükhöz, például a hitelezéshez kapcsolódóan ilyen adatokat begyűjteniük azoktól a vállalatoktól, amelyek hitelkérelemmel fordulnak hozzájuk. Az EU ilyen közvetett módon is igyekszik ösztönözni a a bankokat, hogy csak olyan projekteket finanszírozzanak, amelyek segítik a zöld átállást.“ A Taxonómia rendeletben meghatározott kritériumokat ma már minden nagyobb beruházás elbírálásánál figyelembe veszik a pénzintézetek. "Ez a cégeknek is érdekük, hiszem bizonyos konstrukciókban kedvezőbb feltételekkel juthatnak forrásokhoz, ha a pénzt zöld fejlesztésekre fordítják – húzza alá Lévai Gábor. – Ráadásul a környezetkárosító projekteket szankcionálhatják is a bankok, akár el is utasíthatják a hitelkérelmeket, ha úgy ítélik meg, hogy a kérelmező nem teljesíti a fenntartható működésre vonatkozó feltételeket.” A szakember hozzáteszi: a szabályozó pozitív ösztönzőket is beépített a rendszerbe. “A »carrots and sticks« szemlélet érvényesül, a környezettudatos cégeket kedvező kamatozású »zöld hitelekkel« és zöld kötvénykibocsátásokkal honorálják.” ”Egy vállalat környezeti és társadalmi szempontból is felelős, fenntartható pályára állítása komoly kihívást jelent” Az EU ESG-vel és CSRD-vel kapcsolatos direktíváit a magyarországi törvényhozás két különböző jogszabályba – az ESG-törvénybe és a számviteli törvénybe – is beépítette. “Az ESG törvény idén január 1-én lépett életbe – igaz, a kapcsolódó végrehajtási rendeletek még nem jelentek meg, így egyelőre elég »üres« a jogszabály – mondja Lévai Gábor. – Ezzel párhuzamosan a számviteli törvény jelentéstételre vonatkozó paragrafusait is frissítették: a CSRD-ajánlásoknak megfelelően az érintett cégeknek ezentúl a pénzügyi adataik mellett a társadalmi és környezeti hatásukkal kapcsolatos információkat is közölniük kell.” Lévai hangsúlyozza: az, hogy egy cég megfeleljen az egyre szigorúbbá váló ESG-szabályozásnak, bizony befektetéssel jár. “A cégvezetőknek át kell szervezniük a működési folyamatokat, vissza kell fogniuk a környezetkárosító tevékenységeiket, új informatikai és riportolási rendszereket, jelentéstételi folyamatokat kell integrálniuk, át kell tekinteniük a HR-politikájukat, a beszállítókkal kapcsolatos gyakorlatukat és a többi – sorolja. – Egy vállalat környezeti és társadalmi szempontból is felelős, fenntartható pályára állítása komoly kihívást jelent – pláne úgy, hogy ma még kevés az olyan szakember, fenntarthatósági menedzser a piacon, akik valóban értenek egy ilyen átállás levezényléséhez." A szakember kiemeli: a megfelelő tudással, képzettséggel rendelkező fenntarthatósági menedzserek “levadászása” nem könnyű feladat. “Rengeteg az önjelölt »szakértő«, egyre többen hirdetnek fenntarthatósággal kapcsolatos képzéseket, de valós tudással és naprakész ismeretekkel rendelkező specialistát nehéz találni – érvel Lévai. – De előbb-utóbb biztosan kitermelődik majd az ehhez szükséges szaktudás; ez a jövő szakmája, a The World Economic Forum Future of Jobs kutatása szerint a Linkedinen meghirdetett állások toplistáján az első tízből négy vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos szakembereknek szól. Ez egy elképesztően dinamikusan bővülő iparág, a napokban került a kezembe egy statisztika, amely szerint a következő években legalább húszezer fenntarthatósági szakemberre lesz szükség Magyarországon.” A fenntarthatóság a fogyasztóktól is áldozatokat követel Lévai Gábor szerint számos különböző tényezőtől – köztük az iparágtól, a vállalat méretétől, a regnáló menedzser- és szakembergárdától, a meglévő infrastruktúrától, korábban bevezetett pozitív folyamatok arányától stb. – függ az, hogy egy szervezet számára mekkora befektetést jelent a jövőálló működésre való átállás. “Két oldalról érdemes ezeket a befektetéseket megközelíteni: az egyik az, ha szabályozói nyomásra kezdi el egy cég az átállást – a másik pedig az, ha a vezetői időben rájönnek, saját jól felfogott érdekük a fenntartható működés, hiszen ha nem felelnek meg az ezzel kapcsolatos követelményeknek, könnyen »kipontozódhatnak a piacról« – versenyképtelenné válnak a termékeik / szolgáltatásaik, elhagyják őket a befektetők, a képzett munkavállalók és előbb-utóbb a kuncsaftok is.” Lévai szerint fontos, hogy a fogyasztók tisztában legyenek azzal, hogy a gazdaság fenntartható pályára állítása tőlük is áldozatokat követel. “A cégek fenntarthatósággal kapcsolatos beruházásainak költségei nyilvánvaló módon a termékek, szolgáltatások árába is beépülnek – mondja. – De ez a jövő útja, a környezetszennyező, egészségre ártalmas anyagok, technológiák felhasználásával, rabszolgamunkával előállított termékek ugyan rövid távon olcsóbbak, mint a fenntartható és etikus forrásból származók, de hosszútávon ennek az olcsóságnak is mi, fogyasztók fizetjük meg az árát: a társadalmi egyenlőtlenségek miatt növekvő elégedetlenség és a pusztuló, agyonszennyezett, egyre élhetetlenebbé váló környezet anyagi és egzisztenciális költségein keresztül. Magyarországon például jelenleg töredéke a víz ára annak, mint amennyibe valójában kerül, ha végre beárazódnak ezek a költségek, az összes olyan termék, szolgáltatás ára megugrik majd, amelyek előállításához, biztosításához nagy mennyiségű vízre van szükség. Fontos lenne, hogy tudatosítsuk a fogyasztókban, a természeti erőforrások sem végtelenek: valós és mérhető, forintosítható értékük van, ami előbb-utóbb be fog épülni a termékek árába.” A Green Business Academy Magyarországon elsőként 2021-ben indította el fenntarthatósági menedzser (Certified Sustainability Manager – CSM) képzését. A munka mellett végezhető, gyakorlati szakemberek által tartott hibrid képzést az elmúlt években közel háromszáz hallgató végezte el. Az EU-s és hazai jogszabályváltozásokhoz illeszkedően 2024. szeptemberében bővített tartalommal indítják el a következő kurzust. Ha Te is szeretnél jövőálló szakmát, fektess önmagadba, és jelentkezz a képzésre.
#B Corpok itthon és a világban #Jógyakorlatok #Vállalatoknak

B Corpok a munkavállalói esélyegyenlőségért: Átgondolt programokkal több női vezető kaphat lehetőséget a vállalatoknál

A KSH adatai szerint Magyarországon folyamatosan csökken a női menedzserek, felsővezetők száma. Pedig a felmérések szerint a nők jobban bírják a megnövekedett munkaterhelést, ráadásul az EU sokszínűségre, egyenlőségre és befogadásra vonatkozó irányelvei szerint is fontos, hogy hasonló lehetőségeket kapjanak a karrierrepítésben, mint a férfiak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérése szerint Magyarországon a nemzetközi trendekkel ellentétben folyamatosan csökken a női vezetők aránya. Az elkérhető legfrissebb adatok szerint a hazai szervezeteknél – beleértve a versenyszférát és az államigazgatást is – a menedzserek alig 36, 6 százaléka nő: ezzel az európai uniós rangsor középmezőnyében vagyunk. Tovább árnyalja a képet, hogy míg az EU-átlag folyamatosan nő, addig magyar lassan, de biztosan csökken. Pedig – ahogy a KPMG kutatásából is kiderül – a női felsővezetők jobban bírják a megnövekedett munkaterhelést, mint a férfiak, ráadásul az EU vonatkozó irányelvei is egyre inkább arra ösztönzik a vállalatokat, hogy vegyék figyelembe a sokszínűség, egyenlőség és befogadás (diversity, equity and inclusion – DE&I) támasztotta követelményeket. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy jól átgondolt és következetesen végigvitt programokkal nagyban növelhető a női vezetők aránya a versenyszférában. Ahogy a PosiGen nevű, háztartási napelem- és energiahatékonysági rendszereket fejlesztő amerikai cég esettanulmányából is kiderül, a B Corpok vezető szerepet játszhatnak a munkavállalói esélyegyenlőség megteremtésében: She for Solar programjuk keretében jelentősen növelni tudták a női vezetők számát a vállalatnál. Képzésekkel az esélyegyenlőségért A Lousiana-i székhelyű PosiGen 2023 decemberében nyerte el a B Corp minősítést. A cég több mint 25 ezer egyéni ügyfelet szolgál ki, közel hatszáz munkavállalója és százötven szerződéses partnere van. Céljuk, hogy mindenki számára elérhetővé és megfizethetővé tegyék a napenergiát, és ezzel “nagyobb pénzügyi és energiafüggetlenséghez” segítsék a kuncsaftjaikat. A cég határozott célja, hogy csökkentse a szektorra jellemző nagyarányú munkavállalói lemorzsolódást. Ezért is indították el a She for Solar programot, amelynek célja, hogy segítsen női munkatársaiknak abban, hogy vezetői tudásra és képességekre tegyenek szert, és így jó eséllyel pályázzanak menedzseri pozíciókra a vállalatnál vagy más, a napenergia közületi hasznosításával foglalkozó szervezeteknél. A programban való részvételre aspiráló munkavállalókat a csapatvezetők ajánlják, a végső kiválasztásban a felsővezetők és a HR csapat tagjai vesznek részt. A 2022-ben indult pilot programban tizenkét nő vett részt. Az első évben a pályázók hetven, a másodikban pedig száz százaléka végezte el a képzést; az első évfolyam végzőseinek hetven százaléka magasabb pozícióba került a vállalatnál. A HR-csapat értékelése szerint a képzésnek köszönhetően jelentősen nőtt a résztvevők önbizalma, javult az üzleti érzékük, és komoly vezetői, döntéshozói képességekre tettek szert. “Fontos, hogy éljek azokkal a lehetőségekkel, amiket kapok” A PosiGen programjának szervezői szerint a legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy a pályázóknak külön időt kellett allokálniuk arra, hogy részt vegyenek a képzéseken, és elvégezzék az azzal kapcsolatos otthoni feladatokat. Éppen ezért nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a résztvevőket ne terheljék ad-hoc feladatokkal, ami nagyban javította a képzés látogatottságát. A cég egy, a program részleteit bemutató “kisokost” is készített a résztvevők számára, hogy könnyebbé tegye az egyes oktatási fázisokkal, vizsgákkal kapcsolatos tervezést, és rendszeres coachingot is biztosított a résztvevők számára. Mint a B Lab-hez benyújtott esettanulmányukban is írják, a kezdeményezés sikerét jól tükrözi, hogy cégvezetők és a munkavállalók rendszeresen érdeklődnek azzal kapcsolatban, mikor indul a következő szemeszter. A She for Solar-t kifejezetten női munkavállalók számára írták ki – de arra külön hangsúlyt fektettek, hogy a korra, etnikai hovatartozásra és korábbi vezetői tapasztalatra való tekintet nélkül válasszák ki a résztvevőket a pályázók közül, ezzel is a DE&I szempontrendszerét erősítve. A programot a cég intranetjén keresztül, valamint belső hírlevelekben és más vállalti kommunikációs eszközökkel is népszerűsítették. A végzősök rendszeresen felszólalnak a Posigen vállalati rendezvényein, és az új kurzusokon is részt vesznek előadóként. “A She for Solar program ráébresztett, mennyire fontos, hogy éljek azokkal a lehetőségekkel, amiket kapok” – nyilatkozta Crystal Burnham, a képzés első évfolyamának végzőse, aki ma már operatívigazgatóként dolgozik a vállalatnál.
#Környezeti ügyek #Vállalatoknak

Zöld kezdeményezésekkel a cégek elégedettebbé és lojálisabbá tehetik a munkavállalóikat

Az irodai energiatakarékossági programok bevezetésétől a home office munka támogatásán át a faültetésig a vállalatok nagyon sok mindent tehetnek azért, hogy fenntarthatóbbá tegyék a mindennapi működésüket. Ezek a programok jó hatással vannak a munkavállalók közérzetére és moráljára is; az előremutató külföldi példák mellett hazai jógyakorlatokról is beszámolhatunk.    A kutatások szerint a vállalti munkakörnyezet és munkavégzés zöldítése, illetve a munkatársak bevonásával indított zöld programok jelentősen erősíthetik a munkavállalói elégedettséget, lojalitást, és a cégek rekrutációs potenciálját is növelhetik. A fenntartható működés lehet a vállalatok egyik HR-csodafegyvere: az energiatakarékos irodáktól a faültetésig számos olyan eszköz van, amely amellett, hogy javíthatja a szervezetek “környezettudatos imázsát”, a dolgozóik közérzetére, hangulatára is jó hatással van, és vonzóbbá teheti őket a potenciális munkavállalók körében. A Fast Company több külföldi kis- és nagyvállalat cégvezetőinek bevonásával készült összeállításában annak járt utána, milyen környezettudatos kezdeményezésekkel igyekeznek a cégek fenntarthatóbbá tenni a működésüket – és milyen visszhangja van ezeknek a programjaiknak a munkavállalóik körében. A portál “mini-esettanulmányait” néhány hazai példával mi is megtoldottuk: ahogy ezek a jógyakorlatok is bizonyítják, a fenntartható működés nem a gazdag külföldi cégek úri huncutsága csupán. Kis változtatásokkal is nagy változásokat lehet elérni A tehetséges új munkavállalók felkutatásával, HR-konzultációval és globális munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Airswift a grandiózus gesztusok helyett “kis zöld változtatásokkal” igyekszik fenntarthatóbbá tenni a mindennapi működését. Olyan intézkedésekkel, amelyek nem kívánnak nagyobb reformokat, átállásokat, de összeadódva megsokszorozódik a hatásuk, és így nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a cég környezettudatosabban, energiatakarékosabban és – nem mellesleg – költséghatékonyabban működjön. Az Airswift munkatársai a “digital first” megközelítés jegyében szinte minden dokumentumot digitális formában tárolnak és osztanak meg egymással, illetve az ügyfeleikkel. Csak azokat az anyagokat – például egyes szerződéseket – nyomtatják ki, amelyekből mindenképpen papíralapú kópiára van szükség. A cég HR-vezetői igyekeznek arra ösztönözni a munkatársaikat, hogy mindig kikapcsolják azokat a berendezéseket, amelyeket épp nem használnak: ezzel is jelentős energiafelhasználás takarítható meg. A munkavállalók rendszeres havi tömegközlekedési támogatást is kapnak, arra ösztönözve őket, hogy az autó helyett a környezetkímélőbb utazási lehetőségeket válasszák. A cég a hibrid munkavégzést is támogatja, mint mondják, ha csak azok a dolgozók mennek be az irodába, akiknek mindenképpen muszáj, az nagyban csökkentheti a közlekedéssel együtt járó karbollábnyomukat és az irodai erőforrások használatát. “A munkavállalóink nagyon pozitívan reagáltak ezekre a változtatásokra. Olyannyira, hogy számos változtatást ők maguk javasoltak; miközben az is nagyban hozzájárul a házon belüli zöld kezdeményezéseink sikeréhez, hogy azok jó része a munkatársaink életét is egyszerűbbé teszi, rugalmasabb munkavégzést tesz lehetővé, és pénzt takaríthat meg a számukra” – írja Rob Boyle, az Airsvift marketingigazgatója. A Tenessee Állambeli Franklinben működő Cool Springs Chiropractic az újrahasznosítást tűzte zászlajára. “Olyan »mindent bele« reciklálási programot indítottunk, amely nagyban hozzájárul a cég és a munkavállalói által termelt hulladék csökkentéséhez és a környezetbarát erőforrások hasznosításához – írja Dr. Peter Hinz csontkovács, a cég alapítója. – Ez nagyon jól illeszkedik a filozófiánkhoz, azon vagyunk, hogy a »wellness érzést« az emberek mellett a bolygóra is kiterjesszük." Hinz azt mondja, a cég valamennyi munkavállalója lelkesen csatlakozott a programhoz. “Fantasztikusan jó hatással volt a csapatszellemre. Megerősítette bennünk az összetartozás élményét, hogy együtt tehetünk a környezet megóvásáért.” Üzleti modellből is lehet zöld kezdeményezés Az okosotthon- és okosiroda-rendszerek fejlesztésével és forgalmazásával foglalkozó Daisy remek példa arra, hogy egy cég komoly bevételt termelő üzleti modelljéből is lehet a munkavállalói integritást és összetartást megerősítő zöld iniciatíva. A vállalat többek között okos energiamenedzsment-rendszereket fejleszt, amelyek lehetővé teszik a háztartások és irodák energiafelhasználásának optimalizálását – és ezzel a karbonlábnyomuk csökkentését. “Ennek a rendszernek a bevezetése pozitív hatással volt a csapatunk cég iránti elköteleződésére és moráljára nézve. A munkatársaink büszkék arra, hogy a munkájuk nagyban hozzájárul a fenntartható életmód széleskörű meghonosításáshoz. Amióta elindítottuk a programot, jelentősen nőtt a munkavállalói elégedettség és csökkent a fluktuáció – köszönhetően annak, hogy a dolgozóink könnyen magukévá tudják tenni a Daisy innovációval és környezeti felelősségvállalással kapcsolatos értékeit” – érvel Hatan Kappler, a cég ügyvezetője. A szakember hangsúlyozza: az okos energiamenedzsment program bevezetése a munkaadói pozíciójukra is jó hatással volt. “Amióta az álláshirdetésekben és az interjúk során is hangsúlyozzuk a zöld elkötelezettségünket, huszonöt százalékkal többen jelentkeznek hozzánk.” A Daisyhez hasonlóan a dokumentumszkenneléssel és menedzsmenttel foglalkozó platform, az iScanner is az üzleti modelljén keresztül tudja megszólítani, motiválni a meglévő és reménybeli munkavállalóit. A cég új “Eco-Achievement” programja nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a felhasználói kevesebb papírt fogyasszanak, az általuk fejlesztett alkalmazás folyamatosan monitorozza, hogy a dokumentumaik beszkennelésével és a digitális kópiák megosztásával az ügyfeleik milyen mértékben járulnak hozzá az erdők megóvásához. “Az Eco Achievement program bevezetése nagyban erősítette a csapatszellemet és a dolgozói elkötelezettséget. Az ügyfél-elkötelezettségre is jó hatással volt, hiszen lehetővé tette, hogy a felhasználóink nyomon kövessék, milyen pozitív hatással van a termékünk használata a környezetünkre” – mondja Marina Alekseichik, az iScanner termékmenedzsere. Ültess egy fát a fenntartható jövőért! A munkavállalói és ügyfél-elégedettséget erősítő zöld kezdeményezésekből szerencsére Magyarországon sincs hiány. A K&H Bank például 2022-ben indult programja keretében a 10 millió Fa Alapítvánnyal közösen országszerte 555 fát és 1110 cserjét ültetett el száz oktatási intézmény udvarán, programjuk a gyermeke környezettudatos neveléséhez is nagyban hozzájárult. “A klímavészhelyzet egyre több céget ébreszt rá, hogy felelőssége van a részét kivenni a természetben zajló káros folyamatok megállításából, a helyzet azonnali javításából. Ezekkel a progresszív és az emberiség jövőjét felelősen szemlélő cégekkel működünk szívesen együtt, ilyen partnerünk a K&H is, amely komoly figyelmet fordít a fenntarthatóságra”– mondta a program kapcsán Bojár Iván András, a 10 millió Fa Alapítvány alapítója. A MagNet Bank 1 ügyfél = 1 fa programja keretében minden ügyfele nevében elültet egy-egy facsemetét. 2022 év végéig az Erdőmentők Alapítvány segítségével összesen 60 ezer csemetét plántáltak el, és vállalták, hogy az ügyfélkörük növekedésével összhangban az idei év végéig további 17 500 fát ültetnek majd el. A cég az erdészeti szakemberek ajánlásainak megfelelően vegyes fajtájú “elegyes erdőket” telepít: a kocsányos tölgytől a vadgyümölcsfákon át a juharig számos különféle palántát ültettek ki az Ócsai Tájvédelmi Körzet, az Ipoly-völgye, Nagykőrösi Pusztai Tölgyesek védett állami területein és a Bajonyerdő Zrt. erdeiben.
#ESG #Környezeti ügyek #Vállalatoknak

Net-zero jövő: A KKV-k hozhatják el az igazi változást?

Az ötszáz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató kis- és középvállalkozások a globális gazdaság piaci szereplőinek kilencven százalékát adják. Nélkülük nincs fenntartható, élhető jövő – de csak akkor tehetnek a pozitív változásért, ha megfelelő törvényhozói, szabályozói segítséget kapnak. A kis-és középvállalkozások (KKV-k) a gazdaság gerincét adják. Világszinten az összes piaci szereplő kilencven százaléka az ötszáz főnél kevesebb munkavállalót foglalkozó KKV-k közül kerül ki, ezek a vállalkozások alkalmazzák az összes munkavállaló hetven százalékát és termelik ki a globális GDP felét. A szakemberek szerint összgazdasági jelentőségük, agilitásuk és innovációs potenciáljuk miatt ők lehetnek azok, akik átvezetik a gazdaságot a fenntartható, net-zero jövőbe. A kutatások szerint a lokális ügyfélkörrel és beszállítói rendszerrel rendelkező, a nagyvállalatoknál jóval bizonytalanabb anyagi hátterű KKV-knak különösen fontos lenne, hogy fenntarthatóbb irányba fejlődjenek. Már csak azért is, mert kevésbé válságállóak, mint multinacionális versenytársaik, és sokkal inkább érzik a saját bőrükön a klímaváltozás negatív hatásait – a vízhiánytól a csökkenő termésátlagokon át a ritka, nehezen beszerezhető nyersanyagok elapadásáig. Gazdasági és kormányzati szempontból is fontos lenne a támogatásuk – hiszen nélkülük tömegek kerülnének az utcára, és a feje tetejére állna a globális gazdaság egyensúlya. A KKV-k lehetnek a globális gazdaság motorja A felmérések szerint ma világszinten körülbelül 400 millió KKV működik. Az Európai Unióban ők adják a munkahelyek kétharmadát és a piaci szervezetek által előállított értéktöbblet több mint felét. Az Egyesült Államokban is hasonló a helyzet: ott közel 300 millió KKV van, amelyek az összes álláshely kétharmadát tartják fent. A szakértők szerint a KKV-k már globális gazdasági súlyuknál fogva is kritikus szerepet játszhatnak a tiszta energiára való átállásban, és komolyan hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a világ ökonómiai szempontból új, fenntarthatóbb pályára álljon. Annál is inkább, mivel a saját jól felfogott érdekük is ez: a We Mean Business Coalition 2024-es éves Climate Hub jelentése szerint az idén 44 százalékkal több kis- és középvállalkozás vezetői látják úgy, hogy kiemelten fontos feladat a szennyezőanyag-kibocsátásuk csökkentése, mint tavaly. A klímatudatosság kifizetődő is lehet. A felmérésben résztvevő vezetők 62 százaléka szerint a kibocsátásuk csökkentésének köszönhetően jelentősen javult a piaci megítélésük, 53 százalékuk szerint pedig a klímatudatos intézkedések miatt nagyobb a fogyasztói elfogadottságuk, mint a versenytársaiké. Harminc százalékuk egyenesen úgy látta, hogy új ügyfeleket szereztek azzal, hogy környezettudatosabban és fenntarthatóbban igazgatják a vállalkozásukat. Nem csak piaci, kormányzati befektetésekre is szükség van Ahogy a fenti adatokból is látszik, a legtöbb KKV döntéshozói tisztában vannak azzal, milyen versenyelőnyt jelenthet a számukra a környezettudatos gazdálkodás. Ahhoz azonban, hogy ezek a cégek a “netz-zero” átállás valódi motorjává váljanak, arra is szükség lenne, hogy a kormányok, szabályozó testületek olyan ösztönzőket vezessenek be, amelyek rövid távon is rentábilissá tehetik számukra a fenntartható működéshez szükséges befektetéseket. María Mendeluce, az SME Climate Hub szerzője szerint a KKV-kat elsősorban kormányzati támogatásokkal, adókedvezményekkel, kedvező kamatozású kölcsönökkel, fejlesztési programokkal, a kibocsátás mérésére és nyomorkövetésére szolgáló, széles körben elérhető metódusok és technológiák bevezetésével, illetve tanácsadással lehetne arra ösztönözni, hogy a “net-zero” gazdaság irányába fejlődjenek.