civil szervezet

#Lakhatás #Társadalmi ügyek

Elszabadult lakáspiac: Mit tehetünk azért, hogy újra megfizethető legyen a lakhatás a nagyvárosokban?

A KSH adatai szerint Magyarországon 2023 harmadik negyedévére a 2015-ös átlagértékük 267 százalékára nőttek a lakásárak. Ezzel Európában rekorderek lettünk; Budapest a hetedik legkevésbé megfizethető főváros az Unióban: nem csak a négyzetméterárak, hanem a bérleti díjak is durván emelkedtek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon 2023 harmadik negyedévére a “bázisévnek” tekintett 2015-ös évhez képest 2,67-szeresére nőttek a lakásárak. Ezzel rekorderek vagyunk Európában: a hazait megközelítő áremelkedés csak Litvániában, Csehországban és Portugáliában volt tapasztalható. Geoffrey Ditta, a madridi Universidad Nebrija kutatója szerint az ingatlanpiaci bumm kontinensszerte érezteti a hatását. Érthető módon, hiszen – ahogy a The Conversation-ön megjelent cikkében írja – “Európa fő- és nagyvárosainak vonzása tagadhatatlan. Az emberek évtizedek óta áramlanak ezekbe a városokba munkát, vállalkozási lehetőséget, jobb életkörülményeket keresve.” Ditta hangsúlyozza: az elmúlt években az európai nagyvárosok magva, a szigorú értelemben vett “city” mellett a külvárosok is egyre drágábbak lettek: “a korábban dolgozó tömegek által lakott környékek dzsentrifikálódtak”, minek következtében lassú lakosságcsere ment végbe, és az alacsony bevétellel rendelkező, egzisztenciálisan sérülékenyebb rétegeket kiszorították korábbi lakóhelyükről a jól fizetett munkavállalók. A dzsentrifikció is drágítja a piacot A dzsentrifikció hatásai már Magyarországon is éreztetik a hatásukat. Az Ingatlan.com két héttel ezelőtt kiadott közleménye szerint az áprilisi fél százalékos mérséklődés után májusban ismét növekedésnek indultak az albérletárak, amelyek így már “a fizetőképesség felső határát súrolják”; éves összevetésben az országos átlagos lakbérek 10,5, a budapestiek pedig 10,8 százalékkal emelkedtek. Az átlagos bérleti díj Budapesten 250 ezer forint, a legtöbb kiadó lakás a tizenegyedik és a tizenharmadik kerületben van, ezekben a városrészekben átlagosan 260 ezer forint a lakbér. De nem csak a fővárosban, hanem a vidéki nagyvárosokban is egyre drágább a lakhatás: Debrecenben 230 ezer, Győrben 180 ezer, Szegeden 159 ezer, Pécsen 140 ezer, Miskolcon pedig 110 ezer forint volt az átlagos havi bérleti díj június elején. Ditta szerint a dzsentrifikció miatt “számos város megfizethetetlenül drága lett azoknak az embereknek a számára, akik ott nőttek fel”. Példaként Portugáliát említi, ahol havi 820 euró (323,3 ezer forint) a minimálbér, miközben egy 25 négyzetméteres lisszaboni stúdiólakás bérléséért akár 700-800 eurót is elkérnek – és további áremelkedésre lehet számítani. Mint írja, ez a tendencia egész Európára jellemző, az alacsony keresetű városlakóknak átlagosan a havi keresményük negyven százalékát kell lakhatásra költeniük. A lakásárak emelkedése a bérleti díjakra is hatással van Ditta hangsúlyozza: 2010 és 2023 második negyedéve között az Európai Unión belül az átlagos lakásárak 46 százalékkal, az átlagos albérleti díjak pedig 21 százalékkal emelkedtek. Mint írja, 2013 óta az EU valamennyi országában – beleértve az időközben “brexitált” nagy-Britanniát és Norvégiát is – folyamatosan az infláció és a béremelkedés mértékét meghaladó mértékben nőnek az ingatlanárak. Az áremelkedést nem kis részben a külföldi – főként egyesült államokbeli és ázsiai – vevők vásárlásai hajtják: a tengerentúli befektetők stabil és megbízható üzletek tartják az ingatlanvásárlást – ami komoly nyomást gyakorol a lakáspiacra, és felhajtja az árakat. A bérleti piacot a legtöbb országban szigorúbban szabályozzák – sok helyütt “díjsapkákat” vezettek be a helyi önkormányzatok: ennek is köszönhető, hogy az albérletárak a lakásárakhoz képest kicsivel lassabban nőttek. De – mint hangsúlyozza – hosszútávon megfordulhat ez a trend: az elszálló lakásáraknak előbb-utóbb a bérleti díjakban is éreződniük kell, hiszen a befektetőknek az az érdeke, hogy minél hamarabb megtérüljön az általuk elköltött összeg. Fegyelmezettebb lakásgazdálkodásra van szükség Ditta szerint félő, hogy a fent vázolt trend aligha megfordítható: amíg az európai metropoliszok – köztük az idén a világ 32. legélhetőbb városának választott Budapest – vonzók lesznek a jól kereső munkavállalók és a külföldiek számára, addig folyamatosan emelkedni fognak az ingatlanárak és a bérleti díjak. Ezért is fontosak az olyan kezdeményezések, mint a lakhatással foglalkozó civil szervezeteket tömörítő Lakhatási Koalíció idén februárban kiadott ajánláscsomagja, az Önkormányzati Lakhatási Minimum, amely részletes terveket, javaslatokat vázol fel a városvezetőknek és a szakpolitikusoknak azzal kapcsolatban, hogy különféle fejlesztésekkel, programokkal, szociálpolitikai eszközökkel hogyan támogathatják a rászoruló rétegek lakhatását. Mint írják , a hazai helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Magyarországon most már nem csak a legszegényebbeket, hanem az alsó-középosztály, sőt a középosztály tagjait is fenyegeti a lakhatási válság. Az érdekvédelmi szervezet szerint már csak ezért is szükséges lenne a helyi szociálpolitikai intézkedések felülvizsgálata. “Szorosabb, fegyelmezettebb lakásgazdálkodásra, a lakhatási és szociális szolgáltatások összehangolására lenne szükség – mondja Somogyi Eszter szociológus, a Városkutatás Kft. munkatársa. – Szerencsére, a szociális ellátórendszer átalakításába már több budapesti és vidéki önkormányzat is belekezdett: van, ahol rendszeres lakástámogatást, rezsitámogatást adnak, van, ahol az infláció negatív hatásainak ellensúlyozásaképpen megemelték a támogatásra jogosultak jövedelemhatárát, van, ahol adósságkezelési segítséget nyújtanak”.

#Nonprofitoknak #Társadalmi vállalkozás

A Google.org kutatása szerint világszerte a nonprofit szervezetek több mint fele használ MI-alkalmazásokat

A legtöbb nonprofit szövegírásra és tartalomfejlesztésre használja a mesterséges intelligenciát, pedig a legújabb, máris széles körben elérhető rendszerek ennél jóval komplexebb feladatok ellátására is alkalmasak lehetnek. A Google.org idei felmérése szerint a nonprofit szervezetek több mint fele használja különféle feladatok ellátására, támogatására a generatív mesterséges intelligencia (MI) megoldásokat. A Google "jótékonysági ága" 65 országban több mint 4600 nonprofit szervezet vezetőit és szakembereit interjúvolta meg: a válaszadók 56 százaléka úgy nyilatkozott, hogy legalább néhány munkatársuk rendszeresen használja ezeket az okos alkalmazásokat a munkája során. A nonprofit szakemberek többsége szövegírásra és tartalomfejlesztésre használja az MI-megoldásokat. A tanulmány készítői szerint ez még csak a kezdet: a következő években az MI-alapú rendszerek egyre jobban beépülnek majd a nonprofitok mindennapi munkájába. “Az MI valamennyiünk munkáját, életét átformálja majd” – húzta alá Annie Lewin, a Google.org érdekképviseletért felelős igazgatója. A Google.org idén márciusban egy húszmillió dolláros, a fejlett technológiák előnyeit kiaknázni igyekvő nonprofitoknak szóló accelerator programot is indított: a kiválasztott 21 szervezet pénzügyi támogatást, képzést és a cég szakembereinek bevonásával szervezett ingyenes tanácsadást is kap, hogy kiterjessze és finomangolja a generatív MI-használatát. A cég elsősorban a migrációs hullámmal együtt járó jogi problémákat kezelésével és az álhírek terjedésének megfékezésével kapcsolatos törekvéseket igyekszik támogatni a program keretében. A legtöbb nonprofit irodai eszközként tekint az MI-megoldásokra Az accelerator programban résztvevő szervezetekkel szemben a legtöbb nonprofit ma még az MI-megoldások adoptálásának korai fázisában tart. Többségük “kvázi irodai” eszközként a szövegírással és kutatással kapcsolatos feladatok megkönnyítésére használja az MI-t; a legnépszerűbb rendszer továbbra is az OpenAI fejlesztette ChatGPT. Elsősorban támogatási javaslatokat, közösségi média posztokat íratnak az applikációkkal, de stratégiai fontosságú feladatokat még ritkán bíznak rájuk. Jared Chung, a Google.org programja által támogatott egyik, oktatásfejlesztéssel foglalkozó nonprofit, a CareerVillage ügyvezetője szerint a technológiában ennél jóval nagyobb lehetőségek vannak: a gyakran komoly pénzügyi problémákkal, erőforráshiánnyal küzdő szervezetek “működési és kapacitási problémáira is jó megoldást jelenthet az MI”. Chung szerint a jelenlegi fejlettségi szintjükön ezek a rendszerek már komplex adatelemzési feladatokkal is meg tudnak birkózni, sőt arra is alkalmasak, hogy olyan chatbotokat építsenek a segítségükkel, amelyeket oktatási célokra – például az önkéntesek továbbképzésére – lehet használni. A Google.org szakértői által megkérdezett szervezetek négyötöde úgy véli, hogy a generatív MI nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy érdemben segítsék az általuk képviselt csoportok érdekérvényesítését, de sokan azt nyilatkozták, egyelőre hiányzik a kellő tudásuk, anyagi forrásuk, nincs elég képzett szakemberük ahhoz, hogy maradéktalanul kihasználhassák az új technológia előnyeit. Jóval nagyobb lehetőségeket rejt a technológia Lewin abban bízik, hogy idővel “egyre több segítő szervezet ismeri fel az MI-eszközökben rejlő lehetőségeket”. “Ha mi, mint társadalom nem kezeljük elég körültekintően ezt a technológiát, azt kockáztatjuk, hogy épp azokon a területeken nem profitálunk majd belőle, ahol a legnagyobb hasznot hajthatná” – emelte ki a szakember. A felmérés szerint elsősorban az oktatással és tudományos kutatással foglalkozó nonprofitok használják előszeretettel az MI-t. A megkérdezett szervezetek vezetőinek alig egynegyede nyilatkozott úgy, hogy “pontos elképzelései” vannak arról, hogyan segíthetnék ezek a megoldások érdemben a munkájukat. Ötből ketten mondták azt, hogy egyetlen kollégájuk sem kapott ezzel kapcsolatos képzést – és ami még szembetűnőbb: a kutatásban résztvevő 4600 szervezetből egy olyat sem találtak, ahol a munkavállalók többsége tudná, hogyan kell használni ezeket a megoldásokat.

#Sikersztorik #Társadalmi ügyek

”Létezik egyfajta sikercsapda” – Interjú Gusztos Péterrel, a SUHANJ! Alapítvány társalapító-vezetőjével

A fogyatékkal élő emberek sportolását támogató szervezet vezetője szerint sikeres és válságálló nonprofit szervezeteket csak átgondolt, saját bevételtermelő képességre is építkező finanszírozási stratégiával lehet építeni. A SUHANJ! Alapítvány közel másfél évtizede segíti a fogyatékkal élő embereket abban, hogy aktívan sportolhassanak: szakembereik és önkénteseik futó-, úszó- és tandemkerékpár-edzéseket tartanak nekik, versenyekre kísérik el őket, jótékonysági futóversenyeket rendeznek; edzőtermükben, a Tátra utcai SUHANJj! Fitness-ben együtt erősödhetnek a látás-, értelmi és mozgássérült emberek ép társaikkal. “Amatőr hosszútávfutóként külföldi versenyeken láttam először olyan csapatokat, akik félmaratoni, maratoni távokon fogyatékkal élőket kísértek. Ez adta az ötletet a SUHANJ! elindításához – mondja Gusztos Péter, a szervezet társalapító-vezetője. Gusztos a politikai karriert cserélte le a “főállású civil” létre, 2002 és 2010 között az SZDSZ országgyűlési képviselője volt. “Nagy előnye volt annak, hogy fiatalon csináltam politikai karriert, hogy amikor a pártommal együtt megbuktam, még csak harmincöt éves voltam, ezért bátran belevághattam valami újba – mondja önironikusan. – Szerettem volna olyasmivel foglalkozni, ami »saját«, amit a nulláról építhetek fel, és lehetőséget ad arra, hogy olyan emberekkel dolgozzak együtt, akikkel igazán szeretnék. Ez lett a SUHANJ!, aminek annyira az »apukája« vagyok, hogy a nevét és a színeit is én találtam ki.” Hamar a fogyatékkal élő és ép embereket integráló közösséggé fejlődött A SUHANJ! Alapítvány neve elindulásától kezdve szorosan összekapcsolódott a futással és a fogyatékkal élő emberek tömegsportjának támogatásával. “Ma is ez a legfontosabb tevékenységünk, de az évek során más szolgáltatásokat is elindítottunk: a szervezetünkre jellemző módon organikusan, a hozzánk járó emberek igényeire reflektálva bővült a portfoliónk – magyarázza Gusztos Péter. – Az első versenyünkön négy mozgássérült fiatalt toltunk végig kerekesszékben egy nyolc-tízfős csapattal egy budapesti félmaratonon; de hamar híre ment a kezdeményezésnek: egyre többen kerestek meg minket azzal, hogy szívesen csatlakoznának hozzánk, tudunk-e handbike-ot szerezni nekik, hogy teljesíthessék a versenyt, vagy látássérültként szeretnék lefutni velünk a távokat. Az alapítványt 2010 nyarán jegyezte be a fővárosi bíróság közhasznú szervezetként, és két-három év alatt olyan közösséggé fejlődött, ami képes a fogyatékkal élő és az ép embereket a sporton keresztül integrálni, közelebb hozni egymáshoz. Nyugodtan mondhatom, hogy ebből a szempontból különlegesek vagyunk, Magyarországon a legtöbb hasonló szervezet specializálódik, egy-egy jól körülhatárolható csoport érdekeit képviseli. Nálunk a sport áthidalja ezeket a határokat: itt nem csak ép emberek találkoznak a fogyatékkal élőkkel, hanem a kerekesszékesek is a látássérültekkel és az autistákkal.” Fotó: SUHANJ! Alapítvány Gusztos hangsúlyozza: az alapítvány az első években kizárólag önkéntesekkel dolgozott. “Én is önkéntes voltam; szerencsés voltam, mert megengedhettem magamnak pár év »türelmi időt«: volt egy kis megtakarításom, a volt feleségem, Kovács Patrícia pedig, akivel együtt indítottuk az alapítványt, sikeres, keresett és sokat foglalkoztatott színésznő volt. Neki is köszönhető, hogy ebben a minden alapítvány életében különösen fontos kezdeti időszakban úgy tudtam dolgozni a SUHANJ! felfuttatásán, hogy nem kellett amiatt aggódnom, van-e fix havi fizetésem.” Komoly szakemberek segítik a munkájukat A SUHANJ! Alapítvány ma már közel kéttucat munkavállalóval – köztük irodai alkalmazottakkal, recepciósokkal, trénerekkel, gyógypedagógusokkal, gyógytestnevelőkkel – dolgozik. “Van, akit teljes állásban, van, akit félállásban, van, akit szerződéses alvállalkozóként foglalkoztatunk – mondja Gusztos. – Vannak köztük gyakorló pedagógusok is, akik az iskolai munkájuk mellett délutánonként, esténként, hétvégenként dolgoznak nálunk.” A SUHANJ! vezetője büszke arra, hogy az edzői csapatot egy sokszoros magyar bajnok, olimpikon gyalogló, Srp Miklós vezeti. “Miklós kiváló atlétaedző, aki, mielőtt hozzánk szerződött volna, nyolc évig dolgozott gyógypedagógusként tanulásban akadályozott, értelmi sérült gyerekekkel.” Mint mondja, a tevékenységükbe a futás mellett gyorsan beépült a másik két triatlonsport, az úszás és a kerékpározás is. “Az edzőtermet 2015-ben nyitottuk. Eleinte bérelt termekben tartottunk spinning-órákat látássérülteknek; adta magát az ötlet, hiszen ez egy olyan mozgásforma, amit időjárástól függetlenül egész évben lehet csinálni, nem kell hozzá tandemkerékpár, kísérő – ez egy csoportosan űzhető, integratív, komoly terápiás előnyökkel bíró sport.” Fotó: SUHANJ! Alapítvány Egy idő után úgy érezték, ideje saját termet nyitniuk, jó másfél éves keresgélés után találták meg azt a Tátra utcai helyiséget, ami ma is a bázisukként szolgál. “Mivel rászántuk az időt a keresgélésre, alaposan végiggondolhattuk, pontosan milyen helyiségre, körülményekre van szükségünk – mondja a SUHANJ! Vezetője. – Relatíve szerencsések voltunk: itt korábban egy bankfiók működött, amikor kibéreltük a termet, már megvolt a mozgássérült emelő és a rámpa – mondja. – De a belső tér átalakításával sokat dolgoztunk: öltözőket, mosdókat, zuhanyzókat kellett kialakítanunk, teljesen akadálymentessé kellett tennünk a termet.” Folyamatosan bővült a szolgáltatásaik köre Gusztos szerint az akadálymentesítésről a legtöbb embernek három dolog jut eszébe: kerekesszékkel is be lehet-e jutni az ajtón, van-e mozgássérült mosó és elegendő parkolóhely. “Pedig az akadálymentesítés ennél jóval összetettebb dolog. Fontos, hogy szabadon közlekedhetők legyenek a folyosók, hogy a megfelelő helyeken kapaszkodókat szereljünk fel, hogy az öltözőkben a falak mellett állítsuk fel a padokat, hogy ne rendezzük át random módon a tereket – sorolja. – Látod azt a kék csíkot a fal közepén? Elsőre dekorációs elemnek tűnhet, de valójában egy látássérült-vezető sáv.” A terem átépítésénél nem nagyon támaszkodhattak bel- vagy külföldi jógyakorlatokra. “Nem szívesen használom ezt a manapság divatos kommunikációs közhelyet – nálunk minden »az első«, »a legnagyobb«,»páratlan« –, de tény, hogy a SUHANJ! Fitnesshez hasonló edzőterem nem csak itthon, hanem külföldön is csak nagyon kevés van. Találtunk ugyan egy-két jógyakorlatot, de javarészt azért saját kútfőből, a mozgás- és látássérült tagjaink, az önkénteseink és a trénereink segítségével kellett kitalálnunk, hogy hogyan építsük át és rendezzük be a termet. Megint csak szerencsénk volt, mert találkoztunk egy olyan tehetséges designerekből, építészekből, belsőépítészekből, grafikusokból álló csapattal, akik hajlandók voltak arra, hogy mélyen beleássák magukat a témába, és mérnöki szintű megoldásokat adjanak a problémáinkra.” A trénercsapatot is okosan, számos különféle mozgásformában jártas szakemberek bevonásával építették fel. "Fontosnak tartottuk, hogy ha már edzőtermet nyitunk, ne csak spinningelni lehessen, hanem crossfittelni, kettlebellezni, crankingelni, TRX-ezni, pilatesezni is. Ma már gyerektornát és női alakformáló edzéseket is tartunk” –magyarázza Gusztos. Az ismertségnek vannak árnyoldalai is A SUHANJ! vezetője fontosnak tartja, hogy a velük edző, sportoló fogyatékkal élő embereket is bevonják az alapítvány munkájába. “A »suhancaink« teljes értékű önkéntesek vagy munkavállalók lehetnek nálunk, sokuk rendszeresen részt vesz a jótékonysági futóversenyeink, szemléletformáló programjaink, rendezvényeink szervezésében és lebonyolításában. Ez egy valóban befogadó, integratív közösség; ez filozófia ihlette az üzleti modellünket is: a SUHANJ! Fitnessben az épek teljes árat fizetnek, ezzel is hozzájárulva, hogy a fogyatékkal élők kedvezményesen, vagy ha diákok, ingyen sportolhassanak” – mondja. Fotó: SUHANJ! Alapítvány Gusztos Péter a kezdetektől fogva fontosnak tartotta, hogy az alapítványnak saját bevételtermelő tevékenységei is legyenek. “Eleinte merchandisinget árultunk a versenyeken, rendezvényeken, aztán jött az edzőterem. Sokat tanultunk a kezdeti évek kísérletezéséből, és ez a tapasztalat a mai napig jól jön, hiszen a miénk egy tőkeszegény »iparág«, fontos, hogy ne lőjük lábon magunkat: csak olyan üzleti vállalkozásokba fektessünk pénzt, tőkét, amelyek biztosan megtérülnek.” Vállalati támogatásokat, magánadományokat is kaptak. "A SUHANJ!-nak már az induláskor megvolt az a helyzeti előnye, hogy mivel nagyon konkrét elképzelésekkel, tudatossággal vágtunk bele ebbe a vállalkozásba, gyorsan ismert és népszerű brandet tudtunk építeni köré. A név, a logó, a szín mind-mind határozott üzenetet közvetít a közvélemény felé – különösen egy olyan lelkes és összetartó közegben, mint a futóversenyek világa. Az is sokat segített, hogy úttörő tevékenységet végeztünk: ilyen sok résztvevővel, ilyen szervezetten még senki nem vett részt a magyarországi mozgássérültek sportoltatásásban. Talán ez az oka annak is, hogy a tizennégy év alatt, amióta működünk, még egyetlen egyszer sem fordult elő, hogy nekünk kellett volna kilincselnünk a cégeknél – mindig ők döntöttek úgy, hogy támogatnak minket. És komoly támogatóink vannak: a Hewlett-Packardtól, a Magyar Telekomon át nagy bankokig számos top vállalat döntött úgy, hogy támogat minket.” Gusztos Péter szerint azt ismertségnek és népszerűségnek a fentiek dacára megvannak az árnyoldalai is. “Létezik egyfajta »sikercsapda«: sok potenciális támogató úgy látja, itt van egy szervezet, amely sikeresen, jól kitalált rendszer szerint, ügyes marketinggel működik, bizonyára nincs szükségük újabb pénzügyi segítségre. Tőlük hiába remélnénk támogatást – arról nem is beszélve, hogy vannak, akik szívesebben állnak új, friss induló kezdeményezések mellé, a mi szervezetünk pedig már közel másfél évtizede működik” – magyarázza. Fontos, hogy a civil szervezetek több lábon álljanak Gusztos Péter szerint azok a szervezetek, amelyek saját bevételtermelő képességgel rendelkeznek, rugalmasabban tudnak reagálni a változó piaci, jogszabályi környezethez és az olyan előre nem látható krízishelyzetekhez is, mint amilyen a 2019-ben kitört Covid járvány, az orosz-ukrán háború, vagy éppen az elmúlt évek rekordinflációja volt. “Ezek a mai napig éreztetik a hatásukat – mondja. – A terem remek példája annak, hogy a jó üzleti modell önmagában nem elég; már épp eljutottunk volna oda, hogy önfenntartó legyen, amikor beütött a krach: jött a Covid, a háború, az annak nyomán elszálló energiaárak és az infláció. Ezek együtt alapvetően átalakították a fogyasztói szokásokat; a miénknél jóval nagyobb, erősebb edzőtermek is küzdenek azzal, hogy hogyan csábítsák vissza a vendégeket. A megugró árak, a lakosság növekvő pénzügyi nehézségei miatt az edzőtermi bérlet sokak számára »luxuskiadássá« vált, kikerült a fogyasztói kosarukból, mert könnyebb lemondani róla, mint más termékekről – ráadásul a járvány ideje alatt arra is sokan rájöttek, hogy nem kell feltétlenül edzőterembe menniük, ha mozogni szeretnének.” Fotó: SUHANJ! Alapítvány Az elmúlt évek költség- és bevételszempontból is nehezek voltak az alapítvány számára. “Az a célunk, hogy újra önfenntartóvá tegyük a működésünket, ne keljen támogatásokból, adományokból kipótolni a kieső bevételeket – hangsúlyozza Gusztos. – Ez már csak azért is fontos, hogy növekedni tudjon a szervezet, hogy új, a jelenleginél is jobb szolgáltatásokat indítsuk, vidéki tagszervezeteket építhessünk fel.” A SUHANJ! Vezetője úgy látja, a stabil és hosszútávú működéshez az kell, hogy a civil szervezetek több lábon álljanak. “Az a legjobb, ha a szervezetek olyan »mixet« raknak össze, ami illeszkedik a működésükhöz, a saját bevételek mellett, a vállalati és magánadományozókra, pályázati forrásokra is épít. Ehhez persze jó PR- és kommunikációs tevékenység, átgondolt szervezetfejlesztés és kreatív hozzáállás kell. Meg egy jó fundraiser; mi is épp egy ilyenre vadászunk, sajnos nincs könnyű dologunk, mert kevés a szabad és megfizethető szakember a piacon.” Évente több száz fogyatékkal élő embert és családjaikat támogatják A SUHANJ! Fitness-ben 2016 augusztusi megnyitása óta közel 150 ezer vendégbelépést regisztráltak: szép eredmény – főleg akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a Covid és különféle kisebb-nagyobb felújítások miatt összesen közel másfél évig zárva tartottak. “Ez az adat jól jelzi az edzőterem társadalmi hatását. Még akkor is, ha tavaly közel a járvány előtti évben mértnek közel a felére esett vissza a látogatottságunk – hangsúlyozza Gusztos Péter. – A SUHANJ! Kölykök programunk keretében hetente nagyjából száz fogyatékkal élő – jellemzően értelmi sérült, tanulásban akadályozott, autista és látássérült – gyerek és fiatal felnőtt edzhet nálunk; az ingyenes program keretében EGYMI-s (az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények közé tartozó – a szerk.) iskolákkal, más sérült gyerekeket támogató alapítványokkal, családokkal dolgozunk együtt. A végtaghiányos gyerekeknek szervezett Úszás programunkkal hetente közel félszáz gyereket mozgatunk meg. A futóversenyeken is százas nagyságrendben vesznek részt a sportolóink és az önkénteseink. Összességében elmondhatom, hogy évente több száz fogyatékkal élő embert és a családjaikat támogatjuk a munkánkkal – mondja a SUHANJ! vezetője, hozzátéve: a járvány ideje alatt indított online önfejlesztő, önsegítő programjaik is sikeresek. “Ezekben coach-ok, pszichológusok segítik a sérült gyerekek szüleit.”

#Nonprofitoknak

A nonprofit szervezetek sokat tanulhatnak az influenszerektől

Egy friss tanulmány szerint a segítő szervezetek könnyebben elérhetik a fiatalokat, ha a közösségi médiában sikeres véleményvezérekhez hasonlóan kommunikálnak velük. Ezzel egy új, a környezeti és társadalmi problémák iránt különösen érzékeny réteget szólíthatnak meg, és hosszú távra biztosíthatják a működésükhöz szükséges forrásokat. Egy idén májusban megjelent tanulmány szerint a fiatalok többsége nem a nonprofitokon, hanem az influenszereken keresztül értesül a fontos környezeti és társadalmi ügyekről. Az Eden Stanley, a GOOD Agency és a Chartered Institute of Fundraising (CIoF) Tomorrow’s donor, today című jelentésében azt írja, a negyven alattiak, jelentős része szerint az influenszereknek legalább akkora vagy nagyobb szerepük van a pozitív változások elindításában, mint a jobbító szándékú szervezeteknek. A tanulmány mélyrehatóan vizsgálja, melyek azok a tényezők, amelyek adományozásra késztetik a potenciális donorokat. “Jó hír, hogy a változás mellett elkötelezett fiatal csoportok körében komoly látens támogatási hajlandóság van” – írják. Véleményük szerint ez a hajlandóság könnyen kamatoztatható, ha a nonprofit szervezetek “megértik a motivációikat, és pénzt, erőforrásokat invesztálnak abba, hogy megszólítsák őket – ott, azokon a felületeken vegyék fel velük a kapcsolatot, ahol megtalálhatók.” A védelmezőktől a csatlakozókig A jelentés öt donorcsoportot különböztet meg: A védelmezőket azok az ügyek szólítják meg, amelyek közvetlenül őket vagy valamely hozzájuk közel álló személyt – rokont, barátot – érintenek. A hívők olyan ügyekre áldoznak szívesen, amelyekről elhiszik, hogy sokak számára fontosak, és valódi változást indukálhatnak a hozzájárulásukkal. Az úttörők úgy tekintenek az adományozásra, mint olyan önkifejezési lehetőségre, amelynek révén hitet tehetnek az értékeik mellett és mások felé is közvetíthetik azokat. A válaszadók akkor adományoznak, ha úgy látják, egy, a szűkebb közösségüket érintő problémát, vészhelyzetet kell elhárítani. A csatlakozók pedig közösségi aktivitásként tekintenek az adományozásra, ami lehetővé teszi, hogy egy nekik kedves, szimpatikus közösséghez kapcsolódhassanak. A tanulmány szerint az, hogy az egyes adományozók mely kategóriába tartoznak, nagyban függ a koruktól: a “védelmezők” közel kétharmada az ötven év felettiek, a “csatlakozók” hetven százaléka pedig a 18-39 évesek közül kerül ki. A kor a nonprofitok megítélésében is szerepet játszik: a negyven év alatti fiatalok jóval kevésbé bíznak a civilektől származó információkban, mint az idősebbek. A szerzők szerint a kutatásból egyértelműen kiderül, hogy “csak akkor lehet igazán sikeres egy fundraising-kampány, ha képes személyes szinten megszólítani az adományozókat, és tudatni velük, mire fogják elkölteni a pénzüket”. A válaszadók 54 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csak akkor támogat egy ügyet, ha annak közvetlen hatása van rá vagy egy hozzátartozójára nézve; 43 százalékuk akkor, ha egyértelműen kiderül a számára, hogyan hasznosul a hozzájárulása; 34 százalékuk pedig akkor, ha “érzelmileg is megérinti” egy kampány. Fontos megérteni, mi motiválja az egyes célcsoportokat Claire Stanley, a CIoF kommunikációs igazgatója szerint “még soha nem volt ennyire fontos, hogy a megfelelő támogatókat célozzuk meg a megfelelő üzenetekkel”. Mint mondja, ez: a pontos és innovatív módszereket hasznosító targetálás az, ami az influerenszeket igazán sikeressé teszi. “Ha a fundraiserek fel tudják mérni, hogy az egyes célcsoportokat hogyan és milyen üzenetekkel kell megcélozniuk, új, az eddigieknél hatékonyabb módokon tudják a támogatásukat kérni – miközben őket is izgalmas élményekkel gazdagíthatják.” Joe Barrel, az Eden Stanley alapítója hozzáteszi: miközben a Covid-járvány után újra magára találó gazdaságnak köszönhetően a nonprofitok egyre több forrást tudnak bevonni, továbbra is komoly gondot okoz nekik, hogy a fiatal adományozókat megszólítsák. “Pedig az adataink azt mutatják, hogy a pandémia óta a fiatalok egyre fontosabbnak tartják, hogy közösen tegyenek a társadalmi figyelmet, összefogást követelő ügyekért. Ahhoz, hogy a nonprofit szervezetek élni tudjanak azzal a lehetőséggel, amit ez a felelősségvállalás kínál, és hosszú távon is biztosíthassák a működésükhöz szükséges forrásokat, meg kell érteniük, hogyan érhetik el őket.”

#Biodiverzitás #ESG #Környezeti ügyek #Környezetszennyezés #Sikersztorik #Vállalatoknak

A klímabarát településfejlesztéstől a teremtésvédelmen át az ESG-szabályozás várható változásaiig számos izgalmas témáról szó esik majd a zöld civil szervezetek országos találkozóján

A 33. Zöld Országos Találkozót május 24-26. között tartják Nagykovácsiban. A szervezők azt remélik, az izgalmas előadásokat, workshopokat, közösségi programokat felvonultató rendezvény tovább erősíti majd a civil szervezetek, a fogyasztók, a döntéshozók és a vállalatok közötti együttműködést. A Zöld Civil Együttműködés idén is megrendezi a hazai zöld szervezetek országos találkozóját. A 33. Zöld Országos Találkozót május 24-26. között tartják Nagykovácsiban, a Teleki-Tisza-kastélyban és az azt körülölelő impozáns parkban. A háromnapos rendezvényen szakmai előadásokkal, fejlesztő workshopokkal és közösségi programokkal várják az érdeklődőket. “Az a célunk, hogy egy olyan találkozót rendezzünk, ami nem csak »klasszikus«, régóta aktív szervezeteknek és támogatóiknak szól. Szeretnénk új társadalmi és civil csoportok felé is nyitni, köztük az egyházi közösségek felé is: ez az egyik oka annak, hogy az idei rendezvény egyik kiemelt témája a környezetvédelem lelki-spirituális megközelítéssel foglalkozó teremtésvédelem lesz” – mondja Merza Péter, az idei főszervező Humusz Szövetség alelnöke. A szervezők a vállalatokat is szeretnék megszólítani. “Hiszünk abban, hogy a »zöld fordulatot«, a környezetvédelmi szempontból fontos változásokat csak széles körű összefogással lehet megvalósítani. Ebben minden érdekelt szegmensnek fontos szerepe van: a civileknek épp úgy, mint a döntéshozóknak, a fogyasztóknak és a vállalatoknak is. Utóbbiakat régóta szeretnénk megszólítani: fontosnak tartjuk, hogy megvitassuk velük, hogyan látják a saját fenntarthatósággal és a környezet védelmével kapcsolatos szerepüket, milyen együttműködéseket köthetünk velük annak érdekében, hogy megóvhassuk azt a természeti közeget, amelyben élünk és dolgozunk. Erre jó apropót, lehetőséget kínál az ESG-szabályozás európai uniós felülvizsgálata, várható változásai” – húzta alá Merza. A kulcsszó: az összefogás A Humusz alelnöke hangsúlyozta: olyan programokat igyekeztek összeállítani, amelyek teret adnak a környezetvédelem ügyében érintett csoportok közötti párbeszédnek, egyeztetésnek. “Vállalati résztvevőink is lesznek, az ESG-vel foglalkozó kerekasztal-beszélgetésre többek között a Deme Ágnest, a KPMG Magyarország fenntarthatósági szolgáltatási ágának menedzserét, Barna Erikát, a MagNet Bank fenntarthatósági menedzserét és Lévai Gábort, a Green Business Academy (GBA) alapítóját is meghívtuk. A civileket Szilágyi Artúr, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője képviseli majd; a beszélgetést Litkai Gergely moderálja” – sorolta Merza Péter. A háromnapos program során számosfontos kérdésről szó esik majd: köztük a klímabarát településfejlesztésről, a víz- és klímavédelemről, a városi zöld megoldásokról, az oktatási jó gyakorlatokról és a gombanód szaporodó akkumulátorgyárakkal kapcsolatos problémákról. “Az előadások mellett izgalmas workshopok és közösségi programok is lesznek. "A szakmai és közösségi program összeállításakor az volt a célunk, hogy a zöld egyesületek, alapítványok szimpatizánsai mellett megszólítsuk az érdeklődő fiatalokat és a pedagógusokat is, akik kedvezményesen regisztrálhatnak a rendezvényre – mondta a Humusz alelnöke. – Nagyon örülnénk, ha Nagykovácsi és környékének lakói is ellátogathatnának hozzánk, őket a szombati Zöld Forgatag rendezvényeire is várjuk.” Mint mondja, a fenntartható jövőt csak közös együttműködéssel lehet megteremteni. “Ebben fontos szerepe van a civil szervezeteknek, a vállalatoknak és a magánembereknek is. Az idei találkozó üzenete épp ez: fogjunk össze és ápoljuk ezeket az együttműködéseket – ápoljuk »közös kertjeinket«, mert csak így fogunk tudni érdemben tenni az élhető környezetért.” Ha te is szívesen részt vennél a 33. Zöld Országos Találkozón, regisztrálj te is a Zöld Civil Együttműködés weboldalán.

#Nonprofitoknak #Társadalmi vállalkozás #Vállalatoknak

Beszélj úgy, hogy téged válasszanak!

Szijártó Adrienn, az Impact Training alapító-trénerének öt tippje a sikeres előadásokhoz. A téma nem elég: saját magadat is el kell adnod. Szeretnéd, hogy melléd álljanak, igen mondjanak neked. Szeretnéd, hogy emlékezzenek az üzenetedre. Mégis a körülötted lévő óriási információs zajban nem egyszerű kitűnni. Nap mint nap újabb és újabb konferenciák vannak, ahol előadunk, a munkahelyünkön egyik meetingről a másikra rohanunk, és a social media felületeken is posztolunk, sztorizunk, videózunk. Mi segíthet, hogy a te üzeneted legyen az, ami a közönségeddel marad? Íme öt tipp arról, hogyan beszélj úgy, hogy téged válasszanak, ls kapcsolódjanak hozzád: Kiről szól az előadásod? Az előadás nem rólad szól. Nem a poziciódról, nem a tudásodról, nem arról, hány meggyőző számot rejtettél el a slide-okon. Keretezd át az előadást, megbeszélést a fejedben – még mielőtt nekiállnál a prezentációnak. Gondolkodj a közönséged fejével, és lásd meg, nekik mire van szükségük. Tudod, hogy sietni fognak? Légy tömör. Sosem találkoztak még egymással? Csempéssz némi humort, érzelmet az előadásodba, hogy oldd a feszültséget. Kreatívoknak adsz elő? Nagyon figyelj arra, hogy vizuálisan is megkapó slide-okat készíts. És ami a legfontosabb, kérdezd meg magadtól: miért fontos itt és most a témám a többiek számára? Mit ad nekik? Legyél pillanatragasztó Ha felidézed az egyik kedvenc előadásodat, mire emlékszel belőle? Nekem az egyik kedvencem Jamie Oliver Ted Prize beszéde. Tudod mit csinált? Kiöntött egy egész talicska kockacukrot a színpadon. De nem kell ilyen messze menni, hazai céges környezetben, egyszer egy előadó a saját focis példáján keresztül vitt közelebb a belső motiváció megértéséhez. Pedig nem szeretem a focit. Mégis annyira egyszerű, annyira emberi volt a története, hogy rögtön megérintett. Azok az előadások tudnak igazán emlékezetesek lenni, amelyeknek van egy olyan eleme, ami úgy működik, mint a pillanatragasztó. Azonnal a közönséged emlékezetébe ragasztja az adott pillanatot/gondolatot, és ami még fontosabb: az üzenetedet is. Találj egy személyes történetet, egy példát, egy kelléket vagy épp egy mottót. Fontos, hogy mindenkihez és minden helyzethez más és más típusú star moment illik. Legyen egy sajátod. A sürgetés hatalma Kelts a hallgatóságodban olyan érzést, hogy ebből egyszerűen nem maradhatnak ki. Mutasd meg nekik, hogy amiről beszélsz, az a "most"-ban fontos, most kell tenni valamit, most van rájuk szükséged, most kell a változás. Miért most kell tennünk a környezetünkért, miért most mondjon igent a főnököd a projektre, miért most kezdjen el veled együtt dolgozni az ügyfél, miért most vegye meg a terméked? Ez a technika segít abban, hogy megnyerd őket magadnak. Ugyanakkor ez vékony jég: figyelj arra, hogy ne csak azt hallják ki az előadásból, sietteted őket, nehogy elveszítsék a lelkesedésüket. Először koncentrálj arra, hogy megmutasd nekik, hová tartotok, és miért érdemes együtt útra kelni. Szegezd a székébe – rögtön! Te is tapasztaltad már, hogy az előadók köszönéssel, magyarázkodással vagy épp a klasszikus “arról szeretnék majd beszélni….” megoldással indítanak? Megbeszéléseken is gyakori élmény ez. Pedig a legtöbbször felesleges, zajteremtő, elveszi az izgalmas kezdés lehetőségét. Éppen ezért tegyél egy gesztust a hallgatóságod felé: kösd le a figyelmüket az első pillanattól kezdve. Ehhez csak egy ütős kezdésre lesz szükséged. Írd meg a beköszönő szövegedet. Indíthatsz egy saját sztorival, egy érdekes adattal, amivel felkelted az érdeklődést; egy izgalmas, inkluzív kérdéssel a közönséget is megmozgathatod. Motiválj az energiáddal! Akármilyen érdekes és izgalmas is a mondanivalód, nem lesz átütő, ha hangerőben, dinamikában és testbeszédben azt üzened, magad sem hiszed el, hogy erről te itt és most beszélhetsz. Az üzenetben rejlő erőt és energiát át kell adnod a hallgatóságnak. Ahhoz szeretünk kapcsolódni, akinek jó a kisugárzása, lelkesen és hitelesen beszél. Hogyan tudod továbbadni ezt az energiát? Van, akinek arra van szüksége, hogy rengetegszer elpróbálja az előadást, mire a megtanult mondatok a sajátjai lesznek, és az egész olyan hatást kelt, mintha spontán mesélne. Van, akinek az segít, ha fokozatosan jut el a nagyobb közönséghez. Van, akinél beszédtechnikai trükkökhöz folyamodunk. Ilyenkor lehet azt látni, hogy az előadók a próbákon parafadugóval a szájukban járkálnak, vagy furcsa “tánclépéseket” gyakorolnak. Van, akinek az segít, hogy felidézi újra és újra miért is fontos számára a témája, és hogyan tud ezzel másokon segíteni. Próbáld ki te is. Idézd fel újra, miért fontos számodra a témád. Mit szerettél meg benne? Miért hiszel benne? Meríts ebből az energiából és add ezt tovább. Ha további tippek is érdekelnek, iratkozz fel hétnapos e-mail-minikurzusunkra. Az ingyenes program során végigviszlek azokon a legfontosabb pontokon, amik garantálják, hogy olyan előadást tarthass, amit élmény lesz hallgatni, amihez aktívan kapcsolódnak a hallgatóid és továbbviszik a hírét.Hét napon keresztül minden nap egy levélben kapsz hasznos gyakorlati tanácsokat, hogy a következő előadásod profi legyen. A CIVILEKNEK IS SEGÍTÜNK“Egy jó ügyhöz jó üzenet kell!” - Van egy hagyományunk: Amikor elindul egy kiscsoportos előadástechnika képzésünk egy helyet mindig ingyenesen egy civil szervezetnek ajánlunk fel. A májusi Impact Lab, Legyél magabiztos és kreatív előadó képzésre van még egy szabad helyünk. Nézd meg a programot és csapj le a lehetőségre! Jelentkezz és írj az adrienn.szijarto@impact-training.hu címre!

#Nonprofitoknak #Vállalatoknak

”A pro bono munkának mérhető társadalmi hatása van” – Interjú Lévai Gáborral, a Scale Impact társalapítójával

A szakember szerint ma már az üzleti vállalkozások is egyre inkább felismerik, milyen hasznos lehet a számukra a munkatársaik által vállalt tudásalapú önkéntes munka. A Scale Impactet idén márciusban választotta tagjai közé a nemzetközi pro bono szolgáltatókat és szakmai szervezeteket tömörítő Global Pro Bono Network. A Scale Impact idén márciusban jelentette be, hogy – úgy is, mint az első magyar B Corp minősítést szerzett vállalat – csatlakozott a nemzetközi pro bono szolgáltatókat és szakmai szervezeteket tömörítő Global Pro Bono Network-höz. A harminckét ország 56 forprofit és nonprofit szervezetét összekapcsoló hálózatot 2013-ban hozta létre az üzleti, politikai és tudományos világ kiemelkedő szereplőinek részvételével alapított BMW Foundation Herbert Quandt akcióplatform és a Taproot Foundation, célja, hogy világszerte népszerűsítse a pro bono programokat, és segítséget nyújtson tagjainak abban, hogy erős, az önkéntes szakmai munkára épülő networköket hozzanak létre a saját régiójukban. “A Scale Impact egy igazi »catalyst mentor« cég: amellett, hogy igyekszünk támogatni a nonprofit és forprofit szervezeteket az egymásra találásban, és a kölcsönösen hasznos, előnyös megállapodások kötésében, katalizálni is szeretnénk ezeket a folyamatokat – mondja Lévai Gábor, a Scale Impact társalapítója. – Ezért is fontos számunkra az innováció: hogy folyamatosan fejlesszük a módszereinket, gazdagítsuk az ismereteinket, olyan naprakész készségekre és tudásra tegyünk szert, ami a magyar piacon ma még nehezen hozzáférhető. Ezért is tarjuk fontosnak, hogy erősítsük a nemzetközi beágyazottságunkat: ezért csatlakoztunk a globális B Corp-közösséghez, a hatásméréssel foglalkozó szervezeteket összefogó Social Value International-hez, és ezért örülünk annak is, hogy a Global Pro Bono Network a tagjai közé választott minket.” Több puszta jótékonykodásnál Lévai hangsúlyozza: az önként, térítésmentesen, vagy a szokásosnál kedvezőbb áron vállalt munka ma már jóval többet jelent egyszerű “jótékonykodásnál.” “A »pro bono publico«, azaz a »közjóért végzett munka« komoly történelmi hagyományokra tekint vissza, egyes források szerint ügyvédként John Adams, az Egyesült Államok későbbi második elnöke is ingyen védte a bostoni teadélután nyomán kitört vérengzések miatt megvádolt angol katonákat – fejtegeti a szakember. – A kifejezést eredetileg a jogi szakmában használták, de ma már a kommunikációs cégek, a stratégiai tervezéssel, pénzügyi tervezéssel, HR-rel és szervezetfejlesztéssel, digitalizációval, informatikai fejlesztéssel, webdesign-nal és általában bármilyen szakértői tevékenységgel foglalkozó vállalatok munkatársai is gyakorta vesznek részt ilyen tudásalapú önkéntes projektekben.” Ez a fajta önkéntesség a Scale Impact munkájának is fontos eleme. “Ezért is hasznos a számunkra, hogy egy olyan nagy, rengeteg tudást, új ötletet, jógyakorlatot kínáló szakmai szervezethez csatlakozhattunk, mint a Global Pro Bono Network". Lévai úgy érzi, cége maga is komolyan hozzájárulhat a network munkájához. “Abból a szempontból mindenképpen unikálisak vagyunk, hogy mi nem csak pro bono szolgáltatással foglalkozunk; két-három éven keresztül nyomon követjük az általunk támogatott nonprofitok munkáját, értjük és átlátjuk az igényeiket és a működésüket, és így egy komplex fejlesztési programba integrálva tudjuk felhasználni a pro bono lehetőségeket.” A hackatonokól a nagy tanácsadó cégek programjain át a hosszútávú együttműködésekig Lévai szerint a jól működő pro bono együttműködések többsége néhány óra, esetleg néhány nap alatt lezárható projekt. “Amerikában több olyan csapat is van, akik ilyen gyorsan lebonyolítható, tudásalapú önkéntes projektek szervezésével és menedzselésével foglalkoznak – fejtegeti. – A Catchafire-nél »ticketeket«, sztenderd feladatleírásokat gyártanak, felmérik, milyen feltételeknek kell megfelelnie egy-egy szervezetnek ahhoz, hogy gond nélkül befogadhassák, implementálhassák a fejlesztéseket, milyen adatokat kell összegyűjteniük, milyen specifikációkat kell összeállítaniuk a pro bono projekt előkészítése során. Így könnyen-gyorsan levezényelhetnek egy-egy kevésbé időigényes fejlesztési feladatot, mint amilyen egy weboldal leprogramozása, vagy egy közösségi média-kampány megtervezése.” A szakember kiemeli: Magyarország sajnos túl kis piac ahhoz, hogy az ehhez hasonló platform jellegű szolgáltatások igazán életképesek legyenek. “Nálunk inkább a cégek, szervezetek – például a Global Pro Bono Network másik hazai tagja, az Önkéntes Központ Alapítvány – által rendezett egy-két napos maratonok működnek: összejön néhány üzletember, nonprofit szakember, iparági szakértő, és egy egy-kétnapos program keretében együtt megoldást keresünk egy adott, jól körülhatárolható problémára. Emellett vannak még a nagy tanácsadó és auditor cégek által indított pro bono programok, és az olyan hosszú távú együttműködések, mint az egyik saját ügyfelünk, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkatársainak önkéntes vállalása, amelynek keretében jogi szaktanácsadással segítik a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkáját.” A pro bono projektek üzleti hasznot is hajthatnak A Scale Impact vezetője szerint fontos aláhúzni, hogy a pro bono munka nem csak a támogatott, hanem a támogatást nyújtó szervezetek számára is hasznos lehet. "Lehetőséget teremt például a termékfejlesztésre, arra, hogy új, bevezetés előtt álló megoldásokat próbáljanak ki. De arra is, hogy egy kis színt, változatosságot, jó érzést csempésszenek a munkatársaik életébe, akik így rövid időre kiszakadhatnak megszokott munkabeosztásukból, hogy a társadalom számára is hasznos, értékes, fontos ügyek előmozdítása érdekében használhassák a tudásukat. A pro bono programok erősítik a cégen belüli alkalmazkodó képességet is, hiszen lehetővé teszik, hogy a munkavállalók más, számukra ismeretlen kulturális közegeket is megismerhessenek, és az övéktől eltérő élethelyzetben lévő emberekkel találkozhassanak.” A pro bono projektek konkrét üzleti hasznot is hajthatnak. “Nem ritka, hogy egy kommunikációs ügynökség ilyen önkéntes, ingyen vállalt projekttel pályázik egy szakmai díjra; és ha jó helyezést érnek el, az komolyan megtámogathatja a reputációjukat, ügyfélszerzési tevékenységüket.” Profi fejvadászok segítségével toborozzák a tanácsadó testületek tagjait Lévai kiemeli: a pro bono munkának mérhető társadalmi hatása van. “Ez tulajdonképpen egy piramisalakú rendszer, aminek a talpa a fizikai önkéntesség, a csúcsa pedig az irányító testületi tagság – magyarázza, hozzátéve, a társadalmi hatás szempontjából minden szintnek elengedhetetlenül fontos szerepe van. – Nem szabad lebecsülni a kerítésfestést, az adományok gyűjtését, az ételosztások szervezését sem, hiszen ez a talapzata az »önkéntes piramisnak«, és a lelkes, segíteni vágyó emberek nélkül darabjaira hullana az egész építmény." A Scale Impact társalapítója szerint Magyarországon is egyre több cég, vállalat vezetői ismerik fel, milyen komoly értéket képvisel, ha helyet kapnak egy környezetileg vagy társadalmilag hasznos munkát végző nonprofit szervezet tanácsadó testületében. “A pro bono munka csúcsa a board-tagság, hiszen lehetőséget biztosít arra, hogy az, aki bekerül egy ilyen testületbe, elkötelezett vezetőként aktívan bekapcsolódhasson egy nonprofit szervezet irányításába, hálózatépítésébe – magyarázza. – Nem véletlen, hogy a tengerentúlon több olyan cég is van, amelyek – mint például a Cause Strategy Partners – afféle »specializált munkaerő-közvetítőként« a nonprofitok tanácsadó testületeibe rekrurtálnak tagokat. Mi is elindítottunk egy hasonló projektet itthon: a Board Academy Program keretében egy profi fejvadász cég segítségével igyekszünk befolyásos szakemberekből, cégvezetőkből, üzletemberekből álló tanácsadó testületeket építeni az olyan kiemelten hasznos munkát végző szervezetek számára, mint az Igazgyöngy vagy a Szimbiózis Alapítvány.”

#Leszakadó régiók #Nonprofitoknak #Társadalmi diverzitás #Társadalmi ügyek #Társadalmi vállalkozás

”Jó látni, mekkora örömöt szerzünk ezeknek az embereknek” – Az Adománytaxi olaszliszkai adományútján jártunk

Az Adománytaxi évek óta szervezi a különböző hátterű emberek megismerkedését támogató vidéki útjait. Az egésznapos programok során közösségi piacot, gyerekfoglalkozásokat, családlátogatásokat rendeznek, céljuk, hogy a szociális ellátás, a közösségépítés és a társadalmi érzékenyítés elemeit ötvözve tegyenek egy szolidárisabb, fenntarthatóbb társadalomért. A múlt héten Olaszliszkára látogattak, ahova mi is elkísértük őket. Az olaszliszkai városháza kultúrterme zsúfolásig tele, jó száz-százötven helyi lakos válogat a hosszú asztalokon felhalmozott ruhák, játékok, ágyneműk, használati tárgyak között. Férfiak, nők, az anyjuk karjába, szoknyájába kapaszkodó gyerekek nyüzsögnek a teremben; ölszám hordják a megvásárolni kívánt portékát a “kasszához”: a kijárat mellett felállított asztalok mögött az Adománytaxi Alapítvány önkéntesei kétségbeesett igyekezettel próbálják tartani az iramot a lelkes vevőkkel. “Megszoktuk már, hogy mindenhol sok a kuncsaft, de megmondom őszintén, ekkora rohamra nem készültünk fel. Sem testben, sem lélekben” – mondja homlokát törölgetve Fenyő Péter csapatvezető, a szervezet önkéntese. Pedig van gyakorlata az ilyen közösségi piacok szervezésében, társaival együtt már számos hasonló jótékonysági akcióban vett részt. Fenyő Péter, az Adománytaxi önkéntese (Fotó Hello Nonprofit) Az alapítvány vidéki útjai során hátrányos helyzetű településeket keres fel, hogy segítő szándékú felajánlóktól származó, javarészt használt, de azért még használható, jó minőségű, olcsón megvásárolható termékeket vigyen az ott élőknek. Most is egész teherautóra való árut fuvaroztak a Bodrog folyó partján fekvő községbe. “Ezek a vásárok mindig eseményszámba mennek. Nem csoda, az ilyen kis településeken nincs se pláza, se nagyobb bolt, ráadásul sokan azt sem engedhetik meg maguknak, hogy felutazzanak Miskolcra vásárolni" – mondja Kiss Judit, aki Fenyőhöz hasonlóan rutinos önkéntes. Kiss hangsúlyozza: nem ajándékba adják, hanem jelképes áron, 50-100-200 forintért értékesítik az összegyűjtött adományokat. “Ezeknek az embereknek fontos, hogy ne azt érezzék, alamizsnát hozunk – hangsúlyozza. – Boldogok, hogy ők is »fogyasztók lehetnek«, jó látni, mekkora örömöt szerzünk nekik.” Sokan vásároltak (Fotó: Hello Nonprofit) Elkél a támogatás Az eladásokból befolyó pénzzel helyi partnereiket – jobbára civil szervezeteket, érdekvédelmi tömörüléseket – támogatják, akik fejlesztésekbe, programokba forgatják a bevételt. Most például gyereknapot szerveznek – ezt szavazta meg a közösség. “Liszkán sok a gyerek. A kicsik nagyon fognak örülni a felhajtásnak, így már megengedhetjük magunknak, hogy édességet osszunk, ugrálóvárat béreljünk, szórakoztató programot szervezzünk nekik. Talán még cukorágyúra is futja majd” – mondja mosolyogva Orsós Péter, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat vezetője. "Talán még cukorágyúra is futja" – Orsós Péter, a helyi roma önkormányzat vezetője (Fotó: Hello Nonprofit) Az Adománytaxi évek óta szervez ehhez hasonló adományutakat. Céljuk, hogy lehetőséget nyújtsanak a különböző hátterű embereknek a találkozásra. “Ilyenkor nem csak közösségi piacot szervezünk, hanem gyerekfoglalkozásokat is tartunk, családokat látogatunk, és arra is lehetőségünk van, hogy személyesen elbeszélgessünk a partnereinkkel” – sorolja Fenyő. Itt, Olaszliszkán különös jelentősége van a segítő szervezetek munkájának: a cirka ezerötszáz lakosú község lakóinak jó hetven százaléka roma, ráadásul sokuk munkanélküli. “Főleg idénymunka jut, ráadásul a Szögi-gyilkosság óta (2006-ban Szögi Lajos tiszavasvári tanárt egy félreértés miatt olyan súlyosan megvert egy csapat romának mondott helybéli, hogy a férfi belehalt a sérüléseibe – a szerk.) rossz híre van a helyi cigányságnak, sokan panaszkodnak, hogy hiába próbálnak elhelyezkedni, ha meghallják, hol élnek, nem tartanak rájuk igényt” – mondja Orsós Péter. Sok a gyerek (Fotó: Hello Nonprofit) Beteg gyerekekkel, segítség nélkül A családlátogatások évek óta fontos részét képezik az Adománytaxi vidéki útjainak, mi is ellátogattunk két sokgyerekes, rendkívül rossz körülmények között élő helyi családhoz. “Nehéz sorsú famíliák ezek, az egyikben két beteg gyereket nevelnek, a másikban nyolcan szoronganak egy alig harminc négyzetméteres, roskatag kis házban” – magyarázza Orsós. Mint mondja, a községben “sokan élnek súlyos szegénységben”; a helyzetet tovább rontja, hogy az alkohol mellett az olcsó szintetikus drogokat is egyre többen használják. Az önkormányzattól nem kapnak segítséget (Fotó: Hello Nonprofit) Az általunk meglátogatott családok láthatóan valóban nehéz körülmények között élnek. Olaszliszkán sok a romos, düledező ház, a szegénység mellett a pár évvel ezelőtti “nagy árvíz” is komoly pusztítást végzett. Első vendéglátóink otthona sem kivétel: az apró, egyszobás lakást ugyan megpróbálták a magunk módján kicsinosítani, de pénz, források híján nem sok sikerrel, a falakról szinte folyik a nélkülözés. “Nem könnyű így. A nagyobbik lányom beteg, már betegen született, mindkét szemére vak, egyfolytában rohamai vannak, és komoly tanulási nehézségekkel küzd" – mutat a szoba végében felállított ágyon kucorgó, láthatóan ijedt gyerekre az édesanya. Mint mondja, az önkormányzattól nemigen kapnak segítséget. “Szerettem volna kijárni, hogy felvihessem a falubusszal Miskolcra, a kórházba, de kerek perec megtagadta a polgármester úr. Azt mondta, az nem ilyesmire van; hát mégis mire, ha nem arra, hogy kontrollra vihessem a beteg gyerekemet?” Ennek ellenére keményen tartja magát. “Nem könnyű sors ez, de amit tudunk megteszünk.” Elunta a cicaharcot (Fotó: Hello Nonprofit) A másik család is nehezen él. A kis ház előtt szemtelen macska incselkedik egy kajla fülű, drapp-fehér kiskutyával, a blöki hamar elunja a cicaharcot, és inkább hozzánk szalad egy kis simogatásért. Rendezett külsejű, fiatal családanya fogad minket a kertkapuban. “Jöjjenek be, üljenek le, megkínálhatom magukat egy kapucsínóval?” – invitál kedvesen. A hajlék szűkös, az asszony azt mondja, nyolcan laknak harminc négyzetméteren. “Nagy a család – nevet. – A férjem most nincs itthon, a Balatonnál van hetes munkában; a fiaim is hiányoznak: egyikük hegesztőnek tanul, a másikuk panzióüzemeltetésből képezi magát. De úgy is kell, mindig mondjuk nekik, hogy az iskola fontos, »Nem nekem tanulsz, hanem magadnak!«” Adománytaxi: az adományozás inkább eszköz, mint célAz Adománytaxi megszületését a 2015-ös menekültválság inspirálta. “A segítő tömeg tenni akarása megindító és egyben inspiráló volt. Láthatóvá vált, hogy milyen sokan, sokféleképpen szeretnének és tudnak segíteni, ahogy az is, ha adományozásról van szó, hihetetlen lehetőségeket rejt a főváros” – írják az alapítvány honlapján. A szervezet még abban az évben elkezdte az adománygyűjtés és a vidéki utak szervezését, miközben a társadalmi érzékenyítésre és a közösségépítésre is egyre nagyobb hangsúlyt fektettek. 2017 óta működnek bejegyzett civil szervezetként, ma már számos programjuk, köztük az Adományút mellett a TAXITURI jótékonysági Second hand vállalkozás is fut. A szervezet tevékenysége a szociális ellátás, a közösségépítés és a társadalmi érzékenyítés előnyeire építkezik. “Missziónk eléréséhez az adományozás inkább eszköz, mint cél” – hangsúlyozzák.

#Jógyakorlatok #Nonprofitoknak #Sikersztorik #Társadalmi diverzitás

”A jogi képviselet azoknak is jár, akik nem tudnak ügyvédet fogadni” – Interjú dr. Kalota Ágnessel, az Utcajogász alapítójával

A rászoruló embereknek ingyenes jogsegélyszolgálatot nyújtó Utcajogász alapítója szerint az állam elengedte a rászorulók kezét. Különösen igaz ez a lakhatási problémákkal küzdőkre, akik komolyan vehető szociális bérlakásprogramot, valódi támogatás híján könnyen lehetetlen helyzetbe kerülhetnek. Cikksorozatunkban a hajléktalansággal és a lakhatási szegénységgel kapcsolatos problémákkal foglalkozunk. Az Utcajogász Egyesület 2010 óta nyújt ingyenes, küszöb nélküli jogsegélyszolgálatot a rászorulóknak. Az induláskor még az A Város Mindenkié (AVM) jogi munkacsoportja voltak, de ma már önálló szervezetként működnek. “Ahogy egyre több önkéntes csatlakozott hozzánk, apránként »leváltunk« az AVM-ről, de azért ma is van közöttünk együttműködés – mondja dr. Kalota Ágnes ügyvéd, az egyesület egyik alapítója. – A fő tevékenységünk a jogi tanácsadás: péntekenként délután három és öt óra között személyes ügyfélfogadást tartunk a budapesti Blaha Lujza téren, de telefonos ügyfélszolgálatunk is van, és az e-mailes megkeresésekre is igyekszünk gyorsan, hatékonyan válaszolni.” Az Utcajogász elsősorban hajléktalan és lakhatási szegénységben élő embereknek igyekszik segíteni. “Vannak közöttünk ügyvédek, jogtanácsosok, ügyvédjelöltek, doktoranduszok és joghallgatók is. De egy dologban feltétel nélkül egyetértünk: a jogi képviselet azoknak is jár, akik egzisztenciális problémáik miatt nem tudnak ügyvédet fogadni” – hangsúlyozza Kalota Ágnes, hozzátéve: társaival együtt egy olyan jövőt szeretne, amelyben érvényesül a szociális biztonsághoz való jog, mindenki esélyt kap a méltó lakhatásra, és senkit nem érhet hátrány azért, mert szegény. Precedensértékű ügyeket visznek Az Utcajogász az ingyenes jogi tanácsadás mellett konkrét ügyeket is vállal. “A lakhatással, hajléktalansággal és az ellátórendszerrel kapcsolatos rendszerszintű problémákkal is foglalkozunk. Beadványokat írunk, stratégiai pereket indítunk, próbáljuk jogi eszközökkel jobbá tenni a rendszert” – sorolja a jogász. Mint mondja, annak ellenére, hogy társaival együtt pro bono dolgoznak, nagyon szigorúan szűrik a hozzájuk jelentkező jogászokat. – Csak hozzáértő, elkötelezett munkatársakkal dolgozunk. Olyanokkal, akiknek megvan az elszántsága és a munkabírása ahhoz, hogy a megfelelő színvonalon végezzék ezt az embert próbáló, és igen sok munkaórát felemésztő tevékenységet.” Blaha Lujza téri ügyfélfogadáson hajléktalanságot, lakhatási nehézséget megtapasztalt segítők is jelen vannak. “Fontosnak tartjuk, hogy az érintettek is részt vegyenek a munkánkban. Ők sok olyan problémát meg tudnak oldani, amihez mi nem lennénk elegek: segítenek az ügyfelek menedzselésében a személyes tanácsadásunkon, figyelik, hogy melyik ügyfél a következő a sorban, és ők segítenek azoknak is, akik nem jogi tanácsért fordulnak hozzánk, hanem például arra kíváncsiak, hogy van-e ételosztás a környéken vagy melyik hajléktalanszállón találnak még szabad férőhelyet" – magyarázza Kalota. Mint mondja, igyekeznek minden hozzájuk fordulónak segíteni, de sajnos idő és erőforrás híján jellemzően csak olyan peres ügyeket tudnak elvállalni, amelyeknek rendszerszintű, stratégiai jelentősége lehet. “A legfontosabb, hogy olyan témákat, rendszerhibákat vessünk fel és állítsunk a figyelem középpontjába, amelyek alapvetően befolyásolják a nincstelen, hajléktalan emberek mindennapjait. Precedensértékű ügyekkel foglalkozunk.” Több, mint jogsegélyszolgálat Kalota azt mondja, ugyan a hazai igazságszolgáltatási rendszerben az angolszász országokkal ellentétben nincs “precedensjog”, de azért fontos, a gyakorlati jogalkalmazásra is hatást gyakoroló változásokat lehet elérni egy-egy megnyert perrel. „Nálunk is figyelembe veszik a korábbi ítéleteket, a sikerrel végigvitt ügyek stabil hivatkozási alapot jelenthetnek az ügyvédek számára. Több olyan megnyert perünk is van, ami ebben az értelemben »precedenst« teremtett: az egyiknél egy indokolatlan bilincselés, a másiknál pedig egy elmaradt szociális juttatás miatt mentünk bíróságra. Utóbbi, amelyből végül személyiségi jogi per lett, különösen nagy sikert jelentett, hiszen Magyarországon nekünk sikerült először elérnünk, hogy a bíróság mondja ki: van az a szintje a szegénységnek, ami már az emberi méltósághoz való jogot sérti” – érvel. Mint mondja, minden jel arra mutat, hogy az elmúlt évek válsághelyzetei – mint a Covid-járvány vagy az elmúlt években súlyossá váló infláció – komoly szociális válságot indukált az országban. “A tavaly évben közel kétszer annyi lakhatással kapcsolatos üggyel kellett foglalkoznunk, mint egy évvel korábban. Nagyon sok a végrehajtás; országosan évente közel háromezer család veszíti el a lakását” – hangsúlyozza. Az Utcajogász az ingyenes jogi tanácsadás és a precedensértékű ügyek képviselete mellett képzésekkel és adatszolgáltatással is igyekszik segíteni a lakhatási problémákkal küzdőket. “Évek óta minden hónapban összegyűjük és elérhetővé tesszük a fővárosi lakáspályázatokat; de korábban a szabálysértési joggal kapcsolatos órát is tartottunk joghallgatók számára, és az adósságkezelés, valamint a lakhatás témakörében rendeztünk tréninget több kerület, önkormányzat munkatársainak” – részletezi. Jogvédő szervezetek az igazságos lakhatásért Az Utcajogász legfontosabb célja a lakhatás és a szociális jogok igazságos és kielégítő szabályozásának elérése, a valós jogegyenlőség megteremtése, a hajléktalanság és a szegénység kriminalizácójának felszámolása, és az állampolgárok jogi ismereteinek, tájékozottságának erősítése, bővítése. A szervezet nemrég az Autonómia Alapítvánnyal, az Utcáról Lakásba! Egyesülettel, a Habitat for Humanity Magyarországgal, a Periféria Központtal és a Városkutatás Kft-vel közösen egy “Önkormányzati Lakhatási Minimumot” is megfogalmazott: a lakáspolitikai intézkedésekből összeállított javaslatcsomag célja, hogy felhívja a közelgő önkormányzati választásokon induló pártok és jelöltek figyelmét arra a több millió magyart érintő problémára, milyen fontos lenne a lakhatás egyenlőbbé és megfizethetőbbé tétele, a lakásminőség javítása, az energiaszegénység felszámolása, a hajléktalanság enyhítése, a sérülékeny csoportok lakhatásának támogatása és a lakáskiadási szektor hatékony szabályozása. A fenti szervezeteket összefogó Lakhatási Koalíció huszonegy pontban foglalta össze az általa javasolt szabályozási, működési és beruházási javaslatokat. Az érdekvédelmi tömörülés egyebek mellett a közérthető, átlátható és ügyfélbarát lakáspolitikai szabályok meghozatalát, a fogyatékossággal élő emberek életét megkönnyítő, célzott lakhatási programok elindítását, a roma lakhatási szegénység és a lakhatási szegregáció felszámolását, valamint a hajléktalanság megelőzését célzó közös erőfeszítést szorgalmazza. A Lakhatási Koalíció szerint fontos lenne, hogy azt önkormányzatok helyezzék hatályon kívül a hajléktalanság büntethetőségével kapcsolatos helyi jogszabályokat, és a hosszú távú lakáskiadást támogassák a rövid távú szálláshelykiadással (pl.: az AirBnB-ztetésssel) szemben. A civil szervezetek emellett a megfizethető árú bérlakásállomány gyors bővítését és a nonprofit bérlakásszektor szabályozási környezetének felülvizsgálatát is kezdeményezik; azt javasolják, hogy az önkormányzatok helyi szolgáltatásokkal tegyék átláthatóbbá és biztonságosabbá a magánbérleti szektort. Cikksorozatunk következő részében az A Város Mindenkié (AVM) munkáját mutatjuk be.

Coach4Good kezdeményezés

A Coach4Good kezdeményezés azért jött létre, hogy a társadalmi szinten meghatározó tevékenységet végző vezetők számára anyagi hátterüktől függetlenül magas szakmai színvonalú coaching szolgáltatást tegyen elérhetővé. A coaching folyamat egy minőségi dialógus a coach és ügyfele között, amelynek célja, hogy az ügyfél vezetőként a legtöbbet hozhassa ki magából. Vezetők alatt itt értünk mindenkit, aki ügyeket vagy embereket képvisel: pedagógusokat, edzőket, orvosokat, nonprofit vagy civil szervezetek vezetőit, illetve a közszférában dolgozókat. Szeretnénk, ha a Coach4Good kezdeményezés eredményeképpen Magyarországon minél több szektorban jelen lenne a coaching, mint a vezetői hatékonyság és “jólét” növelésének eszköze. Büszkék vagyunk arra, hogy létrehoztunk egy közösségi teret, ahol tapasztalt coachok találkozhatnak olyan társadalmilag hasznos célokért dolgozó vezetőkkel, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy coaching szolgáltatást vegyenek igénybe, pedig szükségük lenne rá. Minden coaching folyamat egyedi és megismételhetetlen. Akkor sikeres, ha a folyamat támogatja a vezetőt személyes és szakmai céljainak elérésében. A mi küldetésünk támogatni a társadalmilag hasznos célokért dolgozó vezetőket abban, hogy személyes hatékonyságukat növelve szakterületüknek, pozíciójuknak és egyéni értékrendjüknek megfelelően sikeresek legyenek. További információ: www.coach4good.hu

Leichtman Ágnes

Executive coach, irodalomterapeuta Mindig is foglalkoztatott, hogy mitől válik valaki jó vezetővé. Hiszek abban, hogy vezető mindenki, aki embereket vagy ügyeket képvisel, szenvedélyesen dolgozik az általa választott témában. A vezetők sokszor magányosak, nincs kivel megosztaniuk a terheket, megbeszélni a kérdéseket, így ha elakadnak úgy érezhetik, zsákutcába kerültek. A változás előmozdításában új nézőpontra van szükségük, amiben nagy segítséget nyújt a vezetői beszélgetés, a coaching. Mindenki másként lehet hiteles vezető. A nők számára ez az út sokszor meredekebb, göröngyösebb, akadályokkal teli. Én azon dolgozom, hogy az akadályok lehetőséggé válhassanak, mindenki megtalálhassa a saját útját a vezetésben és elérjen oda, ahová szeretne. A jelenlét erejével és a tudatossággal, Jungiánus coachként és irodalomterapeutaként pedig a szimbólumok és a tudattalan eszköztárával támogatom a vezetőket. Korábban is sok szervezetben önkénteskedtem, miközben kerestem a saját ügyemet. A Coach4Good kezdeményezés egyik alapítójaként – mely pro bono coachingot biztosít olyan ügyfeleknek, akik nem tudják megfizetni a szolgáltatást, de szükségük lenne rá– úgy érzem, megtaláltam küldetésemet. Büsze vagyok arra, hogy a változás állandóságában támogatni tudjuk azokat a vezetőket, akik előreviszik társadalmunkat egy fenntarthatóbb, kiegyensúlyozottabb világ felé. További információ: www.vezetokkelbeszelgetek.hu

Farkas Emese

1. Miért ezt a szakterületet/szakterületeket választottad? Az önkéntesség nagyon sokszínű, rengeteg formája van, folyamatos tapasztalati tanulást eredményez az önkéntes tevékenységet végző személynek. Személyiségemből adódóan mindig is fontos volt számomra, hogy minél szélesebb spektrumon ismerjem meg a világot, hogy folyamatosan tanuljak és mindehhez egyáltalán nem baj, ha pozítiv visszacssatolásokat kap az ember. A vállalati önkéntesség pont ilyen. Sokrétű, sokszínű és hozzájárul a nonprofit szervezetek fenntarthatóságához, a pozitiv társadalmi folyamatokhoz. 2. Milyen pozitív társadalmi/fenntarthatósági hatásai vannak a szóban forgó szakterületnek/szakterületeknek a nonprofit szervezetek fejlődésére? Vállalatoknak szervezett önkéntes programjaink egyrészt hozzájárulnak a munkavállalók különböző kulcsképességeinek fejlesztéséhez, mint az együttmükődés, kommunikáció, problémamegoldóképesség, rugalmasság, valamint segíti a vezetői utánképzést is. Másrészt segítséget, támogatást nyújt a nonprofit szervezetek fenntarthatóságához, fejlődéséhez. A vállalati önkéntességen keresztül a munkavállalók megismerkedhetnek társadalmi ügyekkel, problémákkal, valamint érzékenyednek ezen társadalmi csoportokhoz és problémákhoz. Az önkéntesség eszméje és pozítiv hatása ezen programok által egyidőben egy nagyobb csoporthoz jut el. (Vállalati Önkéntes Programnak mindazon cselekvések összességét nevezzük, melyet egy vállalat a saját társadalmi felelősségvállalási tevékenységébe beépítve az üzleti, stratégiai célokat figyelembevéve, lehetőleg egy vállalati önkéntes program stratégia mentén valósít meg. S amelyben a cég munkavállalói minden szervezeti szinten, akár egyénileg, akár csoportosan önkéntesen vesznek részt. E tevékenységekkel a környezeti fenntarthatóságot, a helyi közösségeket és hátrányos helyzetű csoportokat segítik.) Ezen túlmenően a nonprofit szervezetek fejlődését képzési programunkkal is segítjük. A nonprofit szervezetek többségének alacsony a hazai finanszírozottsága, ezért az ügyeik képviseletére a minden napi teveéknységeikhez nem tudnak annyi munkavállalót foglalkoztanti, amennyire a müködésükhöz szükségük lenne. Sokszor nem rendlekeznek a munkavállalók olyan tudásokkal, melyek a főtevékenységük az ügyük kiszolgálásához szükségesek azért, hogy az ügyüket megfelelően tudják képviselni és a szervezetüket müködtetni. Ezért a nonprofit szervezetek többségének szüksége van önkénteskre, akik segítik támogatják a munkájukat, elkötelezetten hisznek a szervezet által képviselt ügyben és ezért idejük mellett tudásukat is szívesen áldozzák rá. Ugyanakkor az önkéntesekkel dolgozni , hatékonyan koordinálni őket egy ugyanolyan szakmai feladat, mint a human erőforrás gazdálkodás. Képzéseinkkel abban segítjük a szervezeteket, hogy olyan koordinátoraik legyenek, akik az önkénteseket megfelelő szakmai tudással tudják írányitani, segíteni. Seítünk továbbá a szervezeteknek olyan kisebb vagy nagyobb vállalatoknál dolgozó önkéntesekkel, akik hosszabb-rövidebb ideig szaktudásuk átadásával támoatják a szervezet fejlődését, fenntarthatóságát. 3. Melyek azok a projektek, amelyekre különösen büszke vagy? Fizikai munkán alapuló karitatív csapatépítő önkéntes programok minden esetben jó érzéssel töltik el az embert, hiszen pont azt mutatja meg, hogy rövid idő alatt, sok ember micsoda változásokat képes létrehozni egy-egy jó ügy mentén. Ha egyet kellene kiemelni, akkor azok a programok, amikor több vállalat munkavállalói egy helyszínen, egy ügyért tevékenykedtek önkéntesen. Ha szakmai tudást átadó önkéntességre gondolok, akkor arra vagyok a legbüszkébb, hogy egy nagy vállalati vezető utánpótlási képzésébe hosszútávú szakmai önkéntességet is tudtuk integrálni.

Továbbiak betöltése

Scale Impact Nonprofit Kft.

SZÉKHELY:
1038 Budapest, Temes utca 11. E. ép. 1.

ADÓSZÁM:
29306972-2-41

TELEFONSZÁM:
+36 30 587 9054

EMAIL:
info@scaleimpact.hu

2024 © Hello Nonprofit | adatkezelés |

Powered by Scale Impact Kft.

Made with by WPViking Agency

Kiemelt támogatónk

Támogatóink