Scale Impact

#ESG #Vállalatoknak

”A cégeknek saját, jól felfogott érdekük a fenntartható működés” – Interjú Lévai Gábor fenntarthatósági menedzserrel, a Scale Impact társalapítójával

Az EP idén fogadta el a cégek fenntarthatósági jelentéstételével kapcsolatos CSRD-irányelvet. A szabályozás, ha kis döccenőkkel is, de a hazai jogalkalmazásba is beépült: az új jogszabályok a fejlesztésektől a hitelezésig számos üzleti működési területre hatással lesznek. Az Európai Parlament (EP) 2024-ben fogadta el a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvet (Corporate Sustainability Reporting Directive – CSRD). Az ESG témához kapcsolódó új ajánlás jelentősen kiterjesztette a jelentéstételre kötelezett cégek körét, és azt, hogy milyen tevékenységekre, területekre vonatkozó adatokat kell nyilvánosságra hozniuk a riportjaikban. “Az Európai Unió vonatkozó direktívái kötelező érvényűek, de az egyes országok testreszabottan ültethetik át azokat a saját jogalkalmazásukba – magyarázza Lévai Gábor, a fenntarthatósági menedzserek képzésével foglalkozó GB Academy és a Scale Impact társalapítója. – Magyarország esetében viszonylag kicsi a törvényhozók, jogalkalmazók mozgástere – hiszen ez egy nagyon nyitott piac, és a nagy, nemzetközi cégek itt működő leányvállalatainak, beszállítóinak általában úgy kell alkalmazniuk ezeket az ajánlásokat, ahogy az anyavállalat elvárja tőlük.” A hazai ESG törvény három szakaszban terjeszti ki a CSRD-szabályozást a Magyarországon működő cégekre: 2024. január 1-től a jelenleg az irányelv “elődje”, a nem pénzügyi jelentéstételről szóló NFRD hatálya alá eső, ötszáz főnél több munkavállalót foglalkoztató, 2025. január 1-től az NFRD hatálya alá jelenleg nem tartozó, 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató és/vagy 40 millió euró éves árbevételű, illetve 20 millió eurónál nagyobb értékű eszközállománnyal bíró nagyvállalatoknak, 2026. január 1-től pedig a tőzsdén jegyzet kis- és középvállalkozásoknak (KKV-k) is adaptálniuk kell az új direktívát. “A kisebb cégek esetében ez akkor is kötelező, ha egy a hazai törvények alapján jelentéstételre kötelezett cég adatot kér tőlük, vagy egy olyan nagyvállalat beszállítóiként, alvállalkozóiként működnek, amely a saját anyaországa vonatkozó jogszabályainak értelmében köteles beszámolót tenni – mondja Lévai Gábor. – A német nagyvállalatok partnereinek például különösen szigorú feltételeknek kell megfelelniük, ott külön törvényben szabályozzák a beszállítókkal kapcsolatos elvárásokat. Várható, hogy ilyen közvetett módon sok, a CSRD-törvény hatálya alá egyébként nem tartozó KKV-hoz is begyűrűzik majd ez a szabályozási hatás.” ”A jogalkotó bízik abban, hogy a vállalatok vezetői tudják, üzleti szempontból is érdekük, hogy környezet- és társadalomtudatos módon működjenek” A fenntarthatósági szakember hangsúlyozza: a CSRD-irányelv csak arra tesz kötelező érvényű ajánlásokat, hogy milyen adatokat és összefüggéseket kell közzétenniük az érintett vállalatoknak, minőségi követelményeket nem határoz meg. “Tulajdonképpen szabványosítja a riportolást; azt nem írja elő, hogy egy cégnek milyen mértékben kell csökkentenie a karbonlábnyomát, mit kell tennie az energiafelhasználása vagy vízfogyasztása visszafogása érdekében, hogyan kell bánnia a munkavállalóival – fejtegeti. – A jogalkotásnak ez a szakasza a transzparenciára, adatok hozzáférhetőségére fókuszál” Lévai kiemeli: az ügyfelek és a potenciális munkavállalók mellett a befektetők és finanszírozók számára is egyre fontosabb, hogy a cégek reziliensen, a környezeti és társadalmi folyamatok jelentette lehetséges kockázatokat és egyben a stakeholderek érdekeit figyelembe véve működjenek "Az ESG és a CSRD betűszavak mögötti szabályozás tulajdonképpen azoknak az adatoknak az átláthatóvá, transzparenssé tételét célozza meg, amelyek alapján egy hitelező, egy befektető, vagy akár egy ügyfél felmérheti, mennyire jövőálló egy vállalat, milyen hatással vannak a működésére a társadalmi, környezeti problémák, illetve hogyan befolyásolja a társadalmi és környezeti viszonyokat a működése – fogalmaz a szakember. – Ezek kockázatelemzési keretrendszerek: ma már nem elég, ha egy cég a pénzügyi beszámolójában leírja, milyen financiális helyzetben van, a fenntarthatóságával kapcsolatos adatokat is közölnie kell. Az ESG és a CSRD fontos eszközök; a jelentéstételre kötelezett szervezetek számára is azok, hiszen nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy felmérjék, és konkrét akciótervek mentén kezeljék a felmerülő kockázatokat.” A cél, hogy 2050-re Európa legyen a világ “legzöldebb kontinense” A CSRD irányelv mentén az EU törvényalkotói konkrét szabályokat is létrehoztak: ezek az úgynevezett európai fenntarthatósági jelentéstételi szabványok (European Sustainability Reporting Standards – ESRS); a keretrendszer célja, hogy meghatározza, az egyes környezeti fenntarthatósággal, társadalmi felelősségvállalással és vállalatirányítással kapcsolatos területeken milyen mutatószámokat kell figyelembe venniük, milyen tartalmi információkat kell közölniük a vállalatoknak. "A CSRD általánosságban fogalmazza meg, hogy hogyan kell riportálmi, az ESRS pedig témákra lebontva konkretizálja a kapcsolódó szabványokat. Eddig tizenkét témában jelentek meg ilyen szabványok: a biodiverzitástól a munkavállalókkal kapcsolatos követelményeken át a cég tevékenységének fogyasztókra gyakorolt hatásáig” – mondja Lévai. A cégek működését az ESG és a CSRD mellett a 2021-ben elfogadott Taxonómia rendelete is minősíti. “Az EU Green Deal nevű vállalásának keretében szeretné elérni, hogy 2050-re Európa legyen a világ »legzöldebb kontinense« – magyarázza Lévai. – A Taxonómia rendelet e cél elérésének egyik fontos eszköze: hat fenntarthatósági célterületet – az éghajlatváltozás mérséklése, az éghajlatváltozáshoz való adaptáció, a környezetszennyezés megelőzése és csökkentése, a körforgásos gazdaságra való átállás, a víz- és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme, valamint a biológiai sokszínűség és az ökoszisztémák védelme, helyreállítása –, illetve az azokhoz tartozó kritériumokat fogalmaz meg, és szigorúan kiköti, hogy egy vállalat csak akkor kaphat zöld minősítést, ha a fenti célterületek közül legalább egynek megfelel, és a többit sem sérti a tevékenysége.” Mint mondja, a Taxonómia rendelet is adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. “A pénzügyi intézményeknek kötelező a finanszírozási tevékenységükhöz, például a hitelezéshez kapcsolódóan ilyen adatokat begyűjteniük azoktól a vállalatoktól, amelyek hitelkérelemmel fordulnak hozzájuk. Az EU ilyen közvetett módon is igyekszik ösztönözni a a bankokat, hogy csak olyan projekteket finanszírozzanak, amelyek segítik a zöld átállást.“ A Taxonómia rendeletben meghatározott kritériumokat ma már minden nagyobb beruházás elbírálásánál figyelembe veszik a pénzintézetek. "Ez a cégeknek is érdekük, hiszem bizonyos konstrukciókban kedvezőbb feltételekkel juthatnak forrásokhoz, ha a pénzt zöld fejlesztésekre fordítják – húzza alá Lévai Gábor. – Ráadásul a környezetkárosító projekteket szankcionálhatják is a bankok, akár el is utasíthatják a hitelkérelmeket, ha úgy ítélik meg, hogy a kérelmező nem teljesíti a fenntartható működésre vonatkozó feltételeket.” A szakember hozzáteszi: a szabályozó pozitív ösztönzőket is beépített a rendszerbe. “A »carrots and sticks« szemlélet érvényesül, a környezettudatos cégeket kedvező kamatozású »zöld hitelekkel« és zöld kötvénykibocsátásokkal honorálják.” ”Egy vállalat környezeti és társadalmi szempontból is felelős, fenntartható pályára állítása komoly kihívást jelent” Az EU ESG-vel és CSRD-vel kapcsolatos direktíváit a magyarországi törvényhozás két különböző jogszabályba – az ESG-törvénybe és a számviteli törvénybe – is beépítette. “Az ESG törvény idén január 1-én lépett életbe – igaz, a kapcsolódó végrehajtási rendeletek még nem jelentek meg, így egyelőre elég »üres« a jogszabály – mondja Lévai Gábor. – Ezzel párhuzamosan a számviteli törvény jelentéstételre vonatkozó paragrafusait is frissítették: a CSRD-ajánlásoknak megfelelően az érintett cégeknek ezentúl a pénzügyi adataik mellett a társadalmi és környezeti hatásukkal kapcsolatos információkat is közölniük kell.” Lévai hangsúlyozza: az, hogy egy cég megfeleljen az egyre szigorúbbá váló ESG-szabályozásnak, bizony befektetéssel jár. “A cégvezetőknek át kell szervezniük a működési folyamatokat, vissza kell fogniuk a környezetkárosító tevékenységeiket, új informatikai és riportolási rendszereket, jelentéstételi folyamatokat kell integrálniuk, át kell tekinteniük a HR-politikájukat, a beszállítókkal kapcsolatos gyakorlatukat és a többi – sorolja. – Egy vállalat környezeti és társadalmi szempontból is felelős, fenntartható pályára állítása komoly kihívást jelent – pláne úgy, hogy ma még kevés az olyan szakember, fenntarthatósági menedzser a piacon, akik valóban értenek egy ilyen átállás levezényléséhez." A szakember kiemeli: a megfelelő tudással, képzettséggel rendelkező fenntarthatósági menedzserek “levadászása” nem könnyű feladat. “Rengeteg az önjelölt »szakértő«, egyre többen hirdetnek fenntarthatósággal kapcsolatos képzéseket, de valós tudással és naprakész ismeretekkel rendelkező specialistát nehéz találni – érvel Lévai. – De előbb-utóbb biztosan kitermelődik majd az ehhez szükséges szaktudás; ez a jövő szakmája, a The World Economic Forum Future of Jobs kutatása szerint a Linkedinen meghirdetett állások toplistáján az első tízből négy vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos szakembereknek szól. Ez egy elképesztően dinamikusan bővülő iparág, a napokban került a kezembe egy statisztika, amely szerint a következő években legalább húszezer fenntarthatósági szakemberre lesz szükség Magyarországon.” A fenntarthatóság a fogyasztóktól is áldozatokat követel Lévai Gábor szerint számos különböző tényezőtől – köztük az iparágtól, a vállalat méretétől, a regnáló menedzser- és szakembergárdától, a meglévő infrastruktúrától, korábban bevezetett pozitív folyamatok arányától stb. – függ az, hogy egy szervezet számára mekkora befektetést jelent a jövőálló működésre való átállás. “Két oldalról érdemes ezeket a befektetéseket megközelíteni: az egyik az, ha szabályozói nyomásra kezdi el egy cég az átállást – a másik pedig az, ha a vezetői időben rájönnek, saját jól felfogott érdekük a fenntartható működés, hiszen ha nem felelnek meg az ezzel kapcsolatos követelményeknek, könnyen »kipontozódhatnak a piacról« – versenyképtelenné válnak a termékeik / szolgáltatásaik, elhagyják őket a befektetők, a képzett munkavállalók és előbb-utóbb a kuncsaftok is.” Lévai szerint fontos, hogy a fogyasztók tisztában legyenek azzal, hogy a gazdaság fenntartható pályára állítása tőlük is áldozatokat követel. “A cégek fenntarthatósággal kapcsolatos beruházásainak költségei nyilvánvaló módon a termékek, szolgáltatások árába is beépülnek – mondja. – De ez a jövő útja, a környezetszennyező, egészségre ártalmas anyagok, technológiák felhasználásával, rabszolgamunkával előállított termékek ugyan rövid távon olcsóbbak, mint a fenntartható és etikus forrásból származók, de hosszútávon ennek az olcsóságnak is mi, fogyasztók fizetjük meg az árát: a társadalmi egyenlőtlenségek miatt növekvő elégedetlenség és a pusztuló, agyonszennyezett, egyre élhetetlenebbé váló környezet anyagi és egzisztenciális költségein keresztül. Magyarországon például jelenleg töredéke a víz ára annak, mint amennyibe valójában kerül, ha végre beárazódnak ezek a költségek, az összes olyan termék, szolgáltatás ára megugrik majd, amelyek előállításához, biztosításához nagy mennyiségű vízre van szükség. Fontos lenne, hogy tudatosítsuk a fogyasztókban, a természeti erőforrások sem végtelenek: valós és mérhető, forintosítható értékük van, ami előbb-utóbb be fog épülni a termékek árába.” A Green Business Academy Magyarországon elsőként 2021-ben indította el fenntarthatósági menedzser (Certified Sustainability Manager – CSM) képzését. A munka mellett végezhető, gyakorlati szakemberek által tartott hibrid képzést az elmúlt években közel háromszáz hallgató végezte el. Az EU-s és hazai jogszabályváltozásokhoz illeszkedően 2024. szeptemberében bővített tartalommal indítják el a következő kurzust. Ha Te is szeretnél jövőálló szakmát, fektess önmagadba, és jelentkezz a képzésre.

#Nonprofitoknak #Vállalatoknak

”A pro bono munkának mérhető társadalmi hatása van” – Interjú Lévai Gáborral, a Scale Impact társalapítójával

A szakember szerint ma már az üzleti vállalkozások is egyre inkább felismerik, milyen hasznos lehet a számukra a munkatársaik által vállalt tudásalapú önkéntes munka. A Scale Impactet idén márciusban választotta tagjai közé a nemzetközi pro bono szolgáltatókat és szakmai szervezeteket tömörítő Global Pro Bono Network. A Scale Impact idén márciusban jelentette be, hogy – úgy is, mint az első magyar B Corp minősítést szerzett vállalat – csatlakozott a nemzetközi pro bono szolgáltatókat és szakmai szervezeteket tömörítő Global Pro Bono Network-höz. A harminckét ország 56 forprofit és nonprofit szervezetét összekapcsoló hálózatot 2013-ban hozta létre az üzleti, politikai és tudományos világ kiemelkedő szereplőinek részvételével alapított BMW Foundation Herbert Quandt akcióplatform és a Taproot Foundation, célja, hogy világszerte népszerűsítse a pro bono programokat, és segítséget nyújtson tagjainak abban, hogy erős, az önkéntes szakmai munkára épülő networköket hozzanak létre a saját régiójukban. “A Scale Impact egy igazi »catalyst mentor« cég: amellett, hogy igyekszünk támogatni a nonprofit és forprofit szervezeteket az egymásra találásban, és a kölcsönösen hasznos, előnyös megállapodások kötésében, katalizálni is szeretnénk ezeket a folyamatokat – mondja Lévai Gábor, a Scale Impact társalapítója. – Ezért is fontos számunkra az innováció: hogy folyamatosan fejlesszük a módszereinket, gazdagítsuk az ismereteinket, olyan naprakész készségekre és tudásra tegyünk szert, ami a magyar piacon ma még nehezen hozzáférhető. Ezért is tarjuk fontosnak, hogy erősítsük a nemzetközi beágyazottságunkat: ezért csatlakoztunk a globális B Corp-közösséghez, a hatásméréssel foglalkozó szervezeteket összefogó Social Value International-hez, és ezért örülünk annak is, hogy a Global Pro Bono Network a tagjai közé választott minket.” Több puszta jótékonykodásnál Lévai hangsúlyozza: az önként, térítésmentesen, vagy a szokásosnál kedvezőbb áron vállalt munka ma már jóval többet jelent egyszerű “jótékonykodásnál.” “A »pro bono publico«, azaz a »közjóért végzett munka« komoly történelmi hagyományokra tekint vissza, egyes források szerint ügyvédként John Adams, az Egyesült Államok későbbi második elnöke is ingyen védte a bostoni teadélután nyomán kitört vérengzések miatt megvádolt angol katonákat – fejtegeti a szakember. – A kifejezést eredetileg a jogi szakmában használták, de ma már a kommunikációs cégek, a stratégiai tervezéssel, pénzügyi tervezéssel, HR-rel és szervezetfejlesztéssel, digitalizációval, informatikai fejlesztéssel, webdesign-nal és általában bármilyen szakértői tevékenységgel foglalkozó vállalatok munkatársai is gyakorta vesznek részt ilyen tudásalapú önkéntes projektekben.” Ez a fajta önkéntesség a Scale Impact munkájának is fontos eleme. “Ezért is hasznos a számunkra, hogy egy olyan nagy, rengeteg tudást, új ötletet, jógyakorlatot kínáló szakmai szervezethez csatlakozhattunk, mint a Global Pro Bono Network". Lévai úgy érzi, cége maga is komolyan hozzájárulhat a network munkájához. “Abból a szempontból mindenképpen unikálisak vagyunk, hogy mi nem csak pro bono szolgáltatással foglalkozunk; két-három éven keresztül nyomon követjük az általunk támogatott nonprofitok munkáját, értjük és átlátjuk az igényeiket és a működésüket, és így egy komplex fejlesztési programba integrálva tudjuk felhasználni a pro bono lehetőségeket.” A hackatonokól a nagy tanácsadó cégek programjain át a hosszútávú együttműködésekig Lévai szerint a jól működő pro bono együttműködések többsége néhány óra, esetleg néhány nap alatt lezárható projekt. “Amerikában több olyan csapat is van, akik ilyen gyorsan lebonyolítható, tudásalapú önkéntes projektek szervezésével és menedzselésével foglalkoznak – fejtegeti. – A Catchafire-nél »ticketeket«, sztenderd feladatleírásokat gyártanak, felmérik, milyen feltételeknek kell megfelelnie egy-egy szervezetnek ahhoz, hogy gond nélkül befogadhassák, implementálhassák a fejlesztéseket, milyen adatokat kell összegyűjteniük, milyen specifikációkat kell összeállítaniuk a pro bono projekt előkészítése során. Így könnyen-gyorsan levezényelhetnek egy-egy kevésbé időigényes fejlesztési feladatot, mint amilyen egy weboldal leprogramozása, vagy egy közösségi média-kampány megtervezése.” A szakember kiemeli: Magyarország sajnos túl kis piac ahhoz, hogy az ehhez hasonló platform jellegű szolgáltatások igazán életképesek legyenek. “Nálunk inkább a cégek, szervezetek – például a Global Pro Bono Network másik hazai tagja, az Önkéntes Központ Alapítvány – által rendezett egy-két napos maratonok működnek: összejön néhány üzletember, nonprofit szakember, iparági szakértő, és egy egy-kétnapos program keretében együtt megoldást keresünk egy adott, jól körülhatárolható problémára. Emellett vannak még a nagy tanácsadó és auditor cégek által indított pro bono programok, és az olyan hosszú távú együttműködések, mint az egyik saját ügyfelünk, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkatársainak önkéntes vállalása, amelynek keretében jogi szaktanácsadással segítik a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkáját.” A pro bono projektek üzleti hasznot is hajthatnak A Scale Impact vezetője szerint fontos aláhúzni, hogy a pro bono munka nem csak a támogatott, hanem a támogatást nyújtó szervezetek számára is hasznos lehet. "Lehetőséget teremt például a termékfejlesztésre, arra, hogy új, bevezetés előtt álló megoldásokat próbáljanak ki. De arra is, hogy egy kis színt, változatosságot, jó érzést csempésszenek a munkatársaik életébe, akik így rövid időre kiszakadhatnak megszokott munkabeosztásukból, hogy a társadalom számára is hasznos, értékes, fontos ügyek előmozdítása érdekében használhassák a tudásukat. A pro bono programok erősítik a cégen belüli alkalmazkodó képességet is, hiszen lehetővé teszik, hogy a munkavállalók más, számukra ismeretlen kulturális közegeket is megismerhessenek, és az övéktől eltérő élethelyzetben lévő emberekkel találkozhassanak.” A pro bono projektek konkrét üzleti hasznot is hajthatnak. “Nem ritka, hogy egy kommunikációs ügynökség ilyen önkéntes, ingyen vállalt projekttel pályázik egy szakmai díjra; és ha jó helyezést érnek el, az komolyan megtámogathatja a reputációjukat, ügyfélszerzési tevékenységüket.” Profi fejvadászok segítségével toborozzák a tanácsadó testületek tagjait Lévai kiemeli: a pro bono munkának mérhető társadalmi hatása van. “Ez tulajdonképpen egy piramisalakú rendszer, aminek a talpa a fizikai önkéntesség, a csúcsa pedig az irányító testületi tagság – magyarázza, hozzátéve, a társadalmi hatás szempontjából minden szintnek elengedhetetlenül fontos szerepe van. – Nem szabad lebecsülni a kerítésfestést, az adományok gyűjtését, az ételosztások szervezését sem, hiszen ez a talapzata az »önkéntes piramisnak«, és a lelkes, segíteni vágyó emberek nélkül darabjaira hullana az egész építmény." A Scale Impact társalapítója szerint Magyarországon is egyre több cég, vállalat vezetői ismerik fel, milyen komoly értéket képvisel, ha helyet kapnak egy környezetileg vagy társadalmilag hasznos munkát végző nonprofit szervezet tanácsadó testületében. “A pro bono munka csúcsa a board-tagság, hiszen lehetőséget biztosít arra, hogy az, aki bekerül egy ilyen testületbe, elkötelezett vezetőként aktívan bekapcsolódhasson egy nonprofit szervezet irányításába, hálózatépítésébe – magyarázza. – Nem véletlen, hogy a tengerentúlon több olyan cég is van, amelyek – mint például a Cause Strategy Partners – afféle »specializált munkaerő-közvetítőként« a nonprofitok tanácsadó testületeibe rekrurtálnak tagokat. Mi is elindítottunk egy hasonló projektet itthon: a Board Academy Program keretében egy profi fejvadász cég segítségével igyekszünk befolyásos szakemberekből, cégvezetőkből, üzletemberekből álló tanácsadó testületeket építeni az olyan kiemelten hasznos munkát végző szervezetek számára, mint az Igazgyöngy vagy a Szimbiózis Alapítvány.”

#Jógyakorlatok #Nonprofitoknak

”Ez egy szervezetfejlesztési eszköz” – Szakemberek és nonprofit szervezetek vezető munkatársai osztották meg egymással a társadalmi hatásméréssel kapcsolatos tapasztalataikat a Scale Impact workshopján

Mire való a társadalmi hatásmérés? Miért fontos, hogy a nonprofit szervezetek időt és energiát szánjanak a tevékenységük utánkövetésére? Milyen módszerek vannak a társadalmi impact mérésére? Ilyen és hasonló témákról esett szó a Scale Impact hatásméréssel foglalkozó workshopján, amelyen a szakemberek mellett ismert nonprofitok képviselői is részt vettek. A Scale Impact április 11-én, a Wesselényi utcai Impact Hubban rendezte Hatásmérés workshopját, az ismert nonprofit szakemberek – köztük Lévai Gábor, a Scale Impact és a Hello Nonprofit társalapítója, Tolvaj Krisztina, a Simpact szenior tanácsadója, Rohrböck Kinga, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány ügyvezető igazgatója és Sziráki Lili, a Bábozd Zöldre Egyesület kreatív vezetője – részvételével megrendezett esemény számos érdeklődőt vonzott. A workshop vitaindító előadásában Lévai Gábor vázolta fel a társadalmi hatásmérés legfontosabb alapvetéseit. “A nonprofit szervezetek egyik legnagyobb problémája, hogy hogyan mérjék, számszerűsítsék a tevékenységük rövid- és hosszútávú hatásait, azt, hogy miként befolyásolja a munkájuk az általuk megcélzott csoportok életét, mindennapjait – mondta a szakember. – Ebben segíthet a hatásmérés: a tervezéstől a mérésen és nyomonkövetésen át az adatok kiértékeléséig, és a saját tevékenységek fejlesztéséig tartó folyamat, ami komoly támogatást és biztosa alapot nyújthat társadalmi-környezeti impact-jük erősítésében; segíthet kijelölni a céljaikat, megtervezni a tevékenységüket, és összegyűjteni a kellő információkat ahhoz, hogy objektívan elemezhessék, újragondolhassák és finomíthassák a folyamataikat.” A beszélgetés elején Lévai Gábor vázolta fel a hatásmérés alapvetéseit (Fotó: Hello Nonprofit) A riportolástól a szervezeti működés fejlesztéséig Lévai hangsúlyozta: a hatásmérés számos előnnyel szolgálhat a nonprofitok számára. Egyrészt lehetővé teszi, hogy dokumentálják, riportolják az eredményeiket, és így könnyebben tudják megszólítani a reménybeli támogatókat, donorokat, együttműködőket. Másrészt lehetőséget biztosít arra, hogy a munkájuk folyamatos elemzésével javítsák, gazdagítsák, erősítsék az általuk nyújtott szolgáltatások minőségét, társadalmi-környezeti hasznát. “A hatásmérés legfontosabb célja, hogy szervezetek konkrét adatokra támaszkodva megtervezzék, megértsék, kommunikálják és optimalizálják rövidtávú eredményeiket – outputjaikat –, középtávú hatásaikat – outcome-jaikat – és hosszútávú céljaikat – impactjaikat – húzta alá a szakember. – Ehhez természetesen az kell, hogy megtervezzük, mit és hogyan mérjünk, rendszeresen gyűjtsük az adatokat az általunk képviselt, támogatott célcsoportok életének, körülményeinek alakulásával kapcsolatban, behatóan értelmezzük és elemezzük az így kapott információkat, az eredmények tanulságait levonva folyamatosan fejlesszük a tevékenységünket, és ezeket az eredményeket az érintettek felé is kommunikáljuk.” A szakember kiemelte: a hatásmérés a kommunikációtól a fundraisingig számos különféle tevékenység kiértékelésére, utánkövetésére és javítására alkalmas. Lehetővé teszi egy olyan, jól átgondolt hatáslánc felállítását, amelynek révén pontosan meghatározható, hogy az egyes stakeholdereknek milyen problémákkal kell szembenézniük, ezeknek a megoldásához milyen erőforrások és tevékenységek társíthatók, és ezek milyen outputokkal, outcome-okkal, illetve végeredményben milyen impacttal járnak. A workshop számos érdeklődőt vonzott (Fotó: Hello Nonprofit) Hosszútávú, de kifizetődő folyamat A workshop második felében a hatásmérésben jártas szakemberek, és a módszert a mindennapi működésükbe integráló nonprofitok képviselői osztották meg tapasztalataikat a hallgatósággal. "A célunk, hogy a civil szervezetek, nonprofit szervezetek és egyházi szervezetek minél hatékonyabban tudják végezni a munkájukat, és így minél nagyobb hatást tudjanak elérni – mondta Tolvaj Krisztina, a Simpact tanácsadója. – Igyekszünk a lehető legtöbb több tapasztalatot, módszertant összegyűjteni a szervezetfejlesztés legkülönfélébb területein, és integrálni azokat a nonprofitok tevékenységébe, működésébe. Én végzettségemet tekintve statisztikus vagyok, sokáig dolgoztam piackutatóként és pénzügyi elemzőként; nem csoda, hogy a hatásmérés metodikája közel áll hozzám, és a Scale Impacttel együtt számos ilyen projekten dolgoztam az elmúlt években.” “Mi alapvetően az óvodás és a kisiskolás korosztályt igyekszünk megszólítani, de őket csak a szülőkön, pedagógusokon keresztül tudjuk elérni. Ezért komoly nehézséget okoz eldöntenünk, hogy az egyes egyes stakeholderekre milyen hangsúlyt fektessünk, kik azok, akinek az igényeire, elvárásaira, lehetőségeire fókuszálnunk kell – mondta a hatásmérés nehézségeiről Sziráki Lili, a környezeti neveléssel foglalkozó Bábozd Zöldre kreatív vezetője, hozzátéve: eddig főként a pedagógusok megszólítására koncentráltak, de határozott céljuk, hogy a szülőket is el tudják érni. Mint mondja, az is nehézséget okoz, hogy mivel az egyesület tevékenysége rendkívül összetett, és a hosszútávú hatásokra alapoz, alapvetően nehéz az általuk kiváltott impact nyomon követése. “Mi azt szeretnénk, hogy a gyerekekből felelős, környezettudatos felnőttek legyenek. Ez az a társadalmi hatás, amit kitűztünk magunk elé: és ahhoz, hogy érdemben fel tudjuk mérni, milyen hatékonysággal dolgozunk, a felnőtt életútjukat is követnünk kell” – hangsúlyozta. Fotó: Hello Nonprofit Rohrböck Kinga, a Hintalovon Alapítvány ügyvezetője azt mondja, számukra a hatásmérési projekt elindításának legnehezebb része “az eleje” volt. “Jó pár óra elment azzal, hogy megértsük, mit jelent valóban a hatásmérés, felmérjük, miért jó ha belevágunk egy ilyen projektbe, meghatározzuk, hogy milyen célcsoportjaink, stakeholdereink vannak – sorolta. – Az is nehéz volt, hogy a csapatot bevonjuk a hatásmérési folyamatba, hogy megértessük velük, milyen mértékben tudja javítani ez a módszer a stratégiánkat, működésünket.” Tolvaj Krisztina kiemelte, fontos tudatosítani a szervezetekben, hogy a hatásmérés nem egy rövidtávú, azonnali változást generáló folyamat. "Ez egy hosszútávú, valódi elkötelezettséget kívánó befektetés, ami, ha rendesen végigviszik, komoly előnyökkel járhat – már csak ezért is érdemes megfelelő erőforrásokat, kapacitást szánni rá – hangsúlyozta. – A hatásmérés nem »kérdőívezés«: ez egy szervezetfejlesztési eszköz, amely alapvetően átformálhatja, hatékonyabbá teheti egy szervezet működését.” Fotó: Hello Nonprofit A beszélgetés végén a résztvevők több, a hatásmérés előnyeit alátámasztó példát is említettek. Tolvaj Krisztina egy környezetbarát tisztítószereket gyártó társadalmi vállakozás esetét hozta fel. "Bajban voltak, mert nem fogytak úgy a termékeik, ahogy szerették volna – magyarázta. – Végül úgy döntöttek, egy hatásmérési projekt keretében, a potenciális vevőkből álló fókuszcsoport véleményét kikérve mérik fel, mi lehet a probléma. Mint kiderült, a fókuszcsoportos tagjai nem a termékek minőségét kifogásolták, csupán azzal volt bajuk, hogy »nem tisztaságillatúak« – márpedig a fogyasztók az ötvenes évek óta ahhoz vannak szokva, hogy a tisztítószereknek üde virágillatuk van. A vállalkozás ezek után gyors termékfejlesztésbe kezdett, illóolajat kevertek a termékeikhez, és ezután egycsapásra a fogyasztás is megindult." Lévai Gábor kiemelte: Nyugat-Európában az sem szokatlan, hogy a hasonló területen tevékenykedő nonprofit szervezetek közös hatásmérési kereteket alakítanak ki. "Egy brit cég például arra specializálta magát, hogy összegyűjti az egy társadalmi / környezeti üggyel foglalkozó szervezeteket, akik ezután a segítségükkel együtt térképezik fel a munkájuk várható társadalmi hatásait, meghatározzák, melyek azok a kulcsterületek, ahol változtatniuk kell, mutatószámokat rendelnek hozzájuk, és együtt alkalmazzák az így szerzett tudást, tapasztalatokat – magyarázta. – Ez költséghatékonyabbá teszi a hatásmérésüket, összehasonlíthatóbbá a tevékenységüket, és arra is lehetőséget biztosít, hogy hatásmérés szempontjábl egy közös rendszerben, egységes technológiai támogatás mellett végezzék a munkájukat."

#Leszakadó régiók #Társadalmi ügyek

”A társadalomnak egyre több ügyet, rászorulót kell támogatnia” – Egyéves az Adománytaxi webshopja, a TAXITURI.hu

A vidéki adományútjairól, jótékonysági vásárairól és egyéb, a társadalmi érzékenyítést, közösségépítést támogató programjairól ismert szervezet tavaly a Scale Impact kétéves komplex fejlesztési programjának keretében indította el minőségi ruhákat kínáló webshopját. A projekt a Jófogás.hu, a Shoprenter és a FoxPost közreműködésével indult, a befolyó bevételekből a szervezet működését finanszírozzák. Egy évvel ezelőtt, 2023. április 1-én indult az Adománytaxi Alapítvány minőségi ruhákat kínáló webshopja, a TAXITURI.hu. A 2015-ben, a szíriai háború miatt kirobbant menekültválságot kísérő civil összefogás nyomán indult szervezet évek óta szervezi a különböző hátterű emberek megismerkedését támogató vidéki útjait; az egésznapos programok során közösségi vásárokat, gyerekfoglalkozásokat és családlátogatásokat is tartanak, céljuk, hogy a közösségépítés és a társadalmi érzékenyítés eszközeivel szolidárisabbá, fenntarthatóbbá tegyék a magyar társadalmat. Az Adománytaxi közösségi vásárain segítő szándékú felajánlóktól érkező használt ruhákat, játékokat, háztartási kisgépeket és egyéb, a mindennapi életükhöz szükséges termékeket vásárolhatnak a hátrányos helyzetű településeken élő emberek. Ezeket a termékeket jelképes ötven-kétszáz forintos áron árulják: az eladásokból származó bevételekből helyi partnereiket – jobbára civil szervezeteket és érdekvédelmi tömörüléseket – támogatják. Fotó: Adománytaxi/TAXITURI “A TAXITURI program 2017-ben indult. A mai napig járunk olyan eseményekre, fesztiválokra, ahol az adományozóinktól származó különleges, egyedi ruhadarabokat értékesítjük – mondja Horn Tamás szociológus, az Adománytaxi alapítója és kuratóriumi elnöke. – A beérkező adományok kilencvennyolc-kilencvenkilenc százalékát a vidéki közösségi vásárainkon áruljuk; a maradék egy-két százalék az, amit – magasabb áron – ezeken a kitelepüléseken adunk el, hogy az így befolyt bevétellel is támogatni tudjuk az alapítvány működését. Ezeknek a ruháknak az eladására jött létre a TAXITURI.hu is: egy webshop, amelyet a Scale Impact és a Jófogás.hu között létrejött kétéves fejlesztési megállapodásnak köszönhetően tudtunk elindítani.” ”Egy civil szervezet azért indít vállalkozást, hogy finanszírozni tudja a működését” A TAXITURI az Adománytaxi “vállalkozói lába”: egy olyan bevételtermelő tevékenység, amely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet függetleníteni tudja magát a különféle pályázatoktól, dotációktól. Ennek a tevékenységnek biztosított új felületet, forrást a webshop is. “Egy civil szervezet többek között azért indít vállalkozást, hogy finanszírozni tudja az alapműködését” – hangsúlyozza Horn. Ezt a fundraising munkát erősíti a TAXITURI.hu is. “A Scale Impact mentorai sokat segítettek az üzletfejlesztésben; a Jófogás.hu pedig az informatikai háttér kialakításában, illetve a szolgáltatást beharangozó kommunikációs kampányban nyújtott komoly támogatást nekünk. A saját online piacterükön belül egy TAXITURI-boltot is létrehoztak, ahol a mi termékeinket forgalmazzák, és ezzel hozzájárulnak a bevételeink növekedéséhez.” A szervezet webshopjának fejlesztését, népszerűsítését más cégek is támogatják: köztük a Shoprenter.hu, amely a webshop felületét adta, és a FoxPost, amely ingyenesen biztosítja az alapítvány számára a csomagautomaták használatát. Részben nekik is köszönhető, hogy a TAXITURI-program “online inkarnációja” máris jelentős részben járul hozzá a szervezet működéséhez. “A webshop egy év alatt közel kétmillió forintos bevételt termelt, ami az Adománytaxi évi harminc-harmincöt millió forintos működési költségvetését figyelembe véve nem kis eredmény” – hangsúlyozza Horn. "Örömmel segítjük a TAXITURIT-t és a hozzá hasonló civil szervezeteket – egyesületeket, alapítványokat –, mert számunkra is fontos a társadalmi felelősségvállalás, aminél külön öröm, ha ezeket a programokat az alaptevékenységünkkel tudjuk támogatni" – tette hozzá Rab Máté, a Shoprenter Kft. ügyvezetője. Olyan szolgáltatást nyújtanak, amire szinte minden háztartásnak szüksége van Az Adománytaxi alapítója büszke arra, hogy a működésükhöz szükséges forrásoknak már egy látható részét tudják ebből a vállalkozásból előteremteni. “Ezek kezelése és szétosztása komoly fejtörést okoz a szervezeteknek: mind a begyűjtés, mind a raktározás nehezen kezelhető logisztikai feladat – fejtegeti. – Már csak azért is, mert sokan »lomtalanításnak« tekintik az adományozást; szerencsére nekünk hosszú évek edukációs munkájával sikerült elérnünk, hogy a támogatóink jó minőségű, hordható, viselhető tételekkel keressenek meg minket. Arra is nagy figyelmet fordítunk, hogy mindig csak annyit gyűjtsünk, amennyit el tudunk vinni; de így is havonta legalább egy tonna adomány továbbadását, elosztását, értékesítését kell menedzselnünk." Fotó: Adománytaxi/TAXITURI Az Adománytaxi “specialitása” az, hogy házhoz mennek a felajánlott termékekért, így könnyítve meg az adományozást a támogatóik számára. “Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy jó ideje nem kell meghirdetnünk az adománygyűjtő túráinkat – mondja Horn Tamás. – Organikusan, szájról-szájra terjed a hírünk; az emberek értékelik, hogy miközben rászorulóknak segítünk, olyan – ingyenesen elérhető – szolgáltatást is nyújtunk, amire szinte minden háztartásnak szüksége van; mert szinte minden háztartásban termelődnek olyan megunt, lecserélt termékek, amiket önerőből nehéz lenne hasznosítaniuk.” Horn szerint sosincs “adományhiány”. "Ez a fogyasztói társadalom sajátossága. A háztartások folyamatosan akkumulálják a »felesleges javakat«, nekünk csak annyi a dolgunk, hogy összegyűjtsük, és a megfelelő helyre juttassuk el a felesleget.” ”Fontosak az olyan együttműködések, mint a Scale Impact fejlesztési programja” Az Adománytaxi “kemény magját” egy hatfős stáb adja. "Van, aki teljes állásban dolgozik nálunk, van, aki projektmunkában. A TAXITURI.hu webshop projektmenedzsere például külsős, ha úgy tetszik, »alvállalkozóként« segít a munkánkban – mondja a szervezet alapítója. – Emellett rengeteg önkéntes és pro bono szakember is dolgozik velünk: az ő hozzájárulásuk nélkül nem tudnánk ilyen szinten működtetni a szervezetet.” Munkájukat a társadalmi felelősségvállalást fontosnak tartó cégek is nagyban támogatják. "A fenntarthatóság a FoxPost számára nem csupán az előírások és sztenderdek követését jelenti, hanem egy olyan szemléletet, amely természetes működésünk, stratégiánk része – monjta Bengyel Ádám, a FoxPost Zrt. társalapító vezérigazgatója. – Vállalati felelősségünk kiterjed mindazokra, akiket lehetőséghez segítünk logisztikai megoldásainkkal, vállalati működésünket pedig úgy építjük fel, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti felelősség beépüljön a mindennapjainkba. Ezzel is a fenntartható fejlődést és a jövő nemzedékek lehetőségeit segítjük elő. Fontosnak tartjuk, hogy magyar cégként, és felelős vállalatként időről időre kiálljunk jelentős társadalmi ügyek mellett. Elsősorban ott segítünk, ahol szakmailag a leginkább tudunk – korszerű és egyszerű logisztikai megoldást nyújtunk civil kezdeményezésekhez, például adománygyűjtések folyamatait leegyszerűsítve. Célunk olyan valós társadalmi ügyek felkarolása, ahol a logisztikai megoldás nélkül nem, vagy csak nagyon nehezen valósulhatna meg egy adott kezdeményezés." Horn azt mondja, annak ellenére, hogy az elmúlt években jelentős, széles körű társadalmi ismertségre és elismertségre tettek szert, komolyan meg kell küzdeniük azért, hogy biztosítani tudják a tevékenységük finanszírozásához szükséges forrásokat. “Ez egy paradox jelenség: az olyan össztársadalmi tragédiák, megpróbáltatások, mint amilyen a szíriai menekülthullám, a COVID-járvány, az ukrajnai háború vagy az elmúlt években tapasztalható inflációs válság volt, ugyan kedveznek a társadalmi felelősségvállalás terjedésének, de ugyanakkor komoly terhet is rónak a nonprofit szervezetekre – érvel a szakember. – A társadalomnak egyre több ügyet, rászorulót kell támogatnia, és hiába terjed a részvétel, az adományozás kultúrája, ha azoknak is egyre nagyobb nehézségekkel kell megküzdeniük, akik érzékenységüknél, felelős gondolkodásuknál fogva szívesen vesznek részt a leszakadó rétegek megsegítésében. Többek között ezért is annyira fontosak az olyan együttműködések, amelyek – mint a Scale Impact fejlesztési programja – amellett, hogy hasznos tudással, szakértelemmel segítik a hozzák hasonló szervezeteket, a fejlesztéseiken és a partneri együttműködéseken keresztül a mindennapi működésükhöz is hozzájárulhatnak.”

#Jógyakorlatok #Nonprofitoknak #Sikersztorik #Vállalatoknak

”Segítő szándék mindig van” – A Hello Nonprofit podcatsorozatának első adásában a Hintalovon Alapítvány jogászával és a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédjével beszélgettünk

A Hintalovon Gyermekvédelmi Alapítvány és a Jalsovszky Ügyvédi iroda a Scale Impact kétéves komplex fejlesztési programjának keretében működik együtt egymással. Az iroda nem csak pénzzel, hanem szaktudással és önkéntes munkával is támogatja az alapítvány tevékenységét. Március 29-én indult a Hello Nonprofit podcast-sorozata, amelynek keretében neves civilekkel, szakemberekkel, elismert vállalkozókkal, üzletemberekkel és a közélet, a társadalmi-környezeti szempontból fontos témák iránt érdeklődő közszereplőekkel beszélgetünk különféle fontos és érdekes kérdésekről. Az első adásban Rácz Dominika, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány jogásza és Szilas Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje volt a vendégünk. A két szervezet a Scale Impact kétéves komplex fejlesztési programjának keretében együttműködik egymással: az ügyvédi iroda nem csak pénzzel, hanem szaktanácsadással és önkéntes munkával is segíti az alapítvány tevékenységét. Szilas Péter szerint a fejlesztési program remek lehetőséget teremtett arra, hogy megtalálják azt a segítő szervezetet, amellyel valóban hatékonyan és jól tudnak együttműködni. “Segítő szándék mindig van, nagyon sok olyan forprofit cégeknél dolgozó embert ismerek, aki látja, hogy a társadalmilag fontos kérdésekkel foglalkozni kell, de nem tudja, hogy hogyan. Mi ennek a programnak a révén megkaptuk azt a lehetőséget, hogy olyan szakmai partnert találjunk, amelynek a működését, a tevékenységét a leginkább szerettük volna támogatni” – emelte ki. Válással, kapcsolattartással, iskolai zaklatással, a fiatalkorúak online biztonságával és még számos, a gyerekjogokkal összefüggő témával kapcsolatban segítenek A Hintalovon célja a gyerekek jogainak képviselete és érvényesítése. “Végzünk gyerekjogi tanácsadást; sokféle gyerekjogi ügyben, például válással, kapcsolattartással, iskolai bulliinggal, bántalmazással kapcsolatos kérdésekben nyújtunk online konzultációt; a Nemecsek-program keretében pedig a közösségen belüli bántalmazás megelőzésével, kezelésével foglalkozunk. Gyerekvédelmi útmutatókat is készítünk, és nagyon sok tréninget, workshopot tartunk szakembereknek” – sorolta Rácz Dominika. Az alapítványnak egy gyerekrészvételi ága is van. “Kiskorú kollégákkal, »KIKó-kkal« is együtt dolgozunk: nagyon sokszor kikérjük a velünk együttműködő tizenhárom-tizennyolc év közötti gyerekek véleményét, és a munkájukat a sajátunkba is beépítjük” – magyarázta. A szervezet egy “Gyerekbarát média és reklám – Felelősen a gyerekekért” elnevezésű védjegyet is bevezetett, amelyre azok a cégek, tartalomszolgáltatók, médiumok, ügynökségek pályázhatnak, amelyek a gyerekek jogait és érdekeit szem előtt tartó tartalmakat, hirdetéseket gyártanak, terjesztenek, népszerűsítenek. Rácz Dominika, a Hintalovon Gyermekvédelmi Alapítvány jogásza (Fotó: Ohm Studio) Rácz az alapítvány online biztonsággal kapcsolatos tevékenységét is kiemelte. “Szülőknek, de akár intézményeknek is adunk tanácsokat, és nagyon sok online elérhető anyagunk is van” – mondta. Tavaly indult a szervezet egy másik fontos kezdeményezése, a Hintalovon Akadémia, amely pedagógusoknak, szociális szférában dolgozóknak, ügyvédeknek kínál gyerekjogokkal kapcsolatos online és személyes képzéseket. A kurzusok témái között olyan kiemelten fontos kérdések szerepelnek, mint a gyerekekkel szembeni erőszak és a kortárs bántalmazás, a fiatalkorúak online biztonsága, vagy a szexedukáció. "Egy nyelvet beszélünk" A Hintalovon jogásza szerint az idén hétéves alapítvány fejlesztésében komoly szerepet játszhat a Scale Impact-tel kötött megállapodás. “Ennek a fejlesztésnek van egy hatásméréssel kapcsolatos ága és egy stratégiai ága is, ami a fundraising és a kommunikáció kialakítását, átalakítását célozza” – mondja a programról. Szilashoz hasonlóan ő is úgy érzi, hogy a Jalsovszky iroda ügyvédeinek személyében remek együttműködő partnereket találtak. “Egy nyelvet beszélünk, az ügyvédeik közül nagyon soknak van olyan szakmai múltja, ami valamilyen módon kapcsolódik a gyerekjogokhoz; az is jól látható, hogy van egy olyanfajta érzékenységük, ami ehhez a munkához alapvetően fontos, viszont egyáltalán nem egyértelmű és nem is elvárható” – mondja az iroda munkatársaival való közös munkáról, hozzátéve: bízik abban, hogy ez egy hosszabb távú együttműködés lehet. ”Ez egy nagyon intim helyzet” “Amikor a Hintalovonnal dolgozunk, olyan emberi élményekkel, a munka világán túlmutató élményekkel és lehetőségekkel gazdagodunk, amik az igazán fontos dolgokról szólnak. Azt látom azokon a kollégákon, akik részt vesznek ebben a közös munkában, hogy amellett, hogy elvégzik a napi teendőket, azt, amiért a fizetésüket kapják, bekerült egy olyan tevékenység is az életükbe, ami emberileg hozzáadott értéket jelent” – vélekedik a Hintalovonnal végzett közös munkáról Szilas Péter. Szilas Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje (Fotó: Ohm Studió) A Jalsovszky munkatársai az alapítvány több programjában is közreműködnek. Köztük a havi rendszerességgel tartott online gyerekjogi tanácsadásban is, amelynek keretében a hozzájuk forduló ügyfeleknek – szülőknek, tanároknak, szociális munkásoknak – igyekeznek segítséget nyújtani. Ezeken a fogadónapokon Rácz Dominika mellett az ügyvédi iroda egy-egy munkatársa és – ha a helyzet megkívánja –, egy pszichológus is részt vesz. “Nagyon intim helyzet, amikor valaki a sokszor nagyon súlyos problémáival ismeretlenekhez fordul tanácsért – ráadásul online” – hangsúlyozza a gyerekjogi szakember. Mint mondja ezért is fontos, hogy úgy érzik, az online megbeszélések során nyugodt, biztonságos közeget tudnak kialakítani, és valóban hasznos segítséget nyújthatnak: ha kell, olyan ügyvédet, szervezetet is tudnak ajánlani a hozzájuk fordulóknak, akik a jogi képviseletüket is el tudják látni. Mint mondja, az is komoly segítséget jelent, hogy a Jalsovszky ügyvédei saját jogi ismereteiket, kapcsolati hálójukat is bevethetik a közös munkában. "Volt olyan eset is, amikor egy jogszabállyal kapcsolatos kutatásban, előterjesztések benyújtásában kértük a segítségüket, vagy egy nemzetközi kapcsolatokat is igénylő kodifikációs kérdésben dolgoztunk együtt" – magyarázta. Az ilyen együttműködések a nonprofit és a forprofit szervezetek számára is hasznosak lehetnek Szilas Péter szerint a közös munka hosszútávon a cég megítélésének is jó tehet. “Nagyon jó dolog tudni, hogy csináltunk valami fontosat, és ennek híre az ügyfeleinkhez, partnereinkhez is eljuthat; de ezt nem úgy képzelem el, mint valami gyorsan aprópénzre váltható dolgot: inkább egyfajta hitelességet ad az általános, cégszerű tevékenységünknek” – fejtegeti. A két szakember egyetértett abban, hogy a Scale Impact fejlesztési programjához hasonló együttműködések mind a nonprofit, mind a forprofit szervezetek számára hasznosak lehetnek. “Szerintem sok cég küzd azzal a dilemmával, hogy »Persze, segíteni akarunk, látjuk a felelőségünket, és megvan a lehetőségünk, a tudásunk, az anyagi forrásaink, hogy segítsünk; de hogyan lehet ezt igazán hasznosan, hatékonyan csinálni? Hogy a támogatásunk ne csak egy odadobott összeg, egy parttalan felajánlás legyen«” – mondta Szilas, hozzátéve, a program nem csak abban segített nekik, hogy a lehető legjobb partnert találják meg, hanem abban is, hogy az általuk felajánlott pénzügyi támogatás átlátható, kiszámítható módon hasznosuljon. Véleményét Rácz Dominika is osztja. “Nagyon motiváló, hogy a forprofit szcénából behozhatunk kipróbált, jól működő módszereket a nonprofit szcénába; hogy látjuk, hogy honnan hova jutunk. Ez egy nagy adomány, de kihívás is egyben – igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, felméréseket, belső folyamatokat időben el tudjuk végezni.” Podcast-sorozatunk első adását a Spotify-on hallgathatod meg.

#Jógyakorlatok #Nonprofitoknak #Sikersztorik #Vállalatoknak

Elindult a Hello Nonprofit podcast-csatornája

Az első adásban a gyerekjogokról és a forprofit-nonprofit együttműködések lehetőségeiről beszélgettünk dr. Rácz Dominikával, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány jogászával és a dr. Szilas Péterrel, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkatársával. Elindult a Hello Nonprofit vadonatúj podcast-csatornája, amelyen nonprofit szervezetek munkatársaival, neves szakértőkkel és társadalmi ügyek, illetve a környezeti fenntarthatóság iránt elkötelezett, közismert emberekkel beszélgetünk civil jogokról, társadalmi felelősségvállalásról, a nonprofit szervezetek fejlesztéséről és más izgalmas, közérdeklődésre számot tartó témákról. Első adásunk vendégei dr. Rácz Dominika, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány jogásza és a dr. Szilas Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvéde voltak. A két szervezet a Scale Impact két éves komplex fejlesztési programjának keretében együttműködik egymással: az ügyvédi iroda pénzzel és szakértő közreműködéssel is segíti a gyerekvédelmi alapítvány munkáját. A beszélgetés során számos fontos kérdés szóba került. Köztük az, hogy milyen programokkal segíti a Hintalovon a hozzá forduló gyerekeket, szülőket, szakembereket; hogy hogyan vesznek részt az ügyvédi iroda munkatársai az alapítvány munkájában; és hogy milyen előnyei vannak a forprofitok, illetve a nonprofitok számára az ilyen az üzleti szféra tapasztalatait, szervezetfejlesztési, kommunikáció és marketingmódszereit, tapasztalatait hasznosító, elismert szakemberek bevonásával folyó fejlesztéseknek. Podcast-sorozatunk első adását a Spotify-on hallgathatod meg.

#ESG #Vállalatoknak

Az elkötelezettség adott, de a valódi változásra még várni kell

A Scale Impact és a WHC Csoport közös kutatásából kiderül: annak ellenére, hogy a hazai vállalatok kétharmada rendelkezik CSR vagy ESG stratégiával, többségük nem szán elegendő forrást ezeknek a területeknek a fejlesztésére. Fontos lenne, hogy a Magyarországon működő cégek érdemben kivegyék a részüket a szociális és környezeti problémák orvoslásából. A Scale Impact és a WHC Csoport tavaly novemberben adta ki közös, közel ötven magyarországi vállalat HR-vezetőinek bevonásával készült nem reprezentatív felmérését, amelyben arra keresték a választ, hogyan és milyen mértékben jelenik meg náluk a CSR és a HR területek stratégiai összekapcsolása. Az átlagosan százmilliárd forint árbevételű, összesen közel 120 ezer munkavállalót foglalkoztató cégek részvételével készült kutatásból kiderül: többségük tisztában van a társadalmi felelősségvállalás és környezettudatos működés fontosságával, a külső és belső érdekcsoportok elvárásaival. Közel kétharmaduk CSR és/vagy fenntarthatósági (ESG) stratégiával is rendelkezik – többségük mégsem integrálja kellő mértékben a szervezeti szisztémába ezeknek a területeknek a működését. Pedig ez komoly előnyökkel járna. Ahogy Lévai Gábor, a Scale Impact társalapítója is kiemelte: a tudatos CSR az ügyfelek és a munkatársak megtartása szempontjából is rendkívül fontos. “Az információs társadalom korából a felelősségteljes – purposeful – társadalom irányába tartunk. A vállalatok működésének társadalmi és környezeti hatása sokkal láthatóbb, mint ahogy azt vezetőik gondolják. Ezért a szavak nem sokat számítanak, a cégeknek muszáj ténylegesen és radikálisan tenni, ha meg akarják tartani a munkavállalóikat és vevőiket, ügyfeleiket” – hansúlyozta. Nem jut elegendő forrás a társadalmi felelősségvállalásra A kutatásból eredményei azt mutatják, hogy a Magyarországon tevékenykedő cégek túlnyomó többsége nem fordít kellő időt és erőforrást a társadalmi felelősségvállalásra. Többségüknél (55 százalék) a HR-, 19 százalékuknál a PR-, 7 százalékuknál a marketing divízió, 6 százalékuknál pedig közvetlenül a vállalatvezető felel ezért a területért. A válaszadók közel fele nyilatkozott úgy, hogy havonta alig néhány órát fordít a CSR-re; a dedikáltan ezzel a területtel foglalkozó kollégák száma átlagosan az egy főt sem éri el, ami a kutatásban szereplő vállalatok mintegy háromezer fős átlaglétszámához viszonyítva kimondottan rossz arány. A társadalmi felelősségvállalásra fordított anyagi erőforrások is szűkösek: a résztvevő cégek CSR-költésének becsült aránya összesítve az árbevételük 0,01 százalékát sem éri el. A fenti adatokat támasztja alá az is, hogy a Corporate Citizenship – a vállalatok társadalmi felelősségvállalását minősítő öt szint (kezdő, elkötelezett, innovatív, integrált, transzformatív) – közül a legtöbb hazai cég legfeljebb az “elkötelezett” kategóriába fér bele, vagyis csupán a második lépcsőfokot éri el. “A kezdő szinten lévő vállalatok főként a törvényi elvárásoknak akarnak megfelelni, az elkötelezettek már párbeszédet folytatnak az érdekcsoportjaikkal, és konkrét vállalásokat is tesznek, ám ez távol van attól, hogy normává tegyék a hatásmérést, az erőforrások átszervezését, integrálják a felelősségvállalást a vállalat mindennapjaiba. A transzformatív cégek a »csúcsszint«: ők már valódi megoldásokat is képesek adni a szociális és környezeti problémák kezelésére” – magyarázza Lévai Gábor. Hiányoznak a valódi együttműködések, a cégek többsége márkaépítő eszközként tekint a CSR-re A vállalatok CSR-programjainak többsége (65-65 százalék) a munkáltatói márkaépítéshez és a csapatépítő tevékenységekhez kapcsolódik, ezeket az oktatás-képzés (45 százalék), az új munkavállalók integrálása (onboarding) és a toborzás-kiválasztás (42-42 százalék) követi. Nem véletlenül, hiszen a növekvő munkanélküliség miatt többségüknél egyre inkább a munkavállalók számítanak a legfontosabb célcsoportnak; ahogy az angol Brandpie tanácsadó cég ötödik éve, több mint ezer nagyvállalat bevonásával készülő CEO Purpose Report-jából is kiderül, a vezetők többsége ma már a munkatársait tartja a legfontosabb stakeholdereknek. A Scale Impact és a WHC közös kutatása rámutat: ugyan a cégek többsége támogatja, hogy a munkatársai önkénteskedjenek, több mint a felük pedig pénzzel, illetve – például pro bono szolgáltatások vagy tanácsadás formájában – szaktudással is segíti a civil szervezeteket, alig húsz százalékuknak van valódi stratégiai partneri kapcsolata velük. “A CSR tevékenységek döntő többsége továbbra is mikroaktivitás, amelyek csak akkor segítik a munkavállalói elköteleződést és a versenytársaktól való megkülönböztetést, ha sikerül összekötni az aktivitásokat egymással, és a vállalat alaptevékenységével” – hangsúlyozzák a kutatásban.

Scale Impact Nonprofit Kft.

SZÉKHELY:
1038 Budapest, Temes utca 11. E. ép. 1.

ADÓSZÁM:
29306972-2-41

TELEFONSZÁM:
+36 30 587 9054

EMAIL:
info@scaleimpact.hu

2024 © Hello Nonprofit | adatkezelés |

Powered by Scale Impact Kft.

Made with by WPViking Agency

Kiemelt támogatónk

Támogatóink