”Egy nonprofit is lehet profi” – HRBEST-díjat kapott a Világszép Alapítvány

Az állami gondoskodásban élő gyerekeket segítő nonprofit szervezet a fenntartható motivációt támogató szervezeti kultúra kiépítéséért kapta a rangos elismerést. Marton Kriszta ügyvezető igazgatóval és Borsos Rita HR-vezetővel beszélgettünk.

Idén az állami gondoskodásban élő gyerekeket támogató Világszép Gyermekvédelmi Alapítvány kapta a HRBEST első díját a munkavállalói jólétet, a munkavállalói élmény javítását, a munka és a magánélet egészséges integrációját, illetve a munkavállalók megtartását célzó HR-stratégiákat elismerő 1LIFE powered by Union kategóriában. Magyarország legrangosabb HR-szakmai elismerését 2019 óta osztja ki a HRFEST csapata által felkért, elismert szakemberekből és vállalatvezetőkből álló zsűri. “A Világszép Alapítványnál régóta dolgozunk azért, hogy a lehető legjobb munkakörülményeket biztosíthassuk a munkatársainknak. A munkavállalói jólét különösen fontos a számunkra; szerettük volna a »külvilágnak«: a forprofit szektor szereplőinek is megmutatni, mi az, amit elértünk ezen a területen” – mondja Borsos Rita, az alapítvány HR-vezetője.

Marton Kriszta ügyvezető igazgató hangsúlyozza: amikor nyolc évvel ezelőtt, húsz év üzleti tapasztalattal a háta mögött csatlakozott az alapítványhoz, még azt gondolta, a forprofit és nonprofit szervezetek működése, stratégiája szükségszerűen különbözik egymástól. „Most már máshogy látom. Mi, alapítványként sok szempontból ugyanolyan szervezet vagyunk, mint egy piaci cég: hasonló folyamatok mentén, hasonló munka- és feladatkörökben dolgozó kollégák közreműködésével működünk, hasonló problémákkal kell szembesülnünk” – fejtegeti. Amikor jelentkeztek a PRBEST pályázatára, nem gondolkoztak azon, nyerhetnek-e. “Úgy voltunk vele, »Oké, próbáljuk meg, ha sort listre kerülünk, legalább forog egy kicsit a nevünk, úgyis az az egyik legfontosabb célunk, hogy javítsuk egy kicsit az ismertségünket« – mondja. – Óriási meglepetés és öröm volt a számunkra, amikor kiderült, hogy a szakma nekünk ítélte a díjat. Hogy felismerték, egy nonprofit is lehet profi.”

”Nem várhatjuk el a munkatársainktól, hogy azért, mert egy nonprofitnál dolgoznak, fel kelljen adniuk az anyagi biztonságukat”

A Világszép Alapítványnál tizenkilenc fizetett munkavállaló dolgozik. “Egy viszonylag nagy szervezetet menedzselünk, a munkatársaink mellett harminc-harmincöt alkalmi munkavállalóval és több megbízott szakemberrel is együtt dolgozunk: ők általában egy-egy tábor, foglalkozás megszervezésében és lebonyolításában segítenek nekünk – sorolja Borsos Rita. – Emellett van körülbelül kilencven állandó önkéntesünk is.” Mint mondja, a HR-stratégiájuk egy részét igyekeznek ezekre a külsős munkatársakra is kiterjeszteni. “Ez egy komplex rendszer, az általunk nyújtott szolgáltatások, juttatások egy részét ugyan csak a bejelentett munkatársaink kapják meg, de bizonyos fontos elemeihez – mint a velünk együttműködő emberek érzelmi és mentális egészségének megőrzését támogató szupervíziós rendszer, vagy a folyamatos szakmai fejlődést biztosító képzések – ők is hozzáférhetnek.”

Marton Krisztina hozzáteszi: a Világszép Alapítványnál komoly hangsúlyt fektetnek a munkavállalói jólét, az egzisztenciális és pszichés biztonság erősítésére. “Rendezett és szép munkakörnyezetben dolgozunk, megfelelő eszközöket biztosítunk a napi munkához, és a lehetőségeinkhez képest igyekszünk piacképes fizetéseket adni – mondja. – Ezt különösen fontosnak tartom: hiszem, hogy nem várhatjuk el a munkatársainktól azt, hogy csak azért, mert egy nonprofit szervezetnél dolgoznak, fel kelljen adniuk az anyagi biztonságukat. Ezek az emberek nagyon értékes munkát végeznek, és megérdemlik azt, hogy ez a juttatásaikban is tükröződjön.” Mint mondja, sajnos nem minden pozícióban tudnak olyan bérezést biztosítani a munkatársaiknak, mint egy forprofit cég, de ezt igyekeznek jobb munkakörülményekkel, rugalmas időbeosztással kompenzálni. “Fontosnak tartjuk, hogy olyan csomagot kínáljunk nekik, ami biztosítja a munka és a magánélet egészséges egyensúlyát. A közösségépítésre is nagy hangsúlyt fektetünk, igyekszünk olyan támogató közeget, milliót teremteni a számukra, ami lehetővé teszi a töltődést, a szakmai és önismereti kiteljesedést.”

Egy jól működő civil szervezet mögött komoly szakmai teljesítmény van

Marton Krisztina hangsúlyozza: tévhit, hogy egy norprofit szervezet munkavállalói afféle bohém, szedett-vedett szabadcsapatként dolgoznának. “Ez a díj már csak azért is fontos a számunkra, mert rávilágít: egy jól működő civil szervezet mögött ugyanolyan komoly szakmai teljesítmény van, mint egy sikeres piaci vállalkozás mögött – emeli ki. – Annál is inkább, mivel nekünk »duplán« meg kell dolgoznunk az eredményeinkért: mivel nem állnak rendelkezésünkre olyan anyagi források, mint egy jól prosperáló forprofit cégnek, kiemelten fontos, hogy hatékonyan, a meglévő lehetőségeink beosztásával működjünk.”

A Világszépe Alapítvány elsősorban vállalati és magánadományokból finanszírozza a működését. “Pályázati pénzt alig kapunk; és ugyan van egy social business-lábunk is – csatépítőket szervezünk, helyszíneket adunk bérbe, és néhány értékesítő termékünk is van, de egyelőre nem ez a legfontosabb forrása a bevételeinknek – mondja az ügyvezető. – Ez egy olyan terület, amit mindenképpen fejlesztenünk kell majd; de most még az ismertségünk erősítése és a potenciális támogatók megszólítása a legfontosabb prioritás.”

Boros Rita azt mondja, nagyon megmelengette a szívüket, amikor kiderült, hogy a zsűri egyhangúlag ítélte oda nekik a díjat. “A díjátadó szünetében odajött hozzánk a kategóriánk főszponzorának egyik vezetője, és elmondta, konszenzusos döntés született. Azt értékelték a leginkább, hogy egy, a Világszéphez hasonlóan szűkre szabott büdzséből gazdálkodó szervezet is tud szakmailag jól megalapozott, tartalmas és átfogó HR-programot indítani. Nem pénzből, hanem szívből, energiából és elhatározásból.”

Hasonló cikkek

#Digitalizáció #Környezeti ügyek #Környezetszennyezés #Nonprofitoknak #Társadalmi ügyek

A virtuális influenszerek lehetnek a klímaváltozás elleni harc fő szószólói?

#Jógyakorlatok #Nonprofitoknak #Vállalatoknak

”Az erőszakmentes kommunikáció nagyobb hatékonyságot, jobb teljesítményt és működést, stabilabb szervezeti struktúra kiépítését teszi lehetővé” – Interjú Pataki Anna coach-csal, EMK-trénerrel

Az EMK eszközeit ma már Magyarországon is számos nonprofit és forprofit szervezetben alkalmazzák. Marshall Rosenberg módszerének célja, hogy minden érintett fél számára elfogadható, az alapvető szükségleteiket figyelembe vevő, empatikus kommunikációs helyzetet teremtsen egy csoporton, közösségen belül. Az Erőszakmentes Kommunikáció (EMK) filozófiáját és módszertanát Marshall Rosenberg amerikai klinikai szakpszichológus dolgozta ki. Az EMK célja, hogy az emberek nagyobb empátiával, nyitottabban, érthetőbben tudjanak kommunikálni egymással, és lehetőség szerint minden fél számára kedvező “nyertes-nyertes“ viszonyt alakítsanak ki. “Egy gyerekneveléssel kapcsolatos workshopon találkoztam először az erőszakmentes kommunikáció fogalmával. Rögtön éreztem, hogy ez sokkal több egyszerű kommunikációs technikánál: egy mélyebb gondolkodásmód, életszemlélet, amely mögött komoly filozófiai alapvetések vannak – mondja Pataki Anna coach, mediátor, üzletviteli tanácsadó és EMK-tréner. – A hozzá tartozó eszköztár elsősorban arra szolgál, hogy kézzelfoghatóvá tegye ezt a mögöttes világlátást, és segítsen annak gyakorlásában, alkalmazásában.” Pataki Anna (Fotó: Hello Nonprofit) Marshall az EMK kidolgozásánál sok különféle forrásból merített. ”Nagyban épített a Mahatma Gandhi-féle felfogásra: nem véletlenül, hiszen ő is az erőszakmentesség ideáját hirdette. Ahogy a nagy világvallások tanításaira is: egyik kedvenc anekdotája szerint, amikor Izraelben tartott workshopot, a résztvevők azt mondták neki, »ez az alkalmazott Tóra«, amikor egy arab faluban, azt, hogy »ez az alkalmazott Korán«, amikor egy keresztény közösségben, akkor pedig azt, hogy »ez az alkalmazott Biblia«.” A tréner hangsúlyozza: ahogy Ghandi, úgy az EMK is tágan értelmezi az erőszakmentességet. “Nem csak a fizikai erőszakról van szó, Marshall filozófiája mindent »erőszaknak« tekint, amit nem szívből mondunk vagy teszünk – akár magunkkal, akár mással.” A konfliktusok a rendszerből fakadnak Annak ellenére, hogy az erőszakmentes kommunikáció sokak számára elvont, ezoterikus megközelítésnek tűnhet, nagyon is praktikus gyakorlati alkalmazásai is vannak. “Az EMK-t és annak módszereit, eszközkészletét gyakorlatilag bármilyen közösségen belül alkalmazhatjuk, ahol fontosak az emberi interakciók: a családtól a párkapcsolaton át a munkahelyekig – mondja Anna. – Marshall abból indul ki, hogy a világon minden embernek hasonló alapszükségletei vannak. Köztük fizikaiak – mint az élelem, a folyadékbevitel, vagy a napfény –, és lelkiek – mint az, hogy egy közösséghez tartozzunk, hogy megértsenek és elismerjenek minket, hogy örömöket és kihívásokat éljünk meg, hogy biztonságban érezzük magunkat. Az EMK szerint csak olyan megoldások lehetnek minden érintett számára fenntarthatók és előremutatók, amik valamennyiük szükségleteit figyelembe veszik – mert ha csak egy érdekelt fél szempontjait is figyelmen kívül hagyjuk, annak hosszabb távon az egész közösség fizeti meg az árát. Ez a szemlélet nagyban eltér a megszokott, vitákra építkező »kinek-van-igaza« megközelítéstől: nem azt vizsgálja, hogy ki van domináns helyzetben, vagy hogy kinek az érvei megalapozottabbak, hanem azt, hogy hogyan lehet olyan helyzetet teremteni, ami mindenki számára kielégítő, amitől mindenkinek kiegyensúlyozottabb és örömtelibb lesz az élete.” A tréner elismeri, hogy az erőszakmentes kommunikáció széles körű alkalmazása szétfeszítené a jelenleg elfogadott társadalmi és gazdasági rendszerek kereteit. “De ez is az egyik célja. Már csak azért is, mert ugyan az EMK-t elsősorban a személyek közötti, illetve csoportokon belüli kommunikációban szoktuk használni, de a legtöbbször az egyes emberek közötti konfliktusok is a rendszerből fakadnak, azokból a társadalmi-gazdasági konstrukciókból születnek, amelyekben élnek, dolgoznak.” Szükségletek és megoldási stratégiák Anna hangsúlyozza, nagyon fontos, hogy az emberek szükségleteit és az azok kielégítését lehetővé tévő megoldási stratégiákat szétválasszuk egymástól. “Csak hogy egy példát mondjak, lehet, hogy valaki nagyon szeretne egy munkát, feladatot, de hiányoznak a kompetenciái annak ellátásához. Ilyenkor nem az a megoldás, hogy ennek ellenére rábízzuk a szóban forgó feladatot, hanem az, hogy megvizsgáljuk, milyen alapszükségletét – mint az anyagi biztonság, a megbecsülés, a csoporthoz való tartozás – szeretné kielégíteni azzal, hogy pályázik, és milyen megoldási stratégiákkal – például egy másik, hozzá illő pozíció felajánlásával – tudjuk kielégíteni ezt a szükségletet. Az alapvető szükségletek kielégítésére számtalan különféle megoldást találhatunk, amelyek közül az adott körülmények között választhatunk: lehetőleg olyan módszert, ami nem csak a kérdéses személy, hanem valamennyi vele együttműködő, dolgozó ember szükségleteit figyelembe veszi.” Anna szerint fontos distinkciót tenni az erőszakmentesség és a konfliktuskerülés, a gyengeség között. "Az erőszakmentesség nem jelent erőtlenséget – sőt az erő használata fontos része az EMK-nak. De nem mindegy, hogy hogyan – védelemre vagy büntetésre – használjuk az erőnket – emeli ki. – Ha grabancon kapom az úttestre kiszaladó gyerekemet, hogy elrántsam egy arra hajtó autó elől, akkor védelemre használom az erőmet. Ha utána fel is pofozom, akkor büntetésre.” Az EMK alkalmazásával a szervezetek hatékonysága is sokat javul A szakember több civil szervezettel – köztük a Humusz Szövetséggel, a Bábozd Zöldre Egyesülettel és a Hópárduc Alapítvánnyal –, számos üzleti vállalkozással és a PAF Közhasznú Alapítványon keresztül állami egészségügyi intézményekkel is együtt dolgozik coachként, illetve EMK-trénerként. “Vannak olyan témák, kihívások, amik szinte minden szervezetben megjelennek, attól függetlenül, hogy milyen szektorban működik – fejtegeti. – Ilyen például az, hogy hogyan tudunk erőszakmentes módon visszajelzéseket adni a főnökeinknek, kollégáinknak; hogy hogyan fogadjuk a visszajelzéseket; hogy hol és hogyan húzzuk meg a határainkat; hogy hogyan fogalmazzuk meg kritikamentesen, ha valami nem tetszik – vagy épp hogyan fejezzük ki a köszönetünket és hálánkat.” Mint mondja, ezek kivétel nélkül fontos kérdések, amelyek megválaszolása nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy egy-egy szervezet dolgozói elkerüljék a kiégést, ami komoly fluktuációhoz, és ezen keresztül az adott cég, nonprofit működésének, hatékonyságának romlásához, széteséséhez vezethet. “Az EMK eszközeinek használata nagyobb hatékonyságot, jobb teljesítményt és működést, stabilabb szervezeti struktúra kiépítését teszi lehetővé – vélekedik. – Sajnos, ma még a legtöbb szervezet fókuszából hiányzik a jó együttműködéshez szükséges empátia, pedig több kutatás is igazolja, hogy ott, ahol kellő hangsúlyt fektetnek az egymással együttműködő emberek közötti megértő és nyitott kommunikáció kialakítására és ápolására, a hatékonyság is nagyon sokat javul.”

#Jógyakorlatok #Nonprofitoknak

”A jó történetek mindig velünk maradnak” – Számos nonprofit szakemberei vettek részt a Hello Nonprofit előadástechnikai workshopján

Hogyan lehetünk rutinos és magabiztos előadók? Hogyan győzhetjük le a lámpalázunkat? Miért fontos a történetmesélő előadásmód? Hogyan lehet a hallgatóság számára átélhető módon, izgalmasan és emlékezetesen átadni az üzenetünket? Ilyen és ehhez hasonló témákról esett szó a Hello Nonprofit workshopján, ahol Szijártó Adrienn, az Imapct Presentation alapítója és szakmai vezetője tartott előadást. Remek hangulatú előadást tartott Szijártó Adrienn, az Impact Presentation alapítója és szakmai vezetője június 13-án, a Hello Nonprofit Corvin Dumaszínházban rendezett előadástechnikai workshopján. Az eseményen számos nonprofit szervezet szakemberei vettek részt, akik az utólagos visszajelzések alapján rendkívül elégedetten, hasznos információkkal gazdagodva távoztak a közel háromórás interaktív képzésről. Szijártó Adrienn (Fotó: Hello Nonprofit) “Ha célzottan és hatékonyan szeretnéd átadni az üzenetedet, először fel kell mérned a közönséged. Így személyesebben szólhatsz hozzájuk, érzelmileg is bevonhatod, cselekvésre ösztönözheted őket” – hangsúlyozta Szijártó Adrienn. A szakember szerint fontos, hogy egy előadás minden hallgatója úgy érezze, az előadó személy szerint őt szólítja meg, és releváns információkat oszt meg vele. “A közönség nem csak azért ül be egy prezentációra, hogy új információkat kapjon, hanem azért is, mert kíváncsi arra, hogy mi az, amit ezek közül az információk közül ő maga is hasznosíthat. Ezért is fontos, hogy már a beszéd megírásakor feltegyük magunknak a kérdést: mi az, ami a a hallgatóságodat érdekelheti, milyen kérdéseik vannak, milyen releváns tudást tudsz átadni nekik.” ”Izgulok” és “izgatott vagyok” Szijártó több mint kilenc éve dolgozik a forprofit és nonprofit szféra szakembereinek előadástechnikai képzésében, felkészítésében, az Impact Presentation csapatával együtt számos cég és magánszemély – köztük cégvezetők, start-up vállalatok és nonprofit szervezetek vezetői és diákok – oktatásában vett részt. Korábban a TEDxYouth-előadók tréningjében is részt vett, “2015 óta dolgozom azon az ügyfelekkel, tréningrésztvevőkkel, hogy képesek legyenek tiszta üzeneteket megfogalmazni, komfortosan érezzék magukat az előadói szerepben, és könnyen összekapcsolódjanak a közönségükkel” – írja magáról az Impact Presentation weboldalán. Fotó: Hello Nonprofit Előadásában végig a felkészülés és a tudatosság fontosságát hangsúlyozta: a lámpaláz leküzdésének módszereitől a gyakorlás fontosságán és a megfelelő légzés- és beszédtechnikán át a metakommunikációs eszközök használatáig számos izgalmas területet érintett. “Mi lenne, ha ezentúl nem ijednénk meg attól, hogy félünk, izgulunk, hogy egy előadás előtt hevesebben ver a szívünk? Mi lenne, ha ahelyett, hogy azt hajtogatjuk magunknak, »Izgulok.«, inkább úgy fogalmaznánk, »Izgatott vagyok.«?” – tette fel a kérdést kedvenc TED-előadóját, Kelly McGonigalt idézve. Szijártó szerint fontos, hogy az előadók átélhetően, a saját történeteikbe csomagolva próbálják átadni az üzeneteiket. “Annak ellenére, hogy az üzleti életben is egyre fontosabbnak tartják a »storytellinget«, még mindig vannak olyanok, akik azt gondolják, az, ha száraz adatok helyett a hallgatóság számára is átélhető, szórakoztató, elgondolkodtató történetekbe foglalják a mondanivalójukat, komolytalanná teszi őket. Pedig a jól átgondolt, felépített és előadott sztorik képesek arra, hogy mélyen elültessék az emberek fejében az üzenetedet, érzelmileg aktivizálják őket, és átélhetővé, befogadhatóbbá tegyék az átadni kívánt információkat.” ”Az előadás vezérfonala erős drót, amire sorban felaggathatjuk a felépítendő gondolat elemeit” Szijártó – jó előadóként – végig érdekesen, a közönséget is bevonva, megmozgatva beszélt. Kitért az időtartásra, az online prezentációk műhelytitkaira, a megfelelő intonálás fontosságára – és még számos olyan nüánszra, apróságra, amelyek jobb előadóvá tehetnek minket. A hallgatóság bevonására is nagy figyelmet fordított, különféle érdekes, egyénileg, párban és közösen végzett feladatokkal érte el, hogy a résztvevők valóban aktív részesévé váljanak a workshopnak. Fotó: Hello Nonprofit “Mi az a konkrét gondolat, amit el szeretnél ültetni a a hallgatóságod fejében? Fogalmazd meg egyetlen mondatban az előadásod főüzenetét: ez segít abban, hogy végig fókuszált legyél. A »főüzenet« tulajdonképpen az előadás vezérfonala, egy erős drót, amire sorban felaggathatjuk a felépítendő gondolat elemeit. A beszéd minden egyes darabjának kapcsolódnia kell a másikhoz – a vezérfonal az, ami összefűzi a narratíva minden elemét” – emelte ki. Ha szeretnél többet megtudni az eladástechnika műhelytitkairól, iratkozz fel az Impact Presentation e-mail-minikurzusára. A cég a nonprofit szervezetek képzését is támogatja, kiscsoportos előadástechnika képzéseiken egy helyet mindig ingyenesen egy civil szervezetnek ajánlanak fel. Ha te is szívesen jelentkeznél erre a képzésre, írj az adrienn.szijarto@impact-training.hu címre.