Legújabb bejegyzések
#Nonprofitoknak

Mit tanulhatnak a nonprofitok a piaci cégektől?

A jól működő nonprofit szervezetek sok szempontból épp úgy működnek, mint egy sikeres piaci vállalkozás. A bevételi források optimalizálásától a történetmesélő marketingig számos olyan, a forprofit világban már régóta sikerrel tesztelt módszer és megoldás a rendelkezésükre áll, amelyek hatékonyabbá tehetik a munkájukat. A nonprofit és forprofit szervezetek menedzselésében több a hasonlóság, mint gondolnánk. Fenntartható működés, válságállóság, növekedés: a piaci cégek épp úgy erre törekszenek, mint a segítő szándékú, fontos környezeti és társadalmi célokat támogató civil szervezetek. Még a “profitéhségük” is hasonló – csak míg előbbiek esetében a profit elsősorban pénzben mérhető, utóbbiak inkább a mindannyiunkat gyarapító "humánus nyereség" kitermelésére törekszenek. Nem csoda, hogy a nonprofit szervezetek sokat tanulhatnak a sikeres forprofitok gyakorlatából. A GrothForce popdcast egyik adásában Jennifer Lehman, a Mission Advancement elnök-vezérigazgatója számos hasznos, a forprofit világban már jól bevált módszert ajánlott a nonprofit szervezetek figyelmébe: olyan fogásokat, amelyek segítségével nagyban javíthatják a teljesítményüket, hatékonyságukat. Javaslatai a segítő szervezetek menedzserei mellett az azok irányító testületeiben dolgozó üzleti vezetők számára is megszívlelendők lehetnek. A sikeres nonprofitok épp úgy működnek, mint egy vállalkozás Annak ellenére, hogy a nonprofitoknak alapvetően nem a bevételtermelés a legfontosabb célja, ők is lehetnek anyagilag sikeresek. Lehman szerint fontos, hogy vezetőik arra törekedjenek, az év végén legyen némi többlet a kasszában. “A nonprofitok is termelhetnek nyereséget – hangsúlyozta. – Mindenki arra törekszik, hogy legalább nullszaldóra hozza ki az évet, sőt, ha lehet, egy kis tartalékot is képezzen. A különbség csak az, hogy mihez kezdenek ezekkel a forrásokkal.” Lehman szerint a legnagyobb különbség a forprofit és nonprofit szervezetek között az, hogy míg előbbiek általában csak egy jól körülírható célcsoportot: az ügyfeleiket, utóbbiaknak kettőt: a klienseiket és a támogatóikat is ki kell szolgálniuk. Ez megnehezíti a dolgukat, hiszen a két célcsoport általában nagyban különbözik egymástól. “A támogatók máshogy gondolkodnak, máshogy viselkednek és más elvárásokat támasztanak a szervezetek felé, mint az alaptevékenységükben megcélzott emberek – hangsúlyozta a Mission Advancement elnök-vezérigazgatója. – De ez az »ügyfélkör« éppen olyan fontos, mint a támogatottak köre. Az, hogy hogyan szolgálják ki őket, hogyan kommunikálnak velük, hogyan tartják velük a kapcsolatot, alapvetően befolyásolja a növekedési esélyeiket, a finanszírozásukat és így a környezeti-társadalmi hatásukat is.” Találd meg a legjobb bevételi forrásokat A forporofit cégek jól tudják: vannak fogyasztói csoportok, amelyek megszólítása nagyobb marzsot generál, mint az “átlag ügyfeleké”. Azzal, hogy felmérik, mely tevékenységek, szolgáltatások jelenthetik a számukra a legjobb bevételi forrást, azt is könnyen eldönthetik, melyik lábukat fejlesszék. A Giving USA éves jelentése szerint 2021-ben az adományok 80 százaléka egyéni felajánlóktól, 15 százaléka kormányzati támogatásokból és magánalapítványoktól, 5 százaléka pedig cégektől érkezett az Egyesült Államokban dolgozó nonprofit szervezetek számlájára. Lehman szerint fontos, hogy a nonprofitok vezetői felmérjék, honnan, milyen forrásból származnak a bevételeik: ha a támogatások túlnyomó része pályázatokból vagy vállalati donoroktól származik, nem kommunikálnak kellő hatékonysággal a magánadományozókkal. A legjobb donor a már meglévő donor “A legjobb ügyfél a már meglévő ügyfél. Közkeletű bölcsesség ez a forprofit világban, de a nonprofitoknál is épp úgy igaz, csak ott az ügyfeleket adományozóknak hívják” – húzta alá Lehman. A szakember szerint a nonprofit szervezetek egyik leghaszontalanabb, legtöbb időt, pénzt és energiát felemésztő tevékenysége az, hogy folyamatosan új támogatókat keresnek. “Folyton azon törik a fejüket, hogyan nyerhetnének meg még több embert az ügyüknek, ami alapjában véve tiszteletre méltó, jó törekvés – de csak akkor, ha kellő figyelmet fordítanak a már meglévő donorjaikra is” – emelte ki. Mint mondta, fontos, hogy a nonprofit szervezetek fundraiserei pontos adatokkal rendelkezzenek arról, hogy melyik adományozótól milyen összegű, mennyire rendszeres felajánlásokat kapnak, és eszerint súlyozzák a tevékenységüket. “Szegmentálniuk kell a donorbázisukat, és különféle stratégiákat kell kialakítaniuk azzal kapcsolatban, hogyan kommunikálnak az egyes szegmensek tagjai felé.” A nonprofit szervezetek bevételeinek túlnyomó része általában egy viszonylag szűk adományozói körtől származik. Lehman szerint ez az a kör, amelyre a fundraisereknek alapvetően fókuszálniuk kell. “Ha egyszer melléjük álltak, kicsi az esélye, hogy elpártoljanak tőlük – már ha meg tudják győzni őket arról, hogy a szervezetünk fontos munkát végez, és valóban jól hasznosulnak az általuk felajánlott összegek.” A kommunikáció legfontosabb eszköze: a történetmesélés A forprofit világban a marketingesek a storytellinget tartják a legfontosabb értékesítési eszköznek. Azon vannak, hogy felmérjék a fogyasztók igényeit, szükségleteit, problémáit – pain point-jait –, és bemutassák, elmeséljék, hogyan segíthet egy-egy adott termék vagy szolgáltatás ezeknek a problémáknak a megoldásában. Ez a “történetmesélő marketing” alapvetése, amelynek eszközeit a nonprofit szervezetek is sikerrel használhatják. “Ha számokkal alátámasztva el tudják mondani a történeteiket, könnyebben kommunikálhatnak a potenciális támogatóikkal. Megmutathatják, milyen jelentős hozzájárulást jelent a számukra, ha az adományozóik melléjük állnak” – emelte ki Lehman. A nonprofitok “impact statementekkel” támaszthatják alá az üzeneteiket. Ezek segítenek megértetni az adományozókkal, mire költik a pénzüket, hogyan segíthetnek a hozzájárulásukkal abban, hogy valódi változást generáljanak a világban. Például: “Ha ezer forintot adományozol nekünk, abból két rászoruló gyerek ebédjét tudjuk finanszírozni.” Ezek az impact statementek nagyban hozzájárulhatnak az adományozó kedv erősítéséhez és fenntartásához. Ahogy a támogatói bázis egyben tartásához is: a tevékenységüket bemutató rendszeres beszámolók, tudósítások révén a szervezetek folyamatosan motiválhatják a szimpítizánsaikat, hogy mellettük maradjanak. A jó barátság titka a pontos elszámolás Lehman hangsúlyozza: a sikeres támogatói kommunikáció alapja, hogy a szervezetek pontos adatokkal rendelkezzenek arról, kitől, mikor, mekkora támogatást kaptak és azt mire fordították. Mindegy, hogy nonprofit vagy nonprofit szervezetekről van szó, naprakész üzleti és financiális információk nélkül nem lehet stratégiailag megalapozott, jó döntéseket hozni. Fontos, hogy a szervezetek vezetői egy jól összeválogatott szakemberekből álló, a megfelelő informatikai infrastruktúrára támaszkodó csapattal dolgozzanak. Az olyan költséghatékony megoldások rendszerbe állítása, mint például a backoffice-feladatok kiszervezése, nagyban hozzájárulhat a sikeres működéshez: nem csak azért, mert ezáltal jelentős anyagi forrásokat lehet megtakarítani, hanem azért is, mert lehetőséget biztosít a munkatársaink számára, hogy az aprómunka helyett olyan mission-driving feladatokra koncentráljanak, amelyek karaktert, küldetést adnak a szervezetnek.
#Nonprofitoknak

Mit tanulhatnak a nonprofitok a piaci cégektől?

A jól működő nonprofit szervezetek sok szempontból épp úgy működnek, mint egy sikeres piaci vállalkozás. A bevételi források optimalizálásától a történetmesélő marketingig számos olyan, a forprofit világban már régóta sikerrel tesztelt módszer és megoldás a rendelkezésükre áll, amelyek hatékonyabbá tehetik a munkájukat. A nonprofit és forprofit szervezetek menedzselésében több a hasonlóság, mint gondolnánk. Fenntartható működés, válságállóság, növekedés: a piaci cégek épp úgy erre törekszenek, mint a segítő szándékú, fontos környezeti és társadalmi célokat támogató civil szervezetek. Még a “profitéhségük” is hasonló – csak míg előbbiek esetében a profit elsősorban pénzben mérhető, utóbbiak inkább a mindannyiunkat gyarapító "humánus nyereség" kitermelésére törekszenek. Nem csoda, hogy a nonprofit szervezetek sokat tanulhatnak a sikeres forprofitok gyakorlatából. A GrothForce popdcast egyik adásában Jennifer Lehman, a Mission Advancement elnök-vezérigazgatója számos hasznos, a forprofit világban már jól bevált módszert ajánlott a nonprofit szervezetek figyelmébe: olyan fogásokat, amelyek segítségével nagyban javíthatják a teljesítményüket, hatékonyságukat. Javaslatai a segítő szervezetek menedzserei mellett az azok irányító testületeiben dolgozó üzleti vezetők számára is megszívlelendők lehetnek. A sikeres nonprofitok épp úgy működnek, mint egy vállalkozás Annak ellenére, hogy a nonprofitoknak alapvetően nem a bevételtermelés a legfontosabb célja, ők is lehetnek anyagilag sikeresek. Lehman szerint fontos, hogy vezetőik arra törekedjenek, az év végén legyen némi többlet a kasszában. “A nonprofitok is termelhetnek nyereséget – hangsúlyozta. – Mindenki arra törekszik, hogy legalább nullszaldóra hozza ki az évet, sőt, ha lehet, egy kis tartalékot is képezzen. A különbség csak az, hogy mihez kezdenek ezekkel a forrásokkal.” Lehman szerint a legnagyobb különbség a forprofit és nonprofit szervezetek között az, hogy míg előbbiek általában csak egy jól körülírható célcsoportot: az ügyfeleiket, utóbbiaknak kettőt: a klienseiket és a támogatóikat is ki kell szolgálniuk. Ez megnehezíti a dolgukat, hiszen a két célcsoport általában nagyban különbözik egymástól. “A támogatók máshogy gondolkodnak, máshogy viselkednek és más elvárásokat támasztanak a szervezetek felé, mint az alaptevékenységükben megcélzott emberek – hangsúlyozta a Mission Advancement elnök-vezérigazgatója. – De ez az »ügyfélkör« éppen olyan fontos, mint a támogatottak köre. Az, hogy hogyan szolgálják ki őket, hogyan kommunikálnak velük, hogyan tartják velük a kapcsolatot, alapvetően befolyásolja a növekedési esélyeiket, a finanszírozásukat és így a környezeti-társadalmi hatásukat is.” Találd meg a legjobb bevételi forrásokat A forporofit cégek jól tudják: vannak fogyasztói csoportok, amelyek megszólítása nagyobb marzsot generál, mint az “átlag ügyfeleké”. Azzal, hogy felmérik, mely tevékenységek, szolgáltatások jelenthetik a számukra a legjobb bevételi forrást, azt is könnyen eldönthetik, melyik lábukat fejlesszék. A Giving USA éves jelentése szerint 2021-ben az adományok 80 százaléka egyéni felajánlóktól, 15 százaléka kormányzati támogatásokból és magánalapítványoktól, 5 százaléka pedig cégektől érkezett az Egyesült Államokban dolgozó nonprofit szervezetek számlájára. Lehman szerint fontos, hogy a nonprofitok vezetői felmérjék, honnan, milyen forrásból származnak a bevételeik: ha a támogatások túlnyomó része pályázatokból vagy vállalati donoroktól származik, nem kommunikálnak kellő hatékonysággal a magánadományozókkal. A legjobb donor a már meglévő donor “A legjobb ügyfél a már meglévő ügyfél. Közkeletű bölcsesség ez a forprofit világban, de a nonprofitoknál is épp úgy igaz, csak ott az ügyfeleket adományozóknak hívják” – húzta alá Lehman. A szakember szerint a nonprofit szervezetek egyik leghaszontalanabb, legtöbb időt, pénzt és energiát felemésztő tevékenysége az, hogy folyamatosan új támogatókat keresnek. “Folyton azon törik a fejüket, hogyan nyerhetnének meg még több embert az ügyüknek, ami alapjában véve tiszteletre méltó, jó törekvés – de csak akkor, ha kellő figyelmet fordítanak a már meglévő donorjaikra is” – emelte ki. Mint mondta, fontos, hogy a nonprofit szervezetek fundraiserei pontos adatokkal rendelkezzenek arról, hogy melyik adományozótól milyen összegű, mennyire rendszeres felajánlásokat kapnak, és eszerint súlyozzák a tevékenységüket. “Szegmentálniuk kell a donorbázisukat, és különféle stratégiákat kell kialakítaniuk azzal kapcsolatban, hogyan kommunikálnak az egyes szegmensek tagjai felé.” A nonprofit szervezetek bevételeinek túlnyomó része általában egy viszonylag szűk adományozói körtől származik. Lehman szerint ez az a kör, amelyre a fundraisereknek alapvetően fókuszálniuk kell. “Ha egyszer melléjük álltak, kicsi az esélye, hogy elpártoljanak tőlük – már ha meg tudják győzni őket arról, hogy a szervezetünk fontos munkát végez, és valóban jól hasznosulnak az általuk felajánlott összegek.” A kommunikáció legfontosabb eszköze: a történetmesélés A forprofit világban a marketingesek a storytellinget tartják a legfontosabb értékesítési eszköznek. Azon vannak, hogy felmérjék a fogyasztók igényeit, szükségleteit, problémáit – pain point-jait –, és bemutassák, elmeséljék, hogyan segíthet egy-egy adott termék vagy szolgáltatás ezeknek a problémáknak a megoldásában. Ez a “történetmesélő marketing” alapvetése, amelynek eszközeit a nonprofit szervezetek is sikerrel használhatják. “Ha számokkal alátámasztva el tudják mondani a történeteiket, könnyebben kommunikálhatnak a potenciális támogatóikkal. Megmutathatják, milyen jelentős hozzájárulást jelent a számukra, ha az adományozóik melléjük állnak” – emelte ki Lehman. A nonprofitok “impact statementekkel” támaszthatják alá az üzeneteiket. Ezek segítenek megértetni az adományozókkal, mire költik a pénzüket, hogyan segíthetnek a hozzájárulásukkal abban, hogy valódi változást generáljanak a világban. Például: “Ha ezer forintot adományozol nekünk, abból két rászoruló gyerek ebédjét tudjuk finanszírozni.” Ezek az impact statementek nagyban hozzájárulhatnak az adományozó kedv erősítéséhez és fenntartásához. Ahogy a támogatói bázis egyben tartásához is: a tevékenységüket bemutató rendszeres beszámolók, tudósítások révén a szervezetek folyamatosan motiválhatják a szimpítizánsaikat, hogy mellettük maradjanak. A jó barátság titka a pontos elszámolás Lehman hangsúlyozza: a sikeres támogatói kommunikáció alapja, hogy a szervezetek pontos adatokkal rendelkezzenek arról, kitől, mikor, mekkora támogatást kaptak és azt mire fordították. Mindegy, hogy nonprofit vagy nonprofit szervezetekről van szó, naprakész üzleti és financiális információk nélkül nem lehet stratégiailag megalapozott, jó döntéseket hozni. Fontos, hogy a szervezetek vezetői egy jól összeválogatott szakemberekből álló, a megfelelő informatikai infrastruktúrára támaszkodó csapattal dolgozzanak. Az olyan költséghatékony megoldások rendszerbe állítása, mint például a backoffice-feladatok kiszervezése, nagyban hozzájárulhat a sikeres működéshez: nem csak azért, mert ezáltal jelentős anyagi forrásokat lehet megtakarítani, hanem azért is, mert lehetőséget biztosít a munkatársaink számára, hogy az aprómunka helyett olyan mission-driving feladatokra koncentráljanak, amelyek karaktert, küldetést adnak a szervezetnek.
#Környezeti ügyek

A klímabarát településfejlesztéstől a teremtésvédelmen át az ESG-szabályozás várható változásaiig számos izgalmas témáról szó esik majd a zöld civil szervezetek országos találkozóján

A 33. Zöld Országos Találkozót május 24-26. között tartják Nagykovácsiban. A szervezők azt remélik, az izgalmas előadásokat, workshopokat, közösségi programokat felvonultató rendezvény tovább erősíti majd a civil szervezetek, a fogyasztók, a döntéshozók és a vállalatok közötti együttműködést. A Zöld Civil Együttműködés idén is megrendezi a hazai zöld szervezetek országos találkozóját. A 33. Zöld Országos Találkozót május 24-26. között tartják Nagykovácsiban, a Teleki-Tisza-kastélyban és az azt körülölelő impozáns parkban. A háromnapos rendezvényen szakmai előadásokkal, fejlesztő workshopokkal és közösségi programokkal várják az érdeklődőket. “Az a célunk, hogy egy olyan találkozót rendezzünk, ami nem csak »klasszikus«, régóta aktív szervezeteknek és támogatóiknak szól. Szeretnénk új társadalmi és civil csoportok felé is nyitni, köztük az egyházi közösségek felé is: ez az egyik oka annak, hogy az idei rendezvény egyik kiemelt témája a környezetvédelem lelki-spirituális megközelítéssel foglalkozó teremtésvédelem lesz” – mondja Merza Péter, az idei főszervező Humusz Szövetség alelnöke. A szervezők a vállalatokat is szeretnék megszólítani. “Hiszünk abban, hogy a »zöld fordulatot«, a környezetvédelmi szempontból fontos változásokat csak széles körű összefogással lehet megvalósítani. Ebben minden érdekelt szegmensnek fontos szerepe van: a civileknek épp úgy, mint a döntéshozóknak, a fogyasztóknak és a vállalatoknak is. Utóbbiakat régóta szeretnénk megszólítani: fontosnak tartjuk, hogy megvitassuk velük, hogyan látják a saját fenntarthatósággal és a környezet védelmével kapcsolatos szerepüket, milyen együttműködéseket köthetünk velük annak érdekében, hogy megóvhassuk azt a természeti közeget, amelyben élünk és dolgozunk. Erre jó apropót, lehetőséget kínál az ESG-szabályozás európai uniós felülvizsgálata, várható változásai” – húzta alá Merza. A kulcsszó: az összefogás A Humusz alelnöke hangsúlyozta: olyan programokat igyekeztek összeállítani, amelyek teret adnak a környezetvédelem ügyében érintett csoportok közötti párbeszédnek, egyeztetésnek. “Vállalati résztvevőink is lesznek, az ESG-vel foglalkozó kerekasztal-beszélgetésre többek között a Deme Ágnest, a KPMG Magyarország fenntarthatósági szolgáltatási ágának menedzserét, Barna Erikát, a MagNet Bank fenntarthatósági menedzserét és Lévai Gábort, a Green Business Academy (GBA) alapítóját is meghívtuk. A civileket Szilágyi Artúr, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője képviseli majd; a beszélgetést Litkai Gergely moderálja” – sorolta Merza Péter. A háromnapos program során számosfontos kérdésről szó esik majd: köztük a klímabarát településfejlesztésről, a víz- és klímavédelemről, a városi zöld megoldásokról, az oktatási jó gyakorlatokról és a gombanód szaporodó akkumulátorgyárakkal kapcsolatos problémákról. “Az előadások mellett izgalmas workshopok és közösségi programok is lesznek. "A szakmai és közösségi program összeállításakor az volt a célunk, hogy a zöld egyesületek, alapítványok szimpatizánsai mellett megszólítsuk az érdeklődő fiatalokat és a pedagógusokat is, akik kedvezményesen regisztrálhatnak a rendezvényre – mondta a Humusz alelnöke. – Nagyon örülnénk, ha Nagykovácsi és környékének lakói is ellátogathatnának hozzánk, őket a szombati Zöld Forgatag rendezvényeire is várjuk.” Mint mondja, a fenntartható jövőt csak közös együttműködéssel lehet megteremteni. “Ebben fontos szerepe van a civil szervezeteknek, a vállalatoknak és a magánembereknek is. Az idei találkozó üzenete épp ez: fogjunk össze és ápoljuk ezeket az együttműködéseket – ápoljuk »közös kertjeinket«, mert csak így fogunk tudni érdemben tenni az élhető környezetért.” Ha te is szívesen részt vennél a 33. Zöld Országos Találkozón, regisztrálj te is a Zöld Civil Együttműködés weboldalán.
Összes bejegyzés

Kategória

Kategória
  • B Corpok itthon és a világban
  • Digitalizáció
  • ESG
  • Jógyakorlatok
  • Környezeti ügyek
    • Környezetszennyezés
  • Lakhatás
  • Nonprofitoknak
  • Sikersztorik
  • Társadalmi ügyek
    • Egészség
    • Leszakadó régiók
    • Oktatás
    • Társadalmi diverzitás
  • Társadalmi vállalkozás
  • Vállalatoknak

Címkék

Címkék
  • #civilek
  • #digitalizáció
  • #társadalmi vállalkozás
  • #Tippek/ jó gyakorlatok
  • adománygyűjtés
  • adománytaxi
  • b corp
  • b lab
  • B-corp
  • bbm
  • brandépítés
  • civil szervezet
  • civilek
  • civilszervezetek
  • civl szervezetek
  • corporate citizenship
  • CSR
  • csr platform
  • design thinking
  • digitalizáció
  • earthbound eco sneakers
  • edukáció
  • egészségügy
  • érdekvédelem
  • ESG
  • ételmentés
  • etikus működés
  • fejlesztés
  • fejlesztzés
  • felzárkóztatás
  • fenntarthatóság
  • fogyasztás
  • forprofit
  • forptofit
  • fundraising
  • gazdaság
  • greenwashing
  • hajléktalanság
  • hatásmérés
  • healing communications
#B Corpok itthon és a világban

Miért jó egy B Corp cégnél dolgozni?

A B Corp vállalatokról köztudott, hogy sokat tesznek a pozitív környezeti és társadalmi változásokért. De a munkavállalóikra is odafigyelnek: a béren kívüli juttatásoktól a rugalmas munkavégzés lehetővé tételéig számos területen jobban teljesítenek, mint “hagyományos szemléletet” képviselő versenytársaik. Amióta a First Wealth brit pénzügyi szolgáltató 2020-ban B Corp minősítést szerzett, sokkal többen szeretnének a cégnél dolgozni, mint korábban. Hogy miért? A válasz egyszerű: a londoni székhelyű vállalat a certifikációs folyamatra készülve jelentősen javította a munkavállalóinak nyújtott szolgáltatások és juttatások színvonalát. A kisgyerekes szülőknek a “bébi bónusz” mellett két hónap fizetett szülői szabadságot és gyereknevekési hozzájárulást adnak, a havi “wellness illetmény“ minden dolgozónak jár, a változó korban lévő nőknek pedig menopauzális támogatást nyújtanak – nem csoda, hogy a cég munkavállalói elégedettségi indexe a korábbi 67 százalékról nyolcvan százalékra ugrott. Kerry Burgess, a First Wealth HR igazgatója szerint mindez annak köszönhető, hogy a B Corp minősítésre való felkészüléssel “új lapot nyitottunk a cég életében. A működésünk valamennyi területét átnéztük, és nem féltünk feltenni a nehéz kérdéseket: »Vajon eleget teszünk a környezetért, az ügyfeleink és a munkavállalóinkért?«. Ez a folyamat alapvető hatással volt az egész szervezetre.” A B Corp minősítést a legtöbben a környezeti és társadalmi felelősségvállalással kötik össze. Pedig az ún. “B hatásvizsgálat” (B impact assesment – a szerk.) során a hitelesítést végző B Lab munkatársai azt is vizsgálják, milyen viszonyt ápol az adott cég a fő stakeholdereivel: a munkavállalóival, az ügyfeleivel és a szűkebb közösségével. Az értékelés munkavállalókkal kapcsolatos fejezetének legfontosabb tételei: mit tesz a vizsgált vállalat a dolgozói egészségének megőrzéséért, munkahelyi biztonságáért, anyagi biztonságáért, karrierútjáért, elkötelezettségük és elégedettségük erősítéséért? “Sok B Corp rugalmas munkavégzéssel, hosszabb szülői szabadsággal és céges egészségbiztosítással igyekszik támogatni a munkatársait” – sorolja Tom Ebbut, a B Lab UK hatásmérési igazgatója. Sokuk munkavállalói résztulajdonosi programokat is indított, és aktívan támogatja a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű emberek – köztük a fogyatékossággal élők és a leszakadó régiókból érkezők – foglalkoztatását. Valós támogatást kapnak a munkavállalók “Jobb egy B Corp-nál dolgozni, mint egy átlagos cégnél?” – teszi fel a kérdést MaryLou Costa, a Raconteur szakírója, és rögtön meg is adja a választ: “A B Lap UK adatai azt mutatják, hogy igen.” Mint írja, ez nem csak a nagyvállatoknál, hanem a kis- és középvállalkozásoknál (KKV-k) is érezhető: a létszám-lemorzsolódási arányuk az átlagos 18 százalék helyett csak nyolc százalék; a nemek közti bérkülönbség 15 százalék helyett átlagosan csak négy százalék; és a B Corp-ok 84 százalékának vezetőtestületében legalább egy nő dolgozik – ellentétben a “KKV-átlag” 55 százalékával. “A hitelesítési folyamat remek lehetőséget teremt az alkalmazottak elkötelezettségének megerősítésére, ehhez csak jól artikulált vállalati identitást és vonzó munkakörnyezetet kell teremteni. Mindez jelentős versenyelőnyt adhat egy cégnek a tehetséges munkavállalók toborzásában és megtartásában” – hangsúlyozza Ebbut, hozzátéve: a munkavállalói elköteleződést tovább erősítheti, ha a vállalatvezetés folyamatosan edukálja a munkavállalóit azzal kapcsolatban, milyen értékeket teremt a certifikáció megszerzése, és “arra sarkallja őket, hogy maguk is »B Corp evangélistává váljanak«”. A kutatások azt mutatják, hogy a munkavállalók értékelik, ha nem egyszerű munkagépként, hanem a saját területükön kompetens szakértőként kezelik őket. Értékelik azt a szabadságot, amit a B Corp-ok biztosítanak nekik; például a rugalmas munkavégzést: a Culture Amp HR-platform felmérése szerint a dolgozóik 88 százaléka érzi úgy, hogy a főnökeik megértően viszonyulnak ahhoz, amikor valamilyen előre nem látható okból szabadnapot kell kivenniük. A B Corp-oknál dolgozók kilencven százaléka nyilatkozott úgy, hogy “valós támogatást” kapnak a munkaadójuktól azzal kapcsolatban, hogy rugalmasan menedzselhessék a saját munkaidejüket – ráadásul olyan atmoszférában dolgozhatnak, amelyben “nem kell lelkiismeretfurdalást érezniük” emiatt. Charlotte Mosley, a Culture Amp vezető kutatója szerint a B Corp-munkavállalók “nagyobb arányban érzik úgy, hogy szabadon végezhetik a munkájukat. Úgy látják, a menedzsereik őszintén támogatják őket a pályájukkal kapcsolatos terveikben, és általában véve elégedettebbek a vezetőikkel, mint a hagyományos cégek dolgozói. Mindez lehetővé teszi, hogy igazán elkötelezetten és elégedetten végezzék a munkájukat.” Magyarországon is vannak jó példákAhogy arról mi is beszámoltunk, tavaly decemberben több regionális leányvállalattal együtt a Danone Magyarország is B Corp minősítést kapott. A cég kiemelt figyelmet fordít a munkavállalói elkötelezettséget erősítő programokra: a béren kívüli juttatások mellett minden munkatáruknak lehetősége van arra, hogy évi harminc napot külföldről dolgozzon, és plussz szabadságot vegyen ki a születésnapi hónapjában, vagy ha megházasodik. “A várandós anyukákat babacsomaggal lepjük meg, a családalapítást követően pedig támogatjuk a vállalatba való visszatérésüket, a csapatba történő újbóli integrálásukat. Az újdonsült apukáknak is járnak hasonló juttatások” – nyilatkozta a Hello Nonprofitnak Várkonyi Beáta, a cég közép-európai régióért felelős corporate affairs directora.A Danone a munka és a magánélet egészséges egyensúlyát is igyekszik biztosítani: támogatják a rugalmas munkaidőt, a home office-t, és lehetővé teszik a kollégáik számára, hogy maguk döntsenek a szabadságukról. “Mindig hangsúlyozzuk a kölcsönös elfogadást, a diverzitás fontosságát, ez visszaköszön a toborzási stratégiáinkban is” – emelte ki Várkonyi Beáta.
#B Corpok itthon és a világban #Jógyakorlatok #Környezeti ügyek #Vállalatoknak

„Egész vállalkozásunk a radikálisan környezetbarát megközelítésre épül” – interjú Domagoj Boljarral, az első horvátországi B Corp, az Earthbound Eco Sneakers társalapítójával

Domagoj Boljar büszke arra, hogy cége “97 százalékban természetes” termékeket gyárt. A Hello Nonprofitnak nyilatkozva elmondta: testvérével, a vállalat másik társalapítójával együtt úgy érezték, nem csak üzleti, hanem személyes okokból is fontos, hogy kiérdemeljék a minősítést. Az Earthbound Eco Sneakers idén januárban jelentette be, hogy kiemelkedően magas, 89,3-es pontszámmal Horvátországban elsőként nyerte el a B Corp minősítést. A korábban Miret néven futó, “97 százalékban természetes” sportcipőket gyártó vállalat az LCA és az OEKO-TEX tanúsítványt is megszerezte. “Egész vállalkozásunk a radikálisan környezetbarát megközelítésre épül, célunk, hogy olyan lábbeliket tervezzünk, amelyek harmóniában vannak a természettel” – mondta a Hello Nonprofitnak nyilatkozva Domagoj Boljar, aki testvérével, Hrvoje Boljarral együtt négy évvel ezelőtt alapította a vállalatot. Komoly előnyei vannak a B Corp minősítés megszerzésének A vállalatvezető büszke arra, hogy környezetbarát kenderszövetből készült sportcipőik gyártása során radikálisan csökkenteni tudták a műanyag és a természetkárosító kémiai anyagok használatát. “Amikor 2020-ban piacra léptünk, két komoly kihívással szembesültünk. Egyrészt szerettük volna elkerülni, hogy a stakeholdereink megkérdőjelezzék azt a kétségtelenül erős marketingüzenetünket, hogy a termékeink »97 százalékban természetesek«; azt is fontosnak tartottuk, hogy elkerüljük a greenwashing vádját, és megkülönböztessük magunkat a versenytársainktól, ezért úgy döntöttünk, független minősítésre pályázunk – magyarázza Boljar. – Másrészt tudtuk, hogy a B Corp minősítés megóv minket a potenciális befektetői nyomástól, ami arra kényszeríthetne minket, hogy letérjünk a magunk kijelölte útról.” Domagoj és Hrovje Boljar, az Earthbound Eco Sneakers alapítói (Fotó: Earthbound Eco Sneakers) Az Earthbound Eco Sneakers társalapítója szerint a B Corp minősítés elnyerésének számos előnye van. “A gazdasági előnye az, hogy az új európai szabályozásnak megfelelően megóv minket a greenwashinggal kapcsolatos vádaktól, miközben lehetővé teszi, hogy hatékonyan és megalapozott módon kommunikáljuk az üzenetünket – fejtegeti. – Így a környezetvédelem iránt elkötelezett vásárlók számára is vonzóak lehetünk, ami tovább erősítheti piacvezető pozíciónkat.” Mint mondja, a certifikáció megszerzése jelentős PR-előnyökkel is jár, és nagyban javította a nemzetközi ismertségüket. ”Célunk, hogy felhívjuk a fogyasztók és az iparág figyelmét a fenntartható gyártás fontosságára” A Boljar-tetsvérek személyesen is elkötelezettnek érzik magukat a környezetbarát termékek gyártása mellett. “Nálunk a személyes és az üzleti indíttatások összekapcsolódnak: a vállalkozásunk az életünk. Hrvoje és én egyfajta »vezeklésként« tekintünk erre a projektre – annál is inkább, mert korábban olyan sportcipők gyártásában vettünk részt, amelyek károsak voltak a környezetre nézve – mondja a cégvezető. – Célunk, hogy felhívjuk a fogyasztók és az iparág figyelmét a fenntartható gyártás fontosságára.” Fotó: Earthbound Eco Sneakers Domagoj Boljar hangsúlyozza: a B Corp minősítés megszerzésének valós piaci értéke is van. “A minősítés megszerzése óta eltelt fél évben hatékonyabbá vált a marketingünk. Kiskereskedelmi cégként azt tapasztaljuk, hogy nőttek az eladásaink, és csökkentek az ügyfélszerzéssel kapcsolatos költségeink. A külföldi PR-tevékenységünk is érezhetően egyszerűbbé és hatékonyabbá vált. Emellett több olyan folyamatunkat is finomhangoltuk, amelyekre korábban nem fordítottunk kellő figyelmet: köztük a vállalatvezetéssel és társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos gyakorlatunkat.” Nem okozott nagyobb nehézségeket az átállás A vállalatvezető szerint szerencséjük volt, hiszen környezetbarát technológiákat használó gyártóként nem kellett komolyabb átszervezéseket eszközölniük ahhoz, hogy megkaphassák a minősítést. “Elsősorban a meglévő gyakorlataink organizálására és formalizálására koncentráltunk. A védjegy megszerzése ugyan átmenetileg növelte a munkaterhelést a cégnél – annál is inkább, mivel ezzel párhuzamosan olyan korábban elkezdett feladatokat is végig kellett vinnünk, mint az LCA és az OEKO-TEX minősítések megszerzése, vagy a munkavállalóink és a stakeholdereink körében végzett adatgyűjtés –, de alapvetően elmondhatjuk, hogy komolyabb problémák, nehézségek nélkül le tudtuk zárni a folyamatot” – mondja. Fotó: Earthbound Eco Sneakers Domagoj Boljar úgy látja, nagyban megkönnyítette a minősítés megszerzését, hogy kis, alapvetően “küldetésorientált” vállalatként nem volt szükség arra, hogy alapjaiban átalakítsák a működésüket. “Ez simábbá tette az átállást. Egy nagyvállalatnak valószínűleg jóval komolyabb szervezeti változtatásokat kell bevezetnie, hogy megfeleljen a B Corp minősítés feltételeinek.”
#B Corpok itthon és a világban #Lakhatás

A B Corp, mint befektetés: A pénzügyi vezetőknek fontos szerep jut a fenntartható működés biztosításában

A B Corp minősítés megszerzése és megtartása nem olcsó mulatság. A pénzügyi vezetők, szakemberek fontos szerepet játszanak abban, hogy a környezeti és társadalmi felelősségvállalást zászlajukra tűző cégek financiális szempontból is fenntarthatóan és sikeresen működjenek. Milton Friedman Nobel-emlékdíjas amerikai közgazdász híres-hírhedt bonmotja szerint: “egy üzleti vállakozás egyetlen társadalmi kötelezettsége az, hogy úgy használja fel az erőforrásait, és olyan tevékenységeket folytasson, amelyek növelik a nyereségét”. A Friedman-doktrinaként emlegetett irányelv a hetvenes évek óta a nagyvállalatok közkedvelt, gyakran idézett mottója volt – egészen addig, amíg a kétezres évek közepe felé meg nem jelent a piacon egy új, a környezeti és társadalmi felelősségvállalást fontosnak tartó vállalkozói generáció. A B Corp mozgalom megszületését számos körülmény inspirálta: köztük az egyre súlyosabbá váló klímaválság és a világszerte növekvő társadalmi egyenlőtlenségek. Napjainkban már több százezer cég használja önértékelésre a B Impact Assessment-et, és nyolcezer olyan vállalat van, amely megszerezte ezt a fenntarthatóan és átláthatóan működő gazdasági szervezeteknek járó minősítést; világszerte egyre több cég vezetői érzik úgy, hogy a Friedman-doktrínával szembemenve igenis vállalniuk kell, hogy a profit – a tulajdonosaik, részvényeseik puszta gazdasági érdekei – mellett a környezet és a társadalom érdekeit is szem előtt kell tartaniuk a működésük során. Ahogy arról korábban a Hello Nonprofit is írt, a társadalmi értékteremtést fontosnak tartó vállalatok pénzügyileg is sikeresebbek lehetnek, mint profitorientált versenytársaik. Igen ám, csakhogy a “B Corp-osodásnak” komoly költségei vannak: a certifikáció éves díja bevételtől függően 1000-50 ezer euró (395 ezer-19,7 millió forint) is lehet, ráadásul a minősítést odaítélő B Lab szigorú szabályai szerint háromévente meg kell újítani azt. Maga a B Corp minősítés megszerzése is költséges folyamat: a pályázó vállalatoknak gyakran komoly szervezetfejlesztési, folyamatoptimalizálási feladatokat kell elvégezniük ahhoz, hogy megkaphassák a certifikációt. Nem csoda, hogy pénzügyi szakembereiknek fontos szerep jut fenntartható és nyereséges működésük biztosításában: abban, hogy egészséges egyensúlyban tartsák a cég financiális teljesítményét és pozitív környezeti-társadalmi hatásait. Költséges, de megtérülő befektetés A B-Corp minősítés megszerzésének egyik alapfeltétele a cégek profitcentralizált látásmódjának átalakítása. Ez nem mindig könnyű feladat: tekintve, hogy a vállalkozások, különösen a nemzetközi szempontból jelentős nagyvállalatok és a nekik dolgozó pénzügyi szakemberek jelentős része a friedmani ideológián nőtt fel. A környezeti és társadalmi szempontból felelősségteljesen működő szervezetek menedzselésének plusz költségei is vannak: a cégeknek a szennyezőanyag-kibocsátás mérésétől és csökkentésétől kezdve a fenntarthatósági jelentések elkészítésén és publikálásán át a mindennapi működés racionalizálásáig jó néhány olyan új folyamatot és feladatot kell integrálniuk, amelyek mind-mind pénzbe kerülnek. Mark Shields, a világ egyik legmagasabb B Corp pontszámával rendelkező vállalata, a skót Brewgooder sörgyártó CFO-ja szerint a pénzügyi vezetőknek be kell látniuk, hogy a “potenciálisan költséges változtatások” idővel megtérülnek majd. Ehhez azonban az kell, hogy elegendő forrást akkumuláljanak a szervezeti átalakítások finanszírozására, valamint arra, hogy lehetővé tegyék a cég ESG-stratégiájának kialakítását és integrálását a szervezet hosszú távú működésébe. “Financiális szempontból nézve fontos, hogy biztosítani tudjuk az üzletfejlesztéshez, a szervezeti átalakításokhoz, a munkavállalói jogok biztosításához és a pozitív társadalmi-környezeti hatások kiváltását garantáló működéshez szükséges forrásokat” – mondta a Raconteur-nak nyilatkozva. A kutatások azt mutatják, hogy minden költsége ellenére megéri B Corp minősítést szerezni: a certifikácó birtokában a cégek könnyebben jutnak tőkéhez, vonzóbbak lesznek a képzett munkavállalók számára, és több vásárlót, ügyfelet tudnak megszólítani, mint rigorózusan profitorientált társaik. Már ha elég türelmesek. “Egyetlen pénzügyi vezető sem gondolhatja azt, hogy a B Corp minősítés megszerzése azonnal megtérülő befektetés, »quick win« – hangsúlyozza George Graham, a Wolf & Badger divatmárka társalapítója és ügyvezető igazgatója. – Nem olcsó és nem is könnyű megszerezni a minősítést. De ha olyan vállalkozást szeretnél felépíteni, amely valóban reziliens és válságálló, a B Corp szisztéma remek támogatást nyújt ehhez.” Hosszú távon komoly márkaérték-növekedést hozhat Andy Revell, a Household márkaügynökség pénzügyi vezetője szerint fontos, hogy kollégái “a nagy képet nézzék”, amikor arról döntenek, akkreditáltatják-e a cégüket a B Corp minősítésre. Annak ellenére, hogy nem garantál azonnali bevételnövekedést és nyereségességet, a B Corp státusz hosszú távon komoly márkaérték-növekedést hozhat, és nagyon vonzóvá teheti a vállalatokat a környezet- és társadalomtudatos módon gondolkodó, képzett munkavállalók, fogyasztók szemében. A szakember hangsúlyozza: a pénzügyi vezetőknek az a dolga, hogy “jövőállóvá” tegyék a szervezetüket, és lehetővé tegyék a biztos, hosszú távú növekedést. Szerinte a B Corp státusz ennek fontos biztosítéka lehet. “Egyre több az olyan B Corp, amely csak más hozzá hasonlóan gondolkodó cégekkel hajlandó együttműködni” – fejtegeti. A B Corp minősítés komoly versenyelőnyt nyújthat a cégek számára. A Here We Flo nevű B Corp vezetői szerint a védjegy megszerzése nagyban növelte a népszerűségüket – különösen az amerikai piacon. “Az, hogy az egyetlen B Corp minősítésű óvszergyártó vagyunk, megkülönböztet minket a konkurenseinktől. Egyértelmű üzenetet közvetít arról, hogy kik vagyunk, és milyen értékeket képviselünk” – mondta Susan Allen, a cég társalapítója. Véleményét Nagy Britannia legnagyobb B Corp könyvelőcége, a Cooper Parry vezetői is osztják. “A befektetők szeretik a »lassan, de biztosan növekvő«, erős cégeket” – mondja a vállalat fenntarthatósági vezetője, Nicoleta Ciobanu. A pénzügy az ESG-megfelelésben is fontos szerepet játszik “A pénzügyi divízió komoly szerepet játszik a vállalat B Corp minősítésének fenntartásában és megerősítésében – mondja Richard Moore, a Micro Scooters UK pénzügyi igazgatója. – A pályázat benyújtásától a hatástervünknek megfelelő változások naplózásán, elszámolásán át az ezzel kapcsolatos információk cégen belüli megosztásáig minden kapcsolódó feladatból kivesszük a részünket.” Az ESG-rendszerek bevezetése nem veszélytelen vállalkozás: ha az átállást nem menedzselik megfelelően, az komoly konfliktusokhoz vezethet a szervezeteken belül. A pénzügyi vezetőknek fontos szerepe van abban, hogy ezeket a változásokat hatékonyan kommunikálják a tulajdonosok, a menedzserek, a munkavállalók és a többi érintett felé. Moore szerint a feladataik közé tartozik “a fejlesztésekkel kapcsolatos naprakész információk közlése, annak bemutatása, hogy hol tartunk ahhoz képest, amit elhatároztunk, és az új ötletek bemutatása, megismertetése is”. Mint mondja, ezeket az információkat belső hírlevelekben és a munkavállalói teamekkel tartott találkozókon is folyamatosan megosztják az érintettekkel. A pénzügyi vezetőknek nem csak az a dolga, hogy kommunikálják a stakeholderek és a munkavállalók felé a cégek ESG-teljesítményét, hanem az is, hogy pontosan felmérjék és riportálják azt. Hogy nyomon kövessék a folyamatosan változó követelményeket, felmérjék, milyen fejlődési lehetőségei vannak a vállalatnak, és milyen költségekkel jár az új fejlesztések bevezetése. “A vállalkozásunkkal szembeni elvárások a piaci növekedésünkkel arányosan nőnek, így nagyon is tisztában vagyunk azzal, milyen fontos, hogy folyamatosan megfeleljünk a B Corp követelményeknek” – mondja Shields. Mint mondja, fontos, hogy a cégek ESG-céljai akkor is teljesüljenek, ha nem várt financiális nehézségeik adódnak. Ez az oka annak is, hogy a Brewgooder minden egyes eladott sör után támogatást fizet egy független nonprofit szervezetnek: így attól függetlenül támogathatja a jobbító kezdeményezéseket, hogy hogyan alakul a pénzügyi teljesítménye.
#B Corpok itthon és a világban #Vállalatoknak

Mi az a B Corp mozgalom? – Vállalatok a fenntartható jövőért

Új cikksorozatunkban a B Lab Europe munkatársai ismertetik a társadalmi és környezeti szempontból is fenntarthatóan működő vállalatokat tömörítő B Corp mozgalom legfontosabb alapvetéseit. A sorozat első részében Sarah Garcia, a szervezet piacfejlesztési vezetője ír a mozgalom elindulásáról, legfontosabb értékeiről és arról, miért érdemes a piaci cégeknek csatlakozniuk ehhez az előremutató kezdeményezéshez. A modern, globalizált gazdaság korában a cégeknek példátlan lehetőségük van arra, hogy a pozitív társadalmi és környezeti változás elindítói legyenek. Sajnos, csak ritkán élnek ezzel a lehetőséggel: ahelyett, hogy a körülöttük lévő emberekkel vagy a környezettel törődnének, a profitot választják, és ezzel fenntartják a társadalmi egyenlőtlenséget, a bolygónk tönkretételét hajtó folyamatokat. A B Corp mozgalom abból a felismerésből született, hogy ezen haladéktalanul változtatni kell: olyan új üzleti szemléletmódra van szükség, amely a nyereség mellett a jobbító szándékot is fontosnak tartja. A B Corp mozgalom központi gondolata a Változás Elmélete (Theory of Change), amelynek legfontosabb állítása: a vállalkozások igenis lehetnek “a társadalmi jó eszközei” – sőt, annak is kell lenniük. A B Lab 2006-os elindulása óta élen jár ennek a víziónak a továbbfejlesztésében és széles körű elterjesztésében: a B Corp minősítéssel a szervezet célja, hogy rendszerszintű változásokat indítson el a globális gazdaságban. A B Lab küldetése az, hogy szabványok felállítása, a közös cselekvés előmozdítása, és a kapitalizmus kultúrájának, struktúrájának átalakítása révén befogadó, igazságos és megújulásra képes gazdasági környezetet teremtsen. A B Lab szabványai a B Corp mozgalom és a Változás Elmélete alapvetéseit jelentik. Olyan közösségi, környezeti vállalatirányítási jógyakorlatokat fogalmaznak meg, amelyek alapvetően meghatározzák a szervezet és a hozzá vállalatok működését, cselekedeteit, gyakorlatát. Ezek a szigorú elvek alapján, a szakértők, érdekeltek (stakeholderek) és a B Corp-közösség tagjainak bevonásával megfogalmazott sztenderdek már ma is érezhető befolyással vannak a világ gazdasági rendszereinek fejlődésére. Mi az a B Corp? Egy B Corp vállalat lényegét tekintve olyan gazdasági szervezet, amely holisztikus módon viszonyul a sikerhez, és fontosnak tartja, hogy a saját pénzügyi teljesítménye mellett a társadalmi-környezeti felelősségvállalásra is hangsúlyt fektessen. Ezek a cégek amellett, hogy rendkívül magas társadalmi és környezeti elvárásokat teljesítenek, átláthatóan és felelősen is működnek. A “hagyományos cégekkel” ellentétben a B Corp-ok törvényes kötelezettségeket vállalnak azzal kapcsolatban, hogy döntéseik során figyelembe veszik valamennyi érintett – a saját munkavállalóik, az ügyfeleik, a közösségeik és a környezet – érdekeit is. B Corp tanúsítvány: Az elkötelezettség pecsétje A B Corp tanúsítvány több puszta “stemplinél”: valódi jelképe annak, hogy egy vállalat elkötelezett a pozitív változások mellett. A certifikációt csak azok a cégek kapják meg, amelyek hajlandók alávetni magukat egy, a B Lab szakértői által felügyelt, rendkívül rigorózus értékelési folyamatnak. A B Lab auditálási módszere öt alapvető szempontból – a vállalatirányítás, a munkavállalók helyzete, a közösség szempontjai, a környezeti hatások és az ügyfelek érdekei – értékeli a vállalatok teljesítményét. Vállalatirányítás: A B Lab auditálási folyamatának vállalatirányítási fejezete azt vizsgálja, milyen általános küldetés alapján, mennyire etikusan, elszámoltathatóan és átláthatóan működik egy cég. Segítségével felmérhető, hogyan ülteti át a vízióját és az értékeit a gyakorlatba, bevonja-e a munkavállalóit és testületi tagjait a döntéshozatalba, milyen lépéseket tesz azért, hogy irányító testületeiben kellően megjelenjen a diverzitás. Munkavállalók helyzete: Ez a fejezet azt vizsgálja, hogy igyekszik javítani egy vállalat a munkavállalói helyzetén. Megfelelő kompenzációt, juttatásokat, képzési lehetőségeket, kellően rugalmas munkafeltételeket, kielégítő egészségügyi ellátást, munkabiztonsági körülményeket – egészében véve, milyen munkakörnyezetet biztosít a számukra. Ügyfelek érdekei: Ez a fejezet azt vizsgálja, mit tesz egy vállalat az ügyfeleiért, illetve a szélesebb értelemben vett “közjó” érdekében. Megfelelő szolgáltatásokat kínál-e, kellően etikus-e marketingtevékenysége, ügyel-e az adatbiztonságra, és lehetőséget biztosít-e arra, hogy az érdekeltjei visszajelzéseket adhassanak a működéséről. Környezeti hatások: A környezeti hatásokkal foglalkozó fejezet azt vizsgálja, mennyire elkötelezett egy szervezet a fenntartható működés iránt. Milyen hatással van a tevékenysége a levegő- és vízminőségre, a talaj állapotára és a biológiai sokszínűségre, milyen erőforrásokat, mennyi energiát használ fel, mekkora a szennyezőanyag-kibocsátása, a környezeti terhelése és hogyan menedzseli a beszállítói láncait. Közösségi szempontok: Ez a fejezet azt vizsgálja, mennyiben járul hozzá egy vállalat a működési környezetében élő közösségek gazdasági és szociális jólétéhez, milyen társadalmi programjai, jótékonysági tevékenysége van, milyen kapcsolatot ápol a beszállítóival, és mit tesz azért, hogy hozzájáruljon az erős és sokszínű közösségek építéséhez. Miért érdemes csatlakozni a B Corp mozgalomhoz? A B Corp mozgalomhoz való csatlakozás többet ígér egy egyszerű tanusítványnál. Azok a cégek, amelyek belépnek ebbe a világméretű közösségbe, olyan hálózatokhoz, erőforrásokhoz, és jógyakorlatokhoz férhetnek hozzá, amelyek hatékonyabbá és sikeresebbé tehetik a működésüket. Ezek a pozitív változások mellett elkötelezett, célorientált (purpose driven) vállalatok a legtehetségesebb munkavállalókat vonzzák, akik egyre fontosabbnak tartják, hogy olyan szervezeteknél dolgozhassanak, amelyek valóban elkötelezettek amellett, hogy pozitív társadalmi és közösségi hatást generáljanak. A B Corp tanúsítvány a márkaértéket és az elismertséget is erősíti, ami rendkívül jó hatással van az ügyfél-elkötelezettségre és a piaci pozícióra is. A “B-út” mindenki előtt nyitva áll A B Lab ingyenes, "Path to B: An Introduction to the B Corp Movement" tanfolyama átfogó betekintést kínál azoknak, akik érdeklődnek a B Corp mozgalom és kapcsolódó minősítési folyamat iránt. A B Lab Europe és a minősített B Corpok szakértői által vezetett kurzuson bárki elsajátíthatja azt a tudást, amely szükséges ahhoz, hogy sikerrel vegye a minősítési folyamatot. Kinek érdemes jelentkeznie? A kurzus mindenki számára hasznos és érdekes tudásanyagot kínál – legyen akár cégtulajdonos, akár szaktanácsadó vagy a mozgalom iránt érdeklődő magánember. Csatlakozzon ön is hozzánk, hogy megismerhesse, hogyan hasznosíthatja vállalkozása potenciálját embertársai és a bolygó érdekében. Építsünk együtt egy olyan befogadó, méltányos, megújulni képes gazdaságot, amely valóban a közös jót szolgálja.
#B Corpok itthon és a világban #Sikersztorik #Vállalatoknak

B CORP minősítést szerzett a Danone Magyarország – Interjú Várkonyi Beátával, a vállalat közép-kelet európai corporate affairs igazgatójával

Tavaly decemberben szerezte meg a Danone öt regionális leányvállalata a B Corp minősítést. De mit jelent ez a világszerte több, mint 8.000 cég által elnyert minősítés a hétköznapokban? Mennyire könnyű, vagy nehéz megfelelni a B Corp elvárásainak? Miért fontos ez, és milyen területeken működnek jobban ezek a cégek? Ennek jártunk utána Várkonyi Beával készített interjúnk során. Scale Impact: Miért érezte fontosnak a Danone, hogy közép-európai vállalatai csatlakozzanak a B Corp tanúsítrványhoz? Milyen rövid-, közép, ill. hosszútávú előnyöket (kommunikációs és üzleti előnyök, a piaci pozíciójuk, ill. a fogyasztói bizalom, elkötelezettség további erősítése, employer branding stb.) várnak a minősítés megszerzésétől? Várkonyi Beáta: A Danone alapító elnöke, Antoine Riboud fogalmazta meg a Danone kettős elkötelezettségét mind az üzleti eredmények és a társadalmi felelősség iránt, azaz, hogy egy jövőbe tekintő üzletnek nem szabad megállnia a gyárkapuknál. Azt gondolom, ez jól illusztrálja azt, hogy  vállalatunk számára a gazdasági fejlődés és a társadalmi hozzájárulás párhuzamos megvalósítása egyaránt fontos már nagyon régóta. Ezzel a B Corp hitvallása és értékrendszere teljesen összhangban áll. Éppen ezért lépett arra az útra és vállalta azt a Danone vállalatcsoportja, hogy a B Corp minősítéshez 2015-ben történő csatlakozást követően 2025-re elsők között lesz azon multinacionális cégek közül, amelyek ezt a minősítést megszerzik világszerte minden üzleti egységük esetében. Jó úton haladunk, 2023 végén a Danone vállalatok 80%-a már megszerezte a tanúsítványt. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy decemberben a közép-kelet-európai régió üzleti egységei (Magyarország, Románia, Bulgária, Csehország és Szlovákia) 103,3 ponttal valósították meg a célkitűzést. Scale Impact: Melyek azok a társadalmi és környezeti előnyök (pl.: a fogyasztók egészséges életmódjának/egészségmegőrzésének támogatása, a helyi közösségek támogatása, a fenntartható agrárgazdálkodás, ill. a körforgásos gazdaság propagálása, előmozdítása, a cég karbonlábnyomának csökkentése stb.), amelyek a legfontosabbak a cég számára? V.B.: A B Corp egy bizalmi védjegy. A fogyasztók és a kiskereskedők számára egyaránt megkülönböztetést jelent egy olyan környezetben, ahol egyre nagyobb az igény a pozitív hatású vállalkozások és azok termékei iránt. Minden felelős vállalatnak észre kell vennie, hogy egyre erősebbek a hitelességgel és az átláthatósággal kapcsolatos aggodalmak a piacon és erre reagálni kell. De a B Corp nemcsak a külső pozicionálásunkban jelent erős szerepet, azt is mutatja, hogy házon belül is, a munkavállalóink megbecsülésével és az ő jóllétükkel való törődést figyelembe véve dolgozunk. Scale Impact: Milyen kihívásokkal kellett megbírkózniuk az audit előtt és annak során? V.B.: Egy ilyen rangos minősítés megszerzése komplex vállalaton belüli összefogást és szoros koordinációt igényel, főleg úgy, hogy országhatárokon átívelően, régiós szinten dolgozunk. A B Corp öt kiemelt területet vizsgál a cégek működésében (Irányítás, Közösségek, Fogyasztók, Partnerek és Környezet). Mivel a minősítés megszerzéséhez a vállalat legtöbb területe hozzájárult, így az ő információikra, a velük való szoros és pontos együttműködésre volt szükség, hogy minden követelményt illetően fel tudjuk mutatni az eredményeinket. Számunkra is érdekes tapasztalat volt ez, hiszen rávilágított, milyen sokrétű, felelős tevékenységeket végzünk. Scale Impact: Mely hazai nonprofit szervezetekkel működnek együtt? Ezek közül melyek azok az együttműködések, amelyeket a legfontosabbnak tartanak? V.B.: Számos hazai civil szervezettel tartós a stratégiai együttműködésünk. Ezek közül kiemelném a Magyar Élelmiszerbankot. A tevékenységük nemcsak az élelmiszerpazarlás elleni fellépést, de egyben a rászoruló családok egészséges életvitelének támogatását is segíti. Számos közös projektünk bizonyította a kapcsolat értékteremtő mivoltát, az együttműködésekhez pedig nagy lelkesedéssel csatlakoznak a munkavállalóink is. Scale Impact: Melyek azok az egészséges, ill. fenntartható táplálkozással kapcsolatos programjaik, amelyeket fontosnak tartanak és miért? Melyek azok a kapcsolódó innovációik, amelyekre különösen büszkék? Milyen társadalmi és környezeti felelősségvállalással kapcsolatos programjaik futnak? V.B.: Felsorolni is nehéz, annyi ilyen büszkeségünk van. A Danone Impact Journey stratégiánk kulcsfontosságú eleme, hogy hozzájáruljunk a fogyasztók egészséges életvitelének támogatásához a termékeinken keresztül az élet első ezer napjától egészen az időskorig. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó vagy növényi alapú termékeink mind ezt a célt szolgálják. A flexitáriánus étrend hazai úttörőjeként a jövő fenntartható táplálkozását segítjük számos szakmai és tudományos szervezettel karöltve, különös tekintettel a fiatalokra, akik egy tavalyi kutatásunk szerint a legnyitottabbak a témát illetően. A tavaly először rendezett Flexi Fórum bebizonyította, hogy a Z generáció nyitott és tettrekész egy fenntarthatóbb, növényi alapú étrend kialakítását illetően. Nagyon büszkék vagyunk a Nutricia Otthonápoló Szolgálatunkra is, akik idén ünneplik 25. működési évüket. Áldozatos munkájukra nagy szükség van itthon, azokat a betegeket és időseket segítik teljesen térítésmentesen, akik nyelési- és/vagy emésztési problémákkal küzdenek. A Koraszülöttekért Országos Egyesülettel is valósítottunk meg érdekes projekteket, különböző programokkal támogatjuk, hogy minél többen informálódhassanak a koraszülötteket és családjukat érintő nehézségekről. Scale Impact: Milyen kapcsolódó programokat, képzéseket, lehetőségeket kínálnak a munkavállalóiknak? V.B.: Nagy súlyt fektetünk a munkavállalóink képzésére, az ezért felelős csapat évente áttekinti minden munkatársunk személyes célkitűzéseit és azok alapján összeállítanak egy olyan képzési tervet, ami nemcsak a szakmai / lexikai, de a gyakorlati tudását is erősíti a kollégáinknak. Arra is van lehetőség, hogy a munkavállalók a karrierépítésük céljából bizonyos adottságokat elmélyítsenek (pl.: asszertív kommunikáció, menedzsment, prezentálás, érveléstechnika stb.). Ebben minden munkavállaló részesül, függetlenül a korától, a titulusától vagy a cégnél eltöltött évek számától. Scale Impact: Hogyan gondoskodnak a munkavállalóikról? V.B.: A béren felüli juttatásokról is hosszan lehetne írni, ezt igazolja az is, és büszkék vagyunk arra, hogy tavaly elnyertük az év Családbarát-díját. Minden munkavállalónak lehetősége van 30 napig külföldről dolgozni, plusz szabadságot kivenni a születésnapi hónapjukban vagy házasság esetén. A várandós anyukákat babacsomaggal lepjük meg, a családalapítást követően pedig támogatjuk a vállalatba való visszatérésüket, a csapatba történő újbóli integrálásukat. Az újdonsült apukáknak is járnak hasonló juttatások. A nagyobbakat is szeretettel várjuk, rendszeresen tartunk napköziket, amikor mindenki behozhatja a gyerekeket, de számos ünnep kapcsán (pl.: Mikulás) hívjuk be őket az irodába és lepjük meg őket izgalmas programokkal, ajándékokkal. A munka-magánélet egyensúlyát segítjük a rugalmas munkaidővel, a home office-szal, illetve azzal, hogy a szabadságukról a kollégáknak teljes mértékben maguk dönthetnek. Mindezek alól senki sem kivétel, a családbarát juttatások érvényesek egyedülálló vagy gyámszülőkre is. Mindig hangsúlyozzuk a kölcsönös elfogadást, a diverzitás fontosságát, ez visszaköszön a toborzási stratégiáinkban is. Scale Impact: Mekkora a női vezetők aránya a cégen belül? Vannak-e olyan direktíváik, programjaik, amelyek érdemben javíthatnak ezen az arányon (ha szükséges)? V.B.: A cégen belül a női és férfi vezetők aránya egyensúlyban, majdnem fele-fele arányban van, bár fontos kiemelni, hogyalapvetően nem, hanem a Danone alapértékeivel való azonosulási képesség és szakmai rátermettség alapján választunk vezetőket. Mindenkinek esélyt adunk a feljebb lépésre, a pozícióra az arra legalkalmasabb kolléga kerül függetlenül a korától, a nemétől vagy más külső tényezőktől. Toborzásnál szintén ezt vesszük figyelembe.
#B Corpok itthon és a világban #Vállalatoknak

B Corp varázslat: A társadalmi értékteremtést fontosnak tartó cégek pénzügyileg is sikeresebbek lehetnek, mint profitorientált versenytársaik

Egy friss white paper szerint a negatív környezeti hatásuk visszaszorítására és közösségi hasznosságuk erősítésére koncentráló vállalatok bevételeik, növekedési potenciáljuk, stabilitásuk és rugalmasságuk szempontjából is túlteljesíthetik “profit-first” filozófiát képviselő konkurenseiket. A B Corp tanúsítvánnyal rendelkező vállalatok nem csak társadalmi, környezeti és fenntarthatósági, hanem gazdasági szempontból is sikeresebbek lehetnek, mint profitmaximalizásra berendezkedett társaik – írja egy közelmúltban megjelent white paper-re hivatkozva a Sustainability Magazine. A pozitív társadalmi hatásukat fontosnak tartó B Corp szervezeteket tömörítő B Lab Global kilenc 2019 és 2021 között készült, több tízezer gazdasági szervezet részvételével készült kutatás eredményeit összegző tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy azok a cégek, amelyek a “nyereség felett álló küldetés” (purpose before profit) szemléletmód alapján szerveződnek, jóval nagyobb arányban tudták növelni a bevételeiket és a munkavállalóik számát, mint “hagyományos” vállalati szemléletmódot képviselő társaik. Ráadásul rugalmasabbak és fenntarthatóbbak is: a 2023-as adatok alapján a Covid-járvány sújtotta, rendkívül nehéz időszakot 95 százalékuk vészelte át – szemben a “bigottak” 88 százalékával. “A B Corp tanúsítvány sokak számára egyet jelent a pénzügyi stabilitással és a válságállósággal – mondta a lapnak Joachim Krapels, a B Lab kutatási és stratégiai igazgatója. – Ez is bizonyítja, hogy csak akkor lehet igazi befolyásod, impacted, ha komolyan törődsz az általad kínált termékekkel és szolgáltatásokkal.” A valódi tőke az ügyfelek és a munkavállalók bizalma A B Corp vállalatok nem “profit-first” szervezetek, de azért forprofitok – és mint ilyenek, megfelelő menedzsment mellett abszolút lehetnek nyereségesek. “2006 óta dolgozunk azon, hogy ezt az újító üzleti szemléletet elültessük a közgondolkodásban, és rávegyük a vállalatokat, hogy a megszokott részvényesi kapitalizmus (shareholder capitalism) helyett a stakeholder governance irányába fejlődjenek.” A stakeholder governance első hallásra egy “megint-csak-egy-újabb-felkapott-buzzwordnek” tűnhet, de a valóságban jóval több ennél: egy olyan hosszútávon is fenntartható üzleti filozófiát takar, amely úgy próbál gazdaságilag is sikeres és fenntartható lenni, hogy közben az ügyfeleik, az alkalmazottaik, a helyi közösségük és a természet érdekeit is szem előtt tartja. “A stakeholder governance lényege, hogy egy cég valamennyi érintett fél – az emberek, a bolygó, a közösség – szempontjait figyelembe veszi üzleti döntései és a stratégiája kialakítása során, miközben a saját profitját és befolyását is mérlegre teszi” – hangsúlyozta Krapels. A B Lab szakértője szerint ennek a gondolkodásmódnak az egyik legnagyobb üzleti előnye az, hogy vonzóvá teheti a vállalatokat – és nem csak az ügyfelek vagy a befektetők, hanem a munkavállalók számára is. “Minden B Corp más és más növekedési pályát képzel el magának, egy dolog azonban összeköt minket: a meggyőződés, hogy az üzleti vállalkozásoknak fontos szerepe van abban, hogy jobbá tegyék a világot” – húzta alá a kutatási és stratégiai direktor, hozzátéve, a valódi tőke nem pusztán a pénz, hanem az ügyfelek és a munkavállalók bizalma. Mágnesként vonzzák a tehetségeket A B Lab white paperjében szereplő adatok tanúsága szerint a B Corp vállalatok tizennyolcból tizenhat esetben jobban teljesítenek, mint a hagyományos cégek. Jó példa erre a KMD Brands, amely olyan népszerű sportszer- és sportruházati márkákat forgalmaz, mint a Kathmandu vagy a Rip Curl. Miután 2023-ban a cég valamennyi márkája megkapta a B Corp minősítést, története során először érte el az egymilliárd új-zélandi dolláros (620 millió USD) bevételt. “A KMD Brands büszke arra, hogy olyan vállalkozás, amely képes egyensúlyt teremteni a nyereségessége és a küldetése között. Azt reméljük, hogy a minősítésünk megszerzése révén más, hozzánk hasonlóan összetett módon működő vállalatok számára is bebizonyíthatjuk, hogy ez egy járható út” – írta a Linkedin-en Frances Blundell, a vállalat jogi és ESG vezetője. A járvány utáni időszak egyik legnagyobb kihívása a tehetséges munkavállalók toborzása. Az elmúlt években – többek között a “Great Resignationként” is emlegetett tömeges felmondási hullám, a globálisan elöregedő munkavállalói réteg és a felgyorsult technológia fejlődés miatt egyre fontosabbá váló upskilling-kényszer miatt – súlyos munkaerőhiány alakult ki világszerte. Tovább nehezíti helyzetet, hogy a fiatal munkavállalók általában jóval tudatosabban választanak munkahelyet, mint idősebb társaik; ráadásul a megszokott “csalikon” kívül – mint a valóban versenyképes fizetés, a juttatások, a továbbképzési lehetőség stb. – a vállalati kultúra és a cégek környezettudatossággal, fenntarthatósággal, szociális kérdésekhez való hozzájárulásával kapcsolatos elkötelezettsége is fontos szempont a számukra. Nem véletlen, hogy a B Corp vállalatok vonzó lehetőséget jelenthetnek nekik. “Egyre többen keresnek maguknak értelmes, értékteremtő munkát, és nem csak az Y meg az Z generáció tagjai” – hangsúlyozta Krapels. A B Lab kutatási és stratégiai igazgatója szerint a klímaszorongás és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek korában nem meglepő, hogy sokan elgondolkodnak azon, milyen irányban haladunk tovább, és milyen lehetőségeik vannak arra, hogy a munkájukon keresztül is hozzájárulhassanak egy élhetőbb világ megteremtéséhez. “Fontosnak tartják, hogy a munkájuk, amelybe az idejük és energiájuk jó részét ölik, lehetőséget teremtsen nekik arra, hogy valóban értelmes módon hasznosítsák a tehetségüket.” Krapels szerint a B Corp cégek éppen ezt a lehetőséget adják meg a reménybeli munkavállalóknak. “A B Corpok hiteles módon kommunikálják azt, hogy olyan vállalatok, amelyek tényleg igyekeznek megtenni mindent a közjó érdekében, valódi küldetésük van, és törődnek a munkavállalóikkal, a közösségükkel és a környezettel, amiben működnek. Ez az, amivel kiemelkednek a piaci mezőnyből.”