”Azt szeretnénk, hogy Magyarországon mindenki a legjobb, legegészségesebb életet élje” – Interjú Németh Franciskával és Kocsis Péterrel a Healing Communications alapítóival

Sorozatsztárból lett ápoló, férjével egy, az egészségegyenlőségért küzdő nonprofit kommunikációs ügynökséget vezet. Több, fontos közfeladatokat ellátó projektet is visznek: a surgossegi.info online ügyeletkereső és betegedukációs platform mellett az ápolókat segítő Healers.hu-t és a János Kórház megbízásából a Babára várva online szüléskészítő tanfolyamot is elindították. Németh Franciska és Kocsis Péter hisz abban, hogy a jó minőségű egészségügyi ellátás mindenkit megillet.

Németh Franciska népszerű sorozatszínészből, a Barátok közt sztárjából lett ápoló, majd az egészségügyi esélyegyenlőségért – az “egészségegyenlőségért” – küzdő nonprofit kommunikációs ügynökség, a Healing Communications alapítója. Férjével, Kocsis Péterrel évek óta dolgoznak azért, hogy az egészségügyben érintett emberek – a betegek épp úgy, mint az alapellátás gerincét adó ápolók – hozzájuthassanak az őket érintő tudáshoz, információkhoz, a mindennapi életüket és munkájukat támogató szolgáltatásokhoz. Első projektjük a surgossegi.info volt: egy ingyenesen elérhető online ügyeletkereső alkalmazás és betegedukációs platform, amelynek segítségével bárki könnyen megkeresheti, melyik kórházba, ügyeletre kell bemennie, ha sürgős panasza, egészségügyi problémája van.

“A surgossegi.info a GyermekSOS.hu gyerekügyeletkereső oldalból nőtte ki magát, amit közel tíz évvel ezelőtt, 2014 decemberében indítottunk el. A célunk az volt, hogy egy olyan folyamatosan frissülő, könnyen kereshető adatbázist hozzunk létre, ami megkönnyíti a betegek és hozzátartozóik számára, hogy a lehető legkönnyebben és leggyorsabban megtalálják a lakóhelyükhöz legközelebbi ügyeleti helyeket. Ez egy igazi »szerelemgyerek«”, büszkén mondhatom, hogy ma már négy-ötszáz felhasználója van naponta – magyarázza Németh Franciska. Mint mondja, ez: a páciensek pontos és megbízható információkkal való ellátása közhasznú vállalkozásuk alapfilozófiája is egyben. “Korábban komoly gondot okozott, hogy sokan nem tudták, hova forduljanak, ha egészségügyi problémájuk akad – hangsúlyozza. – Volt, hogy egy-egy páciens két-három kórházat is megjárt, mire a megfelelő helyre irányították, komoly fájdalommal küzdve, lázas betegen órákig bolyongott a városban, mert nem tudta, hol van az az ügyeleti hely, ahol ellátják. Márpedig ez már önmagában is egészségegyenlőségi kérdés: hiszen alapvető állampolgári joga mindenkinek, hogy a lehető leghamarabb ellássák.”

”Amikor az egészségről beszélünk, emberi életekről beszélünk”

Franciska biztos, jól jövedelmező állást hagyott ott, hogy az egészségügyben dolgozhasson. “Mielőtt »bekopogtam« volna a János Kórház gyerektraumatológiái osztályára, modellkedtem, egy népszerű tévésorozatban szerepeltem, és kommunikációs szakemberként is dolgoztam; huszonkilenc évesen az Iskolagyümölcs-program kommunikációs igazgatója voltam – meséli. – Szép irodám volt, jó fizetésem, elismerték a munkámat. Mégsem éreztem igazán elégedettnek magam, ezért elhatároztam, elvégzem az OKJ-s iskolát, és ápolónak állok.” A gyereknevelés és a férjével közös családi vállalkozás most minden idejét leköti, de lélekben továbbra is ápoló maradt. “Miután megszületett a kisfiam, döntenem kellett, hogy a vállalkozással foglalkozom, vagy a kicsik betegágya mellett dolgozom. Az előbbit választottam – de tudom, hogy előbb-utóbb úgyis visszamegyek majd a kórházba.”

A Healing Communications második projektje a Healers krízismenedzsment-program volt, amely az ápolókat és ápolónak készülő fiatalokat igyekszik támogatni különféle képzésekkel, iskolaválasztással, pályakezdéssel kapcsolatos tanácsadással, karrierportállal és egyéb szolgáltatásokkal. “A Healers egyik legfontosabb célja a krónikus ápolóhiány enyhítése – mondja Kocsis Péter, a cég ügyvezetője. – Ez is az egészségegyenlőség megteremtésének egyik fontos eszköze lehet: hiszen egy mesterképzést végzett közösségi ápoló nagyon sok olyan feladatot el tud látni, amelyek – mint például a szűrőprogramok, a helyi nőgyógyászati ellátás megszervezése, vagy a betegedukációs kampányok lebonyolítása – nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a falvakban, kisebb településeken élő emberek is jobb ellátáshoz, fontos információkhoz jussanak, ami nagyban javíthatja az egészségtudatosságukat, és ezzel az egészségi állapotukat is.”

Franciska hozzáteszi: “Nem szabad elfelejteni, hogy amikor az egészségről beszélünk, emberi életekről beszélünk. Ha egy anyukának, teszem azt, az menti meg az életét, hogy helyi nővér noszogatására időben elmegy méhnyakszűrésre, felgyógyulva egészségben felnevelheti a gyerekét. Ezért is igyekszünk felhívni a figyelmet az egészségegyenlőség fontosságára: ez egy komoly dolog, ami valamennyiünk életére alapvető hatással van.“

Közfeladat-jellegű, ingyenes szolgáltatásokat fejlesztenek

A Healing harmadik fő projektje a Babára várva online születésfelkészítő tanfolyam. “A koronavírus-járvány okozta kihívásra reagálva adaptáltuk az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő szülésfelkészítő előadásait a vezető hazai e-learning platformra. Nem csoda, hogy a világviszonylatban is egyedülálló képzés Magyarország legnépszerűbb online tanfolyama lett: a mai napig az egyetlen ingyenes, online elérhető szülésfelkészítő, amely átfogóan nyújt segítséget a várandósoknak és leendő édesapáknak.”

Mivel a projektjeik többsége közfeladat-jellegű, ingyenes szolgáltatásokat nyújt, a cég működésének alapfeltétele a finanszírozási források felkutatása. “A surgossegi.info nem termel bevételt. Szerencsére kaptunk rá az NKFIH-tól (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal) és az ITM-től (Innovációs és Technológiai Minisztérium) is támogatást, de ezeket az összegeket az utolsó fillérig a fejlesztésre, az arculat frissítésére, a kommunikáció és a közösségi médiatartalmaink hirdetésére fordítottuk – fejtegeti Péter. – Gyártottunk podcast-adásokat, edukációs videókat; mindez nagyon szép kihívás és remek lehetőség volt, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy sokakkal megismertessük ezt a szolgáltatást.”

Franciska azt mondja, nagy szerencse, hogy a férjét is “be tudta húzni” a családi vállalkozásba. “Nagy részben neki, az ő kommunikációs és marketingszakmai tudásának köszönhető, hogy a Healingből jól prosperáló cég lett. Péter profi és fegyelmezett: nagyon komoly munkamorállal, amivel engem is sikerült »megfertőznie« – vallja. – Mielőtt megismertem, egyfolytában rohannom kellett: ide kaptam-oda kaptam, ha két műszak között éppen akadt pár üres órám, gyorsan frissítettem az ügyeleti helyek adatbázisát, vagy beadtam egy határidős pályázatot. De aztán belépett az életembe – és ezzel nem csak egy férjet, hanem egy fantasztikus munka- és üzlettársat is kaptam.”

Péter hosszú évek óta foglalkozik kommunikációval és marketinggel. “Az ügynökségi oldalon kezdtem, miután elvégeztem az egyetemet, főként lakossági kommunikációban dolgoztam. Egyik kampányt gyártottuk a másik után; eleinte még elégedetté tett, amikor láttam, hogy a munkámnak köszönhetően egy-egy ügyfél mennyivel több sört, tornacipőt vagy autót ad el, de aztán elkezdtem tűnődni: “Rendben, de mi ennek a valós társadalmi hatása?” Hiába törtem a fejem, nem nagyon találtam ilyet. Nem csoda, hogy amikor a feleségem megkörnyékezett, nem szállnák-e be a cégbe, örömmel mondtam igent.”

”Tudjuk, mit csinálunk és miért”

Kettejük munkájának köszönhetően a Healing mára sikeres egészségügyi kommunikációs és tanácsadó vállalkozássá fejlődött, ügyfeleik között magánellátóhelyek, állami egészségügyi intézmények és gyógyszeripari cégek is vannak. Ápolóknak szóló oktatóvideóik az egyetemi tananyagba is bekerültek. “Ma már nincs már olyan ápolószakos hallgató, aki ne találkozott volna a MEDukáció-videóinkkal, nem csoda, hogy már a harmadik évadot gyártjuk” – lelkesedik Franciska. Péter siet hozzátenni: a videók népszerűsége őket is meglepte. “A YouTube-csatornánkon szereplő anyagok megtekintésszáma tavaly lépte át az egymilliót. Csak fogtuk a fejünket: annál is inkább, mivel jó ha ötödennyi ápoló- és orvostanhallgató van az országban.”

Franciska azt mondja, a számukra nagyon fontos, hogy a vállalkozásuk átláthatóan működjön. “Hozzánk bármikor jöhet a revizor, minden számlánk, szerződésünk rendben van. Ez a céges kultúránk része – magyarázza. – Lehet, hogy kicsit kevesebbet keresünk, mintha »okosban csinálnánk«, de nekünk így esik jól, így áll kézre.”

Úgy látja, nonprofit vállalkozásként szerencsések, hogy van stabil bevételtermelő tevékenységük. „Nem akarok szerénytelen lenni, de a saját területünkön a legjobbak közé tartozunk. Tapasztalt ápolóként jól ismerem az egészségügy színét is, fonákját is, a saját bőrömön tapasztaltam meg, hogyan működik, milyen kihívásokkal küzd ez a szektor. Péternek pedig olyan marketingkommunikációs szaktudása van, ami a versenyszférában is megállja a helyét: a vállalkozáson kívül egy butikügynökségnél ia dolgozik, ahol nagy cégek kampányait viszi. Tudjuk, mit csinálunk és miért – és ezt a partnereink is értékelik.”

Az egészség edukációs kérdés

Franciska hangsúlyozza: annak ellenére, hogy társadalmi vállalkozásként működnek, a legfontosabb feladatuknak továbbra is a betegedukációt és az egészségegyenlőség meghonosítását tartják. “Nem szabadna, hogy ekkora különbségek legyenek az ország gazdagabb és szegényebb régióiban élő, eltérő háttérrel, anyagi helyzettel rendelkező emberek ellátásában – mondja. – Mi azt szeretnénk – és ezt nem tartjuk elérhetetlen ábrándnak –, hogy Magyarországon mindenki a lehető legjobb, legegészségesebb életet élje. Ha jelentősen nőne a népesség egészségben eltöltött éveinek száma – mert ebből a szempontból sajnos nagyon rosszul állunk. Úgy érezzük, egészségügyi kommunikációval foglalkozó nonprofitként sokat tehetünk azért, hogy javuljon ez az áldatlan helyzet; ez elsősorban edukációs kérdés: ha meg tudjuk tanítani az embereket arra, hogy jobban odafigyeljenek a fizikumukra, egészségesebben étkezzenek, rendszeresen eljárjanak a szűrővizsgálatokra, megtanulják, hogyan működik az ellátási lánc, milyen jogaik és lehetőségeik vannak biztosítottként, már nagyot léptünk előre. Ahogy azzal is, ha – például oktatással, karrier-tanácsadással, a korai kiégést megelőző mentálhigiénés programokkal – rá tudjuk venni az ápolókat, hogy a pályán maradjanak. Hiszen egy képzett közösségi ápoló nagyon sokat tehet azért, hogy a szűkebb környezetében élő emberek egészségesebben éljenek.”

Hasonló cikkek

#Oktatás #Társadalmi ügyek

”Minden gyereknek szüksége van a rendszeres, kortárs közösségben történő fejlesztésre”

Nyolc éve két lelkes szülő kezdeményezéséből született – ma már hét súlyosan-halmozottan sérült gyerek oktatásáról gondoskodik. A Völgyzugolyház Alapítvány remek példája annak, hogy az elkötelezett civilek a helyi önkormányzatokkal és oktatási intézményekkel összefogva képesek az állami ellátórendszert feladatait is átvállalni. Somlai Zsuzsanna a saját bőrén tapasztalta meg, milyen nehéz ma, Magyarországon egy súlyosan-halmozottan sérült gyereket nevelni. Fia, a tizennégy éves Nimród súlyos idegrendszeri károsodással született: segítség nélkül sem járni, sem enni nem tud, beszéd- és alvászavarai vannak, és rendszeres epilepsziás rohamok gyötrik. “Egy ilyen gyereket nevelni nagy kihívás és nagy felelősség. Teljes figyelmet követel; olyan feladat, ami tulajdonképpen lehetetlenné teszi, hogy az ember »normális életet« éljen: munkát vállaljon, baráti társaságokba járjon – úgy éljen, ahogy a hozzá hasonló korú felnőttek” – mondja Zsuzsanna a Hello Nonprofitnak nyilatkozva. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy kevés az olyan, megfelelő oktatást, fejlesztést, szolgáltatásokat nyújtó intézmény, ahol el lehet helyezni egy ilyen nehezen ellátható gyereket. “Az állami intézmények túlzsúfoltak és alulstafírozottak, nincs megfelelő kapacitásuk az összes rászoruló gyerkőc ellátására – magyarázza Zsuzsa. – Nimródot legfeljebb egy olyan intézménybe adhattam volna be, ahol egész nap fektetik, nem is álmodhattunk volna arról, hogy érdemi fejlesztést kapjon.” A nyolcadik tanévüket kezdték Zsuzsanna úgy döntött, kesergés helyett inkább megoldást keres erre a nehéz, sok sorstársát gúzsba kötő problémára. 2016-ban egyik szülőtársával, Horváthné Borbély Katával közösen megalapították a Völgyzugolyház Alapítvány a Kacifántosokért nevű szervezetet, amelynek célja, hogy oktatást, fejlesztést és nappali elhelyezést nyújtson a súlyos-halmozott fogyatékossággal élő iskoláskorúak számára. Ma már egy, a 17. kerületi önkormányzattól kapott épületben hét gyerek heti húszórás oktatásáról gondoskodnak, munkájukban a rákosmentei Gyurkovics Tibor Általános Iskola és a kilencedik kerületi Dió Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon – mindkettő az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények (EGYMI-k) közé tartozik – is közreműködik, akik utazó pedagógusokat küldenek a Zugolyda Suliba. Az alapítvány saját forrásból gyógypedagógusokat, konduktorokat, gyógymasszőrőket is foglalkoztat. “Hamarosan lesz egy AAK-s szakemberünk is (az AAK, vagyis az augmentatív és alternatív kommunikáció a gyógypedagógia egyik speciális területe, amelynek célja a beszédképtelenség kompenzálása, és az azzal együtt járó intellektuális, szociális és érzelmi nehézségek enyhítése – a szerk. ), aki kommunikációs szempontból igyekszik majd továbbfejleszteni a gyerekeinket” – mondja Zsuzsanna. Fotó: Völgyzugolyház Alapítvány Az évek során a Völgyzugolyház Alapítvány egy olyan magánkezdeményezésből született, fontos szolgáltatásokat kínáló kezdeményezéssé vált, amely tulajdonképpen állami feladatokat vesz át – hiszen törvény mondja ki, hogy tizenhat éves koráig minden Magyarországon élő gyereknek joga és kötelessége, hogy iskolába járjon –, miközben számos, rendkívül súlyos problémákkal megküzdeni kénytelen gyerek és szülő számára is pótolhatatlan segítséget nyújt. “Ez a nyolcadik tanévünk, büszkék vagyunk rá, hogy tulajdonképpen önerőből, civil kezdeményezésként el tudtuk érni, hogy a helyi önkormányzat és néhány EGYMI-s iskola segítségével fent tudjuk tartani ezt az intézményt” – mondja Zsuzsanna. A súlyosan-halmozottan sérült gyerekek oktatása sokszor csak papíron valósul meg A Völgyzugolyház alapítója hangsúlyozza: minden gyereknek szüksége van a rendszeres, kortárs közösségben történő fejlesztésre. “Amikor elkezdtük ezt a munkát, még nálunk, a gyerekszobában folyt az oktatás. Szerencsénk van, hogy az önkormányzat a rendelkezésünkre bocsátotta ezt az épületet” – emeli ki. Mint mondja, sokat segített az, hogy nagy elszántsággal és önbizalommal, nyitottan fordultak az illetékes szervek felé. “Mi találtuk ki azt a kísérleti modellt, amivel meg tudtunk keresni egy intézményvezetőket, hogy a segítségüket kérjük.” Ezzel a hozzáállással sikerült elérniük, hogy a Zugolysuliba járó gyerekeket tanító pedagógusokat az alapítvánnyal együttműködő anyaintézmények fizessék – ami nagy segítség a számukra, tekintve, hogy a többi szakember bérét, díjazását nekik kell előteremteniük. Márpedig ez nem könnyű feladat, hiszen ezeknek a speciális igényű gyerekeknek az ellátása – az etetéstől a pelenkázáson át a mozgatásukig – komoly stábot igényel. Zsuzsanna szerint a súlyosan-halmozottan sérült gyerekek oktatása sajnos sokszor csak papíron valósul meg. “Az iskolaköteles korú gyerekek jó kétharmada nem kap valódi ellátást, ők kénytelenek otthon ülni, a szüleikkel, akik csak súlyos érzelmik és anyagi áldozatok révén tudják biztosítani a fejlesztésüket" – magyarázza, hozzátéve: ezek a számok nem légből kapottak, néhány évvel ezelőtt Márkus Eszter egyetemi docens, az ELTE Gyógypedagógiai Módszertani és Rehabilitációs Intézetének oktatója is publikált egy tanulmánykötetet ebben a témában. Zsuzsanna azt mondja, tény, hogy a súlyosan-halmozottan sérült gyerekek oktatásátért felelős intézmények mindent megtesznek azért, hogy az adott körülmények között és a rendelkezésükre álló lehetőségeken belül ellássák ezeket a kiemelt figyelemre szoruló gyerekeket, de ez sajnos nem elég. "Amikor a közoktatás egésze súlyos pedagógushiánnyal küzd, hogyan is várhatnánk el tőlük, hogy a megfelelő színvonalú szolgáltatást nyújtsák?” – teszi fel a kérdést. Hosszú várólisták vannak Somlai Zsuzsanna és Horváthné Borbély Kata az alapítvány kurátoriaként ingyen, önkéntes munkában menedzselik a szervezet működését. Szerencsére, az elmúlt években egy lelkes kis csapatot is sikerült maguk köré építeniük. “Most már fizetett alkalmazottunk is van – mondja Zsuzsanna. – Többek között ez tette lehetővé, hogy a hozzánk járó gyerekekkel heti öt nap, napi hat órában foglalkozzunk. Komplex fejlesztést kapnak, és közösségben, a sorstársaik között tölthetik a napjaikat, ami nagyon megnyugtató érzés a számunkra. Én is szabadabban dolgozhatom – persze, csak bizonyos keretek között, hiszen bármikor kaphatok egy telefont, hogy gond van, és akkor ugranom kell.“ Fotó: Völgyzugolyház Alapítvány A Völgyzugolyház nagy népszerűségnek örvend, számos rászoruló gyereket szeretnének itt elhelyezni a szüleik. Sajnos, a kapacitásuk egyelőre nem elég ahhoz, hogy mindenkit fogadhassanak. "Van egy hosszú várólistánk, onnan választjuk ki az új gyerekeinket, ha üresedés van – fejtegeti Zsuzsanna. – Arról, hogy ki csatlakozhat a csoporthoz, a szakemberek, a pedagógusok döntenek: természetesen Nyolc éve két lelkes szülő kezdeményezéséből született – ma már hét súlyosan-halmozottan sérült gyerek oktatásáról gondoskodik. A Völgyzugolyház Alapítvány remek példája annak, hogy az elkötelezett civilek a helyi önkormányzatokkal és oktatási intézményekkel összefogva képesek az állami ellátórendszert feladatait is átvállalni.szigorúan szakmai alapon, ilyenkor azt mérlegelik, hogy milyen problémái vannak egy adott gyereknek, megvan-e a kellő szaktudásuk ahhoz, hogy megfelelően ellássák, hogyan tud beilleszkedni ebbe a közösségbe.” Zsuzsannáék elsősorban pályázatokból és adományokból finanszírozzák a szervezet működését. “Vannak vállalati szponzoraink is, de épp az idén határoztuk el, hogy igyekszünk még szorosabb együttműködéseket kiépíteni az üzleti szférával. Bízunk benne, hogy találunk olyan donorokat, támogatókat, akik elég fontosnak találják majd a kezdeményezésünket ahhoz, hogy anyagilag is segítsék a munkánkat.”
#Nonprofitoknak

Mit tanulhatnak a nonprofitok a vállalatoktól?

A jól működő nonprofit szervezetek sok szempontból épp úgy működnek, mint egy sikeres piaci vállalkozás. A bevételi források optimalizálásától a történetmesélő marketingig számos olyan, a forprofit világban már régóta sikerrel tesztelt módszer és megoldás a rendelkezésükre áll, amelyek hatékonyabbá tehetik a munkájukat. A nonprofit és forprofit szervezetek menedzselésében több a hasonlóság, mint gondolnánk. Fenntartható működés, válságállóság, növekedés: a piaci cégek épp úgy erre törekszenek, mint a segítő szándékú, fontos környezeti és társadalmi célokért dolgozó civil szervezetek. Még a “profitéhségük” is hasonló – csak míg előbbiek esetében a profit elsősorban pénzben mérhető, utóbbiak inkább a mindannyiunkat gyarapító "humánus nyereség" kitermelésére törekszenek. Nem csoda, hogy a nonprofit szervezetek sokat tanulhatnak a sikeres forprofitok gyakorlatából. A GrothForce popdcast egyik adásában Jennifer Lehman, a Mission Advancement elnök-vezérigazgatója számos hasznos, a forprofit világban már jól bevált módszert ajánlott a nonprofit szervezetek figyelmébe: olyan fogásokat, amelyek segítségével nagyban javíthatják a teljesítményüket, hatékonyságukat. Javaslatai a segítő szervezetek menedzserei mellett az azok irányító testületeiben dolgozó üzleti vezetők számára is megszívlelendők. A sikeres nonprofitok épp úgy működnek, mint egy vállalkozás Annak ellenére, hogy a nonprofitoknak alapvetően nem a bevételtermelés a legfontosabb célja, ők is lehetnek anyagilag sikeresek. Lehman szerint fontos, hogy vezetőik arra törekedjenek, az év végén legyen némi többlet a kasszában. “A nonprofitok is termelhetnek nyereséget – hangsúlyozta. – Mindenki arra törekszik, hogy legalább nullszaldóra hozza ki az évet, sőt, ha lehet, egy kis tartalékot is képezzen. A különbség csak az, hogy mihez kezdenek ezekkel a forrásokkal.” Lehman szerint a legnagyobb különbség a forprofit és nonprofit szervezetek között az, hogy míg előbbieknek általában csak egy jól körülírható célcsoportot: az ügyfeleiket, utóbbiaknak kettőt: a klienseiket és a támogatóikat is ki kell szolgálniuk. Ez megnehezíti a dolgukat, hiszen a két célcsoport általában nagyban különbözik egymástól. “A támogatók máshogy gondolkodnak, máshogy viselkednek és más elvárásokat támasztanak a szervezetek felé, mint az alaptevékenységükben megcélzott emberek – hangsúlyozta a Mission Advancement elnök-vezérigazgatója. – De ez az »ügyfélkör« éppen olyan fontos, mint a támogatottak köre. Az, hogy hogyan szolgálják ki őket, hogyan kommunikálnak velük, hogyan tartják velük a kapcsolatot, alapvetően befolyásolja a növekedési esélyeiket, a finanszírozásukat és így a környezeti-társadalmi hatásukat is.” Találd meg a legjobb bevételi forrásokat A forprofit cégek jól tudják: vannak fogyasztói csoportok, amelyek megszólítása nagyobb árrést generál, mint az “átlag ügyfeleké”. Azzal, hogy felmérik, mely tevékenységek, szolgáltatások jelenthetik a számukra a legjobb bevételi forrást, azt is könnyen eldönthetik, melyik lábukat fejlesszék. A Giving USA éves jelentése szerint 2021-ben az adományok 80 százaléka egyéni felajánlóktól, 15 százaléka kormányzati támogatásokból és magánalapítványoktól, 5 százaléka pedig cégektől érkezett az Egyesült Államokban dolgozó nonprofit szervezetek számlájára. Magyarországon az arányok kicsit mások, a KSH 2022-es adatai szerint a hagyományos nonprofit szervezetek bevételeinek még mindig közel 50%-a érkezik állami támogatásból, a vállalatok és magánszemélyek együtt a források alig 15%-át biztosítják.Lehman szerint fontos, hogy a nonprofitok vezetői felmérjék, honnan, milyen forrásból származnak a bevételeik: ha a támogatások túlnyomó része pályázatokból vagy vállalati donoroktól származik, nem kommunikálnak kellő hatékonysággal a magánadományozókkal. A legjobb donor a már meglévő donor “A legjobb ügyfél a már meglévő ügyfél. Közkeletű bölcsesség ez a forprofit világban, de a nonprofitoknál is épp úgy igaz, csak ott az ügyfeleket adományozóknak hívják” – húzta alá Lehman. A szakember szerint a nonprofit szervezetek egyik leghaszontalanabb, legtöbb időt, pénzt és energiát felemésztő tevékenysége az, hogy folyamatosan új támogatókat keresnek. “Folyton azon törik a fejüket, hogyan nyerhetnének meg még több embert az ügyüknek, ami alapjában véve tiszteletre méltó, jó törekvés – de csak akkor, ha kellő figyelmet fordítanak a már meglévő donorjaikra is” – emelte ki. Mint mondta, fontos, hogy a nonprofit szervezetek fundraiserei pontos adatokkal rendelkezzenek arról, hogy melyik adományozótól milyen összegű, mennyire rendszeres felajánlásokat kapnak, és eszerint súlyozzák a tevékenységüket. “Szegmentálniuk kell a donorbázisukat, és különféle stratégiákat kell kialakítaniuk azzal kapcsolatban, hogyan kommunikálnak az egyes szegmensek tagjai felé.” A nonprofit szervezetek bevételeinek túlnyomó része általában egy viszonylag szűk adományozói körtől származik. Lehman szerint ez az a kör, amelyre a fundraisereknek alapvetően fókuszálniuk kell. “Ha egyszer melléjük álltak, kicsi az esélye, hogy elpártoljanak tőlük – már ha meg tudják győzni őket arról, hogy a szervezetünk fontos munkát végez, és valóban jól hasznosulnak az általuk felajánlott összegek.” A kommunikáció legfontosabb eszköze: a történetmesélés A forprofit világban a marketingesek a storytellinget tartják a legfontosabb értékesítési eszköznek. Azon vannak, hogy felmérjék a fogyasztók igényeit, szükségleteit, problémáit – pain point-jait –, és bemutassák, elmeséljék, hogyan segíthet egy-egy adott termék vagy szolgáltatás ezeknek a problémáknak a megoldásában. Ez a “történetmesélő marketing” alapvetése, amelynek eszközeit a nonprofit szervezetek is sikerrel használhatják. “Ha számokkal alátámasztva el tudják mondani a történeteiket, könnyebben kommunikálhatnak a potenciális támogatóikkal. Megmutathatják, milyen jelentős hozzájárulást jelent a számukra, ha az adományozóik melléjük állnak” – emelte ki Lehman. A nonprofitok “impact statementekkel” támaszthatják alá az üzeneteiket. Ezek segítenek megértetni az adományozókkal, mire költik a pénzüket, hogyan segíthetnek a hozzájárulásukkal abban, hogy valódi változást generáljanak a világban. Például: “Ha ezer forintot adományozol nekünk, abból két rászoruló gyerek ebédjét tudjuk finanszírozni.” Ezek az impact statementek nagyban hozzájárulhatnak az adományozó kedv erősítéséhez és fenntartásához. Ahogy a támogatói bázis egyben tartásához is: a tevékenységüket bemutató rendszeres beszámolók, tudósítások révén a szervezetek folyamatosan motiválhatják a szimpítizánsaikat, hogy mellettük maradjanak. A jó barátság titka a pontos elszámolás Lehman hangsúlyozza: a sikeres támogatói kommunikáció alapja, hogy a szervezetek pontos adatokkal rendelkezzenek arról, kitől, mikor, mekkora támogatást kaptak és azt mire fordították. Mindegy, hogy forprofit vagy nonprofit szervezetekről van szó, naprakész üzleti és financiális információk nélkül nem lehet stratégiailag megalapozott, jó döntéseket hozni. Fontos, hogy a szervezetek vezetői egy jól összeválogatott szakemberekből álló, a megfelelő informatikai infrastruktúrára támaszkodó csapattal dolgozzanak. Az olyan költséghatékony megoldások rendszerbe állítása, mint például a backoffice-feladatok kiszervezése, nagyban hozzájárulhat a sikeres működéshez: nem csak azért, mert ezáltal jelentős anyagi forrásokat lehet megtakarítani, hanem azért is, mert lehetőséget biztosít a munkatársaink számára, hogy az aprómunka helyett olyan mission-driving feladatokra koncentráljanak, amelyek karaktert, küldetést adnak a szervezetnek.
#Társadalmi vállalkozás #Vállalatoknak

Beszélj úgy, hogy téged válasszanak!

Szijártó Adrienn, az Impact Training alapító-trénerének öt tippje a sikeres előadásokhoz. A téma nem elég: saját magadat is el kell adnod. Szeretnéd, hogy melléd álljanak, igen mondjanak neked. Szeretnéd, hogy emlékezzenek az üzenetedre. Mégis a körülötted lévő óriási információs zajban nem egyszerű kitűnni. Nap mint nap újabb és újabb konferenciák vannak, ahol előadunk, a munkahelyünkön egyik meetingről a másikra rohanunk, és a social media felületeken is posztolunk, sztorizunk, videózunk.  Mi segíthet, hogy a te üzeneted legyen az, ami a közönségeddel marad? Íme öt tipp arról, hogyan beszélj úgy, hogy téged válasszanak, ls kapcsolódjanak hozzád: Kiről szól az előadásod? Az előadás nem rólad szól. Nem a poziciódról, nem a tudásodról, nem arról, hány meggyőző számot rejtettél el a slide-okon. Keretezd át az előadást, megbeszélést a fejedben – még mielőtt nekiállnál a prezentációnak. Gondolkodj a közönséged fejével, és lásd meg, nekik mire van szükségük.  Tudod, hogy sietni fognak? Légy tömör. Sosem találkoztak még egymással? Csempéssz némi humort, érzelmet az előadásodba, hogy oldd a feszültséget. Kreatívoknak adsz elő? Nagyon figyelj arra, hogy vizuálisan is megkapó slide-okat készíts. És ami a legfontosabb, kérdezd meg magadtól: miért fontos itt és most a témám a többiek számára? Mit ad nekik? Legyél pillanatragasztó Ha felidézed az egyik kedvenc előadásodat, mire emlékszel belőle? Nekem az egyik kedvencem Jamie Oliver Ted Prize beszéde. Tudod mit csinált? Kiöntött egy egész talicska kockacukrot a színpadon. De nem kell ilyen messze menni, hazai céges környezetben, egyszer egy előadó a saját focis példáján keresztül vitt közelebb a belső motiváció megértéséhez. Pedig nem szeretem a focit. Mégis annyira egyszerű, annyira emberi volt a története, hogy rögtön megérintett.  Azok az előadások tudnak igazán emlékezetesek lenni, amelyeknek van egy olyan eleme, ami úgy működik, mint a pillanatragasztó. Azonnal a közönséged emlékezetébe ragasztja az adott pillanatot/gondolatot, és ami még fontosabb: az üzenetedet is.  Találj egy személyes történetet, egy példát, egy kelléket vagy épp egy mottót. Fontos, hogy mindenkihez és minden helyzethez más és más típusú star moment illik. Legyen egy sajátod. A sürgetés hatalma Kelts a hallgatóságodban olyan érzést, hogy ebből egyszerűen nem maradhatnak ki. Mutasd meg nekik, hogy amiről beszélsz, az a "most"-ban fontos, most kell tenni valamit, most van rájuk szükséged, most kell a változás.  Miért most kell tennünk a környezetünkért, miért most mondjon igent a főnököd a projektre, miért most kezdjen el veled együtt dolgozni az ügyfél, miért most vegye meg a terméked? Ez a technika segít abban, hogy megnyerd őket magadnak. Ugyanakkor ez vékony jég: figyelj arra, hogy ne csak azt hallják ki az előadásból, sietteted őket, nehogy elveszítsék a lelkesedésüket. Először koncentrálj arra, hogy megmutasd nekik, hová tartotok, és miért érdemes együtt útra kelni. Szegezd a székébe – rögtön! Te is tapasztaltad már, hogy az előadók köszönéssel, magyarázkodással vagy épp a klasszikus “arról szeretnék majd beszélni….” megoldással indítanak? Megbeszéléseken is gyakori élmény ez. Pedig a legtöbbször felesleges, zajteremtő, elveszi az izgalmas kezdés lehetőségét.  Éppen ezért tegyél egy gesztust a hallgatóságod felé: kösd le a figyelmüket az első pillanattól kezdve. Ehhez csak egy ütős kezdésre lesz szükséged.  Írd meg a beköszönő szövegedet. Indíthatsz egy saját sztorival, egy érdekes adattal, amivel felkelted az érdeklődést; egy izgalmas, inkluzív kérdéssel a közönséget is megmozgathatod.  Motiválj az energiáddal! Akármilyen érdekes és izgalmas is a mondanivalód, nem lesz átütő, ha hangerőben, dinamikában és testbeszédben azt üzened, magad sem hiszed el, hogy erről te itt és most beszélhetsz.  Az üzenetben rejlő erőt és energiát át kell adnod a hallgatóságnak. Ahhoz szeretünk kapcsolódni, akinek jó a kisugárzása, lelkesen és hitelesen beszél.  Hogyan tudod továbbadni ezt az energiát? Van, akinek arra van szüksége, hogy rengetegszer elpróbálja az előadást, mire a megtanult mondatok a sajátjai lesznek, és az egész olyan hatást kelt, mintha spontán mesélne. Van, akinek az segít, ha fokozatosan jut el a nagyobb közönséghez. Van, akinél beszédtechnikai trükkökhöz folyamodunk. Ilyenkor lehet azt látni, hogy az előadók a próbákon parafadugóval a szájukban járkálnak, vagy furcsa “tánclépéseket” gyakorolnak. Van, akinek az segít, hogy felidézi újra és újra miért is fontos számára a témája, és hogyan tud ezzel másokon segíteni.  Próbáld ki te is. Idézd fel újra, miért fontos számodra a témád. Mit szerettél meg benne? Miért hiszel benne? Meríts ebből az energiából és add ezt tovább. Ha további tippek is érdekelnek, iratkozz fel hétnapos e-mail-minikurzusunkra. Az ingyenes program során végigviszlek azokon a legfontosabb pontokon, amik garantálják, hogy olyan előadást tarthass, amit élmény lesz hallgatni, amihez aktívan kapcsolódnak a hallgatóid és továbbviszik a hírét.Hét napon keresztül minden nap egy levélben kapsz hasznos gyakorlati tanácsokat, hogy a következő előadásod profi legyen. A CIVILEKNEK IS SEGÍTÜNK“Egy jó ügyhöz jó üzenet kell!” - Van egy hagyományunk: Amikor elindul egy kiscsoportos előadástechnika képzésünk egy helyet mindig ingyenesen egy civil szervezetnek ajánlunk fel. A májusi Impact Lab, Legyél magabiztos és kreatív előadó képzésre van még egy szabad helyünk. Nézd meg a programot és csapj le a lehetőségre! Jelentkezz és írj az adrienn.szijarto@impact-training.hu címre!