civil szervezet

Kategória

Kategória
  • Digitalizáció
  • ESG
  • Jógyakorlatok
  • Környezeti ügyek
    • Környezetszennyezés
  • Lakhatás
  • Nonprofitoknak
  • Sikersztorik
  • Társadalmi ügyek
    • Egészség
    • Leszakadó régiók
    • Oktatás
    • Társadalmi diverzitás
  • Társadalmi vállalkozás
  • Vállalatoknak

Címkék

Címkék
  • #civilek
  • #digitalizáció
  • #társadalmi vállalkozás
  • #Tippek/ jó gyakorlatok
  • adománygyűjtés
  • adománytaxi
  • brandépítés
  • chatgpt
  • civil szervezet
  • civilek
  • civilszervezetek
  • civl szervezetek
  • CSR
  • csr platform
  • design thinking
  • digitalizáció
  • e-learning
  • edukáció
  • egészségügy
  • érdekvédelem
  • ESG
  • ételmentés
  • fejlesztés
  • fejlesztzés
  • felzárkóztatás
  • fenntarthatóság
  • forprofit
  • forptofit
  • fundraiding
  • fundraising
  • hatásmérés
  • healing communications
  • hintalovon gyermekjogi alapítvány
  • hr
  • impact
  • informatika
  • innováció
  • iskolarendszer
  • it
  • jalosvszky ügyvédi iroda
#Nonprofitoknak

A nonprofit szervezetek sokat tanulhatnak az influenszerektől

Egy friss tanulmány szerint a segítő szervezetek könnyebben elérhetik a fiatalokat, ha a közösségi médiában sikeres véleményvezérekhez hasonlóan kommunikálnak velük. Ezzel egy új, a környezeti és társadalmi problémák iránt különösen érzékeny réteget szólíthatnak meg, és hosszú távra biztosíthatják a működésükhöz szükséges forrásokat. Egy idén májusban megjelent tanulmány szerint a fiatalok többsége nem a nonprofitokon, hanem az influenszereken keresztül értesül a fontos környezeti és társadalmi ügyekről. Az Eden Stanley, a GOOD Agency és a Chartered Institute of Fundraising (CIoF) Tomorrow’s donor, today című jelentésében azt írja, a negyven alattiak, jelentős része szerint az influenszereknek legalább akkora vagy nagyobb szerepük van a pozitív változások elindításában, mint a jobbító szándékú szervezeteknek. A tanulmány mélyrehatóan vizsgálja, melyek azok a tényezők, amelyek adományozásra késztetik a potenciális donorokat. “Jó hír, hogy a változás mellett elkötelezett fiatal csoportok körében komoly látens támogatási hajlandóság van” – írják. Véleményük szerint ez a hajlandóság könnyen kamatoztatható, ha a nonprofit szervezetek “megértik a motivációikat, és pénzt, erőforrásokat invesztálnak abba, hogy megszólítsák őket – ott, azokon a felületeken vegyék fel velük a kapcsolatot, ahol megtalálhatók.” A védelmezőktől a csatlakozókig A jelentés öt donorcsoportot különböztet meg: A védelmezőket azok az ügyek szólítják meg, amelyek közvetlenül őket vagy valamely hozzájuk közel álló személyt – rokont, barátot – érintenek. A hívők olyan ügyekre áldoznak szívesen, amelyekről elhiszik, hogy sokak számára fontosak, és valódi változást indukálhatnak a hozzájárulásukkal. Az úttörők úgy tekintenek az adományozásra, mint olyan önkifejezési lehetőségre, amelynek révén hitet tehetnek az értékeik mellett és mások felé is közvetíthetik azokat. A válaszadók akkor adományoznak, ha úgy látják, egy, a szűkebb közösségüket érintő problémát, vészhelyzetet kell elhárítani. A csatlakozók pedig közösségi aktivitásként tekintenek az adományozásra, ami lehetővé teszi, hogy egy nekik kedves, szimpatikus közösséghez kapcsolódhassanak. A tanulmány szerint az, hogy az egyes adományozók mely kategóriába tartoznak, nagyban függ a koruktól: a “védelmezők” közel kétharmada az ötven év felettiek, a “csatlakozók” hetven százaléka pedig a 18-39 évesek közül kerül ki. A kor a nonprofitok megítélésében is szerepet játszik: a negyven év alatti fiatalok jóval kevésbé bíznak a civilektől származó információkban, mint az idősebbek. A szerzők szerint a kutatásból egyértelműen kiderül, hogy “csak akkor lehet igazán sikeres egy fundraising-kampány, ha képes személyes szinten megszólítani az adományozókat, és tudatni velük, mire fogják elkölteni a pénzüket”. A válaszadók 54 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csak akkor támogat egy ügyet, ha annak közvetlen hatása van rá vagy egy hozzátartozójára nézve; 43 százalékuk akkor, ha egyértelműen kiderül a számára, hogyan hasznosul a hozzájárulása; 34 százalékuk pedig akkor, ha “érzelmileg is megérinti” egy kampány. Fontos megérteni, mi motiválja az egyes célcsoportokat Claire Stanley, a CIoF kommunikációs igazgatója szerint “még soha nem volt ennyire fontos, hogy a megfelelő támogatókat célozzuk meg a megfelelő üzenetekkel”. Mint mondja, ez: a pontos és innovatív módszereket hasznosító targetálás az, ami az influerenszeket igazán sikeressé teszi. “Ha a fundraiserek fel tudják mérni, hogy az egyes célcsoportokat hogyan és milyen üzenetekkel kell megcélozniuk, új, az eddigieknél hatékonyabb módokon tudják a támogatásukat kérni – miközben őket is izgalmas élményekkel gazdagíthatják.” Joe Barrel, az Eden Stanley alapítója hozzáteszi: miközben a Covid-járvány után újra magára találó gazdaságnak köszönhetően a nonprofitok egyre több forrást tudnak bevonni, továbbra is komoly gondot okoz nekik, hogy a fiatal adományozókat megszólítsák. “Pedig az adataink azt mutatják, hogy a pandémia óta a fiatalok egyre fontosabbnak tartják, hogy közösen tegyenek a társadalmi figyelmet, összefogást követelő ügyekért. Ahhoz, hogy a nonprofit szervezetek élni tudjanak azzal a lehetőséggel, amit ez a felelősségvállalás kínál, és hosszú távon is biztosíthassák a működésükhöz szükséges forrásokat, meg kell érteniük, hogyan érhetik el őket.”
#Biodiverzitás #ESG #Környezeti ügyek #Környezetszennyezés #Sikersztorik #Vállalatoknak

A klímabarát településfejlesztéstől a teremtésvédelmen át az ESG-szabályozás várható változásaiig számos izgalmas témáról szó esik majd a zöld civil szervezetek országos találkozóján

A 33. Zöld Országos Találkozót május 24-26. között tartják Nagykovácsiban. A szervezők azt remélik, az izgalmas előadásokat, workshopokat, közösségi programokat felvonultató rendezvény tovább erősíti majd a civil szervezetek, a fogyasztók, a döntéshozók és a vállalatok közötti együttműködést. A Zöld Civil Együttműködés idén is megrendezi a hazai zöld szervezetek országos találkozóját. A 33. Zöld Országos Találkozót május 24-26. között tartják Nagykovácsiban, a Teleki-Tisza-kastélyban és az azt körülölelő impozáns parkban. A háromnapos rendezvényen szakmai előadásokkal, fejlesztő workshopokkal és közösségi programokkal várják az érdeklődőket. “Az a célunk, hogy egy olyan találkozót rendezzünk, ami nem csak »klasszikus«, régóta aktív szervezeteknek és támogatóiknak szól. Szeretnénk új társadalmi és civil csoportok felé is nyitni, köztük az egyházi közösségek felé is: ez az egyik oka annak, hogy az idei rendezvény egyik kiemelt témája a környezetvédelem lelki-spirituális megközelítéssel foglalkozó teremtésvédelem lesz” – mondja Merza Péter, az idei főszervező Humusz Szövetség alelnöke. A szervezők a vállalatokat is szeretnék megszólítani. “Hiszünk abban, hogy a »zöld fordulatot«, a környezetvédelmi szempontból fontos változásokat csak széles körű összefogással lehet megvalósítani. Ebben minden érdekelt szegmensnek fontos szerepe van: a civileknek épp úgy, mint a döntéshozóknak, a fogyasztóknak és a vállalatoknak is. Utóbbiakat régóta szeretnénk megszólítani: fontosnak tartjuk, hogy megvitassuk velük, hogyan látják a saját fenntarthatósággal és a környezet védelmével kapcsolatos szerepüket, milyen együttműködéseket köthetünk velük annak érdekében, hogy megóvhassuk azt a természeti közeget, amelyben élünk és dolgozunk. Erre jó apropót, lehetőséget kínál az ESG-szabályozás európai uniós felülvizsgálata, várható változásai” – húzta alá Merza. A kulcsszó: az összefogás A Humusz alelnöke hangsúlyozta: olyan programokat igyekeztek összeállítani, amelyek teret adnak a környezetvédelem ügyében érintett csoportok közötti párbeszédnek, egyeztetésnek. “Vállalati résztvevőink is lesznek, az ESG-vel foglalkozó kerekasztal-beszélgetésre többek között a Deme Ágnest, a KPMG Magyarország fenntarthatósági szolgáltatási ágának menedzserét, Barna Erikát, a MagNet Bank fenntarthatósági menedzserét és Lévai Gábort, a Green Business Academy (GBA) alapítóját is meghívtuk. A civileket Szilágyi Artúr, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője képviseli majd; a beszélgetést Litkai Gergely moderálja” – sorolta Merza Péter. A háromnapos program során számosfontos kérdésről szó esik majd: köztük a klímabarát településfejlesztésről, a víz- és klímavédelemről, a városi zöld megoldásokról, az oktatási jó gyakorlatokról és a gombanód szaporodó akkumulátorgyárakkal kapcsolatos problémákról. “Az előadások mellett izgalmas workshopok és közösségi programok is lesznek. "A szakmai és közösségi program összeállításakor az volt a célunk, hogy a zöld egyesületek, alapítványok szimpatizánsai mellett megszólítsuk az érdeklődő fiatalokat és a pedagógusokat is, akik kedvezményesen regisztrálhatnak a rendezvényre – mondta a Humusz alelnöke. – Nagyon örülnénk, ha Nagykovácsi és környékének lakói is ellátogathatnának hozzánk, őket a szombati Zöld Forgatag rendezvényeire is várjuk.” Mint mondja, a fenntartható jövőt csak közös együttműködéssel lehet megteremteni. “Ebben fontos szerepe van a civil szervezeteknek, a vállalatoknak és a magánembereknek is. Az idei találkozó üzenete épp ez: fogjunk össze és ápoljuk ezeket az együttműködéseket – ápoljuk »közös kertjeinket«, mert csak így fogunk tudni érdemben tenni az élhető környezetért.” Ha te is szívesen részt vennél a 33. Zöld Országos Találkozón, regisztrálj te is a Zöld Civil Együttműködés weboldalán.
#Nonprofitoknak #Társadalmi vállalkozás #Vállalatoknak

Beszélj úgy, hogy téged válasszanak!

Szijártó Adrienn, az Impact Training alapító-trénerének öt tippje a sikeres előadásokhoz. A téma nem elég: saját magadat is el kell adnod. Szeretnéd, hogy melléd álljanak, igen mondjanak neked. Szeretnéd, hogy emlékezzenek az üzenetedre. Mégis a körülötted lévő óriási információs zajban nem egyszerű kitűnni. Nap mint nap újabb és újabb konferenciák vannak, ahol előadunk, a munkahelyünkön egyik meetingről a másikra rohanunk, és a social media felületeken is posztolunk, sztorizunk, videózunk.  Mi segíthet, hogy a te üzeneted legyen az, ami a közönségeddel marad? Íme öt tipp arról, hogyan beszélj úgy, hogy téged válasszanak, ls kapcsolódjanak hozzád: Kiről szól az előadásod? Az előadás nem rólad szól. Nem a poziciódról, nem a tudásodról, nem arról, hány meggyőző számot rejtettél el a slide-okon. Keretezd át az előadást, megbeszélést a fejedben – még mielőtt nekiállnál a prezentációnak. Gondolkodj a közönséged fejével, és lásd meg, nekik mire van szükségük.  Tudod, hogy sietni fognak? Légy tömör. Sosem találkoztak még egymással? Csempéssz némi humort, érzelmet az előadásodba, hogy oldd a feszültséget. Kreatívoknak adsz elő? Nagyon figyelj arra, hogy vizuálisan is megkapó slide-okat készíts. És ami a legfontosabb, kérdezd meg magadtól: miért fontos itt és most a témám a többiek számára? Mit ad nekik? Legyél pillanatragasztó Ha felidézed az egyik kedvenc előadásodat, mire emlékszel belőle? Nekem az egyik kedvencem Jamie Oliver Ted Prize beszéde. Tudod mit csinált? Kiöntött egy egész talicska kockacukrot a színpadon. De nem kell ilyen messze menni, hazai céges környezetben, egyszer egy előadó a saját focis példáján keresztül vitt közelebb a belső motiváció megértéséhez. Pedig nem szeretem a focit. Mégis annyira egyszerű, annyira emberi volt a története, hogy rögtön megérintett.  Azok az előadások tudnak igazán emlékezetesek lenni, amelyeknek van egy olyan eleme, ami úgy működik, mint a pillanatragasztó. Azonnal a közönséged emlékezetébe ragasztja az adott pillanatot/gondolatot, és ami még fontosabb: az üzenetedet is.  Találj egy személyes történetet, egy példát, egy kelléket vagy épp egy mottót. Fontos, hogy mindenkihez és minden helyzethez más és más típusú star moment illik. Legyen egy sajátod. A sürgetés hatalma Kelts a hallgatóságodban olyan érzést, hogy ebből egyszerűen nem maradhatnak ki. Mutasd meg nekik, hogy amiről beszélsz, az a "most"-ban fontos, most kell tenni valamit, most van rájuk szükséged, most kell a változás.  Miért most kell tennünk a környezetünkért, miért most mondjon igent a főnököd a projektre, miért most kezdjen el veled együtt dolgozni az ügyfél, miért most vegye meg a terméked? Ez a technika segít abban, hogy megnyerd őket magadnak. Ugyanakkor ez vékony jég: figyelj arra, hogy ne csak azt hallják ki az előadásból, sietteted őket, nehogy elveszítsék a lelkesedésüket. Először koncentrálj arra, hogy megmutasd nekik, hová tartotok, és miért érdemes együtt útra kelni. Szegezd a székébe – rögtön! Te is tapasztaltad már, hogy az előadók köszönéssel, magyarázkodással vagy épp a klasszikus “arról szeretnék majd beszélni….” megoldással indítanak? Megbeszéléseken is gyakori élmény ez. Pedig a legtöbbször felesleges, zajteremtő, elveszi az izgalmas kezdés lehetőségét.  Éppen ezért tegyél egy gesztust a hallgatóságod felé: kösd le a figyelmüket az első pillanattól kezdve. Ehhez csak egy ütős kezdésre lesz szükséged.  Írd meg a beköszönő szövegedet. Indíthatsz egy saját sztorival, egy érdekes adattal, amivel felkelted az érdeklődést; egy izgalmas, inkluzív kérdéssel a közönséget is megmozgathatod.  Motiválj az energiáddal! Akármilyen érdekes és izgalmas is a mondanivalód, nem lesz átütő, ha hangerőben, dinamikában és testbeszédben azt üzened, magad sem hiszed el, hogy erről te itt és most beszélhetsz.  Az üzenetben rejlő erőt és energiát át kell adnod a hallgatóságnak. Ahhoz szeretünk kapcsolódni, akinek jó a kisugárzása, lelkesen és hitelesen beszél.  Hogyan tudod továbbadni ezt az energiát? Van, akinek arra van szüksége, hogy rengetegszer elpróbálja az előadást, mire a megtanult mondatok a sajátjai lesznek, és az egész olyan hatást kelt, mintha spontán mesélne. Van, akinek az segít, ha fokozatosan jut el a nagyobb közönséghez. Van, akinél beszédtechnikai trükkökhöz folyamodunk. Ilyenkor lehet azt látni, hogy az előadók a próbákon parafadugóval a szájukban járkálnak, vagy furcsa “tánclépéseket” gyakorolnak. Van, akinek az segít, hogy felidézi újra és újra miért is fontos számára a témája, és hogyan tud ezzel másokon segíteni.  Próbáld ki te is. Idézd fel újra, miért fontos számodra a témád. Mit szerettél meg benne? Miért hiszel benne? Meríts ebből az energiából és add ezt tovább. Ha további tippek is érdekelnek, iratkozz fel hétnapos e-mail-minikurzusunkra. Az ingyenes program során végigviszlek azokon a legfontosabb pontokon, amik garantálják, hogy olyan előadást tarthass, amit élmény lesz hallgatni, amihez aktívan kapcsolódnak a hallgatóid és továbbviszik a hírét.Hét napon keresztül minden nap egy levélben kapsz hasznos gyakorlati tanácsokat, hogy a következő előadásod profi legyen. A CIVILEKNEK IS SEGÍTÜNK“Egy jó ügyhöz jó üzenet kell!” - Van egy hagyományunk: Amikor elindul egy kiscsoportos előadástechnika képzésünk egy helyet mindig ingyenesen egy civil szervezetnek ajánlunk fel. A májusi Impact Lab, Legyél magabiztos és kreatív előadó képzésre van még egy szabad helyünk. Nézd meg a programot és csapj le a lehetőségre! Jelentkezz és írj az adrienn.szijarto@impact-training.hu címre!
#Nonprofitoknak #Vállalatoknak

”A pro bono munkának mérhető társadalmi hatása van” – Interjú Lévai Gáborral, a Scale Impact társalapítójával

A szakember szerint ma már az üzleti vállalkozások is egyre inkább felismerik, milyen hasznos lehet a számukra a munkatársaik által vállalt tudásalapú önkéntes munka. A Scale Impactet idén márciusban választotta tagjai közé a nemzetközi pro bono szolgáltatókat és szakmai szervezeteket tömörítő Global Pro Bono Network. A Scale Impact idén márciusban jelentette be, hogy – úgy is, mint az első magyar B Corp minősítést szerzett vállalat – csatlakozott a nemzetközi pro bono szolgáltatókat és szakmai szervezeteket tömörítő Global Pro Bono Network-höz. A harminckét ország 56 forprofit és nonprofit szervezetét összekapcsoló hálózatot 2013-ban hozta létre az üzleti, politikai és tudományos világ kiemelkedő szereplőinek részvételével alapított BMW Foundation Herbert Quandt akcióplatform és a Taproot Foundation, célja, hogy világszerte népszerűsítse a pro bono programokat, és segítséget nyújtson tagjainak abban, hogy erős, az önkéntes szakmai munkára épülő networköket hozzanak létre a saját régiójukban. “A Scale Impact egy igazi »catalyst mentor« cég: amellett, hogy igyekszünk támogatni a nonprofit és forprofit szervezeteket az egymásra találásban, és a kölcsönösen hasznos, előnyös megállapodások kötésében, katalizálni is szeretnénk ezeket a folyamatokat – mondja Lévai Gábor, a Scale Impact társalapítója. – Ezért is fontos számunkra az innováció: hogy folyamatosan fejlesszük a módszereinket, gazdagítsuk az ismereteinket, olyan naprakész készségekre és tudásra tegyünk szert, ami a magyar piacon ma még nehezen hozzáférhető. Ezért is tarjuk fontosnak, hogy erősítsük a nemzetközi beágyazottságunkat: ezért csatlakoztunk a globális B Corp-közösséghez, a hatásméréssel foglalkozó szervezeteket összefogó Social Value International-hez, és ezért örülünk annak is, hogy a Global Pro Bono Network a tagjai közé választott minket.” Több puszta jótékonykodásnál Lévai hangsúlyozza: az önként, térítésmentesen, vagy a szokásosnál kedvezőbb áron vállalt munka ma már jóval többet jelent egyszerű “jótékonykodásnál.” “A »pro bono publico«, azaz a »közjóért végzett munka« komoly történelmi hagyományokra tekint vissza, egyes források szerint ügyvédként John Adams, az Egyesült Államok későbbi második elnöke is ingyen védte a bostoni teadélután nyomán kitört vérengzések miatt megvádolt angol katonákat – fejtegeti a szakember. – A kifejezést eredetileg a jogi szakmában használták, de ma már a kommunikációs cégek, a stratégiai tervezéssel, pénzügyi tervezéssel, HR-rel és szervezetfejlesztéssel, digitalizációval, informatikai fejlesztéssel, webdesign-nal és általában bármilyen szakértői tevékenységgel foglalkozó vállalatok munkatársai is gyakorta vesznek részt ilyen tudásalapú önkéntes projektekben.” Ez a fajta önkéntesség a Scale Impact munkájának is fontos eleme. “Ezért is hasznos a számunkra, hogy egy olyan nagy, rengeteg tudást, új ötletet, jógyakorlatot kínáló szakmai szervezethez csatlakozhattunk, mint a Global Pro Bono Network". Lévai úgy érzi, cége maga is komolyan hozzájárulhat a network munkájához. “Abból a szempontból mindenképpen unikálisak vagyunk, hogy mi nem csak pro bono szolgáltatással foglalkozunk; két-három éven keresztül nyomon követjük az általunk támogatott nonprofitok munkáját, értjük és átlátjuk az igényeiket és a működésüket, és így egy komplex fejlesztési programba integrálva tudjuk felhasználni a pro bono lehetőségeket.” A hackatonokól a nagy tanácsadó cégek programjain át a hosszútávú együttműködésekig Lévai szerint a jól működő pro bono együttműködések többsége néhány óra, esetleg néhány nap alatt lezárható projekt. “Amerikában több olyan csapat is van, akik ilyen gyorsan lebonyolítható, tudásalapú önkéntes projektek szervezésével és menedzselésével foglalkoznak – fejtegeti. – A Catchafire-nél »ticketeket«, sztenderd feladatleírásokat gyártanak, felmérik, milyen feltételeknek kell megfelelnie egy-egy szervezetnek ahhoz, hogy gond nélkül befogadhassák, implementálhassák a fejlesztéseket, milyen adatokat kell összegyűjteniük, milyen specifikációkat kell összeállítaniuk a pro bono projekt előkészítése során. Így könnyen-gyorsan levezényelhetnek egy-egy kevésbé időigényes fejlesztési feladatot, mint amilyen egy weboldal leprogramozása, vagy egy közösségi média-kampány megtervezése.” A szakember kiemeli: Magyarország sajnos túl kis piac ahhoz, hogy az ehhez hasonló platform jellegű szolgáltatások igazán életképesek legyenek. “Nálunk inkább a cégek, szervezetek – például a Global Pro Bono Network másik hazai tagja, az Önkéntes Központ Alapítvány – által rendezett egy-két napos maratonok működnek: összejön néhány üzletember, nonprofit szakember, iparági szakértő, és egy egy-kétnapos program keretében együtt megoldást keresünk egy adott, jól körülhatárolható problémára. Emellett vannak még a nagy tanácsadó és auditor cégek által indított pro bono programok, és az olyan hosszú távú együttműködések, mint az egyik saját ügyfelünk, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkatársainak önkéntes vállalása, amelynek keretében jogi szaktanácsadással segítik a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkáját.” A pro bono projektek üzleti hasznot is hajthatnak A Scale Impact vezetője szerint fontos aláhúzni, hogy a pro bono munka nem csak a támogatott, hanem a támogatást nyújtó szervezetek számára is hasznos lehet. "Lehetőséget teremt például a termékfejlesztésre, arra, hogy új, bevezetés előtt álló megoldásokat próbáljanak ki. De arra is, hogy egy kis színt, változatosságot, jó érzést csempésszenek a munkatársaik életébe, akik így rövid időre kiszakadhatnak megszokott munkabeosztásukból, hogy a társadalom számára is hasznos, értékes, fontos ügyek előmozdítása érdekében használhassák a tudásukat. A pro bono programok erősítik a cégen belüli alkalmazkodó képességet is, hiszen lehetővé teszik, hogy a munkavállalók más, számukra ismeretlen kulturális közegeket is megismerhessenek, és az övéktől eltérő élethelyzetben lévő emberekkel találkozhassanak.” A pro bono projektek konkrét üzleti hasznot is hajthatnak. “Nem ritka, hogy egy kommunikációs ügynökség ilyen önkéntes, ingyen vállalt projekttel pályázik egy szakmai díjra; és ha jó helyezést érnek el, az komolyan megtámogathatja a reputációjukat, ügyfélszerzési tevékenységüket.” Profi fejvadászok segítségével toborozzák a tanácsadó testületek tagjait Lévai kiemeli: a pro bono munkának mérhető társadalmi hatása van. “Ez tulajdonképpen egy piramisalakú rendszer, aminek a talpa a fizikai önkéntesség, a csúcsa pedig az irányító testületi tagság – magyarázza, hozzátéve, a társadalmi hatás szempontjából minden szintnek elengedhetetlenül fontos szerepe van. – Nem szabad lebecsülni a kerítésfestést, az adományok gyűjtését, az ételosztások szervezését sem, hiszen ez a talapzata az »önkéntes piramisnak«, és a lelkes, segíteni vágyó emberek nélkül darabjaira hullana az egész építmény." A Scale Impact társalapítója szerint Magyarországon is egyre több cég, vállalat vezetői ismerik fel, milyen komoly értéket képvisel, ha helyet kapnak egy környezetileg vagy társadalmilag hasznos munkát végző nonprofit szervezet tanácsadó testületében. “A pro bono munka csúcsa a board-tagság, hiszen lehetőséget biztosít arra, hogy az, aki bekerül egy ilyen testületbe, elkötelezett vezetőként aktívan bekapcsolódhasson egy nonprofit szervezet irányításába, hálózatépítésébe – magyarázza. – Nem véletlen, hogy a tengerentúlon több olyan cég is van, amelyek – mint például a Cause Strategy Partners – afféle »specializált munkaerő-közvetítőként« a nonprofitok tanácsadó testületeibe rekrurtálnak tagokat. Mi is elindítottunk egy hasonló projektet itthon: a Board Academy Program keretében egy profi fejvadász cég segítségével igyekszünk befolyásos szakemberekből, cégvezetőkből, üzletemberekből álló tanácsadó testületeket építeni az olyan kiemelten hasznos munkát végző szervezetek számára, mint az Igazgyöngy vagy a Szimbiózis Alapítvány.”
#Leszakadó régiók #Nonprofitoknak #Társadalmi diverzitás #Társadalmi ügyek #Társadalmi vállalkozás

”Jó látni, mekkora örömöt szerzünk ezeknek az embereknek” – Az Adománytaxi olaszliszkai adományútján jártunk

Az Adománytaxi évek óta szervezi a különböző hátterű emberek megismerkedését támogató vidéki útjait. Az egésznapos programok során közösségi piacot, gyerekfoglalkozásokat, családlátogatásokat rendeznek, céljuk, hogy a szociális ellátás, a közösségépítés és a társadalmi érzékenyítés elemeit ötvözve tegyenek egy szolidárisabb, fenntarthatóbb társadalomért. A múlt héten Olaszliszkára látogattak, ahova mi is elkísértük őket. Az olaszliszkai városháza kultúrterme zsúfolásig tele, jó száz-százötven helyi lakos válogat a hosszú asztalokon felhalmozott ruhák, játékok, ágyneműk, használati tárgyak között. Férfiak, nők, az anyjuk karjába, szoknyájába kapaszkodó gyerekek nyüzsögnek a teremben; ölszám hordják a megvásárolni kívánt portékát a “kasszához”: a kijárat mellett felállított asztalok mögött az Adománytaxi Alapítvány önkéntesei kétségbeesett igyekezettel próbálják tartani az iramot a lelkes vevőkkel. “Megszoktuk már, hogy mindenhol sok a kuncsaft, de megmondom őszintén, ekkora rohamra nem készültünk fel. Sem testben, sem lélekben” – mondja homlokát törölgetve Fenyő Péter csapatvezető, a szervezet önkéntese. Pedig van gyakorlata az ilyen közösségi piacok szervezésében, társaival együtt már számos hasonló jótékonysági akcióban vett részt. Fenyő Péter, az Adománytaxi önkéntese (Fotó Hello Nonprofit) Az alapítvány vidéki útjai során hátrányos helyzetű településeket keres fel, hogy segítő szándékú felajánlóktól származó, javarészt használt, de azért még használható, jó minőségű, olcsón megvásárolható termékeket vigyen az ott élőknek. Most is egész teherautóra való árut fuvaroztak a Bodrog folyó partján fekvő községbe. “Ezek a vásárok mindig eseményszámba mennek. Nem csoda, az ilyen kis településeken nincs se pláza, se nagyobb bolt, ráadásul sokan azt sem engedhetik meg maguknak, hogy felutazzanak Miskolcra vásárolni" – mondja Kiss Judit, aki Fenyőhöz hasonlóan rutinos önkéntes. Kiss hangsúlyozza: nem ajándékba adják, hanem jelképes áron, 50-100-200 forintért értékesítik az összegyűjtött adományokat. “Ezeknek az embereknek fontos, hogy ne azt érezzék, alamizsnát hozunk – hangsúlyozza. – Boldogok, hogy ők is »fogyasztók lehetnek«, jó látni, mekkora örömöt szerzünk nekik.” Sokan vásároltak (Fotó: Hello Nonprofit) Elkél a támogatás Az eladásokból befolyó pénzzel helyi partnereiket – jobbára civil szervezeteket, érdekvédelmi tömörüléseket – támogatják, akik fejlesztésekbe, programokba forgatják a bevételt. Most például gyereknapot szerveznek – ezt szavazta meg a közösség. “Liszkán sok a gyerek. A kicsik nagyon fognak örülni a felhajtásnak, így már megengedhetjük magunknak, hogy édességet osszunk, ugrálóvárat béreljünk, szórakoztató programot szervezzünk nekik. Talán még cukorágyúra is futja majd” – mondja mosolyogva Orsós Péter, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat vezetője. "Talán még cukorágyúra is futja" – Orsós Péter, a helyi roma önkormányzat vezetője (Fotó: Hello Nonprofit) Az Adománytaxi évek óta szervez ehhez hasonló adományutakat. Céljuk, hogy lehetőséget nyújtsanak a különböző hátterű embereknek a találkozásra. “Ilyenkor nem csak közösségi piacot szervezünk, hanem gyerekfoglalkozásokat is tartunk, családokat látogatunk, és arra is lehetőségünk van, hogy személyesen elbeszélgessünk a partnereinkkel” – sorolja Fenyő. Itt, Olaszliszkán különös jelentősége van a segítő szervezetek munkájának: a cirka ezerötszáz lakosú község lakóinak jó hetven százaléka roma, ráadásul sokuk munkanélküli. “Főleg idénymunka jut, ráadásul a Szögi-gyilkosság óta (2006-ban Szögi Lajos tiszavasvári tanárt egy félreértés miatt olyan súlyosan megvert egy csapat romának mondott helybéli, hogy a férfi belehalt a sérüléseibe – a szerk.) rossz híre van a helyi cigányságnak, sokan panaszkodnak, hogy hiába próbálnak elhelyezkedni, ha meghallják, hol élnek, nem tartanak rájuk igényt” – mondja Orsós Péter. Sok a gyerek (Fotó: Hello Nonprofit) Beteg gyerekekkel, segítség nélkül A családlátogatások évek óta fontos részét képezik az Adománytaxi vidéki útjainak, mi is ellátogattunk két sokgyerekes, rendkívül rossz körülmények között élő helyi családhoz. “Nehéz sorsú famíliák ezek, az egyikben két beteg gyereket nevelnek, a másikban nyolcan szoronganak egy alig harminc négyzetméteres, roskatag kis házban” – magyarázza Orsós. Mint mondja, a községben “sokan élnek súlyos szegénységben”; a helyzetet tovább rontja, hogy az alkohol mellett az olcsó szintetikus drogokat is egyre többen használják.  Az önkormányzattól nem kapnak segítséget (Fotó: Hello Nonprofit) Az általunk meglátogatott családok láthatóan valóban nehéz körülmények között élnek. Olaszliszkán sok a romos, düledező ház, a szegénység mellett a pár évvel ezelőtti “nagy árvíz” is komoly pusztítást végzett. Első vendéglátóink otthona sem kivétel: az apró, egyszobás lakást ugyan megpróbálták a magunk módján kicsinosítani, de pénz, források híján nem sok sikerrel, a falakról szinte folyik a nélkülözés. “Nem könnyű így. A nagyobbik lányom beteg, már betegen született, mindkét szemére vak, egyfolytában rohamai vannak, és komoly tanulási nehézségekkel küzd" – mutat a szoba végében felállított ágyon kucorgó, láthatóan ijedt gyerekre az édesanya. Mint mondja, az önkormányzattól nemigen kapnak segítséget. “Szerettem volna kijárni, hogy felvihessem a falubusszal Miskolcra, a kórházba, de kerek perec megtagadta a polgármester úr. Azt mondta, az nem ilyesmire van; hát mégis mire, ha nem arra, hogy kontrollra vihessem a beteg gyerekemet?” Ennek ellenére keményen tartja magát. “Nem könnyű sors ez, de amit tudunk megteszünk.” Elunta a cicaharcot (Fotó: Hello Nonprofit) A másik család is nehezen él. A kis ház előtt szemtelen macska incselkedik egy kajla fülű, drapp-fehér kiskutyával, a blöki hamar elunja a cicaharcot, és inkább hozzánk szalad egy kis simogatásért. Rendezett külsejű, fiatal családanya fogad minket a kertkapuban. “Jöjjenek be, üljenek le, megkínálhatom magukat egy kapucsínóval?” – invitál kedvesen. A hajlék szűkös, az asszony azt mondja, nyolcan laknak harminc négyzetméteren. “Nagy a család – nevet. – A férjem most nincs itthon, a Balatonnál van hetes munkában; a fiaim is hiányoznak: egyikük hegesztőnek tanul, a másikuk panzióüzemeltetésből képezi magát. De úgy is kell, mindig mondjuk nekik, hogy az iskola fontos, »Nem nekem tanulsz, hanem magadnak!«” Adománytaxi: az adományozás inkább eszköz, mint célAz Adománytaxi megszületését a 2015-ös menekültválság inspirálta. “A segítő tömeg tenni akarása megindító és egyben inspiráló volt. Láthatóvá vált, hogy milyen sokan, sokféleképpen szeretnének és tudnak segíteni, ahogy az is, ha adományozásról van szó, hihetetlen lehetőségeket rejt a főváros” – írják az alapítvány honlapján. A szervezet még abban az évben elkezdte az adománygyűjtés és a vidéki utak szervezését, miközben a társadalmi érzékenyítésre és a közösségépítésre is egyre nagyobb hangsúlyt fektettek. 2017 óta működnek bejegyzett civil szervezetként, ma már számos programjuk, köztük az Adományút mellett a TAXITURI jótékonysági Second hand vállalkozás is fut. A szervezet tevékenysége a szociális ellátás, a közösségépítés és a társadalmi érzékenyítés előnyeire építkezik. “Missziónk eléréséhez az adományozás inkább eszköz, mint cél” – hangsúlyozzák. 
#Jógyakorlatok #Nonprofitoknak #Sikersztorik #Társadalmi diverzitás

”A jogi képviselet azoknak is jár, akik nem tudnak ügyvédet fogadni” – Interjú dr. Kalota Ágnessel, az Utcajogász alapítójával

A rászoruló embereknek ingyenes jogsegélyszolgálatot nyújtó Utcajogász alapítója szerint az állam elengedte a rászorulók kezét. Különösen igaz ez a lakhatási problémákkal küzdőkre, akik komolyan vehető szociális bérlakásprogramot, valódi támogatás híján könnyen lehetetlen helyzetbe kerülhetnek. Cikksorozatunkban a hajléktalansággal és a lakhatási szegénységgel kapcsolatos problémákkal foglalkozunk. Az Utcajogász Egyesület 2010 óta nyújt ingyenes, küszöb nélküli jogsegélyszolgálatot a rászorulóknak. Az induláskor még az A Város Mindenkié (AVM) jogi munkacsoportja voltak, de ma már önálló szervezetként működnek. “Ahogy egyre több önkéntes csatlakozott hozzánk, apránként »leváltunk« az AVM-ről, de azért ma is van közöttünk együttműködés – mondja dr. Kalota Ágnes ügyvéd, az egyesület egyik alapítója. – A fő tevékenységünk a jogi tanácsadás: péntekenként délután három és öt óra között személyes ügyfélfogadást tartunk a budapesti Blaha Lujza téren, de telefonos ügyfélszolgálatunk is van, és az e-mailes megkeresésekre is igyekszünk gyorsan, hatékonyan válaszolni.” Az Utcajogász elsősorban hajléktalan és lakhatási szegénységben élő embereknek igyekszik segíteni. “Vannak közöttünk ügyvédek, jogtanácsosok, ügyvédjelöltek, doktoranduszok és joghallgatók is. De egy dologban feltétel nélkül egyetértünk: a jogi képviselet azoknak is jár, akik egzisztenciális problémáik miatt nem tudnak ügyvédet fogadni” – hangsúlyozza Kalota Ágnes, hozzátéve: társaival együtt egy olyan jövőt szeretne, amelyben érvényesül a szociális biztonsághoz való jog, mindenki esélyt kap a méltó lakhatásra, és senkit nem érhet hátrány azért, mert szegény. Precedensértékű ügyeket visznek Az Utcajogász az ingyenes jogi tanácsadás mellett konkrét ügyeket is vállal. “A lakhatással, hajléktalansággal és az ellátórendszerrel kapcsolatos rendszerszintű problémákkal is foglalkozunk. Beadványokat írunk, stratégiai pereket indítunk, próbáljuk jogi eszközökkel jobbá tenni a rendszert” – sorolja a jogász. Mint mondja, annak ellenére, hogy társaival együtt pro bono dolgoznak, nagyon szigorúan szűrik a hozzájuk jelentkező jogászokat. – Csak hozzáértő, elkötelezett munkatársakkal dolgozunk. Olyanokkal, akiknek megvan az elszántsága és a munkabírása ahhoz, hogy a megfelelő színvonalon végezzék ezt az embert próbáló, és igen sok munkaórát felemésztő tevékenységet.” Blaha Lujza téri ügyfélfogadáson hajléktalanságot, lakhatási nehézséget megtapasztalt segítők is jelen vannak. “Fontosnak tartjuk, hogy az érintettek is részt vegyenek a munkánkban. Ők sok olyan problémát meg tudnak oldani, amihez mi nem lennénk elegek: segítenek az ügyfelek menedzselésében a személyes tanácsadásunkon, figyelik, hogy melyik ügyfél a következő a sorban, és ők segítenek azoknak is, akik nem jogi tanácsért fordulnak hozzánk, hanem például arra kíváncsiak, hogy van-e ételosztás a környéken vagy melyik hajléktalanszállón találnak még szabad férőhelyet" – magyarázza Kalota. Mint mondja, igyekeznek minden hozzájuk fordulónak segíteni, de sajnos idő és erőforrás híján jellemzően csak olyan peres ügyeket tudnak elvállalni, amelyeknek rendszerszintű, stratégiai jelentősége lehet. “A legfontosabb, hogy olyan témákat, rendszerhibákat vessünk fel és állítsunk a figyelem középpontjába, amelyek alapvetően befolyásolják a nincstelen, hajléktalan emberek mindennapjait. Precedensértékű ügyekkel foglalkozunk.” Több, mint jogsegélyszolgálat Kalota azt mondja, ugyan a hazai igazságszolgáltatási rendszerben az angolszász országokkal ellentétben nincs “precedensjog”, de azért fontos, a gyakorlati jogalkalmazásra is hatást gyakoroló változásokat lehet elérni egy-egy megnyert perrel. „Nálunk is figyelembe veszik a korábbi ítéleteket, a sikerrel végigvitt ügyek stabil hivatkozási alapot jelenthetnek az ügyvédek számára. Több olyan megnyert perünk is van, ami ebben az értelemben »precedenst« teremtett: az egyiknél egy indokolatlan bilincselés, a másiknál pedig egy elmaradt szociális juttatás miatt mentünk bíróságra. Utóbbi, amelyből végül személyiségi jogi per lett, különösen nagy sikert jelentett, hiszen Magyarországon nekünk sikerült először elérnünk, hogy a bíróság mondja ki: van az a szintje a szegénységnek, ami már az emberi méltósághoz való jogot sérti” – érvel. Mint mondja, minden jel arra mutat, hogy az elmúlt évek válsághelyzetei – mint a Covid-járvány vagy az elmúlt években súlyossá váló infláció – komoly szociális válságot indukált az országban. “A tavaly évben közel kétszer annyi lakhatással kapcsolatos üggyel kellett foglalkoznunk, mint egy évvel korábban. Nagyon sok a végrehajtás; országosan évente közel háromezer család veszíti el a lakását” – hangsúlyozza. Az Utcajogász az ingyenes jogi tanácsadás és a precedensértékű ügyek képviselete mellett képzésekkel és adatszolgáltatással is igyekszik segíteni a lakhatási problémákkal küzdőket. “Évek óta minden hónapban összegyűjük és elérhetővé tesszük a fővárosi lakáspályázatokat; de korábban a szabálysértési joggal kapcsolatos órát is tartottunk joghallgatók számára, és az adósságkezelés, valamint a lakhatás témakörében rendeztünk tréninget több kerület, önkormányzat munkatársainak” – részletezi. Jogvédő szervezetek az igazságos lakhatásért Az Utcajogász legfontosabb célja a lakhatás és a szociális jogok igazságos és kielégítő szabályozásának elérése, a valós jogegyenlőség megteremtése, a hajléktalanság és a szegénység kriminalizácójának felszámolása, és az állampolgárok jogi ismereteinek, tájékozottságának erősítése, bővítése. A szervezet nemrég az Autonómia Alapítvánnyal, az Utcáról Lakásba! Egyesülettel, a Habitat for Humanity Magyarországgal, a Periféria Központtal és a Városkutatás Kft-vel közösen egy “Önkormányzati Lakhatási Minimumot” is megfogalmazott: a lakáspolitikai intézkedésekből összeállított javaslatcsomag célja, hogy felhívja a közelgő önkormányzati választásokon induló pártok és jelöltek figyelmét arra a több millió magyart érintő problémára, milyen fontos lenne a lakhatás egyenlőbbé és megfizethetőbbé tétele, a lakásminőség javítása, az energiaszegénység felszámolása, a hajléktalanság enyhítése, a sérülékeny csoportok lakhatásának támogatása és a lakáskiadási szektor hatékony szabályozása. A fenti szervezeteket összefogó Lakhatási Koalíció huszonegy pontban foglalta össze az általa javasolt szabályozási, működési és beruházási javaslatokat. Az érdekvédelmi tömörülés egyebek mellett a közérthető, átlátható és ügyfélbarát lakáspolitikai szabályok meghozatalát, a fogyatékossággal élő emberek életét megkönnyítő, célzott lakhatási programok elindítását, a roma lakhatási szegénység és a lakhatási szegregáció felszámolását, valamint a hajléktalanság megelőzését célzó közös erőfeszítést szorgalmazza. A Lakhatási Koalíció szerint fontos lenne, hogy azt önkormányzatok helyezzék hatályon kívül a hajléktalanság büntethetőségével kapcsolatos helyi jogszabályokat, és a hosszú távú lakáskiadást támogassák a rövid távú szálláshelykiadással (pl.: az AirBnB-ztetésssel) szemben. A civil szervezetek emellett a megfizethető árú bérlakásállomány gyors bővítését és a nonprofit bérlakásszektor szabályozási környezetének felülvizsgálatát is kezdeményezik; azt javasolják, hogy az önkormányzatok helyi szolgáltatásokkal tegyék átláthatóbbá és biztonságosabbá a magánbérleti szektort. Cikksorozatunk következő részében az A Város Mindenkié (AVM) munkáját mutatjuk be.
C4G
#Szakértőink

Coach4Good kezdeményezés

A Coach4Good kezdeményezés azért jött létre, hogy a társadalmi szinten meghatározó tevékenységet végző vezetők számára anyagi hátterüktől függetlenül magas szakmai színvonalú coaching szolgáltatást tegyen elérhetővé.  A coaching folyamat egy minőségi dialógus a coach és ügyfele között, amelynek célja, hogy az ügyfél vezetőként a legtöbbet hozhassa ki magából. Vezetők alatt itt értünk mindenkit, aki ügyeket vagy embereket képvisel: pedagógusokat, edzőket, orvosokat, nonprofit vagy civil szervezetek vezetőit, illetve a közszférában dolgozókat. Szeretnénk, ha a Coach4Good kezdeményezés eredményeképpen Magyarországon minél több szektorban jelen lenne a coaching, mint a vezetői hatékonyság és “jólét” növelésének eszköze. Büszkék vagyunk arra, hogy létrehoztunk egy közösségi teret, ahol tapasztalt coachok találkozhatnak olyan társadalmilag hasznos célokért dolgozó vezetőkkel, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy coaching szolgáltatást vegyenek igénybe, pedig szükségük lenne rá. Minden coaching folyamat egyedi és megismételhetetlen. Akkor sikeres, ha a folyamat támogatja a vezetőt személyes és szakmai céljainak elérésében. A mi küldetésünk támogatni a társadalmilag hasznos célokért dolgozó vezetőket abban, hogy személyes hatékonyságukat növelve szakterületüknek, pozíciójuknak és egyéni értékrendjüknek megfelelően sikeresek legyenek. További információ: www.coach4good.hu
#Szakértőink

Leichtman Ágnes

Executive coach, irodalomterapeuta Mindig is foglalkoztatott, hogy mitől válik valaki jó vezetővé. Hiszek abban, hogy vezető mindenki, aki embereket vagy ügyeket képvisel, szenvedélyesen dolgozik az általa választott témában.  A vezetők sokszor magányosak, nincs kivel megosztaniuk a terheket, megbeszélni a kérdéseket, így ha elakadnak úgy érezhetik, zsákutcába kerültek. A változás előmozdításában új nézőpontra van szükségük, amiben nagy segítséget nyújt a vezetői beszélgetés, a coaching.  Mindenki másként lehet hiteles vezető. A nők számára ez az út sokszor meredekebb, göröngyösebb, akadályokkal teli. Én azon dolgozom, hogy az akadályok lehetőséggé válhassanak, mindenki megtalálhassa a saját útját a vezetésben és elérjen oda, ahová szeretne. A jelenlét erejével és a tudatossággal, Jungiánus coachként és irodalomterapeutaként pedig a szimbólumok és a tudattalan eszköztárával támogatom a vezetőket. Korábban is sok szervezetben önkénteskedtem, miközben kerestem a saját ügyemet. A Coach4Good kezdeményezés egyik alapítójaként – mely pro bono coachingot biztosít olyan ügyfeleknek, akik nem tudják megfizetni a szolgáltatást, de szükségük lenne rá– úgy érzem, megtaláltam küldetésemet. Büsze vagyok arra, hogy a változás állandóságában támogatni tudjuk azokat a vezetőket, akik előreviszik társadalmunkat egy fenntarthatóbb, kiegyensúlyozottabb világ felé.  További információ: www.vezetokkelbeszelgetek.hu
#Szakértőink

Farkas Emese

1. Miért ezt a szakterületet/szakterületeket választottad? Az önkéntesség nagyon sokszínű, rengeteg formája van, folyamatos tapasztalati tanulást eredményez az önkéntes tevékenységet végző személynek. Személyiségemből adódóan mindig is fontos volt számomra, hogy minél szélesebb spektrumon ismerjem meg a világot, hogy folyamatosan tanuljak és mindehhez egyáltalán nem baj, ha pozítiv visszacssatolásokat kap az ember. A vállalati önkéntesség pont ilyen. Sokrétű, sokszínű és hozzájárul a nonprofit szervezetek fenntarthatóságához, a pozitiv társadalmi folyamatokhoz. 2. Milyen pozitív társadalmi/fenntarthatósági hatásai vannak a szóban forgó szakterületnek/szakterületeknek a nonprofit szervezetek fejlődésére? Vállalatoknak szervezett önkéntes programjaink egyrészt hozzájárulnak a munkavállalók különböző kulcsképességeinek fejlesztéséhez, mint az együttmükődés, kommunikáció, problémamegoldóképesség, rugalmasság, valamint segíti a vezetői utánképzést is.  Másrészt segítséget, támogatást nyújt a nonprofit szervezetek fenntarthatóságához, fejlődéséhez.  A vállalati önkéntességen keresztül a munkavállalók megismerkedhetnek társadalmi ügyekkel, problémákkal, valamint érzékenyednek ezen társadalmi csoportokhoz és problémákhoz. Az önkéntesség eszméje és pozítiv hatása ezen programok által egyidőben egy nagyobb csoporthoz jut el.  (Vállalati Önkéntes Programnak mindazon cselekvések összességét nevezzük, melyet egy vállalat a saját társadalmi felelősségvállalási tevékenységébe beépítve az üzleti, stratégiai célokat figyelembevéve, lehetőleg egy vállalati önkéntes program stratégia mentén valósít meg. S amelyben a cég munkavállalói minden szervezeti szinten, akár egyénileg, akár csoportosan önkéntesen vesznek részt. E tevékenységekkel a környezeti fenntarthatóságot, a helyi közösségeket és hátrányos helyzetű csoportokat segítik.) Ezen túlmenően a nonprofit szervezetek fejlődését képzési programunkkal is segítjük. A nonprofit szervezetek  többségének alacsony a hazai finanszírozottsága, ezért az  ügyeik képviseletére a minden napi teveéknységeikhez nem tudnak annyi munkavállalót foglalkoztanti, amennyire a müködésükhöz szükségük lenne. Sokszor nem rendlekeznek a munkavállalók olyan tudásokkal, melyek a főtevékenységük az ügyük kiszolgálásához szükségesek azért, hogy az ügyüket megfelelően tudják képviselni és a szervezetüket müködtetni. Ezért a nonprofit szervezetek többségének szüksége van önkénteskre, akik segítik támogatják a munkájukat, elkötelezetten hisznek a szervezet által képviselt ügyben és ezért idejük mellett tudásukat is szívesen áldozzák rá. Ugyanakkor az önkéntesekkel dolgozni , hatékonyan koordinálni őket egy ugyanolyan szakmai feladat, mint a human erőforrás gazdálkodás. Képzéseinkkel abban segítjük a szervezeteket, hogy olyan koordinátoraik legyenek, akik az önkénteseket megfelelő szakmai tudással tudják írányitani, segíteni. Seítünk továbbá a szervezeteknek olyan kisebb vagy nagyobb vállalatoknál dolgozó önkéntesekkel, akik hosszabb-rövidebb ideig szaktudásuk átadásával támoatják a szervezet fejlődését, fenntarthatóságát.  3. Melyek azok a projektek, amelyekre különösen büszke vagy? Fizikai munkán alapuló karitatív csapatépítő önkéntes programok minden esetben jó érzéssel töltik el az embert, hiszen pont azt mutatja meg, hogy rövid idő alatt, sok ember micsoda változásokat képes létrehozni egy-egy jó ügy mentén. Ha egyet kellene kiemelni, akkor azok a programok, amikor több vállalat munkavállalói egy helyszínen, egy ügyért tevékenykedtek önkéntesen.  Ha szakmai tudást átadó önkéntességre gondolok, akkor arra vagyok a legbüszkébb, hogy egy nagy vállalati vezető utánpótlási képzésébe hosszútávú szakmai önkéntességet is tudtuk integrálni.
#Szakértőink

Jakab Luca

Stratégiai kommunikációs tanácsadó, aki London és Budapest között ingázva tevékenykedik A civil szektorban többek között olyan szervezetekkel működött együtt, mint a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, az Autistic Art Alapítvány és az UNICEF Magyarország, kommunikációs, fundraising és CSR projekteken keresztül. Az Egyesült Királyságban és nemzetközi projektjei során olyan alapítványoknak, vállalatoknak és ügynökségeknek nyújt tanácsadást B2B stratégiai kérdésekben, mint például a Social Tech Trust, a Remarkably és a Given. Workshopjain keresztül Luca az érték-vezérelt márkaépítésre, az inkluzív és fenntartható marketingre és az effektív adománygyűjtési stratégiákra koncentrál. Mentorként is tevékenykedik, ahol tudását megosztva támogatja a fiatal szakembereket és vállalkozókat személyes márkaépítésük terén. Tevékenysége során fontosnak tartja kiemelni, hogy a márkák az üzleti sikeren túl a pozitív társadalmi és környezeti változás előmozdítására is képesek. 1. Miért ezt a szakterületet/szakterületeket választottad? A stratégiai márkaépítéssel egybekötött kommunikációs tanácsadás számomra egyet jelent a jó ügyek hatásának megsokszorozásával. Egy jól átgondolt márka és az arra épülő hatékony kommunikáció szerepe az, mint egy hatalmas hangszóróé: eljuttatni egy fontos üzenetet azokhoz, akiket érint egy probléma, illetve akiknek a segítségével minél gyorsabb megoldást tudunk találni egy kihívásra. 2. Milyen pozitív társadalmi/fenntarthatósági hatásai vannak a szóban forgó szakterületnek/szakterületeknek a nonprofit szervezetek fejlődésére? A nonprofit szervezetek sok esetben küzdenek az erőforrások, szakértelem és a kapacitás hiányával, ezért inkább fókuszálnak a fő tevékenységük ellátására, mint a márkaépítésre vagy a kommunikációra. Ez azonban negatívan hat arra a hatásra, melyet szeretnének elérni, hiszen sok esetben nem tudnak elég embert elérni a mozgósításhoz, fundraisinghez vagy az edukációs és egyéb tevékenységeikhez. Ezáltal a lehetőségeik és bevételeik is korlátozottak maradnak, amely negatívan hat az eredményességükre. Ahogy egy nonprofit szervezet felismeri, hogy milyen ereje is van egy erős márkának és kommunikációs stratégiának, és elkezd dolgozni azon, hogy ezt fel tudja építeni, ezzel párhuzamosan a pozitív hatását is meg tudja többszörözni. 3. Melyek azok a projektek, amelyekre különösen büszke vagy? Karrierem során a nonprofit szervezeteken kívül sok más területen is dolgoztam: kreatívokkal, vállalkozókkal, ügynökségekkel, kulturális helyszínekkel, Londonban, Budapesten, és a digitalizációnak köszönhetően sok más országban élő kliensekkel is. A legbüszkébb arra vagyok, ahogyan a hazai, illetve külföldi tapasztalataimat mind egybegyúrva az etikus, fenntartható és inkluzív márkaépítés és kommunikáció területére tudtam specializálódni.  4. Vannak-e olyan hazai/külföldi jó gyakorlatok a szakterületületeden, amelyeket mindenképpen említésre érdemesnek tartasz? Szeretném hazánkban is meghonosítani azokat a márkaépítési gyakorlatokat, melyek középpontjában nem kizárólag a profit termelése és a végtelen mértékű fogyasztás áll, hanem ehelyett a márka minden elemébe bele van szőve a társadalmi és környezeti felelősségvállalás is, mint például az etikus és környezetbarát termelés, a sokszínű és befogadó vállalati kultúra, avagy az olyan kommunikációs gyakorlatok, melyek pozitív üzenetekre épülnek. A márka több, mint egy logó: az üzleti modelltől a vállalati kultúrán és eseményeken át a vizuális megjelenésig minden beletartozik. Azon dolgozom, hogy minél több szervezet legyen érték-orientált, társadalmilag és környezetvédelmileg érzékeny, miközben fenntartható növekedésre buzdít és pozitív, inspiráló kommunikációs megoldásokat talál. 5. Weboldal www.lucajakab.com
#Jógyakorlatok #Nonprofitoknak #Társadalmi vállalkozás #Vállalatoknak

Hello Service Design/ Mi is az?

’Part1’- double diamond 1. szakasz     A cikk egy cikksorozat első része, ami rövid bevezetőkét átfogó képet ad arról, hogy mi hogy mi is az a service design, és miért egyre népszerűbb ez a módszertan? A lényegretörő és egymondatos válasz a fenti kérdésre az, hogy: a service design az a folyamat és módszertan, ami a szolgáltatások hatékonyságának növelésére összpontosít. Ez a terület átfogja az ügyfélélmény tervezését, a folyamatok optimalizálását és a szolgáltatások újraértelmezését annak érdekében, hogy azok jobban kielégítsék a felhasználók igényeit és elvárásait, ezáltal erősítve a vállalkozások piaci jelenlétét. Ez a terület látszólag távol esik a társadalmi és környezeti hasznosság, nonprofit szervezetek működése témától, de valójában rendkívül fontos eszköz arra, hogy kevés erőforrással bíró szervezetek nagyon célratörően legyenek képesek javítani a saját hatékonyságukat, és a célcsoportjaik számára megfelelő, a kívánt társadalmi/környezeti hatást elérő tevékenységeket / szolgáltatásokat kialakítani. A service design története viszonylag fiatal, mégis gyorsan fejlődő terület. Az első lépéseket a design thinking és az élménytervezés terén tevékenykedő szakemberek tették meg az 1980-as évek elején.  A 80-as években az első service design eszközöket mint pl. a service blueprintet a marketing területén alkalmazták először. A 90-es évektől már az egyetemi oktatásban is megjelenet, de az igazi áttörést a 2000-es évek hozták az első service design ügynökségek megjelenésével. A design thinkingben a tervezők által alkalmazott módszereket adaptáljuk. A design thinking mindset fókuszában az ember áll, akinek a szokásait kutatjuk, akivel empatizálunk, akinek ötleteket gyártunk, és terméket vagy szolgáltatást fejlesztünk. A cél az, hogy egy olyan megoldáshoz jussunk, amely megfelel a fogyasztói igényeknek. A service design a design thinking módszertani lépéseit követi és annak eszközeit alkalmazza arra, hogy rendszereket, folyamatokat, szolgáltatásokat fejlesszen. A service designban foglalkozunk a szolgáltatások teljes életciklusával, beleértve a tervezést, fejlesztést, bevezetést és ezek javítását is. De nemcsak az egyes szolgáltatásokra összpontosítunk, hanem azok összefüggéseire és az ügyfélélmény teljes kontextusára is, legyen az bármilyen terület. A módszertan bemutatására leggyakrabban a „double diamond“ ábrát szoktuk használni, mert ez kiválóan modellezi a service design folyamatban a különböző szakaszok fázisait és lépéseit. A cikksorozatban, aminek most az első részét olvassátok, az az első, problémafeltáró szakasszal (discover és define lépések) fogok részletesebben foglalkozni. A service design módszertan több lépésből áll, amelyek a probléma feltárásától kezdve az új szolgáltatások bevezetéséig tartanak. Ezek a lépések általában a következők: Felfedezés (Discover): a problémák feltárása és megértése, valamint felhasználó igényeinek, viselkedésének és környezetének elemzése. Meghatározás (Define): a problémák összegzése, valamint a fókuszált célkitűzések meghatározása annak érdekében, hogy azokra reagálhassunk. Fejlesztés (Develop): az új szolgáltatások, termékek vagy megoldások koncepciójának kidolgozása és prototípusok készítése annak érdekében, hogy tesztelhessük azokat. Létrehozás (Deliver): az elkészült szolgáltatások vagy termékek bevezetése és az ügyféllel való kapcsolattartás a megoldások továbbfejlesztése és finomhangolása érdekében. Divergens szakasz – Felfedezés (discover) 1. fázis - Kutatás Ismerd meg a fogyasztót, a usert, a felhasználót, a kedvezményezettet, akire a szolgáltatást tervezed! Mindjárt az elején érdemes felrajzolni a stakeholder (érintetti) térképet, hogy lássuk, kik lesznek az adott téma érintett felei, mert ők jelölik ki azt a területet, ahol a kutatásainkat végezzük majd. MOME- Service Design képzés/ A HUMUSZ SZÖVETSÉG projekt/ stakeholder map 2023 október, Horváth Zsóka Ez a fázis egy intenzív divergens szakasz, azaz a probléma meghatározásának keresése, vagyis amikor nagyon sok adatot halmozunk fel azért, hogy megalapozott megállapításokat, insightokat (belső mintázatokat) találjunk, és arra megfelelő terméket vagy szolgáltatást tervezzünk a későbbiekben. A módszertan lényege, hogy emberközpontú megközelítéssel, az ügyfelek valódi szükségleteinek megértését helyezzük fókuszba. Ebben a perspektívában fontos meghatároznunk azokat a területeket, ahol vizsgálni tudjuk, hogyan viselkednek az emberek, mi motiválja őket, és milyen fogyasztói igényeket támasztanak egy termékkel vagy szolgáltatással szemben. Ennek feltérképezésére kiváló kvalitatív és kvantitatív (minőségi és mennyiségi) kutatási eszközök, és módszerek állnak rendelkezésre, amiket a service design folyamatban rendszeresen használunk. A service design kutatási módszerei között szerepelnek a részletes megfigyelések, mélyinterjúk, szakértői és felhasználói interjúk, kérdőíves megkérdezések, szekunder kutatások és benchmark elemzések. A kutatásnak része lehet még az online és offline „szafari“, ahol nyomon követjük a felhasználót azért, hogy mélyebb betekintést kapjunk a célcsoportunk életébe és kulturális világába. Ezért sokszor majdhogynem etnográfusként veszünk részt a kutatási folyamatban, bevetve az empátia minden szintjét. A másik cipőjébe való belebújás segít igazán közel kerülnia témához, ezért a service designban ez az attitűd nélkülözhetetlen, mondhatnám azt is, hogy a service designer egyik legfontosabb kelléke, eszköze és "mindset"-je az empátia.  A cél, hogy minél közelebb kerüljünk a felhasználóhoz, azért, hogy pontosan értsük, hogy mik az igényei, és arra milyen szolgáltatás, vagy termék lenne a legjobb válasz, ergo, hogy egy olyan megoldáshoz jussunk a folyamat végén, ami megfelel a fogyasztó igényeinek. Konvergens szakasz – Meghatározás (define) 2. Fázis - SzintézisAhol az insightok születnek, és feltesszük a HMW (How might we...) kérdést.És kik az ún. personák, és miért kellenek?  A szintézis szakasz az egyik legfontosabb része ennek a folyamatnak, amely során az összegyűjtött információkat, adatokat és tapasztalatokat összevetjük és összekapcsoljuk azáltal, hogy közös mintákat keresünk. A szintézis célja, hogy összefoglalja és értelmezze az adatokat, és átfogó képet adjon arról, hogy milyen irányban kell továbbfejleszteni vagy módosítani a szolgáltatást. Az insightok meghatározása a szintézis folyamatának kulcsfontosságú része. Lehetnek konkrét felismerések vagy általános trendek, amelyek kiderülnek az adatok elemzése során. Az insightok segítenek a tervezőknek és fejlesztőknek abban, hogy mélyebben megértsék a felhasználók viselkedését és gondolkodásmódját, és hogy pontosan meg tudják határozni, milyen irányban kell alakítaniuk vagy javítaniuk a szolgáltatást. A szintézis szakaszában az insightok meghatározása általában a következő lépéseket foglalja magában: adatok elemzése: ez magában foglalhatja az adatok átfogó áttekintését, a minták és trendek keresését, valamint a releváns összefüggések azonosítását. insightok meghatározása: az adatelemzés során azonosított minták és trendek megfogalmazása. Segíti a mélyebb megértést. insightok megosztása és értékelése: az insightokat általában megosztjuk a csapat tagjaival és más érintettekkel. Fontos, hogy ezeket az insightokat átfogóan megvitassuk és értékeljük annak érdekében, hogy hatékonyan be tudjuk illeszteni azokat a tervezési és fejlesztési folyamatba. A perszóna meghatározása a service design folyamatban lényeges lépés, melynek célja a végfelhasználók mélyebb megértése és az ő szükségleteik pontosabb azonosítása. A perszóna egy fiktív, ám valósághű karakter, akit azért hozunk létre, hogy reprezentálja a célközönséget. Ezek az alaposan kidolgozott személyiségek modellezik a felhasználók motivációit, viselkedését és problémáit. Ha perszónákra tervezünk, akkor hatékonyabb és relevánsabb szolgáltatásokat tudunk kínálni a felhasználók számára, MOME - Service Design képzés/ Hintalovon projekt 2023. december/ Burus Emese, Rakoncza Szilvia, Tóth Gergő, Horváth Zsóka A perszónák által könnyebben érthetővé válnak a felhasználókkal kapcsolatos információk és szükségletek, és rajtuk keresztül érthetőbben tudjuk modellezni azt a csoportot, akire tervezünk. A perszónák így kvázi „állatorvosi lovak”, akiken keresztül elbábozzuk a valós szituációkat is. A konvergens szakasz egyik fontos eleme a "how might we" kérdés megfogalmazása , ami segít összpontosítani és irányt mutatni a problémák megoldására. Tegyük fel, hogy egy kutatásban azt az insightot fogalmaztuk meg, hogy az emberek nehezen találják meg a közösségi eseményeket a városban. Akkor ebben az esteben a „how might we” kérdésünket úgy tehetjük fel, hogy:  „Hogyan lehetne egy könnyen használható felületet létrehozni, amely segít az embereknek felfedezni és csatlakozni a helyi eseményekhez? Az ilyen típusú kérdés feltevése a folyamat korai szakaszában lehetővé teszi, hogy meghatározzuk a legfontosabb problémákat és kihívásokat, amelyekkel szembe kell néznünk. Ez a kérdés arra ösztönöz, hogy megfelelően definiáljuk a service design folyamat céljait, hogy azoknak a megoldásoknak a keresésére fókuszáljunk, amelyek valóban a felhasználók igényeire és szükségleteire válaszolnak. Pontokba összegyűjtve a "how might we" kérdés feltevése a tervezési folyamat során lehetővé teszi, hogy: az általános problémát specifikusabban határozzuk meg: azaz pontosabban lássuk a felmerülő problémákat. inspirációt nyújtson: a kérdés feltevése kreatív gondolkodásra ösztönőz, így új megközelítéseket és ötleteket találhatunk a problémák megoldására. megkérdőjelezzük a meglévő normákat: arra késztet, hogy kritikusan gondolkodjunk a meglévő megoldásokról, és alternatív megközelítéseket találjunk. meghatározzuk a fő prioritásokat: segít kiválasztani a legfontosabb problémákat, amelyekre koncentrálni kell. a felhasználói szempontokat állítsuk központba: azaz, hogy a felhasználók valódi szükségleteire és problémáira koncentráljunk, ezáltal biztosítva, hogy a tervezett megoldások valódi értéket jelentsenek számukra. Összességében a "how might we" kérdés megfogalmazása segíti kreatív, és célorientált módon megközelíteni a tervezési folyamatot, és hatékonyabbá teszi a szolgáltatások tervezését és fejlesztését. Fontos, hogy a szintézis folyamat végén összegezni tudjuk az insightjainkat, ami alapján megfogalmaztuk a how might we kérdésünket. Mielőtt tovább lépünk a következő szakaszra, azaz a „Fejlesztés (develop)” és „Létrehozás (deliver)” fázisába, ezen a ponton fontos, hogy bevonjuk az megbízót, azért hogy megosszuk vele a feltárt problémát és, összevessük azzal, amit korábban megosztott velünk. Ennek a célja, hogy közös megértést és célokat határozzunk meg a fejlesztés előtt. Ezután a  „Fejlesztés- Létrehozás” szakaszban kreatív eszközökkel és módszerekkel dolgozunk azon, hogy optimális szolgáltatást alakítsunk ki. A cikk folytatása a double diamondnak ezt a szakaszát fogja feltárni. A cikk írója a MOME/ Moholy- Nagy Művészeti Egyetem service design szakirányú továbbképzésének hallgatója. https://hellononprofit.hu/programok/social-business-2024/ A bevételtermelő tevékenység kialakításának érdekében útjára indítjuk – a Visa, a Cseriti Adománybolt, a Diego, a DPD, az Erla Film, a Klippe Learning, az OTP Mobil és a Shoprenter partnerségében és támogatásával – Social Business 2024 programunk második évfolyamát. Részletek és jelentkezés itt.