Legújabb bejegyzések
#Jógyakorlatok #Lakhatás #Nonprofitoknak #Vállalatoknak

A service design eszközeit a 33. Zöld Országos Találkozó megszervezésében is bevetették

Szerzőnk, Áth-Horváth Zsóka tanácsadóként és facilitátorként a zöld szervezetek éves találkozójának idei házigazdája, a Humusz Szövetség munkáját segítette. A CX-fókuszú journey mapping folyamat célja a látogatói élmény optimalizálása – és ezáltal a résztvevők zöld ügyek iránti elkötelezettségének, lojalitásának erősítése volt. Ahogy arról a Hello Nonprofit is beszámolt, idén 33. alkalommal rendezik meg a környezet- és természetvédő civil szervezetek éves szakmai randevúját, a Zöld Országos Találkozót. A május 24-26. között Nagykovácsiban, a Teleki-Tisza-kastélyban és az azt körülölelő, impozáns parkban tartott rendezvénysorozat szervezőinek célja, hogy a régóta aktív szervezetek és hűséges támogatóik mellett új társadalmi csoportokat és a vállalatokat is megszólítsák. Azt remélik, hogy a rendezvény alatt szerzett élmények, benyomások erősíteni fogják a látogatókban a zöld civil szervezetek iránti elköteleződést és lojalitást. A szervező Humusz Szövetség munkájában service design tanácsadóként én is részt vettem: a célunk az volt, hogy a journey mapping eszközeinek segítségével megtervezzük és a különféle célcsoportok igényei szerint optimalizáljuk a látogatói élményt. A hosszútávú lojalitást és elköteleződést nagyban erősítheti a látogatói/ügyfélutak tervezése, hiszen lehetővé teszi, hogy betekintést nyerjünk, a látogatók hogyan reagálnak a különféle programokra és szolgáltatásokra. Az ügyféltapasztalat (customer experience – CX) közvetlenül befolyásolja a résztvevők elégedettségét, ezért a látgatói élmény megtervezésekor fontos, hogy mindig az ügyfél – ez esetben a vendég – szemszögéből nézzük és vizsgáljuk az egyes érintkezési pontokon, illetve interakciókat. A Humusz Szövetség szakembereivel egy CX-alapú journey mapping workshop keretében kétszer másfél órás blokkokban közösen határoztuk meg azokat az érintkezési pontokat (touchpoint), amelyeken keresztül a látogatók a találkozó helyszínére érkezve kapcsolatba lépnek a rendezvénnyel és a szervezőkkel. Merza Péter, a Humusz Szövetség alelnöke és oktatási vezetője és Asztalos Noémi, a szervezet közösségi oktatásvezetője (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) A felhasználói/látogatói tapasztalatok megértése beazonosíthatóvá teszi azokat a belső folyamatokat, amelyek befolyásolják, alakítják a látgatói élményt. Ezáltal láthatóvá válnak azok az interakciók, amik problémát, kihívást, kellemetlenséget jelenthetnek a vendégek számára. Ha egy vendéget valamelyik érintkezési ponton negatív élmény ér, és ezt nem tudjuk megfelelő módon ellensúlyozni vagy elhárítani, csalódottan távozik a rendezvényről. Ennek elkerülésére is alkalmas a painpointok (“fájdalompontok”) meghatározása. Például, ha egy rendezvényen a legnagyobb fájdalompont a parkolás, az előzetes tervezés során lehetőség van arra, hogy több parkolóhelyet biztosítsunk a résztvevőknek, vagy alternatív közlekedési eszközöket, megoldásokat javasoljunk. Ezzel elkerülhetővé válnak a feszült és kellemetlen helyzetek, és az esemény általános logisztikája is javítható. A workshopon igyekeztünk feltárni ezeket a fájdalompontokat, és megnyugtató megoldásokat találni rájuk – a célunk az volt, hogy optimalizáltuk a rendezvény lebonyolítását. Fotó: Áth-Horváth Zsóka Látogatói élményút tervezés/Miro board, Zöld Országos Találkozó, 2024. (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) A touchpointok és a painpointok azonosítása segített abban, hogy a szervezők empatikus módon vizsgálják és kezeljék azokat a problémákat, amelyek feszültséget, frusztrációt okozhatnak a látogatók számára. Miután ezeket feltártuk, igyekeztünk megoldásokat keresni a felmerült nehézségre, és konkrét felelősöket rendeltünk az egyes feladatokhoz, hogy ezáltal is könnyebbé, gördülékenyebbé tegyük az esemény lebonyolítását. Látogatói élményút tervezés/Miro board, Zöld Országos Találkozó, 2024. (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) Ez már csak azért is fontos, mert az előzetesen felmért problémák elhárítása jóval kisebb erőforrást igényel, mintha az esemény közben vagy az után kellene kezelnünk őket. Ezáltal csökkenthetők a váratlan kiadások és a szervezési költségek is optimalizálhatók. A teljes folyamat feltérképezésekor olyan kérdések is felmerültek, amik felett a szervezés korai fázisában elsiklottak a szakemberek. A módszer segített abban, hogy a szervezők látogatói perspektívából is végiggondolhassák a rendezvény egyes elemeit: ez az empatikus attitűd kulcsfontosságú segítséget nyújt a látogatói élményút megtervezésében, mert lehetővé teszi, hogy növelje a résztvevők elégedettségét, és pozitív benyomásokat alakítson ki bennük – arról nem is beszélve, hogy hatékonyabb szervezést és a gazdaságosabb lebonyolítást is lehetővé teszik. Mindez nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a rendezvény sikeres, emlékezetes és vonzó legyen, ami a hasonló találkozók hosszú távú ismertségét és népszerűségét is elősegítheti. (A cikk szerzője a Humusz Szövetség szervezetfejlesztését mentoráló service designer és a 33. Zöld Országos Találkozót előkészítő journey mapping workshop facilitátora)
#Jógyakorlatok #Lakhatás #Nonprofitoknak #Vállalatoknak

A service design eszközeit a 33. Zöld Országos Találkozó megszervezésében is bevetették

Szerzőnk, Áth-Horváth Zsóka tanácsadóként és facilitátorként a zöld szervezetek éves találkozójának idei házigazdája, a Humusz Szövetség munkáját segítette. A CX-fókuszú journey mapping folyamat célja a látogatói élmény optimalizálása – és ezáltal a résztvevők zöld ügyek iránti elkötelezettségének, lojalitásának erősítése volt. Ahogy arról a Hello Nonprofit is beszámolt, idén 33. alkalommal rendezik meg a környezet- és természetvédő civil szervezetek éves szakmai randevúját, a Zöld Országos Találkozót. A május 24-26. között Nagykovácsiban, a Teleki-Tisza-kastélyban és az azt körülölelő, impozáns parkban tartott rendezvénysorozat szervezőinek célja, hogy a régóta aktív szervezetek és hűséges támogatóik mellett új társadalmi csoportokat és a vállalatokat is megszólítsák. Azt remélik, hogy a rendezvény alatt szerzett élmények, benyomások erősíteni fogják a látogatókban a zöld civil szervezetek iránti elköteleződést és lojalitást. A szervező Humusz Szövetség munkájában service design tanácsadóként én is részt vettem: a célunk az volt, hogy a journey mapping eszközeinek segítségével megtervezzük és a különféle célcsoportok igényei szerint optimalizáljuk a látogatói élményt. A hosszútávú lojalitást és elköteleződést nagyban erősítheti a látogatói/ügyfélutak tervezése, hiszen lehetővé teszi, hogy betekintést nyerjünk, a látogatók hogyan reagálnak a különféle programokra és szolgáltatásokra. Az ügyféltapasztalat (customer experience – CX) közvetlenül befolyásolja a résztvevők elégedettségét, ezért a látgatói élmény megtervezésekor fontos, hogy mindig az ügyfél – ez esetben a vendég – szemszögéből nézzük és vizsgáljuk az egyes érintkezési pontokon, illetve interakciókat. A Humusz Szövetség szakembereivel egy CX-alapú journey mapping workshop keretében kétszer másfél órás blokkokban közösen határoztuk meg azokat az érintkezési pontokat (touchpoint), amelyeken keresztül a látogatók a találkozó helyszínére érkezve kapcsolatba lépnek a rendezvénnyel és a szervezőkkel. Merza Péter, a Humusz Szövetség alelnöke és oktatási vezetője és Asztalos Noémi, a szervezet közösségi oktatásvezetője (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) A felhasználói/látogatói tapasztalatok megértése beazonosíthatóvá teszi azokat a belső folyamatokat, amelyek befolyásolják, alakítják a látgatói élményt. Ezáltal láthatóvá válnak azok az interakciók, amik problémát, kihívást, kellemetlenséget jelenthetnek a vendégek számára. Ha egy vendéget valamelyik érintkezési ponton negatív élmény ér, és ezt nem tudjuk megfelelő módon ellensúlyozni vagy elhárítani, csalódottan távozik a rendezvényről. Ennek elkerülésére is alkalmas a painpointok (“fájdalompontok”) meghatározása. Például, ha egy rendezvényen a legnagyobb fájdalompont a parkolás, az előzetes tervezés során lehetőség van arra, hogy több parkolóhelyet biztosítsunk a résztvevőknek, vagy alternatív közlekedési eszközöket, megoldásokat javasoljunk. Ezzel elkerülhetővé válnak a feszült és kellemetlen helyzetek, és az esemény általános logisztikája is javítható. A workshopon igyekeztünk feltárni ezeket a fájdalompontokat, és megnyugtató megoldásokat találni rájuk – a célunk az volt, hogy optimalizáltuk a rendezvény lebonyolítását. Fotó: Áth-Horváth Zsóka Látogatói élményút tervezés/Miro board, Zöld Országos Találkozó, 2024. (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) A touchpointok és a painpointok azonosítása segített abban, hogy a szervezők empatikus módon vizsgálják és kezeljék azokat a problémákat, amelyek feszültséget, frusztrációt okozhatnak a látogatók számára. Miután ezeket feltártuk, igyekeztünk megoldásokat keresni a felmerült nehézségre, és konkrét felelősöket rendeltünk az egyes feladatokhoz, hogy ezáltal is könnyebbé, gördülékenyebbé tegyük az esemény lebonyolítását. Látogatói élményút tervezés/Miro board, Zöld Országos Találkozó, 2024. (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) Ez már csak azért is fontos, mert az előzetesen felmért problémák elhárítása jóval kisebb erőforrást igényel, mintha az esemény közben vagy az után kellene kezelnünk őket. Ezáltal csökkenthetők a váratlan kiadások és a szervezési költségek is optimalizálhatók. A teljes folyamat feltérképezésekor olyan kérdések is felmerültek, amik felett a szervezés korai fázisában elsiklottak a szakemberek. A módszer segített abban, hogy a szervezők látogatói perspektívából is végiggondolhassák a rendezvény egyes elemeit: ez az empatikus attitűd kulcsfontosságú segítséget nyújt a látogatói élményút megtervezésében, mert lehetővé teszi, hogy növelje a résztvevők elégedettségét, és pozitív benyomásokat alakítson ki bennük – arról nem is beszélve, hogy hatékonyabb szervezést és a gazdaságosabb lebonyolítást is lehetővé teszik. Mindez nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a rendezvény sikeres, emlékezetes és vonzó legyen, ami a hasonló találkozók hosszú távú ismertségét és népszerűségét is elősegítheti. (A cikk szerzője a Humusz Szövetség szervezetfejlesztését mentoráló service designer és a 33. Zöld Országos Találkozót előkészítő journey mapping workshop facilitátora)
#Nonprofitoknak #Vállalatoknak

Miért jó egy piaci vállalkozásnak, ha a nonprofit szektorban edződött szakembert igazol?

A kutatások szerint a nonprofit szervezetek vezetői épp olyan “éhesek”, mint a versenyszférában dolgozó társaik, ráadásul a sikeres ESG-stratégia felállításától a tehetséges fiatal munkavállalók megszólításáig számos fontos területen jobbak, tapasztaltabbak, mint ők. Tavaly valóságos exodus kezdődött a multinacionális nagyvállalatok vezetői között. A topmenedzserek rekrutálására szakosodott elit fejvadász cég, a Russel Reynolds adatai szerint a 2023-as év első félévében nem kevesebb, mint 106, a világ vezető részvénypiacain jegyzett vállalat – köztük a BT Group (a korábbi British Telecom), a NatWest és a Capita – vezérigazgatója mondott fel. Az érintett cégek azonnal vad calstingolásba kezdtek, hogy pótolni tudják távozó szakembereiket: ahogy a Raconteur analízise is rámutat, szinte valamennyien szervezeten belülről vagy a forprofit szektorból választottak maguknak új CEO-t – pedig a nonprofitok vezetői sok, a piaci vállalatok számára is egyre fontosabb területen jobban teljesítenek. “Amikor vállalati kliensek keresnek meg minket, szinte kivétel nélkül mindig a forprofit csatatéren edződött vezetőt keresnek – erősítette meg a lapnak nyilatkozva Stephen Crookbain, a kormányzati, piaci és nonprofit szakemberek levadászásával foglalkozó Korn Ferry vezető headhuntere. – A tapasztalataim azt mutatják, hogy a nonprofit szakemberek nem igazán kapósak az üzleti szférában.” Félnek, hogy a nonprofit-vezetők nem elég nyereségorientáltak Ahogy Sam Forsdick, a Reconteur szakírója fogalmaz: a cégek kiváló lehetőségektől eshetnek el emiatt az ortodox toborzási politika miatt. Egy közelmúltban megjelent Is ESG a Managerial Style? című tanulmány szerint azok a vállalatok, amelyek nonprofit tapasztalatokkal rendelkező vezérigazgatókat választanak, kivételesen jól teljesítenek az olyan, a profitorientált üzlet számára is egyre fontosabbá váló területeken, mint az ESG, a stakeholder-menedzsment, vagy a tehetséges fiatal munkavállalók szerződtetése. Ráadásul pénzügyi szempontból is sikeresek voltak – ami azt mutatja, hogy a céges világon kívülről érkező szakemberek legalább olyan teljesítményorientáltak, mint “forprofit bölcsőben ringatott” társaik. Ben Bryant, az IMD Business School professzora szerint az üzleti vállalkozások igazgatótanácsában ülő mamelukok attól tartanak, hogy a nonprofit szakemberek egy “túlideologizált, nem a pénzügyi, gazdasági szempontok által motivált” nézőpontot képviselnek. “Félnek, hogy a potenciális jelölt nem elég »harapós« ahhoz, hogy hozza az általuk elvárt számokat.” Bryant szerint a board-tagok elfeledkeznek arról, hogy valójában mennyire kompetitív a folytonos forráshiánnyal küzdő nonprofit szcéna. “Ezek a vezetők rá vannak kényszerítve arra, hogy tartalékot termeljenek, hiszen csak így tudják biztosítani az általuk kínált, környezeti és társadalmi szempontból kiemelten fontos programok, szolgáltatások működtetését, fejlesztését” – emeli ki. Tovább rontja a helyzetet, hogy míg a nonprofitok tanácsadó testületeiben gyakran nagy cégek tulajdonosai, vezetői ülnek, fordítva ez már korántsem igaz: a sikeres nonprofitok csúcsszakemberi csak ritkán kapnak széket egy piaci szervezet felügyelőbizottságában. “Minden szektor belterjes egy kicsit. A kiskereskedelemmel foglalkozó vállalatok döntéshozói például többnyire kiskereskedelmi tapasztalattal rendelkező menedzsereket választanak a cégük vezetésére” – teszi hozzá Crookbain.  Van mit kínálniuk A szakemberek szerint a nonprofit világból érkező vezetők értékes képességekkel és tudással gazdagíthatják a forprofit cégeket. “Ezeknek a menedzsereknek elképesztően komoly kihívásokkal kell megküzdeniük, kár alulértékelni őket” – húzza alá Bryant. Mint mondja, a nonprofit vezetők kivételesen jók abban, hogy megszólítsák a tehetséges, fiatal és képzett munkavállalókat. Mivel a szűkre szabott költségvetés miatt nem tudnak olyan versenyképes fizetést kínálni, mint piaci versenytársaik, kénytelenek kreatív módszerekkel toborozni: vonzó munkakörnyezetet teremteni, és hatékonyan eladni a szervezet céljait, küldetését. Márpedig ez az – egyre komolyabb munkaerőhiánnyal küzdő – piaci szektor számára is értékes lehet. “Amikor dönteniük kell arról, hogy hol vállaljanak munkát, a legokosabb, legjobban teljesítő fiatalok egyre inkább azt mérlegelik, milyen célja, küldetése van annak a szervezetnek, ami alkalmazza őket” – emeli ki Crookbain. Crookbain szerint az egyre szigorúbbá váló ESG-szabályozás is komoly érv amellett, hogy a forprofit cégek nonprofit szakembereket válasszanak vezető menedzsernek. Mint mondja, a nonprofitok általában jobban ismerik és értik ezt a területet, a tőlük érkező vezetők “tudják, hogyan vizsgálják és értelmezzék etikus szempontból a szervezeti igényeket”. Egyre közelebb kerül egymáshoz a forprofit és a nonprofit szektor Santiago Gowland, a Rainforest Alliance vezetője szerint a forprofit és nonprofit szektorban szerzett tudás fúziója jelentheti a profitpalánk két oldalán dolgozó szervezetek jövőjét: a nyereségorientált és a küldetésorientált vállalkozások egyaránt sokat tanulhatnak egymástól. Gowland komoly tapasztalattal rendelkezik: mielőtt a globális környezetvédelmi szervezet vezetője lett volna, olyan cégeknek dolgozott, mint a Nike, az Unilever, vagy az Estée Lauder. “Ez a fajta »keresztbeporzás«, a forprofit és a nonprofit világból származó tapasztalatok begyűjtése és szintetizálása komoly előnyt jelent. A modern piaci és szabályozási keretek között csak azok a cégek lehetnek igazán sikeresek, amelyek hajlandók mindkét oldal erősségeit és tapasztalatait hasznosítani” – mondja. Gowland szerint a piaci és nonprofit szervezetek közötti szakadék egyre szűkül. Ha sokszor kényszerűségből, a szabályozás, a munkavállalók és az ügyfelek felől érkező nyomás hatására is, de a forprofit vállalkozások számára is egyre fontosabb lesz a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás. “Ma már valóban megvan az előnye annak, ha egy piaci cég a civil szektorból rekrutál vezetőt magának.”      
Összes bejegyzés

Kategória

Kategória
  • B Corpok itthon és a világban
  • Digitalizáció
  • ESG
  • Jógyakorlatok
  • Környezeti ügyek
    • Biodiverzitás
    • Környezetszennyezés
  • Lakhatás
  • Nonprofitoknak
  • Sikersztorik
  • Társadalmi ügyek
    • Egészség
    • Leszakadó régiók
    • Oktatás
    • Társadalmi diverzitás
  • Társadalmi vállalkozás
  • Vállalatoknak

Címkék

Címkék
  • #civilek
  • #digitalizáció
  • #társadalmi vállalkozás
  • #Tippek/ jó gyakorlatok
  • adománygyűjtés
  • adománytaxi
  • b corp
  • b lab
  • B-corp
  • bbm
  • brandépítés
  • chatgpt
  • civil szervezet
  • civilek
  • civilszervezetek
  • civl szervezetek
  • corporate citizenship
  • CSR
  • csr platform
  • design thinking
  • digitalizáció
  • e-learning
  • earthbound eco sneakers
  • edukáció
  • egészségügy
  • érdekvédelem
  • ESG
  • ételmentés
  • etikus működés
  • fejlesztés
  • fejlesztzés
  • felzárkóztatás
  • fenntarthatóság
  • fogyasztás
  • forprofit
  • forptofit
  • fundraiding
  • fundraising
  • gazdaság
  • greenwashing
#Vállalatoknak

Corporate Citizenship: Sokkal több, mint márkaépítés

A vállalatoknak ki kell venniük a részüket a társadalmi és környezeti problémák megoldásából. Ennek fontosságát az ügyfelek és a munkavállalók mellett a befektetők is felismerték: egyre értékesebbé válnak azok a cégek, amelyek hajlandók tőkét és erőforrásokat invesztálni a jobbító kezdeményezésekbe. Világszerte egyre fontosabbá válik a vállalatok társadalmi és környezeti felelősségvállalása (CSR), a fogyasztók, ügyfelek, munkavállalók mind nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy olyan cégek termékeit, szolgáltatásait vásárolják meg, olyan szervezeteknél vállaljanak munkát, amelyek a saját bevételeik és nyereségük – pénzügyi teljesítményük – mellett a fenntartható működést, a szociális és környezeti problémák orvoslását is fontosnak tartják. Ez ma már a befektetők számára is fontos: nem véletlen, hogy az olyan nagy befektetési és vagyonkezelők, mint világ legnagyobb pénzügyi beruházójaként ismert BlackRock is kiemelt szempontnak tekintik az ügyfeleik környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményét. A kutatások szerint számos cég – köztük, ahogy a Scale Impact és a WHC felmérésből is kiderül, a kutatásban résztvevő hazai nagy cégek kétharmada – rendelkezik CSR- és/vagy ESG-stratégiával. Igen ám, de a szakemberek szerint sokuk sajnos még ma is kommunikációs eszközként, “PR 2.0-ként”tekint erre a tevékenységre – ezért is fontos, hogy mérhető, minősíthető legyen, valójában milyen hasznosságú, mekkora valós hatást (impactet) kiváltó programokat futtatnak. A felelősség öt lépcsője A Corporate Citizenship (magyarul“vállalati állampolgárság” – a szerk.) egy olyan, az amerikai Boston College szakemberei által kidolgozott keretrendszer, amely segíti a vállalatok szociális és-környezeti teljesítményének értékelését. Ez a cégek számára is fontos, hiszen ha objektíven fel tudják mérni, mekkora társadalmi és környezeti értéket teremtenek, hatékonyan demonstrálhatják, bemutathatják, kommunikálhatják azt a stakeholdereik felé. A Corporate Citizenship célja, hogy a vállalatok kivegyék a részüket a szűkebb és tágabb környezetükben élők életkörülményeinek javításából, a természetterhelés csökkentéséből, miközben a nyereségességüket is megőrzik. A keretrendszer kidolgozói szerint csak azok a cégek lehetnek igazán sikeresek, amelyek elkötelezettek az etikus gazdasági-üzleti működés mellett, és képesek egyensúlyt teremteni a saját pénzügyi céljaik, illetve a közösségük érdekei és a környezeti fenntarthatóság feltételei között. A vállalatok különböző fázisokon mennek át, amíg valóban jelentős társadalmi-környezeti hatást indukáló, transzformatív szervezetekké válnak. Ahhoz, hogy a Boston College által felállított ötlépcsős értékelési rendszer csúcsára érjenek, valóban komoly erőforrásokat kell fordítaniuk pozitív hatásaik maximalizálására, mélyen meg kell érteniük a közösségük, stakeholdereik érdekeit, szükségleteit, és a saját vállalati kultúrájukba, struktúrájukba is integrálniuk kell ezeket az elvárásokat, értékeket. A törvényi elvárásoknak való megfeleléstől a szociális és környezeti problémák valódi kezeléséig A Corporate Citizenship keretrendszer öt kategóriába sorolja a cégeket: Kezdő Elkötelezett Innovatív Integrált Transzformatív A Kezdő kategóriába azok a vállalatok tartoznak, amelyek nem fordítanak különösebb figyelmet a vállalati felelősségvállalásra, elsődleges céljuk, hogy megfeleljenek az alapvető törvényi elvárásoknak, reguláknak. A kis- és középvállalatok (KKV-k) közül sokan hosszú időre megrekednek ezen a szinten: az alapvető egészségügyi, munkabiztonsági és környezetvédelmi szabályozások előírásait ugyan képesek teljesíteni, de idő és erőforrások híján nem tudnak igazán részt venni a szűkebb és tágabb közösségük életében. Az Elkötelezett kategóriába tartozó vállalatok már jobban odafigyelnek a CSR-tevékenységükre: igyekeznek felmérni a stakeholdereik igényeit, elvárásait, és párbeszédre lépni velük, sőt, konkrét vállalásokat is tesznek, de még messze vannak attól, hogy a szervezeti normává tegyék a hatásmérést, az erőforrások CSR-tudatos elosztását, és hatékonyan integrálják a felelősségvállalást a mindennapi működésükbe. Az Innovatív kategóriába tartozó szervezetek átfogó CSR-tevékenységet folytatnak, rendszeres egyeztetéseket, konzultációt tartanak a stakeholdereikkel, és igyekeznek a szélesebb közvéleményt is érdemben, átláthatóan tájékoztatni arról, milyen társadalmi-környezeti szempontból hasznos vállalásaik, programjaik vannak. Az Integrált szintre lépő vállalatok már hivatalosan is beépítik a CSR-stratégiájukat a mindennapi működésükbe, a társadalmi-környezeti felelősségvállalás a filozófiájuk és a vállalatirányítási stratégiájuk integráns részévé válik. Folyamatosan monitorozzák az eredményeiket, és a CSR-tevékenységüket a munkavállalóik bevonásán, aktivizálásán, valamint a nonprofit szervezetekkel való stratégiai együttműködéseken keresztül üzletmenetük elidegeníthetetlen elemévé teszik. A Transzformatív cégek a “csúcsszint”: ők már valódi megoldásokat tudnak adni különféle társadalmi és környezeti problémákra. Tisztában vannak vele, hogy ha a felelősségvállalást a stratégiájuk alapvető részévé teszik, komoly versenyelőnybe kerülhetnek piaci versenytársaikkal szemben: jelentősen növelhetik az eladásaikat, értékesítéseiket, új piacokra léphetnek ki, a legjobb, legtehetségesebb munkavállalók között válogathatnak, olcsóbban, jobb feltételekkel juthatnak friss tőkéhez, és nagymértékben javíthatják a márkaimidzsüket, így igazán elkötelezett fogyasztókra tehetnek szert. "A cég egyetlen részvényese a Föld" A transzformatív cégek egyik legismertebb, jelentős globális hatást kiváltó képviselője a Patagonia. Yvon Chouinard, a világszerte népszerű amerikai sportszergyártó alapítója 2022 szeptemberében jelentette be, hogy a klímaváltozás elleni harcnak szenteli 3 milliárd dollárt érő vállalatát, annak minden bevételével együtt. A Chouinard-család két új szervezetre ruházta át a cég tulajdonjogát. A szavazati joggal járó részvényeket (2 százalék) a Patagonia Purpose Trust kapta, a maradék 98 százalékot pedig egy, a környezeti válság ellen harcoló civil szervezet, a The Hold Fast Collective, amely a nyereséget évente osztalék formájában veheti fel, hogy a klíma-adaptációra fordítsa. Támogatói szerint Chouinard ezzel a döntésével újradefiniálta a corporate citizenship fogalmát. "A cég egyetlen részvényese a Föld" – jelentette ki az üzletember a Fortune-nak nyilatkozva. Az 1973-ban alapított Patagonia régóta élen jár a környezet megőrzéséért folytatott küzdelemben. 1985 óta bevételei egy százalékát környezetvédelmi ügyekre fordítja 2002-ben részt vett a környezettudatos cégeket tömörítő 1% for the Planet megalapításában Használtruha-kereskedő leányvállalatával, a Worn Wear-rel együtt az elsők között szerezte meg a B Corp minősítést Kifejlesztett és a versenytársai számára is elérhetővé tett egy növényi alapú neoprén anyag gyártásáról szóló szabadalmat. A 2011-es Black Fryday előtt arra kérte a vásárlóit, ne vegyék meg egyik legsikeresebb termékét, mert annak gyártása komoly környezetterheléssel jár (ironikus módon ez a felhívás akkor megnégyszerezte az érintett termék eladásait) 2020-ban egy, a New York Times-ban közzétett hirdetésben hívta fel a figyelmet a klímaváltozás okozta problémákra
#Jógyakorlatok #Sikersztorik

”Ez a fajta segítő szándék már a kezdetektől fogva a céges kultúránk része” – Interjú Takács Mihállyal, a Futár.hu ügyvezető igazgatójával

A Futár.hu ügyvezetője egy olyan piaci szemléletmódban hisz, amely a társadalmi felelősségvállaláson keresztül fenntartható fejlődést biztosíthat a saját cége és a partnerei számára. A CSR több puszta jótékonykodásnál: a jobbító szándékú kezdeményezések felkarolása a szervezeti kultúrát és az ügyfél-elkötelezettséget is erősíthetik. Az egyedi logisztikai rendszerek építésével és üzemeltetésével foglalkozó Futár.hu 2006-os alapítása óta fontos szereplője a hazai szállítmányozási piacnak. Húsz állandó alkalmazottal és kiterjedt alvállalkozói rendszerrel dolgoznak, ügyfeleik között számos hazai nagyvállalat és multinacionális cég – köztük a kiskereskedelmi és a pénzügyi szektor ismert szereplői – is képviselteti magát. Elsősorban nagy gyorsaságot és rugalmasságot követelő azonnali szállításokkal, illetve nagyméretű, webáruházakból rendelt csomagok – bútorok, kerti szerszámok, fürdőszobai felszerelések – házhoz szállításával foglalkoznak. Nem csak itthon: futáraik Európán belül bárhova el tudnak juttatni szinte bármit, legyen szó egy gyalogos futár által is kézbesíthető ajándékcsomagról vagy gyártósorok javításához szükséges, több raklapnyi gépalkatrészről. A cég vezetői fontosnak tartják a folyamatos innovációt, legújabb szolgáltatásaik közé tartozik a kiszállított bútorok összeszerelése és a csomagolóanyag elszállítása is. Fotó: Futár.hu Ez az innovatív szemléletmód tükröződik társadalmi felelősségvállalással, értékteremtéssel kapcsolatos filozófiájukban is, nem véletlen, hogy tavaly Üzleti Etikai Díjat kaptak többek között a hátrányos helyzetű gyerekeket segítő szervezeteknek nyújtott támogatásukért. “Idén lettünk »nagykorúak«, édesapám épp tizennyolc évvel ezelőtt alapította a céget, és kezdettől fogva fontosnak tartotta, hogy segítséget nyújtsunk a rászorulóknak, ezen belül is elsősorban a rászoruló gyerekeket támogató szervezeteknek. Persze, ez akkoriban még kevésbé szervezetten, spontánabb módon történt: ha megkerestek minket azzal, hogy szeretnének segítséget kérni tőlünk, megnéztük, van-e erőforrásunk, lehetőségünk, hogy teljesítsük a kérésüket, és ha úgy láttuk, igen, akkor segítettünk – mondja Takács Mihály tulajdonos-ügyvezető, aki néhány évvel ezelőtt édesapjától vette át a sikeres családi vállalkozás irányítását. – De ahogy mondtam, ez a fajta segítő szándék, a társadalmi felelősségvállalás, mint érték már a kezdetektől fogva beépült a céges kultúránkba, ezért, amikor 2021-ben, a COVID-járvány ideje alatt átvettem édesapámtól az operatív irányítást, fontosnak tartottam, hogy továbbvigyük, és ha lehet, kiterjesszük, modernizáljuk ezt a tevékenységünket.” Pénz helyett szolgáltatással segítenek A Futár.hu 2021-ben írta ki Örömet szállítunk című pályázatát, amelynek célja az volt, hogy hiteles alapítványokon, szervezeteken keresztül legalább ezer hátrányos helyzetű gyereknek nyújtsanak segítséget. “Végül öt nonprofit szervezetet választottunk ki, ők valamennyien elismert, példamutató munkát végeznek a saját területükön – mondja Takács. – Az Adománytaxi Á-lom projektje keretében olyan családoknak gyűjt és juttat el ágyakat, amelyek nem engedhetik meg maguknak, hogy tiszta, száraz, egészséges fekhelyet biztosítsanak a gyerekeiknek. Az Amigos a gyerekekért Alapítvány barátkozáson, nyelvtanuláson, kreatív foglalkozásokon keresztül segíti a súlyosan beteg kicsiket. A Rosa Parks Alapítvány a nyolcadik kerületben működő Láthatatlan Tanoda programmal, oktatási ügyekkel foglalkozó jogsegélyszolgálatával és a szegregáció felszámolását célzó együttnevelési programjával a hátrányos helyzetű – főként roma – gyerekek képzését és a társadalmi befogadását igyekszik elősegíteni. Az In Da House a hátrányos helyzetű, a társadalmi szintű rasszizmus által sújtott roma gyerekek segíti. A Csillagfény Gyermek- és Családsegítő alapítvány pedig adománygyűjtéssel, különféle támogatásokkal és programokkal a magyar gyermekegészségügy helyzetének javításáért, a beteg gyerekek és szülők támogatásáért küzd.” Takács hangsúlyozza, cége nem pénzadományokkal segíti a civileket, hanem szolgáltatással. Éves eredményük közel tíz százalékát fordítják erre a célra, ami példaértékű vállalás – nem csak Magyarországon, hanem a világban is. “Persze tisztában vagyok vele, hogy a súlyos anyagi gondokkal küzdő nonprofitok a pénzügyi támogatást is szívesen vennék, de úgy gondolom, ha a saját profilunkba vágó, kvázi »pro bono« munkával – az esetünkben térítésmentes szállítmányozással – segítjük őket, annak eredménymultiplikáló hatása van – fejtegeti az ügyvezető. – Mivel nekünk ez a szolgáltatás jóval kevesebbe kerül, mint egy átlagos megrendelőnek – hiszen nem kiskereskedelmi, hanem önköltségi áron végezzük –, egységnyi értékű támogatással többet segíthetünk, mintha adományként odaadnánk az árát.” ”Az ilyen projektek az egész szervezetet megmozgatják” A Futár.hu komoly erőforrásokat fektet a pályázaton nyertes szervezetek támogatásába. Az Adománytaxi Á-lom projektjének keretében 2022-ben több mint száz fekhelyet szállítottak ki a támogatott családokhoz; 2023-ban pedig egy adománygyűjtő és szállító hétvégét ajánlottak fel nekik. Az Amigos KALANDobOZZ! programjában is közreműködnek, az elmúlt két évben számos gyerekkórházba juttatták el a szervezet különböző játékokat, fejlesztőanyagokat – a kisebbeknek jópofa ujjbábokat, a nagyobbaknak Lego-készletet, színes filctollakat, játékos feladványokkal teli füzeteket és kártyacsomagokat, sőt, online anyagokat – tartalmazó dobozait. Az In da House-nak a szervezet szakemberei által összeállított egyedi tananyagok kiszállításában, a Csillagfény Alapítványnak kisebb csomagok, adománycsomagok, könyvek kiszállításában segítenek. “A tehetséges roma fiatalokat felkaroló Új Starttal is egyre szorosabbá fűzzük a kapcsolatot, az idén már ők is kaptak tőlünk egy éves támogatási keretet – mondja Takács. – Emellett eseti jelleggel más nonprofitokat is támogatunk; bízom benne, hogy lassan-fokozatosan tovább bővíthetjük majd a támogatottjaink körét.” Fotó: Futár.hu A cégvezető hangsúlyozza, az, hogy pénz helyett szolgáltatással segítenek, nagyon jó hatást gyakorol a vállalaton belüli morálra, közérzetre is. “Ezek a projektek az egész céget megmozgatják. Ha egy civil szervezet megrendel tőlünk egy kiszállítást, az a teljes szervezeten átfut: az ügyfélszolgálat felveszi a rendelést, a fuvarszervezés megszervezi a kiszállítást, a raktár begyűjti és komissiózza a csomagokat, az alvállalkozóink, a futárok pedig kiszállítják – magyarázza. – Így valamennyien megtapasztalhatják, milyen komoly értéket teremtünk azzal, hogy nehéz helyzetben lévő gyerekeket támogató szervezeteket segítünk; látják, milyen erős társadalmi hatást váltanak ki a munkájukkal.” Ajándékba ajándékot Takács mindent megtesz azért, hogy a kollégáiban tovább erősítse a szolidaritás, a segíteni vágyás érzését. “Idén karácsonykor például választhattak: vagy kapnak tőlünk egy általuk választott továbbképzést, oktatást – vagy választhatnak egy civil szervezetet, amelynek felajánlhatják az erre elkülönített összeget. Boldogan mondhatom, hogy sokan az utóbbi lehetőséget választották; ráadásul nem csak úgy »ráböktek« valamelyik szervezetre, hanem komolyan utánanéztek, megkutatták, hogy melyik az a nonprofit, ahol valóban fontos, komoly segítséget jelenthet a hozzájárulásuk.” A Futár.hu-nál a magyarországi cégek túlnyomó többségével ellentétben, már olyan kolléga is dolgozik, aki az ideje egy jelentős részét a CSR-programok szervezésére fordítja. “Nálunk Lengyel Anna, az egyik legközelebbi munkatársam fogja össze és koordinálja a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységet. Ő tartja a kapcsolatot a támogatott szervezetekkel, ő dolgozta ki azt, hogy milyen keretek között tudunk a leghatékonyabban együttműködni velük, hozzá futnak be a kollégák ezzel kapcsolatos javaslatai is” – sorolja Takács. Mint mondja, régóta törik a fejüket azon, hogy újra kiírják az Örömet szállítunk pályázatot. “Alapvetően úgy terveztük, hogy minden évben új pályázatot fogunk hirdetni, de ez nem könnyű döntés: márcsak azért sem, mert már az első kiíráskor olyan szervezeteket találtunk, akiknek őszintén és hittel, lelkesedéssel tudjuk segíteni a munkáját. Mi alapvetően a hosszútávú együttműködésekben hiszünk, nem véletlen, hogy a legtöbb szerződéses partnerünkkel is évek óta együtt dolgozunk; ha valakivel »összemelegedünk«, ha valakivel bizalmi alapon tudunk együttműködni, azt nehezen engedjük el. Ezt talán a szervezeti struktúránkból is adódik: családi vállalkozás vagyunk, márpedig egy családon belül a legfontosabb érték a bizalom és a kitartás – hangsúlyozza. – Ezért sem tudom biztosan megmondani, hogy mikor írjuk ki újra a pályázatot: ez nyilván azon is múlik, hogy milyen ütemben, fejlődünk, erősödünk, hogy mikor lesz megint lehetőségünk arra, hogy a megfelelő mennyiségű pénzt, erőforrást csoportosítsuk át arra, hogy tovább bővítsük a CSR-tevékenységünket. Egy biztos, azok a szervezetek, akikkel most együtt dolgozunk, maradnak: amíg szükségük van a segítségünkre, mi boldogan támogatjuk őket.” Más cégvezetőket is arra buzdít, hogy fektessenek a társadalmi felelősségvállalásba A Futár.hu ázsióját nagyban növeli, hogy az olyan, világszinten is fajsúlyos versenytársakkal szemben is megállja a helyét a hazai és a külföldi piacon. “Az ügyfelek bíznak bennünk, a Google-ön 4,7-es az értékelésünk, ami sokat mond, sőt, azt gondolom, hogy ez egy kimagaslóan jó értékelés a magyar piacon” - mondja Takács. Ez a pozitív megítélés komoly súlyt kölcsönöz ennek a kis, családi alapokon szerveződő cégnek. Takács véleményére más iparági szereplők is adnak – és ő minden lehetőséget megragad arra, egy a CSR-központú szemlélet fontosságát és hasznosságát hangsúlyozza, akár a piaci versenytársai körében is. Többször előfordult, hogy egy támogatási projektbe bevontunk más szállítmányozókat, amikor a kapacitásaink nem voltak megfelelőek vagy elegendőek. “Szerencsére, az én »buborékomban« jobbára nyitott emberek vannak, úgy látom, egyre több cégvezető gondolkozik el komolyan azon, hogy a gazdasági életben képviselt befolyását jobbító szándékkal, társadalmilag hasznos ügyek előmozdításában is kamatoztassa – mondja. – A cégvezetők kezdenek ráébredni arra, hogy megvan az erejük ahhoz, hogy ebben a gyorsan változó, kihívásokkal teli világban pozitív változásokat indukáljanak.