david.imre

#B Corpok itthon és a világban

Miért jó egy B Corp cégnél dolgozni?

A B Corp vállalatokról köztudott, hogy sokat tesznek a pozitív környezeti és társadalmi változásokért. De a munkavállalóikra is odafigyelnek: a béren kívüli juttatásoktól a rugalmas munkavégzés lehetővé tételéig számos területen jobban teljesítenek, mint “hagyományos szemléletet” képviselő versenytársaik. Amióta a First Wealth brit pénzügyi szolgáltató 2020-ban B Corp minősítést szerzett, sokkal többen szeretnének a cégnél dolgozni, mint korábban. Hogy miért? A válasz egyszerű: a londoni székhelyű vállalat a certifikációs folyamatra készülve jelentősen javította a munkavállalóinak nyújtott szolgáltatások és juttatások színvonalát. A kisgyerekes szülőknek a “bébi bónusz” mellett két hónap fizetett szülői szabadságot és gyereknevekési hozzájárulást adnak, a havi “wellness illetmény“ minden dolgozónak jár, a változó korban lévő nőknek pedig menopauzális támogatást nyújtanak – nem csoda, hogy a cég munkavállalói elégedettségi indexe a korábbi 67 százalékról nyolcvan százalékra ugrott. Kerry Burgess, a First Wealth HR igazgatója szerint mindez annak köszönhető, hogy a B Corp minősítésre való felkészüléssel “új lapot nyitottunk a cég életében. A működésünk valamennyi területét átnéztük, és nem féltünk feltenni a nehéz kérdéseket: »Vajon eleget teszünk a környezetért, az ügyfeleink és a munkavállalóinkért?«. Ez a folyamat alapvető hatással volt az egész szervezetre.” A B Corp minősítést a legtöbben a környezeti és társadalmi felelősségvállalással kötik össze. Pedig az ún. “B hatásvizsgálat” (B impact assesment – a szerk.) során a hitelesítést végző B Lab munkatársai azt is vizsgálják, milyen viszonyt ápol az adott cég a fő stakeholdereivel: a munkavállalóival, az ügyfeleivel és a szűkebb közösségével. Az értékelés munkavállalókkal kapcsolatos fejezetének legfontosabb tételei: mit tesz a vizsgált vállalat a dolgozói egészségének megőrzéséért, munkahelyi biztonságáért, anyagi biztonságáért, karrierútjáért, elkötelezettségük és elégedettségük erősítéséért? “Sok B Corp rugalmas munkavégzéssel, hosszabb szülői szabadsággal és céges egészségbiztosítással igyekszik támogatni a munkatársait” – sorolja Tom Ebbut, a B Lab UK hatásmérési igazgatója. Sokuk munkavállalói résztulajdonosi programokat is indított, és aktívan támogatja a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű emberek – köztük a fogyatékossággal élők és a leszakadó régiókból érkezők – foglalkoztatását. Valós támogatást kapnak a munkavállalók “Jobb egy B Corp-nál dolgozni, mint egy átlagos cégnél?” – teszi fel a kérdést MaryLou Costa, a Raconteur szakírója, és rögtön meg is adja a választ: “A B Lap UK adatai azt mutatják, hogy igen.” Mint írja, ez nem csak a nagyvállatoknál, hanem a kis- és középvállalkozásoknál (KKV-k) is érezhető: a létszám-lemorzsolódási arányuk az átlagos 18 százalék helyett csak nyolc százalék; a nemek közti bérkülönbség 15 százalék helyett átlagosan csak négy százalék; és a B Corp-ok 84 százalékának vezetőtestületében legalább egy nő dolgozik – ellentétben a “KKV-átlag” 55 százalékával. “A hitelesítési folyamat remek lehetőséget teremt az alkalmazottak elkötelezettségének megerősítésére, ehhez csak jól artikulált vállalati identitást és vonzó munkakörnyezetet kell teremteni. Mindez jelentős versenyelőnyt adhat egy cégnek a tehetséges munkavállalók toborzásában és megtartásában” – hangsúlyozza Ebbut, hozzátéve: a munkavállalói elköteleződést tovább erősítheti, ha a vállalatvezetés folyamatosan edukálja a munkavállalóit azzal kapcsolatban, milyen értékeket teremt a certifikáció megszerzése, és “arra sarkallja őket, hogy maguk is »B Corp evangélistává váljanak«”. A kutatások azt mutatják, hogy a munkavállalók értékelik, ha nem egyszerű munkagépként, hanem a saját területükön kompetens szakértőként kezelik őket. Értékelik azt a szabadságot, amit a B Corp-ok biztosítanak nekik; például a rugalmas munkavégzést: a Culture Amp HR-platform felmérése szerint a dolgozóik 88 százaléka érzi úgy, hogy a főnökeik megértően viszonyulnak ahhoz, amikor valamilyen előre nem látható okból szabadnapot kell kivenniük. A B Corp-oknál dolgozók kilencven százaléka nyilatkozott úgy, hogy “valós támogatást” kapnak a munkaadójuktól azzal kapcsolatban, hogy rugalmasan menedzselhessék a saját munkaidejüket – ráadásul olyan atmoszférában dolgozhatnak, amelyben “nem kell lelkiismeretfurdalást érezniük” emiatt. Charlotte Mosley, a Culture Amp vezető kutatója szerint a B Corp-munkavállalók “nagyobb arányban érzik úgy, hogy szabadon végezhetik a munkájukat. Úgy látják, a menedzsereik őszintén támogatják őket a pályájukkal kapcsolatos terveikben, és általában véve elégedettebbek a vezetőikkel, mint a hagyományos cégek dolgozói. Mindez lehetővé teszi, hogy igazán elkötelezetten és elégedetten végezzék a munkájukat.” Magyarországon is vannak jó példákAhogy arról mi is beszámoltunk, tavaly decemberben több regionális leányvállalattal együtt a Danone Magyarország is B Corp minősítést kapott. A cég kiemelt figyelmet fordít a munkavállalói elkötelezettséget erősítő programokra: a béren kívüli juttatások mellett minden munkatáruknak lehetősége van arra, hogy évi harminc napot külföldről dolgozzon, és plussz szabadságot vegyen ki a születésnapi hónapjában, vagy ha megházasodik. “A várandós anyukákat babacsomaggal lepjük meg, a családalapítást követően pedig támogatjuk a vállalatba való visszatérésüket, a csapatba történő újbóli integrálásukat. Az újdonsült apukáknak is járnak hasonló juttatások” – nyilatkozta a Hello Nonprofitnak Várkonyi Beáta, a cég közép-európai régióért felelős corporate affairs directora.A Danone a munka és a magánélet egészséges egyensúlyát is igyekszik biztosítani: támogatják a rugalmas munkaidőt, a home office-t, és lehetővé teszik a kollégáik számára, hogy maguk döntsenek a szabadságukról. “Mindig hangsúlyozzuk a kölcsönös elfogadást, a diverzitás fontosságát, ez visszaköszön a toborzási stratégiáinkban is” – emelte ki Várkonyi Beáta.

#ESG #Vállalatoknak

Változó ESG-stratégiák: A környezeti fenntarthatóság mellett a társadalmi problémákra is egyre inkább odafigyelnek a cégek

Egy közelmúltban megjelent jelentés szerint egyre több európai és amerikai vállalat ismeri fel: ha szeretnének hosszú távon is fenntarthatóan és nyereségesen működni, a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos programjaikba is invesztálniuk kell. Szimpla "befektetés" helyett a vállalatirányítási stratégiájuk integráns részeként kell kezelniük az ESG-t. A világ egyik legnagyobb vállalati adatelemzéssel és kiberbiztonsággal foglalkozó tanácsadó cége, az S-RM a közelmúltban adta ki 2024-es ESG jelentését. Az 550 brit, francia, német, holland és amerikai vállalat, valamint kétszáz befektető bevonásával készült kutatás érdekes eredményeket hozott: az adatok szerint a cégek a környezeti fenntarthatóság mellett egyre inkább a társadalmi problémákra – mint az emberi jogok helyzete, a modernkori rabszolgaság, a sokszínűség, egyenlőség és befogadás (diversity, equity and inclusion – DE&I) feltételeinek biztosítása, a közösségi programok támogatása stb. – is odafigyelnek ESG-stratégiájuk kialakítása során. Az ESG Report 2024: The rise of social sutainability című jelentés készítői szerint az idei év komoly változást hozott a vállalatok ESG-vel kapcsolatos gondolkodásmódjában. Mint írják, a befektetők és a vállalati döntéshozók és a szakemberek egyaránt úgy látják, hogy az eddig legfontosabb szempontnak tartott környezeti fenntarthatóság mellett a cégeknek egyre többet kell költeniük ESG-büdzséjük “középső lábára”: a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos programokra is. “Miközben a környezeti fenntarthatóság továbbra is meghatározza a cégek stratégiáját, mind többen gondolják úgy, hogy a változó törvényi szabályozásnak, az erősödő stakeholder-nyomásnak és a emberi jogokkal, felelős beszerzéssel, egyéb szociális problémákkal kapcsolatos közérdeklődésnek köszönhetően a társadalmi felelősségvállalás is egyre fontosabbá válik.” Sok cég aggódik a CSDDD miatt A jelentés fő tanulságai szerint: a megkérdezett cégek 66 százaléka úgy látja, hogy a következő öt évben várhatóan jelentősen megemelkedik majd az ESG-költése, és ezen belül a társadalmi fenntarthatóságra is nagyobb összeget fordít majd 74 százalékuk úgy érzi, hogy “még nem egészen megfelelő” az ESG-érettsége az európai befektetők és vállalatok több mint 80 százaléka gondolja úgy, hogy nincs teljesen felkészülve a várhatóan tovább szigorodó ESG-szabályozásra és a vállalatok 77 százalékának nem szerepel az ESG-programjaiban a felelős beszerzés Az európai cégek közel egynegyede (23 százalék) a modernkori rabszolgaság elleni tagállami törvények és a környezeti, valamint emberi jogi kockázatok szigorú átvilágításáról szóló, tavaly decemberben elfogadott szabályozás (Corporate Sustainability Due Diligence Directive – CSDDD) miatt aggódik a leginkább. A jelentés szerzői szerint ez is azt támasztja alá, hogy a társadalmi felelősségvállalás egyre fontosabb szempont a számukra. A cégeknek is érdeke, hogy a vállaltirányítási stratégiájuk részévé tegyék az ESG-t Az S-RM jelentésének tanúsága szerint a befektetők és a vállalatok egynegyede (24, illetve 26 százalék) nem rendelkezik kellő tudással arra nézvést, hogy milyen, az iparágukra jellemző tipikus társadalmi és munkavállalói problémákkal kell szembenézniük. Ez komoly tudáshiányt mutat, amelyet hosszabb távon mindenképpen kezelni, orvosolni kell. Mint hangsúlyozzák, az ESG-vel kapcsolatos kétségek jelentős része épp abból származik, hogy sok cég szimpla befektetésként kezeli ezt a területet – ahelyett, hogy vállaltirányítás szerves és integráns részeként tekintene rá. Mint hangsúlyozzák, ez a szemléletmód komoly működési kockázatot jelenthet azoknak a vállaltoknak a számára, amelyek nincsenek tisztában azzal, milyen hatással lehet a reputációjukra, a stakeholder-karcsolataikra és a hosszútávú fenntarthatóságukra, ha nem mérik fel helyesen, hogyan vélekednek a tevékenységükről, politikájukról az ügyfeleik, a munkavállalóik, a befektetőik és a szélesebb értelemben vett közvélemény.

#Nonprofitoknak

Az oktatás demokratizálásától az emberi jogok monitorozásáig: az MI-alapú no-code alkalmazások nagyban segíthetik a nonprofitok digitalizációját

A modern “drag and drop” eszközök lehetővé tehetik a – gyakran szűkös büdzséből gazdálkodó – nonprofit szervezetek számára, hogy kis költséggel és komolyabb programozói tudás nélkül olyan rendszereket, alkalmazásokat építsenek maguknak, amelyek megsokszorozhatják a hatékonyságukat. Napjainkban, amikor világszerte komoly problémát jelent a környezetkárosítás és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, egyre nagyobb felelősség hárul a – gyakran fontos kormányzati feladatokat is felvállaló – nonprofit szervezetekre. A digitalizáció nagymértékben támogathatja a működésüket – igen ám, csakhogy a komplex informatikai fejlesztések többnyire túlságosan drágák ezeknek a gyakran komoly forráshiánnyal küzdő szervezeteknek. Ezért is jelenthet jó megoldást számukra a mesterséges intelligencia (MI) alapú no-code alkalmazásfejlesztő eszközök használata: hiszen ezek a rendszerek lehetővé teszik, hogy kis költséggel, komolyabb kódolási, fejlesztési ismeretek nélkül is személyre szabott applikációkat hozzanak létre. Okos alkalmazásokat, amelyek segíthetnek nekik a folyamataik optimalizálásában, a stakeholder-elkötelezettség erősítésében, és az alapműködésük bővítésében is. Intuitív drag and drop eszközökkel a társadalom- és környezettudatos jövőért A no-code eszközök megjelenése alapjaiban formálja át az informatika világát – nem véletlen, hogy ma már az olyan nagy, széles körben használt ERP-rendszerek fejlesztésével foglalkozó multinacionális cégek is kínálnak ilyen megoldásokat mint az SAP vagy a Microsoft. Mivel könnyen használható drag and drop felületeik feleslegessé teszik a kódolást, a “naiv felhasználók” számára is lehetővé teszik a fejlett alkalmazások építését. A szakértők szerint ez “demokratizálhatja” az informatikai fejlesztéseket, és nagyban megkönnyítheti, hogy az újító ötletekből a gyakorlatban is használható rendszerek szülessenek. Ráadásul általában alacsony költséggel licencelhetők: ami különösen vonzóvá teheti őket az árérzékeny nonprofitok számára. A no-code alkalmazások legújabb generációja már az MI-ban rejlő lehetőségeket is ki tudja használni. Az okos algoritmusok integrálásával ezek a fejlesztői eszközök már arra is képesek, hogy különféle apróbb változtatásokat – pl.: hasznos alkalmazáselemek beépítését, a rendszerfolyamatok optimalizálását, egyes redundáns feladatok automatizálását – javasoljanak a felhasználóiknak – így még hatékonyabb megoldások létrehozását teszik lehetővé. Ezzel megkönnyíthetik a nonprofit szervezetek számára, hogy a mindennapi működésmenedzsment helyett alaptevékenységük fejlesztésére, fundraising munkájuk erősítésére, és a hatékony szervezetfejlesztési stratégiák kialakítására fókuszálhassanak. Az MI a személyre szabott felhasználói élményt is támogatja: mivel képes arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse, milyen eszközökre, szolgáltatásokra van szüksége a “klienseinek”, nagyban megkönnyítheti és felgyorsíthatja azok mindennapi munkáját. Számos területen hatékonyabbá tehetik a nonprofitok működését A szakemberek szerint az MI-alapú no-code alkalmazások adaptálása számos különféle területen egyszerűbbé és hatékonyabbá teheti a nonprofit szervezetek munkáját, és növelheti pozitív környezeti vagy társadalmi hatásukat. Demokratikusabb oktatás A no-code applikációk segítségével a hátrányos helyzetű térségekben dolgozó nonprofitok olyan edukációs platformokat építhetnek fel, amelyek hatékonyan támogathatják a diákok oktatását. Az MI lehetővé teheti, hogy a rendszer folyamatosan figyelemmel kövesse az egyes tanulok fejlődését, előmenetelét, személyre szabott oktatási anyagokat ajánljon nekik, és megkönnyítse a tanárok számára az oktatásszervezéssel kapcsolatos feladatokat. “Precíziós" környezetvédelem Az MI-fejlesztések révén a környezetvédelemmel foglalkozó nonprofitok könnyebben nyomon követhetik a veszélyeztetett fajok egyedszámának alakulását. A modern hangfelismerő rendszereket bevetve nagyobb hatékonysággal tudják azonosítani az egyes fajokhoz tartozó egyedeket; ráadásul a rugalmasan alakítható, variálható funkcionalitásokat kínáló appok azt is lehetővé tehetik, hogy a terepen dolgozó biológusok fejlesztők vagy technikai személyzet bevonása nélkül azonnal az igényeikre szabhassák azokat. Széles körben elérhető egészségügyi szolgáltatások A hátrányos helyzetű térségekben, katasztrófa sújtotta vagy nehezen megközelíthető területeken dolgozó nonprofitok a no-code alkalmazások bevetésével hatékonyabbá tehetik az egészségügyi rendszert. Az alapvető diagnosztikai és betegtanácsadása képességekkel felruházott okos alkalmazások révén a jelenleginél jóval több ember juthat gyors ellátáshoz; sőt, azt is lehetővé tehetik, hogy az orvosok, szakápolók a nehezebben kezelhető páciensek gyógyítására koncentráljanak. Hatékonyabb katasztrófavédelem Az MI-alapú rendszerek a katasztrófavédelmet is hatékonyabbá tehetik. A folyamatos adatgyűjtésre optimalizált, a közösségi médiaoldalakat, időjárás-előrejelzéseket, helyi médiumok híreit nyomon követni képes alkalmazások révén a nonprofit szervezetek pontosabban tervezhetik meg a katasztrófavédelemmel és elhárítással kapcsolatos feladataikat, pontosabban allokálhatják az erőforrásaikat, és alacsonyabb reakcióidővel reagálhatnak a katasztrófahelyzetekre. Mindenki számára elérhető mikrohitelezés Az MI-megoldások a mikrohitelezés hatékonyságát is javíthatják. Ezek az appok számos különféle adat gyors elemzésére képesek, így lehetővé teszik, hogy a kereseti viszonyok, a fogyasztói magatartás és a mikoriökonómiai infoprmációk kiértékelésével a nonprofitok személyre szabott pénzügyi tanácsokat adjanak rosszabb financiális körülmények között élő ügyfeleiknek. Így megalapozott pénzügyi döntéseket hozhatnak, ami jelentősen javíthatja az egzisztenciájukat. Az emberi jogi problémák könnyebb nyomon követése A no-code fejlesztések könnyebbé tehetik az emberi jogi szervezetek számára a potenciális jogsértések nyomon követését. A mesterséges intelligencia folyamatosan monitorozhatja a közösségi médiát, egyéb hírforrásokat, és riaszthatja a jogvédőket, ha visszaélésekkel, diszkriminációval kapcsolatos információkat talál. Fenntarthatóbb mezőgazdaság A környezettudatos gazdálkodást népszerűsítő nonprofit szervezetek az MI-alapú alkalmazások segítségével támogathatják a gazdálkodókat abban, hogy új, fenntarthatóbb mezőgazdasági módszereket vezessenek be. Ezek a rendszerek képesek lehetnek arra, hogy a talajjal kapcsolatos adatok, az időjárási minták, a termésátlagok elemzésével új és hatékonyabb termelési metódusokat dolgozzanak ki, hozzájárulva ahhoz, hogy a gazdák, mezőgazdasági vállalkozások optimális termelés mellett is környezetkímélőbb módon működjenek. Ez nem csak az élelmiszer-biztonság garantálásához, hanem a sérülékeny ökoszisztémák megóvásához is hozzájárulhat. Okos applikációk programozói tudás nélkül Az MI-alkalmazások fejlesztését lehetővé tevő no-code eszközökkel bárki könnyen-gyorsan, egy egyszerű vizuális interfész vagy “varázsló” segítségével létrehozhatja a maga okos informatikai megoldásait. Akár egy nonprofit szervezet projektmenedzsere vagy önkéntese is; arról nem is beszélve, hogy ezek a rendszerek általában lehetővé teszik az applikációk gyors és rugalmas átalakítását, testbeszabását is. Az alábbiakban röviden bemutatunk néhány népszerű, széles körben elterjedt eszközt. Amazon SageMaker Az Amazonnak nagy gyakorlata van a gépi tanuláson (Machine Learning – ML) alapuló rendszerek “fogyasztóbaráttá” tételében, és ezt a tudását a Sage Maker felhasználói is kamatoztathatják. A Sage Maker Jumpstart segítségével a felhasználók minden előzetes informatikai tudás nélkül belevághatnak a saját alkalmazásaik elkészítésébe; a rendszer előre legyártott sablonokat is kínál, amelyekkel számos ML-alapú megoldás – köztük üzleti alkalmazások és folyamatmenedzsment-rendszerek – elkészíthető. Apple Create ML Az Apple egyszerű drag and drop megoldása iOS-alapú alkalmazások – köztük ajánlók, beszédfelismerő, képfelismerő és szövegfeldolgozó applikációk – készítését teszi lehetővé. A cég ML-rendszere az iPhone-ok kameráján keresztül gyűjtött képi-, illetve a készülékek mikrofonjánn keresztül gyűjtött hangadatokat használja; egy Mac számítógép segítségével jelentősen gyorsítható az algoritmusok tanulási folyamata. Data Robot Ez a felhőalapú platform nagyban megkönnyíti az adatgyűjtés és feldolgozás automatizálását, és a különféle elvárások, igények szerinti algoritmusok készítését. A cég komoly hangsúlyt fektet az “explainable AI” (értelmezhető MI) módszer alkalmazására, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók nyomon követhessék, értelmezhessék és felügyelhessék az algoritmusok által hozott döntéseket, előrejelzéseket. Google AutoML A Google no-code megoldása nem a teljesen “laikus usereket” célozza, de így sem kell kódolási tudás a használatához. A felhasználók egy egyszerű grafikus interfész segítségével készíthetnek a rendszer “számítógépes látással” (computer vision) és természetes nyelv feldolgozással (natural language procession) kapcsolatos képességeire alapozó megoldásokat. Mivel az AutoML a cég cloud-rendszerében fut, használata nagyban hasonlít az olyan irodai eszközökéhez, mint a Google Dokumentumok vagy a Naptár.

#Vállalatoknak

A tudatos fogyasztás a cégek működését is átláthatóbbá és etikusabbá teheti

A kutatások szerint az ártalmas üzleti működést tanúsító cégek bojkottálása mellett a fenntarthatóan működő vállaltok “pozitív diszkriminációja” is nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a globális gazdaság meghatározó szereplői lelkiismeretesebb politikát folytassanak. A tudatos fogyasztók régóta tisztában vannak vele, hogy megvannak az eszközeik arra, hogy hatást gyakoroljanak egy-egy vállalat működésére, politikájára. A fogyasztói bojkott komoly, sokszor jelentős sajtóvisszhangot kiváltó eszközét régóta alkalmazzák az elégedetlen ügyfelek világszerte: különösen napjainkban, amikor egyre több ember számára lesz fontos, hogy átlátható, környezeti és társadalmi szempontból felelősségteljesen működő cégeknél költsék el a pénzüket. Igen ám, csakhogy az egyre nagyobb tőkeerővel rendelkező multinacionális vállalatok korában könnyen előfordulhat, hogy ez az – oly sokáig hatékonynak tartott – eszköz is kontraproduktívnak bizonyul. A nagy cégek egyre több feltörekvő vállalkozást vásárolnak fel; ahogy a BBC-nek nyilatkozva Maurice Schweitzer, a The Wharton School of The University of Pennsylvania professzora is rámutatott: a fogyasztók hiába próbálnak egy adott márkát bojkottálni, ha közben az anyacég számos más alternatív brandet is birtokol. Schweitzer a Bud Light amerikai sörgyártót hozta fel példaként, amely ellen tavaly áprilisban ultrakonzervatív fogyasztók egy csoportja hirdetett kampányt, mert együttműködött egy ismert transznemű influenszerrel, Dylan Mulvaney-vel. Egy cég mind felett A Bud Light termékeit bojkottáló vásárlók abban bíztak, hogy komoly bevételkiesést okozhatnak a cégnek – nem tudván, hogy ha más termékeket választanak, akkor is könnyen meglehet, hogy a márka anyavállalatát, a több mint száz brandyt tulajdonló Anheuser-Busch-t gazdagítják. Schweizer hangsúlyozza: nem ritka, hogy a bojkottra kész fogyasztók ilyen helyzetbe kerülnek. A munkavállalóival kapcsolatos gyakorlata miatt sokat vitatott e-kereskedelmi vállalat, az Amazon például szintén számos népszerű céget – köztük a Whole Foods-t, az Audible-t, valamint a Netflix, a Facebook és az Airbnb szolgáltatásait hosztoló Amazon Web Services-t – tulajdonolja, így ha ellene szeretnének hatékony tiltakozó akciót hirdetni, szükségszerűen ezeket a márkákat és azok termékeit, szolgáltatásait is kerülniük kellene. A szakember szerint ezek a felvásárlások egyre nehezebbé teszik a vásárlók számára, hogy a klasszikus eszközökkel szorítsák rá a globális nagyvállalatokat az etikus működésre. A nagy cégek folyamatosan vásárolják fel az ígéretes startupokat és a kisebb, lokális piacokon jól beágyazott márkákat, ami szinte lehetetlenné teszi azt, hogy az ehhez hasonló akciók sikeresek legyenek. Ennek ellenére van megoldás: ahelyett, hogy az átláthatatlan, káros piaci praktikákat űző cégeket büntetnek, hatékonyabb, ha a jól tájékozott, tudatos vásárlók inkább konzekvensen támogatják azokat a cégeket, amelyekben megbíznak. Az etikus cégek támogatása lehet a megoldás Mint mondja, ez a fajta tudatos vásárlói magatartás előbb-utóbb rászorítja a vállalatokat arra, hogy etikusabban és átláthatóbban működjenek. Simon Morioarty, a Mintel piackutató cég EMEA-vezetője szerint ezt a trendet egyre több nagyvállalat döntéshozói ismerik fel, és ennek megfelelően igyekeznek változtatni a gyakorlatukon. “Egy márka könnyen elveszítheti a fogyasztói bizalmát. De az sem lehetetlen, hogy visszaszerezze azt – mondta a piackutató. – A fogyasztók alapvetően nem szeretik a változást, a bizonytalanságot. És a legtöbben éppen az ilyen jól ismert nagyvállalatoktól várjuk, hogy átsegítsenek minket az olyan jelentős, gyakran komoly szemléletváltást követelő változásokon, mint a fenntarthatósággal vagy az etikus fogyasztással kapcsolatos kérdések. Alapvetően elmondható, hogy az emberek többsége számára nagyon nehéz lemondani egy megszokott termékről, szolgáltatásról – még akkor is, ha a média tele van az adott márkáról szóló negatív hírekkel. ” A szakemberek szerint a tudatos fogyasztók egyre nagyobb hatással vannak a vállalatok – köztük a nagy cégek mellett a kis- és középvállalkozások – politikájára; fogyasztási szokásaik átgondolt alakításával komoly nyomást gyakorolhatnak a cégek működésére, stratégiájuk alakulására.

#Társadalmi vállalkozás #Vállalatoknak

Frictionless giving: A kis- és középvállalkozások is sokat tehetnek azért, hogy élhetőbb és fenntarthatóbb legyen a világ

A felmérések szerint a nonprofit szervezetek működését biztosító források túlnyomó része nem a nagyvállalatoktól, vagy a Bill and Melinda Gates Foundation-hez hasonló magánalapítványoktól származik. A magánadományozók mellett a kis- és középvállalkozásoknak is kiemelt szerep jut a jobbító célú kezdeményezéseket felkaroló civil szervezetek támogatásában. A felmérések szerint a magánadományozóktól, illetve a kis- és középvállalkozásoktól (KKV-k) származó felajánlások egyre fontosabb szerepet játszanak a nonprofit szervezetek finanszírozásában. A kulcs nem a támogatásokra fordított összeg nagyságában, hanem a támogatás formájában van; egyre fontosabbá válik a “frictionless givin” – egy bizalmi alapú támogatási metódus, ami lehetővé teszi, hogy a szervezetek arra fordítsák a nekik folyósított pénzt, amire szeretnék, így működésüknek, fejlesztésüknek azt az ágát tudják megerősíteni, amelyiket a legfontosabbnak tartják. A frictionless giving (magyarul nagyjából “súrlódásmentes adományozás” – a szerk.) a nonprofit szervezetek támogatásának egy viszonylag új, akadálymentesített formája. Ahogy Suzanne Lerner, a Forbes Councils tanácstagja fogalmaz egy, az üzleti magazinban megjelent írásában: a módszer nagy előnye, hogy gyors átfutással és komolyabb megkötések nélkül biztosíthat forrásokat a nonprofitok számára; ráadásul nem csak a nagyvállalatok, vagy a Bill and Melinda Gates Foundation-hez hasonló milliárdos magánalapítványok, hanem a kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára is jó lehetőséget jelent a környezeti vagy társadalmi szempontból hasznos tevékenységet végző civilek támogatására. Korlátozás helyett támogatást “A frictionless giving nem csak a milliárdosok és a nagyvállalatok eszköze. A kis- és középvállalatok is komoly szerepet játszhatnak a az adományozás ezen új, hatékonyabb formájának elterjesztésében” – érvel Lerner. Mint írja, kevesen tudják, de világszinten a KKV-k jóval nagyobb arányban járulnak hozzá a nonprofit szervezetek támogatásához, mint a nagyvállalatok: a SCORE nevű, önkéntes vállalati mentorhálózat adatai szerint 250 százalékkal több pénzt fektetnek ebbe a szektorba, mint a “nagyok”; és a kisvállalatok tulajdonosainak 75 százaléka vesz részt az adományozásban. A szakértő szerint jelenleg az adományozással kapcsolatos legnagyobb probléma az, hogy a donorok úgy gondolják, egy nonprofit szervezetnek szűkre szabott büdzséből is ki kell jönnie. Sokuk csak bizonyos konkrét programokat hajlandó támogatni, mert nem akarják “elkényeztetni” ezeket a szervezeteket. Ez rossz megközelítés: hiszen a fenntartható működésükhöz a nonprofitoknak is hasonlóan sok működési területen kell jól teljesíteniük, mint egy vállalkozásnak. Ezért – ha hatékonyan akarnak működni – hasonlóan piacképes fizetéseket, élhető munkakörnyezetet, infrastruktúrát kell biztosítania a munkatársainak, mint egy piaci cégnek – ahogy ez egy profin menedzselt hazai alapítvány vezetőjével nemrég készült interjúnkban is elhangzott. Ezért fontos lenne, hogy mind több potenciális donor értse meg: korlátozás helyett támogatást kell nyújtaniuk a nonprofit szervezeteknek, és ennek remek eszköze lehet a frictionless giving. A kulcs a bizalom Lerner hangsúlyozza: a frictionless giving nem azt jelenti, hogy a cégek ne támogathatnának egy-egy, a számukra szimpatikus, fontos programot. De azt sem szabad elfelejteniük, hogy minden egyes általuk támogatott program plusz költségekkel terheli meg a szervezeteket, és – ideális esetben – ennek a finanszírozását is be kell tervezniük a CSR-stratégiájukba. Ha hajlandóak arra, hogy lehetővé tegyék, hogy a civilek rugalmasabb módon, különösebb “pántlikázás” nélkül használják fel az adományaikat, nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szervezet sikeresen működjön – jobban hasznosul a hozzájárulásuk. A szakértő szerint fontos lenne, hogy a potenciális donorok – a nagyvállalatok épp úgy, mint a KKV-k – újragondolják az adományozással kapcsolatos viszonyukat. “Ez egy alapvetően aszimmetrikus helyzet: a pénz a donoroknál van, a nonprofitoknak pedig szükségük van erre a pénzre” – írja. De ennek a dinamikának nem szabad meghatároznia a kettejük viszonyrendszerét: az elszámoltathatóság és a fölé-alárendeltség helyett inkább kölcsönös bizalmon alapú partneri viszonyban kellene gondolkozniuk. Hazai jó példák Tavaly év végén jelent meg a Forbes-ban Pistyur Veronika, a Bridge Budapest vezetőjének gondolatébresztő cikke a témában, amelyben néhány konkrét jó példát is bemutat azzal kapcsolatban, hogyan kaphat itthon - sajnos egyelőre csak néhány - nonprofit szervezet "frictionless" forrást az alap működésének finanszírozására. Nem korlátozástól mentes, de másfajta szabadságot mégis adnak azok a támogatások, amit nonprofit szervezetek különböző kapacitásfejlesztési programok megvalósítására kapnak. Ezek célja is a működés javítása, a forrásellátottság növelése, nem pedig célzott, a kedvezményezettekkel zajló programok megvalósítása. Ilyen egyedi mentorálással egybekötött programot futtat Magyarországon több nagy tanácsadó cég, vagy bank is, és kis és közepes vállalkozások számára biztosít ilyen támogatási lehetőséget a Scale Impact egyedi, hosszútávú kapacitásfejlesztési programja, amelyben a kisebb cégek limitált pénzügyi és szakmai erőforrásai összeadódva számukra releváns nonprofit szervezetek fejlődését teszik lehetővé. Ha cégként Ti is csatlakoznátok ilyen kezdeményezéshez, keress meg minket, és segítünk elindulni!

#Nonprofitoknak #Vállalatoknak

”A pro bono munkának mérhető társadalmi hatása van” – Interjú Lévai Gáborral, a Scale Impact társalapítójával

A szakember szerint ma már az üzleti vállalkozások is egyre inkább felismerik, milyen hasznos lehet a számukra a munkatársaik által vállalt tudásalapú önkéntes munka. A Scale Impactet idén márciusban választotta tagjai közé a nemzetközi pro bono szolgáltatókat és szakmai szervezeteket tömörítő Global Pro Bono Network. A Scale Impact idén márciusban jelentette be, hogy – úgy is, mint az első magyar B Corp minősítést szerzett vállalat – csatlakozott a nemzetközi pro bono szolgáltatókat és szakmai szervezeteket tömörítő Global Pro Bono Network-höz. A harminckét ország 56 forprofit és nonprofit szervezetét összekapcsoló hálózatot 2013-ban hozta létre az üzleti, politikai és tudományos világ kiemelkedő szereplőinek részvételével alapított BMW Foundation Herbert Quandt akcióplatform és a Taproot Foundation, célja, hogy világszerte népszerűsítse a pro bono programokat, és segítséget nyújtson tagjainak abban, hogy erős, az önkéntes szakmai munkára épülő networköket hozzanak létre a saját régiójukban. “A Scale Impact egy igazi »catalyst mentor« cég: amellett, hogy igyekszünk támogatni a nonprofit és forprofit szervezeteket az egymásra találásban, és a kölcsönösen hasznos, előnyös megállapodások kötésében, katalizálni is szeretnénk ezeket a folyamatokat – mondja Lévai Gábor, a Scale Impact társalapítója. – Ezért is fontos számunkra az innováció: hogy folyamatosan fejlesszük a módszereinket, gazdagítsuk az ismereteinket, olyan naprakész készségekre és tudásra tegyünk szert, ami a magyar piacon ma még nehezen hozzáférhető. Ezért is tarjuk fontosnak, hogy erősítsük a nemzetközi beágyazottságunkat: ezért csatlakoztunk a globális B Corp-közösséghez, a hatásméréssel foglalkozó szervezeteket összefogó Social Value International-hez, és ezért örülünk annak is, hogy a Global Pro Bono Network a tagjai közé választott minket.” Több puszta jótékonykodásnál Lévai hangsúlyozza: az önként, térítésmentesen, vagy a szokásosnál kedvezőbb áron vállalt munka ma már jóval többet jelent egyszerű “jótékonykodásnál.” “A »pro bono publico«, azaz a »közjóért végzett munka« komoly történelmi hagyományokra tekint vissza, egyes források szerint ügyvédként John Adams, az Egyesült Államok későbbi második elnöke is ingyen védte a bostoni teadélután nyomán kitört vérengzések miatt megvádolt angol katonákat – fejtegeti a szakember. – A kifejezést eredetileg a jogi szakmában használták, de ma már a kommunikációs cégek, a stratégiai tervezéssel, pénzügyi tervezéssel, HR-rel és szervezetfejlesztéssel, digitalizációval, informatikai fejlesztéssel, webdesign-nal és általában bármilyen szakértői tevékenységgel foglalkozó vállalatok munkatársai is gyakorta vesznek részt ilyen tudásalapú önkéntes projektekben.” Ez a fajta önkéntesség a Scale Impact munkájának is fontos eleme. “Ezért is hasznos a számunkra, hogy egy olyan nagy, rengeteg tudást, új ötletet, jógyakorlatot kínáló szakmai szervezethez csatlakozhattunk, mint a Global Pro Bono Network". Lévai úgy érzi, cége maga is komolyan hozzájárulhat a network munkájához. “Abból a szempontból mindenképpen unikálisak vagyunk, hogy mi nem csak pro bono szolgáltatással foglalkozunk; két-három éven keresztül nyomon követjük az általunk támogatott nonprofitok munkáját, értjük és átlátjuk az igényeiket és a működésüket, és így egy komplex fejlesztési programba integrálva tudjuk felhasználni a pro bono lehetőségeket.” A hackatonokól a nagy tanácsadó cégek programjain át a hosszútávú együttműködésekig Lévai szerint a jól működő pro bono együttműködések többsége néhány óra, esetleg néhány nap alatt lezárható projekt. “Amerikában több olyan csapat is van, akik ilyen gyorsan lebonyolítható, tudásalapú önkéntes projektek szervezésével és menedzselésével foglalkoznak – fejtegeti. – A Catchafire-nél »ticketeket«, sztenderd feladatleírásokat gyártanak, felmérik, milyen feltételeknek kell megfelelnie egy-egy szervezetnek ahhoz, hogy gond nélkül befogadhassák, implementálhassák a fejlesztéseket, milyen adatokat kell összegyűjteniük, milyen specifikációkat kell összeállítaniuk a pro bono projekt előkészítése során. Így könnyen-gyorsan levezényelhetnek egy-egy kevésbé időigényes fejlesztési feladatot, mint amilyen egy weboldal leprogramozása, vagy egy közösségi média-kampány megtervezése.” A szakember kiemeli: Magyarország sajnos túl kis piac ahhoz, hogy az ehhez hasonló platform jellegű szolgáltatások igazán életképesek legyenek. “Nálunk inkább a cégek, szervezetek – például a Global Pro Bono Network másik hazai tagja, az Önkéntes Központ Alapítvány – által rendezett egy-két napos maratonok működnek: összejön néhány üzletember, nonprofit szakember, iparági szakértő, és egy egy-kétnapos program keretében együtt megoldást keresünk egy adott, jól körülhatárolható problémára. Emellett vannak még a nagy tanácsadó és auditor cégek által indított pro bono programok, és az olyan hosszú távú együttműködések, mint az egyik saját ügyfelünk, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkatársainak önkéntes vállalása, amelynek keretében jogi szaktanácsadással segítik a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkáját.” A pro bono projektek üzleti hasznot is hajthatnak A Scale Impact vezetője szerint fontos aláhúzni, hogy a pro bono munka nem csak a támogatott, hanem a támogatást nyújtó szervezetek számára is hasznos lehet. "Lehetőséget teremt például a termékfejlesztésre, arra, hogy új, bevezetés előtt álló megoldásokat próbáljanak ki. De arra is, hogy egy kis színt, változatosságot, jó érzést csempésszenek a munkatársaik életébe, akik így rövid időre kiszakadhatnak megszokott munkabeosztásukból, hogy a társadalom számára is hasznos, értékes, fontos ügyek előmozdítása érdekében használhassák a tudásukat. A pro bono programok erősítik a cégen belüli alkalmazkodó képességet is, hiszen lehetővé teszik, hogy a munkavállalók más, számukra ismeretlen kulturális közegeket is megismerhessenek, és az övéktől eltérő élethelyzetben lévő emberekkel találkozhassanak.” A pro bono projektek konkrét üzleti hasznot is hajthatnak. “Nem ritka, hogy egy kommunikációs ügynökség ilyen önkéntes, ingyen vállalt projekttel pályázik egy szakmai díjra; és ha jó helyezést érnek el, az komolyan megtámogathatja a reputációjukat, ügyfélszerzési tevékenységüket.” Profi fejvadászok segítségével toborozzák a tanácsadó testületek tagjait Lévai kiemeli: a pro bono munkának mérhető társadalmi hatása van. “Ez tulajdonképpen egy piramisalakú rendszer, aminek a talpa a fizikai önkéntesség, a csúcsa pedig az irányító testületi tagság – magyarázza, hozzátéve, a társadalmi hatás szempontjából minden szintnek elengedhetetlenül fontos szerepe van. – Nem szabad lebecsülni a kerítésfestést, az adományok gyűjtését, az ételosztások szervezését sem, hiszen ez a talapzata az »önkéntes piramisnak«, és a lelkes, segíteni vágyó emberek nélkül darabjaira hullana az egész építmény." A Scale Impact társalapítója szerint Magyarországon is egyre több cég, vállalat vezetői ismerik fel, milyen komoly értéket képvisel, ha helyet kapnak egy környezetileg vagy társadalmilag hasznos munkát végző nonprofit szervezet tanácsadó testületében. “A pro bono munka csúcsa a board-tagság, hiszen lehetőséget biztosít arra, hogy az, aki bekerül egy ilyen testületbe, elkötelezett vezetőként aktívan bekapcsolódhasson egy nonprofit szervezet irányításába, hálózatépítésébe – magyarázza. – Nem véletlen, hogy a tengerentúlon több olyan cég is van, amelyek – mint például a Cause Strategy Partners – afféle »specializált munkaerő-közvetítőként« a nonprofitok tanácsadó testületeibe rekrurtálnak tagokat. Mi is elindítottunk egy hasonló projektet itthon: a Board Academy Program keretében egy profi fejvadász cég segítségével igyekszünk befolyásos szakemberekből, cégvezetőkből, üzletemberekből álló tanácsadó testületeket építeni az olyan kiemelten hasznos munkát végző szervezetek számára, mint az Igazgyöngy vagy a Szimbiózis Alapítvány.”

#Nonprofitoknak

”Egy nonprofit is lehet profi” – HRBEST-díjat kapott a Világszép Alapítvány

Az állami gondoskodásban élő gyerekeket segítő nonprofit szervezet a fenntartható motivációt támogató szervezeti kultúra kiépítéséért kapta a rangos elismerést. Marton Kriszta ügyvezető igazgatóval és Borsos Rita HR-vezetővel beszélgettünk. Idén az állami gondoskodásban élő gyerekeket támogató Világszép Gyermekvédelmi Alapítvány kapta a HRBEST első díját a munkavállalói jólétet, a munkavállalói élmény javítását, a munka és a magánélet egészséges integrációját, illetve a munkavállalók megtartását célzó HR-stratégiákat elismerő 1LIFE powered by Union kategóriában. Magyarország legrangosabb HR-szakmai elismerését 2019 óta osztja ki a HRFEST csapata által felkért, elismert szakemberekből és vállalatvezetőkből álló zsűri. “A Világszép Alapítványnál régóta dolgozunk azért, hogy a lehető legjobb munkakörülményeket biztosíthassuk a munkatársainknak. A munkavállalói jólét különösen fontos a számunkra; szerettük volna a »külvilágnak«: a forprofit szektor szereplőinek is megmutatni, mi az, amit elértünk ezen a területen” – mondja Borsos Rita, az alapítvány HR-vezetője. Marton Kriszta ügyvezető igazgató hangsúlyozza: amikor nyolc évvel ezelőtt, húsz év üzleti tapasztalattal a háta mögött csatlakozott az alapítványhoz, még azt gondolta, a forprofit és nonprofit szervezetek működése, stratégiája szükségszerűen különbözik egymástól. "Most már máshogy látom. Mi, alapítványként sok szempontból ugyanolyan szervezet vagyunk, mint egy piaci cég: hasonló folyamatok mentén, hasonló munka- és feladatkörökben dolgozó kollégák közreműködésével működünk, hasonló problémákkal kell szembesülnünk” – fejtegeti. Amikor jelentkeztek a PRBEST pályázatára, nem gondolkoztak azon, nyerhetnek-e. “Úgy voltunk vele, »Oké, próbáljuk meg, ha sort listre kerülünk, legalább forog egy kicsit a nevünk, úgyis az az egyik legfontosabb célunk, hogy javítsuk egy kicsit az ismertségünket« – mondja. – Óriási meglepetés és öröm volt a számunkra, amikor kiderült, hogy a szakma nekünk ítélte a díjat. Hogy felismerték, egy nonprofit is lehet profi.” ”Nem várhatjuk el a munkatársainktól, hogy azért, mert egy nonprofitnál dolgoznak, fel kelljen adniuk az anyagi biztonságukat” A Világszép Alapítványnál tizenkilenc fizetett munkavállaló dolgozik. “Egy viszonylag nagy szervezetet menedzselünk, a munkatársaink mellett harminc-harmincöt alkalmi munkavállalóval és több megbízott szakemberrel is együtt dolgozunk: ők általában egy-egy tábor, foglalkozás megszervezésében és lebonyolításában segítenek nekünk – sorolja Borsos Rita. – Emellett van körülbelül kilencven állandó önkéntesünk is.” Mint mondja, a HR-stratégiájuk egy részét igyekeznek ezekre a külsős munkatársakra is kiterjeszteni. “Ez egy komplex rendszer, az általunk nyújtott szolgáltatások, juttatások egy részét ugyan csak a bejelentett munkatársaink kapják meg, de bizonyos fontos elemeihez – mint a velünk együttműködő emberek érzelmi és mentális egészségének megőrzését támogató szupervíziós rendszer, vagy a folyamatos szakmai fejlődést biztosító képzések – ők is hozzáférhetnek.” Marton Krisztina hozzáteszi: a Világszép Alapítványnál komoly hangsúlyt fektetnek a munkavállalói jólét, az egzisztenciális és pszichés biztonság erősítésére. “Rendezett és szép munkakörnyezetben dolgozunk, megfelelő eszközöket biztosítunk a napi munkához, és a lehetőségeinkhez képest igyekszünk piacképes fizetéseket adni – mondja. – Ezt különösen fontosnak tartom: hiszem, hogy nem várhatjuk el a munkatársainktól azt, hogy csak azért, mert egy nonprofit szervezetnél dolgoznak, fel kelljen adniuk az anyagi biztonságukat. Ezek az emberek nagyon értékes munkát végeznek, és megérdemlik azt, hogy ez a juttatásaikban is tükröződjön.” Mint mondja, sajnos nem minden pozícióban tudnak olyan bérezést biztosítani a munkatársaiknak, mint egy forprofit cég, de ezt igyekeznek jobb munkakörülményekkel, rugalmas időbeosztással kompenzálni. “Fontosnak tartjuk, hogy olyan csomagot kínáljunk nekik, ami biztosítja a munka és a magánélet egészséges egyensúlyát. A közösségépítésre is nagy hangsúlyt fektetünk, igyekszünk olyan támogató közeget, milliót teremteni a számukra, ami lehetővé teszi a töltődést, a szakmai és önismereti kiteljesedést.” Egy jól működő civil szervezet mögött komoly szakmai teljesítmény van Marton Krisztina hangsúlyozza: tévhit, hogy egy norprofit szervezet munkavállalói afféle bohém, szedett-vedett szabadcsapatként dolgoznának. “Ez a díj már csak azért is fontos a számunkra, mert rávilágít: egy jól működő civil szervezet mögött ugyanolyan komoly szakmai teljesítmény van, mint egy sikeres piaci vállalkozás mögött – emeli ki. – Annál is inkább, mivel nekünk »duplán« meg kell dolgoznunk az eredményeinkért: mivel nem állnak rendelkezésünkre olyan anyagi források, mint egy jól prosperáló forprofit cégnek, kiemelten fontos, hogy hatékonyan, a meglévő lehetőségeink beosztásával működjünk.” A Világszépe Alapítvány elsősorban vállalati és magánadományokból finanszírozza a működését. “Pályázati pénzt alig kapunk; és ugyan van egy social business-lábunk is – csatépítőket szervezünk, helyszíneket adunk bérbe, és néhány értékesítő termékünk is van, de egyelőre nem ez a legfontosabb forrása a bevételeinknek – mondja az ügyvezető. – Ez egy olyan terület, amit mindenképpen fejlesztenünk kell majd; de most még az ismertségünk erősítése és a potenciális támogatók megszólítása a legfontosabb prioritás.” Boros Rita azt mondja, nagyon megmelengette a szívüket, amikor kiderült, hogy a zsűri egyhangúlag ítélte oda nekik a díjat. “A díjátadó szünetében odajött hozzánk a kategóriánk főszponzorának egyik vezetője, és elmondta, konszenzusos döntés született. Azt értékelték a leginkább, hogy egy, a Világszéphez hasonlóan szűkre szabott büdzséből gazdálkodó szervezet is tud szakmailag jól megalapozott, tartalmas és átfogó HR-programot indítani. Nem pénzből, hanem szívből, energiából és elhatározásból.”

#B Corpok itthon és a világban #Jógyakorlatok #Környezeti ügyek #Vállalatoknak

„Egész vállalkozásunk a radikálisan környezetbarát megközelítésre épül” – interjú Domagoj Boljarral, az első horvátországi B Corp, az Earthbound Eco Sneakers társalapítójával

Domagoj Boljar büszke arra, hogy cége “97 százalékban természetes” termékeket gyárt. A Hello Nonprofitnak nyilatkozva elmondta: testvérével, a vállalat másik társalapítójával együtt úgy érezték, nem csak üzleti, hanem személyes okokból is fontos, hogy kiérdemeljék a minősítést. Az Earthbound Eco Sneakers idén januárban jelentette be, hogy kiemelkedően magas, 89,3-es pontszámmal Horvátországban elsőként nyerte el a B Corp minősítést. A korábban Miret néven futó, “97 százalékban természetes” sportcipőket gyártó vállalat az LCA és az OEKO-TEX tanúsítványt is megszerezte. “Egész vállalkozásunk a radikálisan környezetbarát megközelítésre épül, célunk, hogy olyan lábbeliket tervezzünk, amelyek harmóniában vannak a természettel” – mondta a Hello Nonprofitnak nyilatkozva Domagoj Boljar, aki testvérével, Hrvoje Boljarral együtt négy évvel ezelőtt alapította a vállalatot. Komoly előnyei vannak a B Corp minősítés megszerzésének A vállalatvezető büszke arra, hogy környezetbarát kenderszövetből készült sportcipőik gyártása során radikálisan csökkenteni tudták a műanyag és a természetkárosító kémiai anyagok használatát. “Amikor 2020-ban piacra léptünk, két komoly kihívással szembesültünk. Egyrészt szerettük volna elkerülni, hogy a stakeholdereink megkérdőjelezzék azt a kétségtelenül erős marketingüzenetünket, hogy a termékeink »97 százalékban természetesek«; azt is fontosnak tartottuk, hogy elkerüljük a greenwashing vádját, és megkülönböztessük magunkat a versenytársainktól, ezért úgy döntöttünk, független minősítésre pályázunk – magyarázza Boljar. – Másrészt tudtuk, hogy a B Corp minősítés megóv minket a potenciális befektetői nyomástól, ami arra kényszeríthetne minket, hogy letérjünk a magunk kijelölte útról.” Domagoj és Hrovje Boljar, az Earthbound Eco Sneakers alapítói (Fotó: Earthbound Eco Sneakers) Az Earthbound Eco Sneakers társalapítója szerint a B Corp minősítés elnyerésének számos előnye van. “A gazdasági előnye az, hogy az új európai szabályozásnak megfelelően megóv minket a greenwashinggal kapcsolatos vádaktól, miközben lehetővé teszi, hogy hatékonyan és megalapozott módon kommunikáljuk az üzenetünket – fejtegeti. – Így a környezetvédelem iránt elkötelezett vásárlók számára is vonzóak lehetünk, ami tovább erősítheti piacvezető pozíciónkat.” Mint mondja, a certifikáció megszerzése jelentős PR-előnyökkel is jár, és nagyban javította a nemzetközi ismertségüket. ”Célunk, hogy felhívjuk a fogyasztók és az iparág figyelmét a fenntartható gyártás fontosságára” A Boljar-tetsvérek személyesen is elkötelezettnek érzik magukat a környezetbarát termékek gyártása mellett. “Nálunk a személyes és az üzleti indíttatások összekapcsolódnak: a vállalkozásunk az életünk. Hrvoje és én egyfajta »vezeklésként« tekintünk erre a projektre – annál is inkább, mert korábban olyan sportcipők gyártásában vettünk részt, amelyek károsak voltak a környezetre nézve – mondja a cégvezető. – Célunk, hogy felhívjuk a fogyasztók és az iparág figyelmét a fenntartható gyártás fontosságára.” Fotó: Earthbound Eco Sneakers Domagoj Boljar hangsúlyozza: a B Corp minősítés megszerzésének valós piaci értéke is van. “A minősítés megszerzése óta eltelt fél évben hatékonyabbá vált a marketingünk. Kiskereskedelmi cégként azt tapasztaljuk, hogy nőttek az eladásaink, és csökkentek az ügyfélszerzéssel kapcsolatos költségeink. A külföldi PR-tevékenységünk is érezhetően egyszerűbbé és hatékonyabbá vált. Emellett több olyan folyamatunkat is finomhangoltuk, amelyekre korábban nem fordítottunk kellő figyelmet: köztük a vállalatvezetéssel és társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos gyakorlatunkat.” Nem okozott nagyobb nehézségeket az átállás A vállalatvezető szerint szerencséjük volt, hiszen környezetbarát technológiákat használó gyártóként nem kellett komolyabb átszervezéseket eszközölniük ahhoz, hogy megkaphassák a minősítést. “Elsősorban a meglévő gyakorlataink organizálására és formalizálására koncentráltunk. A védjegy megszerzése ugyan átmenetileg növelte a munkaterhelést a cégnél – annál is inkább, mivel ezzel párhuzamosan olyan korábban elkezdett feladatokat is végig kellett vinnünk, mint az LCA és az OEKO-TEX minősítések megszerzése, vagy a munkavállalóink és a stakeholdereink körében végzett adatgyűjtés –, de alapvetően elmondhatjuk, hogy komolyabb problémák, nehézségek nélkül le tudtuk zárni a folyamatot” – mondja. Fotó: Earthbound Eco Sneakers Domagoj Boljar úgy látja, nagyban megkönnyítette a minősítés megszerzését, hogy kis, alapvetően “küldetésorientált” vállalatként nem volt szükség arra, hogy alapjaiban átalakítsák a működésüket. “Ez simábbá tette az átállást. Egy nagyvállalatnak valószínűleg jóval komolyabb szervezeti változtatásokat kell bevezetnie, hogy megfeleljen a B Corp minősítés feltételeinek.”

#Környezeti ügyek #Nonprofitoknak #Oktatás #Sikersztorik #Vállalatoknak

”Új szintre léptünk” – A Scale Impact és a CPI Hungary megállapodást kötött a Bábozd Zöldre Egyesület fejlesztésére

A 2022 őszén indult fejlesztési program máris látványos sikereket hozott, a környezeti neveléssel foglalkozó civil szervezet tavaly negyven százalékkal több intézménnyel tudott együttműködni, és ötven százalékkal több rendezvényt tartott, mint az azt megelőző évben. A Bábozd Zöldre Egyesületet 2010-ben alapította néhány a környezeti nevelést fontosnak tartó pedagógus és kreatív szakember. Az egyesület mesekönyveket ad ki, bábelőadásokat, rendezvényeket, drámaszínházi foglalkozásokat szervez: céljuk, hogy felhívják a gyerekek, a szülők és a pedagógusok figyelmét a környezeti fenntarthatóság és az ökotudatos gondolkodás fontosságára. “A legfontosabb feladatunknak a szemléletformálást, az érzékenyítést, a jövő generáció megszólítását tartjuk, és azt, hogy különféle programjainkkal, szolgáltatásainkkal segítsünk azoknak a felnőtteknek – szülőknek, óvoda- és iskolapedagógusoknak –, akik sokat tehetnek azért, hogy ennek a generációnak a tagjai valóban felelős és környezettudatos felnőttekké cseperedjenek” – mondja Szűcs Krisztina környezetmérnök, az egyesület elnöke. Krisztina sikeres karriert adott fel azért, hogy a környezeti neveléssel foglalkozhasson. “Egy multinacionális vállalatnál dolgoztam, és már nagyon fiatalon magas pozícióba kerültem. Az Egyesült Államokban többek között környezetirányítással, minőségirányítással, CSR-ral foglalkoztam; huszonöt évesen egy auditor csapat élén háromezer cég környezeti teljesítményének monitorozását, fejlesztését irányítottam. Aztán, miután megszületett a kisfiam, Bence, rájöttem, hogy a fenntartható jövőhöz vezető valódi út nem ez, hanem a környezeti nevelés, a legfiatalabbak megszólítása és szemléletformálása” – mondja. Ötven-hatvanezer gyereket szólítottak meg A Bábozd Zöldre Egyesület elindulását egy KEOP-pályázatból (Környezeti és Energia Operatív Program) finanszírozták. “A kreatív koncepciónk az volt, hogy meséken, játékokon keresztül szólítsuk meg a gyerekeket. Ekkor született az első, az egyesület két »főhőse«, Mimó és Csipek kalandjairól szóló mesekönyvünk is. Ez mára hétkötetes sorozattá bővült: a mesék olyan témákat dolgoznak fel, mint a megújuló energiaforrások, a légszennyezés, a zero waste, a csendes-óceáni hulladéksziget, a közösség szerepe, az elidegenedés, vagy az egyéni cselekvés fontossága” – sorolja Krisztina. Az egyes témaköröknek saját “kabalafigurái” vannak. “Potyka béka a vízvédelmet, Berka bagoly a légszennyezést, Kupacs süni a hulladék problémáját személyesíti meg. A Bábozd Zöldre meseuniverzumában minden környezeti tudatossággal kapcsolatos témának külön felelőse van, őket a velünk együtt dolgozó bábszínészek keltik életre az előadásaink során” – magyarázza az egyesület elnöke. A szervezet az elindulása óta eltelt évek során komoly eredményeket tudott felmutatni a környezeti nevelés terén. “Az elmúlt években legalább ötven-hatvanezer kisgyereket tudtuk megszólítani – fejtegeti Szűcs Krisztina. – Mivel azt tapasztaltuk, hogy a szülőket nagyon nehezen érjük el, a pedagógusokat céloztuk meg: az ő közreműködésükkel szervezzük a gyerekeknek szóló programjainkat. Igyekszünk más szervezetekkel is együttműködni, a természetvédelemről szóló könyvet például a Magyar Természetvédők Szövetségével, a természet és a zene harmóniájáról szóló zenés mesekönyvünket pedig a Liszt Ferenc Kamarazenekarral közösen készítettük el.” Jelentős hatékonyságnövelést hozott a CPI Hungary-val való együttműködés A Bábozd Zöldre 2023-ban csatlakozott a Scale Impact kétéves komplex fejlesztési programjához, amelynek keretében a CPI Hungary támogatásával fejleszthetik tovább a szervezetüket, a tevékenységeiket és a programjaikat. A CPI Hungary, Magyarország egyik meghatározó, legzöldebb portfólióval rendelkező ingatlanpiaci szereplője. A Bábozd Zöldre Egyesület a CPI Hungary üzletházaiban több családi napot is szervezett, és a cég vezetőségének egy érzékenyítő workshopot is tartott. “Folyamatosan keressük az együttműködés további lehetőségeit, CSR-szakemberként bízom abban, hogy még sok értékes és előremutató akciót indíthatunk majd együtt” – mondja a Bábozd Zöldre elnöke. „A hazai piacra lépésünk óta, amely több, mint kilenc éve történt, minden erőnkkel és szaktudásunkkal azon vagyunk, hogy felhívjuk a piac és a bérlőink figyelmét a zöld és tudatos működés fontosságára. A felelősség közös abban, hogy lássuk, minden tettünk hatással van a gyermekeink jövőjére. Elsőként állítottunk fel ESG stratégiát a piacon, írtunk alá közös fenntarthatósági megállapodást bérlőinkkel az irodaportfóliónkon, tartunk edukációs és fenntarthatósági fórumot a házainkban. Abban hiszünk, hogy a jövő generációja, akikhez a Bábozd Zöldre Egyesület is hatékonyan eljut, már nemcsak papírra vetett kötelező formai megfelelésként fog tekinteni a fenntartható működésre, hanem egy természetes életforma lesz számukra" – tette hozzá Győri Gyula, a CPI Facility Management igazgatója. “A Scale Impact szakértőinek köszönhetően új szintre léptünk: segítettek »áramvonalasabbá« tenni a stratégiánkat, javítani a kommunikációnkat, érdemben felmérni a hatásláncokat, és a hatásmérésben is komolyan közreműködtek. A CPI Hungary anyagi támogatása és az ő szakértelmük nagyban hozzájárult ahhoz, hogy stabilabbá, fenntarthatóbbá tegyük a működésünket. Nekik köszönhetően tavaly negyven százalékkal több intézménnyel tudtunk együttműködni, több mint hétezer kisgyereket – és rajtuk keresztül a családjaikat – értünk el, és ötven százalékkal több, összesen több mint százhatvan rendezvényt tarthattunk – sorolja az eredményeket Krisztina. – A szervezetfejlesztésre is jutott forrásunk: csatlakozott hozzánk egy új rendezvénykoordinátor, és azt is elértük, hogy tizenhárom évvel az indulás után elnökként végre bejelentett munkatársként dolgozhatom az egyesületben.”

#Digitalizáció #Nonprofitoknak

A greenwashing és a social washing után itt az MI-washing

Az olyan mesterséges intelligencia eszközök megjelenésével, mint a ChatGPT vagy a Midjourney, az MI-technológia az informatikai fejlesztések egyik legfelkapottabb, legnagyobb érdeklődést kiváltó területévé vált. Nem csoda, hogy egyre több cég igyekszik felülni az “MI-vonatra”: sajnos, sokszor olyan szolgáltatásokat próbálnak ezzel eladni, amelyek valójában az olcsó munkaerőt kihasználó outsourcing-megoldásokra építkeznek. 2016-ban hatalmas botrányt kavart az Amazon egyik új, “mesterséges intelligencia-alapú” szolgáltatása. A Just Walk Out programra regisztráló felhasználók – elvileg – minden emberi interakció nélkül vásárolhattak az online kiskereskedelmi hálózat Amazon Fresh szupermarketjeiben: a cég mindentudó MI-kasszása anélkül számlázta ki az általuk vásárolt árucikkeket, hogy egy akár egy pénztárosnak, akár magának a vásárlónak be kellett volna csippantania a vonalkódokat. A cég azt állította, hogy MI-rendszere automatikusan felszámolja mindazt, ami a fogyasztók kosarában van, ők pedig automatikusan ráterhelki a termékek árát a vásárlók bankszámlájára. Remek, előremutató ötlet. Lett volna, ha tényleg így működött volna a szolgáltatás – de mint kiderült, nem egészen ez volt a helyzet: az Amazon valójában egy videófeeden keresztül, alulfizetett indiai munkásokkal adatta össze, mi volt a vásárlók kosarában. Tulajdonképpen outsource-olta a pénztárosok munkáját – és megpróbálta ezt az olcsó megoldást “mesterséges intelligencia fejlesztésként” kommunikálni. Amint kiderült a turpisság, a technológiai fejlesztésekkel foglalkozó szakemberek azonnal elkezdtek “MI-washingról” beszélni. Nem véletlenül, hiszen nem az Amazon volt az egyetlen cég, amely emberek által végzett tevékenységet akart forradalmian új "okos fejlesztésként" eladni. Mit jelent az MI-washing? Az MI-washing az a felhasználókat, ügyfeleket megtévesztő, és ezért joggal kritizálható gyakorlat, amikor egy cég az egyre erősebbé váló tech-divathullámot meglovagolva, megpróbálja mesterséges intelligencia megoldásként marketingelni egy fejlesztését – anélkül, hogy ennek valódi technológiai háttere lenne. A cél az, hogy a hype-ot kihasználva népszerűsítse az adott terméket, miközben – ahogy az Amazon példája is mutatja – nem egyszer a saját problémás HR-politikáját is eltitkolja. Az Egyesült Államok piacfelügyelete, a SEC az idén két befektetési tanácsadással foglalkozó céget, a Delphiát és a Global Predictions-t is megvádolt MI-washinggal. A kereset szerint a Delphia hamisan állította, hogy az általa begyűjtött adatok felhasználásával a mesterséges intelligencia rendszere meg tudja jósolni, mely vállalatokba, részvényekbe érdemes befektetnie az ügyfeleinek; a Global Predictions pedig úgy hirdette magát, mint “az első törvényileg szabályozott MI üzleti tanácsadó”. Mint a vizsgálatok során kiderült, mindkét cég eltúlozta a fejlesztései képességeit, teljesítményét; végül peren kívül kellett megegyezniük az SEC-kel: fejenként 400 ezer dolláros bírságot fizettek félrevezető piaci gyakorlatuk miatt. Ahogy az Amazon, a Delphia és a Global Predictions példája is rámutat, az MI-washing jóval elterjedtebb, mint ahogy gondolnánk. A Raconteur Janet Vertesit, a Princetown szociológusát idézve azt írja, világszerte egyre több cég használja “hatékony megtévesztésként” az MI népszerűségét, hogy elkendőzze finoman szólva is megkérdőjelezhető off-shore praktikáit. Mint Vertesi fogalmaz: “Nem elég, hogy vannak olyan vállalatok, amelyek készek felelőtlenül visszaélni a fejlődő országok olcsó munkaerejével, már attól sem riadnak vissza, hogy szimplán »kódsorokként« hivatkozzanak rájuk.” Bizalom kérdése Az IT-szakemberek szerint az MI-fejlesztések legfőbb korlátja az, hogy a felhasználók nem bíznak az “okos gépekre” épülő megoldásokban. Nem véletlen, hogy világszerte számos cég – köztük az Anthropic, a Google, a Meta, a Microsoft, a Chat GPT-t fejlesztő OpenAI, és maga az Amazon – kötelezte el magát a Joe Biden amerikai elnök által kezdeményezett “felelős MI-fejlesztés” mellett. A mesterséges intelligencia fejlesztések és az MI-washing okozta problémákat az Európai Unió szabályozó testületei is komolyan veszik. Az EU által benyújtott “érthető MI”-szabályozást világszerte mintának tekintik: a regula lényege, hogy csak olyan fejlesztéseket engedélyezhetnek, amelyek a felhasználók és valamennyi érintett fél számára áttekinthetően működnek. 2023 novemberében a brit kormány is komoly, nagy visszhangot kiváltó törvényt fogadott el az egyre jobban elharapódzó MI-washing megfékezése érdekében. Az Autonomous Vehicles Bill célja, hogy megakadályozza az autógyártókat abban, hogy “autonóm” – önvezető – járműként hirdessék a termékeiket – annak ellenére, hogy ezek többsége valójában nem képes valódi önvezetésre, sokkal inkább egy teljesen átlagos jármű, néhány látványos, alaposan feltupírozott funkcióval. Vertesi hangsúlyozza: megtévesztő gyakorlatukkal tulajdonképpen maguk a mesterséges intelligencia-fejlesztésbe súlyos dollármilliárdokat ölő cégek ássák alá a saját reputációjukat. Ők tehetnek arról, hogy a szakma és a felhasználók bizalmatlanok ezzel a sokat ígérő, új technológiával kapcsolatban. Miért írunk mi erről? A green-washing és a kevésbé ismert social-washing célja is a fogyasztók megtévesztése, a termékek / szolgáltatások valóságosnál kedvezőbb színben való feltüntetése. Az úgynevezett zöld állításokra vonatkozóan az EU direktíva, valamint a hazai zöld állításokkal kapcsolatos GVH ajánlások szűkítik a mozgásterét azoknak a cégeknek, amelyek a "fenntarthatósági vonat"-ra ültek fel. A fenntarthatósággal kapcsolatos általános tévhit, hogy a társadalmi berendezkedésünk, és a túlfogyasztás okozta problémákat az utolsó pillanatban majd úgyis megoldja valamilyen technológiai fejlesztés, és ezt a tévképzetet az MI-washing is erősíti.

#B Corpok itthon és a világban #Lakhatás

A B Corp, mint befektetés: A pénzügyi vezetőknek fontos szerep jut a fenntartható működés biztosításában

A B Corp minősítés megszerzése és megtartása nem olcsó mulatság. A pénzügyi vezetők, szakemberek fontos szerepet játszanak abban, hogy a környezeti és társadalmi felelősségvállalást zászlajukra tűző cégek financiális szempontból is fenntarthatóan és sikeresen működjenek. Milton Friedman Nobel-emlékdíjas amerikai közgazdász híres-hírhedt bonmotja szerint: “egy üzleti vállakozás egyetlen társadalmi kötelezettsége az, hogy úgy használja fel az erőforrásait, és olyan tevékenységeket folytasson, amelyek növelik a nyereségét”. A Friedman-doktrinaként emlegetett irányelv a hetvenes évek óta a nagyvállalatok közkedvelt, gyakran idézett mottója volt – egészen addig, amíg a kétezres évek közepe felé meg nem jelent a piacon egy új, a környezeti és társadalmi felelősségvállalást fontosnak tartó vállalkozói generáció. A B Corp mozgalom megszületését számos körülmény inspirálta: köztük az egyre súlyosabbá váló klímaválság és a világszerte növekvő társadalmi egyenlőtlenségek. Napjainkban már több százezer cég használja önértékelésre a B Impact Assessment-et, és nyolcezer olyan vállalat van, amely megszerezte ezt a fenntarthatóan és átláthatóan működő gazdasági szervezeteknek járó minősítést; világszerte egyre több cég vezetői érzik úgy, hogy a Friedman-doktrínával szembemenve igenis vállalniuk kell, hogy a profit – a tulajdonosaik, részvényeseik puszta gazdasági érdekei – mellett a környezet és a társadalom érdekeit is szem előtt kell tartaniuk a működésük során. Ahogy arról korábban a Hello Nonprofit is írt, a társadalmi értékteremtést fontosnak tartó vállalatok pénzügyileg is sikeresebbek lehetnek, mint profitorientált versenytársaik. Igen ám, csakhogy a “B Corp-osodásnak” komoly költségei vannak: a certifikáció éves díja bevételtől függően 1000-50 ezer euró (395 ezer-19,7 millió forint) is lehet, ráadásul a minősítést odaítélő B Lab szigorú szabályai szerint háromévente meg kell újítani azt. Maga a B Corp minősítés megszerzése is költséges folyamat: a pályázó vállalatoknak gyakran komoly szervezetfejlesztési, folyamatoptimalizálási feladatokat kell elvégezniük ahhoz, hogy megkaphassák a certifikációt. Nem csoda, hogy pénzügyi szakembereiknek fontos szerep jut fenntartható és nyereséges működésük biztosításában: abban, hogy egészséges egyensúlyban tartsák a cég financiális teljesítményét és pozitív környezeti-társadalmi hatásait. Költséges, de megtérülő befektetés A B-Corp minősítés megszerzésének egyik alapfeltétele a cégek profitcentralizált látásmódjának átalakítása. Ez nem mindig könnyű feladat: tekintve, hogy a vállalkozások, különösen a nemzetközi szempontból jelentős nagyvállalatok és a nekik dolgozó pénzügyi szakemberek jelentős része a friedmani ideológián nőtt fel. A környezeti és társadalmi szempontból felelősségteljesen működő szervezetek menedzselésének plusz költségei is vannak: a cégeknek a szennyezőanyag-kibocsátás mérésétől és csökkentésétől kezdve a fenntarthatósági jelentések elkészítésén és publikálásán át a mindennapi működés racionalizálásáig jó néhány olyan új folyamatot és feladatot kell integrálniuk, amelyek mind-mind pénzbe kerülnek. Mark Shields, a világ egyik legmagasabb B Corp pontszámával rendelkező vállalata, a skót Brewgooder sörgyártó CFO-ja szerint a pénzügyi vezetőknek be kell látniuk, hogy a “potenciálisan költséges változtatások” idővel megtérülnek majd. Ehhez azonban az kell, hogy elegendő forrást akkumuláljanak a szervezeti átalakítások finanszírozására, valamint arra, hogy lehetővé tegyék a cég ESG-stratégiájának kialakítását és integrálását a szervezet hosszú távú működésébe. “Financiális szempontból nézve fontos, hogy biztosítani tudjuk az üzletfejlesztéshez, a szervezeti átalakításokhoz, a munkavállalói jogok biztosításához és a pozitív társadalmi-környezeti hatások kiváltását garantáló működéshez szükséges forrásokat” – mondta a Raconteur-nak nyilatkozva. A kutatások azt mutatják, hogy minden költsége ellenére megéri B Corp minősítést szerezni: a certifikácó birtokában a cégek könnyebben jutnak tőkéhez, vonzóbbak lesznek a képzett munkavállalók számára, és több vásárlót, ügyfelet tudnak megszólítani, mint rigorózusan profitorientált társaik. Már ha elég türelmesek. “Egyetlen pénzügyi vezető sem gondolhatja azt, hogy a B Corp minősítés megszerzése azonnal megtérülő befektetés, »quick win« – hangsúlyozza George Graham, a Wolf & Badger divatmárka társalapítója és ügyvezető igazgatója. – Nem olcsó és nem is könnyű megszerezni a minősítést. De ha olyan vállalkozást szeretnél felépíteni, amely valóban reziliens és válságálló, a B Corp szisztéma remek támogatást nyújt ehhez.” Hosszú távon komoly márkaérték-növekedést hozhat Andy Revell, a Household márkaügynökség pénzügyi vezetője szerint fontos, hogy kollégái “a nagy képet nézzék”, amikor arról döntenek, akkreditáltatják-e a cégüket a B Corp minősítésre. Annak ellenére, hogy nem garantál azonnali bevételnövekedést és nyereségességet, a B Corp státusz hosszú távon komoly márkaérték-növekedést hozhat, és nagyon vonzóvá teheti a vállalatokat a környezet- és társadalomtudatos módon gondolkodó, képzett munkavállalók, fogyasztók szemében. A szakember hangsúlyozza: a pénzügyi vezetőknek az a dolga, hogy “jövőállóvá” tegyék a szervezetüket, és lehetővé tegyék a biztos, hosszú távú növekedést. Szerinte a B Corp státusz ennek fontos biztosítéka lehet. “Egyre több az olyan B Corp, amely csak más hozzá hasonlóan gondolkodó cégekkel hajlandó együttműködni” – fejtegeti. A B Corp minősítés komoly versenyelőnyt nyújthat a cégek számára. A Here We Flo nevű B Corp vezetői szerint a védjegy megszerzése nagyban növelte a népszerűségüket – különösen az amerikai piacon. “Az, hogy az egyetlen B Corp minősítésű óvszergyártó vagyunk, megkülönböztet minket a konkurenseinktől. Egyértelmű üzenetet közvetít arról, hogy kik vagyunk, és milyen értékeket képviselünk” – mondta Susan Allen, a cég társalapítója. Véleményét Nagy Britannia legnagyobb B Corp könyvelőcége, a Cooper Parry vezetői is osztják. “A befektetők szeretik a »lassan, de biztosan növekvő«, erős cégeket” – mondja a vállalat fenntarthatósági vezetője, Nicoleta Ciobanu. A pénzügy az ESG-megfelelésben is fontos szerepet játszik “A pénzügyi divízió komoly szerepet játszik a vállalat B Corp minősítésének fenntartásában és megerősítésében – mondja Richard Moore, a Micro Scooters UK pénzügyi igazgatója. – A pályázat benyújtásától a hatástervünknek megfelelő változások naplózásán, elszámolásán át az ezzel kapcsolatos információk cégen belüli megosztásáig minden kapcsolódó feladatból kivesszük a részünket.” Az ESG-rendszerek bevezetése nem veszélytelen vállalkozás: ha az átállást nem menedzselik megfelelően, az komoly konfliktusokhoz vezethet a szervezeteken belül. A pénzügyi vezetőknek fontos szerepe van abban, hogy ezeket a változásokat hatékonyan kommunikálják a tulajdonosok, a menedzserek, a munkavállalók és a többi érintett felé. Moore szerint a feladataik közé tartozik “a fejlesztésekkel kapcsolatos naprakész információk közlése, annak bemutatása, hogy hol tartunk ahhoz képest, amit elhatároztunk, és az új ötletek bemutatása, megismertetése is”. Mint mondja, ezeket az információkat belső hírlevelekben és a munkavállalói teamekkel tartott találkozókon is folyamatosan megosztják az érintettekkel. A pénzügyi vezetőknek nem csak az a dolga, hogy kommunikálják a stakeholderek és a munkavállalók felé a cégek ESG-teljesítményét, hanem az is, hogy pontosan felmérjék és riportálják azt. Hogy nyomon kövessék a folyamatosan változó követelményeket, felmérjék, milyen fejlődési lehetőségei vannak a vállalatnak, és milyen költségekkel jár az új fejlesztések bevezetése. “A vállalkozásunkkal szembeni elvárások a piaci növekedésünkkel arányosan nőnek, így nagyon is tisztában vagyunk azzal, milyen fontos, hogy folyamatosan megfeleljünk a B Corp követelményeknek” – mondja Shields. Mint mondja, fontos, hogy a cégek ESG-céljai akkor is teljesüljenek, ha nem várt financiális nehézségeik adódnak. Ez az oka annak is, hogy a Brewgooder minden egyes eladott sör után támogatást fizet egy független nonprofit szervezetnek: így attól függetlenül támogathatja a jobbító kezdeményezéseket, hogy hogyan alakul a pénzügyi teljesítménye.

#Nonprofitoknak

Sokkal több, mint lájkvadászat: a közösségi média a nonprofitok kommunikációs és közösségépítő tevékenységének hatékony eszköze lehet

A közösségi oldalak nem csak kampányok futtatására jók, átgondolt, adatalapú, az általuk megcélzott csoportok ízlésére és igényeire szabott social média stratégiával a nonprofit szervezetek vonzó brandet és stabil, lojális követőtábort építhetnek maguknak. Közhely, de jól menedzselt közösségi médiajelenlét nélkül ma már egyetlen szervezet – legyen szó forprofitokról vagy nonprofitokról – sem kommunikálhat hatékonyan az általa elérni kívánt célcsoportokkal. A jól menedzselt jelenléthez azonban stabil, átgondolt és megfelelően levezényelt stratégiára van szükség; a gondok általában éppen itt kezdődnek: se szeri, se száma az interneten elérhető “szakértő véleményeknek”, elemzéseknek – nem csoda, ha egy forráshiánnyal küzdő nonprofit szervezet munkatársai könnyen elvesznek a számtalan fogás, tanács, eszköz, stratégia és taktika között. Annál is inkább, mivel a nagy szolgáltatók – mint a Facebookot és az Instagramot üzemeltető Meta, a Google vagy a Tiktokot tulajdonló kínai ByteDance – időről-időre változtatnak a tartalommegosztást szabályozó algoritmusokon: azon vannak, hogy a fizetett megjelenések felé tereljék a felhasználóikat. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy ezek a social média-szakértők által jegyzett anyagok – legyenek mégoly alaposak és átgondoltak is – többnyire a tőkeerős üzleti vállalkozásoknak szólnak, olyan szervezeteknek, amelyeknek megfelelő mennyiségű pénz és erőforrás áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy közösségi médiával foglalkozó szakembereket, sőt, akár egész csapatokat foglalkoztassanak. Olyan profikat, akiknek egyetlen feladata, hogy a megfelelő célok és adatok ismeretében menedzseljék ezeknek a szervezeteknek a Facebook- és Instagram-oldalait, Linkedin-jelenlétét, hatásos, nagy elérést garantáló Youtube-videókat és Tiktok-posztokat tegyenek közzé, amelyek terjesztését többnyire kellő mennyiségű fizetett hirdetéssel is megtámogathatják. Egy nonprofit szervezetnek általában nem állnak rendelkezésére ilyen erőforrások. Mégis jól működő közösségi média-jelenlétet építhet, ha rászánja az időt és az energiát, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján, a célközönsége ízlését és igényeit figyelembe véve olyan fenntartható stratégiát dolgozzon ki, amelynek segítségével a brandjét és a köré épülő követőtábort is erősítheti. Az első lépés a célok megfogalmazása Az első és legfontosabb lépés annak eldöntése, hogy pontosan mit akarunk elérni. Melyek azok a legfőbb célok – az ismertségünk erősítése, a követőbázisunk gyarapítása, a mikroadomány-gyűjtés, a vállalati partnerek, támogatók, donorok megszólítása, egy sikeres 1 %-os kampány levezénylése stb. –, amelyeket támogatni szeretnénk ezeknek a felületeknek a használatával. A nagy kérdés, hogy hol tartunk, és hova akarunk eljutni: Szeretnénk számottevően erősíteni a brandértékünket, és bővíteni a velünk kapcsolatban álló felhasználók, a követőink körét? Több forrást, adományt szeretnénk gyűjteni? Lojális online közösséget szeretnénk építeni, akik segíthetnek abban, hogy tovább növeljük az ismertségünket, és ha kell, a különféle akcióinkhoz, programjainkhoz, kezdeményezéseinkhez is csatlakoznak? A célok kijelölése mellett az is fontos feladat, hogy eldöntsük, hogyan, milyen mérőszámok alapján értékeljük a teljesítményünket. A hatásmérés a social media-tevékenységünkkel kapcsolatban is fontos feladat: ha az ismertségünket és az általunk elért felhasználók körét szeretnénk bővíteni, nem csak a követőink számának változását, a lájkok, megosztások számát ha a fundraising-tevékenységünket akarjuk megtámogatni, a befolyó felajánlások összegét ha elkötelezett online közösséget akarunk építeni, az interakciókat – kommenteket, megosztásokat érdemes figyelemmel kísérnünk. Ez persze még nem hatásmérés, csak output (mennyiségi) adatok gyűjtése. Ha mindeközben tudatosan olyan tartalmakat is közzéteszünk ezeken a csatornákon (kérdőív, események, bármilyen aktivitásra vonatkozó felhívások), amelyeken át a like-ok, megosztások és egyéb online interakciók valódi információra, részvételre, fizikai aktivitásokra konvertálódnak, meg tudunk ágyazni a társadalmi hatásunk mérésének, és leginkább annak, hogy milyen hatékonysággal tudjuk a közösségi média jelenlétünket a céljaink szolgálatába állítani. Fontos a folyamatos tartalomfejlesztés Ahhoz, hogy a lehető legnagyobb aktivitást váltsuk ki a célközönségünkből, folyamatosan monitoroznunk kell, milyen tartalmakat fogyasztanak szívesen. Ehhez több adatelemző eszközt is használhatunk, köztük: a Google Analytics-et és a Google Search adatait a Facebook elemzési adatait az Instagram adatelemző megoldását a Linkedin analytics oldalát és a Tiktok analytics-szet Ahhoz, hogy átfogó képet kaphassunk arról, milyen tartalmakat preferálnak a támogatóink, érdemes egy hosszabb időszak, ideálisan legalább egy év felhasználói viselkedéssel – pl.: a bejegyzések megjelenésszámával, elérésével stb. – kapcsolatos adatait átnéznünk. Az így kapott adatok alapján kiválogathatjuk a legnépszerűbb és legkevésbé népszerű posztjainkat, és mélységében elemezhetjük, melyek azok a sajátságok, minták, amelyek alapján a felhasználók súlyoznak a tartalmaink között. Kell egy terv A felhasználók tartalomfogyasztási szokásainak feltérképezése lehetővé teszi, hogy megtervezzük, milyen típusú tartalmakkal célozzuk meg őket. Ez alapján összeállíthatunk egy olyan tartalomfejlesztési roadmapet, amely nagyban megkönnyítheti a közösségi médiamenedzsmenttel kapcsolatos feladatainkat. Egy tipikus, nonprofitok által felállított tartalomfejlesztési terv a következőképpen nézhet ki: Osszunk meg hetente egy, grafikus elemekkel (pl.: infografikával) illusztrált edukációs anyagot Tegyünk közzé heti egy rövid, informatív videót Töltsünk fel havonta egy, a tevékenységünkkel, egyes programjaink hatásával, ismertségével kapcsolatos szavazást, kérdőívet Posztoljunk rendszeresen fényképes beszámolókat az akcióinkról, programjainkról Mutassuk be rövid, fényképes portrékban a munkatársainkat Ne féljünk kísérletezni Fontos belátnunk, hogy a legalaposabban kidolgozott roadmap is csak “szamárvezető” lehet. Nem szabad görcsösen ragaszkodnunk az előre kitalált itinerünkhöz: ha úgy látjuk, hogy a stratégiánk nem elég hatékony, ne féljünk újítani. Ez a fajta rugalmas szemléletmód már csak azért is fontos, mert – ahogy azt már fentebb is említettük – a platformok gyakran változtatják az elérést alapvetően befolyásoló gyakorlatukat, algoritmusaikat. Ha úgy látjuk, a posztjaink nem elég olvasottak: Válasszunk ki egy tartalomtípust, és teszteljük, mi működik jobban: a követőink a hosszabb posztokat kedvelik-e inkább vagy a rövidebbeket; a fényképes vagy szöveges bejegyzéseket, videókat nézik meg szívesebben; milyen időszakban, napszakban érdemes élesítenünk a bejegyzéseket? Döntsük el, milyen hosszú ideig teszteljük ezeket a tartalmakat: egy-három hónap alatt általában már elég adatot gyűjthetünk ahhoz, hogy finomangoljuk a tartalomkészítési gyakorlatunkat. Az így levont tanulságok alapján frissítsük a roadmapünket. Igyekezzünk úgy optimalizálni a stratégiánkat, hogy a lehető legrövidebb idő alatt, a lehető legkevesebb pluszmunkával a legtöbb általunk kitűzött célt érhessük el. Fontos, hogy ne vesszünk el teljesen a kísérletezgetésben, csak annyi időt szánjunk ezekre a feladatokra, amennyit egyéb teendőink megengednek. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a közösségi média platformok “élő”, folyamatos változásban lévő felületek, amelyek fejlődését a felhasználói szokások alakulásától az üzemeltetőik üzleti céljaiig, fejlesztési stratégiájáig számtalan különböző tényező befolyásolja. A nagy közösségi oldalak számos, a nonprofitoknak szánt szolgáltatást kínálnak A globálisan elérhető social média oldalak többsége kedvezményes szolgáltatásokat, fehasználói csomagokat kínál a nonprofitoknak. Ezek felől is érdemes tájékozódni, hiszen időt, pénzt és energiát spórolhatunk meg a segítségükkel: a Facebook nonprofitoknak szánt ajánlatát itt találod, az Instagramon történő adománygyűjtésről itt olvashatsz, a Linkedin nonprofit-programját pedig itt érheted el.

Továbbiak betöltése

Scale Impact Nonprofit Kft.

SZÉKHELY:
1038 Budapest, Temes utca 11. E. ép. 1.

ADÓSZÁM:
29306972-2-41

TELEFONSZÁM:
+36 30 587 9054

EMAIL:
info@scaleimpact.hu

2024 © Hello Nonprofit | adatkezelés |

Powered by Scale Impact Kft.

Made with by WPViking Agency

Kiemelt támogatónk

Támogatóink