”Azt szeretnénk, hogy Magyarországon mindenki a legjobb, legegészségesebb életet élje” – Interjú Németh Franciskával és Kocsis Péterrel a Healing Communications alapítóival

Sorozatsztárból lett ápoló, férjével egy, az egészségegyenlőségért küzdő nonprofit kommunikációs ügynökséget vezet. Több, fontos közfeladatokat ellátó projektet is visznek: a surgossegi.info online ügyeletkereső és betegedukációs platform mellett az ápolókat segítő Healers.hu-t és a János Kórház megbízásából a Babára várva online szüléskészítő tanfolyamot is elindították. Németh Franciska és Kocsis Péter hisz abban, hogy a jó minőségű egészségügyi ellátás mindenkit megillet.

Németh Franciska népszerű sorozatszínészből, a Barátok közt sztárjából lett ápoló, majd az egészségügyi esélyegyenlőségért – az “egészségegyenlőségért” – küzdő nonprofit kommunikációs ügynökség, a Healing Communications alapítója. Férjével, Kocsis Péterrel évek óta dolgoznak azért, hogy az egészségügyben érintett emberek – a betegek épp úgy, mint az alapellátás gerincét adó ápolók – hozzájuthassanak az őket érintő tudáshoz, információkhoz, a mindennapi életüket és munkájukat támogató szolgáltatásokhoz. Első projektjük a surgossegi.info volt: egy ingyenesen elérhető online ügyeletkereső alkalmazás és betegedukációs platform, amelynek segítségével bárki könnyen megkeresheti, melyik kórházba, ügyeletre kell bemennie, ha sürgős panasza, egészségügyi problémája van.

“A surgossegi.info a GyermekSOS.hu gyerekügyeletkereső oldalból nőtte ki magát, amit közel tíz évvel ezelőtt, 2014 decemberében indítottunk el. A célunk az volt, hogy egy olyan folyamatosan frissülő, könnyen kereshető adatbázist hozzunk létre, ami megkönnyíti a betegek és hozzátartozóik számára, hogy a lehető legkönnyebben és leggyorsabban megtalálják a lakóhelyükhöz legközelebbi ügyeleti helyeket. Ez egy igazi »szerelemgyerek«”, büszkén mondhatom, hogy ma már négy-ötszáz felhasználója van naponta – magyarázza Németh Franciska. Mint mondja, ez: a páciensek pontos és megbízható információkkal való ellátása közhasznú vállalkozásuk alapfilozófiája is egyben. “Korábban komoly gondot okozott, hogy sokan nem tudták, hova forduljanak, ha egészségügyi problémájuk akad – hangsúlyozza. – Volt, hogy egy-egy páciens két-három kórházat is megjárt, mire a megfelelő helyre irányították, komoly fájdalommal küzdve, lázas betegen órákig bolyongott a városban, mert nem tudta, hol van az az ügyeleti hely, ahol ellátják. Márpedig ez már önmagában is egészségegyenlőségi kérdés: hiszen alapvető állampolgári joga mindenkinek, hogy a lehető leghamarabb ellássák.”

”Amikor az egészségről beszélünk, emberi életekről beszélünk”

Franciska biztos, jól jövedelmező állást hagyott ott, hogy az egészségügyben dolgozhasson. “Mielőtt »bekopogtam« volna a János Kórház gyerektraumatológiái osztályára, modellkedtem, egy népszerű tévésorozatban szerepeltem, és kommunikációs szakemberként is dolgoztam; huszonkilenc évesen az Iskolagyümölcs-program kommunikációs igazgatója voltam – meséli. – Szép irodám volt, jó fizetésem, elismerték a munkámat. Mégsem éreztem igazán elégedettnek magam, ezért elhatároztam, elvégzem az OKJ-s iskolát, és ápolónak állok.” A gyereknevelés és a férjével közös családi vállalkozás most minden idejét leköti, de lélekben továbbra is ápoló maradt. “Miután megszületett a kisfiam, döntenem kellett, hogy a vállalkozással foglalkozom, vagy a kicsik betegágya mellett dolgozom. Az előbbit választottam – de tudom, hogy előbb-utóbb úgyis visszamegyek majd a kórházba.”

A Healing Communications második projektje a Healers krízismenedzsment-program volt, amely az ápolókat és ápolónak készülő fiatalokat igyekszik támogatni különféle képzésekkel, iskolaválasztással, pályakezdéssel kapcsolatos tanácsadással, karrierportállal és egyéb szolgáltatásokkal. “A Healers egyik legfontosabb célja a krónikus ápolóhiány enyhítése – mondja Kocsis Péter, a cég ügyvezetője. – Ez is az egészségegyenlőség megteremtésének egyik fontos eszköze lehet: hiszen egy mesterképzést végzett közösségi ápoló nagyon sok olyan feladatot el tud látni, amelyek – mint például a szűrőprogramok, a helyi nőgyógyászati ellátás megszervezése, vagy a betegedukációs kampányok lebonyolítása – nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a falvakban, kisebb településeken élő emberek is jobb ellátáshoz, fontos információkhoz jussanak, ami nagyban javíthatja az egészségtudatosságukat, és ezzel az egészségi állapotukat is.”

Franciska hozzáteszi: “Nem szabad elfelejteni, hogy amikor az egészségről beszélünk, emberi életekről beszélünk. Ha egy anyukának, teszem azt, az menti meg az életét, hogy helyi nővér noszogatására időben elmegy méhnyakszűrésre, felgyógyulva egészségben felnevelheti a gyerekét. Ezért is igyekszünk felhívni a figyelmet az egészségegyenlőség fontosságára: ez egy komoly dolog, ami valamennyiünk életére alapvető hatással van.“

Közfeladat-jellegű, ingyenes szolgáltatásokat fejlesztenek

A Healing harmadik fő projektje a Babára várva online születésfelkészítő tanfolyam. “A koronavírus-járvány okozta kihívásra reagálva adaptáltuk az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő szülésfelkészítő előadásait a vezető hazai e-learning platformra. Nem csoda, hogy a világviszonylatban is egyedülálló képzés Magyarország legnépszerűbb online tanfolyama lett: a mai napig az egyetlen ingyenes, online elérhető szülésfelkészítő, amely átfogóan nyújt segítséget a várandósoknak és leendő édesapáknak.”

Mivel a projektjeik többsége közfeladat-jellegű, ingyenes szolgáltatásokat nyújt, a cég működésének alapfeltétele a finanszírozási források felkutatása. “A surgossegi.info nem termel bevételt. Szerencsére kaptunk rá az NKFIH-tól (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal) és az ITM-től (Innovációs és Technológiai Minisztérium) is támogatást, de ezeket az összegeket az utolsó fillérig a fejlesztésre, az arculat frissítésére, a kommunikáció és a közösségi médiatartalmaink hirdetésére fordítottuk – fejtegeti Péter. – Gyártottunk podcast-adásokat, edukációs videókat; mindez nagyon szép kihívás és remek lehetőség volt, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy sokakkal megismertessük ezt a szolgáltatást.”

Franciska azt mondja, nagy szerencse, hogy a férjét is “be tudta húzni” a családi vállalkozásba. “Nagy részben neki, az ő kommunikációs és marketingszakmai tudásának köszönhető, hogy a Healingből jól prosperáló cég lett. Péter profi és fegyelmezett: nagyon komoly munkamorállal, amivel engem is sikerült »megfertőznie« – vallja. – Mielőtt megismertem, egyfolytában rohannom kellett: ide kaptam-oda kaptam, ha két műszak között éppen akadt pár üres órám, gyorsan frissítettem az ügyeleti helyek adatbázisát, vagy beadtam egy határidős pályázatot. De aztán belépett az életembe – és ezzel nem csak egy férjet, hanem egy fantasztikus munka- és üzlettársat is kaptam.”

Péter hosszú évek óta foglalkozik kommunikációval és marketinggel. “Az ügynökségi oldalon kezdtem, miután elvégeztem az egyetemet, főként lakossági kommunikációban dolgoztam. Egyik kampányt gyártottuk a másik után; eleinte még elégedetté tett, amikor láttam, hogy a munkámnak köszönhetően egy-egy ügyfél mennyivel több sört, tornacipőt vagy autót ad el, de aztán elkezdtem tűnődni: “Rendben, de mi ennek a valós társadalmi hatása?” Hiába törtem a fejem, nem nagyon találtam ilyet. Nem csoda, hogy amikor a feleségem megkörnyékezett, nem szállnák-e be a cégbe, örömmel mondtam igent.”

”Tudjuk, mit csinálunk és miért”

Kettejük munkájának köszönhetően a Healing mára sikeres egészségügyi kommunikációs és tanácsadó vállalkozássá fejlődött, ügyfeleik között magánellátóhelyek, állami egészségügyi intézmények és gyógyszeripari cégek is vannak. Ápolóknak szóló oktatóvideóik az egyetemi tananyagba is bekerültek. “Ma már nincs már olyan ápolószakos hallgató, aki ne találkozott volna a MEDukáció-videóinkkal, nem csoda, hogy már a harmadik évadot gyártjuk” – lelkesedik Franciska. Péter siet hozzátenni: a videók népszerűsége őket is meglepte. “A YouTube-csatornánkon szereplő anyagok megtekintésszáma tavaly lépte át az egymilliót. Csak fogtuk a fejünket: annál is inkább, mivel jó ha ötödennyi ápoló- és orvostanhallgató van az országban.”

Franciska azt mondja, a számukra nagyon fontos, hogy a vállalkozásuk átláthatóan működjön. “Hozzánk bármikor jöhet a revizor, minden számlánk, szerződésünk rendben van. Ez a céges kultúránk része – magyarázza. – Lehet, hogy kicsit kevesebbet keresünk, mintha »okosban csinálnánk«, de nekünk így esik jól, így áll kézre.”

Úgy látja, nonprofit vállalkozásként szerencsések, hogy van stabil bevételtermelő tevékenységük. „Nem akarok szerénytelen lenni, de a saját területünkön a legjobbak közé tartozunk. Tapasztalt ápolóként jól ismerem az egészségügy színét is, fonákját is, a saját bőrömön tapasztaltam meg, hogyan működik, milyen kihívásokkal küzd ez a szektor. Péternek pedig olyan marketingkommunikációs szaktudása van, ami a versenyszférában is megállja a helyét: a vállalkozáson kívül egy butikügynökségnél ia dolgozik, ahol nagy cégek kampányait viszi. Tudjuk, mit csinálunk és miért – és ezt a partnereink is értékelik.”

Az egészség edukációs kérdés

Franciska hangsúlyozza: annak ellenére, hogy társadalmi vállalkozásként működnek, a legfontosabb feladatuknak továbbra is a betegedukációt és az egészségegyenlőség meghonosítását tartják. “Nem szabadna, hogy ekkora különbségek legyenek az ország gazdagabb és szegényebb régióiban élő, eltérő háttérrel, anyagi helyzettel rendelkező emberek ellátásában – mondja. – Mi azt szeretnénk – és ezt nem tartjuk elérhetetlen ábrándnak –, hogy Magyarországon mindenki a lehető legjobb, legegészségesebb életet élje. Ha jelentősen nőne a népesség egészségben eltöltött éveinek száma – mert ebből a szempontból sajnos nagyon rosszul állunk. Úgy érezzük, egészségügyi kommunikációval foglalkozó nonprofitként sokat tehetünk azért, hogy javuljon ez az áldatlan helyzet; ez elsősorban edukációs kérdés: ha meg tudjuk tanítani az embereket arra, hogy jobban odafigyeljenek a fizikumukra, egészségesebben étkezzenek, rendszeresen eljárjanak a szűrővizsgálatokra, megtanulják, hogyan működik az ellátási lánc, milyen jogaik és lehetőségeik vannak biztosítottként, már nagyot léptünk előre. Ahogy azzal is, ha – például oktatással, karrier-tanácsadással, a korai kiégést megelőző mentálhigiénés programokkal – rá tudjuk venni az ápolókat, hogy a pályán maradjanak. Hiszen egy képzett közösségi ápoló nagyon sokat tehet azért, hogy a szűkebb környezetében élő emberek egészségesebben éljenek.”

Hasonló cikkek

#Egészség #Társadalmi ügyek

Több mint 750 millió ember éhezik világszerte, a klímaváltozás és a fegyveres konfliktusok csak tovább súlyosbítják a helyzetet

Az ENSZ jelentése szerint az elmúlt években nem sikerült érdemben csökkenteni a kóros alultápláltságtól szenvedő emberek számát. Az orosz-ukrán háborúhoz hasonló fegyveres konfliktusok és a klímaváltozást kísérő extrém időjárási jelenségek tovább súlyosbítják a helyzetet: veszélybe kerülhet a világszervezet egyik legfontosabb fenntartható fejlődési célja, amelynek értelmében 2030-ra globális szinten felszámolnák az éhezést. AZ ENSZ július 24-én adta ki globális élelmezésbiztonsággal foglalkozó éves jelentését. A State of Food Security and Nutrition in the World (SOFI) adatai szerint az elmúlt három évben nem sikerült érdemben visszaszorítani a COVID19-járvány kirobbanása nyomán megugrott éhezést: 2023-ban világszerte közel 757 millióan szenvedtek súlyos alultápláltságtól, és további 2,3 milliárd embert (a Föld lakosságának 29 százalékát) fenyegettek enyhébb vagy súlyosabb élelmezésbiztonsági problémák. A jelentést öt ENSZ szervezet, köztük az Élelmezési Világprogram (World Food Programme – WPF) szakértői készítették, amelynek munkatársai 2017 óta monitorozzák a globális élelmezésbiztonsági helyzetet. Mint írják, miközben Latin-Amerikában és a karibi térségben “számottevő haladást” értünk el, a világ többi részén továbbra is komoly ellátási problémák vannak, ami a világszervezet egyik legfontosabb fenntartható fejlődési célkitűzését, a "Zero Hunger" programot is veszélybe sodorhatja, amelynek értelmében 2030-ra felszámolnák az éhezést. A jelentés készítői szerint a növekvő gazdasági egyenlőtlenségek és az élelmezésbiztonság nem múló bizonytalanságai miatt valószínű, hogy a következő hat év nem lesz elegendő az ENSZ ambíciózus céljának eléréséhez: számításaik szerint az évtized végén még mindig közel 582 millió krónikusan alultáplált ember lesz a világon, túlnyomó többségük Afrikában. Nagyobb összefogásra lenne szükség A jelentés hangsúlyozza: a helyzetet tovább súlyosbítják a klímaváltozást kísérő extrém időjárási jelenségek és az olyan fegyveres konfliktusok, mint az orosz-ukrán háború, amely világszerte komoly élelmiszer- és üzemanyagár-emelkedést okozott. David Laborde, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági szervezetének (Food and Agriculture Organisation – FAO) egyik vezetője szerint a jelentés megállapításai azt bizonyítják, hogy “rossz úton járunk”. “Nem elég, hogy rossz úton járunk, de rossz irányba is tartunk” – emelte ki a The Telegraphnak nyilatkozva. A SOFI adataiból egyértelműen kiderül, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek komoly szerepet játszanak az élelmezésbiztonság aránytalanságaiban: a súlyos élelmiszerhiánytól szenvedő emberek 72 százaléka a legszegényebb országokban él. A legnagyobb problémát Afrikában okozza az élelemhiány, a kontinens lakosságának 58 százaléka számára jelent mérsékelt vagy súlyos problémát, hogy hozzájusson a megfelelő mennyiségű egészséges élelmiszerhez. Laborde hangsúlyozta: ahhoz, hogy felszámolhassuk az éhezést, nagyobb összefogásra lenne szükség. “Miközben elég élelmiszert termelünk, hogy mindenkit jóllakassunk, nem biztosítjuk a gazdasági feltételeket ahhoz, hogy az emberek meg is tudják vásárolni azokat” – mondta.
#Oktatás #Társadalmi ügyek

Az MI és az immerzív technológiák a tanulást is forradalmasíthatják

A mesterséges intelligencia mellett a kiterjesztett valóság és virtuális valóság technológiák is komoly szerepet játszhatnak a jövő “személyre szabott” felsőoktatásában. A modern informatika az élethosszig tartó tanulás megkerülhetetlen eszköze lehet. Nader Jalili, az SMU Lyle School of Engineering dékánja szerint a mesterséges intelligencia (MI), a kiterjesztett valóság (Augmented Reality – AR) és a virtuális valóság (Virtual Reality – VR) megoldások jelenthetik a felsőoktatás jövőjét. “Ezek a feltörekvő technológiák alapvetően átalakíthatják a személyre szabott tanulás és oktatás gyakorlatát, és nagyban javíthatják a tanulási élményt” – írja a The Times Higher Education-ön megjelent cikkében. Jalili szerint a perszonalizált oktatás az akadémia munka “szent grálja”, és ahhoz, hogy valóban személyre szabott képzést nyújthassunk a diákoknak, ezeket a fejlesztéseket is be kell építenünk a tananyagba, illetve a tanulási élménybe. "Képzeljünk el egy személyre szabható virtuális avatárt, akivel és akitől a tanulók szabadon, a saját tempójukban tanulhatnak. Egy ilyen, az MI-ra és a deep learning-re (a neurális hálózatok mintájára létrehozott gépi tanulási módszer – a szerk.) támaszkodó virtuális asszisztens képes lehet arra, hogy rugalmasan alkalmazkodjon az egyes diákok igényeihez, elvárásaihoz, személyiségéhez, tanulási szokásaihoz, miközben minden egyes leckével intelligensebbé válik. Ahhoz, hogy kapcsolatba léphessen ezzel az avatárral, a tanulóknak csak egy megfelelő kapacitású számítógépre és egy VR-headsetre van szüksége, ennyi elég ahhoz, hogy bármikor beléphessen a virtuális környezetben való tanulást lehetővé tévő immerzív tantermekbe” – érvel az SMU Lyle School dékánja. Új lehetőségek a felsőoktatásban Jalili szerint az MI számos területen új lehetőségeket nyithat az oktatásban: Élethosszig tartó tanulás: a ChatGPT-hez hasonló rendszerek folyamatosan gyűjtik az egyes tudományterületekkel kapcsolatos új információkat, és így a tudás kifogyhatatlan kincsesbányáját jelenthetik a felhasználóik számára. Bármikor bárhonnan elérhető oktatás: a felhőalapú informatikai rendszerek lehetővé teszik, hogy a tanulók földrajzi és fizikai megkötések nélkül tanulhassanak. A kollaboratív munka támogatása: az MI-alapú megoldások segítséget nyújthatnak abban, hogy az egymástól távol élő, tanuló diákok között is termékeny viták, együttműködések alakulhassanak ki. Személyre szabott képzés: az MI-technológia alkalmas lehet arra, hogy a diákok tanulási mintáit, preferenciáit, erősségeit elemezve fejlessze a nekik szánt tananyagokat. Adaptivitás: az okos algoritmusok képesek lehetnek arra, hogy folyamatosan kiértékeljék egy-egy diák aktuális tudásszintjét, és megtalálják azokat a területeket, amelyeken nagyobb támogatásra, segítségre van szükségük. Narratív oktatás: az új technológiák olyan vonzó storrytelling-módszerekkel támogathatják a tanulási élményt, ami könnyebbé teszi a felhasználóik számára az információk befogadását és elsajátítását. Esélyegyenlőség az oktatásban: az új technológiák “demokratizálhatják” az akadémiai képzést, és a jelenleginél jóval több – köztük nehéz körülmények között élő – diák számára tehetik hozzáférhetővé a felsőoktatást. Frontális vs. személyre szabott képzés Jalili három lehetséges forgatókönyvet is felvázol azzal kapcsolatban, hogy az MI és az immerzív technológiák hogyan forradalmasíthatják az oktatást a következő években. Az első elképzelés lényege a diákok egyedi képességeinek, tempójának, lehetőségeinek figyelembe vétele az oktatás folyamatának megtervezése során. A dékán kiemeli: a hagyományos frontális oktatás keretei között nagyon nehéz minden egyes hallgató egyéni lehetőségeit és elvárásait figyelembe véve megtervezni a kurrikulumot, hiszen “ha a lassan tanuló diákokat is érdemben be akarjuk vonni az oktatásba, az órák könnyen unalmassá válhatnak gyorsabb gondolkodású társaik számára. De ha túl gyorsan haladunk, könnyen elveszíthetjük a lassabb gondolkodású diákokat.” Mint írja, a személyre szabott MI-avatárok ebben is komoly segítséget jelenthetnek, hiszen lehetővé tehetik a tanárok számára, hogy minden diáknak a saját tempójában “adagolják” az átadni kívánt tudást. “Ha az AR-megoldásokat is integráljuk a képzésbe, lehetővé tesszük a tanulók számára, hogy összeállíthassák a saját kurzusaikat, és a jelenleginél nagyobb beleszólásuk legyen abba, hogy hogyan, milyen szakirányok, tudásklaszterek, ismeretelméleti kérdések mentén fejlesszék a saját kompetenciáikat. Ebben az esetben az oktatóknak már nem is annyira az egyes diákokat, hanem inkább az avatagokat, a “virtuális házitanítókat” kellene felkészíteniük, amelyek aztán a gépi tanulás lehetőségeinek köszönhetően folyamatosan finomhangolják a munkájukat az egyes tanulók igényei szerint. Idén ősszel az SMU Lyle School of Engineering a gyakorlatban is tesztelni fogja ezt az architektúrát, egy pilotprogram keretében tesztelik majd, hogy hogyan lehet a mérnöki képzésükre járó diákok egyes kurzusait személyre szabni AR-eszközök segítségével. Gamifikáció és történetmesélés Jalili hangsúlyozza: a diákok már ma is aktívan használják az MI-alapú szolgáltatásokat; a ChatGPT különösen népszerű a köreikben – legyen szó adatgyűjtésről, háttérkutatásról, vagy komplett esszék megírásáról. A szakember úgy látja, ezek az eszközök évről-évre kifinomultabbak lesznek, és megvan bennük a lehetőség arra, hogy a gamifikáció és a modern storrytelling módszereivel a jelenleginél jobban, könnyebben, mélyebb imprinttel adják át az információkat a hallgatóknak. “A narratív MI az egyik leghatékonyabb képzési megközelítés, mert – ahogy ezt számos tanulmány is alátámasztja – az emberi agy úgy van »huzalozva«, hogy a történeteket sokkal inkább magáévá tegye, mint az elszigetelt információkat” – érvel. Ha egy diákot egy immerzív környezetben oktatunk, és így a képzési folyamat “főszereplőjévé” tesszük, sokkal inkább érdekeltté tehetjük a saját fejlődésében, sokkal kompetitívebbé, elkötelezettebbé, motiváltabbá tehetjük a “konkurens diáktársakkal“ szemben, mint egy hagyományos nagyelőadói környezetben. A szakember szerint az edukációs és narratív játékok bevetése megkönnyítheti a tanárok számára, hogy bevonják a diákjaikat az oktatási folyamatba. Totálisan testbeszabott tanulási élmény Jalili szerint az, hogy a virtuális oktatás – legalábbis elméletben – teljesen testreszabható, sokkal vonzóbbá teheti a tanulást a diákok számára, mint a jelenlegi felsőoktatási gyakorlat. Mint írja, mivel a VR-környezetben “minden egyedi igények szerint optimalizálható” – a virtuális tanulószobáktól az MI-oktató személyiségén és megjelenésén át az interakciókig –, sőt, a “digital twin” technológia segítségével a diákok másokat is meghívhatnak a saját óráikr:, ezek a modern edukációs technológiák olyan hátteret biztosíthatnak a felhasználóknak, amelyben igazán otthon érzik magukat. A VR-alapú oktatás számos széles körben használt tananyag-formátum – köztük az oktatóvideók, hanganyagok, tankönyvek, cikkek stb. – integrálását lehetővé teszi, ami megint csak befogadhatóbbá teszi a diákok számára a képzést.
#Biodiverzitás #Jógyakorlatok #Környezeti ügyek #Sikersztorik #Vállalatoknak

Mindennapi kenyerünket – Magyar gazdák, molnárok és pékek összefogása újíthatja meg a gabonatermesztést Európában?

Az ESSRG nevű hazai nonprofit dokumentumfilmjéből kiderül, hogyan lehetne a hagyományos, nagy szárazságtűrő fajtákra és a rövid, személyes kapcsolatokra is építő ellátási láncokra alapozva fenntarthatóbbá tenni a mezőgazdaságot. Az Environmental Social Science Group (ESSRG) nevű, transzdiszciplináris – szociológiai, történeti és gazdasági – megközelítésű, a társadalmi igazságossággal és az ökológiai fenntarthatósággal kapcsolatos kutatásokkal foglalkozó magyar nonprofit nemrég tette közzé az “Élő kenyér” (True Bread) című félórás dokumentumfilmet. A filmben hazai biogazdálkodók és termelők, köztük gabonatermesztők, molnárok és pékek informális közösségét mutatják be: egy olyan csapatot, amelynek célja, hogy a nagyipari mezőgazdaságban használt vegyszerek – műtrágyák, növényvédőszerek – és az élelmiszeriparban alkalmazott adalékanyagok nélkül állítsanak elő egészséges és magas minőségű kenyeret, pékárukat. https://www.youtube.com/watch?v=XcR4U4fqd7M&t=1260s Az ESSRG filmjéből kiderül: a jövő fenntartható mezőgazdaságában kiemelt szerepet játszanak majd a rövid és lokális beszállítói láncok és az olyan szárazság- és kártevőtűrő “alternatív gabonafajták”, amelyek korábban hosszú évszázadokig a hagyományos, mai szóhasználattal “bio” mezőgazdasági termelés alapját képezték. A kenyér élettörténete Az Élő kenyér főszereplői azok a magyar gazdák, malomipari szakemberek és pékek, akik afféle “grassroots kezdeményezésként” felépítették a saját, a kenyér szeretetére, a fenntartható életmód iránti elkötelezettségre, a mezőgazdaság régóta gyűlő hagyományaira és tapasztalataira, valamint a legmodernebb külföldi jógyakorlatokra építő termelői hálózatukat. Az ESSRG szakértői kiemelik: az “alternatív gabonák” világszerte egyre fontosabbá válnak, ahogy a termelők és a fogyasztók is egyre inkább a biodirárzitást támogató, organikus és agroökológiai módszerekkel készült termékek felé fordulnak. A magyar termelők által létrehozott networkhöz hasonló társulások nagy előnye az is, hogy transzparenssé teszik a termelés és a feldolgozás folyamatát. “Ennek a kenyérnek az élettörténetét a születéstől a megevésig ismerjük” – fogalmazott Mendik Bálint, az Aranykéz utcai Pipacs pékség alapítója, a film egyik szereplője. Egyre fontosabb szerephez jutnak a territoriális hálózatok AZ ESSRG a RADIANT és a COACH projekt keretében a COVID19 járvány kirobbanása óta foglalkozik az Európai Unión belül működő kooperatív és dinamikus agrár-élelmiszerhálózatok kutatásával; ezen projektek keretében készült el az Élő kenyér című dokumentumfilm is. A kutatók igyekeztek felmérni, hogyan működnek a lokális élelmiszerláncok és beszállítói hálóztatok az EU-ban, nyomon követték, milyen gazdálkodási és gyártási metódusokat használnak, és hogyan alakul az így előállított, a közvélekedés szerint "drága bio-élelmiszereknek” az ára. Mint elemzésükben írják, a pandémia ideje alatt a globális ellátási láncok zavara miatt kiemelt jelentőséget kaptak a helyben termelt élelmiszerek – aminek fogyasztói szokásokra gyakorolt hatásai a mai napig érezhető. “A friss, tápanyagokban gazdag, ökológiailag fenntartható módon megtermelt, a helyi étkezési kultúrába illeszkedő, de mégis megfizethető árú élelmiszerek egyre inkább a territoriális élelmiszer-rendszerek részévé válnak, annak ellenére is, hogy az infrastruktúra-fejlesztéssel és döntéshozatallal foglalkozó szervezetek továbbra sem fordítanak kellő figyelmet rájuk” – írják az ARC 2020 oldalán megjelent jelentésükben.