Sikersztorik

Kategória

Kategória
  • B Corpok itthon és a világban
  • Digitalizáció
  • ESG
  • Jógyakorlatok
  • Környezeti ügyek
    • Biodiverzitás
    • Környezetszennyezés
  • Lakhatás
  • Nonprofitoknak
  • Partnerek
    • Szakértőink
    • Szerzőink
  • Sikersztorik
  • Társadalmi ügyek
    • Egészség
    • Leszakadó régiók
    • Oktatás
    • Társadalmi diverzitás
  • Társadalmi vállalkozás
  • Vállalatoknak

Címkék

Címkék
  • #civilek
  • #digitalizáció
  • #társadalmi vállalkozás
  • #Tippek/ jó gyakorlatok
  • adománygyűjtés
  • adománytaxi
  • ashoka
  • b corp
  • b lab
  • B-corp
  • bbm
  • brandépítés
  • chatgpt
  • civil szervezet
  • civilek
  • civilszervezetek
  • civl szervezetek
  • corporate citizenship
  • CSR
  • csr platform
  • design thinking
  • digitalizáció
  • e-learning
  • earthbound eco sneakers
  • edukáció
  • egészségügy
  • érdekvédelem
  • ESG
  • ételmentés
  • etikus működés
  • fejlesztés
  • fejlesztzés
  • felzárkóztatás
  • fenntarthatóság
  • fenntarthatság
  • fogyasztás
  • forprofit
  • forptofit
  • fundraiding
  • fundraising
#Nonprofitoknak #Sikersztorik #Társadalmi ügyek

„A rendszerszintű változás érdekében sokszor az egyes intézmények szerepkörén is változtatni, alakítani kell” – Interjú Cserjés Anikóval, az Ashoka Magyarország országfelelősével

Az 1980-ban alapított Ashoka 95 ország közel négyezer vezető társadalmi vállalkozóját fogja össze. Ma már Magyarországon is 36 tagjuk van, céljuk, hogy az egyedi ötleteket, megoldásokat kitaláló “changemakerek” támogatásával és összekapcsolásával rendszerszintű változásokat indítsanak el, és hatékony megoldásokat találjanak az egyre szorongatóbbá váló társadalmi problémákra.   Jövőre lesz harmincéves a világ vezető társadalmi vállalkozóit összekötő nemzetközi nonprofit szervezet, az Ashoka magyarországi tagszervezete. Az Ashokát 1980-ban alapította Bill Drayton amerikai szociális vállalkozó azzal a céllal, hogy felkutassa és támogassa azokat a “changemakereket”, akik egyedi ötleteik révén rendszerszintű változásokat indukálhatnak egy-egy szociális szempontból fontos területen: munkájukkal valódi változást hozhatnak a világba. Drayton – aki korábban menedzserként, illetve menedzser-tanácsadóként a világ egyik legnagyobb stratégiai és vezetési tanácsadócégének, a McKinsey & Company-nak is dolgozott, Jimmy Carter elnökségének ideje alatt pedig az Egyesült Államok környezetvédelmi ügynökségének helyettes vezetője volt – munkájáért az egyik legrangosabb amerikai elismerést, a “géniusz-díjként” emlegetett MacArthur-ösztöndíjat is elnyerte. “Az Ashoka tagjai, a »fellow-k« olyan társadalmi vállalkozók közül kerülnek ki, akik képesek azonosítani és újító, hatékony választ adni az olyan társadalmi szempontból fontos gyökérproblémákra, mint a fenntarthatóság, az emberi jogok, a biológiai sokszínűség megőrzése vagy az egyre súlyosabbá váló szociális egyenlőtlenségek – magyarázza Cserjés Anikó, az Ashoka Magyarország országfelelőse. – A szervezet ma már 95 országban képviselteti magát különféle, a pozitív társadalmi változást előmozdító programjaival. Magyarországon 36 tagunk van, köztük olyan széles körben ismert civilek, szociális vállalkozók, mint Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány alapítója, Tóthné Almássy Mónika, a KórházSuli vezetője, Léderer Sándor, a K-Monitor társalapító-ügyvezetője, L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója, vagy Udvarhelyi Tessza, a Közélet Iskolája megálmodója.” Magyarországon is vannak igazi changemakerek Az Ashoka tagjait egy szigorú, komoly környezettanulmánnyal, háttérmunkával és személyes interjúkkal megtámogatott folyamat során választják ki. “A fellow-k kiválasztásának öt kritériuma: az új, társadalmi szempontból hasznos, rendszerszintű változásokat elindítani képes ötlet, a kreativitás, az »entrepreneurial quality«, vagyis a vállalkozói szemléletmód, a társadalmi hatás és az »etikai szál«, vagyis az, hogy milyen szerepet tölt be az adott aspiráns a környezetében, hogyan tekintenek rá a közösségén belül – sorolja Cserjés Anikó. – Minket elsősorban azok az ötletek érdekelnek, amelyek extrapolálhatók: nem csak helyi vagy regionális, hanem bizonyos változtatásokkal, igazításokkal akár globális szinten is megvalósíthatók.” Az Ashoka országvezetője hazai példaként a Jakubinyi László vezette Szimbiózis Alapítványt hozta fel. “A Szimbiózis a fogyatékossággal élők munkaerőpiaci beilleszkedését támogatja, szociális farmjukon, a Miskolc közeli Baráthegyi majorságban számos megváltozott munkaképességű embert foglalkoztatnak – mondja. – László igazi changemaker: nem véletlen, hogy az általa kidolgozott módszert már Moldáviában és Romániában is alkalmazzák. A munkájának köszönhetően tavaly a vonatkozó jogszabályt is átírták, így ma már a fejlesztő foglalkoztatást biztosító szervezetek is végezhetnek kistermelői tevékenységet.” A KórházSulit is hasonlóan fontos változást generáló szervezetnek tartja. “Mónikáék sokat tesznek a hosszú betegséggel küzdő gyerekek tanuláshoz való jogának biztosításáért, hatékony lobbytevékenységet végeznek, és a gimnazista korú diákokat, egyetemistákat is bevonják a munkájukba – mondja. – Oktatási anyagokat írnak, tanárokat képeznek tovább; még arra is van gondjuk, hogy felkészítsék a szülőket, az iskolákat és az egészségügyi intézményeket a gyerekek megfelelő ellátására. Egy tudásközpontot is létrehoztak, amely lehetővé teszi, hogy az általuk kidolgozott modellt bárki szabadon felhasználhassa. A munkájuk arra is rávilágít, hogy a rendszerszintű változás érdekében sokszor az egyes intézmények szerepkörén is változtatni, alakítani kell: ahhoz, hogy megfelelő módon biztosíthassák a beteg gyerekek oktatását, a kórházaknak kicsit iskolaként, az iskoláknak pedig kórházként kell működniük.”   ”A fenntarthatóság is társadalmi kérdés” Annak ellenére, hogy az Ashoka “papíron” a társadalmi problémákra fókuszál, számos olyan tagjuk is van, akik a környezeti fenntarthatóságért dolgoznak. “Nem véletlenül, hiszen végső soron a fenntarthatóság is társadalmi kérdés: mindannyiunk életére hatással van, hogy milyen természeti közegben, milyen körülmények között élünk, mennyire kell megszenvednünk az olyan negatív környezeti hatásokat, mint a globális éghajlatváltozás, a csökkenő biodiverzitás, vagy a vízhiány.”   A szervezetnek világszerte közel négyezer tagja van, köztük olyan nemzetközileg elismert újítók, mint Al Harris, a tengeri halászatot új, közösségi alapokra helyezni kívánó Blue Ventures alapítója, Jimmy Wales, a Wikipédia társalapítója, Casey Fenton, az Airbnb-nek is modellül szolgáló Couchsurfing ötletgazdája, a perui Albina Ruiz, aki Ciudad Saludable nevű nonprofit szervezetével a fenntartható hulladékgazdálkodásért, természeti és környezeti erőforrás-menedzsmentért dolgozik, vagy Muhámmad Iunúsz bangladesi közgazdász, akit a “mikrohitelezés atyjaként” tartanak számon. Cserjés Anikó hangsúlyozza: az Ashoka nem üzleti modelleket, hanem rendszerszintű megoldásokat keres. “Ennek ellenére van rá példa, hogy sikeres üzletembereket is a tagjaink közé választunk – elég csak Casey Fentonra vagy Muhhámad Iunúszra gondolni.”  Mint mondja, nem tartja ördögtől való dolognak, ha egy civil szervezet bevételtermelő tevékenységet végez. “Persze, félő, hogy ha csak kényszerűségből, az anyagi biztonságuk, függetlenségük fenntartásáért indítanak vállalkozást, könnyen »fókuszt vesztenek«, és nem marad elég idejük, energiájuk az alaptevékenységük fejlesztésére – mondja. – Vannak olyan kezdeményezések, amelyekről már a témaválasztásuk miatt is bajosan lehetne elképzelni, hogy vállalkozásként működjenek: mint az Udvarhelyi Tessza-féle Közélet Iskolája, amelynek az a célja, hogy erősítse a demokrácia kultúráját és a választók részvételére alapuló interaktív citizenshipet.” Társadalmilag felelős cégekkel a rendszerszintű változásért Az Ashoka vállalati partnerekkel is együttműködik, a Hello Europe program keretében például több multinacionális cég támogatásával igyekeznek megoldást találni az ukrajnai háború nyomán kirobban menekültválságra. “A Hello Europe-nak idén már a »második évada« fut. A program első etapjában feltérképeztük, hogy kik azok a regionálisan működő tagok, akik direkt vagy indirekt módon kapcsolatban állnak a menekültekkel – például részt vesznek az elszállásolásukban, élelmezésükben, segítik a gyerekek beiskolázását vagy a felnőttek elhelyezkedését –, a második etapban pedig igyekeztünk összehangolni, facilitálni a tevékenységüket, és felmérni, mik azok a potenciális problémák, hiányosságok, amelyekre még megoldást kell találnunk.” Mint mondja,  az ukrajnai menekültek körében is folyamatosan keresik a potenciális új tagokat. “Ők is olyan új megközelítést, ötleteket hozhatnak magukkal, amiket beépíthetünk a programba” – hangsúlyozza. Cserjés Anikó egy magyarországi partneri együttműködést is kiemel. “2022-ben – közösen a Scale Impact-tel – a Green Lab program keretében az akkor még erősen alulreprezentált zöld projektek, vállalkozások támogatására indítottunk egy fejlesztési programot, amelynek keretében 17-35 éves fiatalok bevonásával kerestük a megoldást egyes környezeti problémákra. Pszichológiai tény, hogy a fiatalok nagy része »changemaker-ként« határozza meg magát; készek rá, hogy »megváltsák a világot« – és mi ezt az attitűdöt szerettük volna kamatoztatni a pilotprogram során. Rendkívül sikeres kezdeményezés volt: a fiatalok amellett, hogy részt vehettek egy-egy környezeti kihívás megoldásában, olyan tapasztalatokkal, képességekkel is gazdagodhattak, amelyeknek a későbbiekben is hasznát vehetik.”
#Jógyakorlatok #Nonprofitoknak #Oktatás #Sikersztorik #Vállalatoknak

A Klippe Learning korszerű e-learning rendszerekkel és elektronikus tananyagokkal segíti a KórházSuli munkáját

A példaértékű együttműködés az elektronikus tananyagok fejlesztése mellett az önkéntesek képzését is könnyebbé teszi. A nonprofit szervezet tíz éve dolgozik azért, hogy az iskolából kimaradó, tartós gyógykezelés alatt álló gyerekeknek se kelljen lemondaniuk a tanulásról. A KórházSuli szakemberei és önkéntesei hosszú évek óta éve dolgoznak azért, hogy önkéntes középiskolások és egyetemisták bevonásával segítsék a tartós gyógykezelésre szoruló fiatalokat a tanulásban. A szervezet munkáját szinte az elindulástól kezdve támogatja a digitális tananyagok fejlesztésével és a modern e-learning rendszerek bevezetésével foglalkozó Klippe Learning. “Nagyon régóta támogatják a munkánkat, az évek során igazi baráti kapcsolat alakult ki köztünk – mondja Tóthné Almássy Mónika kórházpedagógus, a KórházSuli vezetője. – Minden rendezvényünkön ott vannak; cégként és magánemberként is követik a munkánkat, segítenek, támogatnak minket, az adománygyűjtéstől a közösségi programjainkig mindenben számíthatunk rájuk.” “Tanévenként legalább háromszáz-háromszázötven önkéntes segíti a munkánkat” A KórházSuli önkéntesei olyan gyerekekkel tanulnak együtt, akik szomatikus betegségük vagy mentális zavaraik miatt hosszabb időre kiesnek az iskolai oktatásból. “A Covid nagyon komolyan megviselte a gyerekeket, nem túlzás azt mondani, hogy mentális pandémiát okozott a körükben – mondja Tóthné Almássy Mónika. – Sajnos, azt látjuk, hogy a nagy rendszerek nem tudják érdemben kezelni ezt a helyzetet: csak futnak a probléma után; a közoktatás betegségének valamennyi súlyos tünete kiütközik azon, ahogy ezt a helyzetet próbálják kezelni.” A szervezet jelentős önkéntes bázisra támaszkodhat. “Tanévenként legalább háromszáz-háromszázötven önkéntes segíti a munkánkat. Az egyetemisták mellett középiskolások is, akik a Mexikói úti Mozgásjavító Általános Iskolában tanuló gyerekek felzárkóztatásával foglalkoznak. Vannak kórházi tanulószobáink is, ezeket főleg gyerekpszichológiákon indítottuk; és van egy bázisunk Debrecenben is” – sorolja a KórházSuli alapítója. Az alaptevékenységükkel tanévenként körülbelül kétszázötven gyereknek tudnak segíteni. “De ez messze van a rendszerszintű megoldástól – hangsúlyozza Mónika. – Talán nem szerénytelenség azt állítani, hogy az oktatási rehabilitációval kapcsolatban nekünk van a legnagyobb tapasztalatunk az országban: ezért elhatároztuk, hogy megosztjuk a tudásunkat másokkal is – egyetemi kurzusaink vannak, pedagógus akkreditált képzésünk, és olyan könyveket is kiadunk, amelyek a tankönyvellátó rendszerbe is bekerültek. Igyekszünk megosztani a tudásunkat, hogy ezzel is erősítsük a társadalmi hatásunkat. Egy workshop-sorozatba is belekezdtünk, miután megnyertük a Richter Anna Díjat, elhatároztuk, hogy megosztjuk a tapasztalatainkat a tantestületek tagjaival azzal kapcsolatban, hogy mit tehetnek a pedagógusok akkor, ha mentális zavarral küzdő gyerekek vannak az osztályukban.” “Mindig öröm elhivatott emberekkel dolgozni” Mónika kiemeli: a szakemberhiány csak még értékesebbé teszi azt a segítséget, amit a Klippe Learningtől kapnak. “Mind a tudásmegosztást, mind a hálózatépítést nagyban segíti a támogatásuk.” “Az e-learning már diákkoromban is érdekelt, olyan területnek láttam, ahol valóban értékes munkát lehet végezni: tanítani másokat, tudást átadni, attitűdöt formálni izgalmas feladat – mondja Balkányi Péter, a Klippe Learning ügyvezető igazgatója, e-learning szakértő. – Péter cége hazai és külföldi nonprofit szervezetekkel is gyakran dolgozik együtt. – A jobbító kezdeményezésekre szívesen áldozunk az időnkből, ezért működünk együtt a KórházSulival is – mondja. – Nincs ebben semmi stratégailag átgondolt indíttatás: egyszerűen úgy érezzük, vannak ügyek, amiket támogatnunk kell.” A Klippe Learning szakemberei pro bono munkával segítik a nonprofit szervezet munkáját. “Nagyon megtetszett nekünk az a modell, hogy középiskolások készítenek digitális tartalmakat, és egyetemisták tanítják a gyerekeket – mondja Péter. – Magával sodort minket az a szeretet és lelkesedés, ahogy dolgoznak: ehhez biztosítottunk egy platformot nekik. Ez egy régi kapcsolat; nagyon szívesen segítünk nekik, mert mindig öröm elhivatott emberekkel dolgozni.” (Péterék egyébként nem csak a Korházsulival dolgoznak együtt, többek között a Scale Impact munkáját is támogatják egy komplex e-learning megoldás pro bono biztosításával - a szerk.) A beteg gyerekek beilleszkedését is segítik A KórházSuli szakpolitikai lobbitevékenységet is végez. “Sikerült jogszabályi változást is elérnünk; jó kapcsolatot ápolunk az Oktatási Hivatallal – emeli ki Mónika. – Folyamatosan dolgozunk azon, hogy jobbá tegyük a közoktatási rendszert. Nekünk az a legfontosabb, hogy a beteg gyerekek megkapják a megfelelő ellátást.” Mint mondja, független szervezetként erre különösen büszke. “Jó kapcsolatot építettünk ki a döntéshozókkal, ami nagyban megkönnyíti a munkánkat.” Mónika hangsúlyozza: az általuk támogatott gyerekeknek bizony elkell a segítség. “Sokszor annyi a kapcsolatuk a tanítványainkak az iskolával, hogy az év végén leosztályozóvizsgáztatják őket; ha felgyógyultak, elképesztően nehéz visszatérniük a suliba, mert teljesen elvész a szociális hálójuk, elveszítik az életvezetési képességeiket, idegenként mennek vissza az iskolába, azok közé az osztálytársaik közé, akikkel akár évekig nem találkoztak. Ebben is igyekszünk segíteni nekik: abban, hogy visszatálaljanak a régi életükhöz, hogy újra beilleszkedhessenek a kortárs közösségeikbe.” Mint mondja, a visszailleszkedés sokszor komoly stresszt okoz a hosszú betegségből felgyógyult fiataloknak. “Fontos, hogy megértessük a társaikkal: nem kivételezés, ha egy szívtranszplantált gyerek lifttel megy fel az emeletre. Sokan titkolják a betegségüket, és inkább duplán próbálnak teljesíteni, csak hogy elfogadják őket.”
#Biodiverzitás #ESG #Környezeti ügyek #Környezetszennyezés #Sikersztorik #Vállalatoknak

A klímabarát településfejlesztéstől a teremtésvédelmen át az ESG-szabályozás várható változásaiig számos izgalmas témáról szó esik majd a zöld civil szervezetek országos találkozóján

A 33. Zöld Országos Találkozót május 24-26. között tartják Nagykovácsiban. A szervezők azt remélik, az izgalmas előadásokat, workshopokat, közösségi programokat felvonultató rendezvény tovább erősíti majd a civil szervezetek, a fogyasztók, a döntéshozók és a vállalatok közötti együttműködést. A Zöld Civil Együttműködés idén is megrendezi a hazai zöld szervezetek országos találkozóját. A 33. Zöld Országos Találkozót május 24-26. között tartják Nagykovácsiban, a Teleki-Tisza-kastélyban és az azt körülölelő impozáns parkban. A háromnapos rendezvényen szakmai előadásokkal, fejlesztő workshopokkal és közösségi programokkal várják az érdeklődőket. “Az a célunk, hogy egy olyan találkozót rendezzünk, ami nem csak »klasszikus«, régóta aktív szervezeteknek és támogatóiknak szól. Szeretnénk új társadalmi és civil csoportok felé is nyitni, köztük az egyházi közösségek felé is: ez az egyik oka annak, hogy az idei rendezvény egyik kiemelt témája a környezetvédelem lelki-spirituális megközelítéssel foglalkozó teremtésvédelem lesz” – mondja Merza Péter, az idei főszervező Humusz Szövetség alelnöke. A szervezők a vállalatokat is szeretnék megszólítani. “Hiszünk abban, hogy a »zöld fordulatot«, a környezetvédelmi szempontból fontos változásokat csak széles körű összefogással lehet megvalósítani. Ebben minden érdekelt szegmensnek fontos szerepe van: a civileknek épp úgy, mint a döntéshozóknak, a fogyasztóknak és a vállalatoknak is. Utóbbiakat régóta szeretnénk megszólítani: fontosnak tartjuk, hogy megvitassuk velük, hogyan látják a saját fenntarthatósággal és a környezet védelmével kapcsolatos szerepüket, milyen együttműködéseket köthetünk velük annak érdekében, hogy megóvhassuk azt a természeti közeget, amelyben élünk és dolgozunk. Erre jó apropót, lehetőséget kínál az ESG-szabályozás európai uniós felülvizsgálata, várható változásai” – húzta alá Merza. A kulcsszó: az összefogás A Humusz alelnöke hangsúlyozta: olyan programokat igyekeztek összeállítani, amelyek teret adnak a környezetvédelem ügyében érintett csoportok közötti párbeszédnek, egyeztetésnek. “Vállalati résztvevőink is lesznek, az ESG-vel foglalkozó kerekasztal-beszélgetésre többek között a Deme Ágnest, a KPMG Magyarország fenntarthatósági szolgáltatási ágának menedzserét, Barna Erikát, a MagNet Bank fenntarthatósági menedzserét és Lévai Gábort, a Green Business Academy (GBA) alapítóját is meghívtuk. A civileket Szilágyi Artúr, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője képviseli majd; a beszélgetést Litkai Gergely moderálja” – sorolta Merza Péter. A háromnapos program során számosfontos kérdésről szó esik majd: köztük a klímabarát településfejlesztésről, a víz- és klímavédelemről, a városi zöld megoldásokról, az oktatási jó gyakorlatokról és a gombanód szaporodó akkumulátorgyárakkal kapcsolatos problémákról. “Az előadások mellett izgalmas workshopok és közösségi programok is lesznek. "A szakmai és közösségi program összeállításakor az volt a célunk, hogy a zöld egyesületek, alapítványok szimpatizánsai mellett megszólítsuk az érdeklődő fiatalokat és a pedagógusokat is, akik kedvezményesen regisztrálhatnak a rendezvényre – mondta a Humusz alelnöke. – Nagyon örülnénk, ha Nagykovácsi és környékének lakói is ellátogathatnának hozzánk, őket a szombati Zöld Forgatag rendezvényeire is várjuk.” Mint mondja, a fenntartható jövőt csak közös együttműködéssel lehet megteremteni. “Ebben fontos szerepe van a civil szervezeteknek, a vállalatoknak és a magánembereknek is. Az idei találkozó üzenete épp ez: fogjunk össze és ápoljuk ezeket az együttműködéseket – ápoljuk »közös kertjeinket«, mert csak így fogunk tudni érdemben tenni az élhető környezetért.” Ha te is szívesen részt vennél a 33. Zöld Országos Találkozón, regisztrálj te is a Zöld Civil Együttműködés weboldalán.
#Környezeti ügyek #Nonprofitoknak #Oktatás #Sikersztorik #Vállalatoknak

”Új szintre léptünk” – A Scale Impact és a CPI Hungary megállapodást kötött a Bábozd Zöldre Egyesület fejlesztésére

A 2022 őszén indult fejlesztési program máris látványos sikereket hozott, a környezeti neveléssel foglalkozó civil szervezet tavaly negyven százalékkal több intézménnyel tudott együttműködni, és ötven százalékkal több rendezvényt tartott, mint az azt megelőző évben. A Bábozd Zöldre Egyesületet 2010-ben alapította néhány a környezeti nevelést fontosnak tartó pedagógus és kreatív szakember. Az egyesület mesekönyveket ad ki, bábelőadásokat, rendezvényeket, drámaszínházi foglalkozásokat szervez: céljuk, hogy felhívják a gyerekek, a szülők és a pedagógusok figyelmét a környezeti fenntarthatóság és az ökotudatos gondolkodás fontosságára. “A legfontosabb feladatunknak a szemléletformálást, az érzékenyítést, a jövő generáció megszólítását tartjuk, és azt, hogy különféle programjainkkal, szolgáltatásainkkal segítsünk azoknak a felnőtteknek – szülőknek, óvoda- és iskolapedagógusoknak –, akik sokat tehetnek azért, hogy ennek a generációnak a tagjai valóban felelős és környezettudatos felnőttekké cseperedjenek” – mondja Szűcs Krisztina környezetmérnök, az egyesület elnöke. Krisztina sikeres karriert adott fel azért, hogy a környezeti neveléssel foglalkozhasson. “Egy multinacionális vállalatnál dolgoztam, és már nagyon fiatalon magas pozícióba kerültem. Az Egyesült Államokban többek között környezetirányítással, minőségirányítással, CSR-ral foglalkoztam; huszonöt évesen egy auditor csapat élén háromezer cég környezeti teljesítményének monitorozását, fejlesztését irányítottam. Aztán, miután megszületett a kisfiam, Bence, rájöttem, hogy a fenntartható jövőhöz vezető valódi út nem ez, hanem a környezeti nevelés, a legfiatalabbak megszólítása és szemléletformálása” – mondja. Ötven-hatvanezer gyereket szólítottak meg A Bábozd Zöldre Egyesület elindulását egy KEOP-pályázatból (Környezeti és Energia Operatív Program) finanszírozták. “A kreatív koncepciónk az volt, hogy meséken, játékokon keresztül szólítsuk meg a gyerekeket. Ekkor született az első, az egyesület két »főhőse«, Mimó és Csipek kalandjairól szóló mesekönyvünk is. Ez mára hétkötetes sorozattá bővült: a mesék olyan témákat dolgoznak fel, mint a megújuló energiaforrások, a légszennyezés, a zero waste, a csendes-óceáni hulladéksziget, a közösség szerepe, az elidegenedés, vagy az egyéni cselekvés fontossága” – sorolja Krisztina. Az egyes témaköröknek saját “kabalafigurái” vannak. “Potyka béka a vízvédelmet, Berka bagoly a légszennyezést, Kupacs süni a hulladék problémáját személyesíti meg. A Bábozd Zöldre meseuniverzumában minden környezeti tudatossággal kapcsolatos témának külön felelőse van, őket a velünk együtt dolgozó bábszínészek keltik életre az előadásaink során” – magyarázza az egyesület elnöke. A szervezet az elindulása óta eltelt évek során komoly eredményeket tudott felmutatni a környezeti nevelés terén. “Az elmúlt években legalább ötven-hatvanezer kisgyereket tudtuk megszólítani – fejtegeti Szűcs Krisztina. – Mivel azt tapasztaltuk, hogy a szülőket nagyon nehezen érjük el, a pedagógusokat céloztuk meg: az ő közreműködésükkel szervezzük a gyerekeknek szóló programjainkat. Igyekszünk más szervezetekkel is együttműködni, a természetvédelemről szóló könyvet például a Magyar Természetvédők Szövetségével, a természet és a zene harmóniájáról szóló zenés mesekönyvünket pedig a Liszt Ferenc Kamarazenekarral közösen készítettük el.” Jelentős hatékonyságnövelést hozott a CPI Hungary-val való együttműködés A Bábozd Zöldre 2023-ban csatlakozott a Scale Impact kétéves komplex fejlesztési programjához, amelynek keretében a CPI Hungary támogatásával fejleszthetik tovább a szervezetüket, a tevékenységeiket és a programjaikat. A CPI Hungary, Magyarország egyik meghatározó, legzöldebb portfólióval rendelkező ingatlanpiaci szereplője. A Bábozd Zöldre Egyesület a CPI Hungary üzletházaiban több családi napot is szervezett, és a cég vezetőségének egy érzékenyítő workshopot is tartott. “Folyamatosan keressük az együttműködés további lehetőségeit, CSR-szakemberként bízom abban, hogy még sok értékes és előremutató akciót indíthatunk majd együtt” – mondja a Bábozd Zöldre elnöke. „A hazai piacra lépésünk óta, amely több, mint kilenc éve történt, minden erőnkkel és szaktudásunkkal azon vagyunk, hogy felhívjuk a piac és a bérlőink figyelmét a zöld és tudatos működés fontosságára. A felelősség közös abban, hogy lássuk, minden tettünk hatással van a gyermekeink jövőjére. Elsőként állítottunk fel ESG stratégiát a piacon, írtunk alá közös fenntarthatósági megállapodást bérlőinkkel az irodaportfóliónkon, tartunk edukációs és fenntarthatósági fórumot a házainkban. Abban hiszünk, hogy a jövő generációja, akikhez a Bábozd Zöldre Egyesület is hatékonyan eljut, már nemcsak papírra vetett kötelező formai megfelelésként fog tekinteni a fenntartható működésre, hanem egy természetes életforma lesz számukra" – tette hozzá Győri Gyula, a CPI Facility Management igazgatója. “A Scale Impact szakértőinek köszönhetően új szintre léptünk: segítettek »áramvonalasabbá« tenni a stratégiánkat, javítani a kommunikációnkat, érdemben felmérni a hatásláncokat, és a hatásmérésben is komolyan közreműködtek. A CPI Hungary anyagi támogatása és az ő szakértelmük nagyban hozzájárult ahhoz, hogy stabilabbá, fenntarthatóbbá tegyük a működésünket. Nekik köszönhetően tavaly negyven százalékkal több intézménnyel tudtunk együttműködni, több mint hétezer kisgyereket – és rajtuk keresztül a családjaikat – értünk el, és ötven százalékkal több, összesen több mint százhatvan rendezvényt tarthattunk – sorolja az eredményeket Krisztina. – A szervezetfejlesztésre is jutott forrásunk: csatlakozott hozzánk egy új rendezvénykoordinátor, és azt is elértük, hogy tizenhárom évvel az indulás után elnökként végre bejelentett munkatársként dolgozhatom az egyesületben.”
#Egészség #Jógyakorlatok #Nonprofitoknak #Sikersztorik #Társadalmi ügyek #Társadalmi vállalkozás

”Azt szeretnénk, hogy Magyarországon mindenki a legjobb, legegészségesebb életet élje” – Interjú Németh Franciskával és Kocsis Péterrel a Healing Communications alapítóival

Sorozatsztárból lett ápoló, férjével egy, az egészségegyenlőségért küzdő nonprofit kommunikációs ügynökséget vezet. Több, fontos közfeladatokat ellátó projektet is visznek: a surgossegi.info online ügyeletkereső és betegedukációs platform mellett az ápolókat segítő Healers.hu-t és a János Kórház megbízásából a Babára várva online szüléskészítő tanfolyamot is elindították. Németh Franciska és Kocsis Péter hisz abban, hogy a jó minőségű egészségügyi ellátás mindenkit megillet. Németh Franciska népszerű sorozatszínészből, a Barátok közt sztárjából lett ápoló, majd az egészségügyi esélyegyenlőségért – az “egészségegyenlőségért” – küzdő nonprofit kommunikációs ügynökség, a Healing Communications alapítója. Férjével, Kocsis Péterrel évek óta dolgoznak azért, hogy az egészségügyben érintett emberek – a betegek épp úgy, mint az alapellátás gerincét adó ápolók – hozzájuthassanak az őket érintő tudáshoz, információkhoz, a mindennapi életüket és munkájukat támogató szolgáltatásokhoz. Első projektjük a surgossegi.info volt: egy ingyenesen elérhető online ügyeletkereső alkalmazás és betegedukációs platform, amelynek segítségével bárki könnyen megkeresheti, melyik kórházba, ügyeletre kell bemennie, ha sürgős panasza, egészségügyi problémája van. “A surgossegi.info a GyermekSOS.hu gyerekügyeletkereső oldalból nőtte ki magát, amit közel tíz évvel ezelőtt, 2014 decemberében indítottunk el. A célunk az volt, hogy egy olyan folyamatosan frissülő, könnyen kereshető adatbázist hozzunk létre, ami megkönnyíti a betegek és hozzátartozóik számára, hogy a lehető legkönnyebben és leggyorsabban megtalálják a lakóhelyükhöz legközelebbi ügyeleti helyeket. Ez egy igazi »szerelemgyerek«”, büszkén mondhatom, hogy ma már négy-ötszáz felhasználója van naponta – magyarázza Németh Franciska. Mint mondja, ez: a páciensek pontos és megbízható információkkal való ellátása közhasznú vállalkozásuk alapfilozófiája is egyben. “Korábban komoly gondot okozott, hogy sokan nem tudták, hova forduljanak, ha egészségügyi problémájuk akad – hangsúlyozza. – Volt, hogy egy-egy páciens két-három kórházat is megjárt, mire a megfelelő helyre irányították, komoly fájdalommal küzdve, lázas betegen órákig bolyongott a városban, mert nem tudta, hol van az az ügyeleti hely, ahol ellátják. Márpedig ez már önmagában is egészségegyenlőségi kérdés: hiszen alapvető állampolgári joga mindenkinek, hogy a lehető leghamarabb ellássák.” ”Amikor az egészségről beszélünk, emberi életekről beszélünk" Franciska biztos, jól jövedelmező állást hagyott ott, hogy az egészségügyben dolgozhasson. “Mielőtt »bekopogtam« volna a János Kórház gyerektraumatológiái osztályára, modellkedtem, egy népszerű tévésorozatban szerepeltem, és kommunikációs szakemberként is dolgoztam; huszonkilenc évesen az Iskolagyümölcs-program kommunikációs igazgatója voltam – meséli. – Szép irodám volt, jó fizetésem, elismerték a munkámat. Mégsem éreztem igazán elégedettnek magam, ezért elhatároztam, elvégzem az OKJ-s iskolát, és ápolónak állok.” A gyereknevelés és a férjével közös családi vállalkozás most minden idejét leköti, de lélekben továbbra is ápoló maradt. “Miután megszületett a kisfiam, döntenem kellett, hogy a vállalkozással foglalkozom, vagy a kicsik betegágya mellett dolgozom. Az előbbit választottam – de tudom, hogy előbb-utóbb úgyis visszamegyek majd a kórházba.” A Healing Communications második projektje a Healers krízismenedzsment-program volt, amely az ápolókat és ápolónak készülő fiatalokat igyekszik támogatni különféle képzésekkel, iskolaválasztással, pályakezdéssel kapcsolatos tanácsadással, karrierportállal és egyéb szolgáltatásokkal. “A Healers egyik legfontosabb célja a krónikus ápolóhiány enyhítése – mondja Kocsis Péter, a cég ügyvezetője. – Ez is az egészségegyenlőség megteremtésének egyik fontos eszköze lehet: hiszen egy mesterképzést végzett közösségi ápoló nagyon sok olyan feladatot el tud látni, amelyek – mint például a szűrőprogramok, a helyi nőgyógyászati ellátás megszervezése, vagy a betegedukációs kampányok lebonyolítása – nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a falvakban, kisebb településeken élő emberek is jobb ellátáshoz, fontos információkhoz jussanak, ami nagyban javíthatja az egészségtudatosságukat, és ezzel az egészségi állapotukat is.” Franciska hozzáteszi: “Nem szabad elfelejteni, hogy amikor az egészségről beszélünk, emberi életekről beszélünk. Ha egy anyukának, teszem azt, az menti meg az életét, hogy helyi nővér noszogatására időben elmegy méhnyakszűrésre, felgyógyulva egészségben felnevelheti a gyerekét. Ezért is igyekszünk felhívni a figyelmet az egészségegyenlőség fontosságára: ez egy komoly dolog, ami valamennyiünk életére alapvető hatással van.“ Közfeladat-jellegű, ingyenes szolgáltatásokat fejlesztenek A Healing harmadik fő projektje a Babára várva online születésfelkészítő tanfolyam. “A koronavírus-járvány okozta kihívásra reagálva adaptáltuk az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő szülésfelkészítő előadásait a vezető hazai e-learning platformra. Nem csoda, hogy a világviszonylatban is egyedülálló képzés Magyarország legnépszerűbb online tanfolyama lett: a mai napig az egyetlen ingyenes, online elérhető szülésfelkészítő, amely átfogóan nyújt segítséget a várandósoknak és leendő édesapáknak.” Mivel a projektjeik többsége közfeladat-jellegű, ingyenes szolgáltatásokat nyújt, a cég működésének alapfeltétele a finanszírozási források felkutatása. “A surgossegi.info nem termel bevételt. Szerencsére kaptunk rá az NKFIH-tól (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal) és az ITM-től (Innovációs és Technológiai Minisztérium) is támogatást, de ezeket az összegeket az utolsó fillérig a fejlesztésre, az arculat frissítésére, a kommunikáció és a közösségi médiatartalmaink hirdetésére fordítottuk – fejtegeti Péter. – Gyártottunk podcast-adásokat, edukációs videókat; mindez nagyon szép kihívás és remek lehetőség volt, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy sokakkal megismertessük ezt a szolgáltatást.” Franciska azt mondja, nagy szerencse, hogy a férjét is “be tudta húzni” a családi vállalkozásba. “Nagy részben neki, az ő kommunikációs és marketingszakmai tudásának köszönhető, hogy a Healingből jól prosperáló cég lett. Péter profi és fegyelmezett: nagyon komoly munkamorállal, amivel engem is sikerült »megfertőznie« – vallja. – Mielőtt megismertem, egyfolytában rohannom kellett: ide kaptam-oda kaptam, ha két műszak között éppen akadt pár üres órám, gyorsan frissítettem az ügyeleti helyek adatbázisát, vagy beadtam egy határidős pályázatot. De aztán belépett az életembe – és ezzel nem csak egy férjet, hanem egy fantasztikus munka- és üzlettársat is kaptam.” Péter hosszú évek óta foglalkozik kommunikációval és marketinggel. “Az ügynökségi oldalon kezdtem, miután elvégeztem az egyetemet, főként lakossági kommunikációban dolgoztam. Egyik kampányt gyártottuk a másik után; eleinte még elégedetté tett, amikor láttam, hogy a munkámnak köszönhetően egy-egy ügyfél mennyivel több sört, tornacipőt vagy autót ad el, de aztán elkezdtem tűnődni: “Rendben, de mi ennek a valós társadalmi hatása?” Hiába törtem a fejem, nem nagyon találtam ilyet. Nem csoda, hogy amikor a feleségem megkörnyékezett, nem szállnák-e be a cégbe, örömmel mondtam igent.” ”Tudjuk, mit csinálunk és miért” Kettejük munkájának köszönhetően a Healing mára sikeres egészségügyi kommunikációs és tanácsadó vállalkozássá fejlődött, ügyfeleik között magánellátóhelyek, állami egészségügyi intézmények és gyógyszeripari cégek is vannak. Ápolóknak szóló oktatóvideóik az egyetemi tananyagba is bekerültek. “Ma már nincs már olyan ápolószakos hallgató, aki ne találkozott volna a MEDukáció-videóinkkal, nem csoda, hogy már a harmadik évadot gyártjuk” – lelkesedik Franciska. Péter siet hozzátenni: a videók népszerűsége őket is meglepte. “A YouTube-csatornánkon szereplő anyagok megtekintésszáma tavaly lépte át az egymilliót. Csak fogtuk a fejünket: annál is inkább, mivel jó ha ötödennyi ápoló- és orvostanhallgató van az országban.” Franciska azt mondja, a számukra nagyon fontos, hogy a vállalkozásuk átláthatóan működjön. “Hozzánk bármikor jöhet a revizor, minden számlánk, szerződésünk rendben van. Ez a céges kultúránk része – magyarázza. – Lehet, hogy kicsit kevesebbet keresünk, mintha »okosban csinálnánk«, de nekünk így esik jól, így áll kézre." Úgy látja, nonprofit vállalkozásként szerencsések, hogy van stabil bevételtermelő tevékenységük. "Nem akarok szerénytelen lenni, de a saját területünkön a legjobbak közé tartozunk. Tapasztalt ápolóként jól ismerem az egészségügy színét is, fonákját is, a saját bőrömön tapasztaltam meg, hogyan működik, milyen kihívásokkal küzd ez a szektor. Péternek pedig olyan marketingkommunikációs szaktudása van, ami a versenyszférában is megállja a helyét: a vállalkozáson kívül egy butikügynökségnél ia dolgozik, ahol nagy cégek kampányait viszi. Tudjuk, mit csinálunk és miért – és ezt a partnereink is értékelik.” Az egészség edukációs kérdés Franciska hangsúlyozza: annak ellenére, hogy társadalmi vállalkozásként működnek, a legfontosabb feladatuknak továbbra is a betegedukációt és az egészségegyenlőség meghonosítását tartják. “Nem szabadna, hogy ekkora különbségek legyenek az ország gazdagabb és szegényebb régióiban élő, eltérő háttérrel, anyagi helyzettel rendelkező emberek ellátásában – mondja. – Mi azt szeretnénk – és ezt nem tartjuk elérhetetlen ábrándnak –, hogy Magyarországon mindenki a lehető legjobb, legegészségesebb életet élje. Ha jelentősen nőne a népesség egészségben eltöltött éveinek száma – mert ebből a szempontból sajnos nagyon rosszul állunk. Úgy érezzük, egészségügyi kommunikációval foglalkozó nonprofitként sokat tehetünk azért, hogy javuljon ez az áldatlan helyzet; ez elsősorban edukációs kérdés: ha meg tudjuk tanítani az embereket arra, hogy jobban odafigyeljenek a fizikumukra, egészségesebben étkezzenek, rendszeresen eljárjanak a szűrővizsgálatokra, megtanulják, hogyan működik az ellátási lánc, milyen jogaik és lehetőségeik vannak biztosítottként, már nagyot léptünk előre. Ahogy azzal is, ha – például oktatással, karrier-tanácsadással, a korai kiégést megelőző mentálhigiénés programokkal – rá tudjuk venni az ápolókat, hogy a pályán maradjanak. Hiszen egy képzett közösségi ápoló nagyon sokat tehet azért, hogy a szűkebb környezetében élő emberek egészségesebben éljenek.”
#Jógyakorlatok #Nonprofitoknak #Sikersztorik #Társadalmi ügyek

”Ha nem ment a lobbizás, nyeregbe pattantunk” – Interjú Kürti Gábor “Küküvel”, a Magyar Kerékpárosklub elnökével

Húsz évvel ezelőtt a Critical Mass “futárlázadással” indult – mára az ország egyik legbefolyásosabb, komoly lobbierővel rendelkező érdekvédelmi szervezetévé vált. A Magyar Kerékpárosklub sokat tett azért, hogy “bringásbarátabb” és ezzel élhetőbb legyen a főváros. Az önkormányzati választás előtt közzétett tizenkét pontjukban forgalomarányos költségvetési keretet, sebesség- és zajcsillapítást, a külvárosi kerékpárhálózat fejlesztését és egyéb, a budapestiek életminőségét nagyban javító intézkedéseket szorgalmaznak. Idén húszéves a Magyar Kerékpárosklub (MK) "2.0-ás változata". Az ország legnagyobb biciklis érdekvédelmi szervezete 2004 őszén, az első Critical Mass (CM) felvonulással indult. “Akkor még csak ezer-ezerötszázan voltunk. Javarészt futárok és notórius kerekezők; azért vonultunk utcára, mert a Demszky Gábor vezette önkormányzat szakítva a hagyományokkal, a szeptember 22-i napról hétvégére tette át az Autómentes Napot, hogy a bringások ne zavarják a forgalmat – emlékszik vissza Kürti Gábor “Kükü”, a Magyar Kerékpárosklub elnöke. – Gondoltuk, velünk nem tolnak ki: gyorsan összetrombitáltunk egy ad-hoc tüntetést, »Az igazi autómentes napot«, hogy megmutassuk, mindegy mit gondol a városháza, Budapesten is valódi, egyre combosodó tömegbázisa van a városi kerékpározásnak.” Budapesten egyre nagyobb tömegbázisa van a kerékpározásnak (Fotó: Magyar Kerékpárosklub) A második, 2005 tavaszán rendezett CM-re már jóval többen mentek el. “Tízezren tekertünk végig a városon; fantasztikus érzés volt látni, ahogy a biciklisek elözönlik az Andrássy utat. A felvonulások sikere más érdekvédelmi szervezeteket is felrázott: azon a nyáron többen, köztük bringás aktivisták, környezetvédők, közlekedéssel foglalkozó szakemberek is megkerestek minket azzal, hogy jó lenne összefogni, és együtt gondolkozni, dolgozni, tenni a budapesti kerékpáros infrastruktúra fejlesztéséért. 2005 nyarán pár aktivistával és szakemberrel összeültünk a Döbrentei téri Platánban – ott volt többek között Balogh Gábor, a 2002-ben alapított »ős-MKP« elnöke, Környei Balázs »zöld mozgalmár«, Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője és az első CM óta velünk dolgozó László János, az MK örökös tiszteletbeli elnöke, aki 2006-tól 2015-ben bekövetkezett haláláig vezette a szervezetünket –, és megbeszéltük, hogy közös erővel rebootoljuk a Kerékpárosklubot.” Azon a nyáron már a Városházára is bejutottak. “Lackó (Géresi László – a szerk.), a Hajtás Pajtás tulajdonosa hozott össze minket Nyáry Krisztiánnal, aki akkoriban Demszky sajtófőnöke volt. Ő mutatott be minket Tiba Zsoltnak (dr. Tiba Zsolt ügyvéd, 1992 és 2010 között Budapest főjegyzője volt – a szerk.), akivel aztán már érdemben tárgyalhattunk az infrastruktúrafejlesztési javaslatainkról.” Komolyan megharcoltak a fejlesztésekért Az elszánt nyomulásnak hamar meglett az eredménye, 2005 decemberében átadták az első, az MK érdekvédői által kilobbizott kerékpárutat a Bajcsy-Zsilinszky út egy rövid, egy kilométeres szakaszán. “Éppen akkor futott egy nagyobb útfelújítási program, aminek keretében a Bajcsyt is felújították – magyarázza Kürti. – Szóltunk a főjegyzőnek, hogy ha már hozzányúlnak, mi lenne, ha rögtön kerékpárosbaráttá tennék ezt a sokak által használt, nagyforgalmú útvonalat. Egy ideig húzódoztak, mondván, más utaknál ez lehetséges, de itt az átadás már »a csőben van«, lassan kennék az új aszfaltot, de végül mégis elfogadták a javaslatunkat, és letették az asztalra a máig meglévő kerékpárút tervét. Kicsit hezitáltunk, mert igazából bringasávot szerettünk volna, és már az előzetes tervek alapján látszott, hogy ez a járdából lehasított kerékpárút nem a legjobb koncepció, ráadásul a gyalogosforgalomnak sem kedvez, de végül elfogadtuk az első piros aszfaltos, kicsit szűk megoldást. Afféle békepipa volt ez a főváros részéről, mert az első Critical Mass után egy ideig elég fagyos volt köztünk a viszony.” Kükü lenget (Fotó: Magyar Kerékpárosklub) A Bajcsy-Zsilinszky úti bicikliút átadása után lendületet kapott a budapesti kerékpáros hálózat kiépítése, az MK László János vezetésével sorban tárgyalta le az újabb és újabb fejlesztéseket. Kürti azt mondja, jó szívvel bízták rá a politikusokkal folytatott egyeztetést, mert “tudtuk, hogy elkötelezett bringás, ráadásul neki velünk, rövidgatyás bringásfutárokkal ellentétben jól állt az öltöny is”. A szemre gyors fejlődés ellenére az aktivistáknak sokszor nem várt nehézségeken kellett átverekedniük magukat, hogy kikilincseljék egy-egy új kerékpárosbarát útvonal létesítését a fővárosnál. “A Kiskörúti bringasáv tervét például csak komoly »meccselés« árán tudtuk átnyomni a döntéshozókon. Először a fővárossal kellett elfogadtatni a tervet, aztán a hatodik, a hetedik, a nyolcadik meg a kilencedik kerülettel – egyenként. – Magyarázza Kürti Gábor. – Nem volt könnyű dolgunk: ha az egyik bólintott, a másik elbizonytalanodott; amikor végre az összes érintett önkormányzat belement a buliba, a BKV húzta keresztbe az egészet. Évekig tartott a huzavona, tüntetnünk is kellett – de végül csak meglett.” Nem csak a kerékpárutakért kampányolnak Az MK az elmúlt években sokat tett a budapesti kerékpáros infrastruktúra fejlesztéséért. “Igyekeztünk politikai oldaltól függetlenül mindig korrekt viszonyt ápolni a városvezetőkkel, talán ennek is köszönhető, hogy az elmúlt években a Bajcsy meg a Kiskörút után az Andrássy úton, a Bartók Béla úton, a Nagykörúton, az Üllőin, a Szent István körúton, az Október 23-a utcában, a Lánchídon és még jó néhány bel- és külvárosi útvonalon komoly fejlesztések voltak – mondja a szervezet elnöke. – Szerencsére, a szimpatizánsainkra, a tömegbázisunkra is számíthattunk, ha nem ment a lobbizás, nyeregbe pattantunk, hogy egy-egy nagyobb demóval megtámogassuk kicsit a döntési folyamatokat.” Kürti azt mondja, szerencséjük volt, mert a politikusok hamar rájöttek, hogy a bringás fejlesztésekkel a saját népszerűségüket is növelhetik. “A politikusok imádnak átadni, avatni, szalagot átvágni. Részben ezért is találtuk ki a Happy Mass felvonulásokat: azt, hogy közösségi »örömtekeréssel« ünnepeljük meg egy-egy új kerékpárút átadását. Ez nekik is lehetőséget teremt arra, hogy több száz kerékpáros társaságában jelenjenek meg a sajtóban meg a közösségi oldalakon, és ezzel közelebb kerüljenek a bringás célcsoportjaikhoz” – fejtegeti. A Lánchíd bringázhatóvá tételét is kiharcolták (Fotó: Magyar Kerékpárosklub) Ahogy nőtt a Kerékpárosklub ismertsége és befolyása, az általuk képviselt ügyek is diverzifikálódtak: egyre mélyrehatóbb közlekedésszervezési és városfejlesztési változásokat próbálnak elérni. Egyik nagy sikerük a MOL Bubi 2014-es elindítása volt. “A budapesti közbringarendszer létrehozásáért még László János vezetésével kezdtünk lobbizni. A minta a párizsi Vélib Metropol volt; a politika is hamar ráharapott az ötletre – igaz, aztán elég sokáig rágódott rajta. A Bubi elindításáról már 2009-ben döntött a közgyűlés, de csak öt évvel később sikerült aszfaltra tenni az első zöld bicikliket. Lassan indult – és kicsit döcögősen: az első időkben még elég komoly hiányosságai, gyengeségei voltak a rendszernek – mondja az MK elnöke. – De mára beérett; olyannyira, hogy azt reméljük, az általunk régóta propagált kombinált közlekedés széles körű elterjedésének egyik fontos eszköze, »kapudrogja« lehet.” Kürti hangsúlyozza: szeretnék megértetni a városlakókkal, hogy a rugalmas – az autózás mellett a tömegközlekedés és a kerékpározás előnyeit is kamatoztató – kombinált közlekedés elterjedése mindenki számára előnyös lenne. “A kombinált közlekedés a legjobb választás. És nem csak a belvárosiaknak: ha egy külső kerületben vagy az agglomerációban laksz, akkor is sokkal gyorsabban beérsz a munkahelyedre, ha reggel felkapod a biciklidet, eltekersz a legközelebbi metrómegállóhoz vagy vasútállomásra, beülsz a kényelmes, légkondicionált kocsikba, bezötyögteted magad a városba, aztán besétálsz az irodába, vagy Bubira szállsz – mondja. – Így nem kell a dugóban ücsörögnöd, nem kell parkolóhelyre vadásznod, nem kell a gatyádat is ráfizetned az üzemanyagra meg a szervizre; arról már nem is beszélve, hogy ha sikerül ilyen módon átalakítani a közlekedési szokásokat, a város is kellemesebb, zöldebb, csendesebb, füstmentésebb, élhetőbb lesz. Ez lehet az »új bringabumm«.” ”Minden városban ugyanazok a változások érvényesülnek” A Kerékpárosklub a KRESZ módosítását is szeretné kiharcolni. “Sajnos, a szabályozás alig változott valamit a hetvenes évek óta. Nem számol a biciklikkel és a biciklisekkel, máig az ötven évvel ezelőtti autóközpontú szemléletmód érvényesül a reguláiban. Akkor az volt a divat, hogy »városi autópályákat« építsenek: elég megnézni, mi megy a Hegyalja úton, a Rákóczin vagy az Alkotáson ahhoz, hogy belássuk, mekkora károkat okozott ez a városfejlesztési megközelítés – fejtegeti Kürti Gábor. – De ez már adottság, rövid távon nehezen tudunk változtatni rajta. Ezért is lenne olyan fontos, hogy legalább a közlekedés szabályait gyorsan modernizáljuk, aktualizáljuk egy kicsit.” Az idei I Bike Budapestre tízezreket várnak (Fotó: Magyar Kerékpárosklub) Kürti bízik abban, hogy a városi közlekedés fejlődése megállíthatatlan. “Ahogy annak idején Széchenyi Angliából, úgy mi is külföldről importáljuk a példákat, a know-how-t, a jógyakorlatokat. A pesti rakpart megnyitása például nem valósulhatott volna meg, ha Párizsban nem nyitják meg a Szajna-partot. Szerencsére megtették, és nekünk más civil szervezetekkel közösen sikerült elérnünk, hogy nálunk is adoptálják ezt a megoldást – mondja. – Persze, ez még csak ideiglenes megoldás, de biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb egész évben a gyalogosoké meg a biciklizőké lesz a rakpart. Olyan ez, mint Csehov puskája: ha felbukkan a színpadon, el kell sülnie. Nem az a kérdés, hogy lesz-e sétány a rakparton, hanem az, hogy mikor. Minden városban ugyanazok a változások érvényesülnek, ez egyfajta urbanisztikai törvényszerűség.” Tizenkét pont a bringás Budapestért A Kerékpárosklub szakemberei bíznak abban, hogy a városvezetés közreműködéssel további változásokat tudnak elérni. Az idei önkormányzati választásra készülve megfogalmaztak egy tizenkét pontos javaslatcsomagot is: az “A Kerékpárosklub 12 pontja a bringás Budapestért” című dokumentumban többek között a Lánchíd megközelíthetőségének biztonságosabbá tételét, sebesség- és zajcsillapítást, a Bubi továbbfejlesztését, a kombinált közlekedés népszerűsítését, az adatalapú közlekedésfejlesztés meghonosítását és egy nyilvános baleseti adatbank felállítását, valamint a minden közlekedő számára biztonságos útfejlesztést szorgalmazzák. “Én mind közül az első pontunkat, a forgalomarányos kerékpáros költségvetési keret létrehozását tartom a legfontosabbnak – emeli ki a Kerékpárosklub elnöke. – A meg nem valósult fejlesztések jelentős része a forráshiány miatt úszik el; miközben a Városháza papíron azt szeretné, ha 2030-ra a mai kettőről tíz százalékra nőjön a kerékpáros közlekedés aránya Budapesten, a közösségi költségvetésnek csak elenyésző, nagyítóval is alig látható részét költik erre a területre. Pedig már akkor hatalmas előrelépést lehetne elérni, ha legalább azt a »statisztikai hibahatárnyi« két százalékot rászánnák a bringás fejlesztésekre, amit a most kerékpározók részaránya indokolttá tenne. Bízom benne, hogy ezt a fontos változtatást ki tudjuk majd szorítani az új városvezetésből: hogy ők is belátják, alapvető szükség van arra, hogy élhetőbbé, bringásbarátabbá tegyük a városunkat. Kedvező előjel, hogy mindhárom esélyes főpolgármester-jelölt azonnal reagált, és találkozót kezdeményezett a pontjainkról.” Április 20-án újra I Bike BudapestA Magyar Kerékpárosklub április 20-án tartja hagyományos tavaszi “örömtekerését és demonstrációját”, az I Bike Budapestet. A szervezők azt remélik, idén is sokan csatlakoznak majd a felvonuláshoz. “Tizenöt-húszezer észtvevőre számítunk. Fontos, hogy minél többen eljöjjenek, mert ezek a menetek azok, amelyek valódi súlyt, érdekvédelmi erőt biztosítanak a mozgalmunknak. Ha Budapest utcáin végigteker egy ekkora tömeg, akkor a politikusokban is tudatosul: megéri fejleszteni a várost, hiszen nagyon sok olyan lakója van, aki kiáll, összefog, megmutatja magát azért, hogy kiharcolja a számára fontos ügyek megvalósítását.”  A felvonulás délután 3 órakor indul a népligeti Sós Miksa sétányról. A felvonulók az Üllői út - Ferenc körút - Petőfi híd – Valdemar és Nina Langlet rakpart – Döbrentei tér – Attila út – Alagút – Széchenyi Lánchíd – Széchenyi István tér – József Attila utca – Andrássy út – Hősök tere – érintésével a városligeti Napozórétre vonulnak, ahol délután 5-kor a szokásos bringaemeléssel zárul a rendezvény.Az I Bike Budapest felvonulásról további részleteket a Magyar Kerékpárosklub weboldalán találsz. (A borítóképet Fürjes Viktória készítette)
#Jógyakorlatok #Nonprofitoknak #Sikersztorik #Vállalatoknak

”Segítő szándék mindig van” – A Hello Nonprofit podcatsorozatának első adásában a Hintalovon Alapítvány jogászával és a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédjével beszélgettünk

A Hintalovon Gyermekvédelmi Alapítvány és a Jalsovszky Ügyvédi iroda a Scale Impact kétéves komplex fejlesztési programjának keretében működik együtt egymással. Az iroda nem csak pénzzel, hanem szaktudással és önkéntes munkával is támogatja az alapítvány tevékenységét. Március 29-én indult a Hello Nonprofit podcast-sorozata, amelynek keretében neves civilekkel, szakemberekkel, elismert vállalkozókkal, üzletemberekkel és a közélet, a társadalmi-környezeti szempontból fontos témák iránt érdeklődő közszereplőekkel beszélgetünk különféle fontos és érdekes kérdésekről. Az első adásban Rácz Dominika, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány jogásza és Szilas Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje volt a vendégünk. A két szervezet a Scale Impact kétéves komplex fejlesztési programjának keretében együttműködik egymással: az ügyvédi iroda nem csak pénzzel, hanem szaktanácsadással és önkéntes munkával is segíti az alapítvány tevékenységét. Szilas Péter szerint a fejlesztési program remek lehetőséget teremtett arra, hogy megtalálják azt a segítő szervezetet, amellyel valóban hatékonyan és jól tudnak együttműködni. “Segítő szándék mindig van, nagyon sok olyan forprofit cégeknél dolgozó embert ismerek, aki látja, hogy a társadalmilag fontos kérdésekkel foglalkozni kell, de nem tudja, hogy hogyan. Mi ennek a programnak a révén megkaptuk azt a lehetőséget, hogy olyan szakmai partnert találjunk, amelynek a működését, a tevékenységét a leginkább szerettük volna támogatni” – emelte ki. Válással, kapcsolattartással, iskolai zaklatással, a fiatalkorúak online biztonságával és még számos, a gyerekjogokkal összefüggő témával kapcsolatban segítenek A Hintalovon célja a gyerekek jogainak képviselete és érvényesítése. “Végzünk gyerekjogi tanácsadást; sokféle gyerekjogi ügyben, például válással, kapcsolattartással, iskolai bulliinggal, bántalmazással kapcsolatos kérdésekben nyújtunk online konzultációt; a Nemecsek-program keretében pedig a közösségen belüli bántalmazás megelőzésével, kezelésével foglalkozunk. Gyerekvédelmi útmutatókat is készítünk, és nagyon sok tréninget, workshopot tartunk szakembereknek” – sorolta Rácz Dominika. Az alapítványnak egy gyerekrészvételi ága is van. “Kiskorú kollégákkal, »KIKó-kkal« is együtt dolgozunk: nagyon sokszor kikérjük a velünk együttműködő tizenhárom-tizennyolc év közötti gyerekek véleményét, és a munkájukat a sajátunkba is beépítjük” – magyarázta. A szervezet egy “Gyerekbarát média és reklám – Felelősen a gyerekekért” elnevezésű védjegyet is bevezetett, amelyre azok a cégek, tartalomszolgáltatók, médiumok, ügynökségek pályázhatnak, amelyek a gyerekek jogait és érdekeit szem előtt tartó tartalmakat, hirdetéseket gyártanak, terjesztenek, népszerűsítenek. Rácz Dominika, a Hintalovon Gyermekvédelmi Alapítvány jogásza (Fotó: Ohm Studio) Rácz az alapítvány online biztonsággal kapcsolatos tevékenységét is kiemelte. “Szülőknek, de akár intézményeknek is adunk tanácsokat, és nagyon sok online elérhető anyagunk is van” – mondta. Tavaly indult a szervezet egy másik fontos kezdeményezése, a Hintalovon Akadémia, amely pedagógusoknak, szociális szférában dolgozóknak, ügyvédeknek kínál gyerekjogokkal kapcsolatos online és személyes képzéseket. A kurzusok témái között olyan kiemelten fontos kérdések szerepelnek, mint a gyerekekkel szembeni erőszak és a kortárs bántalmazás, a fiatalkorúak online biztonsága, vagy a szexedukáció. "Egy nyelvet beszélünk" A Hintalovon jogásza szerint az idén hétéves alapítvány fejlesztésében komoly szerepet játszhat a Scale Impact-tel kötött megállapodás. “Ennek a fejlesztésnek van egy hatásméréssel kapcsolatos ága és egy stratégiai ága is, ami a fundraising és a kommunikáció kialakítását, átalakítását célozza” – mondja a programról. Szilashoz hasonlóan ő is úgy érzi, hogy a Jalsovszky iroda ügyvédeinek személyében remek együttműködő partnereket találtak. “Egy nyelvet beszélünk, az ügyvédeik közül nagyon soknak van olyan szakmai múltja, ami valamilyen módon kapcsolódik a gyerekjogokhoz; az is jól látható, hogy van egy olyanfajta érzékenységük, ami ehhez a munkához alapvetően fontos, viszont egyáltalán nem egyértelmű és nem is elvárható” – mondja az iroda munkatársaival való közös munkáról, hozzátéve: bízik abban, hogy ez egy hosszabb távú együttműködés lehet. ”Ez egy nagyon intim helyzet” “Amikor a Hintalovonnal dolgozunk, olyan emberi élményekkel, a munka világán túlmutató élményekkel és lehetőségekkel gazdagodunk, amik az igazán fontos dolgokról szólnak. Azt látom azokon a kollégákon, akik részt vesznek ebben a közös munkában, hogy amellett, hogy elvégzik a napi teendőket, azt, amiért a fizetésüket kapják, bekerült egy olyan tevékenység is az életükbe, ami emberileg hozzáadott értéket jelent” – vélekedik a Hintalovonnal végzett közös munkáról Szilas Péter. Szilas Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje (Fotó: Ohm Studió) A Jalsovszky munkatársai az alapítvány több programjában is közreműködnek. Köztük a havi rendszerességgel tartott online gyerekjogi tanácsadásban is, amelynek keretében a hozzájuk forduló ügyfeleknek – szülőknek, tanároknak, szociális munkásoknak – igyekeznek segítséget nyújtani. Ezeken a fogadónapokon Rácz Dominika mellett az ügyvédi iroda egy-egy munkatársa és – ha a helyzet megkívánja –, egy pszichológus is részt vesz. “Nagyon intim helyzet, amikor valaki a sokszor nagyon súlyos problémáival ismeretlenekhez fordul tanácsért – ráadásul online” – hangsúlyozza a gyerekjogi szakember. Mint mondja ezért is fontos, hogy úgy érzik, az online megbeszélések során nyugodt, biztonságos közeget tudnak kialakítani, és valóban hasznos segítséget nyújthatnak: ha kell, olyan ügyvédet, szervezetet is tudnak ajánlani a hozzájuk fordulóknak, akik a jogi képviseletüket is el tudják látni. Mint mondja, az is komoly segítséget jelent, hogy a Jalsovszky ügyvédei saját jogi ismereteiket, kapcsolati hálójukat is bevethetik a közös munkában. "Volt olyan eset is, amikor egy jogszabállyal kapcsolatos kutatásban, előterjesztések benyújtásában kértük a segítségüket, vagy egy nemzetközi kapcsolatokat is igénylő kodifikációs kérdésben dolgoztunk együtt" – magyarázta. Az ilyen együttműködések a nonprofit és a forprofit szervezetek számára is hasznosak lehetnek Szilas Péter szerint a közös munka hosszútávon a cég megítélésének is jó tehet. “Nagyon jó dolog tudni, hogy csináltunk valami fontosat, és ennek híre az ügyfeleinkhez, partnereinkhez is eljuthat; de ezt nem úgy képzelem el, mint valami gyorsan aprópénzre váltható dolgot: inkább egyfajta hitelességet ad az általános, cégszerű tevékenységünknek” – fejtegeti. A két szakember egyetértett abban, hogy a Scale Impact fejlesztési programjához hasonló együttműködések mind a nonprofit, mind a forprofit szervezetek számára hasznosak lehetnek. “Szerintem sok cég küzd azzal a dilemmával, hogy »Persze, segíteni akarunk, látjuk a felelőségünket, és megvan a lehetőségünk, a tudásunk, az anyagi forrásaink, hogy segítsünk; de hogyan lehet ezt igazán hasznosan, hatékonyan csinálni? Hogy a támogatásunk ne csak egy odadobott összeg, egy parttalan felajánlás legyen«” – mondta Szilas, hozzátéve, a program nem csak abban segített nekik, hogy a lehető legjobb partnert találják meg, hanem abban is, hogy az általuk felajánlott pénzügyi támogatás átlátható, kiszámítható módon hasznosuljon. Véleményét Rácz Dominika is osztja. “Nagyon motiváló, hogy a forprofit szcénából behozhatunk kipróbált, jól működő módszereket a nonprofit szcénába; hogy látjuk, hogy honnan hova jutunk. Ez egy nagy adomány, de kihívás is egyben – igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, felméréseket, belső folyamatokat időben el tudjuk végezni.” Podcast-sorozatunk első adását a Spotify-on hallgathatod meg.
#Jógyakorlatok #Nonprofitoknak #Sikersztorik #Vállalatoknak

Elindult a Hello Nonprofit podcast-csatornája

Az első adásban a gyerekjogokról és a forprofit-nonprofit együttműködések lehetőségeiről beszélgettünk dr. Rácz Dominikával, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány jogászával és a dr. Szilas Péterrel, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkatársával. Elindult a Hello Nonprofit vadonatúj podcast-csatornája, amelyen nonprofit szervezetek munkatársaival, neves szakértőkkel és társadalmi ügyek, illetve a környezeti fenntarthatóság iránt elkötelezett, közismert emberekkel beszélgetünk civil jogokról, társadalmi felelősségvállalásról, a nonprofit szervezetek fejlesztéséről és más izgalmas, közérdeklődésre számot tartó témákról. Első adásunk vendégei dr. Rácz Dominika, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány jogásza és a dr. Szilas Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvéde voltak. A két szervezet a Scale Impact két éves komplex fejlesztési programjának keretében együttműködik egymással: az ügyvédi iroda pénzzel és szakértő közreműködéssel is segíti a gyerekvédelmi alapítvány munkáját. A beszélgetés során számos fontos kérdés szóba került. Köztük az, hogy milyen programokkal segíti a Hintalovon a hozzá forduló gyerekeket, szülőket, szakembereket; hogy hogyan vesznek részt az ügyvédi iroda munkatársai az alapítvány munkájában; és hogy milyen előnyei vannak a forprofitok, illetve a nonprofitok számára az ilyen az üzleti szféra tapasztalatait, szervezetfejlesztési, kommunikáció és marketingmódszereit, tapasztalatait hasznosító, elismert szakemberek bevonásával folyó fejlesztéseknek. Podcast-sorozatunk első adását a Spotify-on hallgathatod meg.
#B Corpok itthon és a világban #Sikersztorik #Vállalatoknak

B CORP minősítést szerzett a Danone Magyarország – Interjú Várkonyi Beátával, a vállalat közép-kelet európai corporate affairs igazgatójával

Tavaly decemberben szerezte meg a Danone öt regionális leányvállalata a B Corp minősítést. De mit jelent ez a világszerte több, mint 8.000 cég által elnyert minősítés a hétköznapokban? Mennyire könnyű, vagy nehéz megfelelni a B Corp elvárásainak? Miért fontos ez, és milyen területeken működnek jobban ezek a cégek? Ennek jártunk utána Várkonyi Beával készített interjúnk során. Scale Impact: Miért érezte fontosnak a Danone, hogy közép-európai vállalatai csatlakozzanak a B Corp tanúsítrványhoz? Milyen rövid-, közép, ill. hosszútávú előnyöket (kommunikációs és üzleti előnyök, a piaci pozíciójuk, ill. a fogyasztói bizalom, elkötelezettség további erősítése, employer branding stb.) várnak a minősítés megszerzésétől? Várkonyi Beáta: A Danone alapító elnöke, Antoine Riboud fogalmazta meg a Danone kettős elkötelezettségét mind az üzleti eredmények és a társadalmi felelősség iránt, azaz, hogy egy jövőbe tekintő üzletnek nem szabad megállnia a gyárkapuknál. Azt gondolom, ez jól illusztrálja azt, hogy  vállalatunk számára a gazdasági fejlődés és a társadalmi hozzájárulás párhuzamos megvalósítása egyaránt fontos már nagyon régóta. Ezzel a B Corp hitvallása és értékrendszere teljesen összhangban áll. Éppen ezért lépett arra az útra és vállalta azt a Danone vállalatcsoportja, hogy a B Corp minősítéshez 2015-ben történő csatlakozást követően 2025-re elsők között lesz azon multinacionális cégek közül, amelyek ezt a minősítést megszerzik világszerte minden üzleti egységük esetében. Jó úton haladunk, 2023 végén a Danone vállalatok 80%-a már megszerezte a tanúsítványt. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy decemberben a közép-kelet-európai régió üzleti egységei (Magyarország, Románia, Bulgária, Csehország és Szlovákia) 103,3 ponttal valósították meg a célkitűzést. Scale Impact: Melyek azok a társadalmi és környezeti előnyök (pl.: a fogyasztók egészséges életmódjának/egészségmegőrzésének támogatása, a helyi közösségek támogatása, a fenntartható agrárgazdálkodás, ill. a körforgásos gazdaság propagálása, előmozdítása, a cég karbonlábnyomának csökkentése stb.), amelyek a legfontosabbak a cég számára? V.B.: A B Corp egy bizalmi védjegy. A fogyasztók és a kiskereskedők számára egyaránt megkülönböztetést jelent egy olyan környezetben, ahol egyre nagyobb az igény a pozitív hatású vállalkozások és azok termékei iránt. Minden felelős vállalatnak észre kell vennie, hogy egyre erősebbek a hitelességgel és az átláthatósággal kapcsolatos aggodalmak a piacon és erre reagálni kell. De a B Corp nemcsak a külső pozicionálásunkban jelent erős szerepet, azt is mutatja, hogy házon belül is, a munkavállalóink megbecsülésével és az ő jóllétükkel való törődést figyelembe véve dolgozunk. Scale Impact: Milyen kihívásokkal kellett megbírkózniuk az audit előtt és annak során? V.B.: Egy ilyen rangos minősítés megszerzése komplex vállalaton belüli összefogást és szoros koordinációt igényel, főleg úgy, hogy országhatárokon átívelően, régiós szinten dolgozunk. A B Corp öt kiemelt területet vizsgál a cégek működésében (Irányítás, Közösségek, Fogyasztók, Partnerek és Környezet). Mivel a minősítés megszerzéséhez a vállalat legtöbb területe hozzájárult, így az ő információikra, a velük való szoros és pontos együttműködésre volt szükség, hogy minden követelményt illetően fel tudjuk mutatni az eredményeinket. Számunkra is érdekes tapasztalat volt ez, hiszen rávilágított, milyen sokrétű, felelős tevékenységeket végzünk. Scale Impact: Mely hazai nonprofit szervezetekkel működnek együtt? Ezek közül melyek azok az együttműködések, amelyeket a legfontosabbnak tartanak? V.B.: Számos hazai civil szervezettel tartós a stratégiai együttműködésünk. Ezek közül kiemelném a Magyar Élelmiszerbankot. A tevékenységük nemcsak az élelmiszerpazarlás elleni fellépést, de egyben a rászoruló családok egészséges életvitelének támogatását is segíti. Számos közös projektünk bizonyította a kapcsolat értékteremtő mivoltát, az együttműködésekhez pedig nagy lelkesedéssel csatlakoznak a munkavállalóink is. Scale Impact: Melyek azok az egészséges, ill. fenntartható táplálkozással kapcsolatos programjaik, amelyeket fontosnak tartanak és miért? Melyek azok a kapcsolódó innovációik, amelyekre különösen büszkék? Milyen társadalmi és környezeti felelősségvállalással kapcsolatos programjaik futnak? V.B.: Felsorolni is nehéz, annyi ilyen büszkeségünk van. A Danone Impact Journey stratégiánk kulcsfontosságú eleme, hogy hozzájáruljunk a fogyasztók egészséges életvitelének támogatásához a termékeinken keresztül az élet első ezer napjától egészen az időskorig. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó vagy növényi alapú termékeink mind ezt a célt szolgálják. A flexitáriánus étrend hazai úttörőjeként a jövő fenntartható táplálkozását segítjük számos szakmai és tudományos szervezettel karöltve, különös tekintettel a fiatalokra, akik egy tavalyi kutatásunk szerint a legnyitottabbak a témát illetően. A tavaly először rendezett Flexi Fórum bebizonyította, hogy a Z generáció nyitott és tettrekész egy fenntarthatóbb, növényi alapú étrend kialakítását illetően. Nagyon büszkék vagyunk a Nutricia Otthonápoló Szolgálatunkra is, akik idén ünneplik 25. működési évüket. Áldozatos munkájukra nagy szükség van itthon, azokat a betegeket és időseket segítik teljesen térítésmentesen, akik nyelési- és/vagy emésztési problémákkal küzdenek. A Koraszülöttekért Országos Egyesülettel is valósítottunk meg érdekes projekteket, különböző programokkal támogatjuk, hogy minél többen informálódhassanak a koraszülötteket és családjukat érintő nehézségekről. Scale Impact: Milyen kapcsolódó programokat, képzéseket, lehetőségeket kínálnak a munkavállalóiknak? V.B.: Nagy súlyt fektetünk a munkavállalóink képzésére, az ezért felelős csapat évente áttekinti minden munkatársunk személyes célkitűzéseit és azok alapján összeállítanak egy olyan képzési tervet, ami nemcsak a szakmai / lexikai, de a gyakorlati tudását is erősíti a kollégáinknak. Arra is van lehetőség, hogy a munkavállalók a karrierépítésük céljából bizonyos adottságokat elmélyítsenek (pl.: asszertív kommunikáció, menedzsment, prezentálás, érveléstechnika stb.). Ebben minden munkavállaló részesül, függetlenül a korától, a titulusától vagy a cégnél eltöltött évek számától. Scale Impact: Hogyan gondoskodnak a munkavállalóikról? V.B.: A béren felüli juttatásokról is hosszan lehetne írni, ezt igazolja az is, és büszkék vagyunk arra, hogy tavaly elnyertük az év Családbarát-díját. Minden munkavállalónak lehetősége van 30 napig külföldről dolgozni, plusz szabadságot kivenni a születésnapi hónapjukban vagy házasság esetén. A várandós anyukákat babacsomaggal lepjük meg, a családalapítást követően pedig támogatjuk a vállalatba való visszatérésüket, a csapatba történő újbóli integrálásukat. Az újdonsült apukáknak is járnak hasonló juttatások. A nagyobbakat is szeretettel várjuk, rendszeresen tartunk napköziket, amikor mindenki behozhatja a gyerekeket, de számos ünnep kapcsán (pl.: Mikulás) hívjuk be őket az irodába és lepjük meg őket izgalmas programokkal, ajándékokkal. A munka-magánélet egyensúlyát segítjük a rugalmas munkaidővel, a home office-szal, illetve azzal, hogy a szabadságukról a kollégáknak teljes mértékben maguk dönthetnek. Mindezek alól senki sem kivétel, a családbarát juttatások érvényesek egyedülálló vagy gyámszülőkre is. Mindig hangsúlyozzuk a kölcsönös elfogadást, a diverzitás fontosságát, ez visszaköszön a toborzási stratégiáinkban is. Scale Impact: Mekkora a női vezetők aránya a cégen belül? Vannak-e olyan direktíváik, programjaik, amelyek érdemben javíthatnak ezen az arányon (ha szükséges)? V.B.: A cégen belül a női és férfi vezetők aránya egyensúlyban, majdnem fele-fele arányban van, bár fontos kiemelni, hogyalapvetően nem, hanem a Danone alapértékeivel való azonosulási képesség és szakmai rátermettség alapján választunk vezetőket. Mindenkinek esélyt adunk a feljebb lépésre, a pozícióra az arra legalkalmasabb kolléga kerül függetlenül a korától, a nemétől vagy más külső tényezőktől. Toborzásnál szintén ezt vesszük figyelembe.
#Jógyakorlatok #Nonprofitoknak #Sikersztorik #Társadalmi diverzitás

”A jogi képviselet azoknak is jár, akik nem tudnak ügyvédet fogadni” – Interjú dr. Kalota Ágnessel, az Utcajogász alapítójával

A rászoruló embereknek ingyenes jogsegélyszolgálatot nyújtó Utcajogász alapítója szerint az állam elengedte a rászorulók kezét. Különösen igaz ez a lakhatási problémákkal küzdőkre, akik komolyan vehető szociális bérlakásprogramot, valódi támogatás híján könnyen lehetetlen helyzetbe kerülhetnek. Cikksorozatunkban a hajléktalansággal és a lakhatási szegénységgel kapcsolatos problémákkal foglalkozunk. Az Utcajogász Egyesület 2010 óta nyújt ingyenes, küszöb nélküli jogsegélyszolgálatot a rászorulóknak. Az induláskor még az A Város Mindenkié (AVM) jogi munkacsoportja voltak, de ma már önálló szervezetként működnek. “Ahogy egyre több önkéntes csatlakozott hozzánk, apránként »leváltunk« az AVM-ről, de azért ma is van közöttünk együttműködés – mondja dr. Kalota Ágnes ügyvéd, az egyesület egyik alapítója. – A fő tevékenységünk a jogi tanácsadás: péntekenként délután három és öt óra között személyes ügyfélfogadást tartunk a budapesti Blaha Lujza téren, de telefonos ügyfélszolgálatunk is van, és az e-mailes megkeresésekre is igyekszünk gyorsan, hatékonyan válaszolni.” Az Utcajogász elsősorban hajléktalan és lakhatási szegénységben élő embereknek igyekszik segíteni. “Vannak közöttünk ügyvédek, jogtanácsosok, ügyvédjelöltek, doktoranduszok és joghallgatók is. De egy dologban feltétel nélkül egyetértünk: a jogi képviselet azoknak is jár, akik egzisztenciális problémáik miatt nem tudnak ügyvédet fogadni” – hangsúlyozza Kalota Ágnes, hozzátéve: társaival együtt egy olyan jövőt szeretne, amelyben érvényesül a szociális biztonsághoz való jog, mindenki esélyt kap a méltó lakhatásra, és senkit nem érhet hátrány azért, mert szegény. Precedensértékű ügyeket visznek Az Utcajogász az ingyenes jogi tanácsadás mellett konkrét ügyeket is vállal. “A lakhatással, hajléktalansággal és az ellátórendszerrel kapcsolatos rendszerszintű problémákkal is foglalkozunk. Beadványokat írunk, stratégiai pereket indítunk, próbáljuk jogi eszközökkel jobbá tenni a rendszert” – sorolja a jogász. Mint mondja, annak ellenére, hogy társaival együtt pro bono dolgoznak, nagyon szigorúan szűrik a hozzájuk jelentkező jogászokat. – Csak hozzáértő, elkötelezett munkatársakkal dolgozunk. Olyanokkal, akiknek megvan az elszántsága és a munkabírása ahhoz, hogy a megfelelő színvonalon végezzék ezt az embert próbáló, és igen sok munkaórát felemésztő tevékenységet.” Blaha Lujza téri ügyfélfogadáson hajléktalanságot, lakhatási nehézséget megtapasztalt segítők is jelen vannak. “Fontosnak tartjuk, hogy az érintettek is részt vegyenek a munkánkban. Ők sok olyan problémát meg tudnak oldani, amihez mi nem lennénk elegek: segítenek az ügyfelek menedzselésében a személyes tanácsadásunkon, figyelik, hogy melyik ügyfél a következő a sorban, és ők segítenek azoknak is, akik nem jogi tanácsért fordulnak hozzánk, hanem például arra kíváncsiak, hogy van-e ételosztás a környéken vagy melyik hajléktalanszállón találnak még szabad férőhelyet" – magyarázza Kalota. Mint mondja, igyekeznek minden hozzájuk fordulónak segíteni, de sajnos idő és erőforrás híján jellemzően csak olyan peres ügyeket tudnak elvállalni, amelyeknek rendszerszintű, stratégiai jelentősége lehet. “A legfontosabb, hogy olyan témákat, rendszerhibákat vessünk fel és állítsunk a figyelem középpontjába, amelyek alapvetően befolyásolják a nincstelen, hajléktalan emberek mindennapjait. Precedensértékű ügyekkel foglalkozunk.” Több, mint jogsegélyszolgálat Kalota azt mondja, ugyan a hazai igazságszolgáltatási rendszerben az angolszász országokkal ellentétben nincs “precedensjog”, de azért fontos, a gyakorlati jogalkalmazásra is hatást gyakoroló változásokat lehet elérni egy-egy megnyert perrel. „Nálunk is figyelembe veszik a korábbi ítéleteket, a sikerrel végigvitt ügyek stabil hivatkozási alapot jelenthetnek az ügyvédek számára. Több olyan megnyert perünk is van, ami ebben az értelemben »precedenst« teremtett: az egyiknél egy indokolatlan bilincselés, a másiknál pedig egy elmaradt szociális juttatás miatt mentünk bíróságra. Utóbbi, amelyből végül személyiségi jogi per lett, különösen nagy sikert jelentett, hiszen Magyarországon nekünk sikerült először elérnünk, hogy a bíróság mondja ki: van az a szintje a szegénységnek, ami már az emberi méltósághoz való jogot sérti” – érvel. Mint mondja, minden jel arra mutat, hogy az elmúlt évek válsághelyzetei – mint a Covid-járvány vagy az elmúlt években súlyossá váló infláció – komoly szociális válságot indukált az országban. “A tavaly évben közel kétszer annyi lakhatással kapcsolatos üggyel kellett foglalkoznunk, mint egy évvel korábban. Nagyon sok a végrehajtás; országosan évente közel háromezer család veszíti el a lakását” – hangsúlyozza. Az Utcajogász az ingyenes jogi tanácsadás és a precedensértékű ügyek képviselete mellett képzésekkel és adatszolgáltatással is igyekszik segíteni a lakhatási problémákkal küzdőket. “Évek óta minden hónapban összegyűjük és elérhetővé tesszük a fővárosi lakáspályázatokat; de korábban a szabálysértési joggal kapcsolatos órát is tartottunk joghallgatók számára, és az adósságkezelés, valamint a lakhatás témakörében rendeztünk tréninget több kerület, önkormányzat munkatársainak” – részletezi. Jogvédő szervezetek az igazságos lakhatásért Az Utcajogász legfontosabb célja a lakhatás és a szociális jogok igazságos és kielégítő szabályozásának elérése, a valós jogegyenlőség megteremtése, a hajléktalanság és a szegénység kriminalizácójának felszámolása, és az állampolgárok jogi ismereteinek, tájékozottságának erősítése, bővítése. A szervezet nemrég az Autonómia Alapítvánnyal, az Utcáról Lakásba! Egyesülettel, a Habitat for Humanity Magyarországgal, a Periféria Központtal és a Városkutatás Kft-vel közösen egy “Önkormányzati Lakhatási Minimumot” is megfogalmazott: a lakáspolitikai intézkedésekből összeállított javaslatcsomag célja, hogy felhívja a közelgő önkormányzati választásokon induló pártok és jelöltek figyelmét arra a több millió magyart érintő problémára, milyen fontos lenne a lakhatás egyenlőbbé és megfizethetőbbé tétele, a lakásminőség javítása, az energiaszegénység felszámolása, a hajléktalanság enyhítése, a sérülékeny csoportok lakhatásának támogatása és a lakáskiadási szektor hatékony szabályozása. A fenti szervezeteket összefogó Lakhatási Koalíció huszonegy pontban foglalta össze az általa javasolt szabályozási, működési és beruházási javaslatokat. Az érdekvédelmi tömörülés egyebek mellett a közérthető, átlátható és ügyfélbarát lakáspolitikai szabályok meghozatalát, a fogyatékossággal élő emberek életét megkönnyítő, célzott lakhatási programok elindítását, a roma lakhatási szegénység és a lakhatási szegregáció felszámolását, valamint a hajléktalanság megelőzését célzó közös erőfeszítést szorgalmazza. A Lakhatási Koalíció szerint fontos lenne, hogy azt önkormányzatok helyezzék hatályon kívül a hajléktalanság büntethetőségével kapcsolatos helyi jogszabályokat, és a hosszú távú lakáskiadást támogassák a rövid távú szálláshelykiadással (pl.: az AirBnB-ztetésssel) szemben. A civil szervezetek emellett a megfizethető árú bérlakásállomány gyors bővítését és a nonprofit bérlakásszektor szabályozási környezetének felülvizsgálatát is kezdeményezik; azt javasolják, hogy az önkormányzatok helyi szolgáltatásokkal tegyék átláthatóbbá és biztonságosabbá a magánbérleti szektort. Cikksorozatunk következő részében az A Város Mindenkié (AVM) munkáját mutatjuk be.
#Jógyakorlatok #Sikersztorik

”Ez a fajta segítő szándék már a kezdetektől fogva a céges kultúránk része” – Interjú Takács Mihállyal, a Futár.hu ügyvezető igazgatójával

A Futár.hu ügyvezetője egy olyan piaci szemléletmódban hisz, amely a társadalmi felelősségvállaláson keresztül fenntartható fejlődést biztosíthat a saját cége és a partnerei számára. A CSR több puszta jótékonykodásnál: a jobbító szándékú kezdeményezések felkarolása a szervezeti kultúrát és az ügyfél-elkötelezettséget is erősíthetik. Az egyedi logisztikai rendszerek építésével és üzemeltetésével foglalkozó Futár.hu 2006-os alapítása óta fontos szereplője a hazai szállítmányozási piacnak. Húsz állandó alkalmazottal és kiterjedt alvállalkozói rendszerrel dolgoznak, ügyfeleik között számos hazai nagyvállalat és multinacionális cég – köztük a kiskereskedelmi és a pénzügyi szektor ismert szereplői – is képviselteti magát. Elsősorban nagy gyorsaságot és rugalmasságot követelő azonnali szállításokkal, illetve nagyméretű, webáruházakból rendelt csomagok – bútorok, kerti szerszámok, fürdőszobai felszerelések – házhoz szállításával foglalkoznak. Nem csak itthon: futáraik Európán belül bárhova el tudnak juttatni szinte bármit, legyen szó egy gyalogos futár által is kézbesíthető ajándékcsomagról vagy gyártósorok javításához szükséges, több raklapnyi gépalkatrészről. A cég vezetői fontosnak tartják a folyamatos innovációt, legújabb szolgáltatásaik közé tartozik a kiszállított bútorok összeszerelése és a csomagolóanyag elszállítása is. Fotó: Futár.hu Ez az innovatív szemléletmód tükröződik társadalmi felelősségvállalással, értékteremtéssel kapcsolatos filozófiájukban is, nem véletlen, hogy tavaly Üzleti Etikai Díjat kaptak többek között a hátrányos helyzetű gyerekeket segítő szervezeteknek nyújtott támogatásukért. “Idén lettünk »nagykorúak«, édesapám épp tizennyolc évvel ezelőtt alapította a céget, és kezdettől fogva fontosnak tartotta, hogy segítséget nyújtsunk a rászorulóknak, ezen belül is elsősorban a rászoruló gyerekeket támogató szervezeteknek. Persze, ez akkoriban még kevésbé szervezetten, spontánabb módon történt: ha megkerestek minket azzal, hogy szeretnének segítséget kérni tőlünk, megnéztük, van-e erőforrásunk, lehetőségünk, hogy teljesítsük a kérésüket, és ha úgy láttuk, igen, akkor segítettünk – mondja Takács Mihály tulajdonos-ügyvezető, aki néhány évvel ezelőtt édesapjától vette át a sikeres családi vállalkozás irányítását. – De ahogy mondtam, ez a fajta segítő szándék, a társadalmi felelősségvállalás, mint érték már a kezdetektől fogva beépült a céges kultúránkba, ezért, amikor 2021-ben, a COVID-járvány ideje alatt átvettem édesapámtól az operatív irányítást, fontosnak tartottam, hogy továbbvigyük, és ha lehet, kiterjesszük, modernizáljuk ezt a tevékenységünket.” Pénz helyett szolgáltatással segítenek A Futár.hu 2021-ben írta ki Örömet szállítunk című pályázatát, amelynek célja az volt, hogy hiteles alapítványokon, szervezeteken keresztül legalább ezer hátrányos helyzetű gyereknek nyújtsanak segítséget. “Végül öt nonprofit szervezetet választottunk ki, ők valamennyien elismert, példamutató munkát végeznek a saját területükön – mondja Takács. – Az Adománytaxi Á-lom projektje keretében olyan családoknak gyűjt és juttat el ágyakat, amelyek nem engedhetik meg maguknak, hogy tiszta, száraz, egészséges fekhelyet biztosítsanak a gyerekeiknek. Az Amigos a gyerekekért Alapítvány barátkozáson, nyelvtanuláson, kreatív foglalkozásokon keresztül segíti a súlyosan beteg kicsiket. A Rosa Parks Alapítvány a nyolcadik kerületben működő Láthatatlan Tanoda programmal, oktatási ügyekkel foglalkozó jogsegélyszolgálatával és a szegregáció felszámolását célzó együttnevelési programjával a hátrányos helyzetű – főként roma – gyerekek képzését és a társadalmi befogadását igyekszik elősegíteni. Az In Da House a hátrányos helyzetű, a társadalmi szintű rasszizmus által sújtott roma gyerekek segíti. A Csillagfény Gyermek- és Családsegítő alapítvány pedig adománygyűjtéssel, különféle támogatásokkal és programokkal a magyar gyermekegészségügy helyzetének javításáért, a beteg gyerekek és szülők támogatásáért küzd.” Takács hangsúlyozza, cége nem pénzadományokkal segíti a civileket, hanem szolgáltatással. Éves eredményük közel tíz százalékát fordítják erre a célra, ami példaértékű vállalás – nem csak Magyarországon, hanem a világban is. “Persze tisztában vagyok vele, hogy a súlyos anyagi gondokkal küzdő nonprofitok a pénzügyi támogatást is szívesen vennék, de úgy gondolom, ha a saját profilunkba vágó, kvázi »pro bono« munkával – az esetünkben térítésmentes szállítmányozással – segítjük őket, annak eredménymultiplikáló hatása van – fejtegeti az ügyvezető. – Mivel nekünk ez a szolgáltatás jóval kevesebbe kerül, mint egy átlagos megrendelőnek – hiszen nem kiskereskedelmi, hanem önköltségi áron végezzük –, egységnyi értékű támogatással többet segíthetünk, mintha adományként odaadnánk az árát.” ”Az ilyen projektek az egész szervezetet megmozgatják” A Futár.hu komoly erőforrásokat fektet a pályázaton nyertes szervezetek támogatásába. Az Adománytaxi Á-lom projektjének keretében 2022-ben több mint száz fekhelyet szállítottak ki a támogatott családokhoz; 2023-ban pedig egy adománygyűjtő és szállító hétvégét ajánlottak fel nekik. Az Amigos KALANDobOZZ! programjában is közreműködnek, az elmúlt két évben számos gyerekkórházba juttatták el a szervezet különböző játékokat, fejlesztőanyagokat – a kisebbeknek jópofa ujjbábokat, a nagyobbaknak Lego-készletet, színes filctollakat, játékos feladványokkal teli füzeteket és kártyacsomagokat, sőt, online anyagokat – tartalmazó dobozait. Az In da House-nak a szervezet szakemberei által összeállított egyedi tananyagok kiszállításában, a Csillagfény Alapítványnak kisebb csomagok, adománycsomagok, könyvek kiszállításában segítenek. “A tehetséges roma fiatalokat felkaroló Új Starttal is egyre szorosabbá fűzzük a kapcsolatot, az idén már ők is kaptak tőlünk egy éves támogatási keretet – mondja Takács. – Emellett eseti jelleggel más nonprofitokat is támogatunk; bízom benne, hogy lassan-fokozatosan tovább bővíthetjük majd a támogatottjaink körét.” Fotó: Futár.hu A cégvezető hangsúlyozza, az, hogy pénz helyett szolgáltatással segítenek, nagyon jó hatást gyakorol a vállalaton belüli morálra, közérzetre is. “Ezek a projektek az egész céget megmozgatják. Ha egy civil szervezet megrendel tőlünk egy kiszállítást, az a teljes szervezeten átfut: az ügyfélszolgálat felveszi a rendelést, a fuvarszervezés megszervezi a kiszállítást, a raktár begyűjti és komissiózza a csomagokat, az alvállalkozóink, a futárok pedig kiszállítják – magyarázza. – Így valamennyien megtapasztalhatják, milyen komoly értéket teremtünk azzal, hogy nehéz helyzetben lévő gyerekeket támogató szervezeteket segítünk; látják, milyen erős társadalmi hatást váltanak ki a munkájukkal.” Ajándékba ajándékot Takács mindent megtesz azért, hogy a kollégáiban tovább erősítse a szolidaritás, a segíteni vágyás érzését. “Idén karácsonykor például választhattak: vagy kapnak tőlünk egy általuk választott továbbképzést, oktatást – vagy választhatnak egy civil szervezetet, amelynek felajánlhatják az erre elkülönített összeget. Boldogan mondhatom, hogy sokan az utóbbi lehetőséget választották; ráadásul nem csak úgy »ráböktek« valamelyik szervezetre, hanem komolyan utánanéztek, megkutatták, hogy melyik az a nonprofit, ahol valóban fontos, komoly segítséget jelenthet a hozzájárulásuk.” A Futár.hu-nál a magyarországi cégek túlnyomó többségével ellentétben, már olyan kolléga is dolgozik, aki az ideje egy jelentős részét a CSR-programok szervezésére fordítja. “Nálunk Lengyel Anna, az egyik legközelebbi munkatársam fogja össze és koordinálja a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységet. Ő tartja a kapcsolatot a támogatott szervezetekkel, ő dolgozta ki azt, hogy milyen keretek között tudunk a leghatékonyabban együttműködni velük, hozzá futnak be a kollégák ezzel kapcsolatos javaslatai is” – sorolja Takács. Mint mondja, régóta törik a fejüket azon, hogy újra kiírják az Örömet szállítunk pályázatot. “Alapvetően úgy terveztük, hogy minden évben új pályázatot fogunk hirdetni, de ez nem könnyű döntés: márcsak azért sem, mert már az első kiíráskor olyan szervezeteket találtunk, akiknek őszintén és hittel, lelkesedéssel tudjuk segíteni a munkáját. Mi alapvetően a hosszútávú együttműködésekben hiszünk, nem véletlen, hogy a legtöbb szerződéses partnerünkkel is évek óta együtt dolgozunk; ha valakivel »összemelegedünk«, ha valakivel bizalmi alapon tudunk együttműködni, azt nehezen engedjük el. Ezt talán a szervezeti struktúránkból is adódik: családi vállalkozás vagyunk, márpedig egy családon belül a legfontosabb érték a bizalom és a kitartás – hangsúlyozza. – Ezért sem tudom biztosan megmondani, hogy mikor írjuk ki újra a pályázatot: ez nyilván azon is múlik, hogy milyen ütemben, fejlődünk, erősödünk, hogy mikor lesz megint lehetőségünk arra, hogy a megfelelő mennyiségű pénzt, erőforrást csoportosítsuk át arra, hogy tovább bővítsük a CSR-tevékenységünket. Egy biztos, azok a szervezetek, akikkel most együtt dolgozunk, maradnak: amíg szükségük van a segítségünkre, mi boldogan támogatjuk őket.” Más cégvezetőket is arra buzdít, hogy fektessenek a társadalmi felelősségvállalásba A Futár.hu ázsióját nagyban növeli, hogy az olyan, világszinten is fajsúlyos versenytársakkal szemben is megállja a helyét a hazai és a külföldi piacon. “Az ügyfelek bíznak bennünk, a Google-ön 4,7-es az értékelésünk, ami sokat mond, sőt, azt gondolom, hogy ez egy kimagaslóan jó értékelés a magyar piacon” - mondja Takács. Ez a pozitív megítélés komoly súlyt kölcsönöz ennek a kis, családi alapokon szerveződő cégnek. Takács véleményére más iparági szereplők is adnak – és ő minden lehetőséget megragad arra, egy a CSR-központú szemlélet fontosságát és hasznosságát hangsúlyozza, akár a piaci versenytársai körében is. Többször előfordult, hogy egy támogatási projektbe bevontunk más szállítmányozókat, amikor a kapacitásaink nem voltak megfelelőek vagy elegendőek. “Szerencsére, az én »buborékomban« jobbára nyitott emberek vannak, úgy látom, egyre több cégvezető gondolkozik el komolyan azon, hogy a gazdasági életben képviselt befolyását jobbító szándékkal, társadalmilag hasznos ügyek előmozdításában is kamatoztassa – mondja. – A cégvezetők kezdenek ráébredni arra, hogy megvan az erejük ahhoz, hogy ebben a gyorsan változó, kihívásokkal teli világban pozitív változásokat indukáljanak.