A B Corp, mint befektetés: A pénzügyi vezetőknek fontos szerep jut a fenntartható működés biztosításában

A B Corp minősítés megszerzése és megtartása nem olcsó mulatság. A pénzügyi vezetők, szakemberek fontos szerepet játszanak abban, hogy a környezeti és társadalmi felelősségvállalást zászlajukra tűző cégek financiális szempontból is fenntarthatóan és sikeresen működjenek.

Milton Friedman Nobel-emlékdíjas amerikai közgazdász híres-hírhedt bonmotja szerint: “egy üzleti vállakozás egyetlen társadalmi kötelezettsége az, hogy úgy használja fel az erőforrásait, és olyan tevékenységeket folytasson, amelyek növelik a nyereségét”. A Friedman-doktrinaként emlegetett irányelv a hetvenes évek óta a nagyvállalatok közkedvelt, gyakran idézett mottója volt – egészen addig, amíg a kétezres évek közepe felé meg nem jelent a piacon egy új, a környezeti és társadalmi felelősségvállalást fontosnak tartó vállalkozói generáció.

A B Corp mozgalom megszületését számos körülmény inspirálta: köztük az egyre súlyosabbá váló klímaválság és a világszerte növekvő társadalmi egyenlőtlenségek. Napjainkban már több százezer cég használja önértékelésre a B Impact Assessment-et, és nyolcezer olyan vállalat van, amely megszerezte ezt a fenntarthatóan és átláthatóan működő gazdasági szervezeteknek járó minősítést; világszerte egyre több cég vezetői érzik úgy, hogy a Friedman-doktrínával szembemenve igenis vállalniuk kell, hogy a profit – a tulajdonosaik, részvényeseik puszta gazdasági érdekei – mellett a környezet és a társadalom érdekeit is szem előtt kell tartaniuk a működésük során.

Ahogy arról korábban a Hello Nonprofit is írt, a társadalmi értékteremtést fontosnak tartó vállalatok pénzügyileg is sikeresebbek lehetnek, mint profitorientált versenytársaik. Igen ám, csakhogy a “B Corp-osodásnak” komoly költségei vannak: a certifikáció éves díja bevételtől függően 1000-50 ezer euró (395 ezer-19,7 millió forint) is lehet, ráadásul a minősítést odaítélő B Lab szigorú szabályai szerint háromévente meg kell újítani azt.

Maga a B Corp minősítés megszerzése is költséges folyamat: a pályázó vállalatoknak gyakran komoly szervezetfejlesztési, folyamatoptimalizálási feladatokat kell elvégezniük ahhoz, hogy megkaphassák a certifikációt. Nem csoda, hogy pénzügyi szakembereiknek fontos szerep jut fenntartható és nyereséges működésük biztosításában: abban, hogy egészséges egyensúlyban tartsák a cég financiális teljesítményét és pozitív környezeti-társadalmi hatásait.

Költséges, de megtérülő befektetés

A B-Corp minősítés megszerzésének egyik alapfeltétele a cégek profitcentralizált látásmódjának átalakítása. Ez nem mindig könnyű feladat: tekintve, hogy a vállalkozások, különösen a nemzetközi szempontból jelentős nagyvállalatok és a nekik dolgozó pénzügyi szakemberek jelentős része a friedmani ideológián nőtt fel. A környezeti és társadalmi szempontból felelősségteljesen működő szervezetek menedzselésének plusz költségei is vannak: a cégeknek a szennyezőanyag-kibocsátás mérésétől és csökkentésétől kezdve a fenntarthatósági jelentések elkészítésén és publikálásán át a mindennapi működés racionalizálásáig jó néhány olyan új folyamatot és feladatot kell integrálniuk, amelyek mind-mind pénzbe kerülnek.

Mark Shields, a világ egyik legmagasabb B Corp pontszámával rendelkező vállalata, a skót Brewgooder sörgyártó CFO-ja szerint a pénzügyi vezetőknek be kell látniuk, hogy a “potenciálisan költséges változtatások” idővel megtérülnek majd. Ehhez azonban az kell, hogy elegendő forrást akkumuláljanak a szervezeti átalakítások finanszírozására, valamint arra, hogy lehetővé tegyék a cég ESG-stratégiájának kialakítását és integrálását a szervezet hosszú távú működésébe. “Financiális szempontból nézve fontos, hogy biztosítani tudjuk az üzletfejlesztéshez, a szervezeti átalakításokhoz, a munkavállalói jogok biztosításához és a pozitív társadalmi-környezeti hatások kiváltását garantáló működéshez szükséges forrásokat” – mondta a Raconteur-nak nyilatkozva.

A kutatások azt mutatják, hogy minden költsége ellenére megéri B Corp minősítést szerezni: a certifikácó birtokában a cégek könnyebben jutnak tőkéhez, vonzóbbak lesznek a képzett munkavállalók számára, és több vásárlót, ügyfelet tudnak megszólítani, mint rigorózusan profitorientált társaik. Már ha elég türelmesek. “Egyetlen pénzügyi vezető sem gondolhatja azt, hogy a B Corp minősítés megszerzése azonnal megtérülő befektetés, »quick win« – hangsúlyozza George Graham, a Wolf & Badger divatmárka társalapítója és ügyvezető igazgatója. – Nem olcsó és nem is könnyű megszerezni a minősítést. De ha olyan vállalkozást szeretnél felépíteni, amely valóban reziliens és válságálló, a B Corp szisztéma remek támogatást nyújt ehhez.”

Hosszú távon komoly márkaérték-növekedést hozhat

Andy Revell, a Household márkaügynökség pénzügyi vezetője szerint fontos, hogy kollégái “a nagy képet nézzék”, amikor arról döntenek, akkreditáltatják-e a cégüket a B Corp minősítésre. Annak ellenére, hogy nem garantál azonnali bevételnövekedést és nyereségességet, a B Corp státusz hosszú távon komoly márkaérték-növekedést hozhat, és nagyon vonzóvá teheti a vállalatokat a környezet- és társadalomtudatos módon gondolkodó, képzett munkavállalók, fogyasztók szemében.

A szakember hangsúlyozza: a pénzügyi vezetőknek az a dolga, hogy “jövőállóvá” tegyék a szervezetüket, és lehetővé tegyék a biztos, hosszú távú növekedést. Szerinte a B Corp státusz ennek fontos biztosítéka lehet. “Egyre több az olyan B Corp, amely csak más hozzá hasonlóan gondolkodó cégekkel hajlandó együttműködni” – fejtegeti.

A B Corp minősítés komoly versenyelőnyt nyújthat a cégek számára. A Here We Flo nevű B Corp vezetői szerint a védjegy megszerzése nagyban növelte a népszerűségüket – különösen az amerikai piacon. “Az, hogy az egyetlen B Corp minősítésű óvszergyártó vagyunk, megkülönböztet minket a konkurenseinktől. Egyértelmű üzenetet közvetít arról, hogy kik vagyunk, és milyen értékeket képviselünk” – mondta Susan Allen, a cég társalapítója. Véleményét Nagy Britannia legnagyobb B Corp könyvelőcége, a Cooper Parry vezetői is osztják. “A befektetők szeretik a »lassan, de biztosan növekvő«, erős cégeket” – mondja a vállalat fenntarthatósági vezetője, Nicoleta Ciobanu.

A pénzügy az ESG-megfelelésben is fontos szerepet játszik

“A pénzügyi divízió komoly szerepet játszik a vállalat B Corp minősítésének fenntartásában és megerősítésében – mondja Richard Moore, a Micro Scooters UK pénzügyi igazgatója. – A pályázat benyújtásától a hatástervünknek megfelelő változások naplózásán, elszámolásán át az ezzel kapcsolatos információk cégen belüli megosztásáig minden kapcsolódó feladatból kivesszük a részünket.”

Az ESG-rendszerek bevezetése nem veszélytelen vállalkozás: ha az átállást nem menedzselik megfelelően, az komoly konfliktusokhoz vezethet a szervezeteken belül. A pénzügyi vezetőknek fontos szerepe van abban, hogy ezeket a változásokat hatékonyan kommunikálják a tulajdonosok, a menedzserek, a munkavállalók és a többi érintett felé. Moore szerint a feladataik közé tartozik “a fejlesztésekkel kapcsolatos naprakész információk közlése, annak bemutatása, hogy hol tartunk ahhoz képest, amit elhatároztunk, és az új ötletek bemutatása, megismertetése is”. Mint mondja, ezeket az információkat belső hírlevelekben és a munkavállalói teamekkel tartott találkozókon is folyamatosan megosztják az érintettekkel.

A pénzügyi vezetőknek nem csak az a dolga, hogy kommunikálják a stakeholderek és a munkavállalók felé a cégek ESG-teljesítményét, hanem az is, hogy pontosan felmérjék és riportálják azt. Hogy nyomon kövessék a folyamatosan változó követelményeket, felmérjék, milyen fejlődési lehetőségei vannak a vállalatnak, és milyen költségekkel jár az új fejlesztések bevezetése. “A vállalkozásunkkal szembeni elvárások a piaci növekedésünkkel arányosan nőnek, így nagyon is tisztában vagyunk azzal, milyen fontos, hogy folyamatosan megfeleljünk a B Corp követelményeknek” – mondja Shields.

Mint mondja, fontos, hogy a cégek ESG-céljai akkor is teljesüljenek, ha nem várt financiális nehézségeik adódnak. Ez az oka annak is, hogy a Brewgooder minden egyes eladott sör után támogatást fizet egy független nonprofit szervezetnek: így attól függetlenül támogathatja a jobbító kezdeményezéseket, hogy hogyan alakul a pénzügyi teljesítménye.

Hasonló cikkek

#B Corpok itthon és a világban

Digitális dokumentumfilm-sorozatot forgat a BBC StoryWorks a B Corp-mozgalomról

A sorozat a felelős cégek környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait mutatja be. A produkciót 2025-ben mutatják be. A B Lab júniusban jelentette be, hogy a BBC StoryWorks Commercial Productoions közreműködésével digitális sorozatot készítenek a B Corp mozgalomról. A széria központi kérdése az lesz, hogy hogyan változtathatják meg a társadalmi és környezeti szempontból felelős vállalatok a világot – vagy legalább azt, ahogy a globális kapitalizmusról gondolkozunk. “Az egyre súlyosabbá váló társadalmi egyenlőtlenségek és a bolygó fokozódó kizsákmányolása közepette megszületett egy mozgalom, amelyben olyan vállalatok vesznek részt, amelyek fenntarthatóbb, regeneratívabb és igazságosabb módon akarnak működni. Osszuk meg a történeteinket, és mutassuk meg, hogy lehetséges a változás” – írja a készülő sorozatot beharangozó közleményében a B Lab. A sorozatban esettanulmányokon keresztül mutatják be a globális B Corp-hálózatba tartozó cégek munkáját. Az egyes részek olyan témákkal foglalkoznak majd, mint a munkavállalók helyzete, az ügyfelek elvárásainak fenntartható kiszolgálása, a klímapozitív, a biodiverzitás megőrzésére törekvő vállalati működés, vagy a társadalmi hasznot szolgáló kezdeményezések. A készítők célja, hogy jó példával szolgáljanak a gazdaság szereplői számára, és népszerűbbé tegyék a fenntartható piacgazdaság eszményét. A sorozatot 20225-ben mutatják be a BBC.com-on.

#Lakhatás #Társadalmi ügyek

Elszabadult lakáspiac: Mit tehetünk azért, hogy újra megfizethető legyen a lakhatás a nagyvárosokban?

A KSH adatai szerint Magyarországon 2023 harmadik negyedévére a 2015-ös átlagértékük 267 százalékára nőttek a lakásárak. Ezzel Európában rekorderek lettünk; Budapest a hetedik legkevésbé megfizethető főváros az Unióban: nem csak a négyzetméterárak, hanem a bérleti díjak is durván emelkedtek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon 2023 harmadik negyedévére a “bázisévnek” tekintett 2015-ös évhez képest 2,67-szeresére nőttek a lakásárak. Ezzel rekorderek vagyunk Európában: a hazait megközelítő áremelkedés csak Litvániában, Csehországban és Portugáliában volt tapasztalható. Geoffrey Ditta, a madridi Universidad Nebrija kutatója szerint az ingatlanpiaci bumm kontinensszerte érezteti a hatását. Érthető módon, hiszen – ahogy a The Conversation-ön megjelent cikkében írja – “Európa fő- és nagyvárosainak vonzása tagadhatatlan. Az emberek évtizedek óta áramlanak ezekbe a városokba munkát, vállalkozási lehetőséget, jobb életkörülményeket keresve.” Ditta hangsúlyozza: az elmúlt években az európai nagyvárosok magva, a szigorú értelemben vett “city” mellett a külvárosok is egyre drágábbak lettek: “a korábban dolgozó tömegek által lakott környékek dzsentrifikálódtak”, minek következtében lassú lakosságcsere ment végbe, és az alacsony bevétellel rendelkező, egzisztenciálisan sérülékenyebb rétegeket kiszorították korábbi lakóhelyükről a jól fizetett munkavállalók. A dzsentrifikció is drágítja a piacot A dzsentrifikció hatásai már Magyarországon is éreztetik a hatásukat. Az Ingatlan.com két héttel ezelőtt kiadott közleménye szerint az áprilisi fél százalékos mérséklődés után májusban ismét növekedésnek indultak az albérletárak, amelyek így már “a fizetőképesség felső határát súrolják”; éves összevetésben az országos átlagos lakbérek 10,5, a budapestiek pedig 10,8 százalékkal emelkedtek. Az átlagos bérleti díj Budapesten 250 ezer forint, a legtöbb kiadó lakás a tizenegyedik és a tizenharmadik kerületben van, ezekben a városrészekben átlagosan 260 ezer forint a lakbér. De nem csak a fővárosban, hanem a vidéki nagyvárosokban is egyre drágább a lakhatás: Debrecenben 230 ezer, Győrben 180 ezer, Szegeden 159 ezer, Pécsen 140 ezer, Miskolcon pedig 110 ezer forint volt az átlagos havi bérleti díj június elején. Ditta szerint a dzsentrifikció miatt “számos város megfizethetetlenül drága lett azoknak az embereknek a számára, akik ott nőttek fel”. Példaként Portugáliát említi, ahol havi 820 euró (323,3 ezer forint) a minimálbér, miközben egy 25 négyzetméteres lisszaboni stúdiólakás bérléséért akár 700-800 eurót is elkérnek – és további áremelkedésre lehet számítani. Mint írja, ez a tendencia egész Európára jellemző, az alacsony keresetű városlakóknak átlagosan a havi keresményük negyven százalékát kell lakhatásra költeniük. A lakásárak emelkedése a bérleti díjakra is hatással van Ditta hangsúlyozza: 2010 és 2023 második negyedéve között az Európai Unión belül az átlagos lakásárak 46 százalékkal, az átlagos albérleti díjak pedig 21 százalékkal emelkedtek. Mint írja, 2013 óta az EU valamennyi országában – beleértve az időközben “brexitált” nagy-Britanniát és Norvégiát is – folyamatosan az infláció és a béremelkedés mértékét meghaladó mértékben nőnek az ingatlanárak. Az áremelkedést nem kis részben a külföldi – főként egyesült államokbeli és ázsiai – vevők vásárlásai hajtják: a tengerentúli befektetők stabil és megbízható üzletek tartják az ingatlanvásárlást – ami komoly nyomást gyakorol a lakáspiacra, és felhajtja az árakat. A bérleti piacot a legtöbb országban szigorúbban szabályozzák – sok helyütt “díjsapkákat” vezettek be a helyi önkormányzatok: ennek is köszönhető, hogy az albérletárak a lakásárakhoz képest kicsivel lassabban nőttek. De – mint hangsúlyozza – hosszútávon megfordulhat ez a trend: az elszálló lakásáraknak előbb-utóbb a bérleti díjakban is éreződniük kell, hiszen a befektetőknek az az érdeke, hogy minél hamarabb megtérüljön az általuk elköltött összeg. Fegyelmezettebb lakásgazdálkodásra van szükség Ditta szerint félő, hogy a fent vázolt trend aligha megfordítható: amíg az európai metropoliszok – köztük az idén a világ 32. legélhetőbb városának választott Budapest – vonzók lesznek a jól kereső munkavállalók és a külföldiek számára, addig folyamatosan emelkedni fognak az ingatlanárak és a bérleti díjak. Ezért is fontosak az olyan kezdeményezések, mint a lakhatással foglalkozó civil szervezeteket tömörítő Lakhatási Koalíció idén februárban kiadott ajánláscsomagja, az Önkormányzati Lakhatási Minimum, amely részletes terveket, javaslatokat vázol fel a városvezetőknek és a szakpolitikusoknak azzal kapcsolatban, hogy különféle fejlesztésekkel, programokkal, szociálpolitikai eszközökkel hogyan támogathatják a rászoruló rétegek lakhatását. Mint írják , a hazai helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Magyarországon most már nem csak a legszegényebbeket, hanem az alsó-középosztály, sőt a középosztály tagjait is fenyegeti a lakhatási válság. Az érdekvédelmi szervezet szerint már csak ezért is szükséges lenne a helyi szociálpolitikai intézkedések felülvizsgálata. “Szorosabb, fegyelmezettebb lakásgazdálkodásra, a lakhatási és szociális szolgáltatások összehangolására lenne szükség – mondja Somogyi Eszter szociológus, a Városkutatás Kft. munkatársa. – Szerencsére, a szociális ellátórendszer átalakításába már több budapesti és vidéki önkormányzat is belekezdett: van, ahol rendszeres lakástámogatást, rezsitámogatást adnak, van, ahol az infláció negatív hatásainak ellensúlyozásaképpen megemelték a támogatásra jogosultak jövedelemhatárát, van, ahol adósságkezelési segítséget nyújtanak”.

#Környezeti ügyek #Lakhatás #Társadalmi ügyek #Vállalatoknak

”A nagyvárosok a legnagyobb kibocsátók” – Interjú Ámon Adával, a Budapesti Klímaügynökség vezetőjével

A szakember azt reméli, hogy a civil és a vállalati szféra bevonásával komoly klímavédelmi fejlesztéseket indíthatnak el Budapesten. A cél az, hogy a fővárost felkészítsék arra, hogy “klímasemleges intelligens várossá” váljon. A Fővárosi Közgyűlés idén áprilisban döntött úgy, hogy létrehozza a Budapesti Klímaügynökséget; az új szervezet célja, hogy minden lehetséges eszközzel támogassa a budapesti lakásállomány energetikai korszerűsítését, ezzel is elősegítve a klímasemlegesség elérését, és hathatós segítséget nyújtva az itt élőknek az energetikai beruházásaikkal kapcsolatos döntéseikben. A Klímaügynökség vezetésével Ámon Adát bízták meg. A nemzetközileg is elismert közgazdász, klímapolitikai szakember 2019-es megválasztása óta segíti Karácsony Gergely főpolgármester munkáját. “Először a főpolgármesteri kabinetben kaptam helyet, de hamar rájöttem, hogy hasznosabb lenne, ha felépítenék egy olyan ütőképes csapatot, ami a környezeti ügyekért felel a Városházán – mondja a szakember. – Így jött létre a Klíma- és Környezetügyi Főosztály, amit 2020-ban egy nyolc-tízfős fős alapcsapattal kezdtük felépíteni, és mára komoly, harmincöt szakembert foglalkoztató »különítménnyé« fejlődött. A főosztály számos különféle fenntarthatósággal kapcsolatos programot, köztük kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó »soft projekteket« visz. Nagyon büszke vagyok erre a csapatra, hiszen ezek a projektek teszik lehetővé, hogy a városháza nemzetközi tapasztalatok révén is komolyan gazdagítsa a tudását a környezetvédelemmel és klímatudatossággal kapcsolatos területeken: a fenntartható étkezés és a »szelíd közlekedés« népszerűsítésétől a napenergia- és csapadékhasznosításon át az éületenergetikai és dekarbonizációs fejlesztésekig nagyon sok fontos pályázaton indultunk és nyertünk el közvetlen uniós támogatást, így nagyon sok új, komoly lehetőségekkel kecsegtető projektet indíthattunk. A Közösségi Költségvetés nyertes »Zöld Budapest« pályázatainak megvalósítását is ez a főosztály felügyeli: ennek is köszönhető, hogy hamarosan fedett kerékpártárolók, közösségi szereldék, új komposztpontok jelennek meg a fővárosban. Végre Budapest is elindult azon az úton, amin más nyugat-európai nagyvárosok: a nagy, policy-szinű fejlesztések mellett a kis, alulról jövő, de a »city hall« által támogatott kezdeményezések is felütötték a fejüket.” A cél a lakossági beruházások felpörgetése Ámon Ada szerint a Klíma- és Környezetügyi Főosztály elindítása óta eltelt négy és fél év egyik legnagyobb eredménye, hogy más európai nagyvárosokhoz hasonlóan Budapest is csatlakozott az Európai Bizottság 100 város kezdeményezéséhez. “Az EB döntéshozói felismerték, hogy a nagyvárosokkal fenntarthatósági szempontból kiemelten kell foglalkozniuk, hiszen ezek a legnagyobb kibocsátók. Ezért is indították el a 100 város missziót, amelynek célja, hogy a résztvevő települések 2030-ig klímasemleges »intelligens városokká« fejlődjenek.“ Mint mondja, lehet szektoronként vizsgálni a károsanyag-kibocsátást. “De mivel ma már a kontinens lakosságának közel 75 százaléka nagyobb városokban él, nem kérdés, hogy tenni kell azért, hogy ezek nagy, rengeteg erőforrást mozgató csomópontok környezetbarátabbá és klímatudatosabbá váljanak.” A főváros a 100 város kezdeményezés keretében indította el a Budapest CARES programot is, amelynek megvalósításához másfél millió eurós támogatást kapott az EB-től. “Ennek a programnak a keretében hoztuk létre a Budapesti Klímaügynökséget is, amelynek célja a lakossági épületenergetikai és hatékonysági beruházások felpörgetése – magyarázza Ámon Ada, hozzátéve, sok politikai támadás érte őket azért, mert az ügynökség idén áprilisban, nem sokkal az önkormányzati választás előtt indult el. “Nem volt kampányszándék a szervezet létrehozása mögött. A projektet 2022 végén írtuk ki, akkor még nem tudtuk, hogy a kormány majd' félévvel előrehozza az önkormányzati választásokat. ” Ámon Ada szerint a Budapesti Klímaügynökség elindítását elsősorban az indokolta, hogy egy olyan új szervezetet, külön entitást hozzanak létre az önkormányzat mellett, amely “mozgékonyabb, fürgébb, gyorsabb döntéseket tud hozni, és hatékonyabban tud pénzt felhajtani”. “Ezen túl megvan a mandátuma arra, hogy önálló döntéseket hozzon, ami lehetővé teszi, hogy lerakja a korszerűsítési programok tudományos alapjait, részletesen kidolgozza, milyen családokra, háztartásokra, épülettípusokra érdemes »lőnünk«; hogy az egyes háztartások milyen mértékű támogatást igényelhetnek; így nem csak műszaki, hanem társadalmi szempontból is megalapozzuk a tervezett fejlesztéseket.” A szakember hangsúlyozza, ugyan “egy széndioxid-molekulának nincs társadalmi státusza”: épp olyan szennyező, ha egy tizedik kerületi panellakás vagy egy tizenkettedik kerületi villa fűtésrendszeréből kerül a levegőbe, mégis fontosnak tartják, hogy az energetikai, korszerűsítési programok kiírása során a szociális szempontokat is figyelembe vegyék. “Nekünk egy olyan várost kell építenünk, amiben azok számára is megfizethető a környezettudatos lakhatás, akiknek nincs saját forrásuk az ingatlanjaik felújítására – hangsúlyozza. – Ezért is döntöttünk úgy, hogy az idén márciusban indult Fővárosi Lakásügynökséggel is szorosan együttműködünk.” A civilekkel és a vállalatokkal is együttműködnének Ámon Ada hangsúlyozza: fontosnak tartják, hogy a lakhatással és a környezetvédelemmel foglalkozó nonprofitokkal, civil szervezetekkel is együttműködjenek. A civilek sok szempontból érdekeltek a Budapesti Klímaügynökség munkájában, a több ilyen szervezet tömörítő Lakhatási Koalíció által idén kiadott Önkormányzati Lakhatási Minimum javaslatcsomagjában is kiemelt helyen szerepel az energiaszegénység felszámolása és a lakásminőség javítása. “Maga a Lakásügynökség is egy civil kezdeményezésből nőtt ki, nem véletlen, hogy Kovács Vera, az Utcáról Lakásba! Egyesület egyik alapítója vezeti jelenleg. A Klímaügynökség nagyon komolyan veszi a szakmai és civil szervezetek munkáját, tudjuk, hogy sok tudást, tapasztalatot gyűjtötteik az eddigi működésük során. Nem véletlen, hogy a Habitat for Humanity Magyarországgal, a Magyar Energiahatékonysági Intézettel és a Magyar Természetvédők Szövetségének közösségi energiával foglalkozó csapatával is együtt dolgozunk ezen a projekten: mindhárom szervezet olyan szakmai szempontból fontos tudást »dob be a közösbe«, aminek köszönhetően még jobb és hatékonyabb programokat dolgozhatunk ki.” A szakember kiemeli: az épületenergetikai korszerűsítés mellett más programokat is terveznek, szeretnék elérni például, hogy a Főváros elhagyott, használaton kívüli épületeiben az erre a lehetőségre nyitott beruházók energiatakarékos, megfizethető árú bérlakásokat építtessenek. “Ez is része az pozitív energiamérlegű városrészek kialakítását célzó ASCEND Projektnek, amelyben a Fővárosi Önkormányzat mellett a BKK is részt vesz, hiszen a közlekedés a második legnagyobb energiafelhasználó egy városban.” A Budapesti Klímaügynökség a civil szervezetek mellett a vállalati szférával is igyekszik jó együttműködést kialakítani. “A Klímaügynmökség egyik dedikált célja, hogy olyan finanszírozási konstrukciókat dolgozzon ki, amik révén hosszútávon biztosíthatjuk a korszerűsítésre szoruló épületek megújítását – nem véletlen, hogy három jelenetős bank: az Erste Bank, az OTP és a Magnet Bank is ott van a legfontosabb partnereink között – fejtegeti. – Közben a Climate City Contracts program (egy, az EB és a résztvevő városok közreműködésével megvalósuló együttműködés, amelynek célja, hogy közös összefogással mérsékeljék a klímaváltozás lokális hatásait – a szerk.) keretében a Főosztályon dolgozó kollégáink is azon fáradoznak, hogy nagy világcégeket – bankokat, kereskedelmi láncokat, gyártókat, szolgáltatókat – vonjanak be a klímasemlegességgel kapcsolatos céljaink megvalósításába. Komoly potenciált látok az ilyen együttműködésekben – annál is inkább, mivel az elmúlt években számos nagyvállalat hozta Budapestre a globális szolgálytatóközpontjait.” Ámon Ada közgazdász, energia- és klímapolitikai szakember. 1998 és 2015 között az Energiaklub igazgatója, majd elnöke volt. Dolgozott számos nemzetközi szervezetnek, köztük 2015. és 2020. között a londoni székhelyű E3G – Third Generation Environmentalism vezető munkatársa, mely a világ ötödik legbefolyásosabb “zöld think-tankje”, de az Európai Parlament Zöld Frakciójának energia-tanácsadója is volt. 2019-től Karácsony Gergely főpolgármester klímapolitikai főtanácsadójaként a főváros klíma- és zöldenergia fejlesztési stratégiájának, illetve a Főpolgármesteri Hivatal zöld főosztályának kialakításáért felelt. 2024. május 1-től a Budapesti Klímaügynökség vezetője.