”Segítő szándék mindig van” – A Hello Nonprofit podcatsorozatának első adásában a Hintalovon Alapítvány jogászával és a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédjével beszélgettünk

A Hintalovon Gyermekvédelmi Alapítvány és a Jalsovszky Ügyvédi iroda a Scale Impact kétéves komplex fejlesztési programjának keretében működik együtt egymással. Az iroda nem csak pénzzel, hanem szaktudással és önkéntes munkával is támogatja az alapítvány tevékenységét.

Március 29-én indult a Hello Nonprofit podcast-sorozata, amelynek keretében neves civilekkel, szakemberekkel, elismert vállalkozókkal, üzletemberekkel és a közélet, a társadalmi-környezeti szempontból fontos témák iránt érdeklődő közszereplőekkel beszélgetünk különféle fontos és érdekes kérdésekről. Az első adásban Rácz Dominika, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány jogásza és Szilas Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje volt a vendégünk. A két szervezet a Scale Impact kétéves komplex fejlesztési programjának keretében együttműködik egymással: az ügyvédi iroda nem csak pénzzel, hanem szaktanácsadással és önkéntes munkával is segíti az alapítvány tevékenységét.

Szilas Péter szerint a fejlesztési program remek lehetőséget teremtett arra, hogy megtalálják azt a segítő szervezetet, amellyel valóban hatékonyan és jól tudnak együttműködni. “Segítő szándék mindig van, nagyon sok olyan forprofit cégeknél dolgozó embert ismerek, aki látja, hogy a társadalmilag fontos kérdésekkel foglalkozni kell, de nem tudja, hogy hogyan. Mi ennek a programnak a révén megkaptuk azt a lehetőséget, hogy olyan szakmai partnert találjunk, amelynek a működését, a tevékenységét a leginkább szerettük volna támogatni” – emelte ki.

Válással, kapcsolattartással, iskolai zaklatással, a fiatalkorúak online biztonságával és még számos, a gyerekjogokkal összefüggő témával kapcsolatban segítenek

A Hintalovon célja a gyerekek jogainak képviselete és érvényesítése. “Végzünk gyerekjogi tanácsadást; sokféle gyerekjogi ügyben, például válással, kapcsolattartással, iskolai bulliinggal, bántalmazással kapcsolatos kérdésekben nyújtunk online konzultációt; a Nemecsek-program keretében pedig a közösségen belüli bántalmazás megelőzésével, kezelésével foglalkozunk. Gyerekvédelmi útmutatókat is készítünk, és nagyon sok tréninget, workshopot tartunk szakembereknek” – sorolta Rácz Dominika. Az alapítványnak egy gyerekrészvételi ága is van. “Kiskorú kollégákkal, »KIKó-kkal« is együtt dolgozunk: nagyon sokszor kikérjük a velünk együttműködő tizenhárom-tizennyolc év közötti gyerekek véleményét, és a munkájukat a sajátunkba is beépítjük” – magyarázta. A szervezet egy “Gyerekbarát média és reklám – Felelősen a gyerekekért” elnevezésű védjegyet is bevezetett, amelyre azok a cégek, tartalomszolgáltatók, médiumok, ügynökségek pályázhatnak, amelyek a gyerekek jogait és érdekeit szem előtt tartó tartalmakat, hirdetéseket gyártanak, terjesztenek, népszerűsítenek.

Rácz Dominika, a Hintalovon Gyermekvédelmi Alapítvány jogásza (Fotó: Ohm Studio)

Rácz az alapítvány online biztonsággal kapcsolatos tevékenységét is kiemelte. “Szülőknek, de akár intézményeknek is adunk tanácsokat, és nagyon sok online elérhető anyagunk is van” – mondta. Tavaly indult a szervezet egy másik fontos kezdeményezése, a Hintalovon Akadémia, amely pedagógusoknak, szociális szférában dolgozóknak, ügyvédeknek kínál gyerekjogokkal kapcsolatos online és személyes képzéseket. A kurzusok témái között olyan kiemelten fontos kérdések szerepelnek, mint a gyerekekkel szembeni erőszak és a kortárs bántalmazás, a fiatalkorúak online biztonsága, vagy a szexedukáció.

„Egy nyelvet beszélünk”

A Hintalovon jogásza szerint az idén hétéves alapítvány fejlesztésében komoly szerepet játszhat a Scale Impact-tel kötött megállapodás. “Ennek a fejlesztésnek van egy hatásméréssel kapcsolatos ága és egy stratégiai ága is, ami a fundraising és a kommunikáció kialakítását, átalakítását célozza” – mondja a programról.

Szilashoz hasonlóan ő is úgy érzi, hogy a Jalsovszky iroda ügyvédeinek személyében remek együttműködő partnereket találtak. “Egy nyelvet beszélünk, az ügyvédeik közül nagyon soknak van olyan szakmai múltja, ami valamilyen módon kapcsolódik a gyerekjogokhoz; az is jól látható, hogy van egy olyanfajta érzékenységük, ami ehhez a munkához alapvetően fontos, viszont egyáltalán nem egyértelmű és nem is elvárható” – mondja az iroda munkatársaival való közös munkáról, hozzátéve: bízik abban, hogy ez egy hosszabb távú együttműködés lehet.

”Ez egy nagyon intim helyzet”

“Amikor a Hintalovonnal dolgozunk, olyan emberi élményekkel, a munka világán túlmutató élményekkel és lehetőségekkel gazdagodunk, amik az igazán fontos dolgokról szólnak. Azt látom azokon a kollégákon, akik részt vesznek ebben a közös munkában, hogy amellett, hogy elvégzik a napi teendőket, azt, amiért a fizetésüket kapják, bekerült egy olyan tevékenység is az életükbe, ami emberileg hozzáadott értéket jelent” – vélekedik a Hintalovonnal végzett közös munkáról Szilas Péter.

Szilas Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje (Fotó: Ohm Studió)

A Jalsovszky munkatársai az alapítvány több programjában is közreműködnek. Köztük a havi rendszerességgel tartott online gyerekjogi tanácsadásban is, amelynek keretében a hozzájuk forduló ügyfeleknek – szülőknek, tanároknak, szociális munkásoknak – igyekeznek segítséget nyújtani. Ezeken a fogadónapokon Rácz Dominika mellett az ügyvédi iroda egy-egy munkatársa és – ha a helyzet megkívánja –, egy pszichológus is részt vesz. “Nagyon intim helyzet, amikor valaki a sokszor nagyon súlyos problémáival ismeretlenekhez fordul tanácsért – ráadásul online” – hangsúlyozza a gyerekjogi szakember. Mint mondja ezért is fontos, hogy úgy érzik, az online megbeszélések során nyugodt, biztonságos közeget tudnak kialakítani, és valóban hasznos segítséget nyújthatnak: ha kell, olyan ügyvédet, szervezetet is tudnak ajánlani a hozzájuk fordulóknak, akik a jogi képviseletüket is el tudják látni. Mint mondja, az is komoly segítséget jelent, hogy a Jalsovszky ügyvédei saját jogi ismereteiket, kapcsolati hálójukat is bevethetik a közös munkában. „Volt olyan eset is, amikor egy jogszabállyal kapcsolatos kutatásban, előterjesztések benyújtásában kértük a segítségüket, vagy egy nemzetközi kapcsolatokat is igénylő kodifikációs kérdésben dolgoztunk együtt” – magyarázta.

Az ilyen együttműködések a nonprofit és a forprofit szervezetek számára is hasznosak lehetnek

Szilas Péter szerint a közös munka hosszútávon a cég megítélésének is jó tehet. “Nagyon jó dolog tudni, hogy csináltunk valami fontosat, és ennek híre az ügyfeleinkhez, partnereinkhez is eljuthat; de ezt nem úgy képzelem el, mint valami gyorsan aprópénzre váltható dolgot: inkább egyfajta hitelességet ad az általános, cégszerű tevékenységünknek” – fejtegeti.

A két szakember egyetértett abban, hogy a Scale Impact fejlesztési programjához hasonló együttműködések mind a nonprofit, mind a forprofit szervezetek számára hasznosak lehetnek. “Szerintem sok cég küzd azzal a dilemmával, hogy »Persze, segíteni akarunk, látjuk a felelőségünket, és megvan a lehetőségünk, a tudásunk, az anyagi forrásaink, hogy segítsünk; de hogyan lehet ezt igazán hasznosan, hatékonyan csinálni? Hogy a támogatásunk ne csak egy odadobott összeg, egy parttalan felajánlás legyen«” – mondta Szilas, hozzátéve, a program nem csak abban segített nekik, hogy a lehető legjobb partnert találják meg, hanem abban is, hogy az általuk felajánlott pénzügyi támogatás átlátható, kiszámítható módon hasznosuljon.

Véleményét Rácz Dominika is osztja. “Nagyon motiváló, hogy a forprofit szcénából behozhatunk kipróbált, jól működő módszereket a nonprofit szcénába; hogy látjuk, hogy honnan hova jutunk. Ez egy nagy adomány, de kihívás is egyben – igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, felméréseket, belső folyamatokat időben el tudjuk végezni.”

Podcast-sorozatunk első adását a Spotify-on hallgathatod meg.

Hasonló cikkek

#Biodiverzitás #Jógyakorlatok #Környezeti ügyek #Sikersztorik #Vállalatoknak

Mindennapi kenyerünket – Magyar gazdák, molnárok és pékek összefogása újíthatja meg a gabonatermesztést Európában?

Az ESSRG nevű hazai nonprofit dokumentumfilmjéből kiderül, hogyan lehetne a hagyományos, nagy szárazságtűrő fajtákra és a rövid, személyes kapcsolatokra is építő ellátási láncokra alapozva fenntarthatóbbá tenni a mezőgazdaságot. Az Environmental Social Science Group (ESSRG) nevű, transzdiszciplináris – szociológiai, történeti és gazdasági – megközelítésű, a társadalmi igazságossággal és az ökológiai fenntarthatósággal kapcsolatos kutatásokkal foglalkozó magyar nonprofit nemrég tette közzé az “Élő kenyér” (True Bread) című félórás dokumentumfilmet. A filmben hazai biogazdálkodók és termelők, köztük gabonatermesztők, molnárok és pékek informális közösségét mutatják be: egy olyan csapatot, amelynek célja, hogy a nagyipari mezőgazdaságban használt vegyszerek – műtrágyák, növényvédőszerek – és az élelmiszeriparban alkalmazott adalékanyagok nélkül állítsanak elő egészséges és magas minőségű kenyeret, pékárukat. https://www.youtube.com/watch?v=XcR4U4fqd7M&t=1260s Az ESSRG filmjéből kiderül: a jövő fenntartható mezőgazdaságában kiemelt szerepet játszanak majd a rövid és lokális beszállítói láncok és az olyan szárazság- és kártevőtűrő “alternatív gabonafajták”, amelyek korábban hosszú évszázadokig a hagyományos, mai szóhasználattal “bio” mezőgazdasági termelés alapját képezték. A kenyér élettörténete Az Élő kenyér főszereplői azok a magyar gazdák, malomipari szakemberek és pékek, akik afféle “grassroots kezdeményezésként” felépítették a saját, a kenyér szeretetére, a fenntartható életmód iránti elkötelezettségre, a mezőgazdaság régóta gyűlő hagyományaira és tapasztalataira, valamint a legmodernebb külföldi jógyakorlatokra építő termelői hálózatukat. Az ESSRG szakértői kiemelik: az “alternatív gabonák” világszerte egyre fontosabbá válnak, ahogy a termelők és a fogyasztók is egyre inkább a biodirárzitást támogató, organikus és agroökológiai módszerekkel készült termékek felé fordulnak. A magyar termelők által létrehozott networkhöz hasonló társulások nagy előnye az is, hogy transzparenssé teszik a termelés és a feldolgozás folyamatát. “Ennek a kenyérnek az élettörténetét a születéstől a megevésig ismerjük” – fogalmazott Mendik Bálint, az Aranykéz utcai Pipacs pékség alapítója, a film egyik szereplője. Egyre fontosabb szerephez jutnak a territoriális hálózatok AZ ESSRG a RADIANT és a COACH projekt keretében a COVID19 járvány kirobbanása óta foglalkozik az Európai Unión belül működő kooperatív és dinamikus agrár-élelmiszerhálózatok kutatásával; ezen projektek keretében készült el az Élő kenyér című dokumentumfilm is. A kutatók igyekeztek felmérni, hogyan működnek a lokális élelmiszerláncok és beszállítói hálóztatok az EU-ban, nyomon követték, milyen gazdálkodási és gyártási metódusokat használnak, és hogyan alakul az így előállított, a közvélekedés szerint "drága bio-élelmiszereknek” az ára. Mint elemzésükben írják, a pandémia ideje alatt a globális ellátási láncok zavara miatt kiemelt jelentőséget kaptak a helyben termelt élelmiszerek – aminek fogyasztói szokásokra gyakorolt hatásai a mai napig érezhető. “A friss, tápanyagokban gazdag, ökológiailag fenntartható módon megtermelt, a helyi étkezési kultúrába illeszkedő, de mégis megfizethető árú élelmiszerek egyre inkább a territoriális élelmiszer-rendszerek részévé válnak, annak ellenére is, hogy az infrastruktúra-fejlesztéssel és döntéshozatallal foglalkozó szervezetek továbbra sem fordítanak kellő figyelmet rájuk” – írják az ARC 2020 oldalán megjelent jelentésükben.
#Vállalatoknak

Rekordösszeget fektet az EU a fenntartható közlekedésbe

A hétmilliárd eurós keretből a “fenntartható, biztonságos és okos” közlekedést lehetővé tevő infrastruktúra fejlesztését támogatják: köztük a nemzetközi vasútvonalakét, a vízi utakét, azt egységes légiirányításét és az Európát Ukrajnával összekötő “szolidaritási folyosókét”. Az Európai Bizottság (EB) júniusban jelentette be, hogy a Connecting Europe Favility (CEF) program keretében hétmilliárd eurós rekordordtámogatásbt biztosít a fenntartható közlekedést lehetővé tévő infrastruktúra – így a nemzetközi vasútvonalak, vízi utak és kikötők – fejlesztésére – írja az ESG News. A keretből olyan beruházásokat finanszíroznak majd, mint az Észtországot, Lettországot és Litvániát összekötő, Finnország és Lengyelország felé is nyitott 870 kilométer hosszú Rail Baltica, vagy a Lyon és Torinó közötti nagysebességű vasútvonal, vagy a Németországot Dániával összekötő Fehnmarbelt-alagút kiépítése. A hétmilliárd eurós összegből összesen 134 különféle projektet támogatnak. Az összeg 83 százalékát szigorúan “klímabarát” beruházásokra, azon belül is elsősorban vasúti fejlesztésekre fordítják. A maradékot írországi, spanyolországi, hollandiai, németországi, máltai és litvániai tengeri kikötők bővítésére, korszerűsítésére, valamint a kontinensen belüli vízi utak fejlesztésére szánják. A támogatásból jut a közúti közlekedés modernizálására is, az uniós együttműködéssel megvalósuló intelligens közlekedési rendszerek (Intelligent Transport Systems – ITS) felállítása mellett új, biztonságos parkoló övezeteket is kialakítanak majd. A projekt keretében az EB a hatékonyabb légirányítást és így energiatakarékosabb légi közlekedést lehetővé tévő “Egységes Európai Égbolt” (Single European Sky) programot is fejleszteni szeretné. Ahogy az Európai Unió (EU) és Ukrajna közötti kereskedést lehetővé tévő Szolidaritási Folyosók (Solidarity Lanes) megerősítését is, amelynek keretében összekötnék az ukrán vasútvonalakat az EU-n belüli hálózattal. A projekt az EU fenntarthatósági törekvéseit megvalósító European Green Deal része.
#ESG #Vállalatoknak

Mi is az a fenntartható beszerzés? – Fenntartható beszerzés 2./10. rész

A fenntartható beszerzés kifejezés egyre gyakrabban hallható az üzleti életben, de nem árt definiálni, hogy mi az, és milyen hatásai lehetnek. Sorozatunk előző részében a gondos eljárás logikáját ismertettük a fenntartható beszerzés három alapkérését jártuk körül. Most nézzük meg a típusait és formáit. A fenntartható beszerzés Több fogalom és definíció is létezik ebben a témában, számos keretrendszer és útmutató, még ISO szabvány is a kialakításáról és működtetéséről. A három alapkérdés – Mit veszünk? Kitől vesszük? Hogyan vesszük? minden esetben segíthet rávilágítani arra, hogy van-e optimálisabb megoldás adott szituációra! Az ISO 20400 szabvány is meghatároz egy definíciót a fenntartható beszerzésre: a fenntartható beszerzés az a beszerzés, amely a legpozitívabb környezeti, szociális és gazdasági hatással bír a teljes életciklus tekintetében, ez lényegében összesíti a fenti definíciókat. Minden szónak jelentősége van: a három pillérre egyszerre figyelünk és igyekszünk optimalizálni: pl. hiába környezettudatos az adott áru, ha közben kényszermunkával állítják elő és vice versa. a pillanatkép helyett a teljes életciklust igyekszünk felmérni: pl. hiába olcsóbb adott csomagolóanyag, ha utána rövidebb az élettartama, vagy több kell belőle egységnyi áruhoz és ezáltal végül drágább és több hulladékot termelünk. A fenntartható beszerzésnek három fő típusát különböztetjük meg az Alternate-nél: felelős beszerzés, inkluzív beszerzés és fenntartható beszerzés. Létható lesz, hogy ezek szorosan összefüggenek. Felelős beszerzés: felelősen működő szervezetektől szerezzük meg a termékeket és szolgáltatásokat, és dolgozunk velük mind a saját működésük, mint a termékeik és szolgáltatásaik fenntarthatósági hatásainak, vagyis teljesítményük javításán. Inkluzív beszerzés: pozitív társadalmi hatás, mely támogatja a hátrányos helyzetű csoportokat beszállítói/beszerzési üzleti alapú kapcsolaton keresztül. Olyan beszállítóktól vásárolunk, akik hátrányos helyzetű csoportok tagjainak életminőségén javítanak, de ezt vállalkozó tevékenységgel, üzleti megoldással teszik. Fenntartható beszerzés: javítja a szervezet ökológiai lábnyomát a teljes értékláncon keresztül. A fenntartható fejlődést szolgálja a fenntartható termelés és fogyasztás, életmód kialakításához járul hozzá összességében, értékláncon és életcikluson keresztül vizsgálja a beszerzési döntések hatását, kockázatait és lehetőségeit. A definíciók alapján érzékelhető, hogy a fenntartható beszerzés hogyan hat a környezetre és a társadalomra, csökkenthető általa a karbonlábnyom, támogatható a természet védelme, csökkenthetők a társadalmi egyenlőtlenségek, és támogatható az emberi jogok betartatása. Társadalmi és környezeti haszna vitathatatlan. De vajon üzletileg is megéri? Előnyei A fenntartható beszerzés üzleti előnyöket is rejt magában, ezek például: kockázatkezelés piaci pozíció megvédése reagáló képesség javítása innovativitás ösztönzése költségmenedzsment fenntartható finanszírozáshoz jutás tehetségek bevonzása. A nemzetközi kutatások leginkább a hatékony kockázatmenedzsmentet emelik ki már aktuálisan is realizálható üzleti előnyként. Hiszen a felelős/fenntartható beszerzés folyamata olyan kockázatokat igyekszik megelőzni és csökkenteni, amelyek súlyos üzleti vagy reputációs kockázattal járhatnak: kényszermunka, halálos baleset, hulladék-botrány vagy hasonló eseményeket senki sem szeretne viszont látni a médiában a nevével, beszállítói láncával összefüggésben. Ezek főleg a nemzetközi értékláncban relevánsak, de Európában, akár hazánkban is előfordulhat a beszállítónál szürke- vagy feketefoglalkoztatás, munkabiztonsági előírások negligálása, a kollektív egyeztetés vagy érdekérvényesítés ellehetetlenítése vagy a zaklatás. Vagy a hulladékok, veszélyes anyagok és vegyi anyagok nem megfelelő kezelése, amelyek akár életveszélyes helyzeteket és visszafordíthatatlan környezeti és társadalmi károkat is jelenthetnek. Jobb ezeket megelőzni egy tudatos kiválasztás és beszállító fejlesztés révén. Ide kapcsolódik a piacvédés feladata is: hamarosan nem lehet tendereken indulni, ha nem rendelkezik valaki megfelelő dokumentációval és gyakorlattal, amivel bizonyítani tudja potenciális vevője vagy bankja számára, hogy ezeket az elveket hatékonyan bevezette már. De kockázatokon túl számos előny is realizálható. Felderíthetünk és együttműködhetünk olyan egyedülálló technológiát, anyagokat, megoldást alkalmazó cégekkel, akik révén akár költséget, de környezeti negatív hatást mindenképpen csökkenteni tudunk és további innovációt, termék- vagy folyamatfejlesztéseket is eredményezhet. A piaci pozíció erősítéséhez és akár új piaci helyzetek kialakításához valamilyen versenyelőny kell: hamarabb találjuk meg a fenntartható megoldást vagy meggyőzőbben tudjuk például bizonyítani tudjuk a vevő fenntarthatósági ambícióihoz és céljaihoz való hozzájárulásunkat.  Látható, hogy mint maga a fenntartható beszerzés, úgy az előnyei is sokrétűek, a kézzelfogható, pénzügyi előnyök mellett kvalitatív hasznok is megjelennek az alkalmazásával. A fenntartható beszerzés elemei A fenntartható beszerzési rendszer és gyakorlatok sokrétűek, többek között az alábbiakat sorolhatjuk ide, amelyeket cikksorozatunk további részében kifejtünk majd: Fenntartható beszerzés nyilatkozat/politika Fenntarthatósági hatás alapú beszerzés Beszállítóval szembeni fenntarthatósági / ESG szempontok integrálása a kiválasztási folyamatba Beszerzési munkatársak ösztönzése a fenntarthatóság beszerzésre TCO - Total ownership cost ESG szempontokkal Minimum elvárások, tanúsítványok, termékcímkék Beszállító értékelés és elismerés Beszállítók fejlesztése Fenntarthatósági átvilágítási eszközök, módszerek, kockázatértékeléstől a helyszíni auditig A lényeg, hogy a beszerzési folyamatok, eszközök minden elemébe integráljuk a fenntarthatóság azon aspektusait, amellyel saját szervezetünk és az értéklánc szereplőinek fenntarthatósági teljesítményét javítani tudjuk.  A cikksorozat szerzői az Alternate munkatársai. Jelen cikk szerzője Fertetics Mandy, a vállalkozás ügyvezetője, több mint 20 éves tapasztalattal bír a vállalati fenntarthatóság és felelősségvállalás terén, társszerző Király Dorottya, fenntarthatósági gyakornok. Missziója, hogy organikus szervezetfejlesztés és vezetői transzformáció révén segítse a cégeket a fenntarthatóság útján