Olvass a jó ügyekért! Velünk minden sorral egy fenntarthatóbb jövőt írsz.

Programokat is hozunk a Westend Workplace Caféba, gyere! Ha nonprofit vagy, a szervezésben is segítünk!

Felelős forprofit vagy? Megkönnyítjük az ESG és CSR munkádat!

Nonprofit vagy és érdekel, hogy áll a fejlődésed? Töltsd ki az Impact kérdőívünket!

Tanulni vágyók figyelem - ősztől ESG és fenntarthatósági menedzser képzés a Green Business Academy-vel!

2 éves együttműködés fejlesztés forprofit & nonprofit részre - Social Business 2024 empowered by Visa

B Corp sztorik

Társadalmi vállalkozások

Digitalizáció

Tippek/jó gyakorlatok

Sikertörténetek

#B Corpok itthon és a világban

Digitális dokumentumfilm-sorozatot forgat a BBC StoryWorks a B Corp-mozgalomról

A sorozat a felelős cégek környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait mutatja be. A produkciót 2025-ben mutatják be. A B Lab júniusban jelentette be, hogy a BBC StoryWorks Commercial Productoions közreműködésével digitális sorozatot készítenek a B Corp mozgalomról. A széria központi kérdése az lesz, hogy hogyan változtathatják meg a társadalmi és környezeti szempontból felelős vállalatok a világot – vagy legalább azt, ahogy a globális kapitalizmusról gondolkozunk. “Az egyre súlyosabbá váló társadalmi egyenlőtlenségek és a bolygó fokozódó kizsákmányolása közepette megszületett egy mozgalom, amelyben olyan vállalatok vesznek részt, amelyek fenntarthatóbb, regeneratívabb és igazságosabb módon akarnak működni. Osszuk meg a történeteinket, és mutassuk meg, hogy lehetséges a változás” – írja a készülő sorozatot beharangozó közleményében a B Lab. A sorozatban esettanulmányokon keresztül mutatják be a globális B Corp-hálózatba tartozó cégek munkáját. Az egyes részek olyan témákkal foglalkoznak majd, mint a munkavállalók helyzete, az ügyfelek elvárásainak fenntartható kiszolgálása, a klímapozitív, a biodiverzitás megőrzésére törekvő vállalati működés, vagy a társadalmi hasznot szolgáló kezdeményezések. A készítők célja, hogy jó példával szolgáljanak a gazdaság szereplői számára, és népszerűbbé tegyék a fenntartható piacgazdaság eszményét. A sorozatot 20225-ben mutatják be a BBC.com-on.

#B Corpok itthon és a világban

Digitális dokumentumfilm-sorozatot forgat a BBC StoryWorks a B Corp-mozgalomról

A sorozat a felelős cégek környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait mutatja be. A produkciót 2025-ben mutatják be. A B Lab júniusban jelentette be, hogy a BBC StoryWorks Commercial Productoions közreműködésével digitális sorozatot készítenek a B Corp mozgalomról. A széria központi kérdése az lesz, hogy hogyan változtathatják meg a társadalmi és környezeti szempontból felelős vállalatok a világot – vagy legalább azt, ahogy a globális kapitalizmusról gondolkozunk. “Az egyre súlyosabbá váló társadalmi egyenlőtlenségek és a bolygó fokozódó kizsákmányolása közepette megszületett egy mozgalom, amelyben olyan vállalatok vesznek részt, amelyek fenntarthatóbb, regeneratívabb és igazságosabb módon akarnak működni. Osszuk meg a történeteinket, és mutassuk meg, hogy lehetséges a változás” – írja a készülő sorozatot beharangozó közleményében a B Lab. A sorozatban esettanulmányokon keresztül mutatják be a globális B Corp-hálózatba tartozó cégek munkáját. Az egyes részek olyan témákkal foglalkoznak majd, mint a munkavállalók helyzete, az ügyfelek elvárásainak fenntartható kiszolgálása, a klímapozitív, a biodiverzitás megőrzésére törekvő vállalati működés, vagy a társadalmi hasznot szolgáló kezdeményezések. A készítők célja, hogy jó példával szolgáljanak a gazdaság szereplői számára, és népszerűbbé tegyék a fenntartható piacgazdaság eszményét. A sorozatot 20225-ben mutatják be a BBC.com-on.

#Egészség #Társadalmi ügyek

Több mint 750 millió ember éhezik világszerte, a klímaváltozás és a fegyveres konfliktusok csak tovább súlyosbítják a helyzetet

Az ENSZ jelentése szerint az elmúlt években nem sikerült érdemben csökkenteni a kóros alultápláltságtól szenvedő emberek számát. Az orosz-ukrán háborúhoz hasonló fegyveres konfliktusok és a klímaváltozást kísérő extrém időjárási jelenségek tovább súlyosbítják a helyzetet: veszélybe kerülhet a világszervezet egyik legfontosabb fenntartható fejlődési célja, amelynek értelmében 2030-ra globális szinten felszámolnák az éhezést. AZ ENSZ július 24-én adta ki globális élelmezésbiztonsággal foglalkozó éves jelentését. A State of Food Security and Nutrition in the World (SOFI) adatai szerint az elmúlt három évben nem sikerült érdemben visszaszorítani a COVID19-járvány kirobbanása nyomán megugrott éhezést: 2023-ban világszerte közel 757 millióan szenvedtek súlyos alultápláltságtól, és további 2,3 milliárd embert (a Föld lakosságának 29 százalékát) fenyegettek enyhébb vagy súlyosabb élelmezésbiztonsági problémák. A jelentést öt ENSZ szervezet, köztük az Élelmezési Világprogram (World Food Programme – WPF) szakértői készítették, amelynek munkatársai 2017 óta monitorozzák a globális élelmezésbiztonsági helyzetet. Mint írják, miközben Latin-Amerikában és a karibi térségben “számottevő haladást” értünk el, a világ többi részén továbbra is komoly ellátási problémák vannak, ami a világszervezet egyik legfontosabb fenntartható fejlődési célkitűzését, a "Zero Hunger" programot is veszélybe sodorhatja, amelynek értelmében 2030-ra felszámolnák az éhezést. A jelentés készítői szerint a növekvő gazdasági egyenlőtlenségek és az élelmezésbiztonság nem múló bizonytalanságai miatt valószínű, hogy a következő hat év nem lesz elegendő az ENSZ ambíciózus céljának eléréséhez: számításaik szerint az évtized végén még mindig közel 582 millió krónikusan alultáplált ember lesz a világon, túlnyomó többségük Afrikában. Nagyobb összefogásra lenne szükség A jelentés hangsúlyozza: a helyzetet tovább súlyosbítják a klímaváltozást kísérő extrém időjárási jelenségek és az olyan fegyveres konfliktusok, mint az orosz-ukrán háború, amely világszerte komoly élelmiszer- és üzemanyagár-emelkedést okozott. David Laborde, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági szervezetének (Food and Agriculture Organisation – FAO) egyik vezetője szerint a jelentés megállapításai azt bizonyítják, hogy “rossz úton járunk”. “Nem elég, hogy rossz úton járunk, de rossz irányba is tartunk” – emelte ki a The Telegraphnak nyilatkozva. A SOFI adataiból egyértelműen kiderül, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek komoly szerepet játszanak az élelmezésbiztonság aránytalanságaiban: a súlyos élelmiszerhiánytól szenvedő emberek 72 százaléka a legszegényebb országokban él. A legnagyobb problémát Afrikában okozza az élelemhiány, a kontinens lakosságának 58 százaléka számára jelent mérsékelt vagy súlyos problémát, hogy hozzájusson a megfelelő mennyiségű egészséges élelmiszerhez. Laborde hangsúlyozta: ahhoz, hogy felszámolhassuk az éhezést, nagyobb összefogásra lenne szükség. “Miközben elég élelmiszert termelünk, hogy mindenkit jóllakassunk, nem biztosítjuk a gazdasági feltételeket ahhoz, hogy az emberek meg is tudják vásárolni azokat” – mondta.

#Digitalizáció #Környezeti ügyek #Környezetszennyezés #Nonprofitoknak #Társadalmi ügyek

A virtuális influenszerek lehetnek a klímaváltozás elleni harc fő szószólói?

A mesterséges intelligencia lassan az online influenszereket is leválthatja. Az új MI-technológiákat lényegüknél fogva “natív” módon használó virtuális véleményvezérek – némiképp paradox módon – komoly szerephez juthatnak a bolygó, vagy legalábbis a megszokott életvitelünk megmentéséért folytatott harcban. A klímatudatos szemléletmód terjesztése, népszerűsítése a 21. század egyik legfontosabb kihívása. Annak ellenére, hogy a globális felmelegedés és az azzal járó természeti katasztrófák – aszályok, áradások, erdőtüzek, pusztító szuperviharok: az egész feje tetejére állt időjárási rendszer – hatásait mindannyian a saját bőrünkön érezzük, még mindig nagy számban vannak “klímaváltozás-szkeptikus” emberek: olyanok, akik akkor sem lennének hajlandók elismerni, hogy komoly baj van kicsiny planétánkkal, ha a kaliforniai bozóttüzek már Arnold Schwarzenegger patióját nyaldosnák. Ilyen korban élünk; az informatika, és azon belül is elsősorban az internet és a közösségi média fejlődése nagymértékben demokratizálta a kommunikációs folyamatainkat – de közben nehezebbé is tette a tájékozódást: minél több a hírforrás, a tartalomgyártó, minél könnyebb nagyszámú követőtábort építeni a social media platformokon keresztül, annál nehezebb eligazodni az egymásnak gyakran homlokegyenest ellentmondó információk áradatában. Annál nehezebb megértetni az embertársainkkal, hogy ha nem lépünk, szó szerint kifüstölhetjük magunk alól a bolygót - de legalábbis azokat a klimatikus körülményeket, amelyek között, mi, a mára nyolcmilliárdosra duzzadt emberi faj még képesek lennénk hosszú távon megmaradni ezen a bolygón. Natalie Sauer, a The Conversation szakírója szerint a megoldás paradox módon éppen abban a technológiai fejlődésben rejlik, ami – ahogy azt fentebb vázoltuk – legalább részben a problémát okozza. Sauer szerint a klímaváltozás elleni harc fő szószólói a virtuális influenszerek lehetnek: azok a mesterségesen létrehozott online perszónák, amelyek – mint a világ legismertebb virtuális karakterének számító Lu do Magalu (14,6 millió követő a Facebookon, 6 millió az Instagramon, 1,3 millió a Twitteren és ugyanannyi a Tiktokon, plusz több mint 2,6 millió Youtube-feliratkozó), vagy Barbie – igen a Mattel-féle, “akinek” színes hétköznapjaiból nemrég álomgyári blockbustert forgattak Margot Robbie és Ryan Gossling főszereplésével (14,6 millió követő a Facebookon, 2,2 millió az Instagramon, közel 320 ezer követő a Twitteren, 440 ezer havi rendszerességgel visszatérő hallgató a Spotifyon és 11,1 millió feliratkozó a YouTube-on) – egyre nagyobb népszerűségre – és így befolyásra tesznek szert a közösségi médiahasználók körében. A klímaváltozás elleni harc digitális nagykövetei lehetnek Sauer szerint a virtuális influenszerek ideális médiumai lehetnek a klímaváltozással kapcsolatos üzenetek terjesztésének: mivel nincs magánéletük, kisebb a valószínűsége, hogy megosztó botrányokba keveredjenek, és nem mellesleg, a karbollábnyomuk is kisebb, mint egy hús-vér véleményvezéré. Ráadásul – lévén komputer-generálta virtuális személyiségek – nincsenek előítéleteik, szabad akaratuk, így az általuk megosztott tartalmakat is könyebb szinkronba hozni a kormányzati, illetve a klímaváltozás hatásai ellen küzdő nonprofit szervezetek által terjeszteni kívánt üzenetekkel. A szakértő szerint a virtuális influenszerek tökéletes nagykövetei lehetnek a klímaváltozás elleni harcnak – igaz, megvannak a maguk korlátai is. Sauer a University of Sheffield szakembereivel közösen végzett kutatásaira hivatkozva azt írja, a felhasználók jelentős része pozitívan áll hozzá ahhoz, hogy virtuális influenszerek is részt vegyenek a klímaváltozással kapcsolatos polémiában, és környezettudatos üzeneteket közvetítsenek. Főleg akkor, ha érthetőbb, befogadhatóbb, “humánusabb” hangnemben teszik ezt, mint a tudományos közösség képviselői, akik hajlamosak kevésbé közérthető szakzsargonban értekezni a témáról. A kutatás eredményei szerint azok az emberek, akik nem bíznak a tudósokban és a szakemberekben, különösen fogékonyak a virtuális influenszerek által közvetített üzenetekre. High-end divatmárkákkal működnek együtt Sauer öt virtuális influenszert is említ azok között, akik hatékonyan küzdhetnek a klímaváltozással kapcsolatos közönnyel és szkepticizmussal szemben. Miquela Sousa (más néven Lil Miquela) az egyik leghíresebb közöttük: közel 2,5 millió követője van az Instagramon. Miquela, aki több híres divatmárkával, köztük a Pradával és a Calvin Klein-nal is együttműködik “aktivistaként” működik a közösségi oldalakon. Az avatárjai nagyon élethűek, “emberszerűek”, ami a kutatások szerint nagyban hozzájárul ahhoz, hogy hatékonyan kommunikálja a fenntarthatósággal kapcsolatos üzeneteket. Noonoouri is nagyon népszerű virtuális véleményvezér, aki közel 454 ezer követőt mozgat meg az Instagramon. MI-zenészként szerepel a social média közéletben, emellett elkötelezett vegánnak vallja magát, akinek mindene a fenntartható divat. A kutatók érdekes összefüggésre bukkantak a tevékenysége elemzése során: mint kiderült a virtuális infulenszereknek akkor van igazán nagy hatásuk a fenntarthatósággal kapcsolatos disputában, ha egy ismert márkával, az ő esetében például a Vivienne Westwood divatmárkával működnek együtt. A 240 ezer Instagram-követővel büszkélkedő Shudu.Gram a “világ első digitális szupermodellje” már a Vouge-ban és a Cosmopolitanban is szerepelt, és olyan márkákkal működött együtt, mint a szuperluxus Balmain. Több posztjában is hitet tett a fenntartható divat mellett; Miquela Sorsához hasonlóan ő is a “human-like” digitális személyiségek közé tartozik. A Fondation de France francia kormányszervezet által bemutatott Bee_nfluencer az első “virtuális méhecske”, akinek egyetlen célja és feladata, hogy megmentse Franciaország pusztuló méh-populációját. 225 ezer követően van az Instagramon, üzeneteiben többek között a reciklálás fontosságára, a növényvédőszerek okozta pusztításra, a fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos lehetőségekre és kihívásokra hívja fel a figyelmet. Vida.Kit – egy, a University of Sheffield kutatói által életre hívott fiatal “zöld influenszer” – eddig 8700 követőt toborzott az Instagramon. A feladata, hogy oktassa és tájékoztassa a gyerekeket és a fiatal felnőtteket a klímaváltozás okozta problémákkal és a fenntartható életvitellel kapcsolatban; Vida egy kispajtást is kapott: Hank, a macska fontos szerepet játszik abban, hogy “gazdája” megbízhatóan és hatékonyan adhassa át az általa kommunikálni kívánt üzeneteket. Komoly problémát jelent az átláthatóság hiánya Sauer elismeri: annak ellenére, hogy az elmúlt években nagyon népszerűvé váltak, sokan továbbra is hiteltelennek tartják a virtuális influenszerek üzeneteit – különösen akkor, ha szocio-politikai témákkal kapcsolatban hallatják a hangjukat. Sokan azt kifogásolják, hogy nem tudni, ezek a szereplők MI által generált posztokat, esetleg egy reklámügynökség vagy politikai think tank gondolatait népszerűsítik. A szakértő szerint az átláthatóság hiánya komolyan veszélyeztetheti a virtuális megmondóemberek hitelességét. “Annak ellenére, hogy a virtuális influenszerek használatának számos előnye van a hirdetők számára, fontos, hogy tudják, hogyan vethetik be őket igazán hatékonyan. A virtuális influenszerek klímatudatos viselkedésre buzdító tevékenységének kutatása még mindig gyerekcipőben jár – a legtöbb itt idézett kutatás az elmúlt néhány hónapban készült” – írja. A virtuális influenszerek izgalmas új hangot vihetnek a klímaváltozás elleni harcba. A fiatal, elszigetelt, de közben változást akaró tömegek az eddigi információink alapján fogékony célcsoportot jelentenek a számukra; mivel a tradicionális média egyre kevésbé tudja megszólítani őket, ezek az innovatív kommunikációs eszközök kulcsszerepet játszhatnak a bolygónk megmentéséért vívott küzdelemben.

#Digitalizáció #Környezeti ügyek #Környezetszennyezés #Vállalatoknak

Komoly dilemma előtt a generatív MI-t használó vállalatok: Az “okos rendszerek” betanítása és használata jelentős környezetszennyezéssel járhat

Egy közelmúltban megjelent kutatás szerint egy vállalati környezetben használt MI-modell betanítása közel ötször annyi széndioxidot termel, mint öt átlagos méretű autó a teljes életciklusa során. Az így kifejlesztett rendszerek működtetése további kibocsátással jár – nem véletlen, hogy a szakértők szerint fontos lenne, hogy a cégek az energiatakarékos “zöld MI” megoldásokba invesztáljanak. Világszerte egyre több vállalat használja a generatív mesterséges intelligencia (GenMI) megoldásokat kockázatelemzésre, ügyfélszolgálati feladatok ellátására, a termelékenység optimalizálására, a könyvelési és könyvviteli folyamatok korszerűsítésére és számos más, hagyományosan “humán erőforrás alapú” teendő elvégzésére. Az MI-apostolok szerint ezek az okos algoritmusok nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy fenntarthatóbbá tegyük a világot – miközben számos szakember attól tart, hogy széleskörű alkalmazásuk csak tovább súlyosbíthatja a klímaváltozás egyre erőteljesebben érvényesülő hatásait. A massachusettsi University of Amherst kutatóinak 2019-es tanulmánya szerint egyetlen MI-modell “betanítása” közel 284 tonna szén-dioxid kibocsátással jár – ez ötször akkora szennyezés, mint amennyit öt átlagos méretű amerikai autó bocsát ki a teljes életciklusa során. Az MI-megoldásoknak kimagasló energiafelhasználásuk miatt igen nagy a karbonlábnyoma – és ez egy olyan tény, amit csak igen kevés döntéshozó – a PwC 2023-as Emerging Tech Survey kutatása szerint csak az üzleti vezetők 22 százaléka – vesz figyelembe a döntései során. Nicola Sfondrini, a PwC szakértője szerint nem szabad elfelejteni, hogy az MI okozta széndioxid-szennyezés a betanítási fázis után is tovább folytatódik. Az ilyen rendszerek használata komoly kibocsátással jár; mint a Forbes-ban megjelent cikkében írja, a vállalatoknak “át kell gondolniuk”, valójában mekkora energiafelhasználással jár az ipari célú gépi tanulási rendszerek üzemeltetése. “Úgy kell egyre jobban kitágítanunk a technológia határait, hogy közben nem áldozzuk fel az ökológiai fenntarthatóságot” – írja. Integrált fenntarthatósági modelleket kell felállítanunk A GenMI-megoldások kifejlesztése és használata – a korai fejlesztéstől és az adatalapú tréningtől a specializált feladatok ellátására alkalmas “business critical” alkalmazások működtetéséig – rendkívül nagy energiaköltséggel jár. Ezeknek a rendszereknek a hadrendbe állítása mindenképpen széndioxid szennyezést eredményez – még akkor is, ha nagyrészt megújuló forrásokból biztosítjuk az energiaigényüket. Sfondrini szerint az MI-megoldásokat hasznosító vállalatoknak jól átgondolt fejlesztési stratégiákat kell kidolgozniuk azért, hogy minimalizálhassák ezeknek a rendszereknek a negatív környezeti hatásait. Például úgy, hogy más, nagyobb szennyezési rátával rendelkező tevékenységeket váltanak ki a segítségükkel: “Ha az MI segítségével optimalizálják az üzleti folyamataikat, az lehetővé teheti, hogy »karcsúsítsák« a fizikai infrastruktúrájukat, és visszavágják az utazással kapcsolatos kibocsátásaikat” – hangsúlyozza. A szakember úgy látja, a cégeknek és a szabályozó testületeknek olyan, a GenMI használatának pozitív és negatív hatásait is figyelembe vevő integrált fenntarthatósági modelleket kellene felállítaniuk, amelyek lehetővé teszik, hogy felmérjük, valójában milyen hatással van ennek a technológiának az adoptálása a környezetre. “A cégek csak akkor tudják érdemben mérlegelni az ipari folyamatok ma tapasztalható változásainak előnyeit és hátrányait, ha valóban rálátnak ezekre a mutatókra; csak akkor tudják eldönteni, hogy az GenMI megfelelő egyensúlyt teremt-e a működési és a környezeti fenntartás között, ha pontos számokkal kalkulálhatnak” – emeli ki. A cél a “zöld MI” A szakemberek szerint a vállalatok akkor járnak el felelősen az MI-rendszerek adaptációja során, ha fokozatosan, az ezzel járó energiaköltséget és szennyezőanyag-kibocsátást folyamatosan monitorozva bővítik okos technológiai eszközeik körét. Olyan módszereket kell kidolgozniuk, amelyekkel hatékonyan “zöldíthetik” az MI-infrastruktúrájukat, miközben arra ösztönzik a fejlesztőket és a techcégeket, hogy a jelenleginél energiatakarékosabb megoldásokat dolgozzanak ki. Ehhez persze átlátható szervezeti irányelvek és széles körben elfogadott mérési mechanizmusok, benchmarkok kellenek, olyan eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy objektív és átlátható módon követni lehessen az új technológiák ökológiai hatásait. Sfondrinis szerint elengedhetetlen, hogy olyan iparági szövetségesek, együttműködések jöjjenek létre, amelyek tagjai folyamatosan megosztják egymással a tapasztalataikat és az eredményeiket, biztosítva a “zöld MI” technológiák kifejlesztéséhez szükséges tudástranszfert. Iparági sztenderdekre épülő szabványokra, tanúsítási rendszerekre is szükség lenne, amelyek szintén nagyban hozzájárulhatnának ahhoz, hogy fenntartható MI-megoldásokat dolgozzunk ki.

#Digitalizáció #Jógyakorlatok

Etikus influenszerek: A felelős gondolkodású közösségi médiasztárok fontos szerepet játszhatnak a fenntartható életmód népszerűsítésében

A közösségi médiaplatformokon egyre több olyan tartalomgyártó jelenik meg, akik igyekeznek edukálni a követőiket, felhívni a figyelmet a takarékos fogyasztás és fenntartható életmód fontosságára. Egy közelmúltban megjelent kutatás szerint nincs könnyű dolguk: a paraszociális interakciók szigorú normái mellett a social media oldalak algoritmusainak sajátságai is megnehezíti a munkájukat. Ha az influenszerekre gondolunk, általában olyan, a közösségi oldalakon népszerű újmédia-személyiségek jutnak eszünkbe, akik folyamatosan tartalmakkal bombáznak minket: és minél ismertebbek, annál valószínűbb, hogy egy-egy cég, márka szponzorált “arcaiként” különféle termékeket, szolgáltatásokat ajánlgatnak nekünk – a bőrápoló termékektől a biztosításokig. A vállalatok hamar felismerték a – főleg a kereskedelmi szempontból kiemelten fontosnak számító 18-49 éves célcsoport körében népszerű – közösségi média-sztárokban rejlő potenciált; nem csoda, hogy igyekeznek marketing szempontból hasznosítani az elérésüket. Az internet telis-tele szponzorált terméktesztekkel, bemutatókkal, termékelhelyezésekkel, shopping guide-okkal és étteremajánlókkal. Szerencsére, az elmúlt években egy új, jóval felelősebben gondolkodó influenszer réteg is megjelent az online közéletben: ők az etikus influenszerek, akik a fogyasztás túlpörgetése helyett a fenntartható életmód fontosságára igyekeznek felhívni a követőik figyelmét. A paraszociális interakciók és a kíméletlen algoritmusok között Aya Aboleneien, a HEC Montréal marketingszakának professzora és Aj Ming Csau, a University of Melbourne posztdoktori kutatója friss tanulmányukban részletesen elemezték, milyen hatással van az etikus influenszerek tevékenysége a követőik gondolkodására és életvitelére, milyen módszerekkel tudják népszerűsíteni a fenntartható, egészséges és etikus életformát a közösségi médiában. Vannak köztük vegán aktivisták, akik a húsmentes életmód fontosságára hívják fel a figyelmet és fenntarthatósági influenszerek, akik a fogyasztásuk visszafogására, a hulladéktermelésük csökkentésére, az újrahasznosítás előnyeire próbálják sarkallni a rajongóikat. A kutatók szerint az etikus influenszereknek komoly nehézségekkel kell megküzdeniük az online elérésük felépítése során. Egyrészt, mivel a leghatékonyabban úgy tudják felhívni a figyelmet a fenntartható életvitel fontosságára, ha maguk is példát mutatnak, kénytelenek kitárulkozni a közönségük előtt: ahelyett, hogy egy sokak számára vonzó, de sokszor alapvetően hamis perszónát mutatnának a külvilág felé, őszintén kell kommunikálniuk. Az etikus influenszerek legerősebb eszköze az, ha nyitottan és személyesen nyilvánulnak meg a közösségi médiában – ami sebezhetőbbé teszi őket, mint az átlagos véleményvezéreket. Másrészt az etikus influenszerek általában szélesebb közönséget igyekeznek megszólítani, így szükségszerűen olyan felhasználókhoz is eljutnak a bejegyzéseik, akik kevésbé nyitottak az üzeneteikre: ritkábban reagálnak, kommentelnek, osztanak meg ilyen posztokat, ritkábban kerülnek aktív kapcsolatba az ilyen tartalmakkal. Ez negatív hatással lehet az etikus tartalomgyártók elérésére: hiszen a paraszociális interakciók törvényszerűségei mellett a közösségi médiatartalmak terjedését menedzselő algoritmusok beállításai is abba az irányba hatnak, hogy a hasonló érdeklődési körű, életfelfogású emberek között terjesszék az egyes anyagokat. A példamutatástól az evangelizációig Aboleneien és Csau szerint ennek ellenére vannak olyan technikák, amelyek segíthetnek az etikus influenszereknek abban, hogy minél nagyobb közönséget érjenek el. Ezek a véleményvezérek alapvetően öt, egymástól jól elkülöníthető módszert stratégiát használnak, ezek: a személyes példamutatás a humanizálás a keretezés az ösztönzés és figyelemfelhívás és az evangelizáció A személyes példamutatás különösen hatékony eszköz lehet a kezükben: hiszen lehetővé teszi, hogy egyszerű, jól követhető módszereket osszanak meg a követőikkel azzal kapcsolatban, hogy hogyan, milyen szokások, módszerek, megfontolások szerint tudnak fenntarthatóbban, kisebb környezetterheléssel élni. Lauren Singer, az egyik legismertebb amerikai “zeró waste influencer” például rendszeresen ír arról, hogyan tudja a minimálisra csökkenteni az általa termelt hulladékot. Singer egy olyan posztjával vált világszerte ismertté, amelyben bemutatta: két évnyi hulladéktermelése belefér egy félliteres befőttesüvegbe. A humanizálás ebben a kontextusban a személyes történetek megosztását jelenti. A kommunikációs- és marketingipar régóta hangsúlyozza a “storytelling” fontosságát – ez a módszer az etikus influenszerek számára is lehetővé teszi, hogy indirekt módón, történetekbe ágyazva juttassák el fenntarthatósággal kapcsolatos üzeneteiket a követőikhez. Valódi paraszociális kapcsolatokat építsenek ki velük: így kevésbé “agresszív” módon – például egy jól sikerült “zöld csapatépítőről” szóló beszámolóval, egy erdei túrázásról készült fotósorozattal, vagy egy vegán sütemény receptjének megosztásával – hassanak a követőik gondolkodásmódjára – és ezen keresztül a viselkedésükre, életfelfogásukra. A keretezés lehetővé teszi, hogy az influenszerek fenntartható szemszögből mutassanak be egy-egy, a mindennapi fogyasztási szokásainkkal kapcsolatos, kevesek által ismert tényt. Felhívhatják például a figyelmet arra, hogy a műanyag flakonokban forgalmazott kémiai tisztítószerek milyen ártalmasak a környezetre nézve; hogy a kozmetikai cégek terméktesztelése milyen felesleges szenvedésnek teszi ki a kísérleti állatokat; hogy milyen hatalmas mennyiségű vízre van szükség egy fast fashion márkák által kínált ruhadarab előállításához. Az ösztönzés és figyelemfelhívás egy olyan módszer, amelynek használatával az influenszerek az etikusan működő vállalkozások irányába terelhetik a követőiket, lehetővé téve, hogy olyan cégek termékeit, szolgáltatásait ismerjék meg, amelyek a konkurens piaci szereplőkhöz képest fenntarthatóbb stratégiát visznek. Ez etikus választási lehetőséget ad a közönségnek: megmutatja, hogy olyan termékekkel és szolgáltatásokkal is kiválthatják megszokott “go-to product-jaikat”, amelyek kevésbé károsítják a környezetet. Az utolsó - és talán legerőteljesebb – módszer az evangelizáció. A kutatók szerint ennek a kommunikációs metódusnak a használatával az etikus influenszerek valódi közösségeket építhetnek maguk köré, amelyek az összetartozás ész folyamatos megerősítés, motiváció révén könnyebbé teszik a tagjaik száma, hogy érdemben változtassanak az életmódjukon, fogyasztói szokásaikon. Mint írják, az igazán sikeres szereplők a fent említett öt módszert kombinálva tudnak valós és értékelhető hatást tenni a követőikre. Aboleneien és Csau hangsúlyozzák: a klímaváltozás és a szociális egyenlőtlenségek növekedése miatt az etikus influenszerek száma világszerte nő. Erőfeszítéseik értékes “katonákká” teszik őket a fenntartható jövőért vívott harcban.

#Digitalizáció #Nonprofitoknak

A döntéshozataltól a riportolásig: Miért kell a nonprofit szervezeteknek is CRM-rendszert használniuk?

Sokan azt hiszik, hogy a fejlett ügyfélkapcsolat-kezelő megoldások csak a nagyvállalatoknak nyújthatnak igazán hasznos segítséget. Pedig ez tévedés: a CRM-rendszerek a nonprofitok munkáját is hatékonyabbá tehetik. A hazai nonprofit szervezetek többsége nincs tisztában azzal, miért érdemes ügyfélkapcsolat-kezelő (Customer Reralitionship Management – CRM) megoldásokat használniuk. A Salesforce-hoz, Hubspothoz, Insightly-hoz hasonló rendszerek integrálása drága “úri huncutságnak” tűnhet: pedig nagymértékben növelheti a hatékonyságukat – a döntéshozatali folyamatok támogatásától kezdve az erőforrás-menedzsmenten át az adománygyűjtésig és riporttolásig. Sokan azt hiszik, hogy a CRM-rendszerek csak a nagyobb cégek, forptofit vállakozások munkáját könnyíthetik meg; ez óriási tévedés: hiszen ezek a megoldások a nonprofitok munkáját is sokkal reszponzívabbá, “áramvonalasabbá” és zökkenőmentesebbé tehetik. Minden adat egy helyen A CRM-rendszerek lehetővé teszik, hogy a felhasználók egyetlen integrált rendszerben gyűjtsék, tárolják és kezeljék a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb adatokat. A nonprofit szervezetek esetében ez többek között a fundraisinggel, a kampányokkal és az eseményekkel kapcsolatos információk aggregációját jelentheti – amelyekhez az alkalmazásoknak köszönhetően bárhol és bármikor hozzáférhetnek. A nonprofitok általában több különböző forrásból, adatstreamből származó információkkal dolgoznak. Konszolidált adatbázis hiányában ezek kezelése nehézkes és időigényes lehet: a különféle táblázatok, fájlok és az ezek kezeléséhez szükséges, egymással csak ritkán kompatibilis rendszerek használata rendkívül körülményessé, nehezen áttekinthetővé teheti a munkájukat. A CRM-rendszerek bevezetése az adatok tárolását és menedzselését is könnyebbé teszi. Használatukkal a szervezetek munkavállalói és önkéntesei jobb, megalapozottabb döntéseket hozhatnak az adománygyűjtéssel, rendezvényszervezéssel, marketing- és kommunikációs feladatokkal kapcsolatos munkájuk során. A megtakarított munkaórák komoly értéket képviselnek A nonprofit szervezetek általában jóval kisebb munkavállalói gárdával dolgoznak, mint a nagyobb büdzséből gazdálkodó piaci vállalkozások. A munkaidő itt valóban munkaértéket képvisel – és a CRM-rendszerek lehetővé teszik, hogy ezek a szervezetek sok értékes munkaórát takarítsanak meg egyes – egyébként manuálisan végzett – feladatok automatizálásával. Az adatrögzítés, az e-mail kampányok kezelése, a riportolás mind-mind egyszerűbbé válik az ügyfélkapcsolat-kezelő rendszerek használatával, az így felszabaduló időt pedig más, kreatív gondolkodást követelő feladatokra fordíthatják. A legtöbb nonprofit szervezet számos különféle forrásból – köztük vállalati felajánlásokból, pályázatokból, állai, önkormányzati, vagy európai uniós támogatásokból, mikronadományokból, adománygyűjtő kampányokból, társadalmi vállalkozói tevékenységből – finanszírozza a működését. Minél sikeresebb – minél inkább diverzifikálja a tevékenységét – egy nonprofit, annál bonyolultabb ezeknek a bevételi forrásoknak a nyomon követése, és az azokkal kapcsolatos adminisztrációs folyamatok menedzselése. A modern CRM-rendszerek ebben is segítséget nyújthatnak – különösen úgy, hogy ma már kifejezetten a nonprofit szervezetek igényeire optimalizált megoldások is léteznek: mint az m-hance NFP365-platformja, a ClickUp vagy a Bitrix24. A nagy szolgáltatók közül többen – köztük a talán legelterjedtebb SalesForce is – kedvezményes előfizetési csomagokat kínálnak a nonprofitoknak, ami költségtakarékos megoldást jelenthet az adataik tárolására, aggregálására és kezelésére. Hatékony, személyre szabott adománygyűjtés Az adományozók megszólításában fontos szerepet játszik a személyes, testre szabott kommunikáció. A CRM-rendszerek használata ezt is megkönnyítheti: ezek az alkalmazások lehetővé teszik, hogy a nonprofitok a rendelkezésre álló adatok alapján perszonalizálják a kampányaikat. Az adományozók támogatói története, a nonprofitokkal kapcsolatos interakcióik feltérképezése és az aktivitásukra vonatkozó adatok alapján olyan személyre szabott üzenetekkel szólíthatják meg őket, amelyekre nagyobb valószínűséggel reagálnak majd. Egy naprakész CRM-rendszer a donor-kommunikáció jelentős részét automatizálhatóvá teszi – ami megint csak értékes munkaórákat szabadíthat fel. A CRM rendszerek a hatásmérésben is fontos segítséget nyújthatnak, megkönnyítve ezáltal a szervezetek működésének kiértékelését, a riporttolást és a stratégiaalkotást. Az így gyűjtött adatok az adományozók és a felügyelő szervek felé irányuló jelentéstételt is egyszerűbbé tehetik. Adatgyűjtés biztonságosan Mivel a nonprofit szervezetek túlnyomó része érzékeny adatokkal dolgozik, az adatbiztonság is kiemelten fontos szempont a számukra. A támogatókkal és kliensekkel kapcsolatos információk megóvása fontos feladat – amire a fejlett IT-biztonsági rendszerekkel védett felhőrendszerek megnyugtató megoldásokat adhatnak. A modern CRM-rendszereket már úgy tervezik meg, hogy mindenben megfeleljenek a GDPR-előírásoknak, így felhasználóik nem csak a saját, hanem a velük kapcsolatban lévő cégek, magánszemélyek adatait is biztonságban tudhatják.

#Digitalizáció #Nonprofitoknak

Felelős MI: Fontos, hogy a segítő szervezetek okosan és átgondoltan nyúljanak az új technológiához

A mesterséges intelligencia megoldások jelentős mértékben megkönnyíthetik egy szervezet munkáját, de a nonprofitoknak különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a széles körben elfogadott jogi és etikai normáknak megfelelően használják a technológiában rejlő lehetőségeket. Ha a 2023-as év buzzwordje a “Chat GPT volt”, a 2024-esé a “felelős MI”. Világszerte egyre több cég, szervezet használja a mesterséges intelligencia megoldásokban rejlő lehetőségetek: az ügyfélkommunikáció automatizálását lehetővé tévő “okos chatbotoktól” a komplett tanulmányokat, sőt, weboldalakat is legyártani képes applikációkon át az irodai munka optimalizálását szolgáló megoldásokig számos olyan új fejlesztés van, amely gyorsabbá, hatékonyabbá és egyszerűbbé teheti a felhasználói munkáját. “Új ipari forradalom” kapujában állunk, és – ahogy arról a Scale Impact és a Hello Nonprofit májusi workshopján is szó esett –, az MI-megoldások adoptálása a nonprofit szervezetek munkáját is jelentősen megkönnyítheti. Kerek István MI üzletfejlesztési szakértő, a ChatGPT magyarul Facebook-csoport alapítója szerint ezeknek az eszközöknek a rendszerbe állítása “húsz-harmincszázalékos hatékonyságnövelést tesz lehetővé. Ha megvan a jó cél, ha megvan az, hogy mire akarjuk használni, nagyon hatékonnyá tud tenni minket.” Új ipari forradalom kapujában állunk. De sajnos, ahogy minden jelentős technológiai ugrásnak, úgy az MI-revolúciónak is megvannak a maga veszélyei. Nem véletlen, hogy az elmúlt hónapokban több nagy cechcég, köztük a Microsoft és a Google is elkötelezte magát a felelős MI (responsible AI) fejlesztések mellett. A legnagyobb cégek is fontosnak tartják a jogi és etikai normáknak megfelelő fejlesztést A felelős MI általános definíciója szerint olyan mesterséges intelligencia megoldásokat takar, amelyek “megfelelnek a széles körben elfogadott jogi és etikai normáknak”. A Microsoft hat olyan szempontot fogalmazott meg, amelyeket mindenképpen figyelembe kell venniük a fejlesztőknek az ilyen megoldások építése során, ezek: az átláthatóság az elszámoltathatóság a méltányosság a befogadás a megbízhatóság és biztonság valamint a magánélet és a személyes adatok tiszteletben tartása A cég 2023 júliusában adta ki első, a felelős MI-fejlesztésekkel kapcsolatos jelentését. Mint irják, kötelességüknek tartják, hogy ”a nagyközönséggel is megosszuk folyamatosan fejlődő megoldásainkat”. Kezdeményezésükhöz a Google is hamar csatlakozott, idén májusban közzétett manifesztójukban hitet tettek amellett, hogy olyan elvek szerint fejlesszék az MI-megoldásokat, amelyek “garanciát jelentenek a visszaélésekkel szemben”, és olyan eszközöket dobnak piacra, amelyek mindenki számára “vonzóbbá és elérhetőbbé teszik a tanulást”. A legfontosabb a transzparencia Zoe Amar, a nonprofitok digitális átállását támogató Zoe Amar Digital alapítója szerint a nonprofitoknak sokkal óvatosabban, nagyobb figyelemmel kell hozzáállniuk az MI-alkalmazások adaptálásához, mint a forprofit vagy akár a kormányzati szervezeteknek. “Ennek a szektornak a munkája szinte sosem tisztán üzleti alapú, és gyakran arra irányul, hogy nagyon nehéz helyzetben lévő embereket támogasson” – írja a Thirdsector-on megjelent véleménycikkében. Amar úgy látja, a Microsoft által felsorolt hat szempont mellett a nonprofit szervezeteknek más tényezőket is figyelembe kell venniük az MI-megoldások befogadásánál. Ethan Ezra-t a Farrer & Co. ügyvédi iroda szakértőjét idézve azt írja, a nonprofitoknak különösen komolyan kell venniük a kockázatfelmérést, a mindenki számára elfogadható felhasználási feltételek bevezetését és az MI-rendszereikkel kapcsolatos transzparenciát. “Azok a jótékonysági szervezetek, amelyek már megtették a kellő lépéseket a GDPR-megfelelés felé, számos ezzel kapcsolatos alapelvet, módszert és tapasztalatot felhasználhatnak az »MI-alapú szervezetirányításra« való átállás során” – érvel. A szakember szerint kiemelten fontos, hogy az MI-rendszerek hadrendbe állítása előtt a nonprofit szervezet alaposan átgondolja, pontosan mire, milyen feladatok ellátására szeretnék használni ezt a technológiát. “Először a legegyszerűbb feladatokat érdemes automatizálni – azokat a teendőket, amelyek a szervezeten belül mindenki ismer és ért, így velük közösen értékelhetjük és pontosan nyomon követjük azt, milyen hatékonyságnövelést jelent és milyen problémákat okozhat az MI-alapú alkalmazások használata” – vélekedik. A jelszó az ”óvatos kísérletezés” Amar hangsúlyozza: az MI-technológia olyan szédítő tempóban fejlődik, hogy számos nonprofit vezetője úgy érezheti, ha nem építi be a szervezet működésébe ezeket a megoldásokat, menthetetlenül lemaradhat a forráshiányos szervezetek közötti versenyben. Úgy látja, ez egy téves és elhamarkodott hozzáállás. “Azok a szervezetek tudják a lehető legkreatívabban és leghatékonyabban felhasználni az MI-ban rejlő lehetőségeket, amelyek rászánják az időt, hogy eldöntsék, pontosan milyen feladatok ellátására, milyen problémák megoldására tudják biztonságosan bevetni ezeket a rendszereket – érvel. – Az is fontos, hogy a munkatársaknak és az önkénteseknek elég időt biztosítsunk arra, hogy mélységében megértsék és megtanulják az új megoldások használatát.” Dan Sutch, a nonprofit szervezetek digitális fejlesztésével foglalkozó Cast igazgatója szerint az MI-rendszerek biztonságos bevezetésének titka a “az óvatos kísérletezés”. “Fontos, hogy alaposan átgondoljuk azokat a szempontokat, amelyek alapján kiválasztjuk a nekünk megfelelő alkalmazásokat – mondja. – Biztosítanunk kell a biztonságos tesztelés feltételeit; tisztáznunk kell, hogyan és miért akarjuk felhasználni ezeket az applikációkat; átláthatóvá kell tennünk, hogy milyen forrásokból származó adatokat használunk, és hogy ki az, aki használja és monitorozza az MI-megoldások működését” – húzza alá. Ian McLintock, a Charity Excellence alapítója szerint fontos lenne, hogy a nonprofit szektor szereplői “közösen megegyezzenek arról, hogy milyen etikai és hatékonysági szempontoknak kell megfelelniük az MI-megoldásoknak”. A szakember úgy látja, az érdekelt szervezeteknek egy széles körben elfogadott etikai kódexet kellene kidolgozniuk ebben a témában.

#Digitalizáció #Nonprofitoknak #Vállalatoknak

”A mesterséges intelligencia nagyon sok mindent tud adni nekünk” – Rekordszámú érdeklődő vett részt a Scale Impact és a Hello Nonprofit MI-workshopján

Mire használhatják a nonprofit szervezetek a Chat GPT-t és az arra épülő technológiákat? Hogyan alakíthatja át az életünket az egyre okosabbá váló gépi intelligencia? Mik a pontos promptolás és feladatkiosztás legfontosabb szempontjai? Ilyen és hasonló kérdésekről esett szó a Hello Nonprofit legutóbbi workshopján, amelyen a ChatGPT magyarul Facebook-csoport előadója tartott rendkívül izgalmas előadást. Zsúfolásig megtelt a Wesselényi utcai ImpactHub előadóterme a Hello Nonprofit május 9-én rendezett workshopján, amelyen a nonprofitok és a mesterséges intelligencia (MI) kapcsolatáról volt szó. “A mesterséges intelligencia nem helyettesíti az emberi intelligenciát, csupán kiegészíti azt. Olyan megoldás, ami hatékonyabbá teszi a munkánkat; egy hasznos eszköz – mint egy jó kalapács vagy egy fúró –, de nem több annál, nem fog minden feladatot megoldani helyettünk. Nem képes olyan dolgokat magvalósítani, amikre mi magunk sem vagyunk képesek” – hangsúlyozta előadásában Kerek István MI üzletfejlesztési szakértő, óraadó egyetemi tanár, a több mint harminckétezer tagot számláló ChatGPT magyarul Facebook-csoport alapítója. Fotó: Hello Nonprofit ”Exponenciális növekedés elé nézünk” Kerek tizenöt éve foglalkozik informatikával, több egyetemen is tanít, és ő vezeti az AI Bootcamp-et is, amely tematikus MI-képzéseket szervez az érdeklődőknek. “Közel ötvenezer órát foglalkoztam ezzel a területtel” – mondta. Előadása első részében röviden ismertette az MI-technológia fejlődésének történetét. “Egy technológiai robbanás küszöbén állunk. Az MI ma még sehol sem tart – de exponenciális növekedés elé nézünk” – jelentette ki. A szakember egy izomsorvadásban szenvedő fiatal srác, Csorba Dávid példáján keresztül mutatta be, mire képes ma az MI-technológia. Dávid betegsége miatt teljes mozdulatlanságra van ítélve, és a beszédhangját is elvesztette – de a mesterséges intelligenciának köszönhetően újra képessé vált arra, hogy megossza a gondolatait a többi emberrel, és a saját fotóit felhasználva a belső utazásait bemutató videókat is készítsen. “A mesterséges intelIigencia nagyon sok mindent tud adni nekünk, ha képesek vagyunk arra, hogy kinyissuk a gondolatainkat” – húzta alá Kerek István. Fotó: Hello Nonprofit Kerek szerint kár félni attól, hogy az MI miatt tömegek vesztik majd el a munkájukat. “Már csak az alapvető közgazdaságtani szabályok miatt sem kell ettől tartani – hangsúlyozta. – A gazdaságnak van egy körforgása: ha a fogyasztó hiányzik a körforgásból, akkor nem működik a gazdaság.” A MI már tanulni tanul A szakember szerint az MI páratlan lehetőségeket kínál azok számára, akik élni kívánnak vele. “Húsz-harmincszázalékos hatékonyságnövelést tesz lehetővé” – fejtegette, hozzátéve: ez jelentős időt és erőforrásokat szabadíthat fel, ami lehetővé teszi, hogy a munkavállalók több feladatot, munkát végezzenek el; az adminisztrációs teendők helyett a kreatív kihívásokra koncentráljanak; több időt töltsenek a családjukkal, barátaikkal. “Ez az eszköz működik. Ha megvan a jó cél, ha megvan az, hogy mire akarjuk használni, nagyon hatékonnyá tud tenni minket” – jelentette ki. Példaként a low-code és no-code megoldásokat követő MI-code-ot említette. “Van olyan alkalmazás, a WIX, ami egy pársoros utasítás – prompt – megírása után, velünk »beszélgetve« el tud készíteni egy komplett weboldalt. De ugyanez működik a Shopify-nál is, ami képes arra, hogy megszerkessze egy adott termék képét, megírja hozzá a termékleírást, kezelje a review-kat, a különféle support-problémákat – szinte teljesen automatizálja az e-kereskedelmet.” Fotó: Hello Nonprofit Kerek bevezető előadásában még számos izgalmas témát érintett: köztük a meghökkentően valósághű fotókat és videókat készítő generatív MI-technológiát, a technológiai eszközök fejlődésének kreativitásra gyakorolt hatását, a kutatás és oktatás területén megszülető új lehetőségeket és a potenciális üzleti alkalmazásokat. “A felhasználási területek száma végtelen: csak attól függ, hogy ti mire akarjátok felhasználni – mondta az MI-ról. – Itt az ideje, hogy vele fejlődjünk, mert ez az időszak sokkal erőteljesebb lesz, mint amit ipari forradalomként ismerünk.” A szakember az MI és az AGI, a valóban komplex feladatokat megvalósítani képes “általános mesterséges intelligencia” közötti különbségről is beszélt. “Az AGI tanulni tanul: ami képessé teszi arra, hogy komplex feladatrendszereket valósítson meg. Ez az, ami különlegessé teszi” – jelentette ki. Okos technológia okos felhasználóknak Kerek István előadása második részében részletesen ismertette a ChatGPT 3.5-ös – ingyenes – és 4.0-ás – előfizetéses – verziójában, valamint az azokra épülő virtuális megoldásokban – mint a Google Geminijében vagy a Microsoft Copilot-jában – rejlő lehetőségeket. Fotó: Hello Nonprofit A résztvevők megismerhették a ChatGPT-re épülő MI-megoldások instruálására szolgáló promptok írásának legfontosabb alapvetéseit, a rendszer nyelvi alapjául szolgáló karakterláncok, a “tokenek” sajátosságait, a “gépi hallucináció” kezelését, az érzékeny adatok megóvásának lehetőségeit és a pontos paraméterezés, feladatkiosztás fontosságát is. “A ChatGPT igazi szuperképessége, hogy identitást adhatunk neki: megkérhetjük arra, hogy egy konkrét feladatot különböző szerepkörökben – egy általános iskolai tanár, egy egyetemi docens, egy PHD-kutató, egy adott országból származó szakember »bőrébe bújva« végezzen el. Rengeteg különféle »identitással« felruházhatjuk – ami igen hasznos, hiszen ha például egy marketing-szöveget szeretnénk íratni vele, nagy valószínűséggel nem az lesz a célravezető megoldás, ha egy egyetemi tanár modorában és szempontjai szerint fogalmazza meg a szöveget” – hangsúlyozta. Kerek felhívta a figyelmet arra, hogy a különböző MI-megoldások különféle feladatokra alkalmasak. “A szövegírásra az OpenAI ChatGPT-jét, az irodai feladatok optimalizálására a Copilotot, a keresésre a Geminit használnám” – mondta. A civil szervezetek egy regisztrációért cserébe ingyenesen használhatják ezeknek a megoldásoknak a többségét, ami nagyban megkönnyítheti a munkájukat. A szakember előadása végén az AI2Know.IT portált is a jelenlévők figyelmébe ajánlotta. A fejlesztés alatt álló oldalon hasznos segédanyagokat, e-könyveket, chat sheet-eket, prezentációkat, videókat és egyéb anyagokat találhatnak az MI-technológia iránt érdeklődők.

#Digitalizáció #Nonprofitoknak #Vállalatoknak

Mit tanulhatnak a nonprofitok a vállalatoktól?

A jól működő nonprofit szervezetek sok szempontból épp úgy működnek, mint egy sikeres piaci vállalkozás. A bevételi források optimalizálásától a történetmesélő marketingig számos olyan, a forprofit világban már régóta sikerrel tesztelt módszer és megoldás a rendelkezésükre áll, amelyek hatékonyabbá tehetik a munkájukat. A nonprofit és forprofit szervezetek menedzselésében több a hasonlóság, mint gondolnánk. Fenntartható működés, válságállóság, növekedés: a piaci cégek épp úgy erre törekszenek, mint a segítő szándékú, fontos környezeti és társadalmi célokért dolgozó civil szervezetek. Még a “profitéhségük” is hasonló – csak míg előbbiek esetében a profit elsősorban pénzben mérhető, utóbbiak inkább a mindannyiunkat gyarapító "humánus nyereség" kitermelésére törekszenek. Nem csoda, hogy a nonprofit szervezetek sokat tanulhatnak a sikeres forprofitok gyakorlatából. A GrothForce popdcast egyik adásában Jennifer Lehman, a Mission Advancement elnök-vezérigazgatója számos hasznos, a forprofit világban már jól bevált módszert ajánlott a nonprofit szervezetek figyelmébe: olyan fogásokat, amelyek segítségével nagyban javíthatják a teljesítményüket, hatékonyságukat. Javaslatai a segítő szervezetek menedzserei mellett az azok irányító testületeiben dolgozó üzleti vezetők számára is megszívlelendők. A sikeres nonprofitok épp úgy működnek, mint egy vállalkozás Annak ellenére, hogy a nonprofitoknak alapvetően nem a bevételtermelés a legfontosabb célja, ők is lehetnek anyagilag sikeresek. Lehman szerint fontos, hogy vezetőik arra törekedjenek, az év végén legyen némi többlet a kasszában. “A nonprofitok is termelhetnek nyereséget – hangsúlyozta. – Mindenki arra törekszik, hogy legalább nullszaldóra hozza ki az évet, sőt, ha lehet, egy kis tartalékot is képezzen. A különbség csak az, hogy mihez kezdenek ezekkel a forrásokkal.” Lehman szerint a legnagyobb különbség a forprofit és nonprofit szervezetek között az, hogy míg előbbieknek általában csak egy jól körülírható célcsoportot: az ügyfeleiket, utóbbiaknak kettőt: a klienseiket és a támogatóikat is ki kell szolgálniuk. Ez megnehezíti a dolgukat, hiszen a két célcsoport általában nagyban különbözik egymástól. “A támogatók máshogy gondolkodnak, máshogy viselkednek és más elvárásokat támasztanak a szervezetek felé, mint az alaptevékenységükben megcélzott emberek – hangsúlyozta a Mission Advancement elnök-vezérigazgatója. – De ez az »ügyfélkör« éppen olyan fontos, mint a támogatottak köre. Az, hogy hogyan szolgálják ki őket, hogyan kommunikálnak velük, hogyan tartják velük a kapcsolatot, alapvetően befolyásolja a növekedési esélyeiket, a finanszírozásukat és így a környezeti-társadalmi hatásukat is.” Találd meg a legjobb bevételi forrásokat A forprofit cégek jól tudják: vannak fogyasztói csoportok, amelyek megszólítása nagyobb árrést generál, mint az “átlag ügyfeleké”. Azzal, hogy felmérik, mely tevékenységek, szolgáltatások jelenthetik a számukra a legjobb bevételi forrást, azt is könnyen eldönthetik, melyik lábukat fejlesszék. A Giving USA éves jelentése szerint 2021-ben az adományok 80 százaléka egyéni felajánlóktól, 15 százaléka kormányzati támogatásokból és magánalapítványoktól, 5 százaléka pedig cégektől érkezett az Egyesült Államokban dolgozó nonprofit szervezetek számlájára. Magyarországon az arányok kicsit mások, a KSH 2022-es adatai szerint a hagyományos nonprofit szervezetek bevételeinek még mindig közel 50%-a érkezik állami támogatásból, a vállalatok és magánszemélyek együtt a források alig 15%-át biztosítják.Lehman szerint fontos, hogy a nonprofitok vezetői felmérjék, honnan, milyen forrásból származnak a bevételeik: ha a támogatások túlnyomó része pályázatokból vagy vállalati donoroktól származik, nem kommunikálnak kellő hatékonysággal a magánadományozókkal. A legjobb donor a már meglévő donor “A legjobb ügyfél a már meglévő ügyfél. Közkeletű bölcsesség ez a forprofit világban, de a nonprofitoknál is épp úgy igaz, csak ott az ügyfeleket adományozóknak hívják” – húzta alá Lehman. A szakember szerint a nonprofit szervezetek egyik leghaszontalanabb, legtöbb időt, pénzt és energiát felemésztő tevékenysége az, hogy folyamatosan új támogatókat keresnek. “Folyton azon törik a fejüket, hogyan nyerhetnének meg még több embert az ügyüknek, ami alapjában véve tiszteletre méltó, jó törekvés – de csak akkor, ha kellő figyelmet fordítanak a már meglévő donorjaikra is” – emelte ki. Mint mondta, fontos, hogy a nonprofit szervezetek fundraiserei pontos adatokkal rendelkezzenek arról, hogy melyik adományozótól milyen összegű, mennyire rendszeres felajánlásokat kapnak, és eszerint súlyozzák a tevékenységüket. “Szegmentálniuk kell a donorbázisukat, és különféle stratégiákat kell kialakítaniuk azzal kapcsolatban, hogyan kommunikálnak az egyes szegmensek tagjai felé.” A nonprofit szervezetek bevételeinek túlnyomó része általában egy viszonylag szűk adományozói körtől származik. Lehman szerint ez az a kör, amelyre a fundraisereknek alapvetően fókuszálniuk kell. “Ha egyszer melléjük álltak, kicsi az esélye, hogy elpártoljanak tőlük – már ha meg tudják győzni őket arról, hogy a szervezetünk fontos munkát végez, és valóban jól hasznosulnak az általuk felajánlott összegek.” A kommunikáció legfontosabb eszköze: a történetmesélés A forprofit világban a marketingesek a storytellinget tartják a legfontosabb értékesítési eszköznek. Azon vannak, hogy felmérjék a fogyasztók igényeit, szükségleteit, problémáit – pain point-jait –, és bemutassák, elmeséljék, hogyan segíthet egy-egy adott termék vagy szolgáltatás ezeknek a problémáknak a megoldásában. Ez a “történetmesélő marketing” alapvetése, amelynek eszközeit a nonprofit szervezetek is sikerrel használhatják. “Ha számokkal alátámasztva el tudják mondani a történeteiket, könnyebben kommunikálhatnak a potenciális támogatóikkal. Megmutathatják, milyen jelentős hozzájárulást jelent a számukra, ha az adományozóik melléjük állnak” – emelte ki Lehman. A nonprofitok “impact statementekkel” támaszthatják alá az üzeneteiket. Ezek segítenek megértetni az adományozókkal, mire költik a pénzüket, hogyan segíthetnek a hozzájárulásukkal abban, hogy valódi változást generáljanak a világban. Például: “Ha ezer forintot adományozol nekünk, abból két rászoruló gyerek ebédjét tudjuk finanszírozni.” Ezek az impact statementek nagyban hozzájárulhatnak az adományozó kedv erősítéséhez és fenntartásához. Ahogy a támogatói bázis egyben tartásához is: a tevékenységüket bemutató rendszeres beszámolók, tudósítások révén a szervezetek folyamatosan motiválhatják a szimpítizánsaikat, hogy mellettük maradjanak. A jó barátság titka a pontos elszámolás Lehman hangsúlyozza: a sikeres támogatói kommunikáció alapja, hogy a szervezetek pontos adatokkal rendelkezzenek arról, kitől, mikor, mekkora támogatást kaptak és azt mire fordították. Mindegy, hogy forprofit vagy nonprofit szervezetekről van szó, naprakész üzleti és financiális információk nélkül nem lehet stratégiailag megalapozott, jó döntéseket hozni. Fontos, hogy a szervezetek vezetői egy jól összeválogatott szakemberekből álló, a megfelelő informatikai infrastruktúrára támaszkodó csapattal dolgozzanak. Az olyan költséghatékony megoldások rendszerbe állítása, mint például a backoffice-feladatok kiszervezése, nagyban hozzájárulhat a sikeres működéshez: nem csak azért, mert ezáltal jelentős anyagi forrásokat lehet megtakarítani, hanem azért is, mert lehetőséget biztosít a munkatársaink számára, hogy az aprómunka helyett olyan mission-driving feladatokra koncentráljanak, amelyek karaktert, küldetést adnak a szervezetnek.

#Digitalizáció #Nonprofitoknak

A greenwashing és a social washing után itt az MI-washing

Az olyan mesterséges intelligencia eszközök megjelenésével, mint a ChatGPT vagy a Midjourney, az MI-technológia az informatikai fejlesztések egyik legfelkapottabb, legnagyobb érdeklődést kiváltó területévé vált. Nem csoda, hogy egyre több cég igyekszik felülni az “MI-vonatra”: sajnos, sokszor olyan szolgáltatásokat próbálnak ezzel eladni, amelyek valójában az olcsó munkaerőt kihasználó outsourcing-megoldásokra építkeznek. 2016-ban hatalmas botrányt kavart az Amazon egyik új, “mesterséges intelligencia-alapú” szolgáltatása. A Just Walk Out programra regisztráló felhasználók – elvileg – minden emberi interakció nélkül vásárolhattak az online kiskereskedelmi hálózat Amazon Fresh szupermarketjeiben: a cég mindentudó MI-kasszása anélkül számlázta ki az általuk vásárolt árucikkeket, hogy egy akár egy pénztárosnak, akár magának a vásárlónak be kellett volna csippantania a vonalkódokat. A cég azt állította, hogy MI-rendszere automatikusan felszámolja mindazt, ami a fogyasztók kosarában van, ők pedig automatikusan ráterhelki a termékek árát a vásárlók bankszámlájára. Remek, előremutató ötlet. Lett volna, ha tényleg így működött volna a szolgáltatás – de mint kiderült, nem egészen ez volt a helyzet: az Amazon valójában egy videófeeden keresztül, alulfizetett indiai munkásokkal adatta össze, mi volt a vásárlók kosarában. Tulajdonképpen outsource-olta a pénztárosok munkáját – és megpróbálta ezt az olcsó megoldást “mesterséges intelligencia fejlesztésként” kommunikálni. Amint kiderült a turpisság, a technológiai fejlesztésekkel foglalkozó szakemberek azonnal elkezdtek “MI-washingról” beszélni. Nem véletlenül, hiszen nem az Amazon volt az egyetlen cég, amely emberek által végzett tevékenységet akart forradalmian új "okos fejlesztésként" eladni. Mit jelent az MI-washing? Az MI-washing az a felhasználókat, ügyfeleket megtévesztő, és ezért joggal kritizálható gyakorlat, amikor egy cég az egyre erősebbé váló tech-divathullámot meglovagolva, megpróbálja mesterséges intelligencia megoldásként marketingelni egy fejlesztését – anélkül, hogy ennek valódi technológiai háttere lenne. A cél az, hogy a hype-ot kihasználva népszerűsítse az adott terméket, miközben – ahogy az Amazon példája is mutatja – nem egyszer a saját problémás HR-politikáját is eltitkolja. Az Egyesült Államok piacfelügyelete, a SEC az idén két befektetési tanácsadással foglalkozó céget, a Delphiát és a Global Predictions-t is megvádolt MI-washinggal. A kereset szerint a Delphia hamisan állította, hogy az általa begyűjtött adatok felhasználásával a mesterséges intelligencia rendszere meg tudja jósolni, mely vállalatokba, részvényekbe érdemes befektetnie az ügyfeleinek; a Global Predictions pedig úgy hirdette magát, mint “az első törvényileg szabályozott MI üzleti tanácsadó”. Mint a vizsgálatok során kiderült, mindkét cég eltúlozta a fejlesztései képességeit, teljesítményét; végül peren kívül kellett megegyezniük az SEC-kel: fejenként 400 ezer dolláros bírságot fizettek félrevezető piaci gyakorlatuk miatt. Ahogy az Amazon, a Delphia és a Global Predictions példája is rámutat, az MI-washing jóval elterjedtebb, mint ahogy gondolnánk. A Raconteur Janet Vertesit, a Princetown szociológusát idézve azt írja, világszerte egyre több cég használja “hatékony megtévesztésként” az MI népszerűségét, hogy elkendőzze finoman szólva is megkérdőjelezhető off-shore praktikáit. Mint Vertesi fogalmaz: “Nem elég, hogy vannak olyan vállalatok, amelyek készek felelőtlenül visszaélni a fejlődő országok olcsó munkaerejével, már attól sem riadnak vissza, hogy szimplán »kódsorokként« hivatkozzanak rájuk.” Bizalom kérdése Az IT-szakemberek szerint az MI-fejlesztések legfőbb korlátja az, hogy a felhasználók nem bíznak az “okos gépekre” épülő megoldásokban. Nem véletlen, hogy világszerte számos cég – köztük az Anthropic, a Google, a Meta, a Microsoft, a Chat GPT-t fejlesztő OpenAI, és maga az Amazon – kötelezte el magát a Joe Biden amerikai elnök által kezdeményezett “felelős MI-fejlesztés” mellett. A mesterséges intelligencia fejlesztések és az MI-washing okozta problémákat az Európai Unió szabályozó testületei is komolyan veszik. Az EU által benyújtott “érthető MI”-szabályozást világszerte mintának tekintik: a regula lényege, hogy csak olyan fejlesztéseket engedélyezhetnek, amelyek a felhasználók és valamennyi érintett fél számára áttekinthetően működnek. 2023 novemberében a brit kormány is komoly, nagy visszhangot kiváltó törvényt fogadott el az egyre jobban elharapódzó MI-washing megfékezése érdekében. Az Autonomous Vehicles Bill célja, hogy megakadályozza az autógyártókat abban, hogy “autonóm” – önvezető – járműként hirdessék a termékeiket – annak ellenére, hogy ezek többsége valójában nem képes valódi önvezetésre, sokkal inkább egy teljesen átlagos jármű, néhány látványos, alaposan feltupírozott funkcióval. Vertesi hangsúlyozza: megtévesztő gyakorlatukkal tulajdonképpen maguk a mesterséges intelligencia-fejlesztésbe súlyos dollármilliárdokat ölő cégek ássák alá a saját reputációjukat. Ők tehetnek arról, hogy a szakma és a felhasználók bizalmatlanok ezzel a sokat ígérő, új technológiával kapcsolatban. Miért írunk mi erről? A green-washing és a kevésbé ismert social-washing célja is a fogyasztók megtévesztése, a termékek / szolgáltatások valóságosnál kedvezőbb színben való feltüntetése. Az úgynevezett zöld állításokra vonatkozóan az EU direktíva, valamint a hazai zöld állításokkal kapcsolatos GVH ajánlások szűkítik a mozgásterét azoknak a cégeknek, amelyek a "fenntarthatósági vonat"-ra ültek fel. A fenntarthatósággal kapcsolatos általános tévhit, hogy a társadalmi berendezkedésünk, és a túlfogyasztás okozta problémákat az utolsó pillanatban majd úgyis megoldja valamilyen technológiai fejlesztés, és ezt a tévképzetet az MI-washing is erősíti.

#Digitalizáció #Nonprofitoknak

Okos innováció: költséghatékony informatikai fejlesztésekkel a forráshiánnyal küzdő nonprofit szervezetek is hatékonyabbá tehetik a működésüket

A hazai nonprofitok alaposan lemaradtak a digitalizáció területén. A forráshiány mellett a vállalkozói attitűd hiánya is komoly problémát jelent; jó hír, hogy átgondolt tervezéssel, és néhány ingyenesen vagy jelentős kedvezménnyel elérhető szolgáltatás rendszerbe állításával ezek a folyamatos pénzszűkében lévő szervezetek is modernizálhatják a folyamataikat. A digitalizációval foglalkozó szakemberek szerint a modern informatikai megoldások adoptálása hatékonyan támogathatja a hasznos társadalmi-környezeti ügyeket képviselő nonprofit szervezetek munkáját. A nonprofitok sokkal inkább ki vannak téve a külső forrásoknak, externáliáknak – például az adományozóiknak, az állami, önkormányzati és európai uniós forrásoknak, az önkénteseik rendelkezésre állásának –, mint a forprofitok, ami kedvezőtlen feltételek mellett – gondoljunk csak az elmúlt években tapasztalható erős inflációs nyomásra – rendkívül negatívan befolyásolhatja a működésüket. Ezen a kiszolgáltatott helyzeten segíthet a korszerű IT-megoldások rendszerbe állítása, hiszen ezek a rendszerek: Jelentősen javíthatják, erősíthetik a szervezeti kultúrát (pl.: digitális kérdőívek, adatgyűjtés segítségével) Megkönnyíthetik a menedzsmentet és a munkaszervezést (pl.: az olyan csoportmunka-platformok, dokumentum- és projektmenedzsment eszközök használatával, mint a Slack, a Trello, a Google Workspace, a Dropbox vagy a Onedrive) Hatékonyabb, gördülékenyebb belső kommunikációt szavatolnak (Teams, Skype, Google Meet, Zoom, Calendly stb.) A közösségi média-megoldások, online tartalomszerkesztő- és publikáló felületek (mint pl.: a WordPress), hírlevél-küldő alkalmazások segítségével jelentősen javíthatják a külső kommunikációt A titkosított felhőalapú megoldások segítségével biztonságosabbá tehetik az érzékeny adatok kezelését Leegyszerűsíthetik a pénzügyi folyamatokat és a szerződések hitelesítését, kezelését Hatékonyabb fundraising-tevékenységet tesznek lehetővé Megannyi kézzelfogható, könnyen átlátható előny: ennek ellenére – ahogy a vonatkozó kutatásokból is kiderül – Magyarországon csak kevés nonprofit szervezet él a digitalizáció nyújtotta lehetőségekkel. Hogy miért? A pénz – pontosabban a pénz hiánya – miatt; legalábbis a megkérdezett szervezetek vezetőinek többsége ezt hozza fel fő érvként. A kulcsszó: takarékos fejlesztés Nyomós érv – de érdemes megvizsgálnunk, hogy valójában mennyire megalapozott. Tény, hogy az informatikai fejlesztések jó része költségigényes: az infrastruktúra bővítése (pl.: új számítógépek, okostelefonok, hálózati eszközök beszerzése), a drága előfizetéses szoftverek licenceinek megváltása, a profi informatikai szolgáltatások (pl.: a CRM-rendszerek) díja valóban jelentős összegeket emészthet fel. De az is tény, hogy ezekre a termékekre és szolgáltatásokra elsősorban a jelentős munkavállalói tömeget, szerződéses partnereket, beszállítói láncokat megmozgató, számtalan összetett vállalatmenedzsment-folyamatot összefogni kénytelen forprofit nagyvállalatoknak van szüksége; az olyan, jellemzően kisebb és épp ezért rugalmasabban irányítható szervezetek, mint a nonprofitok, ingyenesen vagy rendkívül kedvezményes áron elérhető megoldásokkal is kiválthatják őket. Okos fejlesztéssel nagymértékben áramvonalasítható, hatékonyabbá tehető ezeknek a szervezeteknek a működése. Erre a témakörre már külön buzzword is született: ez a “frugal innovation” (takarékos fejlesztés), amelynek lényege, hogy az erőforráshiányos szervezetek számára is elérhetővé tegye a folyton fejlődő informatikai megoldások előnyeit. Megfizethető innováció A frugal innovation lényege, hogy költséghatékony módszerekkel tegye versenyképessé a szervezeteket. “A frugal tech megfizethetővé teszi az innovációt” – írja a 2023-as Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF) online fórumában publikált cikkében Phil Rowley, az OMG UK médiavállalat jövőkutatással foglalkozó üzletágának vezetője, aki az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) 2014-es Mars-expedícióját hozza fel példaként (talán nem véletlen, hogy a takarékos fejlesztésre külön hindi szó is van: “jugaad”), amely a NASA hasonló küldetésének töredékébe (671 millió dollár helyett csak 74 millió dollárba) került, nem kis részben azért, mert az ISRO számos újrahasznosított technológiát vetett be a misszió során. Rowley szerint a jugaad-szemlélet három alapvetése: A laterális gondolkodásmód: a fennálló problémára adott formabontó, kreatív válaszok megtalálása Az újrafelhasználás, újrakombinálás és reciklálás: a rendelkezésre álló technológia, ötletek és megoldások “átvariálása” úgy, hogy az aktuális problémákra is megoldást nyújtsanak És a tudásmegosztás: a szervezetek közötti tapasztalatok megosztása, és az egyes területek szakértőinek megszólítása, bevonása “Földtől elrugaszkodott gondolkodás” – mondhatnánk az indiai Mars-szondára gondolva; de valójában korántsem az, hiszen az ISRO által alkalmazott fejlesztési filozófiát a szűkös költségvetésből gazdálkodó nonprofit szervezetek is remekül hasznosíthatják. Nem minden pénzkérdés A digitalizáció számos olyan problémára megoldást jelenthet, amelyek jelentősen megnehezítik a nonprofit szervezetek életét. A technológiai megoldások révén a szervezetek időt, erőforrásokat és pénzt takaríthatnak meg, potenciális új donorokat, adományozókat, önkénteseket találhatnak, és hatékonyabban kommunikálhatnak a célcsoportjaikkal is. Az alábbiakban szeretnénk bemutatni néhány olyan rendkívül hatékony, komoly versenyelőnyöket kínáló szolgáltatást, amelyek ingyenesen vagy kedvezményes áron hozzáférhetők a civilek számára. A Számlázz.hu a magyarországi nonprofit szervezetek számára ingyenesen elérhetővé tette profi szolgáltatáscsomagját, benne a QUICK pénzügyi alkalmazást is, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók egy helyen, egyetlen online felületen keresztül kezeljék a számláikat, az utalásaikat, a szállítói és vevői kintlévőségeiket, valamint a bér- és adófizetési kötelezettségeiket. A felhőalapú CRM-szoftvereket (ügyfélkapcsolat-kezelő rendszereket) fejlesztő Salesforce térítésmentes megoldásokat kínál a nonprofitoknak. Nemcsak a cég “fapados” CRM-rendszeréhez férhetnek hozzá, hanem azokhoz az MI-alapú analitikai megoldásokhoz is, amelyek a donoradatbázisok elemzésével rendkívül hatékonnyá tehetik az adománygyűjtést, fundraisinget. A sokak által kedvelt csoportmunka-alkalmazást, a Trellót fejlesztő Atlassian 75 százalékos kedvezményt nyújt a kormányok által nem támogatott, kereskedelmi tevékenységet nem végző, politikailag nem elkötelezett nonprofitoknak. A világ egyik legnépszerűbb üzleti kommunikációs, ill. csoportmunka-palformját üzemeltető Slack az Atlassianhez hasonló feltételek mellett ingyenesen, vagy igen jelentős (85 százalékos) kedvezménnyel kínálja felhő-alapú szoftvereit az akkreditált nonprofit szervezeteknek. Az online űrlapok, digitális kérdőívek fejlesztésével foglalkozó Typeform szintén jelentős (40-50 százalékos) kedvezménnyel támogatja a nonprofit szervezeteket. (Ezeket a kedvezményeket egyébként a civilek mellett a diákok és a pedagógusok is igénybe vehetik.) A világ legnagyobb online üzleti közösségi hálózata, a Linkedin ingyenes illetve rendkívül kedvező áron kínált szolgáltatásokkal várja a nonprofitokat. A cég megoldásai a kapcsolattartáson és kommunikáción kívül az új munkavállalók toborzását, a továbbképzéseket, tudás- és képességfejlesztést, a fundraisinget és a márkaépítést is hatékonyan támogatják. A Magyarországon a NIOK partnereként működő Techsoup fejlesztési programja keretében rendkívül kedvezményes áron kínálja olyan nagynevű gyártók termékeit a nonprofitoknak, mint az Adobe, a Microsoft, az Intuit, a Cisco vagy a HP. A cég az IT-infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges tudással, és olcsón beszerezhető felújított informatikai eszközökkel – laptopokkal, tabletekkel, okostelefonokkal is segíti a fenntartható társadalom kialakításáért dolgozó szervezeteket. Ahogy a fenti példák is mutatják, a nonprofit szervezeteknek nem kell feltétlenül komoly költségekbe verniük magukat ahhoz, hogy a legújabb technológiai fejlesztések segítségével fenntarthatóbbá és hatékonyabbá tegyék a működésüket. Elegendő, ha kreatív és átgondolt módon közelítenek a problémákhoz, és a "forprofit világból" átemelt vállalkozói attitűddel, egy jól kidolgozott, hosszútávú és skálázható megoldásokat hadrendbe állító stratégia mentén menedzselik a szervezetük működését.

Scale Impact Nonprofit Kft.

SZÉKHELY:
1038 Budapest, Temes utca 11. E. ép. 1.

ADÓSZÁM:
29306972-2-41

TELEFONSZÁM:
+36 30 587 9054

EMAIL:
info@scaleimpact.hu

2024 © Hello Nonprofit | adatkezelés |

Powered by Scale Impact Kft.

Made with by WPViking Agency

Kiemelt támogatónk

Támogatóink