”A pro bono munkának mérhető társadalmi hatása van” – Interjú Lévai Gáborral, a Scale Impact társalapítójával

A szakember szerint ma már az üzleti vállalkozások is egyre inkább felismerik, milyen hasznos lehet a számukra a munkatársaik által vállalt tudásalapú önkéntes munka. A Scale Impactet idén márciusban választotta tagjai közé a nemzetközi pro bono szolgáltatókat és szakmai szervezeteket tömörítő Global Pro Bono Network.

A Scale Impact idén márciusban jelentette be, hogy – úgy is, mint az első magyar B Corp minősítést szerzett vállalat – csatlakozott a nemzetközi pro bono szolgáltatókat és szakmai szervezeteket tömörítő Global Pro Bono Network-höz. A harminckét ország 56 forprofit és nonprofit szervezetét összekapcsoló hálózatot 2013-ban hozta létre az üzleti, politikai és tudományos világ kiemelkedő szereplőinek részvételével alapított BMW Foundation Herbert Quandt akcióplatform és a Taproot Foundation, célja, hogy világszerte népszerűsítse a pro bono programokat, és segítséget nyújtson tagjainak abban, hogy erős, az önkéntes szakmai munkára épülő networköket hozzanak létre a saját régiójukban.

“A Scale Impact egy igazi »catalyst mentor« cég: amellett, hogy igyekszünk támogatni a nonprofit és forprofit szervezeteket az egymásra találásban, és a kölcsönösen hasznos, előnyös megállapodások kötésében, katalizálni is szeretnénk ezeket a folyamatokat – mondja Lévai Gábor, a Scale Impact társalapítója. – Ezért is fontos számunkra az innováció: hogy folyamatosan fejlesszük a módszereinket, gazdagítsuk az ismereteinket, olyan naprakész készségekre és tudásra tegyünk szert, ami a magyar piacon ma még nehezen hozzáférhető. Ezért is tarjuk fontosnak, hogy erősítsük a nemzetközi beágyazottságunkat: ezért csatlakoztunk a globális B Corp-közösséghez, a hatásméréssel foglalkozó szervezeteket összefogó Social Value International-hez, és ezért örülünk annak is, hogy a Global Pro Bono Network a tagjai közé választott minket.”

Több puszta jótékonykodásnál

Lévai hangsúlyozza: az önként, térítésmentesen, vagy a szokásosnál kedvezőbb áron vállalt munka ma már jóval többet jelent egyszerű “jótékonykodásnál.” “A »pro bono publico«, azaz a »közjóért végzett munka« komoly történelmi hagyományokra tekint vissza, egyes források szerint ügyvédként John Adams, az Egyesült Államok későbbi második elnöke is ingyen védte a bostoni teadélután nyomán kitört vérengzések miatt megvádolt angol katonákat – fejtegeti a szakember. – A kifejezést eredetileg a jogi szakmában használták, de ma már a kommunikációs cégek, a stratégiai tervezéssel, pénzügyi tervezéssel, HR-rel és szervezetfejlesztéssel, digitalizációval, informatikai fejlesztéssel, webdesign-nal és általában bármilyen szakértői tevékenységgel foglalkozó vállalatok munkatársai is gyakorta vesznek részt ilyen tudásalapú önkéntes projektekben.”

Ez a fajta önkéntesség a Scale Impact munkájának is fontos eleme. “Ezért is hasznos a számunkra, hogy egy olyan nagy, rengeteg tudást, új ötletet, jógyakorlatot kínáló szakmai szervezethez csatlakozhattunk, mint a Global Pro Bono Network”. Lévai úgy érzi, cége maga is komolyan hozzájárulhat a network munkájához. “Abból a szempontból mindenképpen unikálisak vagyunk, hogy mi nem csak pro bono szolgáltatással foglalkozunk; két-három éven keresztül nyomon követjük az általunk támogatott nonprofitok munkáját, értjük és átlátjuk az igényeiket és a működésüket, és így egy komplex fejlesztési programba integrálva tudjuk felhasználni a pro bono lehetőségeket.”

A hackatonokól a nagy tanácsadó cégek programjain át a hosszútávú együttműködésekig

Lévai szerint a jól működő pro bono együttműködések többsége néhány óra, esetleg néhány nap alatt lezárható projekt. “Amerikában több olyan csapat is van, akik ilyen gyorsan lebonyolítható, tudásalapú önkéntes projektek szervezésével és menedzselésével foglalkoznak – fejtegeti. – A Catchafire-nél »ticketeket«, sztenderd feladatleírásokat gyártanak, felmérik, milyen feltételeknek kell megfelelnie egy-egy szervezetnek ahhoz, hogy gond nélkül befogadhassák, implementálhassák a fejlesztéseket, milyen adatokat kell összegyűjteniük, milyen specifikációkat kell összeállítaniuk a pro bono projekt előkészítése során. Így könnyen-gyorsan levezényelhetnek egy-egy kevésbé időigényes fejlesztési feladatot, mint amilyen egy weboldal leprogramozása, vagy egy közösségi média-kampány megtervezése.”

A szakember kiemeli: Magyarország sajnos túl kis piac ahhoz, hogy az ehhez hasonló platform jellegű szolgáltatások igazán életképesek legyenek. “Nálunk inkább a cégek, szervezetek – például a Global Pro Bono Network másik hazai tagja, az Önkéntes Központ Alapítvány – által rendezett egy-két napos maratonok működnek: összejön néhány üzletember, nonprofit szakember, iparági szakértő, és egy egy-kétnapos program keretében együtt megoldást keresünk egy adott, jól körülhatárolható problémára. Emellett vannak még a nagy tanácsadó és auditor cégek által indított pro bono programok, és az olyan hosszú távú együttműködések, mint az egyik saját ügyfelünk, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkatársainak önkéntes vállalása, amelynek keretében jogi szaktanácsadással segítik a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkáját.

A pro bono projektek üzleti hasznot is hajthatnak

A Scale Impact vezetője szerint fontos aláhúzni, hogy a pro bono munka nem csak a támogatott, hanem a támogatást nyújtó szervezetek számára is hasznos lehet. „Lehetőséget teremt például a termékfejlesztésre, arra, hogy új, bevezetés előtt álló megoldásokat próbáljanak ki. De arra is, hogy egy kis színt, változatosságot, jó érzést csempésszenek a munkatársaik életébe, akik így rövid időre kiszakadhatnak megszokott munkabeosztásukból, hogy a társadalom számára is hasznos, értékes, fontos ügyek előmozdítása érdekében használhassák a tudásukat. A pro bono programok erősítik a cégen belüli alkalmazkodó képességet is, hiszen lehetővé teszik, hogy a munkavállalók más, számukra ismeretlen kulturális közegeket is megismerhessenek, és az övéktől eltérő élethelyzetben lévő emberekkel találkozhassanak.”

A pro bono projektek konkrét üzleti hasznot is hajthatnak. “Nem ritka, hogy egy kommunikációs ügynökség ilyen önkéntes, ingyen vállalt projekttel pályázik egy szakmai díjra; és ha jó helyezést érnek el, az komolyan megtámogathatja a reputációjukat, ügyfélszerzési tevékenységüket.”

Profi fejvadászok segítségével toborozzák a tanácsadó testületek tagjait

Lévai kiemeli: a pro bono munkának mérhető társadalmi hatása van. “Ez tulajdonképpen egy piramisalakú rendszer, aminek a talpa a fizikai önkéntesség, a csúcsa pedig az irányító testületi tagság – magyarázza, hozzátéve, a társadalmi hatás szempontjából minden szintnek elengedhetetlenül fontos szerepe van. – Nem szabad lebecsülni a kerítésfestést, az adományok gyűjtését, az ételosztások szervezését sem, hiszen ez a talapzata az »önkéntes piramisnak«, és a lelkes, segíteni vágyó emberek nélkül darabjaira hullana az egész építmény.”

A Scale Impact társalapítója szerint Magyarországon is egyre több cég, vállalat vezetői ismerik fel, milyen komoly értéket képvisel, ha helyet kapnak egy környezetileg vagy társadalmilag hasznos munkát végző nonprofit szervezet tanácsadó testületében. “A pro bono munka csúcsa a board-tagság, hiszen lehetőséget biztosít arra, hogy az, aki bekerül egy ilyen testületbe, elkötelezett vezetőként aktívan bekapcsolódhasson egy nonprofit szervezet irányításába, hálózatépítésébe – magyarázza. – Nem véletlen, hogy a tengerentúlon több olyan cég is van, amelyek – mint például a Cause Strategy Partners – afféle »specializált munkaerő-közvetítőként« a nonprofitok tanácsadó testületeibe rekrurtálnak tagokat. Mi is elindítottunk egy hasonló projektet itthon: a Board Academy Program keretében egy profi fejvadász cég segítségével igyekszünk befolyásos szakemberekből, cégvezetőkből, üzletemberekből álló tanácsadó testületeket építeni az olyan kiemelten hasznos munkát végző szervezetek számára, mint az Igazgyöngy vagy a Szimbiózis Alapítvány.”

Hasonló cikkek

#Nonprofitoknak

Mit tanulhatnak a nonprofitok a vállalatoktól?

A jól működő nonprofit szervezetek sok szempontból épp úgy működnek, mint egy sikeres piaci vállalkozás. A bevételi források optimalizálásától a történetmesélő marketingig számos olyan, a forprofit világban már régóta sikerrel tesztelt módszer és megoldás a rendelkezésükre áll, amelyek hatékonyabbá tehetik a munkájukat. A nonprofit és forprofit szervezetek menedzselésében több a hasonlóság, mint gondolnánk. Fenntartható működés, válságállóság, növekedés: a piaci cégek épp úgy erre törekszenek, mint a segítő szándékú, fontos környezeti és társadalmi célokért dolgozó civil szervezetek. Még a “profitéhségük” is hasonló – csak míg előbbiek esetében a profit elsősorban pénzben mérhető, utóbbiak inkább a mindannyiunkat gyarapító "humánus nyereség" kitermelésére törekszenek. Nem csoda, hogy a nonprofit szervezetek sokat tanulhatnak a sikeres forprofitok gyakorlatából. A GrothForce popdcast egyik adásában Jennifer Lehman, a Mission Advancement elnök-vezérigazgatója számos hasznos, a forprofit világban már jól bevált módszert ajánlott a nonprofit szervezetek figyelmébe: olyan fogásokat, amelyek segítségével nagyban javíthatják a teljesítményüket, hatékonyságukat. Javaslatai a segítő szervezetek menedzserei mellett az azok irányító testületeiben dolgozó üzleti vezetők számára is megszívlelendők. A sikeres nonprofitok épp úgy működnek, mint egy vállalkozás Annak ellenére, hogy a nonprofitoknak alapvetően nem a bevételtermelés a legfontosabb célja, ők is lehetnek anyagilag sikeresek. Lehman szerint fontos, hogy vezetőik arra törekedjenek, az év végén legyen némi többlet a kasszában. “A nonprofitok is termelhetnek nyereséget – hangsúlyozta. – Mindenki arra törekszik, hogy legalább nullszaldóra hozza ki az évet, sőt, ha lehet, egy kis tartalékot is képezzen. A különbség csak az, hogy mihez kezdenek ezekkel a forrásokkal.” Lehman szerint a legnagyobb különbség a forprofit és nonprofit szervezetek között az, hogy míg előbbieknek általában csak egy jól körülírható célcsoportot: az ügyfeleiket, utóbbiaknak kettőt: a klienseiket és a támogatóikat is ki kell szolgálniuk. Ez megnehezíti a dolgukat, hiszen a két célcsoport általában nagyban különbözik egymástól. “A támogatók máshogy gondolkodnak, máshogy viselkednek és más elvárásokat támasztanak a szervezetek felé, mint az alaptevékenységükben megcélzott emberek – hangsúlyozta a Mission Advancement elnök-vezérigazgatója. – De ez az »ügyfélkör« éppen olyan fontos, mint a támogatottak köre. Az, hogy hogyan szolgálják ki őket, hogyan kommunikálnak velük, hogyan tartják velük a kapcsolatot, alapvetően befolyásolja a növekedési esélyeiket, a finanszírozásukat és így a környezeti-társadalmi hatásukat is.” Találd meg a legjobb bevételi forrásokat A forprofit cégek jól tudják: vannak fogyasztói csoportok, amelyek megszólítása nagyobb árrést generál, mint az “átlag ügyfeleké”. Azzal, hogy felmérik, mely tevékenységek, szolgáltatások jelenthetik a számukra a legjobb bevételi forrást, azt is könnyen eldönthetik, melyik lábukat fejlesszék. A Giving USA éves jelentése szerint 2021-ben az adományok 80 százaléka egyéni felajánlóktól, 15 százaléka kormányzati támogatásokból és magánalapítványoktól, 5 százaléka pedig cégektől érkezett az Egyesült Államokban dolgozó nonprofit szervezetek számlájára. Magyarországon az arányok kicsit mások, a KSH 2022-es adatai szerint a hagyományos nonprofit szervezetek bevételeinek még mindig közel 50%-a érkezik állami támogatásból, a vállalatok és magánszemélyek együtt a források alig 15%-át biztosítják.Lehman szerint fontos, hogy a nonprofitok vezetői felmérjék, honnan, milyen forrásból származnak a bevételeik: ha a támogatások túlnyomó része pályázatokból vagy vállalati donoroktól származik, nem kommunikálnak kellő hatékonysággal a magánadományozókkal. A legjobb donor a már meglévő donor “A legjobb ügyfél a már meglévő ügyfél. Közkeletű bölcsesség ez a forprofit világban, de a nonprofitoknál is épp úgy igaz, csak ott az ügyfeleket adományozóknak hívják” – húzta alá Lehman. A szakember szerint a nonprofit szervezetek egyik leghaszontalanabb, legtöbb időt, pénzt és energiát felemésztő tevékenysége az, hogy folyamatosan új támogatókat keresnek. “Folyton azon törik a fejüket, hogyan nyerhetnének meg még több embert az ügyüknek, ami alapjában véve tiszteletre méltó, jó törekvés – de csak akkor, ha kellő figyelmet fordítanak a már meglévő donorjaikra is” – emelte ki. Mint mondta, fontos, hogy a nonprofit szervezetek fundraiserei pontos adatokkal rendelkezzenek arról, hogy melyik adományozótól milyen összegű, mennyire rendszeres felajánlásokat kapnak, és eszerint súlyozzák a tevékenységüket. “Szegmentálniuk kell a donorbázisukat, és különféle stratégiákat kell kialakítaniuk azzal kapcsolatban, hogyan kommunikálnak az egyes szegmensek tagjai felé.” A nonprofit szervezetek bevételeinek túlnyomó része általában egy viszonylag szűk adományozói körtől származik. Lehman szerint ez az a kör, amelyre a fundraisereknek alapvetően fókuszálniuk kell. “Ha egyszer melléjük álltak, kicsi az esélye, hogy elpártoljanak tőlük – már ha meg tudják győzni őket arról, hogy a szervezetünk fontos munkát végez, és valóban jól hasznosulnak az általuk felajánlott összegek.” A kommunikáció legfontosabb eszköze: a történetmesélés A forprofit világban a marketingesek a storytellinget tartják a legfontosabb értékesítési eszköznek. Azon vannak, hogy felmérjék a fogyasztók igényeit, szükségleteit, problémáit – pain point-jait –, és bemutassák, elmeséljék, hogyan segíthet egy-egy adott termék vagy szolgáltatás ezeknek a problémáknak a megoldásában. Ez a “történetmesélő marketing” alapvetése, amelynek eszközeit a nonprofit szervezetek is sikerrel használhatják. “Ha számokkal alátámasztva el tudják mondani a történeteiket, könnyebben kommunikálhatnak a potenciális támogatóikkal. Megmutathatják, milyen jelentős hozzájárulást jelent a számukra, ha az adományozóik melléjük állnak” – emelte ki Lehman. A nonprofitok “impact statementekkel” támaszthatják alá az üzeneteiket. Ezek segítenek megértetni az adományozókkal, mire költik a pénzüket, hogyan segíthetnek a hozzájárulásukkal abban, hogy valódi változást generáljanak a világban. Például: “Ha ezer forintot adományozol nekünk, abból két rászoruló gyerek ebédjét tudjuk finanszírozni.” Ezek az impact statementek nagyban hozzájárulhatnak az adományozó kedv erősítéséhez és fenntartásához. Ahogy a támogatói bázis egyben tartásához is: a tevékenységüket bemutató rendszeres beszámolók, tudósítások révén a szervezetek folyamatosan motiválhatják a szimpítizánsaikat, hogy mellettük maradjanak. A jó barátság titka a pontos elszámolás Lehman hangsúlyozza: a sikeres támogatói kommunikáció alapja, hogy a szervezetek pontos adatokkal rendelkezzenek arról, kitől, mikor, mekkora támogatást kaptak és azt mire fordították. Mindegy, hogy forprofit vagy nonprofit szervezetekről van szó, naprakész üzleti és financiális információk nélkül nem lehet stratégiailag megalapozott, jó döntéseket hozni. Fontos, hogy a szervezetek vezetői egy jól összeválogatott szakemberekből álló, a megfelelő informatikai infrastruktúrára támaszkodó csapattal dolgozzanak. Az olyan költséghatékony megoldások rendszerbe állítása, mint például a backoffice-feladatok kiszervezése, nagyban hozzájárulhat a sikeres működéshez: nem csak azért, mert ezáltal jelentős anyagi forrásokat lehet megtakarítani, hanem azért is, mert lehetőséget biztosít a munkatársaink számára, hogy az aprómunka helyett olyan mission-driving feladatokra koncentráljanak, amelyek karaktert, küldetést adnak a szervezetnek.
#Társadalmi vállalkozás #Vállalatoknak

Beszélj úgy, hogy téged válasszanak!

Szijártó Adrienn, az Impact Training alapító-trénerének öt tippje a sikeres előadásokhoz. A téma nem elég: saját magadat is el kell adnod. Szeretnéd, hogy melléd álljanak, igen mondjanak neked. Szeretnéd, hogy emlékezzenek az üzenetedre. Mégis a körülötted lévő óriási információs zajban nem egyszerű kitűnni. Nap mint nap újabb és újabb konferenciák vannak, ahol előadunk, a munkahelyünkön egyik meetingről a másikra rohanunk, és a social media felületeken is posztolunk, sztorizunk, videózunk.  Mi segíthet, hogy a te üzeneted legyen az, ami a közönségeddel marad? Íme öt tipp arról, hogyan beszélj úgy, hogy téged válasszanak, ls kapcsolódjanak hozzád: Kiről szól az előadásod? Az előadás nem rólad szól. Nem a poziciódról, nem a tudásodról, nem arról, hány meggyőző számot rejtettél el a slide-okon. Keretezd át az előadást, megbeszélést a fejedben – még mielőtt nekiállnál a prezentációnak. Gondolkodj a közönséged fejével, és lásd meg, nekik mire van szükségük.  Tudod, hogy sietni fognak? Légy tömör. Sosem találkoztak még egymással? Csempéssz némi humort, érzelmet az előadásodba, hogy oldd a feszültséget. Kreatívoknak adsz elő? Nagyon figyelj arra, hogy vizuálisan is megkapó slide-okat készíts. És ami a legfontosabb, kérdezd meg magadtól: miért fontos itt és most a témám a többiek számára? Mit ad nekik? Legyél pillanatragasztó Ha felidézed az egyik kedvenc előadásodat, mire emlékszel belőle? Nekem az egyik kedvencem Jamie Oliver Ted Prize beszéde. Tudod mit csinált? Kiöntött egy egész talicska kockacukrot a színpadon. De nem kell ilyen messze menni, hazai céges környezetben, egyszer egy előadó a saját focis példáján keresztül vitt közelebb a belső motiváció megértéséhez. Pedig nem szeretem a focit. Mégis annyira egyszerű, annyira emberi volt a története, hogy rögtön megérintett.  Azok az előadások tudnak igazán emlékezetesek lenni, amelyeknek van egy olyan eleme, ami úgy működik, mint a pillanatragasztó. Azonnal a közönséged emlékezetébe ragasztja az adott pillanatot/gondolatot, és ami még fontosabb: az üzenetedet is.  Találj egy személyes történetet, egy példát, egy kelléket vagy épp egy mottót. Fontos, hogy mindenkihez és minden helyzethez más és más típusú star moment illik. Legyen egy sajátod. A sürgetés hatalma Kelts a hallgatóságodban olyan érzést, hogy ebből egyszerűen nem maradhatnak ki. Mutasd meg nekik, hogy amiről beszélsz, az a "most"-ban fontos, most kell tenni valamit, most van rájuk szükséged, most kell a változás.  Miért most kell tennünk a környezetünkért, miért most mondjon igent a főnököd a projektre, miért most kezdjen el veled együtt dolgozni az ügyfél, miért most vegye meg a terméked? Ez a technika segít abban, hogy megnyerd őket magadnak. Ugyanakkor ez vékony jég: figyelj arra, hogy ne csak azt hallják ki az előadásból, sietteted őket, nehogy elveszítsék a lelkesedésüket. Először koncentrálj arra, hogy megmutasd nekik, hová tartotok, és miért érdemes együtt útra kelni. Szegezd a székébe – rögtön! Te is tapasztaltad már, hogy az előadók köszönéssel, magyarázkodással vagy épp a klasszikus “arról szeretnék majd beszélni….” megoldással indítanak? Megbeszéléseken is gyakori élmény ez. Pedig a legtöbbször felesleges, zajteremtő, elveszi az izgalmas kezdés lehetőségét.  Éppen ezért tegyél egy gesztust a hallgatóságod felé: kösd le a figyelmüket az első pillanattól kezdve. Ehhez csak egy ütős kezdésre lesz szükséged.  Írd meg a beköszönő szövegedet. Indíthatsz egy saját sztorival, egy érdekes adattal, amivel felkelted az érdeklődést; egy izgalmas, inkluzív kérdéssel a közönséget is megmozgathatod.  Motiválj az energiáddal! Akármilyen érdekes és izgalmas is a mondanivalód, nem lesz átütő, ha hangerőben, dinamikában és testbeszédben azt üzened, magad sem hiszed el, hogy erről te itt és most beszélhetsz.  Az üzenetben rejlő erőt és energiát át kell adnod a hallgatóságnak. Ahhoz szeretünk kapcsolódni, akinek jó a kisugárzása, lelkesen és hitelesen beszél.  Hogyan tudod továbbadni ezt az energiát? Van, akinek arra van szüksége, hogy rengetegszer elpróbálja az előadást, mire a megtanult mondatok a sajátjai lesznek, és az egész olyan hatást kelt, mintha spontán mesélne. Van, akinek az segít, ha fokozatosan jut el a nagyobb közönséghez. Van, akinél beszédtechnikai trükkökhöz folyamodunk. Ilyenkor lehet azt látni, hogy az előadók a próbákon parafadugóval a szájukban járkálnak, vagy furcsa “tánclépéseket” gyakorolnak. Van, akinek az segít, hogy felidézi újra és újra miért is fontos számára a témája, és hogyan tud ezzel másokon segíteni.  Próbáld ki te is. Idézd fel újra, miért fontos számodra a témád. Mit szerettél meg benne? Miért hiszel benne? Meríts ebből az energiából és add ezt tovább. Ha további tippek is érdekelnek, iratkozz fel hétnapos e-mail-minikurzusunkra. Az ingyenes program során végigviszlek azokon a legfontosabb pontokon, amik garantálják, hogy olyan előadást tarthass, amit élmény lesz hallgatni, amihez aktívan kapcsolódnak a hallgatóid és továbbviszik a hírét.Hét napon keresztül minden nap egy levélben kapsz hasznos gyakorlati tanácsokat, hogy a következő előadásod profi legyen. A CIVILEKNEK IS SEGÍTÜNK“Egy jó ügyhöz jó üzenet kell!” - Van egy hagyományunk: Amikor elindul egy kiscsoportos előadástechnika képzésünk egy helyet mindig ingyenesen egy civil szervezetnek ajánlunk fel. A májusi Impact Lab, Legyél magabiztos és kreatív előadó képzésre van még egy szabad helyünk. Nézd meg a programot és csapj le a lehetőségre! Jelentkezz és írj az adrienn.szijarto@impact-training.hu címre!
#ESG #Vállalatoknak

Változó ESG-stratégiák: A környezeti fenntarthatóság mellett a társadalmi problémákra is egyre inkább odafigyelnek a cégek

Egy közelmúltban megjelent jelentés szerint egyre több európai és amerikai vállalat ismeri fel: ha szeretnének hosszú távon is fenntarthatóan és nyereségesen működni, a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos programjaikba is invesztálniuk kell. Szimpla "befektetés" helyett a vállalatirányítási stratégiájuk integráns részeként kell kezelniük az ESG-t. A világ egyik legnagyobb vállalati adatelemzéssel és kiberbiztonsággal foglalkozó tanácsadó cége, az S-RM a közelmúltban adta ki 2024-es ESG jelentését. Az 550 brit, francia, német, holland és amerikai vállalat, valamint kétszáz befektető bevonásával készült kutatás érdekes eredményeket hozott: az adatok szerint a cégek a környezeti fenntarthatóság mellett egyre inkább a társadalmi problémákra – mint az emberi jogok helyzete, a modernkori rabszolgaság, a sokszínűség, egyenlőség és befogadás (diversity, equity and inclusion – DE&I) feltételeinek biztosítása, a közösségi programok támogatása stb. – is odafigyelnek ESG-stratégiájuk kialakítása során. Az ESG Report 2024: The rise of social sutainability című jelentés készítői szerint az idei év komoly változást hozott a vállalatok ESG-vel kapcsolatos gondolkodásmódjában. Mint írják, a befektetők és a vállalati döntéshozók és a szakemberek egyaránt úgy látják, hogy az eddig legfontosabb szempontnak tartott környezeti fenntarthatóság mellett a cégeknek egyre többet kell költeniük ESG-büdzséjük “középső lábára”: a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos programokra is. “Miközben a környezeti fenntarthatóság továbbra is meghatározza a cégek stratégiáját, mind többen gondolják úgy, hogy a változó törvényi szabályozásnak, az erősödő stakeholder-nyomásnak és a emberi jogokkal, felelős beszerzéssel, egyéb szociális problémákkal kapcsolatos közérdeklődésnek köszönhetően a társadalmi felelősségvállalás is egyre fontosabbá válik.” Sok cég aggódik a CSDDD miatt A jelentés fő tanulságai szerint: a megkérdezett cégek 66 százaléka úgy látja, hogy a következő öt évben várhatóan jelentősen megemelkedik majd az ESG-költése, és ezen belül a társadalmi fenntarthatóságra is nagyobb összeget fordít majd 74 százalékuk úgy érzi, hogy “még nem egészen megfelelő” az ESG-érettsége az európai befektetők és vállalatok több mint 80 százaléka gondolja úgy, hogy nincs teljesen felkészülve a várhatóan tovább szigorodó ESG-szabályozásra és a vállalatok 77 százalékának nem szerepel az ESG-programjaiban a felelős beszerzés Az európai cégek közel egynegyede (23 százalék) a modernkori rabszolgaság elleni tagállami törvények és a környezeti, valamint emberi jogi kockázatok szigorú átvilágításáról szóló, tavaly decemberben elfogadott szabályozás (Corporate Sustainability Due Diligence Directive – CSDDD) miatt aggódik a leginkább. A jelentés szerzői szerint ez is azt támasztja alá, hogy a társadalmi felelősségvállalás egyre fontosabb szempont a számukra. A cégeknek is érdeke, hogy a vállaltirányítási stratégiájuk részévé tegyék az ESG-t Az S-RM jelentésének tanúsága szerint a befektetők és a vállalatok egynegyede (24, illetve 26 százalék) nem rendelkezik kellő tudással arra nézvést, hogy milyen, az iparágukra jellemző tipikus társadalmi és munkavállalói problémákkal kell szembenézniük. Ez komoly tudáshiányt mutat, amelyet hosszabb távon mindenképpen kezelni, orvosolni kell. Mint hangsúlyozzák, az ESG-vel kapcsolatos kétségek jelentős része épp abból származik, hogy sok cég szimpla befektetésként kezeli ezt a területet – ahelyett, hogy vállaltirányítás szerves és integráns részeként tekintene rá. Mint hangsúlyozzák, ez a szemléletmód komoly működési kockázatot jelenthet azoknak a vállaltoknak a számára, amelyek nincsenek tisztában azzal, milyen hatással lehet a reputációjukra, a stakeholder-karcsolataikra és a hosszútávú fenntarthatóságukra, ha nem mérik fel helyesen, hogyan vélekednek a tevékenységükről, politikájukról az ügyfeleik, a munkavállalóik, a befektetőik és a szélesebb értelemben vett közvélemény.