Zöld kezdeményezésekkel a cégek elégedettebbé és lojálisabbá tehetik a munkavállalóikat

Az irodai energiatakarékossági programok bevezetésétől a home office munka támogatásán át a faültetésig a vállalatok nagyon sok mindent tehetnek azért, hogy fenntarthatóbbá tegyék a mindennapi működésüket. Ezek a programok jó hatással vannak a munkavállalók közérzetére és moráljára is; az előremutató külföldi példák mellett hazai jógyakorlatokról is beszámolhatunk.   

A kutatások szerint a vállalti munkakörnyezet és munkavégzés zöldítése, illetve a munkatársak bevonásával indított zöld programok jelentősen erősíthetik a munkavállalói elégedettséget, lojalitást, és a cégek rekrutációs potenciálját is növelhetik. A fenntartható működés lehet a vállalatok egyik HR-csodafegyvere: az energiatakarékos irodáktól a faültetésig számos olyan eszköz van, amely amellett, hogy javíthatja a szervezetek “környezettudatos imázsát”, a dolgozóik közérzetére, hangulatára is jó hatással van, és vonzóbbá teheti őket a potenciális munkavállalók körében.

A Fast Company több külföldi kis- és nagyvállalat cégvezetőinek bevonásával készült összeállításában annak járt utána, milyen környezettudatos kezdeményezésekkel igyekeznek a cégek fenntarthatóbbá tenni a működésüket – és milyen visszhangja van ezeknek a programjaiknak a munkavállalóik körében. A portál “mini-esettanulmányait” néhány hazai példával mi is megtoldottuk: ahogy ezek a jógyakorlatok is bizonyítják, a fenntartható működés nem a gazdag külföldi cégek úri huncutsága csupán.

Kis változtatásokkal is nagy változásokat lehet elérni

A tehetséges új munkavállalók felkutatásával, HR-konzultációval és globális munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Airswift a grandiózus gesztusok helyett “kis zöld változtatásokkal” igyekszik fenntarthatóbbá tenni a mindennapi működését. Olyan intézkedésekkel, amelyek nem kívánnak nagyobb reformokat, átállásokat, de összeadódva megsokszorozódik a hatásuk, és így nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a cég környezettudatosabban, energiatakarékosabban és – nem mellesleg – költséghatékonyabban működjön. Az Airswift munkatársai a “digital first” megközelítés jegyében szinte minden dokumentumot digitális formában tárolnak és osztanak meg egymással, illetve az ügyfeleikkel. Csak azokat az anyagokat – például egyes szerződéseket – nyomtatják ki, amelyekből mindenképpen papíralapú kópiára van szükség. A cég HR-vezetői igyekeznek arra ösztönözni a munkatársaikat, hogy mindig kikapcsolják azokat a berendezéseket, amelyeket épp nem használnak: ezzel is jelentős energiafelhasználás takarítható meg. A munkavállalók rendszeres havi tömegközlekedési támogatást is kapnak, arra ösztönözve őket, hogy az autó helyett a környezetkímélőbb utazási lehetőségeket válasszák. A cég a hibrid munkavégzést is támogatja, mint mondják, ha csak azok a dolgozók mennek be az irodába, akiknek mindenképpen muszáj, az nagyban csökkentheti a közlekedéssel együtt járó karbollábnyomukat és az irodai erőforrások használatát.

“A munkavállalóink nagyon pozitívan reagáltak ezekre a változtatásokra. Olyannyira, hogy számos változtatást ők maguk javasoltak; miközben az is nagyban hozzájárul a házon belüli zöld kezdeményezéseink sikeréhez, hogy azok jó része a munkatársaink életét is egyszerűbbé teszi, rugalmasabb munkavégzést tesz lehetővé, és pénzt takaríthat meg a számukra” – írja Rob Boyle, az Airsvift marketingigazgatója.

A Tenessee Állambeli Franklinben működő Cool Springs Chiropractic az újrahasznosítást tűzte zászlajára. “Olyan »mindent bele« reciklálási programot indítottunk, amely nagyban hozzájárul a cég és a munkavállalói által termelt hulladék csökkentéséhez és a környezetbarát erőforrások hasznosításához – írja Dr. Peter Hinz csontkovács, a cég alapítója. – Ez nagyon jól illeszkedik a filozófiánkhoz, azon vagyunk, hogy a »wellness érzést« az emberek mellett a bolygóra is kiterjesszük.”

Hinz azt mondja, a cég valamennyi munkavállalója lelkesen csatlakozott a programhoz. “Fantasztikusan jó hatással volt a csapatszellemre. Megerősítette bennünk az összetartozás élményét, hogy együtt tehetünk a környezet megóvásáért.”

Üzleti modellből is lehet zöld kezdeményezés

Az okosotthon- és okosiroda-rendszerek fejlesztésével és forgalmazásával foglalkozó Daisy remek példa arra, hogy egy cég komoly bevételt termelő üzleti modelljéből is lehet a munkavállalói integritást és összetartást megerősítő zöld iniciatíva. A vállalat többek között okos energiamenedzsment-rendszereket fejleszt, amelyek lehetővé teszik a háztartások és irodák energiafelhasználásának optimalizálását – és ezzel a karbonlábnyomuk csökkentését.

“Ennek a rendszernek a bevezetése pozitív hatással volt a csapatunk cég iránti elköteleződésére és moráljára nézve. A munkatársaink büszkék arra, hogy a munkájuk nagyban hozzájárul a fenntartható életmód széleskörű meghonosításáshoz. Amióta elindítottuk a programot, jelentősen nőtt a munkavállalói elégedettség és csökkent a fluktuáció – köszönhetően annak, hogy a dolgozóink könnyen magukévá tudják tenni a Daisy innovációval és környezeti felelősségvállalással kapcsolatos értékeit” – érvel Hatan Kappler, a cég ügyvezetője.

A szakember hangsúlyozza: az okos energiamenedzsment program bevezetése a munkaadói pozíciójukra is jó hatással volt. “Amióta az álláshirdetésekben és az interjúk során is hangsúlyozzuk a zöld elkötelezettségünket, huszonöt százalékkal többen jelentkeznek hozzánk.”

A Daisyhez hasonlóan a dokumentumszkenneléssel és menedzsmenttel foglalkozó platform, az iScanner is az üzleti modelljén keresztül tudja megszólítani, motiválni a meglévő és reménybeli munkavállalóit. A cég új “Eco-Achievement” programja nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a felhasználói kevesebb papírt fogyasszanak, az általuk fejlesztett alkalmazás folyamatosan monitorozza, hogy a dokumentumaik beszkennelésével és a digitális kópiák megosztásával az ügyfeleik milyen mértékben járulnak hozzá az erdők megóvásához.

“Az Eco Achievement program bevezetése nagyban erősítette a csapatszellemet és a dolgozói elkötelezettséget. Az ügyfél-elkötelezettségre is jó hatással volt, hiszen lehetővé tette, hogy a felhasználóink nyomon kövessék, milyen pozitív hatással van a termékünk használata a környezetünkre” – mondja Marina Alekseichik, az iScanner termékmenedzsere.

Ültess egy fát a fenntartható jövőért!

A munkavállalói és ügyfél-elégedettséget erősítő zöld kezdeményezésekből szerencsére Magyarországon sincs hiány. A K&H Bank például 2022-ben indult programja keretében a 10 millió Fa Alapítvánnyal közösen országszerte 555 fát és 1110 cserjét ültetett el száz oktatási intézmény udvarán, programjuk a gyermeke környezettudatos neveléséhez is nagyban hozzájárult. “A klímavészhelyzet egyre több céget ébreszt rá, hogy felelőssége van a részét kivenni a természetben zajló káros folyamatok megállításából, a helyzet azonnali javításából. Ezekkel a progresszív és az emberiség jövőjét felelősen szemlélő cégekkel működünk szívesen együtt, ilyen partnerünk a K&H is, amely komoly figyelmet fordít a fenntarthatóságra”– mondta a program kapcsán Bojár Iván András, a 10 millió Fa Alapítvány alapítója.

A MagNet Bank 1 ügyfél = 1 fa programja keretében minden ügyfele nevében elültet egy-egy facsemetét. 2022 év végéig az Erdőmentők Alapítvány segítségével összesen 60 ezer csemetét plántáltak el, és vállalták, hogy az ügyfélkörük növekedésével összhangban az idei év végéig további 17 500 fát ültetnek majd el. A cég az erdészeti szakemberek ajánlásainak megfelelően vegyes fajtájú “elegyes erdőket” telepít: a kocsányos tölgytől a vadgyümölcsfákon át a juharig számos különféle palántát ültettek ki az Ócsai Tájvédelmi Körzet, az Ipoly-völgye, Nagykőrösi Pusztai Tölgyesek védett állami területein és a Bajonyerdő Zrt. erdeiben.

Hasonló cikkek

#Biodiverzitás #Jógyakorlatok #Környezeti ügyek #Sikersztorik #Vállalatoknak

Mindennapi kenyerünket – Magyar gazdák, molnárok és pékek összefogása újíthatja meg a gabonatermesztést Európában?

Az ESSRG nevű hazai nonprofit dokumentumfilmjéből kiderül, hogyan lehetne a hagyományos, nagy szárazságtűrő fajtákra és a rövid, személyes kapcsolatokra is építő ellátási láncokra alapozva fenntarthatóbbá tenni a mezőgazdaságot. Az Environmental Social Science Group (ESSRG) nevű, transzdiszciplináris – szociológiai, történeti és gazdasági – megközelítésű, a társadalmi igazságossággal és az ökológiai fenntarthatósággal kapcsolatos kutatásokkal foglalkozó magyar nonprofit nemrég tette közzé az “Élő kenyér” (True Bread) című félórás dokumentumfilmet. A filmben hazai biogazdálkodók és termelők, köztük gabonatermesztők, molnárok és pékek informális közösségét mutatják be: egy olyan csapatot, amelynek célja, hogy a nagyipari mezőgazdaságban használt vegyszerek – műtrágyák, növényvédőszerek – és az élelmiszeriparban alkalmazott adalékanyagok nélkül állítsanak elő egészséges és magas minőségű kenyeret, pékárukat. https://www.youtube.com/watch?v=XcR4U4fqd7M&t=1260s Az ESSRG filmjéből kiderül: a jövő fenntartható mezőgazdaságában kiemelt szerepet játszanak majd a rövid és lokális beszállítói láncok és az olyan szárazság- és kártevőtűrő “alternatív gabonafajták”, amelyek korábban hosszú évszázadokig a hagyományos, mai szóhasználattal “bio” mezőgazdasági termelés alapját képezték. A kenyér élettörténete Az Élő kenyér főszereplői azok a magyar gazdák, malomipari szakemberek és pékek, akik afféle “grassroots kezdeményezésként” felépítették a saját, a kenyér szeretetére, a fenntartható életmód iránti elkötelezettségre, a mezőgazdaság régóta gyűlő hagyományaira és tapasztalataira, valamint a legmodernebb külföldi jógyakorlatokra építő termelői hálózatukat. Az ESSRG szakértői kiemelik: az “alternatív gabonák” világszerte egyre fontosabbá válnak, ahogy a termelők és a fogyasztók is egyre inkább a biodirárzitást támogató, organikus és agroökológiai módszerekkel készült termékek felé fordulnak. A magyar termelők által létrehozott networkhöz hasonló társulások nagy előnye az is, hogy transzparenssé teszik a termelés és a feldolgozás folyamatát. “Ennek a kenyérnek az élettörténetét a születéstől a megevésig ismerjük” – fogalmazott Mendik Bálint, az Aranykéz utcai Pipacs pékség alapítója, a film egyik szereplője. Egyre fontosabb szerephez jutnak a territoriális hálózatok AZ ESSRG a RADIANT és a COACH projekt keretében a COVID19 járvány kirobbanása óta foglalkozik az Európai Unión belül működő kooperatív és dinamikus agrár-élelmiszerhálózatok kutatásával; ezen projektek keretében készült el az Élő kenyér című dokumentumfilm is. A kutatók igyekeztek felmérni, hogyan működnek a lokális élelmiszerláncok és beszállítói hálóztatok az EU-ban, nyomon követték, milyen gazdálkodási és gyártási metódusokat használnak, és hogyan alakul az így előállított, a közvélekedés szerint "drága bio-élelmiszereknek” az ára. Mint elemzésükben írják, a pandémia ideje alatt a globális ellátási láncok zavara miatt kiemelt jelentőséget kaptak a helyben termelt élelmiszerek – aminek fogyasztói szokásokra gyakorolt hatásai a mai napig érezhető. “A friss, tápanyagokban gazdag, ökológiailag fenntartható módon megtermelt, a helyi étkezési kultúrába illeszkedő, de mégis megfizethető árú élelmiszerek egyre inkább a territoriális élelmiszer-rendszerek részévé válnak, annak ellenére is, hogy az infrastruktúra-fejlesztéssel és döntéshozatallal foglalkozó szervezetek továbbra sem fordítanak kellő figyelmet rájuk” – írják az ARC 2020 oldalán megjelent jelentésükben.
#Vállalatoknak

Rekordösszeget fektet az EU a fenntartható közlekedésbe

A hétmilliárd eurós keretből a “fenntartható, biztonságos és okos” közlekedést lehetővé tevő infrastruktúra fejlesztését támogatják: köztük a nemzetközi vasútvonalakét, a vízi utakét, azt egységes légiirányításét és az Európát Ukrajnával összekötő “szolidaritási folyosókét”. Az Európai Bizottság (EB) júniusban jelentette be, hogy a Connecting Europe Favility (CEF) program keretében hétmilliárd eurós rekordordtámogatásbt biztosít a fenntartható közlekedést lehetővé tévő infrastruktúra – így a nemzetközi vasútvonalak, vízi utak és kikötők – fejlesztésére – írja az ESG News. A keretből olyan beruházásokat finanszíroznak majd, mint az Észtországot, Lettországot és Litvániát összekötő, Finnország és Lengyelország felé is nyitott 870 kilométer hosszú Rail Baltica, vagy a Lyon és Torinó közötti nagysebességű vasútvonal, vagy a Németországot Dániával összekötő Fehnmarbelt-alagút kiépítése. A hétmilliárd eurós összegből összesen 134 különféle projektet támogatnak. Az összeg 83 százalékát szigorúan “klímabarát” beruházásokra, azon belül is elsősorban vasúti fejlesztésekre fordítják. A maradékot írországi, spanyolországi, hollandiai, németországi, máltai és litvániai tengeri kikötők bővítésére, korszerűsítésére, valamint a kontinensen belüli vízi utak fejlesztésére szánják. A támogatásból jut a közúti közlekedés modernizálására is, az uniós együttműködéssel megvalósuló intelligens közlekedési rendszerek (Intelligent Transport Systems – ITS) felállítása mellett új, biztonságos parkoló övezeteket is kialakítanak majd. A projekt keretében az EB a hatékonyabb légirányítást és így energiatakarékosabb légi közlekedést lehetővé tévő “Egységes Európai Égbolt” (Single European Sky) programot is fejleszteni szeretné. Ahogy az Európai Unió (EU) és Ukrajna közötti kereskedést lehetővé tévő Szolidaritási Folyosók (Solidarity Lanes) megerősítését is, amelynek keretében összekötnék az ukrán vasútvonalakat az EU-n belüli hálózattal. A projekt az EU fenntarthatósági törekvéseit megvalósító European Green Deal része.
#Környezeti ügyek #Környezetszennyezés

Ha a jövő üzleti vezetőin múlna, a kritikus határérték alatt tudnánk tartani a globális felmelegedés mértékét

Idén májusban százötven, a világ kilenc vezető üzleti iskolájából érkezett hallgató részvételével rendezték meg az év végi bakui COP29 klímakonferenciát “lemodellező” klímastratégiai szerepjátékot a budapesti Corvinus Egyetemen. A szimuláció érdekes tanulságokkal szolgált: úgy fest, ha a jövő szakemberein múlna, elkerülhetnénk a mindannyiunkat fenyegető klímakatasztrófát. Idén májusban közel százötven nemzetközi hallgató részvételével rendezték meg a Budapesti Corvinus Egyetemen a CEMS Model UNFCCC klímastratégiai szerepjátékot, amelynek keretében a résztvevő diákok az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményét (United Nations Framework Convention on Climate Change – UNFCCC) aláíró 53 országot, illetve négy civil szervezetet képviselve modellezték a COP 29 klímakonferenciát, amelyet az azerbajdzsáni Bakuban tartanak majd az idei év végén.  Fotó: Polgár-Podonyi Krisztina A budapesti rendezvényt Dr. Botos Barbara, az Energiaügyi Minisztérium Európai Uniós Ügyekért és Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkárságának  klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagykövete nyitotta meg, aki beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás elleni harcban minden nemzetnek közös felelősséget kell vállalnia, szem előtt tartva a gazdasági növekedés fenntartható határait. Botos Barbara (Fotó: Bielik István) Az utazó nagykövet szerint a klímaváltozást befolyásoló döntéseket alapvetően gazdasági érdekek mozgatják. Konszenzus csak minden érintett fél számára elfogadható kompromisszumok révén jöhet létre; a bakui COP29 pedig várhatóan a pénzügyi vállalások miatt lehet majd fontos. Mint mondta, az országok kibocsátás-csökkentéssel kapcsolatos vállalásai még messze vannak attól, ami a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5°C alatt tartásához szükséges lenne, pedig – mivel a következő öt év döntései határozzák meg a következő ezer év klimatikus viszonyainak alakulását – fontos lenne, hogy minél inkább visszafogjuk az ember által okozott felmelegedést. A tavaly Dubaiban elfogadott célok között szerepel a megújuló áramtermelési kapacitások megtriplázása (négyezer helyett 12 000 terrawattra), és 2030-ig az energiahatékonyság megduplázása, nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy mindezt csak a szociális szempontok figyelembe vételével lehet fenntarthatóan megoldani, ezért a döntéseknél figyelembe kell vennünk az energiaátmenet szociális vetületeit, köztük a munkanélküliség alakulását is. (A fosszilis erőforrások kitermelésének csökkentése például csak Brazíliában több millió bányászt és a családtagjaikat érintheti, ezért fontos, hogy átképzésekkel, új munkahelyek, karrierlehetőségek biztosításával segítsük őket – a szerk.).  Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását globálisan évi két tonna/fő szintre kellene szorítanunk, hogy tartani tudjuk az 1,5°C-os célkitűzést. Magyarország jelenlegi éves ÜHG-kibocsátása fejenként hat tonna, az Egyesült Királyságé 17 tonna, az Egyesült Arab Emírségeké pedig ötven tonna – miközben az afrikai kontinens átlaga alig 0,2 tonna. A Corvinuson rendezett szimuláció egy innovatív, kilenc európai egyetem részvételével rendezett kurzus záróeseménye volt. A kurzust a CEMS (The Global Alliance in Management Education) Master in International Management mesterképzés keretében rendezték meg. A résztvevő hallgatók átfogó ismereteket szerezhettek a klímaváltozásról, az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményének működéséről, a tárgyalásokat meghatározó szempontokról, érdekekről és formai keretekről. A kurzus magyar vezetői, Dr. Zsóka Ágnes akadémiai fejlesztésekért felelős rektorhelyettes és Dr. Széchy Anna egyetemi docens kiemelték: a Budapesti Corvinus Egyetemen a fenntarthatósági és környezet-gazdaságtani, valamint környezetpolitikai témák oktatása Dr. Kerekes Sándor kezdeményezésének köszönhetően már a kilencvenes években a közgazdaságtani és üzleti képzés részévé vált.  Fotó: Bielik István A CEMS vezető üzleti iskolák, multinacionális vállalatok és civil szervezetek globális szövetsége, amely közös nemzetközi menedzsment-mesterképzést is indított. A budapesti rendezvényre kilenc egyetemről – Budapestről, Barcelonából, Bergenből, Rotterdamból, Varsóból, Stockholmból, Dublinból, Kölnből és St. Gallenből – érkeztek küldöttségek; a hallgatók feladatát különösen izgalmassá tette, hogy nem a saját országuk színeiben kellett részt venniük a szimulációban: egy Írországban mesterképzését végző indiai hallgató például Brazíliát képviselte, egy lengyel egyetemen tanuló japán diák Németországot, egy spanyol egyetem képzésén résztvevő chilei fiatal pedig Oroszországot. A szimulált tárgyalások során a hallgatók feladata az volt, hogy személyes elkötelezettségüket félretéve érveljenek a rájuk kiosztott országok fosszilis tüzelőanyagok kitermelésével és felhasználásával kapcsolatos nézőpontja és politikája mellett. Fotó: Bielik István A  COP elnökségét két volt hallgató, Adele Grundmann (South Pole - vezető fenntarthatósági tanácsadó, Németország) és Weza Bombo (EY – fenntarthatósági tanácsadó, Africa Association – alapító és elnök, Svájc) képviselte. Grundmann hangsúlyozta: mivel a kormányokkal sokszor a velük együtt dolgozó szakértőket is lecserélik a választások után, a klímaváltozás elleni harc kulcstényezője az üzleti szereplők bevonása lehet.  Fotó: Bielik István A Climate Action Tracker tavaly decemberi adatai szerint a 2023-as évet 1,3°C melegedéssel zártuk. Azt, hogy a Párizsi Egyezményben kitűzött 1,5°C-hoz képest milyen elköteleződést ért el a CEMS delegáció ebben a tanévben, a tizennyolc oldalas záródokumentum gyors elemzését követően Dr. Steve Kennedy egyetemi docens (Rotterdam School of Management, Erasmus University) értékelte. A professzor kiemelte: a valós egyezményekhez képest a hallgatók sokkal több erőteljes, kötelező vállalást jelentő terminológiát alkalmaztak. Ugyan a fosszilis tüzelőanyagok tekintetében kissé elmaradt a hétvégi konszenzus a korábbi COP eredményekhez viszonyítva, és a megújuló energiák tekintetében is valamivel ambiciózusabb célkitűzésekre van szükség az 1,5°C-os cél eléréséhez, a kibocsátás-csökkentés terén viszont kimagaslóak voltak a szimulált eredmények a dubaji COP28 képest.