”A társadalomnak egyre több ügyet, rászorulót kell támogatnia” – Egyéves az Adománytaxi webshopja, a TAXITURI.hu

A vidéki adományútjairól, jótékonysági vásárairól és egyéb, a társadalmi érzékenyítést, közösségépítést támogató programjairól ismert szervezet tavaly a Scale Impact kétéves komplex fejlesztési programjának keretében indította el minőségi ruhákat kínáló webshopját. A projekt a Jófogás.hu, a Shoprenter és a FoxPost közreműködésével indult, a befolyó bevételekből a szervezet működését finanszírozzák.

Egy évvel ezelőtt, 2023. április 1-én indult az Adománytaxi Alapítvány minőségi ruhákat kínáló webshopja, a TAXITURI.hu. A 2015-ben, a szíriai háború miatt kirobbant menekültválságot kísérő civil összefogás nyomán indult szervezet évek óta szervezi a különböző hátterű emberek megismerkedését támogató vidéki útjait; az egésznapos programok során közösségi vásárokat, gyerekfoglalkozásokat és családlátogatásokat is tartanak, céljuk, hogy a közösségépítés és a társadalmi érzékenyítés eszközeivel szolidárisabbá, fenntarthatóbbá tegyék a magyar társadalmat.

Az Adománytaxi közösségi vásárain segítő szándékú felajánlóktól érkező használt ruhákat, játékokat, háztartási kisgépeket és egyéb, a mindennapi életükhöz szükséges termékeket vásárolhatnak a hátrányos helyzetű településeken élő emberek. Ezeket a termékeket jelképes ötven-kétszáz forintos áron árulják: az eladásokból származó bevételekből helyi partnereiket – jobbára civil szervezeteket és érdekvédelmi tömörüléseket – támogatják.

Fotó: Adománytaxi/TAXITURI

“A TAXITURI program 2017-ben indult. A mai napig járunk olyan eseményekre, fesztiválokra, ahol az adományozóinktól származó különleges, egyedi ruhadarabokat értékesítjük – mondja Horn Tamás szociológus, az Adománytaxi alapítója és kuratóriumi elnöke. – A beérkező adományok kilencvennyolc-kilencvenkilenc százalékát a vidéki közösségi vásárainkon áruljuk; a maradék egy-két százalék az, amit – magasabb áron – ezeken a kitelepüléseken adunk el, hogy az így befolyt bevétellel is támogatni tudjuk az alapítvány működését. Ezeknek a ruháknak az eladására jött létre a TAXITURI.hu is: egy webshop, amelyet a Scale Impact és a Jófogás.hu között létrejött kétéves fejlesztési megállapodásnak köszönhetően tudtunk elindítani.”

”Egy civil szervezet azért indít vállalkozást, hogy finanszírozni tudja a működését”

A TAXITURI az Adománytaxi “vállalkozói lába”: egy olyan bevételtermelő tevékenység, amely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet függetleníteni tudja magát a különféle pályázatoktól, dotációktól. Ennek a tevékenységnek biztosított új felületet, forrást a webshop is. “Egy civil szervezet többek között azért indít vállalkozást, hogy finanszírozni tudja az alapműködését” – hangsúlyozza Horn.

Ezt a fundraising munkát erősíti a TAXITURI.hu is. “A Scale Impact mentorai sokat segítettek az üzletfejlesztésben; a Jófogás.hu pedig az informatikai háttér kialakításában, illetve a szolgáltatást beharangozó kommunikációs kampányban nyújtott komoly támogatást nekünk. A saját online piacterükön belül egy TAXITURI-boltot is létrehoztak, ahol a mi termékeinket forgalmazzák, és ezzel hozzájárulnak a bevételeink növekedéséhez.”

A szervezet webshopjának fejlesztését, népszerűsítését más cégek is támogatják: köztük a Shoprenter.hu, amely a webshop felületét adta, és a FoxPost, amely ingyenesen biztosítja az alapítvány számára a csomagautomaták használatát. Részben nekik is köszönhető, hogy a TAXITURI-program “online inkarnációja” máris jelentős részben járul hozzá a szervezet működéséhez. “A webshop egy év alatt közel kétmillió forintos bevételt termelt, ami az Adománytaxi évi harminc-harmincöt millió forintos működési költségvetését figyelembe véve nem kis eredmény” – hangsúlyozza Horn. „Örömmel segítjük a TAXITURIT-t és a hozzá hasonló civil szervezeteket – egyesületeket, alapítványokat –, mert számunkra is fontos a társadalmi felelősségvállalás, aminél külön öröm, ha ezeket a programokat az alaptevékenységünkkel tudjuk támogatni” – tette hozzá Rab Máté, a Shoprenter Kft. ügyvezetője.

Olyan szolgáltatást nyújtanak, amire szinte minden háztartásnak szüksége van

Az Adománytaxi alapítója büszke arra, hogy a működésükhöz szükséges forrásoknak már egy látható részét tudják ebből a vállalkozásból előteremteni. “Ezek kezelése és szétosztása komoly fejtörést okoz a szervezeteknek: mind a begyűjtés, mind a raktározás nehezen kezelhető logisztikai feladat – fejtegeti. – Már csak azért is, mert sokan »lomtalanításnak« tekintik az adományozást; szerencsére nekünk hosszú évek edukációs munkájával sikerült elérnünk, hogy a támogatóink jó minőségű, hordható, viselhető tételekkel keressenek meg minket. Arra is nagy figyelmet fordítunk, hogy mindig csak annyit gyűjtsünk, amennyit el tudunk vinni; de így is havonta legalább egy tonna adomány továbbadását, elosztását, értékesítését kell menedzselnünk.”

Fotó: Adománytaxi/TAXITURI

Az Adománytaxi “specialitása” az, hogy házhoz mennek a felajánlott termékekért, így könnyítve meg az adományozást a támogatóik számára. “Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy jó ideje nem kell meghirdetnünk az adománygyűjtő túráinkat – mondja Horn Tamás. – Organikusan, szájról-szájra terjed a hírünk; az emberek értékelik, hogy miközben rászorulóknak segítünk, olyan – ingyenesen elérhető – szolgáltatást is nyújtunk, amire szinte minden háztartásnak szüksége van; mert szinte minden háztartásban termelődnek olyan megunt, lecserélt termékek, amiket önerőből nehéz lenne hasznosítaniuk.” Horn szerint sosincs “adományhiány”. „Ez a fogyasztói társadalom sajátossága. A háztartások folyamatosan akkumulálják a »felesleges javakat«, nekünk csak annyi a dolgunk, hogy összegyűjtsük, és a megfelelő helyre juttassuk el a felesleget.”

”Fontosak az olyan együttműködések, mint a Scale Impact fejlesztési programja”

Az Adománytaxi “kemény magját” egy hatfős stáb adja. „Van, aki teljes állásban dolgozik nálunk, van, aki projektmunkában. A TAXITURI.hu webshop projektmenedzsere például külsős, ha úgy tetszik, »alvállalkozóként« segít a munkánkban – mondja a szervezet alapítója. – Emellett rengeteg önkéntes és pro bono szakember is dolgozik velünk: az ő hozzájárulásuk nélkül nem tudnánk ilyen szinten működtetni a szervezetet.”

Munkájukat a társadalmi felelősségvállalást fontosnak tartó cégek is nagyban támogatják. „A fenntarthatóság a FoxPost számára nem csupán az előírások és sztenderdek követését jelenti, hanem egy olyan szemléletet, amely természetes működésünk, stratégiánk része – monjta Bengyel Ádám, a FoxPost Zrt. társalapító vezérigazgatója. – Vállalati felelősségünk kiterjed mindazokra, akiket lehetőséghez segítünk logisztikai megoldásainkkal, vállalati működésünket pedig úgy építjük fel, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti felelősség beépüljön a mindennapjainkba. Ezzel is a fenntartható fejlődést és a jövő nemzedékek lehetőségeit segítjük elő. Fontosnak tartjuk, hogy magyar cégként, és felelős vállalatként időről időre kiálljunk jelentős társadalmi ügyek mellett. Elsősorban ott segítünk, ahol szakmailag a leginkább tudunk – korszerű és egyszerű logisztikai megoldást nyújtunk civil kezdeményezésekhez, például adománygyűjtések folyamatait leegyszerűsítve. Célunk olyan valós társadalmi ügyek felkarolása, ahol a logisztikai megoldás nélkül nem, vagy csak nagyon nehezen valósulhatna meg egy adott kezdeményezés.”

Horn azt mondja, annak ellenére, hogy az elmúlt években jelentős, széles körű társadalmi ismertségre és elismertségre tettek szert, komolyan meg kell küzdeniük azért, hogy biztosítani tudják a tevékenységük finanszírozásához szükséges forrásokat. “Ez egy paradox jelenség: az olyan össztársadalmi tragédiák, megpróbáltatások, mint amilyen a szíriai menekülthullám, a COVID-járvány, az ukrajnai háború vagy az elmúlt években tapasztalható inflációs válság volt, ugyan kedveznek a társadalmi felelősségvállalás terjedésének, de ugyanakkor komoly terhet is rónak a nonprofit szervezetekre – érvel a szakember. – A társadalomnak egyre több ügyet, rászorulót kell támogatnia, és hiába terjed a részvétel, az adományozás kultúrája, ha azoknak is egyre nagyobb nehézségekkel kell megküzdeniük, akik érzékenységüknél, felelős gondolkodásuknál fogva szívesen vesznek részt a leszakadó rétegek megsegítésében. Többek között ezért is annyira fontosak az olyan együttműködések, amelyek – mint a Scale Impact fejlesztési programja – amellett, hogy hasznos tudással, szakértelemmel segítik a hozzák hasonló szervezeteket, a fejlesztéseiken és a partneri együttműködéseken keresztül a mindennapi működésükhöz is hozzájárulhatnak.”

Hasonló cikkek

#Egészség #Társadalmi ügyek

Több mint 750 millió ember éhezik világszerte, a klímaváltozás és a fegyveres konfliktusok csak tovább súlyosbítják a helyzetet

Az ENSZ jelentése szerint az elmúlt években nem sikerült érdemben csökkenteni a kóros alultápláltságtól szenvedő emberek számát. Az orosz-ukrán háborúhoz hasonló fegyveres konfliktusok és a klímaváltozást kísérő extrém időjárási jelenségek tovább súlyosbítják a helyzetet: veszélybe kerülhet a világszervezet egyik legfontosabb fenntartható fejlődési célja, amelynek értelmében 2030-ra globális szinten felszámolnák az éhezést. AZ ENSZ július 24-én adta ki globális élelmezésbiztonsággal foglalkozó éves jelentését. A State of Food Security and Nutrition in the World (SOFI) adatai szerint az elmúlt három évben nem sikerült érdemben visszaszorítani a COVID19-járvány kirobbanása nyomán megugrott éhezést: 2023-ban világszerte közel 757 millióan szenvedtek súlyos alultápláltságtól, és további 2,3 milliárd embert (a Föld lakosságának 29 százalékát) fenyegettek enyhébb vagy súlyosabb élelmezésbiztonsági problémák. A jelentést öt ENSZ szervezet, köztük az Élelmezési Világprogram (World Food Programme – WPF) szakértői készítették, amelynek munkatársai 2017 óta monitorozzák a globális élelmezésbiztonsági helyzetet. Mint írják, miközben Latin-Amerikában és a karibi térségben “számottevő haladást” értünk el, a világ többi részén továbbra is komoly ellátási problémák vannak, ami a világszervezet egyik legfontosabb fenntartható fejlődési célkitűzését, a "Zero Hunger" programot is veszélybe sodorhatja, amelynek értelmében 2030-ra felszámolnák az éhezést. A jelentés készítői szerint a növekvő gazdasági egyenlőtlenségek és az élelmezésbiztonság nem múló bizonytalanságai miatt valószínű, hogy a következő hat év nem lesz elegendő az ENSZ ambíciózus céljának eléréséhez: számításaik szerint az évtized végén még mindig közel 582 millió krónikusan alultáplált ember lesz a világon, túlnyomó többségük Afrikában. Nagyobb összefogásra lenne szükség A jelentés hangsúlyozza: a helyzetet tovább súlyosbítják a klímaváltozást kísérő extrém időjárási jelenségek és az olyan fegyveres konfliktusok, mint az orosz-ukrán háború, amely világszerte komoly élelmiszer- és üzemanyagár-emelkedést okozott. David Laborde, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági szervezetének (Food and Agriculture Organisation – FAO) egyik vezetője szerint a jelentés megállapításai azt bizonyítják, hogy “rossz úton járunk”. “Nem elég, hogy rossz úton járunk, de rossz irányba is tartunk” – emelte ki a The Telegraphnak nyilatkozva. A SOFI adataiból egyértelműen kiderül, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek komoly szerepet játszanak az élelmezésbiztonság aránytalanságaiban: a súlyos élelmiszerhiánytól szenvedő emberek 72 százaléka a legszegényebb országokban él. A legnagyobb problémát Afrikában okozza az élelemhiány, a kontinens lakosságának 58 százaléka számára jelent mérsékelt vagy súlyos problémát, hogy hozzájusson a megfelelő mennyiségű egészséges élelmiszerhez. Laborde hangsúlyozta: ahhoz, hogy felszámolhassuk az éhezést, nagyobb összefogásra lenne szükség. “Miközben elég élelmiszert termelünk, hogy mindenkit jóllakassunk, nem biztosítjuk a gazdasági feltételeket ahhoz, hogy az emberek meg is tudják vásárolni azokat” – mondta.
#Oktatás #Társadalmi ügyek

Az MI és az immerzív technológiák a tanulást is forradalmasíthatják

A mesterséges intelligencia mellett a kiterjesztett valóság és virtuális valóság technológiák is komoly szerepet játszhatnak a jövő “személyre szabott” felsőoktatásában. A modern informatika az élethosszig tartó tanulás megkerülhetetlen eszköze lehet. Nader Jalili, az SMU Lyle School of Engineering dékánja szerint a mesterséges intelligencia (MI), a kiterjesztett valóság (Augmented Reality – AR) és a virtuális valóság (Virtual Reality – VR) megoldások jelenthetik a felsőoktatás jövőjét. “Ezek a feltörekvő technológiák alapvetően átalakíthatják a személyre szabott tanulás és oktatás gyakorlatát, és nagyban javíthatják a tanulási élményt” – írja a The Times Higher Education-ön megjelent cikkében. Jalili szerint a perszonalizált oktatás az akadémia munka “szent grálja”, és ahhoz, hogy valóban személyre szabott képzést nyújthassunk a diákoknak, ezeket a fejlesztéseket is be kell építenünk a tananyagba, illetve a tanulási élménybe. "Képzeljünk el egy személyre szabható virtuális avatárt, akivel és akitől a tanulók szabadon, a saját tempójukban tanulhatnak. Egy ilyen, az MI-ra és a deep learning-re (a neurális hálózatok mintájára létrehozott gépi tanulási módszer – a szerk.) támaszkodó virtuális asszisztens képes lehet arra, hogy rugalmasan alkalmazkodjon az egyes diákok igényeihez, elvárásaihoz, személyiségéhez, tanulási szokásaihoz, miközben minden egyes leckével intelligensebbé válik. Ahhoz, hogy kapcsolatba léphessen ezzel az avatárral, a tanulóknak csak egy megfelelő kapacitású számítógépre és egy VR-headsetre van szüksége, ennyi elég ahhoz, hogy bármikor beléphessen a virtuális környezetben való tanulást lehetővé tévő immerzív tantermekbe” – érvel az SMU Lyle School dékánja. Új lehetőségek a felsőoktatásban Jalili szerint az MI számos területen új lehetőségeket nyithat az oktatásban: Élethosszig tartó tanulás: a ChatGPT-hez hasonló rendszerek folyamatosan gyűjtik az egyes tudományterületekkel kapcsolatos új információkat, és így a tudás kifogyhatatlan kincsesbányáját jelenthetik a felhasználóik számára. Bármikor bárhonnan elérhető oktatás: a felhőalapú informatikai rendszerek lehetővé teszik, hogy a tanulók földrajzi és fizikai megkötések nélkül tanulhassanak. A kollaboratív munka támogatása: az MI-alapú megoldások segítséget nyújthatnak abban, hogy az egymástól távol élő, tanuló diákok között is termékeny viták, együttműködések alakulhassanak ki. Személyre szabott képzés: az MI-technológia alkalmas lehet arra, hogy a diákok tanulási mintáit, preferenciáit, erősségeit elemezve fejlessze a nekik szánt tananyagokat. Adaptivitás: az okos algoritmusok képesek lehetnek arra, hogy folyamatosan kiértékeljék egy-egy diák aktuális tudásszintjét, és megtalálják azokat a területeket, amelyeken nagyobb támogatásra, segítségre van szükségük. Narratív oktatás: az új technológiák olyan vonzó storrytelling-módszerekkel támogathatják a tanulási élményt, ami könnyebbé teszi a felhasználóik számára az információk befogadását és elsajátítását. Esélyegyenlőség az oktatásban: az új technológiák “demokratizálhatják” az akadémiai képzést, és a jelenleginél jóval több – köztük nehéz körülmények között élő – diák számára tehetik hozzáférhetővé a felsőoktatást. Frontális vs. személyre szabott képzés Jalili három lehetséges forgatókönyvet is felvázol azzal kapcsolatban, hogy az MI és az immerzív technológiák hogyan forradalmasíthatják az oktatást a következő években. Az első elképzelés lényege a diákok egyedi képességeinek, tempójának, lehetőségeinek figyelembe vétele az oktatás folyamatának megtervezése során. A dékán kiemeli: a hagyományos frontális oktatás keretei között nagyon nehéz minden egyes hallgató egyéni lehetőségeit és elvárásait figyelembe véve megtervezni a kurrikulumot, hiszen “ha a lassan tanuló diákokat is érdemben be akarjuk vonni az oktatásba, az órák könnyen unalmassá válhatnak gyorsabb gondolkodású társaik számára. De ha túl gyorsan haladunk, könnyen elveszíthetjük a lassabb gondolkodású diákokat.” Mint írja, a személyre szabott MI-avatárok ebben is komoly segítséget jelenthetnek, hiszen lehetővé tehetik a tanárok számára, hogy minden diáknak a saját tempójában “adagolják” az átadni kívánt tudást. “Ha az AR-megoldásokat is integráljuk a képzésbe, lehetővé tesszük a tanulók számára, hogy összeállíthassák a saját kurzusaikat, és a jelenleginél nagyobb beleszólásuk legyen abba, hogy hogyan, milyen szakirányok, tudásklaszterek, ismeretelméleti kérdések mentén fejlesszék a saját kompetenciáikat. Ebben az esetben az oktatóknak már nem is annyira az egyes diákokat, hanem inkább az avatagokat, a “virtuális házitanítókat” kellene felkészíteniük, amelyek aztán a gépi tanulás lehetőségeinek köszönhetően folyamatosan finomhangolják a munkájukat az egyes tanulók igényei szerint. Idén ősszel az SMU Lyle School of Engineering a gyakorlatban is tesztelni fogja ezt az architektúrát, egy pilotprogram keretében tesztelik majd, hogy hogyan lehet a mérnöki képzésükre járó diákok egyes kurzusait személyre szabni AR-eszközök segítségével. Gamifikáció és történetmesélés Jalili hangsúlyozza: a diákok már ma is aktívan használják az MI-alapú szolgáltatásokat; a ChatGPT különösen népszerű a köreikben – legyen szó adatgyűjtésről, háttérkutatásról, vagy komplett esszék megírásáról. A szakember úgy látja, ezek az eszközök évről-évre kifinomultabbak lesznek, és megvan bennük a lehetőség arra, hogy a gamifikáció és a modern storrytelling módszereivel a jelenleginél jobban, könnyebben, mélyebb imprinttel adják át az információkat a hallgatóknak. “A narratív MI az egyik leghatékonyabb képzési megközelítés, mert – ahogy ezt számos tanulmány is alátámasztja – az emberi agy úgy van »huzalozva«, hogy a történeteket sokkal inkább magáévá tegye, mint az elszigetelt információkat” – érvel. Ha egy diákot egy immerzív környezetben oktatunk, és így a képzési folyamat “főszereplőjévé” tesszük, sokkal inkább érdekeltté tehetjük a saját fejlődésében, sokkal kompetitívebbé, elkötelezettebbé, motiváltabbá tehetjük a “konkurens diáktársakkal“ szemben, mint egy hagyományos nagyelőadói környezetben. A szakember szerint az edukációs és narratív játékok bevetése megkönnyítheti a tanárok számára, hogy bevonják a diákjaikat az oktatási folyamatba. Totálisan testbeszabott tanulási élmény Jalili szerint az, hogy a virtuális oktatás – legalábbis elméletben – teljesen testreszabható, sokkal vonzóbbá teheti a tanulást a diákok számára, mint a jelenlegi felsőoktatási gyakorlat. Mint írja, mivel a VR-környezetben “minden egyedi igények szerint optimalizálható” – a virtuális tanulószobáktól az MI-oktató személyiségén és megjelenésén át az interakciókig –, sőt, a “digital twin” technológia segítségével a diákok másokat is meghívhatnak a saját óráikr:, ezek a modern edukációs technológiák olyan hátteret biztosíthatnak a felhasználóknak, amelyben igazán otthon érzik magukat. A VR-alapú oktatás számos széles körben használt tananyag-formátum – köztük az oktatóvideók, hanganyagok, tankönyvek, cikkek stb. – integrálását lehetővé teszi, ami megint csak befogadhatóbbá teszi a diákok számára a képzést.
#Környezeti ügyek #Környezetszennyezés #Társadalmi ügyek

Tényleg az idei minden idők legzöldebb futball-Eb-je?

Az UEFA állítja, mindent megtettek azért, hogy a korábbiaknál fenntarthatóbbá tegyék a 2024-es Európa-bajnokságot. Egy friss jelentés szerint nem sok sikerrel: a torna karbonlábnyoma 500 ezer tonna szén-dioxid körül lehet, ráadásul több nehézsúlyú környezetszennyezőnek számító cég – köztük az európai csapatokat is előszeretettel szponzoráló olajvállalatok és a tavalyi "palackbotrány" főszereplője, a Coca-Cola – is a főtámogatók között van.  Közeleg a németországi foci-Eb döntője, az e hét vasárnap rendezett találkozón Spanyolország válogatottja mérkőzik majd a szerdai holland-angol meccs győztesével. A kontinens idei legnagyobb sporteseménye rajongók millióit vonzotta, az Európai Labdarúgó-Szövetség (UEFA) saját adatai szerint már a torna megkezdése előtt 2,3 millió jegyet adtak el. Az UEFA büszkén hirdeti, hogy az Euro 2024 minden idők legzöldebb EB-je: a szervezet adaptív mérkőzésszervezéssel, smart mobility-megoldásokkal, folyamatos karbonlábnyom-mérésekkel és egy, a négyhetes rendezvény negatív környezeti hatásait enyhíteni hivatott hétmillió eurós “klímaalappal” is igyekezett fenntarthatóbbá tenni a rendezést. Kérdés, hogy milyen hatásfokkal: igaz ugyan, hogy a rajongók jelentős része a Deutsche Bahn szerelvényeivel utazgatott a helyszínek között Gelsenkirchentől Lipcséig, Düsselforftól Berlinig, és a stadionokban vegán ételt is árultak, de az Öko-Institute nevű környezetvédelmi think tank becslése szerint az egész hónapos sportünnep karbonlábnyoma így is 500 ezer tonna szén-dioxid körül lehet, ami több mint kétszer akkora, mint a Covid-járvány miatt egy évvel elhalasztott Euro 2020 217 ezer tonnás kibocsátása. Csúcsszennyezők a szponzorok között Az UEFA “zöldítési törekvéseit” komolyan aláaknázni látszik, hogy az EB-t több, erősen szennyező iparágakban utazó cég és állam is támogatja. Az egyik főszponzor az angol szakzsargonban csak “petrostate-ként” emlegetett közel-keleti olajemírség, Katar, amelynek turisztikai ügynöksége, a Visit Quatar program keretében régóta azon van, hogy fellendítse a hosszútávú légiközlekedési és a térség egyik fő transzport hub-iává tegye az országot. Az UEFA az EB nyitómeccsén hosszabbította meg szponzori szerződését a Quatar Airways légitársasággal; ráadásul a 2023-as "palackbotrány" miatt sokat kritizált Coca-Cola is a főtámogatók között van. A nemzetközi futball régóta jó kapcsolatokat ápol az olyan nagy, multinacionális olajcégekkel, mint a Chevron, a Shell, a Castrol vagy a Petrobas. A fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére és kereskedelmére szakosodott vállalatok a klubfutballt is előszeretettel támogatják, egy, a közelmúltban felröppent – igaz, azóta részben cáfolt – hír szerint a magyar focirajongók egyik kedvenc csapatát, az FTC-t is a világ legnagyobb földgázkitermelőjének számító orosz Gazprom szponzorálhatja. A nemzeti válogatottak támogatásáspa a nagy autógyártók is beszálltak: Fossil Free Football nevű holland aktivistacsoport jelentése szerint az idei Eb-n a Mercedes-Benz és a Volkswagen is pénzeli a holland, a dán, a francia, az olasz és a német válogatottat. A Squadra Azzurrával az ENI is megállapodást kötött; az olasz energetikai cégóriást azzal vádolják, hogy lobby- és greenwashing-eszközökkel igyekezett kiterjeszteni piaci befolyását – annak ellenére, hogy a szakértők már az 1970-es években felhívták a cég vezetőinek figyelmét arra, milyen hatással lehet az olajkitermelés felpörgetése a klímaváltozásra. ”Miért tűrjük el, hogy emberek milliói előtt népszerűsítsék ezt a szennyezést?” Peter Crisp, a Fossil Free Football szakértője szerint az olajcégek szponzorrációját is úgy kellene kezelni, ahogy a dohányipari vállalatokét. “Régebben normálisnak tekintették, hogy dohányipari cégek hirdessenek a sporteseményeken. Aztán lassan, idővel kialakult egy konszenzus arról, hogy a dohányzás ártalmas és a közösségre nézve is káros, ezért nem szabad ilyen rendezvényeken népszerűsíteni” – magyarázza. A szakember szerint az emberek nagy része tisztában van azzal, hogy a fosszilis üzemanyagok használata káros a bolygónkra, a jövőnkre, az életmódunkra nézve. ”A többségünk tudja, hogy a klímaváltozást okozó szennyezés ártalmas, társadalmi szinten káros, és veszélybe sodorja a jelenünket és a jövőnket. Miért tűrjü, hogy emberek milliói előtt népszerűsítsék ezt a szennyezést?”