Legújabb bejegyzések
#Jógyakorlatok #Lakhatás #Nonprofitoknak #Vállalatoknak

A service design eszközeit a 33. Zöld Országos Találkozó megszervezésében is bevetették

Szerzőnk, Áth-Horváth Zsóka tanácsadóként és facilitátorként a zöld szervezetek éves találkozójának idei házigazdája, a Humusz Szövetség munkáját segítette. A CX-fókuszú journey mapping workshop célja a látogatói élmény optimalizálása – és ezáltal a résztvevők zöld ügyek iránti elkötelezettségének, lojalitásának erősítése volt. Ahogy arról a Hello Nonprofit is beszámolt, idén 33. alkalommal rendezik meg a környezet- és természetvédő civil szervezetek éves szakmai randevúját, a Zöld Országos Találkozót. A május 24-26. között Nagykovácsiban, a Teleki-Tisza-kastélyban és az azt körülölelő, impozáns parkban tartott rendezvénysorozat szervezőinek célja, hogy a régóta aktív szervezetek és hűséges támogatóik mellett új társadalmi csoportokat és a vállalati szegmenseket is megszólítsanak. Azt remélik, hogy a rendezvény alatt szerzett élmények, benyomások erősíteni fogják a látogatókban a zöld civil szervezetek iránti elköteleződést és lojalitást. A szervező Humusz Szövetség munkájában service design tanácsadóként én is részt vettem: a célunk az volt, hogy a journey mapping eszközeinek segítségével megtervezzük és a különféle célcsoportok igényei szerint optimalizáljuk a látogatói élményt. A hosszútávú lojalitást és elköteleződést nagyban erősítheti a látogatói/ügyfélutak tervezése, hiszen lehetővé teszi, hogy betekintést nyerjünk abba, hogy a látogatók hogyan reagálnak a különféle programokra és szolgáltatásokra. Az ügyféltapasztalat (customer experience – CX) közvetlenül befolyásolja a résztvevők elégedettségét, ezért a látgatói élmény megtervezésekor fontos, hogy mindig az ügyfél – ez esetben a vendég – szemszögéből nézzük és vizsgáljuk az egyes érintkezési pontokon, illetve interakciók során történő kölcsönhatásokat. A Humusz Szövetség szakembereivel egy CX-alapú journey mapping workshop keretében kétszer másfél órás blokkokban dolgoztunk azon, hogy közösen határozzuk meg azokat az érintkezési pontokat (touchpointokat), amelyeken keresztül a látogatók a találkozó helyszínére érkezve kapcsolatba lépnek a rendezvénnyel és a szervezőkkel. Merza Péter, a Humusz Szövetség alelnöke és oktatási vezetője és Asztalos Noémi, a szervezet közösségi oktatásvezetője (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) A felhasználói/látogatói tapasztalatok megértése beazonosíthatóvá teszi azokat a belső folyamatokat, amelyek befolyásolják, alakítják a látgatói élményt, így láthatóvá válnak azok az interakciók, amik problémát, kihívást, kellemetlenséget jelenthetnek a vendégek számára. Ha egy vendéget valamelyik érintkezési ponton negatív élmény ér, és ezt nem tudjuk megfelelő módon ellensúlyozni vagy elhárítani, csalódottan távozik a rendezvényről. Ennek elkerülésére is alkalmas a painpointok (“fájdalompontok”) identifikálása. Például, ha egy rendezvényen a legnagyobb fájdalompont a parkolás, az előzetes tervezés során lehetőség van arra, hogy több parkolóhelyet biztosítsunk a résztvevőknek, vagy alternatív közlekedési eszközöket, megoldásokat javasoljunk. Ezzel elkerülhetővé válnak a feszült és kellemetlen helyzetek, és az esemény általános logisztikája is javítható. A workshopon igyekeztünk feltárni ezeket a fájdalompontokat, és megnyugtató megoldásokat találni rájuk – a célunk az volt, hogy optimalizáltuk a rendezvény lebonyolítását. Fotó: Áth-Horváth Zsóka Látogatói élményút tervezés/Miro board, Zöld Országos Találkozó, 2024. (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) A touchpointok és a painpointok azonosítása segített abban, hogy a szervezők empatikus módon vizsgálják és kezeljék azokat a problémákat, amelyek feszültséget, frusztrációt okozhatnak a látogatók számára. Miután ezeket feltártuk, igyekeztünk megoldásokat keresni a felmerült nehézségre, és konkrét felelősöket rendeltünk az egyes feladatokhoz, hogy ezáltal is könnyebbé, gördülékenyebbé tegyük az esemény lebonyolítását. Látogatói élményút tervezés/Miro board, Zöld Országos Találkozó, 2024. (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) Ez már csak azért is fontos, mert az előzetesen felmért problémák elhárítása jóval kisebb erőforrást igényel, mintha az esemény közben vagy az után kellene kezelnünk őket. Ezáltal csökkenthetők a váratlan kiadások és a szervezési költségek is optimalizálhatók. A teljes folyamat feltérképezésekor olyan kérdések is felmerültek, amik felett a szervezés korai fázisában elsiklottak a szakemberek. A módszer segített abban, hogy a szervezők látogatói perspektívából is végiggondolhassák a rendezvény egyes elemeit: ez az empatikus attitűd kulcsfontosságú segítséget nyújt a látogatói élményút megtervezésében, mert lehetővé teszi, hogy növelje a résztvevők elégedettségét, és pozitív benyomásokat alakítson ki bennük – arról nem is beszélve, hogy hatékonyabb szervezést és a gazdaságosabb lebonyolítást is lehetővé teszik. Mindez nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a rendezvény sikeres, emlékezetes és vonzó legyen, ami a hasonló találkozók hosszú távú ismertségét és népszerűségét is elősegítheti. (A cikk szerzője a Humusz Szövetség szervezetfejlesztését mentoráló service designer és a 33. Zöld Országos Találkozót előkészítő journey mapping workshop facilitátora)
#Jógyakorlatok #Lakhatás #Nonprofitoknak #Vállalatoknak

A service design eszközeit a 33. Zöld Országos Találkozó megszervezésében is bevetették

Szerzőnk, Áth-Horváth Zsóka tanácsadóként és facilitátorként a zöld szervezetek éves találkozójának idei házigazdája, a Humusz Szövetség munkáját segítette. A CX-fókuszú journey mapping workshop célja a látogatói élmény optimalizálása – és ezáltal a résztvevők zöld ügyek iránti elkötelezettségének, lojalitásának erősítése volt. Ahogy arról a Hello Nonprofit is beszámolt, idén 33. alkalommal rendezik meg a környezet- és természetvédő civil szervezetek éves szakmai randevúját, a Zöld Országos Találkozót. A május 24-26. között Nagykovácsiban, a Teleki-Tisza-kastélyban és az azt körülölelő, impozáns parkban tartott rendezvénysorozat szervezőinek célja, hogy a régóta aktív szervezetek és hűséges támogatóik mellett új társadalmi csoportokat és a vállalati szegmenseket is megszólítsanak. Azt remélik, hogy a rendezvény alatt szerzett élmények, benyomások erősíteni fogják a látogatókban a zöld civil szervezetek iránti elköteleződést és lojalitást. A szervező Humusz Szövetség munkájában service design tanácsadóként én is részt vettem: a célunk az volt, hogy a journey mapping eszközeinek segítségével megtervezzük és a különféle célcsoportok igényei szerint optimalizáljuk a látogatói élményt. A hosszútávú lojalitást és elköteleződést nagyban erősítheti a látogatói/ügyfélutak tervezése, hiszen lehetővé teszi, hogy betekintést nyerjünk abba, hogy a látogatók hogyan reagálnak a különféle programokra és szolgáltatásokra. Az ügyféltapasztalat (customer experience – CX) közvetlenül befolyásolja a résztvevők elégedettségét, ezért a látgatói élmény megtervezésekor fontos, hogy mindig az ügyfél – ez esetben a vendég – szemszögéből nézzük és vizsgáljuk az egyes érintkezési pontokon, illetve interakciók során történő kölcsönhatásokat. A Humusz Szövetség szakembereivel egy CX-alapú journey mapping workshop keretében kétszer másfél órás blokkokban dolgoztunk azon, hogy közösen határozzuk meg azokat az érintkezési pontokat (touchpointokat), amelyeken keresztül a látogatók a találkozó helyszínére érkezve kapcsolatba lépnek a rendezvénnyel és a szervezőkkel. Merza Péter, a Humusz Szövetség alelnöke és oktatási vezetője és Asztalos Noémi, a szervezet közösségi oktatásvezetője (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) A felhasználói/látogatói tapasztalatok megértése beazonosíthatóvá teszi azokat a belső folyamatokat, amelyek befolyásolják, alakítják a látgatói élményt, így láthatóvá válnak azok az interakciók, amik problémát, kihívást, kellemetlenséget jelenthetnek a vendégek számára. Ha egy vendéget valamelyik érintkezési ponton negatív élmény ér, és ezt nem tudjuk megfelelő módon ellensúlyozni vagy elhárítani, csalódottan távozik a rendezvényről. Ennek elkerülésére is alkalmas a painpointok (“fájdalompontok”) identifikálása. Például, ha egy rendezvényen a legnagyobb fájdalompont a parkolás, az előzetes tervezés során lehetőség van arra, hogy több parkolóhelyet biztosítsunk a résztvevőknek, vagy alternatív közlekedési eszközöket, megoldásokat javasoljunk. Ezzel elkerülhetővé válnak a feszült és kellemetlen helyzetek, és az esemény általános logisztikája is javítható. A workshopon igyekeztünk feltárni ezeket a fájdalompontokat, és megnyugtató megoldásokat találni rájuk – a célunk az volt, hogy optimalizáltuk a rendezvény lebonyolítását. Fotó: Áth-Horváth Zsóka Látogatói élményút tervezés/Miro board, Zöld Országos Találkozó, 2024. (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) A touchpointok és a painpointok azonosítása segített abban, hogy a szervezők empatikus módon vizsgálják és kezeljék azokat a problémákat, amelyek feszültséget, frusztrációt okozhatnak a látogatók számára. Miután ezeket feltártuk, igyekeztünk megoldásokat keresni a felmerült nehézségre, és konkrét felelősöket rendeltünk az egyes feladatokhoz, hogy ezáltal is könnyebbé, gördülékenyebbé tegyük az esemény lebonyolítását. Látogatói élményút tervezés/Miro board, Zöld Országos Találkozó, 2024. (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) Ez már csak azért is fontos, mert az előzetesen felmért problémák elhárítása jóval kisebb erőforrást igényel, mintha az esemény közben vagy az után kellene kezelnünk őket. Ezáltal csökkenthetők a váratlan kiadások és a szervezési költségek is optimalizálhatók. A teljes folyamat feltérképezésekor olyan kérdések is felmerültek, amik felett a szervezés korai fázisában elsiklottak a szakemberek. A módszer segített abban, hogy a szervezők látogatói perspektívából is végiggondolhassák a rendezvény egyes elemeit: ez az empatikus attitűd kulcsfontosságú segítséget nyújt a látogatói élményút megtervezésében, mert lehetővé teszi, hogy növelje a résztvevők elégedettségét, és pozitív benyomásokat alakítson ki bennük – arról nem is beszélve, hogy hatékonyabb szervezést és a gazdaságosabb lebonyolítást is lehetővé teszik. Mindez nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a rendezvény sikeres, emlékezetes és vonzó legyen, ami a hasonló találkozók hosszú távú ismertségét és népszerűségét is elősegítheti. (A cikk szerzője a Humusz Szövetség szervezetfejlesztését mentoráló service designer és a 33. Zöld Országos Találkozót előkészítő journey mapping workshop facilitátora)
#Nonprofitoknak #Vállalatoknak

Miért jó egy piaci vállalkozásnak, ha a nonprofit szektorban edződött szakembert igazol?

A kutatások szerint a nonprofit szervezetek vezetői épp olyan “éhesek”, mint a versenyszférában dolgozó társaik, ráadásul a sikeres ESG-stratégia felállításától a tehetséges fiatal munkavállalók megszólításáig számos fontos területen jobbak, tapasztaltabbak, mint ők. Tavaly valóságos exodus kezdődött a multinacionális nagyvállalatok vezetői között. A topmenedzserek rekrutálására szakosodott elit fejvadász cég, a Russel Reynolds adatai szerint a 2023-as év első félévében nem kevesebb, mint 106, a világ vezető részvénypiacain jegyzett vállalat – köztük a BT Group (a korábbi British Telecom), a NatWest és a Capita – vezérigazgatója mondott fel. Az érintett cégek azonnal vad calstingolásba kezdtek, hogy pótolni tudják távozó szakembereiket: ahogy a Raconteur analízise is rámutat, szinte valamennyien szervezeten belülről vagy a forprofit szektorból választottak maguknak új CEO-t – pedig a nonprofitok vezetői sok, a piaci vállalatok számára is egyre fontosabb területen jobban teljesítenek. “Amikor vállalati kliensek keresnek meg minket, szinte kivétel nélkül mindig a forprofit csatatéren edződött vezetőt keresnek – erősítette meg a lapnak nyilatkozva Stephen Crookbain, a kormányzati, piaci és nonprofit szakemberek levadászásával foglalkozó Korn Ferry vezető headhuntere. – A tapasztalataim azt mutatják, hogy a nonprofit szakemberek nem igazán kapósak az üzleti szférában.” Félnek, hogy a nonprofit-vezetők nem elég nyereségorientáltak Ahogy Sam Forsdick, a Reconteur szakírója fogalmaz: a cégek kiváló lehetőségektől eshetnek el emiatt az ortodox toborzási politika miatt. Egy közelmúltban megjelent Is ESG a Managerial Style? című tanulmány szerint azok a vállalatok, amelyek nonprofit tapasztalatokkal rendelkező vezérigazgatókat választanak, kivételesen jól teljesítenek az olyan, a profitorientált üzlet számára is egyre fontosabbá váló területeken, mint az ESG, a stakeholder-menedzsment, vagy a tehetséges fiatal munkavállalók szerződtetése. Ráadásul pénzügyi szempontból is sikeresek voltak – ami azt mutatja, hogy a céges világon kívülről érkező szakemberek legalább olyan teljesítményorientáltak, mint “forprofit bölcsőben ringatott” társaik. Ben Bryant, az IMD Business School professzora szerint az üzleti vállalkozások igazgatótanácsában ülő mamelukok attól tartanak, hogy a nonprofit szakemberek egy “túlideologizált, nem a pénzügyi, gazdasági szempontok által motivált” nézőpontot képviselnek. “Félnek, hogy a potenciális jelölt nem elég »harapós« ahhoz, hogy hozza az általuk elvárt számokat.” Bryant szerint a board-tagok elfeledkeznek arról, hogy valójában mennyire kompetitív a folytonos forráshiánnyal küzdő nonprofit szcéna. “Ezek a vezetők rá vannak kényszerítve arra, hogy tartalékot termeljenek, hiszen csak így tudják biztosítani az általuk kínált, környezeti és társadalmi szempontból kiemelten fontos programok, szolgáltatások működtetését, fejlesztését” – emeli ki. Tovább rontja a helyzetet, hogy míg a nonprofitok tanácsadó testületeiben gyakran nagy cégek tulajdonosai, vezetői ülnek, fordítva ez már korántsem igaz: a sikeres nonprofitok csúcsszakemberi csak ritkán kapnak széket egy piaci szervezet felügyelőbizottságában. “Minden szektor belterjes egy kicsit. A kiskereskedelemmel foglalkozó vállalatok döntéshozói például többnyire kiskereskedelmi tapasztalattal rendelkező menedzsereket választanak a cégük vezetésére” – teszi hozzá Crookbain.  Van mit kínálniuk A szakemberek szerint a nonprofit világból érkező vezetők értékes képességekkel és tudással gazdagíthatják a forprofit cégeket. “Ezeknek a menedzsereknek elképesztően komoly kihívásokkal kell megküzdeniük, kár alulértékelni őket” – húzza alá Bryant. Mint mondja, a nonprofit vezetők kivételesen jók abban, hogy megszólítsák a tehetséges, fiatal és képzett munkavállalókat. Mivel a szűkre szabott költségvetés miatt nem tudnak olyan versenyképes fizetést kínálni, mint piaci versenytársaik, kénytelenek kreatív módszerekkel toborozni: vonzó munkakörnyezetet teremteni, és hatékonyan eladni a szervezet céljait, küldetését. Márpedig ez az – egyre komolyabb munkaerőhiánnyal küzdő – piaci szektor számára is értékes lehet. “Amikor dönteniük kell arról, hogy hol vállaljanak munkát, a legokosabb, legjobban teljesítő fiatalok egyre inkább azt mérlegelik, milyen célja, küldetése van annak a szervezetnek, ami alkalmazza őket” – emeli ki Crookbain. Crookbain szerint az egyre szigorúbbá váló ESG-szabályozás is komoly érv amellett, hogy a forprofit cégek nonprofit szakembereket válasszanak vezető menedzsernek. Mint mondja, a nonprofitok általában jobban ismerik és értik ezt a területet, a tőlük érkező vezetők “tudják, hogyan vizsgálják és értelmezzék etikus szempontból a szervezeti igényeket”. Egyre közelebb kerül egymáshoz a forprofit és a nonprofit szektor Santiago Gowland, a Rainforest Alliance vezetője szerint a forprofit és nonprofit szektorban szerzett tudás fúziója jelentheti a profitpalánk két oldalán dolgozó szervezetek jövőjét: a nyereségorientált és a küldetésorientált vállalkozások egyaránt sokat tanulhatnak egymástól. Gowland komoly tapasztalattal rendelkezik: mielőtt a globális környezetvédelmi szervezet vezetője lett volna, olyan cégeknek dolgozott, mint a Nike, az Unilever, vagy az Estée Lauder. “Ez a fajta »keresztbeporzás«, a forprofit és a nonprofit világból származó tapasztalatok begyűjtése és szintetizálása komoly előnyt jelent. A modern piaci és szabályozási keretek között csak azok a cégek lehetnek igazán sikeresek, amelyek hajlandók mindkét oldal erősségeit és tapasztalatait hasznosítani” – mondja. Gowland szerint a piaci és nonprofit szervezetek közötti szakadék egyre szűkül. Ha sokszor kényszerűségből, a szabályozás, a munkavállalók és az ügyfelek felől érkező nyomás hatására is, de a forprofit vállalkozások számára is egyre fontosabb lesz a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás. “Ma már valóban megvan az előnye annak, ha egy piaci cég a civil szektorból rekrutál vezetőt magának.”      
Összes bejegyzés

Kategória

Kategória
  • B Corpok itthon és a világban
  • Digitalizáció
  • ESG
  • Jógyakorlatok
  • Környezeti ügyek
    • Biodiverzitás
    • Környezetszennyezés
  • Lakhatás
  • Nonprofitoknak
  • Sikersztorik
  • Társadalmi ügyek
    • Egészség
    • Leszakadó régiók
    • Oktatás
    • Társadalmi diverzitás
  • Társadalmi vállalkozás
  • Vállalatoknak

Címkék

Címkék
  • #civilek
  • #digitalizáció
  • #társadalmi vállalkozás
  • #Tippek/ jó gyakorlatok
  • adománygyűjtés
  • adománytaxi
  • b corp
  • b lab
  • B-corp
  • bbm
  • brandépítés
  • chatgpt
  • civil szervezet
  • civilek
  • civilszervezetek
  • civl szervezetek
  • corporate citizenship
  • CSR
  • csr platform
  • design thinking
  • digitalizáció
  • e-learning
  • earthbound eco sneakers
  • edukáció
  • egészségügy
  • érdekvédelem
  • ESG
  • ételmentés
  • etikus működés
  • fejlesztés
  • fejlesztzés
  • felzárkóztatás
  • fenntarthatóság
  • fogyasztás
  • forprofit
  • forptofit
  • fundraiding
  • fundraising
  • gazdaság
  • greenwashing
#Jógyakorlatok #Lakhatás #Nonprofitoknak #Vállalatoknak

A service design eszközeit a 33. Zöld Országos Találkozó megszervezésében is bevetették

Szerzőnk, Áth-Horváth Zsóka tanácsadóként és facilitátorként a zöld szervezetek éves találkozójának idei házigazdája, a Humusz Szövetség munkáját segítette. A CX-fókuszú journey mapping workshop célja a látogatói élmény optimalizálása – és ezáltal a résztvevők zöld ügyek iránti elkötelezettségének, lojalitásának erősítése volt. Ahogy arról a Hello Nonprofit is beszámolt, idén 33. alkalommal rendezik meg a környezet- és természetvédő civil szervezetek éves szakmai randevúját, a Zöld Országos Találkozót. A május 24-26. között Nagykovácsiban, a Teleki-Tisza-kastélyban és az azt körülölelő, impozáns parkban tartott rendezvénysorozat szervezőinek célja, hogy a régóta aktív szervezetek és hűséges támogatóik mellett új társadalmi csoportokat és a vállalati szegmenseket is megszólítsanak. Azt remélik, hogy a rendezvény alatt szerzett élmények, benyomások erősíteni fogják a látogatókban a zöld civil szervezetek iránti elköteleződést és lojalitást. A szervező Humusz Szövetség munkájában service design tanácsadóként én is részt vettem: a célunk az volt, hogy a journey mapping eszközeinek segítségével megtervezzük és a különféle célcsoportok igényei szerint optimalizáljuk a látogatói élményt. A hosszútávú lojalitást és elköteleződést nagyban erősítheti a látogatói/ügyfélutak tervezése, hiszen lehetővé teszi, hogy betekintést nyerjünk abba, hogy a látogatók hogyan reagálnak a különféle programokra és szolgáltatásokra. Az ügyféltapasztalat (customer experience – CX) közvetlenül befolyásolja a résztvevők elégedettségét, ezért a látgatói élmény megtervezésekor fontos, hogy mindig az ügyfél – ez esetben a vendég – szemszögéből nézzük és vizsgáljuk az egyes érintkezési pontokon, illetve interakciók során történő kölcsönhatásokat. A Humusz Szövetség szakembereivel egy CX-alapú journey mapping workshop keretében kétszer másfél órás blokkokban dolgoztunk azon, hogy közösen határozzuk meg azokat az érintkezési pontokat (touchpointokat), amelyeken keresztül a látogatók a találkozó helyszínére érkezve kapcsolatba lépnek a rendezvénnyel és a szervezőkkel. Merza Péter, a Humusz Szövetség alelnöke és oktatási vezetője és Asztalos Noémi, a szervezet közösségi oktatásvezetője (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) A felhasználói/látogatói tapasztalatok megértése beazonosíthatóvá teszi azokat a belső folyamatokat, amelyek befolyásolják, alakítják a látgatói élményt, így láthatóvá válnak azok az interakciók, amik problémát, kihívást, kellemetlenséget jelenthetnek a vendégek számára. Ha egy vendéget valamelyik érintkezési ponton negatív élmény ér, és ezt nem tudjuk megfelelő módon ellensúlyozni vagy elhárítani, csalódottan távozik a rendezvényről. Ennek elkerülésére is alkalmas a painpointok (“fájdalompontok”) identifikálása. Például, ha egy rendezvényen a legnagyobb fájdalompont a parkolás, az előzetes tervezés során lehetőség van arra, hogy több parkolóhelyet biztosítsunk a résztvevőknek, vagy alternatív közlekedési eszközöket, megoldásokat javasoljunk. Ezzel elkerülhetővé válnak a feszült és kellemetlen helyzetek, és az esemény általános logisztikája is javítható. A workshopon igyekeztünk feltárni ezeket a fájdalompontokat, és megnyugtató megoldásokat találni rájuk – a célunk az volt, hogy optimalizáltuk a rendezvény lebonyolítását. Fotó: Áth-Horváth Zsóka Látogatói élményút tervezés/Miro board, Zöld Országos Találkozó, 2024. (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) A touchpointok és a painpointok azonosítása segített abban, hogy a szervezők empatikus módon vizsgálják és kezeljék azokat a problémákat, amelyek feszültséget, frusztrációt okozhatnak a látogatók számára. Miután ezeket feltártuk, igyekeztünk megoldásokat keresni a felmerült nehézségre, és konkrét felelősöket rendeltünk az egyes feladatokhoz, hogy ezáltal is könnyebbé, gördülékenyebbé tegyük az esemény lebonyolítását. Látogatói élményút tervezés/Miro board, Zöld Országos Találkozó, 2024. (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) Ez már csak azért is fontos, mert az előzetesen felmért problémák elhárítása jóval kisebb erőforrást igényel, mintha az esemény közben vagy az után kellene kezelnünk őket. Ezáltal csökkenthetők a váratlan kiadások és a szervezési költségek is optimalizálhatók. A teljes folyamat feltérképezésekor olyan kérdések is felmerültek, amik felett a szervezés korai fázisában elsiklottak a szakemberek. A módszer segített abban, hogy a szervezők látogatói perspektívából is végiggondolhassák a rendezvény egyes elemeit: ez az empatikus attitűd kulcsfontosságú segítséget nyújt a látogatói élményút megtervezésében, mert lehetővé teszi, hogy növelje a résztvevők elégedettségét, és pozitív benyomásokat alakítson ki bennük – arról nem is beszélve, hogy hatékonyabb szervezést és a gazdaságosabb lebonyolítást is lehetővé teszik. Mindez nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a rendezvény sikeres, emlékezetes és vonzó legyen, ami a hasonló találkozók hosszú távú ismertségét és népszerűségét is elősegítheti. (A cikk szerzője a Humusz Szövetség szervezetfejlesztését mentoráló service designer és a 33. Zöld Országos Találkozót előkészítő journey mapping workshop facilitátora)
#Nonprofitoknak #Vállalatoknak

Miért jó egy piaci vállalkozásnak, ha a nonprofit szektorban edződött szakembert igazol?

A kutatások szerint a nonprofit szervezetek vezetői épp olyan “éhesek”, mint a versenyszférában dolgozó társaik, ráadásul a sikeres ESG-stratégia felállításától a tehetséges fiatal munkavállalók megszólításáig számos fontos területen jobbak, tapasztaltabbak, mint ők. Tavaly valóságos exodus kezdődött a multinacionális nagyvállalatok vezetői között. A topmenedzserek rekrutálására szakosodott elit fejvadász cég, a Russel Reynolds adatai szerint a 2023-as év első félévében nem kevesebb, mint 106, a világ vezető részvénypiacain jegyzett vállalat – köztük a BT Group (a korábbi British Telecom), a NatWest és a Capita – vezérigazgatója mondott fel. Az érintett cégek azonnal vad calstingolásba kezdtek, hogy pótolni tudják távozó szakembereiket: ahogy a Raconteur analízise is rámutat, szinte valamennyien szervezeten belülről vagy a forprofit szektorból választottak maguknak új CEO-t – pedig a nonprofitok vezetői sok, a piaci vállalatok számára is egyre fontosabb területen jobban teljesítenek. “Amikor vállalati kliensek keresnek meg minket, szinte kivétel nélkül mindig a forprofit csatatéren edződött vezetőt keresnek – erősítette meg a lapnak nyilatkozva Stephen Crookbain, a kormányzati, piaci és nonprofit szakemberek levadászásával foglalkozó Korn Ferry vezető headhuntere. – A tapasztalataim azt mutatják, hogy a nonprofit szakemberek nem igazán kapósak az üzleti szférában.” Félnek, hogy a nonprofit-vezetők nem elég nyereségorientáltak Ahogy Sam Forsdick, a Reconteur szakírója fogalmaz: a cégek kiváló lehetőségektől eshetnek el emiatt az ortodox toborzási politika miatt. Egy közelmúltban megjelent Is ESG a Managerial Style? című tanulmány szerint azok a vállalatok, amelyek nonprofit tapasztalatokkal rendelkező vezérigazgatókat választanak, kivételesen jól teljesítenek az olyan, a profitorientált üzlet számára is egyre fontosabbá váló területeken, mint az ESG, a stakeholder-menedzsment, vagy a tehetséges fiatal munkavállalók szerződtetése. Ráadásul pénzügyi szempontból is sikeresek voltak – ami azt mutatja, hogy a céges világon kívülről érkező szakemberek legalább olyan teljesítményorientáltak, mint “forprofit bölcsőben ringatott” társaik. Ben Bryant, az IMD Business School professzora szerint az üzleti vállalkozások igazgatótanácsában ülő mamelukok attól tartanak, hogy a nonprofit szakemberek egy “túlideologizált, nem a pénzügyi, gazdasági szempontok által motivált” nézőpontot képviselnek. “Félnek, hogy a potenciális jelölt nem elég »harapós« ahhoz, hogy hozza az általuk elvárt számokat.” Bryant szerint a board-tagok elfeledkeznek arról, hogy valójában mennyire kompetitív a folytonos forráshiánnyal küzdő nonprofit szcéna. “Ezek a vezetők rá vannak kényszerítve arra, hogy tartalékot termeljenek, hiszen csak így tudják biztosítani az általuk kínált, környezeti és társadalmi szempontból kiemelten fontos programok, szolgáltatások működtetését, fejlesztését” – emeli ki. Tovább rontja a helyzetet, hogy míg a nonprofitok tanácsadó testületeiben gyakran nagy cégek tulajdonosai, vezetői ülnek, fordítva ez már korántsem igaz: a sikeres nonprofitok csúcsszakemberi csak ritkán kapnak széket egy piaci szervezet felügyelőbizottságában. “Minden szektor belterjes egy kicsit. A kiskereskedelemmel foglalkozó vállalatok döntéshozói például többnyire kiskereskedelmi tapasztalattal rendelkező menedzsereket választanak a cégük vezetésére” – teszi hozzá Crookbain.  Van mit kínálniuk A szakemberek szerint a nonprofit világból érkező vezetők értékes képességekkel és tudással gazdagíthatják a forprofit cégeket. “Ezeknek a menedzsereknek elképesztően komoly kihívásokkal kell megküzdeniük, kár alulértékelni őket” – húzza alá Bryant. Mint mondja, a nonprofit vezetők kivételesen jók abban, hogy megszólítsák a tehetséges, fiatal és képzett munkavállalókat. Mivel a szűkre szabott költségvetés miatt nem tudnak olyan versenyképes fizetést kínálni, mint piaci versenytársaik, kénytelenek kreatív módszerekkel toborozni: vonzó munkakörnyezetet teremteni, és hatékonyan eladni a szervezet céljait, küldetését. Márpedig ez az – egyre komolyabb munkaerőhiánnyal küzdő – piaci szektor számára is értékes lehet. “Amikor dönteniük kell arról, hogy hol vállaljanak munkát, a legokosabb, legjobban teljesítő fiatalok egyre inkább azt mérlegelik, milyen célja, küldetése van annak a szervezetnek, ami alkalmazza őket” – emeli ki Crookbain. Crookbain szerint az egyre szigorúbbá váló ESG-szabályozás is komoly érv amellett, hogy a forprofit cégek nonprofit szakembereket válasszanak vezető menedzsernek. Mint mondja, a nonprofitok általában jobban ismerik és értik ezt a területet, a tőlük érkező vezetők “tudják, hogyan vizsgálják és értelmezzék etikus szempontból a szervezeti igényeket”. Egyre közelebb kerül egymáshoz a forprofit és a nonprofit szektor Santiago Gowland, a Rainforest Alliance vezetője szerint a forprofit és nonprofit szektorban szerzett tudás fúziója jelentheti a profitpalánk két oldalán dolgozó szervezetek jövőjét: a nyereségorientált és a küldetésorientált vállalkozások egyaránt sokat tanulhatnak egymástól. Gowland komoly tapasztalattal rendelkezik: mielőtt a globális környezetvédelmi szervezet vezetője lett volna, olyan cégeknek dolgozott, mint a Nike, az Unilever, vagy az Estée Lauder. “Ez a fajta »keresztbeporzás«, a forprofit és a nonprofit világból származó tapasztalatok begyűjtése és szintetizálása komoly előnyt jelent. A modern piaci és szabályozási keretek között csak azok a cégek lehetnek igazán sikeresek, amelyek hajlandók mindkét oldal erősségeit és tapasztalatait hasznosítani” – mondja. Gowland szerint a piaci és nonprofit szervezetek közötti szakadék egyre szűkül. Ha sokszor kényszerűségből, a szabályozás, a munkavállalók és az ügyfelek felől érkező nyomás hatására is, de a forprofit vállalkozások számára is egyre fontosabb lesz a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás. “Ma már valóban megvan az előnye annak, ha egy piaci cég a civil szektorból rekrutál vezetőt magának.”      
#Digitalizáció #Nonprofitoknak #Vállalatoknak

”A mesterséges intelligencia nagyon sok mindent tud adni nekünk” – Rekordszámú érdeklődő vett részt a Scale Impact és a Hello Nonprofit MI-workshopján

Mire használhatják a nonprofit szervezetek a Chat GPT-t és az arra épülő technológiákat? Hogyan alakíthatja át az életünket az egyre okosabbá váló gépi intelligencia? Mik a pontos promptolás és feladatkiosztás legfontosabb szempontjai? Ilyen és hasonló kérdésekről esett szó a Hello Nonprofit legutóbbi workshopján, amelyen a ChatGPT magyarul Facebook-csoport előadója tartott rendkívül izgalmas előadást. Zsúfolásig megtelt a Wesselényi utcai ImpactHub előadóterme a Hello Nonprofit május 9-én rendezett workshopján, amelyen a nonprofitok és a mesterséges intelligencia (MI) kapcsolatáról volt szó. “A mesterséges intelligencia nem helyettesíti az emberi intelligenciát, csupán kiegészíti azt. Olyan megoldás, ami hatékonyabbá teszi a munkánkat; egy hasznos eszköz – mint egy jó kalapács vagy egy fúró –, de nem több annál, nem fog minden feladatot megoldani helyettünk. Nem képes olyan dolgokat magvalósítani, amikre mi magunk sem vagyunk képesek” – hangsúlyozta előadásában Kerek István MI üzletfejlesztési szakértő, óraadó egyetemi tanár, a több mint harminckétezer tagot számláló ChatGPT magyarul Facebook-csoport alapítója. Fotó: Hello Nonprofit ”Exponenciális növekedés elé nézünk” Kerek tizenöt éve foglalkozik informatikával, több egyetemen is tanít, és ő vezeti az AI Bootcamp-et is, amely tematikus MI-képzéseket szervez az érdeklődőknek. “Közel ötvenezer órát foglalkoztam ezzel a területtel” – mondta. Előadása első részében röviden ismertette az MI-technológia fejlődésének történetét. “Egy technológiai robbanás küszöbén állunk. Az MI ma még sehol sem tart – de exponenciális növekedés elé nézünk” – jelentette ki. A szakember egy izomsorvadásban szenvedő fiatal srác, Csorba Dávid példáján keresztül mutatta be, mire képes ma az MI-technológia. Dávid betegsége miatt teljes mozdulatlanságra van ítélve, és a beszédhangját is elvesztette – de a mesterséges intelligenciának köszönhetően újra képessé vált arra, hogy megossza a gondolatait a többi emberrel, és a saját fotóit felhasználva a belső utazásait bemutató videókat is készítsen. “A mesterséges intelIigencia nagyon sok mindent tud adni nekünk, ha képesek vagyunk arra, hogy kinyissuk a gondolatainkat” – húzta alá Kerek István. Fotó: Hello Nonprofit Kerek szerint kár félni attól, hogy az MI miatt tömegek vesztik majd el a munkájukat. “Már csak az alapvető közgazdaságtani szabályok miatt sem kell ettől tartani – hangsúlyozta. – A gazdaságnak van egy körforgása: ha a fogyasztó hiányzik a körforgásból, akkor nem működik a gazdaság.” A MI már tanulni tanul A szakember szerint az MI páratlan lehetőségeket kínál azok számára, akik élni kívánnak vele. “Húsz-harmincszázalékos hatékonyságnövelést tesz lehetővé” – fejtegette, hozzátéve: ez jelentős időt és erőforrásokat szabadíthat fel, ami lehetővé teszi, hogy a munkavállalók több feladatot, munkát végezzenek el; az adminisztrációs teendők helyett a kreatív kihívásokra koncentráljanak; több időt töltsenek a családjukkal, barátaikkal. “Ez az eszköz működik. Ha megvan a jó cél, ha megvan az, hogy mire akarjuk használni, nagyon hatékonnyá tud tenni minket” – jelentette ki. Példaként a low-code és no-code megoldásokat követő MI-code-ot említette. “Van olyan alkalmazás, a WIX, ami egy pársoros utasítás – prompt – megírása után, velünk »beszélgetve« el tud készíteni egy komplett weboldalt. De ugyanez működik a Shopify-nál is, ami képes arra, hogy megszerkessze egy adott termék képét, megírja hozzá a termékleírást, kezelje a review-kat, a különféle support-problémákat – szinte teljesen automatizálja az e-kereskedelmet.” Fotó: Hello Nonprofit Kerek bevezető előadásában még számos izgalmas témát érintett: köztük a meghökkentően valósághű fotókat és videókat készítő generatív MI-technológiát, a technológiai eszközök fejlődésének kreativitásra gyakorolt hatását, a kutatás és oktatás területén megszülető új lehetőségeket és a potenciális üzleti alkalmazásokat. “A felhasználási területek száma végtelen: csak attól függ, hogy ti mire akarjátok felhasználni – mondta az MI-ról. – Itt az ideje, hogy vele fejlődjünk, mert ez az időszak sokkal erőteljesebb lesz, mint amit ipari forradalomként ismerünk.” A szakember az MI és az AGI, a valóban komplex feladatokat megvalósítani képes “általános mesterséges intelligencia” közötti különbségről is beszélt. “Az AGI tanulni tanul: ami képessé teszi arra, hogy komplex feladatrendszereket valósítson meg. Ez az, ami különlegessé teszi” – jelentette ki. Okos technológia okos felhasználóknak Kerek István előadása második részében részletesen ismertette a ChatGPT 3.5-ös – ingyenes – és 4.0-ás – előfizetéses – verziójában, valamint az azokra épülő virtuális megoldásokban – mint a Google Geminijében vagy a Microsoft Copilot-jában – rejlő lehetőségeket. Fotó: Hello Nonprofit A résztvevők megismerhették a ChatGPT-re épülő MI-megoldások instruálására szolgáló promptok írásának legfontosabb alapvetéseit, a rendszer nyelvi alapjául szolgáló karakterláncok, a “tokenek” sajátosságait, a “gépi hallucináció” kezelését, az érzékeny adatok megóvásának lehetőségeit és a pontos paraméterezés, feladatkiosztás fontosságát is. “A ChatGPT igazi szuperképessége, hogy identitást adhatunk neki: megkérhetjük arra, hogy egy konkrét feladatot különböző szerepkörökben – egy általános iskolai tanár, egy egyetemi docens, egy PHD-kutató, egy adott országból származó szakember »bőrébe bújva« végezzen el. Rengeteg különféle »identitással« felruházhatjuk – ami igen hasznos, hiszen ha például egy marketing-szöveget szeretnénk íratni vele, nagy valószínűséggel nem az lesz a célravezető megoldás, ha egy egyetemi tanár modorában és szempontjai szerint fogalmazza meg a szöveget” – hangsúlyozta. Kerek felhívta a figyelmet arra, hogy a különböző MI-megoldások különféle feladatokra alkalmasak. “A szövegírásra az OpenAI ChatGPT-jét, az irodai feladatok optimalizálására a Copilotot, a keresésre a Geminit használnám” – mondta. A civil szervezetek egy regisztrációért cserébe ingyenesen használhatják ezeknek a megoldásoknak a többségét, ami nagyban megkönnyítheti a munkájukat. A szakember előadása végén az AI2Know.IT portált is a jelenlévők figyelmébe ajánlotta. A fejlesztés alatt álló oldalon hasznos segédanyagokat, e-könyveket, chat sheet-eket, prezentációkat, videókat és egyéb anyagokat találhatnak az MI-technológia iránt érdeklődők.
#Nonprofitoknak

A nonprofit szervezetek sokat tanulhatnak az influenszerektől

Egy friss tanulmány szerint a segítő szervezetek könnyebben elérhetik a fiatalokat, ha a közösségi médiában sikeres véleményvezérekhez hasonlóan kommunikálnak velük. Ezzel egy új, a környezeti és társadalmi problémák iránt különösen érzékeny réteget szólíthatnak meg, és hosszú távra biztosíthatják a működésükhöz szükséges forrásokat. Egy idén májusban megjelent tanulmány szerint a fiatalok többsége nem a nonprofitokon, hanem az influenszereken keresztül értesül a fontos környezeti és társadalmi ügyekről. Az Eden Stanley, a GOOD Agency és a Chartered Institute of Fundraising (CIoF) Tomorrow’s donor, today című jelentésében azt írja, a negyven alattiak, jelentős része szerint az influenszereknek legalább akkora vagy nagyobb szerepük van a pozitív változások elindításában, mint a jobbító szándékú szervezeteknek. A tanulmány mélyrehatóan vizsgálja, melyek azok a tényezők, amelyek adományozásra késztetik a potenciális donorokat. “Jó hír, hogy a változás mellett elkötelezett fiatal csoportok körében komoly látens támogatási hajlandóság van” – írják. Véleményük szerint ez a hajlandóság könnyen kamatoztatható, ha a nonprofit szervezetek “megértik a motivációikat, és pénzt, erőforrásokat invesztálnak abba, hogy megszólítsák őket – ott, azokon a felületeken vegyék fel velük a kapcsolatot, ahol megtalálhatók.” A védelmezőktől a csatlakozókig A jelentés öt donorcsoportot különböztet meg: A védelmezőket azok az ügyek szólítják meg, amelyek közvetlenül őket vagy valamely hozzájuk közel álló személyt – rokont, barátot – érintenek. A hívők olyan ügyekre áldoznak szívesen, amelyekről elhiszik, hogy sokak számára fontosak, és valódi változást indukálhatnak a hozzájárulásukkal. Az úttörők úgy tekintenek az adományozásra, mint olyan önkifejezési lehetőségre, amelynek révén hitet tehetnek az értékeik mellett és mások felé is közvetíthetik azokat. A válaszadók akkor adományoznak, ha úgy látják, egy, a szűkebb közösségüket érintő problémát, vészhelyzetet kell elhárítani. A csatlakozók pedig közösségi aktivitásként tekintenek az adományozásra, ami lehetővé teszi, hogy egy nekik kedves, szimpatikus közösséghez kapcsolódhassanak. A tanulmány szerint az, hogy az egyes adományozók mely kategóriába tartoznak, nagyban függ a koruktól: a “védelmezők” közel kétharmada az ötven év felettiek, a “csatlakozók” hetven százaléka pedig a 18-39 évesek közül kerül ki. A kor a nonprofitok megítélésében is szerepet játszik: a negyven év alatti fiatalok jóval kevésbé bíznak a civilektől származó információkban, mint az idősebbek. A szerzők szerint a kutatásból egyértelműen kiderül, hogy “csak akkor lehet igazán sikeres egy fundraising-kampány, ha képes személyes szinten megszólítani az adományozókat, és tudatni velük, mire fogják elkölteni a pénzüket”. A válaszadók 54 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csak akkor támogat egy ügyet, ha annak közvetlen hatása van rá vagy egy hozzátartozójára nézve; 43 százalékuk akkor, ha egyértelműen kiderül a számára, hogyan hasznosul a hozzájárulása; 34 százalékuk pedig akkor, ha “érzelmileg is megérinti” egy kampány. Fontos megérteni, mi motiválja az egyes célcsoportokat Claire Stanley, a CIoF kommunikációs igazgatója szerint “még soha nem volt ennyire fontos, hogy a megfelelő támogatókat célozzuk meg a megfelelő üzenetekkel”. Mint mondja, ez: a pontos és innovatív módszereket hasznosító targetálás az, ami az influerenszeket igazán sikeressé teszi. “Ha a fundraiserek fel tudják mérni, hogy az egyes célcsoportokat hogyan és milyen üzenetekkel kell megcélozniuk, új, az eddigieknél hatékonyabb módokon tudják a támogatásukat kérni – miközben őket is izgalmas élményekkel gazdagíthatják.” Joe Barrel, az Eden Stanley alapítója hozzáteszi: miközben a Covid-járvány után újra magára találó gazdaságnak köszönhetően a nonprofitok egyre több forrást tudnak bevonni, továbbra is komoly gondot okoz nekik, hogy a fiatal adományozókat megszólítsák. “Pedig az adataink azt mutatják, hogy a pandémia óta a fiatalok egyre fontosabbnak tartják, hogy közösen tegyenek a társadalmi figyelmet, összefogást követelő ügyekért. Ahhoz, hogy a nonprofit szervezetek élni tudjanak azzal a lehetőséggel, amit ez a felelősségvállalás kínál, és hosszú távon is biztosíthassák a működésükhöz szükséges forrásokat, meg kell érteniük, hogyan érhetik el őket.”
#Jógyakorlatok #Nonprofitoknak #Oktatás #Sikersztorik #Vállalatoknak

A Klippe Learning korszerű e-learning rendszerekkel és elektronikus tananyagokkal segíti a KórházSuli munkáját

A példaértékű együttműködés az elektronikus tananyagok fejlesztése mellett az önkéntesek képzését is könnyebbé teszi. A nonprofit szervezet tíz éve dolgozik azért, hogy az iskolából kimaradó, tartós gyógykezelés alatt álló gyerekeknek se kelljen lemondaniuk a tanulásról. A KórházSuli szakemberei és önkéntesei hosszú évek óta éve dolgoznak azért, hogy önkéntes középiskolások és egyetemisták bevonásával segítsék a tartós gyógykezelésre szoruló fiatalokat a tanulásban. A szervezet munkáját szinte az elindulástól kezdve támogatja a digitális tananyagok fejlesztésével és a modern e-learning rendszerek bevezetésével foglalkozó Klippe Learning. “Nagyon régóta támogatják a munkánkat, az évek során igazi baráti kapcsolat alakult ki köztünk – mondja Tóthné Almássy Mónika kórházpedagógus, a KórházSuli vezetője. – Minden rendezvényünkön ott vannak; cégként és magánemberként is követik a munkánkat, segítenek, támogatnak minket, az adománygyűjtéstől a közösségi programjainkig mindenben számíthatunk rájuk.” “Tanévenként legalább háromszáz-háromszázötven önkéntes segíti a munkánkat” A KórházSuli önkéntesei olyan gyerekekkel tanulnak együtt, akik szomatikus betegségük vagy mentális zavaraik miatt hosszabb időre kiesnek az iskolai oktatásból. “A Covid nagyon komolyan megviselte a gyerekeket, nem túlzás azt mondani, hogy mentális pandémiát okozott a körükben – mondja Tóthné Almássy Mónika. – Sajnos, azt látjuk, hogy a nagy rendszerek nem tudják érdemben kezelni ezt a helyzetet: csak futnak a probléma után; a közoktatás betegségének valamennyi súlyos tünete kiütközik azon, ahogy ezt a helyzetet próbálják kezelni.” A szervezet jelentős önkéntes bázisra támaszkodhat. “Tanévenként legalább háromszáz-háromszázötven önkéntes segíti a munkánkat. Az egyetemisták mellett középiskolások is, akik a Mexikói úti Mozgásjavító Általános Iskolában tanuló gyerekek felzárkóztatásával foglalkoznak. Vannak kórházi tanulószobáink is, ezeket főleg gyerekpszichológiákon indítottuk; és van egy bázisunk Debrecenben is” – sorolja a KórházSuli alapítója. Az alaptevékenységükkel tanévenként körülbelül kétszázötven gyereknek tudnak segíteni. “De ez messze van a rendszerszintű megoldástól – hangsúlyozza Mónika. – Talán nem szerénytelenség azt állítani, hogy az oktatási rehabilitációval kapcsolatban nekünk van a legnagyobb tapasztalatunk az országban: ezért elhatároztuk, hogy megosztjuk a tudásunkat másokkal is – egyetemi kurzusaink vannak, pedagógus akkreditált képzésünk, és olyan könyveket is kiadunk, amelyek a tankönyvellátó rendszerbe is bekerültek. Igyekszünk megosztani a tudásunkat, hogy ezzel is erősítsük a társadalmi hatásunkat. Egy workshop-sorozatba is belekezdtünk, miután megnyertük a Richter Anna Díjat, elhatároztuk, hogy megosztjuk a tapasztalatainkat a tantestületek tagjaival azzal kapcsolatban, hogy mit tehetnek a pedagógusok akkor, ha mentális zavarral küzdő gyerekek vannak az osztályukban.” “Mindig öröm elhivatott emberekkel dolgozni” Mónika kiemeli: a szakemberhiány csak még értékesebbé teszi azt a segítséget, amit a Klippe Learningtől kapnak. “Mind a tudásmegosztást, mind a hálózatépítést nagyban segíti a támogatásuk.” “Az e-learning már diákkoromban is érdekelt, olyan területnek láttam, ahol valóban értékes munkát lehet végezni: tanítani másokat, tudást átadni, attitűdöt formálni izgalmas feladat – mondja Balkányi Péter, a Klippe Learning ügyvezető igazgatója, e-learning szakértő. – Péter cége hazai és külföldi nonprofit szervezetekkel is gyakran dolgozik együtt. – A jobbító kezdeményezésekre szívesen áldozunk az időnkből, ezért működünk együtt a KórházSulival is – mondja. – Nincs ebben semmi stratégailag átgondolt indíttatás: egyszerűen úgy érezzük, vannak ügyek, amiket támogatnunk kell.” A Klippe Learning szakemberei pro bono munkával segítik a nonprofit szervezet munkáját. “Nagyon megtetszett nekünk az a modell, hogy középiskolások készítenek digitális tartalmakat, és egyetemisták tanítják a gyerekeket – mondja Péter. – Magával sodort minket az a szeretet és lelkesedés, ahogy dolgoznak: ehhez biztosítottunk egy platformot nekik. Ez egy régi kapcsolat; nagyon szívesen segítünk nekik, mert mindig öröm elhivatott emberekkel dolgozni.” (Péterék egyébként nem csak a Korházsulival dolgoznak együtt, többek között a Scale Impact munkáját is támogatják egy komplex e-learning megoldás pro bono biztosításával - a szerk.) A beteg gyerekek beilleszkedését is segítik A KórházSuli szakpolitikai lobbitevékenységet is végez. “Sikerült jogszabályi változást is elérnünk; jó kapcsolatot ápolunk az Oktatási Hivatallal – emeli ki Mónika. – Folyamatosan dolgozunk azon, hogy jobbá tegyük a közoktatási rendszert. Nekünk az a legfontosabb, hogy a beteg gyerekek megkapják a megfelelő ellátást.” Mint mondja, független szervezetként erre különösen büszke. “Jó kapcsolatot építettünk ki a döntéshozókkal, ami nagyban megkönnyíti a munkánkat.” Mónika hangsúlyozza: az általuk támogatott gyerekeknek bizony elkell a segítség. “Sokszor annyi a kapcsolatuk a tanítványainkak az iskolával, hogy az év végén leosztályozóvizsgáztatják őket; ha felgyógyultak, elképesztően nehéz visszatérniük a suliba, mert teljesen elvész a szociális hálójuk, elveszítik az életvezetési képességeiket, idegenként mennek vissza az iskolába, azok közé az osztálytársaik közé, akikkel akár évekig nem találkoztak. Ebben is igyekszünk segíteni nekik: abban, hogy visszatálaljanak a régi életükhöz, hogy újra beilleszkedhessenek a kortárs közösségeikbe.” Mint mondja, a visszailleszkedés sokszor komoly stresszt okoz a hosszú betegségből felgyógyult fiataloknak. “Fontos, hogy megértessük a társaikkal: nem kivételezés, ha egy szívtranszplantált gyerek lifttel megy fel az emeletre. Sokan titkolják a betegségüket, és inkább duplán próbálnak teljesíteni, csak hogy elfogadják őket.”
#Egészség #Nonprofitoknak #Oktatás #Társadalmi diverzitás

”Minden gyereknek szüksége van a rendszeres, kortárs közösségben történő fejlesztésre”

Nyolc éve két lelkes szülő kezdeményezéséből született – ma már hét súlyosan-halmozottan sérült gyerek oktatásáról gondoskodik. A Völgyzugolyház Alapítvány remek példája annak, hogy az elkötelezett civilek a helyi önkormányzatokkal és oktatási intézményekkel összefogva képesek az állami ellátórendszert feladatait is átvállalni. Somlai Zsuzsanna a saját bőrén tapasztalta meg, milyen nehéz ma, Magyarországon egy súlyosan-halmozottan sérült gyereket nevelni. Fia, a tizennégy éves Nimród születését követően súlyos idegrendszeri károsodást szenvedett: segítség nélkül sem járni, sem enni nem tud, beszéd- és alvászavarai vannak, és rendszeres epilepsziás rohamok gyötrik. “Egy ilyen gyereket nevelni nagy kihívás és nagy felelősség. Teljes figyelmet követel; olyan feladat, ami tulajdonképpen lehetetlenné teszi, hogy az ember »normális életet« éljen: munkát vállaljon, baráti társaságokba járjon – úgy éljen, ahogy a hozzá hasonló korú felnőttek” – mondja Zsuzsanna a Hello Nonprofitnak nyilatkozva. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy kevés az olyan, megfelelő oktatást, fejlesztést, szolgáltatásokat nyújtó intézmény, ahol el lehet helyezni egy ilyen nehezen ellátható gyereket. “Az állami intézmények túlzsúfoltak és alulstafírozottak, nincs megfelelő kapacitásuk az összes halmozottan sérült gyerkőc ellátására – magyarázza Zsuzsa. – Nimródot legfeljebb egy olyan intézménybe adhattam volna be, ahol egész nap fektetik, nem is álmodhattunk volna arról, hogy érdemi fejlesztést kapjon.” A nyolcadik tanévüket kezdték Zsuzsanna úgy döntött, kesergés helyett inkább megoldást keres erre a nehéz, sok sorstársát gúzsba kötő problémára. 2016-ban egyik szülőtársával, Horváthné Borbély Katalinnal közösen megalapították a Völgyzugolyház Alapítvány a Kacifántosokért nevű szervezetet, amelynek célja, hogy oktatást, fejlesztést és nappali ellátást nyújtson a súlyos-halmozott fogyatékossággal élő iskoláskorúak számára. Ma már egy, a 17. kerületi önkormányzattól kapott épületben hét gyerek heti húszórás oktatásáról gondoskodnak, munkájukban a rákosmentei Gyurkovics Tibor Általános Iskola és a kilencedik kerületi Dió Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon – mindkettő az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények (EGYMI-k) közé tartozik – is közreműködik, akik utazó pedagógusokat küldenek a Zugolyda Suliba. Az alapítvány saját forrásból gyógytornászt, gyógy masszőrt és gyógypedagógiai asszisztenseket is foglalkoztat. “Hamarosan lesz egy AAK-s szakemberünk is (az AAK, vagyis az augmentatív és alternatív kommunikáció a gyógypedagógia egyik speciális területe, amelynek célja a beszédképtelenség kompenzálása, és az azzal együtt járó intellektuális, szociális és érzelmi nehézségek enyhítése – a szerk. ), aki kommunikációs szempontból igyekszik majd továbbfejleszteni a gyerekeinket” – mondja Zsuzsanna. Fotó: Völgyzugolyház Alapítvány Az évek során a Völgyzugolyház Alapítvány egy olyan magánkezdeményezésből született, fontos szolgáltatásokat kínáló kezdeményezéssé vált, amely tulajdonképpen állami feladatokat vesz át – hiszen törvény mondja ki, hogy tizenhat éves koráig minden Magyarországon élő gyereknek joga és kötelessége, hogy iskolába járjon –, miközben számos, rendkívül súlyos problémákkal megküzdeni kénytelen gyerek és szülő számára is pótolhatatlan segítséget nyújt. “Ez a nyolcadik tanévünk, büszkék vagyunk rá, hogy tulajdonképpen önerőből, civil kezdeményezésként el tudtuk érni, hogy a helyi önkormányzat és néhány EGYMI-s iskola segítségével fent tudjuk tartani ezt az intézményt” – mondja Zsuzsanna. A súlyosan-halmozottan sérült gyerekek minőségi oktatása sokszor csak minimális óraszámban valósul meg A Völgyzugolyház alapítója hangsúlyozza: minden gyereknek szüksége van a rendszeres, kortárs közösségben történő fejlesztésre. “Amikor elkezdtük ezt a munkát, még nálunk, a gyerekszobában folyt az oktatás. Szerencsénk van, hogy az önkormányzat a rendelkezésünkre bocsátotta ezt az épületet” – emeli ki. Mint mondja, sokat segített az, hogy nagy elszántsággal és önbizalommal, nyitottan fordultak az illetékes szervek felé. “Mi találtuk ki azt a kísérleti modellt, amivel meg tudtunk keresni egy intézményvezetőket, hogy a segítségüket kérjük.” Ezzel a hozzáállással sikerült elérniük, hogy a Zugolyda suliba járó gyerekeket tanító pedagógusokat az alapítvánnyal együttműködő anyaintézmények utazó pedagógusként biztosítsák – ami nagy segítség a számukra, tekintve, hogy a többi szakember bérét, díjazását nekik kell előteremteniük. Márpedig ez nem könnyű feladat, hiszen ezeknek a speciális igényű gyerekeknek az ellátása – az etetéstől a pelenkázáson át a mozgatásukig – komoly stábot igényel. Zsuzsanna szerint a súlyosan-halmozottan sérült gyerekek minőségi oktatása sajnos sokszor csak minimális óraszámban valósul meg. “Az iskolaköteles korú gyerekek jó kétharmada nem kapja meg a heti minimum 20 óra fejlesztő oktatást, ők otthoni ellátásba kényszerülnek a szüleikkel, akik csak súlyos érzelmi és anyagi áldozatok révén tudják biztosítani a fejlesztésüket” – magyarázza, hozzátéve: ezek a számok nem légből kapottak, néhány évvel ezelőtt Márkus Eszter egyetemi docens, az ELTE Gyógypedagógiai Módszertani és Rehabilitációs Intézetének oktatója is publikált egy tanulmánykötetet ebben a témában. Zsuzsanna azt mondja, tény, hogy a súlyosan-halmozottan sérült gyerekek oktatásátért felelős intézmények mindent megtesznek azért, hogy az adott körülmények között és a rendelkezésükre álló lehetőségeken belül ellássák ezeket a kiemelt figyelemre szoruló gyerekeket, de ez sajnos nem elég. "Az általános pedagógushiány mellett a gyógypedagógusok utánpótlása is nehézségekbe ütközik” – állapítja meg. Hosszú várólisták vannak Somlai Zsuzsanna és Horváthné Borbély Katalin az alapítvány kurátoriaként ingyen, önkéntes munkában menedzselik a szervezet működését. Szerencsére, az elmúlt években egy lelkes kis csapatot is sikerült maguk köré építeniük. “Most már fizetett alkalmazottunk is van – mondja Zsuzsanna. – Többek között ez tette lehetővé, hogy a hozzánk járó gyerekekkel heti öt nap, napi hat órában foglalkozzunk. Komplex fejlesztést kapnak, és közösségben, a sorstársaik között tölthetik a napjaikat, ami nagyon megnyugtató érzés a számunkra. Én is szabadabban dolgozhatom – persze, csak bizonyos keretek között, hiszen bármikor kaphatok egy telefont, hogy gond van, és akkor ugranom kell.“ Fotó: Völgyzugolyház Alapítvány A Völgyzugolyház nagy népszerűségnek örvend, számos súlyos akadályozottsággal élő gyereket szeretnének itt elhelyezni a szüleik. Sajnos, a kapacitásuk egyelőre nem elég ahhoz, hogy mindenkit fogadhassanak. "Van egy hosszú várólistánk, onnan választjuk ki az új gyerekeinket, ha üresedés van – fejtegeti Zsuzsanna. – Arról, hogy ki csatlakozhat a csoporthoz, a szakemberek, a pedagógusok döntenek: természetesen Nyolc éve két lelkes szülő kezdeményezéséből született – ma már hét súlyosan-halmozottan sérült gyerek oktatásáról gondoskodik. A Völgyzugolyház Alapítvány remek példája annak, hogy az elkötelezett civilek a helyi önkormányzatokkal és oktatási intézményekkel összefogva képesek az állami ellátórendszert feladatait is átvállalni.szigorúan szakmai alapon, ilyenkor azt mérlegelik, hogy milyen problémái vannak egy adott gyereknek, megvan-e a kellő szaktudásuk ahhoz, hogy megfelelően ellássák, hogyan tud beilleszkedni ebbe a közösségbe.” Zsuzsannáék elsősorban pályázatokból és adományokból finanszírozzák a szervezet működését. “Vannak vállalati szponzoraink is, de épp az idén határoztuk el, hogy igyekszünk még szorosabb együttműködéseket kiépíteni az üzleti szférával. Bízunk benne, hogy találunk olyan donorokat, támogatókat, akik elég fontosnak találják majd a kezdeményezésünket ahhoz, hogy anyagilag is segítsék a munkánkat.”
#Digitalizáció #Nonprofitoknak #Vállalatoknak

Mit tanulhatnak a nonprofitok a vállalatoktól?

A jól működő nonprofit szervezetek sok szempontból épp úgy működnek, mint egy sikeres piaci vállalkozás. A bevételi források optimalizálásától a történetmesélő marketingig számos olyan, a forprofit világban már régóta sikerrel tesztelt módszer és megoldás a rendelkezésükre áll, amelyek hatékonyabbá tehetik a munkájukat. A nonprofit és forprofit szervezetek menedzselésében több a hasonlóság, mint gondolnánk. Fenntartható működés, válságállóság, növekedés: a piaci cégek épp úgy erre törekszenek, mint a segítő szándékú, fontos környezeti és társadalmi célokért dolgozó civil szervezetek. Még a “profitéhségük” is hasonló – csak míg előbbiek esetében a profit elsősorban pénzben mérhető, utóbbiak inkább a mindannyiunkat gyarapító "humánus nyereség" kitermelésére törekszenek. Nem csoda, hogy a nonprofit szervezetek sokat tanulhatnak a sikeres forprofitok gyakorlatából. A GrothForce popdcast egyik adásában Jennifer Lehman, a Mission Advancement elnök-vezérigazgatója számos hasznos, a forprofit világban már jól bevált módszert ajánlott a nonprofit szervezetek figyelmébe: olyan fogásokat, amelyek segítségével nagyban javíthatják a teljesítményüket, hatékonyságukat. Javaslatai a segítő szervezetek menedzserei mellett az azok irányító testületeiben dolgozó üzleti vezetők számára is megszívlelendők. A sikeres nonprofitok épp úgy működnek, mint egy vállalkozás Annak ellenére, hogy a nonprofitoknak alapvetően nem a bevételtermelés a legfontosabb célja, ők is lehetnek anyagilag sikeresek. Lehman szerint fontos, hogy vezetőik arra törekedjenek, az év végén legyen némi többlet a kasszában. “A nonprofitok is termelhetnek nyereséget – hangsúlyozta. – Mindenki arra törekszik, hogy legalább nullszaldóra hozza ki az évet, sőt, ha lehet, egy kis tartalékot is képezzen. A különbség csak az, hogy mihez kezdenek ezekkel a forrásokkal.” Lehman szerint a legnagyobb különbség a forprofit és nonprofit szervezetek között az, hogy míg előbbieknek általában csak egy jól körülírható célcsoportot: az ügyfeleiket, utóbbiaknak kettőt: a klienseiket és a támogatóikat is ki kell szolgálniuk. Ez megnehezíti a dolgukat, hiszen a két célcsoport általában nagyban különbözik egymástól. “A támogatók máshogy gondolkodnak, máshogy viselkednek és más elvárásokat támasztanak a szervezetek felé, mint az alaptevékenységükben megcélzott emberek – hangsúlyozta a Mission Advancement elnök-vezérigazgatója. – De ez az »ügyfélkör« éppen olyan fontos, mint a támogatottak köre. Az, hogy hogyan szolgálják ki őket, hogyan kommunikálnak velük, hogyan tartják velük a kapcsolatot, alapvetően befolyásolja a növekedési esélyeiket, a finanszírozásukat és így a környezeti-társadalmi hatásukat is.” Találd meg a legjobb bevételi forrásokat A forprofit cégek jól tudják: vannak fogyasztói csoportok, amelyek megszólítása nagyobb árrést generál, mint az “átlag ügyfeleké”. Azzal, hogy felmérik, mely tevékenységek, szolgáltatások jelenthetik a számukra a legjobb bevételi forrást, azt is könnyen eldönthetik, melyik lábukat fejlesszék. A Giving USA éves jelentése szerint 2021-ben az adományok 80 százaléka egyéni felajánlóktól, 15 százaléka kormányzati támogatásokból és magánalapítványoktól, 5 százaléka pedig cégektől érkezett az Egyesült Államokban dolgozó nonprofit szervezetek számlájára. Magyarországon az arányok kicsit mások, a KSH 2022-es adatai szerint a hagyományos nonprofit szervezetek bevételeinek még mindig közel 50%-a érkezik állami támogatásból, a vállalatok és magánszemélyek együtt a források alig 15%-át biztosítják.Lehman szerint fontos, hogy a nonprofitok vezetői felmérjék, honnan, milyen forrásból származnak a bevételeik: ha a támogatások túlnyomó része pályázatokból vagy vállalati donoroktól származik, nem kommunikálnak kellő hatékonysággal a magánadományozókkal. A legjobb donor a már meglévő donor “A legjobb ügyfél a már meglévő ügyfél. Közkeletű bölcsesség ez a forprofit világban, de a nonprofitoknál is épp úgy igaz, csak ott az ügyfeleket adományozóknak hívják” – húzta alá Lehman. A szakember szerint a nonprofit szervezetek egyik leghaszontalanabb, legtöbb időt, pénzt és energiát felemésztő tevékenysége az, hogy folyamatosan új támogatókat keresnek. “Folyton azon törik a fejüket, hogyan nyerhetnének meg még több embert az ügyüknek, ami alapjában véve tiszteletre méltó, jó törekvés – de csak akkor, ha kellő figyelmet fordítanak a már meglévő donorjaikra is” – emelte ki. Mint mondta, fontos, hogy a nonprofit szervezetek fundraiserei pontos adatokkal rendelkezzenek arról, hogy melyik adományozótól milyen összegű, mennyire rendszeres felajánlásokat kapnak, és eszerint súlyozzák a tevékenységüket. “Szegmentálniuk kell a donorbázisukat, és különféle stratégiákat kell kialakítaniuk azzal kapcsolatban, hogyan kommunikálnak az egyes szegmensek tagjai felé.” A nonprofit szervezetek bevételeinek túlnyomó része általában egy viszonylag szűk adományozói körtől származik. Lehman szerint ez az a kör, amelyre a fundraisereknek alapvetően fókuszálniuk kell. “Ha egyszer melléjük álltak, kicsi az esélye, hogy elpártoljanak tőlük – már ha meg tudják győzni őket arról, hogy a szervezetünk fontos munkát végez, és valóban jól hasznosulnak az általuk felajánlott összegek.” A kommunikáció legfontosabb eszköze: a történetmesélés A forprofit világban a marketingesek a storytellinget tartják a legfontosabb értékesítési eszköznek. Azon vannak, hogy felmérjék a fogyasztók igényeit, szükségleteit, problémáit – pain point-jait –, és bemutassák, elmeséljék, hogyan segíthet egy-egy adott termék vagy szolgáltatás ezeknek a problémáknak a megoldásában. Ez a “történetmesélő marketing” alapvetése, amelynek eszközeit a nonprofit szervezetek is sikerrel használhatják. “Ha számokkal alátámasztva el tudják mondani a történeteiket, könnyebben kommunikálhatnak a potenciális támogatóikkal. Megmutathatják, milyen jelentős hozzájárulást jelent a számukra, ha az adományozóik melléjük állnak” – emelte ki Lehman. A nonprofitok “impact statementekkel” támaszthatják alá az üzeneteiket. Ezek segítenek megértetni az adományozókkal, mire költik a pénzüket, hogyan segíthetnek a hozzájárulásukkal abban, hogy valódi változást generáljanak a világban. Például: “Ha ezer forintot adományozol nekünk, abból két rászoruló gyerek ebédjét tudjuk finanszírozni.” Ezek az impact statementek nagyban hozzájárulhatnak az adományozó kedv erősítéséhez és fenntartásához. Ahogy a támogatói bázis egyben tartásához is: a tevékenységüket bemutató rendszeres beszámolók, tudósítások révén a szervezetek folyamatosan motiválhatják a szimpítizánsaikat, hogy mellettük maradjanak. A jó barátság titka a pontos elszámolás Lehman hangsúlyozza: a sikeres támogatói kommunikáció alapja, hogy a szervezetek pontos adatokkal rendelkezzenek arról, kitől, mikor, mekkora támogatást kaptak és azt mire fordították. Mindegy, hogy forprofit vagy nonprofit szervezetekről van szó, naprakész üzleti és financiális információk nélkül nem lehet stratégiailag megalapozott, jó döntéseket hozni. Fontos, hogy a szervezetek vezetői egy jól összeválogatott szakemberekből álló, a megfelelő informatikai infrastruktúrára támaszkodó csapattal dolgozzanak. Az olyan költséghatékony megoldások rendszerbe állítása, mint például a backoffice-feladatok kiszervezése, nagyban hozzájárulhat a sikeres működéshez: nem csak azért, mert ezáltal jelentős anyagi forrásokat lehet megtakarítani, hanem azért is, mert lehetőséget biztosít a munkatársaink számára, hogy az aprómunka helyett olyan mission-driving feladatokra koncentráljanak, amelyek karaktert, küldetést adnak a szervezetnek.
#Nonprofitoknak #Társadalmi vállalkozás #Vállalatoknak

Beszélj úgy, hogy téged válasszanak!

Szijártó Adrienn, az Impact Training alapító-trénerének öt tippje a sikeres előadásokhoz. A téma nem elég: saját magadat is el kell adnod. Szeretnéd, hogy melléd álljanak, igen mondjanak neked. Szeretnéd, hogy emlékezzenek az üzenetedre. Mégis a körülötted lévő óriási információs zajban nem egyszerű kitűnni. Nap mint nap újabb és újabb konferenciák vannak, ahol előadunk, a munkahelyünkön egyik meetingről a másikra rohanunk, és a social media felületeken is posztolunk, sztorizunk, videózunk.  Mi segíthet, hogy a te üzeneted legyen az, ami a közönségeddel marad? Íme öt tipp arról, hogyan beszélj úgy, hogy téged válasszanak, ls kapcsolódjanak hozzád: Kiről szól az előadásod? Az előadás nem rólad szól. Nem a poziciódról, nem a tudásodról, nem arról, hány meggyőző számot rejtettél el a slide-okon. Keretezd át az előadást, megbeszélést a fejedben – még mielőtt nekiállnál a prezentációnak. Gondolkodj a közönséged fejével, és lásd meg, nekik mire van szükségük.  Tudod, hogy sietni fognak? Légy tömör. Sosem találkoztak még egymással? Csempéssz némi humort, érzelmet az előadásodba, hogy oldd a feszültséget. Kreatívoknak adsz elő? Nagyon figyelj arra, hogy vizuálisan is megkapó slide-okat készíts. És ami a legfontosabb, kérdezd meg magadtól: miért fontos itt és most a témám a többiek számára? Mit ad nekik? Legyél pillanatragasztó Ha felidézed az egyik kedvenc előadásodat, mire emlékszel belőle? Nekem az egyik kedvencem Jamie Oliver Ted Prize beszéde. Tudod mit csinált? Kiöntött egy egész talicska kockacukrot a színpadon. De nem kell ilyen messze menni, hazai céges környezetben, egyszer egy előadó a saját focis példáján keresztül vitt közelebb a belső motiváció megértéséhez. Pedig nem szeretem a focit. Mégis annyira egyszerű, annyira emberi volt a története, hogy rögtön megérintett.  Azok az előadások tudnak igazán emlékezetesek lenni, amelyeknek van egy olyan eleme, ami úgy működik, mint a pillanatragasztó. Azonnal a közönséged emlékezetébe ragasztja az adott pillanatot/gondolatot, és ami még fontosabb: az üzenetedet is.  Találj egy személyes történetet, egy példát, egy kelléket vagy épp egy mottót. Fontos, hogy mindenkihez és minden helyzethez más és más típusú star moment illik. Legyen egy sajátod. A sürgetés hatalma Kelts a hallgatóságodban olyan érzést, hogy ebből egyszerűen nem maradhatnak ki. Mutasd meg nekik, hogy amiről beszélsz, az a "most"-ban fontos, most kell tenni valamit, most van rájuk szükséged, most kell a változás.  Miért most kell tennünk a környezetünkért, miért most mondjon igent a főnököd a projektre, miért most kezdjen el veled együtt dolgozni az ügyfél, miért most vegye meg a terméked? Ez a technika segít abban, hogy megnyerd őket magadnak. Ugyanakkor ez vékony jég: figyelj arra, hogy ne csak azt hallják ki az előadásból, sietteted őket, nehogy elveszítsék a lelkesedésüket. Először koncentrálj arra, hogy megmutasd nekik, hová tartotok, és miért érdemes együtt útra kelni. Szegezd a székébe – rögtön! Te is tapasztaltad már, hogy az előadók köszönéssel, magyarázkodással vagy épp a klasszikus “arról szeretnék majd beszélni….” megoldással indítanak? Megbeszéléseken is gyakori élmény ez. Pedig a legtöbbször felesleges, zajteremtő, elveszi az izgalmas kezdés lehetőségét.  Éppen ezért tegyél egy gesztust a hallgatóságod felé: kösd le a figyelmüket az első pillanattól kezdve. Ehhez csak egy ütős kezdésre lesz szükséged.  Írd meg a beköszönő szövegedet. Indíthatsz egy saját sztorival, egy érdekes adattal, amivel felkelted az érdeklődést; egy izgalmas, inkluzív kérdéssel a közönséget is megmozgathatod.  Motiválj az energiáddal! Akármilyen érdekes és izgalmas is a mondanivalód, nem lesz átütő, ha hangerőben, dinamikában és testbeszédben azt üzened, magad sem hiszed el, hogy erről te itt és most beszélhetsz.  Az üzenetben rejlő erőt és energiát át kell adnod a hallgatóságnak. Ahhoz szeretünk kapcsolódni, akinek jó a kisugárzása, lelkesen és hitelesen beszél.  Hogyan tudod továbbadni ezt az energiát? Van, akinek arra van szüksége, hogy rengetegszer elpróbálja az előadást, mire a megtanult mondatok a sajátjai lesznek, és az egész olyan hatást kelt, mintha spontán mesélne. Van, akinek az segít, ha fokozatosan jut el a nagyobb közönséghez. Van, akinél beszédtechnikai trükkökhöz folyamodunk. Ilyenkor lehet azt látni, hogy az előadók a próbákon parafadugóval a szájukban járkálnak, vagy furcsa “tánclépéseket” gyakorolnak. Van, akinek az segít, hogy felidézi újra és újra miért is fontos számára a témája, és hogyan tud ezzel másokon segíteni.  Próbáld ki te is. Idézd fel újra, miért fontos számodra a témád. Mit szerettél meg benne? Miért hiszel benne? Meríts ebből az energiából és add ezt tovább. Ha további tippek is érdekelnek, iratkozz fel hétnapos e-mail-minikurzusunkra. Az ingyenes program során végigviszlek azokon a legfontosabb pontokon, amik garantálják, hogy olyan előadást tarthass, amit élmény lesz hallgatni, amihez aktívan kapcsolódnak a hallgatóid és továbbviszik a hírét.Hét napon keresztül minden nap egy levélben kapsz hasznos gyakorlati tanácsokat, hogy a következő előadásod profi legyen. A CIVILEKNEK IS SEGÍTÜNK“Egy jó ügyhöz jó üzenet kell!” - Van egy hagyományunk: Amikor elindul egy kiscsoportos előadástechnika képzésünk egy helyet mindig ingyenesen egy civil szervezetnek ajánlunk fel. A májusi Impact Lab, Legyél magabiztos és kreatív előadó képzésre van még egy szabad helyünk. Nézd meg a programot és csapj le a lehetőségre! Jelentkezz és írj az adrienn.szijarto@impact-training.hu címre!
#Nonprofitoknak

Az oktatás demokratizálásától az emberi jogok monitorozásáig: az MI-alapú no-code alkalmazások nagyban segíthetik a nonprofitok digitalizációját

A modern “drag and drop” eszközök lehetővé tehetik a – gyakran szűkös büdzséből gazdálkodó – nonprofit szervezetek számára, hogy kis költséggel és komolyabb programozói tudás nélkül olyan rendszereket, alkalmazásokat építsenek maguknak, amelyek megsokszorozhatják a hatékonyságukat. Napjainkban, amikor világszerte komoly problémát jelent a környezetkárosítás és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, egyre nagyobb felelősség hárul a – gyakran fontos kormányzati feladatokat is felvállaló – nonprofit szervezetekre. A digitalizáció nagymértékben támogathatja a működésüket – igen ám, csakhogy a komplex informatikai fejlesztések többnyire túlságosan drágák ezeknek a gyakran komoly forráshiánnyal küzdő szervezeteknek. Ezért is jelenthet jó megoldást számukra a mesterséges intelligencia (MI) alapú no-code alkalmazásfejlesztő eszközök használata: hiszen ezek a rendszerek lehetővé teszik, hogy kis költséggel, komolyabb kódolási, fejlesztési ismeretek nélkül is személyre szabott applikációkat hozzanak létre. Okos alkalmazásokat, amelyek segíthetnek nekik a folyamataik optimalizálásában, a stakeholder-elkötelezettség erősítésében, és az alapműködésük bővítésében is. Intuitív drag and drop eszközökkel a társadalom- és környezettudatos jövőért A no-code eszközök megjelenése alapjaiban formálja át az informatika világát – nem véletlen, hogy ma már az olyan nagy, széles körben használt ERP-rendszerek fejlesztésével foglalkozó multinacionális cégek is kínálnak ilyen megoldásokat mint az SAP vagy a Microsoft. Mivel könnyen használható drag and drop felületeik feleslegessé teszik a kódolást, a “naiv felhasználók” számára is lehetővé teszik a fejlett alkalmazások építését. A szakértők szerint ez “demokratizálhatja” az informatikai fejlesztéseket, és nagyban megkönnyítheti, hogy az újító ötletekből a gyakorlatban is használható rendszerek szülessenek. Ráadásul általában alacsony költséggel licencelhetők: ami különösen vonzóvá teheti őket az árérzékeny nonprofitok számára. A no-code alkalmazások legújabb generációja már az MI-ban rejlő lehetőségeket is ki tudja használni. Az okos algoritmusok integrálásával ezek a fejlesztői eszközök már arra is képesek, hogy különféle apróbb változtatásokat – pl.: hasznos alkalmazáselemek beépítését, a rendszerfolyamatok optimalizálását, egyes redundáns feladatok automatizálását – javasoljanak a felhasználóiknak – így még hatékonyabb megoldások létrehozását teszik lehetővé. Ezzel megkönnyíthetik a nonprofit szervezetek számára, hogy a mindennapi működésmenedzsment helyett alaptevékenységük fejlesztésére, fundraising munkájuk erősítésére, és a hatékony szervezetfejlesztési stratégiák kialakítására fókuszálhassanak. Az MI a személyre szabott felhasználói élményt is támogatja: mivel képes arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse, milyen eszközökre, szolgáltatásokra van szüksége a “klienseinek”, nagyban megkönnyítheti és felgyorsíthatja azok mindennapi munkáját. Számos területen hatékonyabbá tehetik a nonprofitok működését A szakemberek szerint az MI-alapú no-code alkalmazások adaptálása számos különféle területen egyszerűbbé és hatékonyabbá teheti a nonprofit szervezetek munkáját, és növelheti pozitív környezeti vagy társadalmi hatásukat. Demokratikusabb oktatás A no-code applikációk segítségével a hátrányos helyzetű térségekben dolgozó nonprofitok olyan edukációs platformokat építhetnek fel, amelyek hatékonyan támogathatják a diákok oktatását. Az MI lehetővé teheti, hogy a rendszer folyamatosan figyelemmel kövesse az egyes tanulok fejlődését, előmenetelét, személyre szabott oktatási anyagokat ajánljon nekik, és megkönnyítse a tanárok számára az oktatásszervezéssel kapcsolatos feladatokat. “Precíziós" környezetvédelem Az MI-fejlesztések révén a környezetvédelemmel foglalkozó nonprofitok könnyebben nyomon követhetik a veszélyeztetett fajok egyedszámának alakulását. A modern hangfelismerő rendszereket bevetve nagyobb hatékonysággal tudják azonosítani az egyes fajokhoz tartozó egyedeket; ráadásul a rugalmasan alakítható, variálható funkcionalitásokat kínáló appok azt is lehetővé tehetik, hogy a terepen dolgozó biológusok fejlesztők vagy technikai személyzet bevonása nélkül azonnal az igényeikre szabhassák azokat. Széles körben elérhető egészségügyi szolgáltatások A hátrányos helyzetű térségekben, katasztrófa sújtotta vagy nehezen megközelíthető területeken dolgozó nonprofitok a no-code alkalmazások bevetésével hatékonyabbá tehetik az egészségügyi rendszert. Az alapvető diagnosztikai és betegtanácsadása képességekkel felruházott okos alkalmazások révén a jelenleginél jóval több ember juthat gyors ellátáshoz; sőt, azt is lehetővé tehetik, hogy az orvosok, szakápolók a nehezebben kezelhető páciensek gyógyítására koncentráljanak. Hatékonyabb katasztrófavédelem Az MI-alapú rendszerek a katasztrófavédelmet is hatékonyabbá tehetik. A folyamatos adatgyűjtésre optimalizált, a közösségi médiaoldalakat, időjárás-előrejelzéseket, helyi médiumok híreit nyomon követni képes alkalmazások révén a nonprofit szervezetek pontosabban tervezhetik meg a katasztrófavédelemmel és elhárítással kapcsolatos feladataikat, pontosabban allokálhatják az erőforrásaikat, és alacsonyabb reakcióidővel reagálhatnak a katasztrófahelyzetekre. Mindenki számára elérhető mikrohitelezés Az MI-megoldások a mikrohitelezés hatékonyságát is javíthatják. Ezek az appok számos különféle adat gyors elemzésére képesek, így lehetővé teszik, hogy a kereseti viszonyok, a fogyasztói magatartás és a mikoriökonómiai infoprmációk kiértékelésével a nonprofitok személyre szabott pénzügyi tanácsokat adjanak rosszabb financiális körülmények között élő ügyfeleiknek. Így megalapozott pénzügyi döntéseket hozhatnak, ami jelentősen javíthatja az egzisztenciájukat. Az emberi jogi problémák könnyebb nyomon követése A no-code fejlesztések könnyebbé tehetik az emberi jogi szervezetek számára a potenciális jogsértések nyomon követését. A mesterséges intelligencia folyamatosan monitorozhatja a közösségi médiát, egyéb hírforrásokat, és riaszthatja a jogvédőket, ha visszaélésekkel, diszkriminációval kapcsolatos információkat talál. Fenntarthatóbb mezőgazdaság A környezettudatos gazdálkodást népszerűsítő nonprofit szervezetek az MI-alapú alkalmazások segítségével támogathatják a gazdálkodókat abban, hogy új, fenntarthatóbb mezőgazdasági módszereket vezessenek be. Ezek a rendszerek képesek lehetnek arra, hogy a talajjal kapcsolatos adatok, az időjárási minták, a termésátlagok elemzésével új és hatékonyabb termelési metódusokat dolgozzanak ki, hozzájárulva ahhoz, hogy a gazdák, mezőgazdasági vállalkozások optimális termelés mellett is környezetkímélőbb módon működjenek. Ez nem csak az élelmiszer-biztonság garantálásához, hanem a sérülékeny ökoszisztémák megóvásához is hozzájárulhat. Okos applikációk programozói tudás nélkül Az MI-alkalmazások fejlesztését lehetővé tevő no-code eszközökkel bárki könnyen-gyorsan, egy egyszerű vizuális interfész vagy “varázsló” segítségével létrehozhatja a maga okos informatikai megoldásait. Akár egy nonprofit szervezet projektmenedzsere vagy önkéntese is; arról nem is beszélve, hogy ezek a rendszerek általában lehetővé teszik az applikációk gyors és rugalmas átalakítását, testbeszabását is. Az alábbiakban röviden bemutatunk néhány népszerű, széles körben elterjedt eszközt. Amazon SageMaker Az Amazonnak nagy gyakorlata van a gépi tanuláson (Machine Learning – ML) alapuló rendszerek “fogyasztóbaráttá” tételében, és ezt a tudását a Sage Maker felhasználói is kamatoztathatják. A Sage Maker Jumpstart segítségével a felhasználók minden előzetes informatikai tudás nélkül belevághatnak a saját alkalmazásaik elkészítésébe; a rendszer előre legyártott sablonokat is kínál, amelyekkel számos ML-alapú megoldás – köztük üzleti alkalmazások és folyamatmenedzsment-rendszerek – elkészíthető. Apple Create ML Az Apple egyszerű drag and drop megoldása iOS-alapú alkalmazások – köztük ajánlók, beszédfelismerő, képfelismerő és szövegfeldolgozó applikációk – készítését teszi lehetővé. A cég ML-rendszere az iPhone-ok kameráján keresztül gyűjtött képi-, illetve a készülékek mikrofonjánn keresztül gyűjtött hangadatokat használja; egy Mac számítógép segítségével jelentősen gyorsítható az algoritmusok tanulási folyamata. Data Robot Ez a felhőalapú platform nagyban megkönnyíti az adatgyűjtés és feldolgozás automatizálását, és a különféle elvárások, igények szerinti algoritmusok készítését. A cég komoly hangsúlyt fektet az “explainable AI” (értelmezhető MI) módszer alkalmazására, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók nyomon követhessék, értelmezhessék és felügyelhessék az algoritmusok által hozott döntéseket, előrejelzéseket. Google AutoML A Google no-code megoldása nem a teljesen “laikus usereket” célozza, de így sem kell kódolási tudás a használatához. A felhasználók egy egyszerű grafikus interfész segítségével készíthetnek a rendszer “számítógépes látással” (computer vision) és természetes nyelv feldolgozással (natural language procession) kapcsolatos képességeire alapozó megoldásokat. Mivel az AutoML a cég cloud-rendszerében fut, használata nagyban hasonlít az olyan irodai eszközökéhez, mint a Google Dokumentumok vagy a Naptár.