”Jó látni, mekkora örömöt szerzünk ezeknek az embereknek” – Az Adománytaxi olaszliszkai adományútján jártunk

Az Adománytaxi évek óta szervezi a különböző hátterű emberek megismerkedését támogató vidéki útjait. Az egésznapos programok során közösségi piacot, gyerekfoglalkozásokat, családlátogatásokat rendeznek, céljuk, hogy a szociális ellátás, a közösségépítés és a társadalmi érzékenyítés elemeit ötvözve tegyenek egy szolidárisabb, fenntarthatóbb társadalomért. A múlt héten Olaszliszkára látogattak, ahova mi is elkísértük őket.

Az olaszliszkai városháza kultúrterme zsúfolásig tele, jó száz-százötven helyi lakos válogat a hosszú asztalokon felhalmozott ruhák, játékok, ágyneműk, használati tárgyak között. Férfiak, nők, az anyjuk karjába, szoknyájába kapaszkodó gyerekek nyüzsögnek a teremben; ölszám hordják a megvásárolni kívánt portékát a “kasszához”: a kijárat mellett felállított asztalok mögött az Adománytaxi Alapítvány önkéntesei kétségbeesett igyekezettel próbálják tartani az iramot a lelkes vevőkkel. “Megszoktuk már, hogy mindenhol sok a kuncsaft, de megmondom őszintén, ekkora rohamra nem készültünk fel. Sem testben, sem lélekben” – mondja homlokát törölgetve Fenyő Péter csapatvezető, a szervezet önkéntese. Pedig van gyakorlata az ilyen közösségi piacok szervezésében, társaival együtt már számos hasonló jótékonysági akcióban vett részt.

Fenyő Péter, az Adománytaxi önkéntese (Fotó Hello Nonprofit)

Az alapítvány vidéki útjai során hátrányos helyzetű településeket keres fel, hogy segítő szándékú felajánlóktól származó, javarészt használt, de azért még használható, jó minőségű, olcsón megvásárolható termékeket vigyen az ott élőknek. Most is egész teherautóra való árut fuvaroztak a Bodrog folyó partján fekvő községbe. “Ezek a vásárok mindig eseményszámba mennek. Nem csoda, az ilyen kis településeken nincs se pláza, se nagyobb bolt, ráadásul sokan azt sem engedhetik meg maguknak, hogy felutazzanak Miskolcra vásárolni” – mondja Kiss Judit, aki Fenyőhöz hasonlóan rutinos önkéntes. Kiss hangsúlyozza: nem ajándékba adják, hanem jelképes áron, 50-100-200 forintért értékesítik az összegyűjtött adományokat. “Ezeknek az embereknek fontos, hogy ne azt érezzék, alamizsnát hozunk – hangsúlyozza. – Boldogok, hogy ők is »fogyasztók lehetnek«, jó látni, mekkora örömöt szerzünk nekik.”

Sokan vásároltak (Fotó: Hello Nonprofit)

Elkél a támogatás

Az eladásokból befolyó pénzzel helyi partnereiket – jobbára civil szervezeteket, érdekvédelmi tömörüléseket – támogatják, akik fejlesztésekbe, programokba forgatják a bevételt. Most például gyereknapot szerveznek – ezt szavazta meg a közösség. “Liszkán sok a gyerek. A kicsik nagyon fognak örülni a felhajtásnak, így már megengedhetjük magunknak, hogy édességet osszunk, ugrálóvárat béreljünk, szórakoztató programot szervezzünk nekik. Talán még cukorágyúra is futja majd” – mondja mosolyogva Orsós Péter, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat vezetője.

„Talán még cukorágyúra is futja” – Orsós Péter, a helyi roma önkormányzat vezetője (Fotó: Hello Nonprofit)

Az Adománytaxi évek óta szervez ehhez hasonló adományutakat. Céljuk, hogy lehetőséget nyújtsanak a különböző hátterű embereknek a találkozásra. “Ilyenkor nem csak közösségi piacot szervezünk, hanem gyerekfoglalkozásokat is tartunk, családokat látogatunk, és arra is lehetőségünk van, hogy személyesen elbeszélgessünk a partnereinkkel” – sorolja Fenyő. Itt, Olaszliszkán különös jelentősége van a segítő szervezetek munkájának: a cirka ezerötszáz lakosú község lakóinak jó hetven százaléka roma, ráadásul sokuk munkanélküli. “Főleg idénymunka jut, ráadásul a Szögi-gyilkosság óta (2006-ban Szögi Lajos tiszavasvári tanárt egy félreértés miatt olyan súlyosan megvert egy csapat romának mondott helybéli, hogy a férfi belehalt a sérüléseibe – a szerk.) rossz híre van a helyi cigányságnak, sokan panaszkodnak, hogy hiába próbálnak elhelyezkedni, ha meghallják, hol élnek, nem tartanak rájuk igényt” – mondja Orsós Péter.

Sok a gyerek (Fotó: Hello Nonprofit)

Beteg gyerekekkel, segítség nélkül

A családlátogatások évek óta fontos részét képezik az Adománytaxi vidéki útjainak, mi is ellátogattunk két sokgyerekes, rendkívül rossz körülmények között élő helyi családhoz. “Nehéz sorsú famíliák ezek, az egyikben két beteg gyereket nevelnek, a másikban nyolcan szoronganak egy alig harminc négyzetméteres, roskatag kis házban” – magyarázza Orsós. Mint mondja, a községben “sokan élnek súlyos szegénységben”; a helyzetet tovább rontja, hogy az alkohol mellett az olcsó szintetikus drogokat is egyre többen használják. 

Az önkormányzattól nem kapnak segítséget (Fotó: Hello Nonprofit)

Az általunk meglátogatott családok láthatóan valóban nehéz körülmények között élnek. Olaszliszkán sok a romos, düledező ház, a szegénység mellett a pár évvel ezelőtti “nagy árvíz” is komoly pusztítást végzett. Első vendéglátóink otthona sem kivétel: az apró, egyszobás lakást ugyan megpróbálták a magunk módján kicsinosítani, de pénz, források híján nem sok sikerrel, a falakról szinte folyik a nélkülözés. “Nem könnyű így. A nagyobbik lányom beteg, már betegen született, mindkét szemére vak, egyfolytában rohamai vannak, és komoly tanulási nehézségekkel küzd” – mutat a szoba végében felállított ágyon kucorgó, láthatóan ijedt gyerekre az édesanya. Mint mondja, az önkormányzattól nemigen kapnak segítséget. “Szerettem volna kijárni, hogy felvihessem a falubusszal Miskolcra, a kórházba, de kerek perec megtagadta a polgármester úr. Azt mondta, az nem ilyesmire van; hát mégis mire, ha nem arra, hogy kontrollra vihessem a beteg gyerekemet?” Ennek ellenére keményen tartja magát. “Nem könnyű sors ez, de amit tudunk megteszünk.”

Elunta a cicaharcot (Fotó: Hello Nonprofit)

A másik család is nehezen él. A kis ház előtt szemtelen macska incselkedik egy kajla fülű, drapp-fehér kiskutyával, a blöki hamar elunja a cicaharcot, és inkább hozzánk szalad egy kis simogatásért. Rendezett külsejű, fiatal családanya fogad minket a kertkapuban. “Jöjjenek be, üljenek le, megkínálhatom magukat egy kapucsínóval?” – invitál kedvesen. A hajlék szűkös, az asszony azt mondja, nyolcan laknak harminc négyzetméteren. “Nagy a család – nevet. – A férjem most nincs itthon, a Balatonnál van hetes munkában; a fiaim is hiányoznak: egyikük hegesztőnek tanul, a másikuk panzióüzemeltetésből képezi magát. De úgy is kell, mindig mondjuk nekik, hogy az iskola fontos, »Nem nekem tanulsz, hanem magadnak!«”

Hasonló cikkek

#Jógyakorlatok #Lakhatás #Nonprofitoknak #Vállalatoknak

A service design eszközeit a 33. Zöld Országos Találkozó megszervezésében is bevetették

Szerzőnk, Áth-Horváth Zsóka tanácsadóként és facilitátorként a zöld szervezetek éves találkozójának idei házigazdája, a Humusz Szövetség munkáját segítette. A CX-fókuszú journey mapping workshop célja a látogatói élmény optimalizálása – és ezáltal a résztvevők zöld ügyek iránti elkötelezettségének, lojalitásának erősítése volt. Ahogy arról a Hello Nonprofit is beszámolt, idén 33. alkalommal rendezik meg a környezet- és természetvédő civil szervezetek éves szakmai randevúját, a Zöld Országos Találkozót. A május 24-26. között Nagykovácsiban, a Teleki-Tisza-kastélyban és az azt körülölelő, impozáns parkban tartott rendezvénysorozat szervezőinek célja, hogy a régóta aktív szervezetek és hűséges támogatóik mellett új társadalmi csoportokat és a vállalati szegmenseket is megszólítsanak. Azt remélik, hogy a rendezvény alatt szerzett élmények, benyomások erősíteni fogják a látogatókban a zöld civil szervezetek iránti elköteleződést és lojalitást. A szervező Humusz Szövetség munkájában service design tanácsadóként én is részt vettem: a célunk az volt, hogy a journey mapping eszközeinek segítségével megtervezzük és a különféle célcsoportok igényei szerint optimalizáljuk a látogatói élményt. A hosszútávú lojalitást és elköteleződést nagyban erősítheti a látogatói/ügyfélutak tervezése, hiszen lehetővé teszi, hogy betekintést nyerjünk abba, hogy a látogatók hogyan reagálnak a különféle programokra és szolgáltatásokra. Az ügyféltapasztalat (customer experience – CX) közvetlenül befolyásolja a résztvevők elégedettségét, ezért a látgatói élmény megtervezésekor fontos, hogy mindig az ügyfél – ez esetben a vendég – szemszögéből nézzük és vizsgáljuk az egyes érintkezési pontokon, illetve interakciók során történő kölcsönhatásokat. A Humusz Szövetség szakembereivel egy CX-alapú journey mapping workshop keretében kétszer másfél órás blokkokban dolgoztunk azon, hogy közösen határozzuk meg azokat az érintkezési pontokat (touchpointokat), amelyeken keresztül a látogatók a találkozó helyszínére érkezve kapcsolatba lépnek a rendezvénnyel és a szervezőkkel. Merza Péter, a Humusz Szövetség alelnöke és oktatási vezetője és Asztalos Noémi, a szervezet közösségi oktatásvezetője (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) A felhasználói/látogatói tapasztalatok megértése beazonosíthatóvá teszi azokat a belső folyamatokat, amelyek befolyásolják, alakítják a látgatói élményt, így láthatóvá válnak azok az interakciók, amik problémát, kihívást, kellemetlenséget jelenthetnek a vendégek számára. Ha egy vendéget valamelyik érintkezési ponton negatív élmény ér, és ezt nem tudjuk megfelelő módon ellensúlyozni vagy elhárítani, csalódottan távozik a rendezvényről. Ennek elkerülésére is alkalmas a painpointok (“fájdalompontok”) identifikálása. Például, ha egy rendezvényen a legnagyobb fájdalompont a parkolás, az előzetes tervezés során lehetőség van arra, hogy több parkolóhelyet biztosítsunk a résztvevőknek, vagy alternatív közlekedési eszközöket, megoldásokat javasoljunk. Ezzel elkerülhetővé válnak a feszült és kellemetlen helyzetek, és az esemény általános logisztikája is javítható. A workshopon igyekeztünk feltárni ezeket a fájdalompontokat, és megnyugtató megoldásokat találni rájuk – a célunk az volt, hogy optimalizáltuk a rendezvény lebonyolítását. Fotó: Áth-Horváth Zsóka Látogatói élményút tervezés/Miro board, Zöld Országos Találkozó, 2024. (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) A touchpointok és a painpointok azonosítása segített abban, hogy a szervezők empatikus módon vizsgálják és kezeljék azokat a problémákat, amelyek feszültséget, frusztrációt okozhatnak a látogatók számára. Miután ezeket feltártuk, igyekeztünk megoldásokat keresni a felmerült nehézségre, és konkrét felelősöket rendeltünk az egyes feladatokhoz, hogy ezáltal is könnyebbé, gördülékenyebbé tegyük az esemény lebonyolítását. Látogatói élményút tervezés/Miro board, Zöld Országos Találkozó, 2024. (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) Ez már csak azért is fontos, mert az előzetesen felmért problémák elhárítása jóval kisebb erőforrást igényel, mintha az esemény közben vagy az után kellene kezelnünk őket. Ezáltal csökkenthetők a váratlan kiadások és a szervezési költségek is optimalizálhatók. A teljes folyamat feltérképezésekor olyan kérdések is felmerültek, amik felett a szervezés korai fázisában elsiklottak a szakemberek. A módszer segített abban, hogy a szervezők látogatói perspektívából is végiggondolhassák a rendezvény egyes elemeit: ez az empatikus attitűd kulcsfontosságú segítséget nyújt a látogatói élményút megtervezésében, mert lehetővé teszi, hogy növelje a résztvevők elégedettségét, és pozitív benyomásokat alakítson ki bennük – arról nem is beszélve, hogy hatékonyabb szervezést és a gazdaságosabb lebonyolítást is lehetővé teszik. Mindez nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a rendezvény sikeres, emlékezetes és vonzó legyen, ami a hasonló találkozók hosszú távú ismertségét és népszerűségét is elősegítheti. (A cikk szerzője a Humusz Szövetség szervezetfejlesztését mentoráló service designer és a 33. Zöld Országos Találkozót előkészítő journey mapping workshop facilitátora)
#Nonprofitoknak #Vállalatoknak

Miért jó egy piaci vállalkozásnak, ha a nonprofit szektorban edződött szakembert igazol?

A kutatások szerint a nonprofit szervezetek vezetői épp olyan “éhesek”, mint a versenyszférában dolgozó társaik, ráadásul a sikeres ESG-stratégia felállításától a tehetséges fiatal munkavállalók megszólításáig számos fontos területen jobbak, tapasztaltabbak, mint ők. Tavaly valóságos exodus kezdődött a multinacionális nagyvállalatok vezetői között. A topmenedzserek rekrutálására szakosodott elit fejvadász cég, a Russel Reynolds adatai szerint a 2023-as év első félévében nem kevesebb, mint 106, a világ vezető részvénypiacain jegyzett vállalat – köztük a BT Group (a korábbi British Telecom), a NatWest és a Capita – vezérigazgatója mondott fel. Az érintett cégek azonnal vad calstingolásba kezdtek, hogy pótolni tudják távozó szakembereiket: ahogy a Raconteur analízise is rámutat, szinte valamennyien szervezeten belülről vagy a forprofit szektorból választottak maguknak új CEO-t – pedig a nonprofitok vezetői sok, a piaci vállalatok számára is egyre fontosabb területen jobban teljesítenek. “Amikor vállalati kliensek keresnek meg minket, szinte kivétel nélkül mindig a forprofit csatatéren edződött vezetőt keresnek – erősítette meg a lapnak nyilatkozva Stephen Crookbain, a kormányzati, piaci és nonprofit szakemberek levadászásával foglalkozó Korn Ferry vezető headhuntere. – A tapasztalataim azt mutatják, hogy a nonprofit szakemberek nem igazán kapósak az üzleti szférában.” Félnek, hogy a nonprofit-vezetők nem elég nyereségorientáltak Ahogy Sam Forsdick, a Reconteur szakírója fogalmaz: a cégek kiváló lehetőségektől eshetnek el emiatt az ortodox toborzási politika miatt. Egy közelmúltban megjelent Is ESG a Managerial Style? című tanulmány szerint azok a vállalatok, amelyek nonprofit tapasztalatokkal rendelkező vezérigazgatókat választanak, kivételesen jól teljesítenek az olyan, a profitorientált üzlet számára is egyre fontosabbá váló területeken, mint az ESG, a stakeholder-menedzsment, vagy a tehetséges fiatal munkavállalók szerződtetése. Ráadásul pénzügyi szempontból is sikeresek voltak – ami azt mutatja, hogy a céges világon kívülről érkező szakemberek legalább olyan teljesítményorientáltak, mint “forprofit bölcsőben ringatott” társaik. Ben Bryant, az IMD Business School professzora szerint az üzleti vállalkozások igazgatótanácsában ülő mamelukok attól tartanak, hogy a nonprofit szakemberek egy “túlideologizált, nem a pénzügyi, gazdasági szempontok által motivált” nézőpontot képviselnek. “Félnek, hogy a potenciális jelölt nem elég »harapós« ahhoz, hogy hozza az általuk elvárt számokat.” Bryant szerint a board-tagok elfeledkeznek arról, hogy valójában mennyire kompetitív a folytonos forráshiánnyal küzdő nonprofit szcéna. “Ezek a vezetők rá vannak kényszerítve arra, hogy tartalékot termeljenek, hiszen csak így tudják biztosítani az általuk kínált, környezeti és társadalmi szempontból kiemelten fontos programok, szolgáltatások működtetését, fejlesztését” – emeli ki. Tovább rontja a helyzetet, hogy míg a nonprofitok tanácsadó testületeiben gyakran nagy cégek tulajdonosai, vezetői ülnek, fordítva ez már korántsem igaz: a sikeres nonprofitok csúcsszakemberi csak ritkán kapnak széket egy piaci szervezet felügyelőbizottságában. “Minden szektor belterjes egy kicsit. A kiskereskedelemmel foglalkozó vállalatok döntéshozói például többnyire kiskereskedelmi tapasztalattal rendelkező menedzsereket választanak a cégük vezetésére” – teszi hozzá Crookbain.  Van mit kínálniuk A szakemberek szerint a nonprofit világból érkező vezetők értékes képességekkel és tudással gazdagíthatják a forprofit cégeket. “Ezeknek a menedzsereknek elképesztően komoly kihívásokkal kell megküzdeniük, kár alulértékelni őket” – húzza alá Bryant. Mint mondja, a nonprofit vezetők kivételesen jók abban, hogy megszólítsák a tehetséges, fiatal és képzett munkavállalókat. Mivel a szűkre szabott költségvetés miatt nem tudnak olyan versenyképes fizetést kínálni, mint piaci versenytársaik, kénytelenek kreatív módszerekkel toborozni: vonzó munkakörnyezetet teremteni, és hatékonyan eladni a szervezet céljait, küldetését. Márpedig ez az – egyre komolyabb munkaerőhiánnyal küzdő – piaci szektor számára is értékes lehet. “Amikor dönteniük kell arról, hogy hol vállaljanak munkát, a legokosabb, legjobban teljesítő fiatalok egyre inkább azt mérlegelik, milyen célja, küldetése van annak a szervezetnek, ami alkalmazza őket” – emeli ki Crookbain. Crookbain szerint az egyre szigorúbbá váló ESG-szabályozás is komoly érv amellett, hogy a forprofit cégek nonprofit szakembereket válasszanak vezető menedzsernek. Mint mondja, a nonprofitok általában jobban ismerik és értik ezt a területet, a tőlük érkező vezetők “tudják, hogyan vizsgálják és értelmezzék etikus szempontból a szervezeti igényeket”. Egyre közelebb kerül egymáshoz a forprofit és a nonprofit szektor Santiago Gowland, a Rainforest Alliance vezetője szerint a forprofit és nonprofit szektorban szerzett tudás fúziója jelentheti a profitpalánk két oldalán dolgozó szervezetek jövőjét: a nyereségorientált és a küldetésorientált vállalkozások egyaránt sokat tanulhatnak egymástól. Gowland komoly tapasztalattal rendelkezik: mielőtt a globális környezetvédelmi szervezet vezetője lett volna, olyan cégeknek dolgozott, mint a Nike, az Unilever, vagy az Estée Lauder. “Ez a fajta »keresztbeporzás«, a forprofit és a nonprofit világból származó tapasztalatok begyűjtése és szintetizálása komoly előnyt jelent. A modern piaci és szabályozási keretek között csak azok a cégek lehetnek igazán sikeresek, amelyek hajlandók mindkét oldal erősségeit és tapasztalatait hasznosítani” – mondja. Gowland szerint a piaci és nonprofit szervezetek közötti szakadék egyre szűkül. Ha sokszor kényszerűségből, a szabályozás, a munkavállalók és az ügyfelek felől érkező nyomás hatására is, de a forprofit vállalkozások számára is egyre fontosabb lesz a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás. “Ma már valóban megvan az előnye annak, ha egy piaci cég a civil szektorból rekrutál vezetőt magának.”      
#Digitalizáció #Nonprofitoknak #Vállalatoknak

”A mesterséges intelligencia nagyon sok mindent tud adni nekünk” – Rekordszámú érdeklődő vett részt a Scale Impact és a Hello Nonprofit MI-workshopján

Mire használhatják a nonprofit szervezetek a Chat GPT-t és az arra épülő technológiákat? Hogyan alakíthatja át az életünket az egyre okosabbá váló gépi intelligencia? Mik a pontos promptolás és feladatkiosztás legfontosabb szempontjai? Ilyen és hasonló kérdésekről esett szó a Hello Nonprofit legutóbbi workshopján, amelyen a ChatGPT magyarul Facebook-csoport előadója tartott rendkívül izgalmas előadást. Zsúfolásig megtelt a Wesselényi utcai ImpactHub előadóterme a Hello Nonprofit május 9-én rendezett workshopján, amelyen a nonprofitok és a mesterséges intelligencia (MI) kapcsolatáról volt szó. “A mesterséges intelligencia nem helyettesíti az emberi intelligenciát, csupán kiegészíti azt. Olyan megoldás, ami hatékonyabbá teszi a munkánkat; egy hasznos eszköz – mint egy jó kalapács vagy egy fúró –, de nem több annál, nem fog minden feladatot megoldani helyettünk. Nem képes olyan dolgokat magvalósítani, amikre mi magunk sem vagyunk képesek” – hangsúlyozta előadásában Kerek István MI üzletfejlesztési szakértő, óraadó egyetemi tanár, a több mint harminckétezer tagot számláló ChatGPT magyarul Facebook-csoport alapítója. Fotó: Hello Nonprofit ”Exponenciális növekedés elé nézünk” Kerek tizenöt éve foglalkozik informatikával, több egyetemen is tanít, és ő vezeti az AI Bootcamp-et is, amely tematikus MI-képzéseket szervez az érdeklődőknek. “Közel ötvenezer órát foglalkoztam ezzel a területtel” – mondta. Előadása első részében röviden ismertette az MI-technológia fejlődésének történetét. “Egy technológiai robbanás küszöbén állunk. Az MI ma még sehol sem tart – de exponenciális növekedés elé nézünk” – jelentette ki. A szakember egy izomsorvadásban szenvedő fiatal srác, Csorba Dávid példáján keresztül mutatta be, mire képes ma az MI-technológia. Dávid betegsége miatt teljes mozdulatlanságra van ítélve, és a beszédhangját is elvesztette – de a mesterséges intelligenciának köszönhetően újra képessé vált arra, hogy megossza a gondolatait a többi emberrel, és a saját fotóit felhasználva a belső utazásait bemutató videókat is készítsen. “A mesterséges intelIigencia nagyon sok mindent tud adni nekünk, ha képesek vagyunk arra, hogy kinyissuk a gondolatainkat” – húzta alá Kerek István. Fotó: Hello Nonprofit Kerek szerint kár félni attól, hogy az MI miatt tömegek vesztik majd el a munkájukat. “Már csak az alapvető közgazdaságtani szabályok miatt sem kell ettől tartani – hangsúlyozta. – A gazdaságnak van egy körforgása: ha a fogyasztó hiányzik a körforgásból, akkor nem működik a gazdaság.” A MI már tanulni tanul A szakember szerint az MI páratlan lehetőségeket kínál azok számára, akik élni kívánnak vele. “Húsz-harmincszázalékos hatékonyságnövelést tesz lehetővé” – fejtegette, hozzátéve: ez jelentős időt és erőforrásokat szabadíthat fel, ami lehetővé teszi, hogy a munkavállalók több feladatot, munkát végezzenek el; az adminisztrációs teendők helyett a kreatív kihívásokra koncentráljanak; több időt töltsenek a családjukkal, barátaikkal. “Ez az eszköz működik. Ha megvan a jó cél, ha megvan az, hogy mire akarjuk használni, nagyon hatékonnyá tud tenni minket” – jelentette ki. Példaként a low-code és no-code megoldásokat követő MI-code-ot említette. “Van olyan alkalmazás, a WIX, ami egy pársoros utasítás – prompt – megírása után, velünk »beszélgetve« el tud készíteni egy komplett weboldalt. De ugyanez működik a Shopify-nál is, ami képes arra, hogy megszerkessze egy adott termék képét, megírja hozzá a termékleírást, kezelje a review-kat, a különféle support-problémákat – szinte teljesen automatizálja az e-kereskedelmet.” Fotó: Hello Nonprofit Kerek bevezető előadásában még számos izgalmas témát érintett: köztük a meghökkentően valósághű fotókat és videókat készítő generatív MI-technológiát, a technológiai eszközök fejlődésének kreativitásra gyakorolt hatását, a kutatás és oktatás területén megszülető új lehetőségeket és a potenciális üzleti alkalmazásokat. “A felhasználási területek száma végtelen: csak attól függ, hogy ti mire akarjátok felhasználni – mondta az MI-ról. – Itt az ideje, hogy vele fejlődjünk, mert ez az időszak sokkal erőteljesebb lesz, mint amit ipari forradalomként ismerünk.” A szakember az MI és az AGI, a valóban komplex feladatokat megvalósítani képes “általános mesterséges intelligencia” közötti különbségről is beszélt. “Az AGI tanulni tanul: ami képessé teszi arra, hogy komplex feladatrendszereket valósítson meg. Ez az, ami különlegessé teszi” – jelentette ki. Okos technológia okos felhasználóknak Kerek István előadása második részében részletesen ismertette a ChatGPT 3.5-ös – ingyenes – és 4.0-ás – előfizetéses – verziójában, valamint az azokra épülő virtuális megoldásokban – mint a Google Geminijében vagy a Microsoft Copilot-jában – rejlő lehetőségeket. Fotó: Hello Nonprofit A résztvevők megismerhették a ChatGPT-re épülő MI-megoldások instruálására szolgáló promptok írásának legfontosabb alapvetéseit, a rendszer nyelvi alapjául szolgáló karakterláncok, a “tokenek” sajátosságait, a “gépi hallucináció” kezelését, az érzékeny adatok megóvásának lehetőségeit és a pontos paraméterezés, feladatkiosztás fontosságát is. “A ChatGPT igazi szuperképessége, hogy identitást adhatunk neki: megkérhetjük arra, hogy egy konkrét feladatot különböző szerepkörökben – egy általános iskolai tanár, egy egyetemi docens, egy PHD-kutató, egy adott országból származó szakember »bőrébe bújva« végezzen el. Rengeteg különféle »identitással« felruházhatjuk – ami igen hasznos, hiszen ha például egy marketing-szöveget szeretnénk íratni vele, nagy valószínűséggel nem az lesz a célravezető megoldás, ha egy egyetemi tanár modorában és szempontjai szerint fogalmazza meg a szöveget” – hangsúlyozta. Kerek felhívta a figyelmet arra, hogy a különböző MI-megoldások különféle feladatokra alkalmasak. “A szövegírásra az OpenAI ChatGPT-jét, az irodai feladatok optimalizálására a Copilotot, a keresésre a Geminit használnám” – mondta. A civil szervezetek egy regisztrációért cserébe ingyenesen használhatják ezeknek a megoldásoknak a többségét, ami nagyban megkönnyítheti a munkájukat. A szakember előadása végén az AI2Know.IT portált is a jelenlévők figyelmébe ajánlotta. A fejlesztés alatt álló oldalon hasznos segédanyagokat, e-könyveket, chat sheet-eket, prezentációkat, videókat és egyéb anyagokat találhatnak az MI-technológia iránt érdeklődők.