david.imre

#ESG #Vállalatoknak

”A cégeknek saját, jól felfogott érdekük a fenntartható működés” – Interjú Lévai Gábor fenntarthatósági menedzserrel, a Scale Impact társalapítójával

Az EP idén fogadta el a cégek fenntarthatósági jelentéstételével kapcsolatos CSRD-irányelvet. A szabályozás, ha kis döccenőkkel is, de a hazai jogalkalmazásba is beépült: az új jogszabályok a fejlesztésektől a hitelezésig számos üzleti működési területre hatással lesznek. Az Európai Parlament (EP) 2024-ben fogadta el a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvet (Corporate Sustainability Reporting Directive – CSRD). Az ESG témához kapcsolódó új ajánlás jelentősen kiterjesztette a jelentéstételre kötelezett cégek körét, és azt, hogy milyen tevékenységekre, területekre vonatkozó adatokat kell nyilvánosságra hozniuk a riportjaikban. “Az Európai Unió vonatkozó direktívái kötelező érvényűek, de az egyes országok testreszabottan ültethetik át azokat a saját jogalkalmazásukba – magyarázza Lévai Gábor, a fenntarthatósági menedzserek képzésével foglalkozó GB Academy és a Scale Impact társalapítója. – Magyarország esetében viszonylag kicsi a törvényhozók, jogalkalmazók mozgástere – hiszen ez egy nagyon nyitott piac, és a nagy, nemzetközi cégek itt működő leányvállalatainak, beszállítóinak általában úgy kell alkalmazniuk ezeket az ajánlásokat, ahogy az anyavállalat elvárja tőlük.” A hazai ESG törvény három szakaszban terjeszti ki a CSRD-szabályozást a Magyarországon működő cégekre: 2024. január 1-től a jelenleg az irányelv “elődje”, a nem pénzügyi jelentéstételről szóló NFRD hatálya alá eső, ötszáz főnél több munkavállalót foglalkoztató, 2025. január 1-től az NFRD hatálya alá jelenleg nem tartozó, 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató és/vagy 40 millió euró éves árbevételű, illetve 20 millió eurónál nagyobb értékű eszközállománnyal bíró nagyvállalatoknak, 2026. január 1-től pedig a tőzsdén jegyzet kis- és középvállalkozásoknak (KKV-k) is adaptálniuk kell az új direktívát. “A kisebb cégek esetében ez akkor is kötelező, ha egy a hazai törvények alapján jelentéstételre kötelezett cég adatot kér tőlük, vagy egy olyan nagyvállalat beszállítóiként, alvállalkozóiként működnek, amely a saját anyaországa vonatkozó jogszabályainak értelmében köteles beszámolót tenni – mondja Lévai Gábor. – A német nagyvállalatok partnereinek például különösen szigorú feltételeknek kell megfelelniük, ott külön törvényben szabályozzák a beszállítókkal kapcsolatos elvárásokat. Várható, hogy ilyen közvetett módon sok, a CSRD-törvény hatálya alá egyébként nem tartozó KKV-hoz is begyűrűzik majd ez a szabályozási hatás.” ”A jogalkotó bízik abban, hogy a vállalatok vezetői tudják, üzleti szempontból is érdekük, hogy környezet- és társadalomtudatos módon működjenek” A fenntarthatósági szakember hangsúlyozza: a CSRD-irányelv csak arra tesz kötelező érvényű ajánlásokat, hogy milyen adatokat és összefüggéseket kell közzétenniük az érintett vállalatoknak, minőségi követelményeket nem határoz meg. “Tulajdonképpen szabványosítja a riportolást; azt nem írja elő, hogy egy cégnek milyen mértékben kell csökkentenie a karbonlábnyomát, mit kell tennie az energiafelhasználása vagy vízfogyasztása visszafogása érdekében, hogyan kell bánnia a munkavállalóival – fejtegeti. – A jogalkotásnak ez a szakasza a transzparenciára, adatok hozzáférhetőségére fókuszál” Lévai kiemeli: az ügyfelek és a potenciális munkavállalók mellett a befektetők és finanszírozók számára is egyre fontosabb, hogy a cégek reziliensen, a környezeti és társadalmi folyamatok jelentette lehetséges kockázatokat és egyben a stakeholderek érdekeit figyelembe véve működjenek "Az ESG és a CSRD betűszavak mögötti szabályozás tulajdonképpen azoknak az adatoknak az átláthatóvá, transzparenssé tételét célozza meg, amelyek alapján egy hitelező, egy befektető, vagy akár egy ügyfél felmérheti, mennyire jövőálló egy vállalat, milyen hatással vannak a működésére a társadalmi, környezeti problémák, illetve hogyan befolyásolja a társadalmi és környezeti viszonyokat a működése – fogalmaz a szakember. – Ezek kockázatelemzési keretrendszerek: ma már nem elég, ha egy cég a pénzügyi beszámolójában leírja, milyen financiális helyzetben van, a fenntarthatóságával kapcsolatos adatokat is közölnie kell. Az ESG és a CSRD fontos eszközök; a jelentéstételre kötelezett szervezetek számára is azok, hiszen nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy felmérjék, és konkrét akciótervek mentén kezeljék a felmerülő kockázatokat.” A cél, hogy 2050-re Európa legyen a világ “legzöldebb kontinense” A CSRD irányelv mentén az EU törvényalkotói konkrét szabályokat is létrehoztak: ezek az úgynevezett európai fenntarthatósági jelentéstételi szabványok (European Sustainability Reporting Standards – ESRS); a keretrendszer célja, hogy meghatározza, az egyes környezeti fenntarthatósággal, társadalmi felelősségvállalással és vállalatirányítással kapcsolatos területeken milyen mutatószámokat kell figyelembe venniük, milyen tartalmi információkat kell közölniük a vállalatoknak. "A CSRD általánosságban fogalmazza meg, hogy hogyan kell riportálmi, az ESRS pedig témákra lebontva konkretizálja a kapcsolódó szabványokat. Eddig tizenkét témában jelentek meg ilyen szabványok: a biodiverzitástól a munkavállalókkal kapcsolatos követelményeken át a cég tevékenységének fogyasztókra gyakorolt hatásáig” – mondja Lévai. A cégek működését az ESG és a CSRD mellett a 2021-ben elfogadott Taxonómia rendelete is minősíti. “Az EU Green Deal nevű vállalásának keretében szeretné elérni, hogy 2050-re Európa legyen a világ »legzöldebb kontinense« – magyarázza Lévai. – A Taxonómia rendelet e cél elérésének egyik fontos eszköze: hat fenntarthatósági célterületet – az éghajlatváltozás mérséklése, az éghajlatváltozáshoz való adaptáció, a környezetszennyezés megelőzése és csökkentése, a körforgásos gazdaságra való átállás, a víz- és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme, valamint a biológiai sokszínűség és az ökoszisztémák védelme, helyreállítása –, illetve az azokhoz tartozó kritériumokat fogalmaz meg, és szigorúan kiköti, hogy egy vállalat csak akkor kaphat zöld minősítést, ha a fenti célterületek közül legalább egynek megfelel, és a többit sem sérti a tevékenysége.” Mint mondja, a Taxonómia rendelet is adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. “A pénzügyi intézményeknek kötelező a finanszírozási tevékenységükhöz, például a hitelezéshez kapcsolódóan ilyen adatokat begyűjteniük azoktól a vállalatoktól, amelyek hitelkérelemmel fordulnak hozzájuk. Az EU ilyen közvetett módon is igyekszik ösztönözni a a bankokat, hogy csak olyan projekteket finanszírozzanak, amelyek segítik a zöld átállást.“ A Taxonómia rendeletben meghatározott kritériumokat ma már minden nagyobb beruházás elbírálásánál figyelembe veszik a pénzintézetek. "Ez a cégeknek is érdekük, hiszem bizonyos konstrukciókban kedvezőbb feltételekkel juthatnak forrásokhoz, ha a pénzt zöld fejlesztésekre fordítják – húzza alá Lévai Gábor. – Ráadásul a környezetkárosító projekteket szankcionálhatják is a bankok, akár el is utasíthatják a hitelkérelmeket, ha úgy ítélik meg, hogy a kérelmező nem teljesíti a fenntartható működésre vonatkozó feltételeket.” A szakember hozzáteszi: a szabályozó pozitív ösztönzőket is beépített a rendszerbe. “A »carrots and sticks« szemlélet érvényesül, a környezettudatos cégeket kedvező kamatozású »zöld hitelekkel« és zöld kötvénykibocsátásokkal honorálják.” ”Egy vállalat környezeti és társadalmi szempontból is felelős, fenntartható pályára állítása komoly kihívást jelent” Az EU ESG-vel és CSRD-vel kapcsolatos direktíváit a magyarországi törvényhozás két különböző jogszabályba – az ESG-törvénybe és a számviteli törvénybe – is beépítette. “Az ESG törvény idén január 1-én lépett életbe – igaz, a kapcsolódó végrehajtási rendeletek még nem jelentek meg, így egyelőre elég »üres« a jogszabály – mondja Lévai Gábor. – Ezzel párhuzamosan a számviteli törvény jelentéstételre vonatkozó paragrafusait is frissítették: a CSRD-ajánlásoknak megfelelően az érintett cégeknek ezentúl a pénzügyi adataik mellett a társadalmi és környezeti hatásukkal kapcsolatos információkat is közölniük kell.” Lévai hangsúlyozza: az, hogy egy cég megfeleljen az egyre szigorúbbá váló ESG-szabályozásnak, bizony befektetéssel jár. “A cégvezetőknek át kell szervezniük a működési folyamatokat, vissza kell fogniuk a környezetkárosító tevékenységeiket, új informatikai és riportolási rendszereket, jelentéstételi folyamatokat kell integrálniuk, át kell tekinteniük a HR-politikájukat, a beszállítókkal kapcsolatos gyakorlatukat és a többi – sorolja. – Egy vállalat környezeti és társadalmi szempontból is felelős, fenntartható pályára állítása komoly kihívást jelent – pláne úgy, hogy ma még kevés az olyan szakember, fenntarthatósági menedzser a piacon, akik valóban értenek egy ilyen átállás levezényléséhez." A szakember kiemeli: a megfelelő tudással, képzettséggel rendelkező fenntarthatósági menedzserek “levadászása” nem könnyű feladat. “Rengeteg az önjelölt »szakértő«, egyre többen hirdetnek fenntarthatósággal kapcsolatos képzéseket, de valós tudással és naprakész ismeretekkel rendelkező specialistát nehéz találni – érvel Lévai. – De előbb-utóbb biztosan kitermelődik majd az ehhez szükséges szaktudás; ez a jövő szakmája, a The World Economic Forum Future of Jobs kutatása szerint a Linkedinen meghirdetett állások toplistáján az első tízből négy vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos szakembereknek szól. Ez egy elképesztően dinamikusan bővülő iparág, a napokban került a kezembe egy statisztika, amely szerint a következő években legalább húszezer fenntarthatósági szakemberre lesz szükség Magyarországon.” A fenntarthatóság a fogyasztóktól is áldozatokat követel Lévai Gábor szerint számos különböző tényezőtől – köztük az iparágtól, a vállalat méretétől, a regnáló menedzser- és szakembergárdától, a meglévő infrastruktúrától, korábban bevezetett pozitív folyamatok arányától stb. – függ az, hogy egy szervezet számára mekkora befektetést jelent a jövőálló működésre való átállás. “Két oldalról érdemes ezeket a befektetéseket megközelíteni: az egyik az, ha szabályozói nyomásra kezdi el egy cég az átállást – a másik pedig az, ha a vezetői időben rájönnek, saját jól felfogott érdekük a fenntartható működés, hiszen ha nem felelnek meg az ezzel kapcsolatos követelményeknek, könnyen »kipontozódhatnak a piacról« – versenyképtelenné válnak a termékeik / szolgáltatásaik, elhagyják őket a befektetők, a képzett munkavállalók és előbb-utóbb a kuncsaftok is.” Lévai szerint fontos, hogy a fogyasztók tisztában legyenek azzal, hogy a gazdaság fenntartható pályára állítása tőlük is áldozatokat követel. “A cégek fenntarthatósággal kapcsolatos beruházásainak költségei nyilvánvaló módon a termékek, szolgáltatások árába is beépülnek – mondja. – De ez a jövő útja, a környezetszennyező, egészségre ártalmas anyagok, technológiák felhasználásával, rabszolgamunkával előállított termékek ugyan rövid távon olcsóbbak, mint a fenntartható és etikus forrásból származók, de hosszútávon ennek az olcsóságnak is mi, fogyasztók fizetjük meg az árát: a társadalmi egyenlőtlenségek miatt növekvő elégedetlenség és a pusztuló, agyonszennyezett, egyre élhetetlenebbé váló környezet anyagi és egzisztenciális költségein keresztül. Magyarországon például jelenleg töredéke a víz ára annak, mint amennyibe valójában kerül, ha végre beárazódnak ezek a költségek, az összes olyan termék, szolgáltatás ára megugrik majd, amelyek előállításához, biztosításához nagy mennyiségű vízre van szükség. Fontos lenne, hogy tudatosítsuk a fogyasztókban, a természeti erőforrások sem végtelenek: valós és mérhető, forintosítható értékük van, ami előbb-utóbb be fog épülni a termékek árába.” A Green Business Academy Magyarországon elsőként 2021-ben indította el fenntarthatósági menedzser (Certified Sustainability Manager – CSM) képzését. A munka mellett végezhető, gyakorlati szakemberek által tartott hibrid képzést az elmúlt években közel háromszáz hallgató végezte el. Az EU-s és hazai jogszabályváltozásokhoz illeszkedően 2024. szeptemberében bővített tartalommal indítják el a következő kurzust. Ha Te is szeretnél jövőálló szakmát, fektess önmagadba, és jelentkezz a képzésre!

#B Corpok itthon és a világban #Jógyakorlatok #Vállalatoknak

B Corpok a munkavállalói esélyegyenlőségért: Átgondolt programokkal több női vezető kaphat lehetőséget a vállalatoknál

A KSH adatai szerint Magyarországon folyamatosan csökken a női menedzserek, felsővezetők száma. Pedig a felmérések szerint a nők jobban bírják a megnövekedett munkaterhelést, ráadásul az EU sokszínűségre, egyenlőségre és befogadásra vonatkozó irányelvei szerint is fontos, hogy hasonló lehetőségeket kapjanak a karrierrepítésben, mint a férfiak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérése szerint Magyarországon a nemzetközi trendekkel ellentétben folyamatosan csökken a női vezetők aránya. Az elkérhető legfrissebb adatok szerint a hazai szervezeteknél – beleértve a versenyszférát és az államigazgatást is – a menedzserek alig 36, 6 százaléka nő: ezzel az európai uniós rangsor középmezőnyében vagyunk. Tovább árnyalja a képet, hogy míg az EU-átlag folyamatosan nő, addig magyar lassan, de biztosan csökken. Pedig – ahogy a KPMG kutatásából is kiderül – a női felsővezetők jobban bírják a megnövekedett munkaterhelést, mint a férfiak, ráadásul az EU vonatkozó irányelvei is egyre inkább arra ösztönzik a vállalatokat, hogy vegyék figyelembe a sokszínűség, egyenlőség és befogadás (diversity, equity and inclusion – DE&I) támasztotta követelményeket. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy jól átgondolt és következetesen végigvitt programokkal nagyban növelhető a női vezetők aránya a versenyszférában. Ahogy a PosiGen nevű, háztartási napelem- és energiahatékonysági rendszereket fejlesztő amerikai cég esettanulmányából is kiderül, a B Corpok vezető szerepet játszhatnak a munkavállalói esélyegyenlőség megteremtésében: She for Solar programjuk keretében jelentősen növelni tudták a női vezetők számát a vállalatnál. Képzésekkel az esélyegyenlőségért A Lousiana-i székhelyű PosiGen 2023 decemberében nyerte el a B Corp minősítést. A cég több mint 25 ezer egyéni ügyfelet szolgál ki, közel hatszáz munkavállalója és százötven szerződéses partnere van. Céljuk, hogy mindenki számára elérhetővé és megfizethetővé tegyék a napenergiát, és ezzel “nagyobb pénzügyi és energiafüggetlenséghez” segítsék a kuncsaftjaikat. A cég határozott célja, hogy csökkentse a szektorra jellemző nagyarányú munkavállalói lemorzsolódást. Ezért is indították el a She for Solar programot, amelynek célja, hogy segítsen női munkatársaiknak abban, hogy vezetői tudásra és képességekre tegyenek szert, és így jó eséllyel pályázzanak menedzseri pozíciókra a vállalatnál vagy más, a napenergia közületi hasznosításával foglalkozó szervezeteknél. A programban való részvételre aspiráló munkavállalókat a csapatvezetők ajánlják, a végső kiválasztásban a felsővezetők és a HR csapat tagjai vesznek részt. A 2022-ben indult pilot programban tizenkét nő vett részt. Az első évben a pályázók hetven, a másodikban pedig száz százaléka végezte el a képzést; az első évfolyam végzőseinek hetven százaléka magasabb pozícióba került a vállalatnál. A HR-csapat értékelése szerint a képzésnek köszönhetően jelentősen nőtt a résztvevők önbizalma, javult az üzleti érzékük, és komoly vezetői, döntéshozói képességekre tettek szert. “Fontos, hogy éljek azokkal a lehetőségekkel, amiket kapok” A PosiGen programjának szervezői szerint a legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy a pályázóknak külön időt kellett allokálniuk arra, hogy részt vegyenek a képzéseken, és elvégezzék az azzal kapcsolatos otthoni feladatokat. Éppen ezért nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a résztvevőket ne terheljék ad-hoc feladatokkal, ami nagyban javította a képzés látogatottságát. A cég egy, a program részleteit bemutató “kisokost” is készített a résztvevők számára, hogy könnyebbé tegye az egyes oktatási fázisokkal, vizsgákkal kapcsolatos tervezést, és rendszeres coachingot is biztosított a résztvevők számára. Mint a B Lab-hez benyújtott esettanulmányukban is írják, a kezdeményezés sikerét jól tükrözi, hogy cégvezetők és a munkavállalók rendszeresen érdeklődnek azzal kapcsolatban, mikor indul a következő szemeszter. A She for Solar-t kifejezetten női munkavállalók számára írták ki – de arra külön hangsúlyt fektettek, hogy a korra, etnikai hovatartozásra és korábbi vezetői tapasztalatra való tekintet nélkül válasszák ki a résztvevőket a pályázók közül, ezzel is a DE&I szempontrendszerét erősítve. A programot a cég intranetjén keresztül, valamint belső hírlevelekben és más vállalti kommunikációs eszközökkel is népszerűsítették. A végzősök rendszeresen felszólalnak a Posigen vállalati rendezvényein, és az új kurzusokon is részt vesznek előadóként. “A She for Solar program ráébresztett, mennyire fontos, hogy éljek azokkal a lehetőségekkel, amiket kapok” – nyilatkozta Crystal Burnham, a képzés első évfolyamának végzőse, aki ma már operatívigazgatóként dolgozik a vállalatnál.

#Környezeti ügyek #Vállalatoknak

Zöld kezdeményezésekkel a cégek elégedettebbé és lojálisabbá tehetik a munkavállalóikat

Az irodai energiatakarékossági programok bevezetésétől a home office munka támogatásán át a faültetésig a vállalatok nagyon sok mindent tehetnek azért, hogy fenntarthatóbbá tegyék a mindennapi működésüket. Ezek a programok jó hatással vannak a munkavállalók közérzetére és moráljára is; az előremutató külföldi példák mellett hazai jógyakorlatokról is beszámolhatunk. A kutatások szerint a vállalti munkakörnyezet és munkavégzés zöldítése, illetve a munkatársak bevonásával indított zöld programok jelentősen erősíthetik a munkavállalói elégedettséget, lojalitást, és a cégek rekrutációs potenciálját is növelhetik. A fenntartható működés lehet a vállalatok egyik HR-csodafegyvere: az energiatakarékos irodáktól a faültetésig számos olyan eszköz van, amely amellett, hogy javíthatja a szervezetek “környezettudatos imázsát”, a dolgozóik közérzetére, hangulatára is jó hatással van, és vonzóbbá teheti őket a potenciális munkavállalók körében. A Fast Company több külföldi kis- és nagyvállalat cégvezetőinek bevonásával készült összeállításában annak járt utána, milyen környezettudatos kezdeményezésekkel igyekeznek a cégek fenntarthatóbbá tenni a működésüket – és milyen visszhangja van ezeknek a programjaiknak a munkavállalóik körében. A portál “mini-esettanulmányait” néhány hazai példával mi is megtoldottuk: ahogy ezek a jógyakorlatok is bizonyítják, a fenntartható működés nem a gazdag külföldi cégek úri huncutsága csupán. Kis változtatásokkal is nagy változásokat lehet elérni A tehetséges új munkavállalók felkutatásával, HR-konzultációval és globális munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Airswift a grandiózus gesztusok helyett “kis zöld változtatásokkal” igyekszik fenntarthatóbbá tenni a mindennapi működését. Olyan intézkedésekkel, amelyek nem kívánnak nagyobb reformokat, átállásokat, de összeadódva megsokszorozódik a hatásuk, és így nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a cég környezettudatosabban, energiatakarékosabban és – nem mellesleg – költséghatékonyabban működjön. Az Airswift munkatársai a “digital first” megközelítés jegyében szinte minden dokumentumot digitális formában tárolnak és osztanak meg egymással, illetve az ügyfeleikkel. Csak azokat az anyagokat – például egyes szerződéseket – nyomtatják ki, amelyekből mindenképpen papíralapú kópiára van szükség. A cég HR-vezetői igyekeznek arra ösztönözni a munkatársaikat, hogy mindig kikapcsolják azokat a berendezéseket, amelyeket épp nem használnak: ezzel is jelentős energiafelhasználás takarítható meg. A munkavállalók rendszeres havi tömegközlekedési támogatást is kapnak, arra ösztönözve őket, hogy az autó helyett a környezetkímélőbb utazási lehetőségeket válasszák. A cég a hibrid munkavégzést is támogatja, mint mondják, ha csak azok a dolgozók mennek be az irodába, akiknek mindenképpen muszáj, az nagyban csökkentheti a közlekedéssel együtt járó karbollábnyomukat és az irodai erőforrások használatát. “A munkavállalóink nagyon pozitívan reagáltak ezekre a változtatásokra. Olyannyira, hogy számos változtatást ők maguk javasoltak; miközben az is nagyban hozzájárul a házon belüli zöld kezdeményezéseink sikeréhez, hogy azok jó része a munkatársaink életét is egyszerűbbé teszi, rugalmasabb munkavégzést tesz lehetővé, és pénzt takaríthat meg a számukra” – írja Rob Boyle, az Airsvift marketingigazgatója. A Tenessee Állambeli Franklinben működő Cool Springs Chiropractic az újrahasznosítást tűzte zászlajára. “Olyan »mindent bele« reciklálási programot indítottunk, amely nagyban hozzájárul a cég és a munkavállalói által termelt hulladék csökkentéséhez és a környezetbarát erőforrások hasznosításához – írja Dr. Peter Hinz csontkovács, a cég alapítója. – Ez nagyon jól illeszkedik a filozófiánkhoz, azon vagyunk, hogy a »wellness érzést« az emberek mellett a bolygóra is kiterjesszük." Hinz azt mondja, a cég valamennyi munkavállalója lelkesen csatlakozott a programhoz. “Fantasztikusan jó hatással volt a csapatszellemre. Megerősítette bennünk az összetartozás élményét, hogy együtt tehetünk a környezet megóvásáért.” Üzleti modellből is lehet zöld kezdeményezés Az okosotthon- és okosiroda-rendszerek fejlesztésével és forgalmazásával foglalkozó Daisy remek példa arra, hogy egy cég komoly bevételt termelő üzleti modelljéből is lehet a munkavállalói integritást és összetartást megerősítő zöld iniciatíva. A vállalat többek között okos energiamenedzsment-rendszereket fejleszt, amelyek lehetővé teszik a háztartások és irodák energiafelhasználásának optimalizálását – és ezzel a karbonlábnyomuk csökkentését. “Ennek a rendszernek a bevezetése pozitív hatással volt a csapatunk cég iránti elköteleződésére és moráljára nézve. A munkatársaink büszkék arra, hogy a munkájuk nagyban hozzájárul a fenntartható életmód széleskörű meghonosításáshoz. Amióta elindítottuk a programot, jelentősen nőtt a munkavállalói elégedettség és csökkent a fluktuáció – köszönhetően annak, hogy a dolgozóink könnyen magukévá tudják tenni a Daisy innovációval és környezeti felelősségvállalással kapcsolatos értékeit” – érvel Hatan Kappler, a cég ügyvezetője. A szakember hangsúlyozza: az okos energiamenedzsment program bevezetése a munkaadói pozíciójukra is jó hatással volt. “Amióta az álláshirdetésekben és az interjúk során is hangsúlyozzuk a zöld elkötelezettségünket, huszonöt százalékkal többen jelentkeznek hozzánk.” A Daisyhez hasonlóan a dokumentumszkenneléssel és menedzsmenttel foglalkozó platform, az iScanner is az üzleti modelljén keresztül tudja megszólítani, motiválni a meglévő és reménybeli munkavállalóit. A cég új “Eco-Achievement” programja nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a felhasználói kevesebb papírt fogyasszanak, az általuk fejlesztett alkalmazás folyamatosan monitorozza, hogy a dokumentumaik beszkennelésével és a digitális kópiák megosztásával az ügyfeleik milyen mértékben járulnak hozzá az erdők megóvásához. “Az Eco Achievement program bevezetése nagyban erősítette a csapatszellemet és a dolgozói elkötelezettséget. Az ügyfél-elkötelezettségre is jó hatással volt, hiszen lehetővé tette, hogy a felhasználóink nyomon kövessék, milyen pozitív hatással van a termékünk használata a környezetünkre” – mondja Marina Alekseichik, az iScanner termékmenedzsere. Ültess egy fát a fenntartható jövőért! A munkavállalói és ügyfél-elégedettséget erősítő zöld kezdeményezésekből szerencsére Magyarországon sincs hiány. A K&H Bank például 2022-ben indult programja keretében a 10 millió Fa Alapítvánnyal közösen országszerte 555 fát és 1110 cserjét ültetett el száz oktatási intézmény udvarán, programjuk a gyermeke környezettudatos neveléséhez is nagyban hozzájárult. “A klímavészhelyzet egyre több céget ébreszt rá, hogy felelőssége van a részét kivenni a természetben zajló káros folyamatok megállításából, a helyzet azonnali javításából. Ezekkel a progresszív és az emberiség jövőjét felelősen szemlélő cégekkel működünk szívesen együtt, ilyen partnerünk a K&H is, amely komoly figyelmet fordít a fenntarthatóságra”– mondta a program kapcsán Bojár Iván András, a 10 millió Fa Alapítvány alapítója. A MagNet Bank 1 ügyfél = 1 fa programja keretében minden ügyfele nevében elültet egy-egy facsemetét. 2022 év végéig az Erdőmentők Alapítvány segítségével összesen 60 ezer csemetét plántáltak el, és vállalták, hogy az ügyfélkörük növekedésével összhangban az idei év végéig további 17 500 fát ültetnek majd el. A cég az erdészeti szakemberek ajánlásainak megfelelően vegyes fajtájú “elegyes erdőket” telepít: a kocsányos tölgytől a vadgyümölcsfákon át a juharig számos különféle palántát ültettek ki az Ócsai Tájvédelmi Körzet, az Ipoly-völgye, Nagykőrösi Pusztai Tölgyesek védett állami területein és a Bajonyerdő Zrt. erdeiben.

#Sikersztorik #Társadalmi ügyek

”Létezik egyfajta sikercsapda” – Interjú Gusztos Péterrel, a SUHANJ! Alapítvány társalapító-vezetőjével

A fogyatékkal élő emberek sportolását támogató szervezet vezetője szerint sikeres és válságálló nonprofit szervezeteket csak átgondolt, saját bevételtermelő képességre is építkező finanszírozási stratégiával lehet építeni. A SUHANJ! Alapítvány közel másfél évtizede segíti a fogyatékkal élő embereket abban, hogy aktívan sportolhassanak: szakembereik és önkénteseik futó-, úszó- és tandemkerékpár-edzéseket tartanak nekik, versenyekre kísérik el őket, jótékonysági futóversenyeket rendeznek; edzőtermükben, a Tátra utcai SUHANJj! Fitness-ben együtt erősödhetnek a látás-, értelmi és mozgássérült emberek ép társaikkal. “Amatőr hosszútávfutóként külföldi versenyeken láttam először olyan csapatokat, akik félmaratoni, maratoni távokon fogyatékkal élőket kísértek. Ez adta az ötletet a SUHANJ! elindításához – mondja Gusztos Péter, a szervezet társalapító-vezetője. Gusztos a politikai karriert cserélte le a “főállású civil” létre, 2002 és 2010 között az SZDSZ országgyűlési képviselője volt. “Nagy előnye volt annak, hogy fiatalon csináltam politikai karriert, hogy amikor a pártommal együtt megbuktam, még csak harmincöt éves voltam, ezért bátran belevághattam valami újba – mondja önironikusan. – Szerettem volna olyasmivel foglalkozni, ami »saját«, amit a nulláról építhetek fel, és lehetőséget ad arra, hogy olyan emberekkel dolgozzak együtt, akikkel igazán szeretnék. Ez lett a SUHANJ!, aminek annyira az »apukája« vagyok, hogy a nevét és a színeit is én találtam ki.” Hamar a fogyatékkal élő és ép embereket integráló közösséggé fejlődött A SUHANJ! Alapítvány neve elindulásától kezdve szorosan összekapcsolódott a futással és a fogyatékkal élő emberek tömegsportjának támogatásával. “Ma is ez a legfontosabb tevékenységünk, de az évek során más szolgáltatásokat is elindítottunk: a szervezetünkre jellemző módon organikusan, a hozzánk járó emberek igényeire reflektálva bővült a portfoliónk – magyarázza Gusztos Péter. – Az első versenyünkön négy mozgássérült fiatalt toltunk végig kerekesszékben egy nyolc-tízfős csapattal egy budapesti félmaratonon; de hamar híre ment a kezdeményezésnek: egyre többen kerestek meg minket azzal, hogy szívesen csatlakoznának hozzánk, tudunk-e handbike-ot szerezni nekik, hogy teljesíthessék a versenyt, vagy látássérültként szeretnék lefutni velünk a távokat. Az alapítványt 2010 nyarán jegyezte be a fővárosi bíróság közhasznú szervezetként, és két-három év alatt olyan közösséggé fejlődött, ami képes a fogyatékkal élő és az ép embereket a sporton keresztül integrálni, közelebb hozni egymáshoz. Nyugodtan mondhatom, hogy ebből a szempontból különlegesek vagyunk, Magyarországon a legtöbb hasonló szervezet specializálódik, egy-egy jól körülhatárolható csoport érdekeit képviseli. Nálunk a sport áthidalja ezeket a határokat: itt nem csak ép emberek találkoznak a fogyatékkal élőkkel, hanem a kerekesszékesek is a látássérültekkel és az autistákkal.” Fotó: SUHANJ! Alapítvány Gusztos hangsúlyozza: az alapítvány az első években kizárólag önkéntesekkel dolgozott. “Én is önkéntes voltam; szerencsés voltam, mert megengedhettem magamnak pár év »türelmi időt«: volt egy kis megtakarításom, a volt feleségem, Kovács Patrícia pedig, akivel együtt indítottuk az alapítványt, sikeres, keresett és sokat foglalkoztatott színésznő volt. Neki is köszönhető, hogy ebben a minden alapítvány életében különösen fontos kezdeti időszakban úgy tudtam dolgozni a SUHANJ! felfuttatásán, hogy nem kellett amiatt aggódnom, van-e fix havi fizetésem.” Komoly szakemberek segítik a munkájukat A SUHANJ! Alapítvány ma már közel kéttucat munkavállalóval – köztük irodai alkalmazottakkal, recepciósokkal, trénerekkel, gyógypedagógusokkal, gyógytestnevelőkkel – dolgozik. “Van, akit teljes állásban, van, akit félállásban, van, akit szerződéses alvállalkozóként foglalkoztatunk – mondja Gusztos. – Vannak köztük gyakorló pedagógusok is, akik az iskolai munkájuk mellett délutánonként, esténként, hétvégenként dolgoznak nálunk.” A SUHANJ! vezetője büszke arra, hogy az edzői csapatot egy sokszoros magyar bajnok, olimpikon gyalogló, Srp Miklós vezeti. “Miklós kiváló atlétaedző, aki, mielőtt hozzánk szerződött volna, nyolc évig dolgozott gyógypedagógusként tanulásban akadályozott, értelmi sérült gyerekekkel.” Mint mondja, a tevékenységükbe a futás mellett gyorsan beépült a másik két triatlonsport, az úszás és a kerékpározás is. “Az edzőtermet 2015-ben nyitottuk. Eleinte bérelt termekben tartottunk spinning-órákat látássérülteknek; adta magát az ötlet, hiszen ez egy olyan mozgásforma, amit időjárástól függetlenül egész évben lehet csinálni, nem kell hozzá tandemkerékpár, kísérő – ez egy csoportosan űzhető, integratív, komoly terápiás előnyökkel bíró sport.” Fotó: SUHANJ! Alapítvány Egy idő után úgy érezték, ideje saját termet nyitniuk, jó másfél éves keresgélés után találták meg azt a Tátra utcai helyiséget, ami ma is a bázisukként szolgál. “Mivel rászántuk az időt a keresgélésre, alaposan végiggondolhattuk, pontosan milyen helyiségre, körülményekre van szükségünk – mondja a SUHANJ! Vezetője. – Relatíve szerencsések voltunk: itt korábban egy bankfiók működött, amikor kibéreltük a termet, már megvolt a mozgássérült emelő és a rámpa – mondja. – De a belső tér átalakításával sokat dolgoztunk: öltözőket, mosdókat, zuhanyzókat kellett kialakítanunk, teljesen akadálymentessé kellett tennünk a termet.” Folyamatosan bővült a szolgáltatásaik köre Gusztos szerint az akadálymentesítésről a legtöbb embernek három dolog jut eszébe: kerekesszékkel is be lehet-e jutni az ajtón, van-e mozgássérült mosó és elegendő parkolóhely. “Pedig az akadálymentesítés ennél jóval összetettebb dolog. Fontos, hogy szabadon közlekedhetők legyenek a folyosók, hogy a megfelelő helyeken kapaszkodókat szereljünk fel, hogy az öltözőkben a falak mellett állítsuk fel a padokat, hogy ne rendezzük át random módon a tereket – sorolja. – Látod azt a kék csíkot a fal közepén? Elsőre dekorációs elemnek tűnhet, de valójában egy látássérült-vezető sáv.” A terem átépítésénél nem nagyon támaszkodhattak bel- vagy külföldi jógyakorlatokra. “Nem szívesen használom ezt a manapság divatos kommunikációs közhelyet – nálunk minden »az első«, »a legnagyobb«,»páratlan« –, de tény, hogy a SUHANJ! Fitnesshez hasonló edzőterem nem csak itthon, hanem külföldön is csak nagyon kevés van. Találtunk ugyan egy-két jógyakorlatot, de javarészt azért saját kútfőből, a mozgás- és látássérült tagjaink, az önkénteseink és a trénereink segítségével kellett kitalálnunk, hogy hogyan építsük át és rendezzük be a termet. Megint csak szerencsénk volt, mert találkoztunk egy olyan tehetséges designerekből, építészekből, belsőépítészekből, grafikusokból álló csapattal, akik hajlandók voltak arra, hogy mélyen beleássák magukat a témába, és mérnöki szintű megoldásokat adjanak a problémáinkra.” A trénercsapatot is okosan, számos különféle mozgásformában jártas szakemberek bevonásával építették fel. "Fontosnak tartottuk, hogy ha már edzőtermet nyitunk, ne csak spinningelni lehessen, hanem crossfittelni, kettlebellezni, crankingelni, TRX-ezni, pilatesezni is. Ma már gyerektornát és női alakformáló edzéseket is tartunk” –magyarázza Gusztos. Az ismertségnek vannak árnyoldalai is A SUHANJ! vezetője fontosnak tartja, hogy a velük edző, sportoló fogyatékkal élő embereket is bevonják az alapítvány munkájába. “A »suhancaink« teljes értékű önkéntesek vagy munkavállalók lehetnek nálunk, sokuk rendszeresen részt vesz a jótékonysági futóversenyeink, szemléletformáló programjaink, rendezvényeink szervezésében és lebonyolításában. Ez egy valóban befogadó, integratív közösség; ez filozófia ihlette az üzleti modellünket is: a SUHANJ! Fitnessben az épek teljes árat fizetnek, ezzel is hozzájárulva, hogy a fogyatékkal élők kedvezményesen, vagy ha diákok, ingyen sportolhassanak” – mondja. Fotó: SUHANJ! Alapítvány Gusztos Péter a kezdetektől fogva fontosnak tartotta, hogy az alapítványnak saját bevételtermelő tevékenységei is legyenek. “Eleinte merchandisinget árultunk a versenyeken, rendezvényeken, aztán jött az edzőterem. Sokat tanultunk a kezdeti évek kísérletezéséből, és ez a tapasztalat a mai napig jól jön, hiszen a miénk egy tőkeszegény »iparág«, fontos, hogy ne lőjük lábon magunkat: csak olyan üzleti vállalkozásokba fektessünk pénzt, tőkét, amelyek biztosan megtérülnek.” Vállalati támogatásokat, magánadományokat is kaptak. "A SUHANJ!-nak már az induláskor megvolt az a helyzeti előnye, hogy mivel nagyon konkrét elképzelésekkel, tudatossággal vágtunk bele ebbe a vállalkozásba, gyorsan ismert és népszerű brandet tudtunk építeni köré. A név, a logó, a szín mind-mind határozott üzenetet közvetít a közvélemény felé – különösen egy olyan lelkes és összetartó közegben, mint a futóversenyek világa. Az is sokat segített, hogy úttörő tevékenységet végeztünk: ilyen sok résztvevővel, ilyen szervezetten még senki nem vett részt a magyarországi mozgássérültek sportoltatásásban. Talán ez az oka annak is, hogy a tizennégy év alatt, amióta működünk, még egyetlen egyszer sem fordult elő, hogy nekünk kellett volna kilincselnünk a cégeknél – mindig ők döntöttek úgy, hogy támogatnak minket. És komoly támogatóink vannak: a Hewlett-Packardtól, a Magyar Telekomon át nagy bankokig számos top vállalat döntött úgy, hogy támogat minket.” Gusztos Péter szerint azt ismertségnek és népszerűségnek a fentiek dacára megvannak az árnyoldalai is. “Létezik egyfajta »sikercsapda«: sok potenciális támogató úgy látja, itt van egy szervezet, amely sikeresen, jól kitalált rendszer szerint, ügyes marketinggel működik, bizonyára nincs szükségük újabb pénzügyi segítségre. Tőlük hiába remélnénk támogatást – arról nem is beszélve, hogy vannak, akik szívesebben állnak új, friss induló kezdeményezések mellé, a mi szervezetünk pedig már közel másfél évtizede működik” – magyarázza. Fontos, hogy a civil szervezetek több lábon álljanak Gusztos Péter szerint azok a szervezetek, amelyek saját bevételtermelő képességgel rendelkeznek, rugalmasabban tudnak reagálni a változó piaci, jogszabályi környezethez és az olyan előre nem látható krízishelyzetekhez is, mint amilyen a 2019-ben kitört Covid járvány, az orosz-ukrán háború, vagy éppen az elmúlt évek rekordinflációja volt. “Ezek a mai napig éreztetik a hatásukat – mondja. – A terem remek példája annak, hogy a jó üzleti modell önmagában nem elég; már épp eljutottunk volna oda, hogy önfenntartó legyen, amikor beütött a krach: jött a Covid, a háború, az annak nyomán elszálló energiaárak és az infláció. Ezek együtt alapvetően átalakították a fogyasztói szokásokat; a miénknél jóval nagyobb, erősebb edzőtermek is küzdenek azzal, hogy hogyan csábítsák vissza a vendégeket. A megugró árak, a lakosság növekvő pénzügyi nehézségei miatt az edzőtermi bérlet sokak számára »luxuskiadássá« vált, kikerült a fogyasztói kosarukból, mert könnyebb lemondani róla, mint más termékekről – ráadásul a járvány ideje alatt arra is sokan rájöttek, hogy nem kell feltétlenül edzőterembe menniük, ha mozogni szeretnének.” Fotó: SUHANJ! Alapítvány Az elmúlt évek költség- és bevételszempontból is nehezek voltak az alapítvány számára. “Az a célunk, hogy újra önfenntartóvá tegyük a működésünket, ne keljen támogatásokból, adományokból kipótolni a kieső bevételeket – hangsúlyozza Gusztos. – Ez már csak azért is fontos, hogy növekedni tudjon a szervezet, hogy új, a jelenleginél is jobb szolgáltatásokat indítsuk, vidéki tagszervezeteket építhessünk fel.” A SUHANJ! Vezetője úgy látja, a stabil és hosszútávú működéshez az kell, hogy a civil szervezetek több lábon álljanak. “Az a legjobb, ha a szervezetek olyan »mixet« raknak össze, ami illeszkedik a működésükhöz, a saját bevételek mellett, a vállalati és magánadományozókra, pályázati forrásokra is épít. Ehhez persze jó PR- és kommunikációs tevékenység, átgondolt szervezetfejlesztés és kreatív hozzáállás kell. Meg egy jó fundraiser; mi is épp egy ilyenre vadászunk, sajnos nincs könnyű dologunk, mert kevés a szabad és megfizethető szakember a piacon.” Évente több száz fogyatékkal élő embert és családjaikat támogatják A SUHANJ! Fitness-ben 2016 augusztusi megnyitása óta közel 150 ezer vendégbelépést regisztráltak: szép eredmény – főleg akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a Covid és különféle kisebb-nagyobb felújítások miatt összesen közel másfél évig zárva tartottak. “Ez az adat jól jelzi az edzőterem társadalmi hatását. Még akkor is, ha tavaly közel a járvány előtti évben mértnek közel a felére esett vissza a látogatottságunk – hangsúlyozza Gusztos Péter. – A SUHANJ! Kölykök programunk keretében hetente nagyjából száz fogyatékkal élő – jellemzően értelmi sérült, tanulásban akadályozott, autista és látássérült – gyerek és fiatal felnőtt edzhet nálunk; az ingyenes program keretében EGYMI-s (az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények közé tartozó – a szerk.) iskolákkal, más sérült gyerekeket támogató alapítványokkal, családokkal dolgozunk együtt. A végtaghiányos gyerekeknek szervezett Úszás programunkkal hetente közel félszáz gyereket mozgatunk meg. A futóversenyeken is százas nagyságrendben vesznek részt a sportolóink és az önkénteseink. Összességében elmondhatom, hogy évente több száz fogyatékkal élő embert és a családjaikat támogatjuk a munkánkkal – mondja a SUHANJ! vezetője, hozzátéve: a járvány ideje alatt indított online önfejlesztő, önsegítő programjaik is sikeresek. “Ezekben coach-ok, pszichológusok segítik a sérült gyerekek szüleit.”

#ESG #Környezeti ügyek #Vállalatoknak

Net-zero jövő: A KKV-k hozhatják el az igazi változást?

Az ötszáz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató kis- és középvállalkozások a globális gazdaság piaci szereplőinek kilencven százalékát adják. Nélkülük nincs fenntartható, élhető jövő – de csak akkor tehetnek a pozitív változásért, ha megfelelő törvényhozói, szabályozói segítséget kapnak. A kis-és középvállalkozások (KKV-k) a gazdaság gerincét adják. Világszinten az összes piaci szereplő kilencven százaléka az ötszáz főnél kevesebb munkavállalót foglalkozó KKV-k közül kerül ki, ezek a vállalkozások alkalmazzák az összes munkavállaló hetven százalékát és termelik ki a globális GDP felét. A szakemberek szerint összgazdasági jelentőségük, agilitásuk és innovációs potenciáljuk miatt ők lehetnek azok, akik átvezetik a gazdaságot a fenntartható, net-zero jövőbe. A kutatások szerint a lokális ügyfélkörrel és beszállítói rendszerrel rendelkező, a nagyvállalatoknál jóval bizonytalanabb anyagi hátterű KKV-knak különösen fontos lenne, hogy fenntarthatóbb irányba fejlődjenek. Már csak azért is, mert kevésbé válságállóak, mint multinacionális versenytársaik, és sokkal inkább érzik a saját bőrükön a klímaváltozás negatív hatásait – a vízhiánytól a csökkenő termésátlagokon át a ritka, nehezen beszerezhető nyersanyagok elapadásáig. Gazdasági és kormányzati szempontból is fontos lenne a támogatásuk – hiszen nélkülük tömegek kerülnének az utcára, és a feje tetejére állna a globális gazdaság egyensúlya. A KKV-k lehetnek a globális gazdaság motorja A felmérések szerint ma világszinten körülbelül 400 millió KKV működik. Az Európai Unióban ők adják a munkahelyek kétharmadát és a piaci szervezetek által előállított értéktöbblet több mint felét. Az Egyesült Államokban is hasonló a helyzet: ott közel 300 millió KKV van, amelyek az összes álláshely kétharmadát tartják fent. A szakértők szerint a KKV-k már globális gazdasági súlyuknál fogva is kritikus szerepet játszhatnak a tiszta energiára való átállásban, és komolyan hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a világ ökonómiai szempontból új, fenntarthatóbb pályára álljon. Annál is inkább, mivel a saját jól felfogott érdekük is ez: a We Mean Business Coalition 2024-es éves Climate Hub jelentése szerint az idén 44 százalékkal több kis- és középvállalkozás vezetői látják úgy, hogy kiemelten fontos feladat a szennyezőanyag-kibocsátásuk csökkentése, mint tavaly. A klímatudatosság kifizetődő is lehet. A felmérésben résztvevő vezetők 62 százaléka szerint a kibocsátásuk csökkentésének köszönhetően jelentősen javult a piaci megítélésük, 53 százalékuk szerint pedig a klímatudatos intézkedések miatt nagyobb a fogyasztói elfogadottságuk, mint a versenytársaiké. Harminc százalékuk egyenesen úgy látta, hogy új ügyfeleket szereztek azzal, hogy környezettudatosabban és fenntarthatóbban igazgatják a vállalkozásukat. Nem csak piaci, kormányzati befektetésekre is szükség van Ahogy a fenti adatokból is látszik, a legtöbb KKV döntéshozói tisztában vannak azzal, milyen versenyelőnyt jelenthet a számukra a környezettudatos gazdálkodás. Ahhoz azonban, hogy ezek a cégek a “netz-zero” átállás valódi motorjává váljanak, arra is szükség lenne, hogy a kormányok, szabályozó testületek olyan ösztönzőket vezessenek be, amelyek rövid távon is rentábilissá tehetik számukra a fenntartható működéshez szükséges befektetéseket. María Mendeluce, az SME Climate Hub szerzője szerint a KKV-kat elsősorban kormányzati támogatásokkal, adókedvezményekkel, kedvező kamatozású kölcsönökkel, fejlesztési programokkal, a kibocsátás mérésére és nyomorkövetésére szolgáló, széles körben elérhető metódusok és technológiák bevezetésével, illetve tanácsadással lehetne arra ösztönözni, hogy a “net-zero” gazdaság irányába fejlődjenek.

#Környezeti ügyek #Környezetszennyezés #Vállalatoknak

Szén-dioxid árazás: A felelős cégek környezetvédelmi “szuperfegyvere” fenntarthatóbb jövőt ígér

Világszerte egyre több vállalat “árazza be” a saját széndioxid-kibocsátását, ami nagyban hozzájárulhat valós karbonlábnyomuk felméréséhez, és a így, a fenntarthatósági szempontból is megalapozott üzleti döntéseken keresztül negatív környezeti hatásuk csökkentéséhez. Ha a széndioxid-kibocsátás csökkentéséről van szó, sokan az egyéni fogyasztók felelőségét emlegetik: járjunk kisebb autóval, takarékoskodjunk a fűtéssel és a klimatizálással, vásároljunk alacsony karbolköltséggel előállított termékeket – csökkentsük a saját, személyes karbonlábnyomunkat. Tény, hogy a világ ma már több, mint 8,1 milliárdnyi lakója nagyban hozzájárul az emberiség szennyezőanyag-kibocsátásához – különös tekintettel az olyan feltörekvő országok lakóira, mint Kína vagy India –, de az is, hogy az ipari forradalom kezdete óta a legnagyobb cégek termelték ki a globális emisszió több mint kétharmadát. Szerencsére, egyre több nagyvállalat vezetői ismerik fel: a széndioxid-kibocsátás csökkentése közös érdekünk. Ráadásul egy rendkívül hatékony “szuperfegyver” is van a kezükben, amelynek bevetése lehetővé teszi, hogy felmérjék, milyen területeken, mértékben és módszerekkel vághatják vissza igazán hatékonyan a karbonlábnyomukat: a belső szén-dioxid árazás (internal carbon pricing – ICP), vagy “árnyék szén-dioxid árazás” (shadow carbon pricing), amelynek ötletével először az 1997-es Kiotói egyezmény megkötése után álltak elő a szakemberek. Direkt és indirekt kibocsátás Az ICP egy olyan önkéntesen vállalt mérési módszer, amelynek révén a cégek nagy pontossággal megbecsülhetik, milyen költségeket ró a társadalomra az üvegházhatású gáz-kibocsátásuk. Gianfranco Gianfrate, az EDHEC Risk Climate Institute kutatási igazgatója szerint a módszer nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a cégek nem csak a direkt, hanem az indirekt kibocsátásukat is felmérhessék. Mint a The Conversation-ön megjelent cikkében írja, ehhez az kell, hogy ne csak a saját közvetlen tevékenységükből származó kibocsátást, hanem az energiafelhasználásuk, a beszállítói láncuk és a hulladékmenedzsmentjük során keletkező környezetterhelést is figyelembe vegyék. “A direkt kibocsátás a cégek által birtokolt vagy irányított forrásokból származik: mint a kazánjaikban elégetett tüzelőanyagokból vagy a gépjármű-flottájuk működtetéséből származó szennyezés – írja Gianfrate. – Az indirekt kibocsátás felmérésénél olyan tényezőket is figyelembe kell venniük, mint az általuk megvásárolt energia – az elektromosság, a fűtés és hűtés – előállítása nyomán keletkező környezeti költségek. Végül, az olyan, az ellátási láncukon belül keletkező indirekt emissziós forrásokat is számításba kell venniük, mint az alapanyagok és termékek szállítása vagy a hulladéklehelyezés.” A szakember szerint fontos, hogy a vállalatok döntéshozói a szén-dioxid kvóták árának várható alakulásával is számoljanak. Ehhez azonban az kell, hogy alaposan megismerjék azoknak az országoknak a klímapolitikáját, amelyekben működnek, és azokét is, amelyekben szeretnének tovább terjeszkedni. A szennyezőanyag-kibocsátás felmérésével és tervezésével foglalkozó szakembereknek a várható politikai, technológiai és gazdasági változásokat is érdemes felmérniük, hiszen ezek mindegyike komoly hatással lehet a kvótaárakra. Gianfrante hangsúlyozza: a cégek csak akkor tudják jó közelítéssel megbecsülni a saját ICP-jüket, ha valamennyi fent sorolt szempontot figyelembe veszik. A belső szén-dioxid árazásuk kiszámításában segítségükre lehetnek az olyan keretrendszerek, mint az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere, az ETS, vagy az egyes országok saját, a szén-dioxid kibocsátás adóztatásával kapcsolatos jogszabályai. Üzleti szempontból is jó döntés A kutatási igazgató kiemeli: az ICP amellett, hogy segítséget nyújthat a cégeknek abban, hogy optimalizálják, fenntarthatóbbá tegyék a működésüket, a befektetőkkel való kapcsolattartást és kommunikációt is jobbá teheti. Egyre több olyan klímatudatos befektetőcég van világszerte, amely komolyan számításba veszi a cégek fenntarthatóságát a befektetési megtervezése során, és az ICP remek eszköz lehet arra, hogy meggyőzze őket: az adott vállalat hajlandó érdemben áldozni arra, hogy a lehető legkisebb károsanyag-kibocsátással, “jövőállóan” működjön. Mivel a befektetéseken keresztül a szén-dioxid kibocsátással kapcsolatos kérdések a cégek cashflow-jára is hatással lehetnek, üzleti szempontból is okos döntés, ha az ICP-t integrálják a jelentésükbe.

#Jógyakorlatok #Környezeti ügyek

A Lego-dilemma: Miért fontos, hogy a gyártás mellett az ellátási lánc is fenntarthatóan működjön?

A világ legnagyobb játékgyártója elképesztően komoly összegeket öl a fenntarthatóságba. A cég ESG-szakértői mégis úgy döntöttek, hogy elkaszálják az újrahasznosított műanyagból készült építőelemek gyártását – mert a “Bottles to Bricks” iniciatíva az ellátási lánc egészét tekintve jóval nagyobb környezetkárosítással járt volna, mint a hagyományos gyártási metódus. A Lego a világ legnagyobb játékgyártója, a dán Ole Kirk Christiansen által alapított vállalat 2023-ban 8,8 milliárd eurós bevételt ért el. A cég nem csak rendkívül népszerű játékairól ismert, hanem arról is, hogy jelentős összegeket öl a fenntarthatóságba: tavaly jelentették be, hogy a következő három évben közel 1,3 milliárd eurót költenek a karbonlábnyomuk csökkentésére, és határozott céljuk, hogy 2050-re teljesen karbonsemlegessé tegyék a működésüket. A Lego nem szimpla PR-húzásként tekint a környezetvédelemmel kapcsolatos vállalásaira. Vezetői tisztában vannak azzal, hogy legfontosabb ügyfeleik a gyerekek – és persze, a szülők –: a cég fennmaradása és prosperitása szó szerint attól függ, hogy milyen gazdasági-társadalmi körülmények között élnek majd a jövő nemzedékei. Ezért is volt olyan meglepő, amikor 2023 szeptemberében bejelentették, megszüntetik a korábban széles körben népszerűsített újrahasznosítási kezdeményezésüket, a “Bottles to Bricks” programot. Újrahasznosítás: nem mindig ez a megoldás A Bottles to Bricks program keretében a Lego újrahasznosított műanyag palackokból gyártott volna építőkockákat. A projektet azért kaszálták el, mert a cég ESG-szakemberei felmérték: a teljes ellátási láncot tekintve a plasztikhulladék újrahasznosítása jóval nagyobb környezeti terhelést okozna – hozzáadott anyagokat és nagyobb energiafelhasználást követelne –, mint a korábban alkalmazott gyártási metódus. Úgy látták, ez az átállás csak tovább növelné a vállalat széndioxid-kibocsátását, ezért szanálták az ötletet, és tovább keresik annak a módját, hogy környezetbarátabb megoldással váltsák ki a jelenlegi gyártási technológiájukat. A szakemberek szerint jól döntöttek – mi több, példát mutattak azzal kapcsolatban, hogy a fenntarthatóságot nem csak a gyártásnál, hanem az ellátási lánc egészében figyelembe kell venni. Annál is inkább, mivel – ahogy Tinglong Mai, a John Hopkins University professzora, Christopher S. Tang, a University of California ellátási láncokkal foglalkozó szakának vezetője és Hat L. Lee, a Stanford University IT-szakának vezetője írják a The Conversation-ön megjelent közös tanulmányukban – az Európai Unió és az Egyesület Államok ESG-szabályozása is egyre inkább erre ösztönzi a cégeket. Scope 3 kibocsátás: karbonlábnyom a gyártósortól a kukáig Az egyre szigorúbbá váló ESG-szabályozásnak köszönhetően a vállalatvezetők egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy környezeti és társadalmi szempontból fenntarthatóbbá tegyék az általuk irányított szervezetek működését. De a fenntarthatóság nem csak az előállítás, hanem egy termék teljes életciklusa szempontjából értelmezendő kérdés: a gyártáshoz szükséges nyersanyagok kitermelésétől és felhasználásától kezdve az adott produktum használatán át a leselejtezéséig. Ahhoz, hogy a maga teljességében felmérjük egy vállalat károsanyag-kibocsátását, három különböző faktort kell kiértékelnünk: ezek az első, a második és a harmadik hatókörbe tartozó (Scope 1, Scope 2, Scope 3) kibocsátások. A Scope 1 kibocsátások közvetlenül egy gyártó belső folyamataihoz kapcsolódnak. A Scope 2 kibocsátások a cég energiaigényének kielégítéséhez szükséges szennyezőanyag-kibocsátást takarják. A Scope 3 pedig a teljes ellátási lánc – a beszállítók, kereskedők és ügyfelek – által a cég termékei kapcsán generált kibocsátást jelenti. Jelenleg a globálisan működő cégek kevesebb mint harminc százaléka követi nyomon és jelenti a Scope 3 kibocsátását – részben azért, mert ezeket a mutatókat nagyon nehéz monitorozni, részben pedig azért, mert az ezzel kapcsolatos adatok publikálása rossz színben tüntetné fel őket. A jelenlegi becslések szerint globálisan a gyártók Scope 3 kibocsátása 11,4-szer nagyobb, mint a gyártással közvetlenül összefüggő Scope 1 kibocsátásuk. A greenwashing vége? A Lego ebből a szempontból is utat mutatott a többi gyártónak: a műanyagpalackok újrahasznosítására épülő új gyártási technológia ugyan komoly kommunikációs haszonnal járt volna a számukra, de fontosabbnak tartották, hogy – a teljes beszállítói lánc karbonkibocsátását alapul véve – a jó PR helyett a vállalatuk valós környezeti hatásának javítását tűzzék ki célul. Annál is inkább, mivel 2020-2021-ben a Covid-lezárásoknak is köszönhetően világszerte nagyon megugrott a kereslet a termékeik iránt, ami – a felpörgetett gyártás miatt – közel harminc százalékkal növelte a károsanyag-kibocsátásukat. “Minél több cég követi a Lego példáját, és kezdi monitorozni, jelenteni a Scope 3 kibocsátását, annál többen jönnek rá, hogy a karbonlábnyom csökkentése nem csak a gyártási folyamatok fenntarthatóbbá tételétől függ – hanem attól is, hogy hogyan menedzserei egy cég az ellátási lánca és a felhasználói okozta környezeti terhelést” – írja tanulmányában Mai, Tang és Lee. A szakemberek úgy látják, az EU és az USA egyre szigorodó követelményrendszere rákényszerítheti a vállalatokat arra, hogy a teljes életciklusukon keresztül végigkövessék az általuk gyártott termékek környezeti hatásait. “A Scope 3 kibocsátással kapcsolatos regulák kétségkívül növelni fogják a cégekre nehezedő nyomást” – értékelnek. De, mint írják, így van ez jól, hiszen a kiterjesztett jelentéstételi kötelezettség gátat vethet az olyan ártalmas gyakorlatoknak, mint a bújtatott greenwashing.

#Digitalizáció #Nonprofitoknak

A döntéshozataltól a riportolásig: Miért kell a nonprofit szervezeteknek is CRM-rendszert használniuk?

Sokan azt hiszik, hogy a fejlett ügyfélkapcsolat-kezelő megoldások csak a nagyvállalatoknak nyújthatnak igazán hasznos segítséget. Pedig ez tévedés: a CRM-rendszerek a nonprofitok munkáját is hatékonyabbá tehetik. A hazai nonprofit szervezetek többsége nincs tisztában azzal, miért érdemes ügyfélkapcsolat-kezelő (Customer Reralitionship Management – CRM) megoldásokat használniuk. A Salesforce-hoz, Hubspothoz, Insightly-hoz hasonló rendszerek integrálása drága “úri huncutságnak” tűnhet: pedig nagymértékben növelheti a hatékonyságukat – a döntéshozatali folyamatok támogatásától kezdve az erőforrás-menedzsmenten át az adománygyűjtésig és riporttolásig. Sokan azt hiszik, hogy a CRM-rendszerek csak a nagyobb cégek, forptofit vállakozások munkáját könnyíthetik meg; ez óriási tévedés: hiszen ezek a megoldások a nonprofitok munkáját is sokkal reszponzívabbá, “áramvonalasabbá” és zökkenőmentesebbé tehetik. Minden adat egy helyen A CRM-rendszerek lehetővé teszik, hogy a felhasználók egyetlen integrált rendszerben gyűjtsék, tárolják és kezeljék a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb adatokat. A nonprofit szervezetek esetében ez többek között a fundraisinggel, a kampányokkal és az eseményekkel kapcsolatos információk aggregációját jelentheti – amelyekhez az alkalmazásoknak köszönhetően bárhol és bármikor hozzáférhetnek. A nonprofitok általában több különböző forrásból, adatstreamből származó információkkal dolgoznak. Konszolidált adatbázis hiányában ezek kezelése nehézkes és időigényes lehet: a különféle táblázatok, fájlok és az ezek kezeléséhez szükséges, egymással csak ritkán kompatibilis rendszerek használata rendkívül körülményessé, nehezen áttekinthetővé teheti a munkájukat. A CRM-rendszerek bevezetése az adatok tárolását és menedzselését is könnyebbé teszi. Használatukkal a szervezetek munkavállalói és önkéntesei jobb, megalapozottabb döntéseket hozhatnak az adománygyűjtéssel, rendezvényszervezéssel, marketing- és kommunikációs feladatokkal kapcsolatos munkájuk során. A megtakarított munkaórák komoly értéket képviselnek A nonprofit szervezetek általában jóval kisebb munkavállalói gárdával dolgoznak, mint a nagyobb büdzséből gazdálkodó piaci vállalkozások. A munkaidő itt valóban munkaértéket képvisel – és a CRM-rendszerek lehetővé teszik, hogy ezek a szervezetek sok értékes munkaórát takarítsanak meg egyes – egyébként manuálisan végzett – feladatok automatizálásával. Az adatrögzítés, az e-mail kampányok kezelése, a riportolás mind-mind egyszerűbbé válik az ügyfélkapcsolat-kezelő rendszerek használatával, az így felszabaduló időt pedig más, kreatív gondolkodást követelő feladatokra fordíthatják. A legtöbb nonprofit szervezet számos különféle forrásból – köztük vállalati felajánlásokból, pályázatokból, állai, önkormányzati, vagy európai uniós támogatásokból, mikronadományokból, adománygyűjtő kampányokból, társadalmi vállalkozói tevékenységből – finanszírozza a működését. Minél sikeresebb – minél inkább diverzifikálja a tevékenységét – egy nonprofit, annál bonyolultabb ezeknek a bevételi forrásoknak a nyomon követése, és az azokkal kapcsolatos adminisztrációs folyamatok menedzselése. A modern CRM-rendszerek ebben is segítséget nyújthatnak – különösen úgy, hogy ma már kifejezetten a nonprofit szervezetek igényeire optimalizált megoldások is léteznek: mint az m-hance NFP365-platformja, a ClickUp vagy a Bitrix24. A nagy szolgáltatók közül többen – köztük a talán legelterjedtebb SalesForce is – kedvezményes előfizetési csomagokat kínálnak a nonprofitoknak, ami költségtakarékos megoldást jelenthet az adataik tárolására, aggregálására és kezelésére. Hatékony, személyre szabott adománygyűjtés Az adományozók megszólításában fontos szerepet játszik a személyes, testre szabott kommunikáció. A CRM-rendszerek használata ezt is megkönnyítheti: ezek az alkalmazások lehetővé teszik, hogy a nonprofitok a rendelkezésre álló adatok alapján perszonalizálják a kampányaikat. Az adományozók támogatói története, a nonprofitokkal kapcsolatos interakcióik feltérképezése és az aktivitásukra vonatkozó adatok alapján olyan személyre szabott üzenetekkel szólíthatják meg őket, amelyekre nagyobb valószínűséggel reagálnak majd. Egy naprakész CRM-rendszer a donor-kommunikáció jelentős részét automatizálhatóvá teszi – ami megint csak értékes munkaórákat szabadíthat fel. A CRM rendszerek a hatásmérésben is fontos segítséget nyújthatnak, megkönnyítve ezáltal a szervezetek működésének kiértékelését, a riporttolást és a stratégiaalkotást. Az így gyűjtött adatok az adományozók és a felügyelő szervek felé irányuló jelentéstételt is egyszerűbbé tehetik. Adatgyűjtés biztonságosan Mivel a nonprofit szervezetek túlnyomó része érzékeny adatokkal dolgozik, az adatbiztonság is kiemelten fontos szempont a számukra. A támogatókkal és kliensekkel kapcsolatos információk megóvása fontos feladat – amire a fejlett IT-biztonsági rendszerekkel védett felhőrendszerek megnyugtató megoldásokat adhatnak. A modern CRM-rendszereket már úgy tervezik meg, hogy mindenben megfeleljenek a GDPR-előírásoknak, így felhasználóik nem csak a saját, hanem a velük kapcsolatban lévő cégek, magánszemélyek adatait is biztonságban tudhatják.

#Nonprofitoknak

Fundraising: Hogyan kérjünk nagyobb támogatást az elkötelezett adományozóinktól?

A hűséges donorok támogatása fenntartható pályára állíthatja a nonprofit szervezetek működését. Lehetővé teszi, hogy a megnövekedett költségek mellett is stabilan menedzseljék a szervezetüket, sőt, akár további fejlesztésre, nagyobb társadalmi csoportok elérésére is lehetőségük nyíljon. Egy nonprofit szervezet számára a legbiztosabb anyagi forrást az elkötelezett, hosszú távon is adományozni kész támogatók adják. Alapvetően fontos, hogy jó kapcsolatot ápoljanak velük – és nem csak azért, mert ők azok, akik rendszeres hozzájárulása lehetővé teszi a kiszámítható és fenntartható működést, hanem azért is, mert ha őszintén, átláthatóan és ügyesen kommunikálnak velük, a szervezetek szolgáltatásainak bővítéséhez, fejlesztéséhez, társadalmi hatásuk kiterjesztéséhez szükséges tőke összegyűjtésében is komoly szerepet játszhatnak. Ehhez azonban az kell, hogy a nonprofitok kommunikációs szakemberei tudják, hogyan szólítsák meg őket. Fontos a megbízható, hűséges donorok megszólítása Tkacik Sweeney, a Candid fejlesztési igazgatója szerint az elkötelezett adományozók többlettámogatása lehetővé teszi, hogy a nonprofitok kitermeljék azokat az extra költségeket, amelyeket az elmúlt évek negatív társadalmi-gazdasági trendjei – például a Covid-járvány vagy az hosszú évek óta nem tapasztalt rekordinfláció – akasztott a nyakukba. “Mindig egyszerűbb egy hűséges donortól kicsit nagyobb hozzájárulást kérni, mint új adományozókat megszólítani – emeli ki a szakember. – A legtöbb nonprofit szervezet kellő információval rendelkezik a régi, elkötelezett támogatóiról ahhoz, hogy eredményesen motiválja őket: állandó jó kapcsolatot ápol, és olyan kétirányú kommunikációt épített ki velük, amelyet egy új adományozóval évekbe kerül megalapozni.” Sweeney szerint fontos, hogy a szervezetek ne legyenek telhetetlenek. “Ne kérjünk tíz százaléknál nagyobb »emelést« tőlük – javasolja. – Fontos, hogy szem előtt tartsuk: a válság a támogatóink pénztárcáját is megterheli – könnyen lehet, hogy a nagyobb felajánlással járó financiális terhet nekik is nehéz kigazdálkodniuk.” Mint mondja, mielőtt többlettámogatást kérnek, a nonprofitoknak kutya kötelességük utánanézni annak, hogy milyen más forrásokból biztosíthatják a működésükhöz, fejlesztéseikhez szükséges összegeket. “Csak akkor ostromoljuk nagyobb támogatásért az adományozóinkat, ha végleg kifogytunk a lehetőségekből.” A legfontosabb a folyamatos és őszinte kommunikáció Sweeney szerint a legfontosabb, hogy a nonprofitok folyamatos és élő kapcsolatban legyenek a támogatóikkal. “Rendszeresen tudósítsuk őket arról, hogy milyen programokat futtatunk, milyen változások vannak a szervezetünknél, mire fordítjuk az általuk felajánlott dotációt. Részletesen tájékoztassuk őket arról is, hogy miért kérünk nagyobb támogatást tőlük – a kommunikációs eszközök segítségével vonjuk be őket a munkánkba, a szervezet életébe.” A szakember hangsúlyozza: az is fontos, hogy a fundraiserek a megfelelő időpontban kérjenek többlettámogatást. “Az adományozók szeretik látni, hogy mire fordítják a pénzüket, ezért érdemes egy-egy új akció, program, egy új szolgáltatás vagy kampány elindítása előtt megkeresni őket” – emeli ki. A szakember szerint csak azokat az adományozókat érdemes többlettámogatásért “nyaggatni”, akikről tudható, hogy hajlandók mélyebben a pénztárcájukba nyúlni azért, hogy támogassák a nonprofitok tevékenységét. “Azokat, akik rendre nemet mondtak az ilyen irányú kéréseinkre, kár megkeresni – mint ahogy azokat is, akik a közelmúltban emelték meg a támogatásuk összegét.”

#Társadalmi diverzitás #Társadalmi ügyek

Idén is lesz Pride Hónap: Így kerülheted el a szivárványmosdatást

Június 22-én 29. alkalommal rendezik meg a Pride felvonulást Budapesten. Az LMBTQ+ közösségek ünnepét az elmúlt években sok cég próbálta felhasználni arra, hogy “szivárványosra mossa” a márkaimidzsét, és a mozgalom népszerűségét meglovalva növelje az eladásait a Pride Hónap alatt. Közeleg a Pride Hónap: június hosszú évek, évtizedek óta az LMBTQ+ csoportok egyenlő bánásmódért folytatott harcának megünnepléséről szól. Ahogy az elmúlt években mindig, Budapesten is számos különféle rendezvénnyel emlékeznek meg a szexuális vagy nemi identitásuk miatt negatív megkülönböztetést elszenvedő emberek és polgárjogi csoportok harcáról. A Budapest Pride hónapot szervező Szivárvány Misszió Alapítvány június 7-22. között számos programmal – köztük egy, a Városháza Parkban rendezett kiállítással, képzésekkel, workshopokkal, női focikupával, “élő könyvtár” beszélgetésekkel, queer piknikkel, dokumentumfilm-vetítéssel és színházi előadással – készül az idei fesztiválra. A rendezvénysorozat csúcspontja a Pride Felvonulás lesz, az évről-évre tízezreket vonzó "march-on" a Podmaniczky utcától a Vajdahunyad váráig sétálhatnak majd a résztvevők. Fotó: Dávid Imre Vannak, akik valóban támogatják a mozgalmat A Pride Month az LMBTQ+ emberek jogaiért küzdő érdekvédelmi csoportok ünnepe. De közben – sajnos – a greenwashinghoz és a social wahshinghoz hasonlóan kártékony marketingkampányok, a rainbow washing (szivárványmosdatás – a szerk.) bacchanáliája is: ilyenkor számos kisebb-nagyobb cég, márka kap az alkalmon, hogy a mozgalom népszerűségét kihasználva időszakos akciókkal népszerűsítse a termékeit, szolgáltatásait. “Ez egy hamis és kizsákmányoló gyakorlat” – mondta Cathy Renna, a National LGBTQ Task Force kommunikációs igazgatója a Goodhousekeeping.com-nak nyilatkozva. Júniusban sok cég, vállalat szivárványosra festi a márkakommunikációját. De nem minden szervezet él vissza azokkal a lehetőségekkel, amiket a LMBTQ+ mozgalom népszerűsége jelent. Vannak olyan vállalatok is, amelyek, mint a TEVA vagy az Abercombie & Fitch valóban elkötelezettek a mozgalom támogatása mellett: ez a két cég az elmúlt évben jelentős összegekkel támogatta a The Trevor Project nevű, a saját nemi és szexuális identitásukkal nehezen megküzdő fiatalok számára létesített lelki segélyvonalat. Fotó: Dávid Imre A Nike is jelentős forrásokat ölt az LMBTQ+ érdekvédelmi szervezetek finanszírozásába: a gyártó a Be True sportcipővonal piacra dobása mellett 625 ezer dollárral támogatta a “másság” elfogadása mellett kardoskodó szervezeteket; de a meleg identitását nyíltan felvállaló Tim Cook vezette Apple is komoly összegeket költött az LMBTQ+ csoportok támogatására. A rainbow washing ártalmas A greenwashinghoz és a social wahshinghoz hasonlóan a rainbow washingnak is az a célja, hogy a fogyasztók egy részében hamis képet alakítson ki egy cégről, márkáról. “A vállalatok közül sokan használják az LMBTQ+ szervezetek jelképeit a márkakommunikációjukban – miközben a valóságban nem kötelezik el magukat ezek mellett az ügyek mellett. Nem hajlandóak LMBTQ+ identitású munkavállalókat foglalkoztatni, nem áldoznak az érdekvédelmi szervezetek anyagi támogatására” – emelte ki Liz Amer, a Rainbow Parenting című könyv szerzője. Fotó: Dávid Imre A rainbow washing ártalmas: mert eltereli a figyelmet a Pride Hónap valódi jelentéséről: a hátrányos megkülönböztetés elleni kiállásról. “Ha a mi sokszínű közösségünket szimpla »piacnak« bélyegzik, az marginalizálja azokat az embereket, akik amúgy is komoly képviseleti deficittel küzdenek” – hangsúlyozta Cathy Renna. Mint mondta, a szivárványmosdatás megerősíti az LMBTQ+ emberekkel szembeni negatív sztereotípiákat a többségi társadalom tagjaiban, ami csak tovább fokozza a kitaszítottságukat. Hogy lehet elkerülni a szivárványmosdatást? Lola Mendez, a Goodhousekeeing.com szerzője szerint az LMBTQ+ közösségeket támogatni kívánó fogyasztóknak megvan a lehetőségük arra, hogy elkerüljék azt, hogy bedőljenek a rainbow washing marketingpropagandának. Az egyik lehetőség az, hogy közvetlenül a közösség tagjai közé tartozó kereskedőktől, gyártóktól vásároljanak, a másik pedig az, hogy alaposan utánanézzenek annak, hogy az a cég, amelyik a mozgalom támogatásával hirdeti magát, valóban költ-e arra, hogy segítse ezeket a sokszor nehéz helyzetben élő embereket. Fotó: Dávid Imre “A felajánlások jól tükrözik, hogy egy vállalat valójában mennyire elkötelezett a közös ügyünk mellett – hangoztatta Liz Amer, hozzátéve: annak sem árt utánanézni, hogy a kérdéses szervezetek milyen politikai oldalakat támogatnak. – Ha szivárványos zászlót teszel a lógódra, de közben az ultrakonzervatív politikai pártok kampányára is költesz, valószínű, hogy nem vagy igazán elkötelezett a másságukat felvállaló emberek mellett" – érvelt.

#B Corpok itthon és a világban

”Az elmúlt két évben megduplázódott a közösségünk” – Kijött a B Lab éves jelentése

Egyre ismertebb a B Corp védjegy, a minősítést odaítélő B Lab adatai szerint a fogyasztók 56 százaléka fontosnak tarja, hogy ha teheti, környezetileg-társadalmilag tudatos vállalatok termékeit, szolgáltatásait vásárolja, vagy ilyen szervezeteknél vállaljon munkát. Kijött a B Corp minősítést odaítélő nemzetközi szervezet, a B Lab éves jelentése. Az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a felelős vállalatok mozgalmához csatlakozó cégek száma. “Ma már több mint nyolcezer B Corp vállalat van világszerte” – mondta Sarah Schwimmer, a szervezet stratégiai növekedésért felelős igazgatója. A szakember hangsúlyozta: az ismertségnek és a népszerűségnek ára van, sokan “fenyegetve érzik magukat” a mozgalom robbanásszerű növekedése miatt. “2023-ban komoly ellenállást tapasztaltunk. Az Egyesült Államoktól Európáig számos törvényhozó testület felhígította azokat az irányelveket, amelyek a stakeholderek – köztük a bolygónk – érdekeit védik. A mozgalom ellenzői »woke kapitalizmust« kiáltottak, és olyan törvények elfogadását szorgalmazták, amelyek komolyan korlátoznák azoknak a befektetőknek a lehetőségeit, akik valós és releváns szempontként tekintenek a globális gazdaság társadalmi és környezeti hatásaira – hangsúlyozta. – De mi ezt az ellenállást jó jelnek tekintjük, úgy látjuk, végre valódi befolyásunk van, és komolyan vesznek minket.” “Most az a feladatunk, hogy az ellenállással szemben továbbvigyük a változást, hogy tovább növeljük a csatlakozók számát és a közös befolyásunkat, hogy tovább vezessük a mozgalmat, és megmutassuk, mire vagyunk képesek. A közösségünk folyamatosan nő, az elmúlt két évben megduplázódott a tagjaink száma – tette hozzá Clay Brown, a B Lab szabványokért, tanúsításért és termékfejlesztésért felelős igazgatója. Brown hangsúlyozta: a sztenderdek, amelyek szerint a vállalkozásoknak működniük kell, alapvetően változnak, és a szervezetek környezeti-társadalmi hatásának monitorozására használt technológia is fejlődik. “Mi magunk is változunk.” A B Corp szervezetek szinte valamennyi fontosabb iparágban képviseltetik magukat A B Corp mozgalom befolyása egyre nő. A minősítést megszerző 8051 cég közül 65 nyílt részvénytársaság, a tagok összesen közel 716 500 munkavállalót foglalkoztatnak. A legtöbb B Corp továbbra is az Egyesült Államokban van, de az Európai Unióban, Nagy-Britanniában és Ausztráliában is jelentősen nőtt a számuk. A B Corp szervezetek szinte valamennyi fontosabb iparágban képviseltetik magukat – a mezőgazdaságtól az informatikáig. “2023-ban a legfontosabb célkitűzésünk az volt, hogy a összefogjuk a közösségünket, és biztosítsuk, hogy az infrastruktúra, a folyamatok és a kapcsolatrendszer, amire támaszkodunk, hatékonyan erősíti, támogatja azt az evolúciós folyamatot, amit elindítottunk” – emelte ki Sarah Schwimmer. A B Corp cégek képviselői a Covid-járvány kirobbanása óta 2023-ban tudtak először személyesen is találkozni egymással. “Európában, Afrikában és Latin-Amerikában is több rendezvényt tartottunk, a célunk az volt, hogy újra egymásra találjunk, és közös összefogással dolgozzunk a célkitűzéseink eléréséért” – emelte ki Schwimmer. A szervezet új partneri megállapodásokat is kötött, hogy további támogatókat toborozhasson, és felgyorsítsa a certifikációs folyamatot. “Több mint ezer stakeholderrel konzultáltunk az új sztenderdjeinkről, és a visszajelzéseiket az általunk felvázolt új programba is beépítettük. A B Lab olyan szervezetként kezdte a 2024-es évet, amely alkalmas arra, hogy megfeleljen az általa képviselt emberek, szervezetek szükségleteinek és elvárásainak.” Clay szerint 2023 a “meggondolt, koncentrált és néha csendes munkáról” szólt a B Lab számára. “Büszke vagyunk arra, amit azért tettünk, hogy megváltoztassuk a kapitalizmus viselkedését, kultúráját és struktúráját” – hangoztatta Clay. Szigorúbb ESG-szabályozásért lobbiznak A B Lab elemzése szerint világszerte egyre több fogyasztó – főként a kereskedelmi szempontból kiemelten fontos célcsoportnak számító 18-39 évesek – hallott már a B Corp mozgalomról. A csoport ismertsége exponenciálisan nő – köszönhetően többek között annak, hogy a szervezet olyan, a társadalmi tudatosítást szolgáló akciókat is szervez, mint a tavaly márciusban megrendezett “B Corp hónap”, amelynek során egy masszív közösségi médiakampány keretében közel 60 millió embert értek el. A B Lab adatai szerint a fogyasztók több min fele (56 százaléka) fontosnak tartja, hogy környezetileg-társadalmilag tudatos vállalatok termékeit, szolgáltatásait vásárolja, vagy ilyen szervezeteknél vállaljon munkát. A szervezet az Egyesült Államok és Kanada mellet Európában is figyelemfelhívó programokat indított. Észak-Amerikában egy, a faji alapú megkülönböztetés ellen fellépő, a hátrányos helyzetű munkakeresők elhelyezkedését és a munkavállalók egzisztenciális biztonságát támogató programot hoztak tető alá, Európában pedig “A Cselekvés Útja” (The Journey of Doing) néven egy olyan új kezdeményezéssel rukkoltak elő, amely lehetővé teszi a B Corp cégeknek, hogy speciális MI-alkalmazások segítségével vizualizálják a környezeti és társadalmi fenntarthatóság érdekében tett törekvéseiket. A B Corp mozgalom az üzleti szervezetek működését szabályozó jogszabályok alakítására is komoly hatással volt, kitartó lobbitevékenységüknek is köszönhető, hogy az idén Argentínában, Ausztráliában, az Európai Unióban, Svájcban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is új, a korábbinál szigorúbb ESG-szabályozásokat vezettek be. (Magyarországon a Hello Nonprofitot is kiadó Scale Impact a B Lab hivatalos partnere. Ha szeretnél többet megtudni a felelős cégek globális hálózatáról, olvasd te is az ezzel kapcsolatos cikkeinket.)

#Digitalizáció #Nonprofitoknak

Felelős MI: Fontos, hogy a segítő szervezetek okosan és átgondoltan nyúljanak az új technológiához

A mesterséges intelligencia megoldások jelentős mértékben megkönnyíthetik egy szervezet munkáját, de a nonprofitoknak különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a széles körben elfogadott jogi és etikai normáknak megfelelően használják a technológiában rejlő lehetőségeket. Ha a 2023-as év buzzwordje a “Chat GPT volt”, a 2024-esé a “felelős MI”. Világszerte egyre több cég, szervezet használja a mesterséges intelligencia megoldásokban rejlő lehetőségetek: az ügyfélkommunikáció automatizálását lehetővé tévő “okos chatbotoktól” a komplett tanulmányokat, sőt, weboldalakat is legyártani képes applikációkon át az irodai munka optimalizálását szolgáló megoldásokig számos olyan új fejlesztés van, amely gyorsabbá, hatékonyabbá és egyszerűbbé teheti a felhasználói munkáját. “Új ipari forradalom” kapujában állunk, és – ahogy arról a Scale Impact és a Hello Nonprofit májusi workshopján is szó esett –, az MI-megoldások adoptálása a nonprofit szervezetek munkáját is jelentősen megkönnyítheti. Kerek István MI üzletfejlesztési szakértő, a ChatGPT magyarul Facebook-csoport alapítója szerint ezeknek az eszközöknek a rendszerbe állítása “húsz-harmincszázalékos hatékonyságnövelést tesz lehetővé. Ha megvan a jó cél, ha megvan az, hogy mire akarjuk használni, nagyon hatékonnyá tud tenni minket.” Új ipari forradalom kapujában állunk. De sajnos, ahogy minden jelentős technológiai ugrásnak, úgy az MI-revolúciónak is megvannak a maga veszélyei. Nem véletlen, hogy az elmúlt hónapokban több nagy cechcég, köztük a Microsoft és a Google is elkötelezte magát a felelős MI (responsible AI) fejlesztések mellett. A legnagyobb cégek is fontosnak tartják a jogi és etikai normáknak megfelelő fejlesztést A felelős MI általános definíciója szerint olyan mesterséges intelligencia megoldásokat takar, amelyek “megfelelnek a széles körben elfogadott jogi és etikai normáknak”. A Microsoft hat olyan szempontot fogalmazott meg, amelyeket mindenképpen figyelembe kell venniük a fejlesztőknek az ilyen megoldások építése során, ezek: az átláthatóság az elszámoltathatóság a méltányosság a befogadás a megbízhatóság és biztonság valamint a magánélet és a személyes adatok tiszteletben tartása A cég 2023 júliusában adta ki első, a felelős MI-fejlesztésekkel kapcsolatos jelentését. Mint irják, kötelességüknek tartják, hogy ”a nagyközönséggel is megosszuk folyamatosan fejlődő megoldásainkat”. Kezdeményezésükhöz a Google is hamar csatlakozott, idén májusban közzétett manifesztójukban hitet tettek amellett, hogy olyan elvek szerint fejlesszék az MI-megoldásokat, amelyek “garanciát jelentenek a visszaélésekkel szemben”, és olyan eszközöket dobnak piacra, amelyek mindenki számára “vonzóbbá és elérhetőbbé teszik a tanulást”. A legfontosabb a transzparencia Zoe Amar, a nonprofitok digitális átállását támogató Zoe Amar Digital alapítója szerint a nonprofitoknak sokkal óvatosabban, nagyobb figyelemmel kell hozzáállniuk az MI-alkalmazások adaptálásához, mint a forprofit vagy akár a kormányzati szervezeteknek. “Ennek a szektornak a munkája szinte sosem tisztán üzleti alapú, és gyakran arra irányul, hogy nagyon nehéz helyzetben lévő embereket támogasson” – írja a Thirdsector-on megjelent véleménycikkében. Amar úgy látja, a Microsoft által felsorolt hat szempont mellett a nonprofit szervezeteknek más tényezőket is figyelembe kell venniük az MI-megoldások befogadásánál. Ethan Ezra-t a Farrer & Co. ügyvédi iroda szakértőjét idézve azt írja, a nonprofitoknak különösen komolyan kell venniük a kockázatfelmérést, a mindenki számára elfogadható felhasználási feltételek bevezetését és az MI-rendszereikkel kapcsolatos transzparenciát. “Azok a jótékonysági szervezetek, amelyek már megtették a kellő lépéseket a GDPR-megfelelés felé, számos ezzel kapcsolatos alapelvet, módszert és tapasztalatot felhasználhatnak az »MI-alapú szervezetirányításra« való átállás során” – érvel. A szakember szerint kiemelten fontos, hogy az MI-rendszerek hadrendbe állítása előtt a nonprofit szervezet alaposan átgondolja, pontosan mire, milyen feladatok ellátására szeretnék használni ezt a technológiát. “Először a legegyszerűbb feladatokat érdemes automatizálni – azokat a teendőket, amelyek a szervezeten belül mindenki ismer és ért, így velük közösen értékelhetjük és pontosan nyomon követjük azt, milyen hatékonyságnövelést jelent és milyen problémákat okozhat az MI-alapú alkalmazások használata” – vélekedik. A jelszó az ”óvatos kísérletezés” Amar hangsúlyozza: az MI-technológia olyan szédítő tempóban fejlődik, hogy számos nonprofit vezetője úgy érezheti, ha nem építi be a szervezet működésébe ezeket a megoldásokat, menthetetlenül lemaradhat a forráshiányos szervezetek közötti versenyben. Úgy látja, ez egy téves és elhamarkodott hozzáállás. “Azok a szervezetek tudják a lehető legkreatívabban és leghatékonyabban felhasználni az MI-ban rejlő lehetőségeket, amelyek rászánják az időt, hogy eldöntsék, pontosan milyen feladatok ellátására, milyen problémák megoldására tudják biztonságosan bevetni ezeket a rendszereket – érvel. – Az is fontos, hogy a munkatársaknak és az önkénteseknek elég időt biztosítsunk arra, hogy mélységében megértsék és megtanulják az új megoldások használatát.” Dan Sutch, a nonprofit szervezetek digitális fejlesztésével foglalkozó Cast igazgatója szerint az MI-rendszerek biztonságos bevezetésének titka a “az óvatos kísérletezés”. “Fontos, hogy alaposan átgondoljuk azokat a szempontokat, amelyek alapján kiválasztjuk a nekünk megfelelő alkalmazásokat – mondja. – Biztosítanunk kell a biztonságos tesztelés feltételeit; tisztáznunk kell, hogyan és miért akarjuk felhasználni ezeket az applikációkat; átláthatóvá kell tennünk, hogy milyen forrásokból származó adatokat használunk, és hogy ki az, aki használja és monitorozza az MI-megoldások működését” – húzza alá. Ian McLintock, a Charity Excellence alapítója szerint fontos lenne, hogy a nonprofit szektor szereplői “közösen megegyezzenek arról, hogy milyen etikai és hatékonysági szempontoknak kell megfelelniük az MI-megoldásoknak”. A szakember úgy látja, az érdekelt szervezeteknek egy széles körben elfogadott etikai kódexet kellene kidolgozniuk ebben a témában.

Továbbiak betöltése

Scale Impact Nonprofit Kft.

SZÉKHELY:
1038 Budapest, Temes utca 11. E. ép. 1.

ADÓSZÁM:
29306972-2-41

TELEFONSZÁM:
+36 30 587 9054

EMAIL:
info@scaleimpact.hu

2024 © Hello Nonprofit | adatkezelés |

Powered by Scale Impact Kft.

Made with by WPViking Agency

Kiemelt támogatónk

Támogatóink