”Ez a fajta segítő szándék már a kezdetektől fogva a céges kultúránk része” – Interjú Takács Mihállyal, a Futár.hu ügyvezető igazgatójával

A Futár.hu ügyvezetője egy olyan piaci szemléletmódban hisz, amely a társadalmi felelősségvállaláson keresztül fenntartható fejlődést biztosíthat a saját cége és a partnerei számára. A CSR több puszta jótékonykodásnál: a jobbító szándékú kezdeményezések felkarolása a szervezeti kultúrát és az ügyfél-elkötelezettséget is erősíthetik.

Az egyedi logisztikai rendszerek építésével és üzemeltetésével foglalkozó Futár.hu 2006-os alapítása óta fontos szereplője a hazai szállítmányozási piacnak. Húsz állandó alkalmazottal és kiterjedt alvállalkozói rendszerrel dolgoznak, ügyfeleik között számos hazai nagyvállalat és multinacionális cég – köztük a kiskereskedelmi és a pénzügyi szektor ismert szereplői – is képviselteti magát. Elsősorban nagy gyorsaságot és rugalmasságot követelő azonnali szállításokkal, illetve nagyméretű, webáruházakból rendelt csomagok – bútorok, kerti szerszámok, fürdőszobai felszerelések – házhoz szállításával foglalkoznak. Nem csak itthon: futáraik Európán belül bárhova el tudnak juttatni szinte bármit, legyen szó egy gyalogos futár által is kézbesíthető ajándékcsomagról vagy gyártósorok javításához szükséges, több raklapnyi gépalkatrészről. A cég vezetői fontosnak tartják a folyamatos innovációt, legújabb szolgáltatásaik közé tartozik a kiszállított bútorok összeszerelése és a csomagolóanyag elszállítása is.

Fotó: Futár.hu

Ez az innovatív szemléletmód tükröződik társadalmi felelősségvállalással, értékteremtéssel kapcsolatos filozófiájukban is, nem véletlen, hogy tavaly Üzleti Etikai Díjat kaptak többek között a hátrányos helyzetű gyerekeket segítő szervezeteknek nyújtott támogatásukért. “Idén lettünk »nagykorúak«, édesapám épp tizennyolc évvel ezelőtt alapította a céget, és kezdettől fogva fontosnak tartotta, hogy segítséget nyújtsunk a rászorulóknak, ezen belül is elsősorban a rászoruló gyerekeket támogató szervezeteknek. Persze, ez akkoriban még kevésbé szervezetten, spontánabb módon történt: ha megkerestek minket azzal, hogy szeretnének segítséget kérni tőlünk, megnéztük, van-e erőforrásunk, lehetőségünk, hogy teljesítsük a kérésüket, és ha úgy láttuk, igen, akkor segítettünk – mondja Takács Mihály tulajdonos-ügyvezető, aki néhány évvel ezelőtt édesapjától vette át a sikeres családi vállalkozás irányítását. – De ahogy mondtam, ez a fajta segítő szándék, a társadalmi felelősségvállalás, mint érték már a kezdetektől fogva beépült a céges kultúránkba, ezért, amikor 2021-ben, a COVID-járvány ideje alatt átvettem édesapámtól az operatív irányítást, fontosnak tartottam, hogy továbbvigyük, és ha lehet, kiterjesszük, modernizáljuk ezt a tevékenységünket.”

Pénz helyett szolgáltatással segítenek

A Futár.hu 2021-ben írta ki Örömet szállítunk című pályázatát, amelynek célja az volt, hogy hiteles alapítványokon, szervezeteken keresztül legalább ezer hátrányos helyzetű gyereknek nyújtsanak segítséget. “Végül öt nonprofit szervezetet választottunk ki, ők valamennyien elismert, példamutató munkát végeznek a saját területükön – mondja Takács. – Az Adománytaxi Á-lom projektje keretében olyan családoknak gyűjt és juttat el ágyakat, amelyek nem engedhetik meg maguknak, hogy tiszta, száraz, egészséges fekhelyet biztosítsanak a gyerekeiknek. Az Amigos a gyerekekért Alapítvány barátkozáson, nyelvtanuláson, kreatív foglalkozásokon keresztül segíti a súlyosan beteg kicsiket. A Rosa Parks Alapítvány a nyolcadik kerületben működő Láthatatlan Tanoda programmal, oktatási ügyekkel foglalkozó jogsegélyszolgálatával és a szegregáció felszámolását célzó együttnevelési programjával a hátrányos helyzetű – főként roma – gyerekek képzését és a társadalmi befogadását igyekszik elősegíteni. Az In Da House a hátrányos helyzetű, a társadalmi szintű rasszizmus által sújtott roma gyerekek segíti. A Csillagfény Gyermek- és Családsegítő alapítvány pedig adománygyűjtéssel, különféle támogatásokkal és programokkal a magyar gyermekegészségügy helyzetének javításáért, a beteg gyerekek és szülők támogatásáért küzd.”

Takács hangsúlyozza, cége nem pénzadományokkal segíti a civileket, hanem szolgáltatással. Éves eredményük közel tíz százalékát fordítják erre a célra, ami példaértékű vállalás – nem csak Magyarországon, hanem a világban is. “Persze tisztában vagyok vele, hogy a súlyos anyagi gondokkal küzdő nonprofitok a pénzügyi támogatást is szívesen vennék, de úgy gondolom, ha a saját profilunkba vágó, kvázi »pro bono« munkával – az esetünkben térítésmentes szállítmányozással – segítjük őket, annak eredménymultiplikáló hatása van – fejtegeti az ügyvezető. – Mivel nekünk ez a szolgáltatás jóval kevesebbe kerül, mint egy átlagos megrendelőnek – hiszen nem kiskereskedelmi, hanem önköltségi áron végezzük –, egységnyi értékű támogatással többet segíthetünk, mintha adományként odaadnánk az árát.”

”Az ilyen projektek az egész szervezetet megmozgatják”

A Futár.hu komoly erőforrásokat fektet a pályázaton nyertes szervezetek támogatásába. Az Adománytaxi Á-lom projektjének keretében 2022-ben több mint száz fekhelyet szállítottak ki a támogatott családokhoz; 2023-ban pedig egy adománygyűjtő és szállító hétvégét ajánlottak fel nekik. Az Amigos KALANDobOZZ! programjában is közreműködnek, az elmúlt két évben számos gyerekkórházba juttatták el a szervezet különböző játékokat, fejlesztőanyagokat – a kisebbeknek jópofa ujjbábokat, a nagyobbaknak Lego-készletet, színes filctollakat, játékos feladványokkal teli füzeteket és kártyacsomagokat, sőt, online anyagokat – tartalmazó dobozait. Az In da House-nak a szervezet szakemberei által összeállított egyedi tananyagok kiszállításában, a Csillagfény Alapítványnak kisebb csomagok, adománycsomagok, könyvek kiszállításában segítenek. “A tehetséges roma fiatalokat felkaroló Új Starttal is egyre szorosabbá fűzzük a kapcsolatot, az idén már ők is kaptak tőlünk egy éves támogatási keretet – mondja Takács. – Emellett eseti jelleggel más nonprofitokat is támogatunk; bízom benne, hogy lassan-fokozatosan tovább bővíthetjük majd a támogatottjaink körét.”

Fotó: Futár.hu

A cégvezető hangsúlyozza, az, hogy pénz helyett szolgáltatással segítenek, nagyon jó hatást gyakorol a vállalaton belüli morálra, közérzetre is. “Ezek a projektek az egész céget megmozgatják. Ha egy civil szervezet megrendel tőlünk egy kiszállítást, az a teljes szervezeten átfut: az ügyfélszolgálat felveszi a rendelést, a fuvarszervezés megszervezi a kiszállítást, a raktár begyűjti és komissiózza a csomagokat, az alvállalkozóink, a futárok pedig kiszállítják – magyarázza. – Így valamennyien megtapasztalhatják, milyen komoly értéket teremtünk azzal, hogy nehéz helyzetben lévő gyerekeket támogató szervezeteket segítünk; látják, milyen erős társadalmi hatást váltanak ki a munkájukkal.”

Ajándékba ajándékot

Takács mindent megtesz azért, hogy a kollégáiban tovább erősítse a szolidaritás, a segíteni vágyás érzését. “Idén karácsonykor például választhattak: vagy kapnak tőlünk egy általuk választott továbbképzést, oktatást – vagy választhatnak egy civil szervezetet, amelynek felajánlhatják az erre elkülönített összeget. Boldogan mondhatom, hogy sokan az utóbbi lehetőséget választották; ráadásul nem csak úgy »ráböktek« valamelyik szervezetre, hanem komolyan utánanéztek, megkutatták, hogy melyik az a nonprofit, ahol valóban fontos, komoly segítséget jelenthet a hozzájárulásuk.”

A Futár.hu-nál a magyarországi cégek túlnyomó többségével ellentétben, már olyan kolléga is dolgozik, aki az ideje egy jelentős részét a CSR-programok szervezésére fordítja. “Nálunk Lengyel Anna, az egyik legközelebbi munkatársam fogja össze és koordinálja a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységet. Ő tartja a kapcsolatot a támogatott szervezetekkel, ő dolgozta ki azt, hogy milyen keretek között tudunk a leghatékonyabban együttműködni velük, hozzá futnak be a kollégák ezzel kapcsolatos javaslatai is” – sorolja Takács.

Mint mondja, régóta törik a fejüket azon, hogy újra kiírják az Örömet szállítunk pályázatot. “Alapvetően úgy terveztük, hogy minden évben új pályázatot fogunk hirdetni, de ez nem könnyű döntés: márcsak azért sem, mert már az első kiíráskor olyan szervezeteket találtunk, akiknek őszintén és hittel, lelkesedéssel tudjuk segíteni a munkáját. Mi alapvetően a hosszútávú együttműködésekben hiszünk, nem véletlen, hogy a legtöbb szerződéses partnerünkkel is évek óta együtt dolgozunk; ha valakivel »összemelegedünk«, ha valakivel bizalmi alapon tudunk együttműködni, azt nehezen engedjük el. Ezt talán a szervezeti struktúránkból is adódik: családi vállalkozás vagyunk, márpedig egy családon belül a legfontosabb érték a bizalom és a kitartás – hangsúlyozza. – Ezért sem tudom biztosan megmondani, hogy mikor írjuk ki újra a pályázatot: ez nyilván azon is múlik, hogy milyen ütemben, fejlődünk, erősödünk, hogy mikor lesz megint lehetőségünk arra, hogy a megfelelő mennyiségű pénzt, erőforrást csoportosítsuk át arra, hogy tovább bővítsük a CSR-tevékenységünket. Egy biztos, azok a szervezetek, akikkel most együtt dolgozunk, maradnak: amíg szükségük van a segítségünkre, mi boldogan támogatjuk őket.”

Más cégvezetőket is arra buzdít, hogy fektessenek a társadalmi felelősségvállalásba

A Futár.hu ázsióját nagyban növeli, hogy az olyan, világszinten is fajsúlyos versenytársakkal szemben is megállja a helyét a hazai és a külföldi piacon. “Az ügyfelek bíznak bennünk, a Google-ön 4,7-es az értékelésünk, ami sokat mond, sőt, azt gondolom, hogy ez egy kimagaslóan jó értékelés a magyar piacon” – mondja Takács. Ez a pozitív megítélés komoly súlyt kölcsönöz ennek a kis, családi alapokon szerveződő cégnek. Takács véleményére más iparági szereplők is adnak – és ő minden lehetőséget megragad arra, egy a CSR-központú szemlélet fontosságát és hasznosságát hangsúlyozza, akár a piaci versenytársai körében is. Többször előfordult, hogy egy támogatási projektbe bevontunk más szállítmányozókat, amikor a kapacitásaink nem voltak megfelelőek vagy elegendőek. “Szerencsére, az én »buborékomban« jobbára nyitott emberek vannak, úgy látom, egyre több cégvezető gondolkozik el komolyan azon, hogy a gazdasági életben képviselt befolyását jobbító szándékkal, társadalmilag hasznos ügyek előmozdításában is kamatoztassa – mondja. – A cégvezetők kezdenek ráébredni arra, hogy megvan az erejük ahhoz, hogy ebben a gyorsan változó, kihívásokkal teli világban pozitív változásokat indukáljanak.

Hasonló cikkek

#Nonprofitoknak #Sikersztorik #Társadalmi ügyek

„A rendszerszintű változás érdekében sokszor az egyes intézmények szerepkörén is változtatni, alakítani kell” – Interjú Cserjés Anikóval, az Ashoka Magyarország országfelelősével

Az 1980-ban alapított Ashoka 95 ország közel négyezer vezető társadalmi vállalkozóját fogja össze. Ma már Magyarországon is 36 tagjuk van, céljuk, hogy az egyedi ötleteket, megoldásokat kitaláló “changemakerek” támogatásával és összekapcsolásával rendszerszintű változásokat indítsanak el, és hatékony megoldásokat találjanak az egyre szorongatóbbá váló társadalmi problémákra.   Jövőre lesz harmincéves a világ vezető társadalmi vállalkozóit összekötő nemzetközi nonprofit szervezet, az Ashoka magyarországi tagszervezete. Az Ashokát 1980-ban alapította Bill Drayton amerikai szociális vállalkozó azzal a céllal, hogy felkutassa és támogassa azokat a “changemakereket”, akik egyedi ötleteik révén rendszerszintű változásokat indukálhatnak egy-egy szociális szempontból fontos területen: munkájukkal valódi változást hozhatnak a világba. Drayton – aki korábban menedzserként, illetve menedzser-tanácsadóként a világ egyik legnagyobb stratégiai és vezetési tanácsadócégének, a McKinsey & Company-nak is dolgozott, Jimmy Carter elnökségének ideje alatt pedig az Egyesült Államok környezetvédelmi ügynökségének helyettes vezetője volt – munkájáért az egyik legrangosabb amerikai elismerést, a “géniusz-díjként” emlegetett MacArthur-ösztöndíjat is elnyerte. “Az Ashoka tagjai, a »fellow-k« olyan társadalmi vállalkozók közül kerülnek ki, akik képesek azonosítani és újító, hatékony választ adni az olyan társadalmi szempontból fontos gyökérproblémákra, mint a fenntarthatóság, az emberi jogok, a biológiai sokszínűség megőrzése vagy az egyre súlyosabbá váló szociális egyenlőtlenségek – magyarázza Cserjés Anikó, az Ashoka Magyarország országfelelőse. – A szervezet ma már 95 országban képviselteti magát különféle, a pozitív társadalmi változást előmozdító programjaival. Magyarországon 36 tagunk van, köztük olyan széles körben ismert civilek, szociális vállalkozók, mint Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány alapítója, Tóthné Almássy Mónika, a KórházSuli vezetője, Léderer Sándor, a K-Monitor társalapító-ügyvezetője, L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója, vagy Udvarhelyi Tessza, a Közélet Iskolája megálmodója.” Magyarországon is vannak igazi changemakerek Az Ashoka tagjait egy szigorú, komoly környezettanulmánnyal, háttérmunkával és személyes interjúkkal megtámogatott folyamat során választják ki. “A fellow-k kiválasztásának öt kritériuma: az új, társadalmi szempontból hasznos, rendszerszintű változásokat elindítani képes ötlet, a kreativitás, az »entrepreneurial quality«, vagyis a vállalkozói szemléletmód, a társadalmi hatás és az »etikai szál«, vagyis az, hogy milyen szerepet tölt be az adott aspiráns a környezetében, hogyan tekintenek rá a közösségén belül – sorolja Cserjés Anikó. – Minket elsősorban azok az ötletek érdekelnek, amelyek extrapolálhatók: nem csak helyi vagy regionális, hanem bizonyos változtatásokkal, igazításokkal akár globális szinten is megvalósíthatók.” Az Ashoka országvezetője hazai példaként a Jakubinyi László vezette Szimbiózis Alapítványt hozta fel. “A Szimbiózis a fogyatékossággal élők munkaerőpiaci beilleszkedését támogatja, szociális farmjukon, a Miskolc közeli Baráthegyi majorságban számos megváltozott munkaképességű embert foglalkoztatnak – mondja. – László igazi changemaker: nem véletlen, hogy az általa kidolgozott módszert már Moldáviában és Romániában is alkalmazzák. A munkájának köszönhetően tavaly a vonatkozó jogszabályt is átírták, így ma már a fejlesztő foglalkoztatást biztosító szervezetek is végezhetnek kistermelői tevékenységet.” A KórházSulit is hasonlóan fontos változást generáló szervezetnek tartja. “Mónikáék sokat tesznek a hosszú betegséggel küzdő gyerekek tanuláshoz való jogának biztosításáért, hatékony lobbytevékenységet végeznek, és a gimnazista korú diákokat, egyetemistákat is bevonják a munkájukba – mondja. – Oktatási anyagokat írnak, tanárokat képeznek tovább; még arra is van gondjuk, hogy felkészítsék a szülőket, az iskolákat és az egészségügyi intézményeket a gyerekek megfelelő ellátására. Egy tudásközpontot is létrehoztak, amely lehetővé teszi, hogy az általuk kidolgozott modellt bárki szabadon felhasználhassa. A munkájuk arra is rávilágít, hogy a rendszerszintű változás érdekében sokszor az egyes intézmények szerepkörén is változtatni, alakítani kell: ahhoz, hogy megfelelő módon biztosíthassák a beteg gyerekek oktatását, a kórházaknak kicsit iskolaként, az iskoláknak pedig kórházként kell működniük.”   ”A fenntarthatóság is társadalmi kérdés” Annak ellenére, hogy az Ashoka “papíron” a társadalmi problémákra fókuszál, számos olyan tagjuk is van, akik a környezeti fenntarthatóságért dolgoznak. “Nem véletlenül, hiszen végső soron a fenntarthatóság is társadalmi kérdés: mindannyiunk életére hatással van, hogy milyen természeti közegben, milyen körülmények között élünk, mennyire kell megszenvednünk az olyan negatív környezeti hatásokat, mint a globális éghajlatváltozás, a csökkenő biodiverzitás, vagy a vízhiány.”   A szervezetnek világszerte közel négyezer tagja van, köztük olyan nemzetközileg elismert újítók, mint Al Harris, a tengeri halászatot új, közösségi alapokra helyezni kívánó Blue Ventures alapítója, Jimmy Wales, a Wikipédia társalapítója, Casey Fenton, az Airbnb-nek is modellül szolgáló Couchsurfing ötletgazdája, a perui Albina Ruiz, aki Ciudad Saludable nevű nonprofit szervezetével a fenntartható hulladékgazdálkodásért, természeti és környezeti erőforrás-menedzsmentért dolgozik, vagy Muhámmad Iunúsz bangladesi közgazdász, akit a “mikrohitelezés atyjaként” tartanak számon. Cserjés Anikó hangsúlyozza: az Ashoka nem üzleti modelleket, hanem rendszerszintű megoldásokat keres. “Ennek ellenére van rá példa, hogy sikeres üzletembereket is a tagjaink közé választunk – elég csak Casey Fentonra vagy Muhhámad Iunúszra gondolni.”  Mint mondja, nem tartja ördögtől való dolognak, ha egy civil szervezet bevételtermelő tevékenységet végez. “Persze, félő, hogy ha csak kényszerűségből, az anyagi biztonságuk, függetlenségük fenntartásáért indítanak vállalkozást, könnyen »fókuszt vesztenek«, és nem marad elég idejük, energiájuk az alaptevékenységük fejlesztésére – mondja. – Vannak olyan kezdeményezések, amelyekről már a témaválasztásuk miatt is bajosan lehetne elképzelni, hogy vállalkozásként működjenek: mint az Udvarhelyi Tessza-féle Közélet Iskolája, amelynek az a célja, hogy erősítse a demokrácia kultúráját és a választók részvételére alapuló interaktív citizenshipet.” Társadalmilag felelős cégekkel a rendszerszintű változásért Az Ashoka vállalati partnerekkel is együttműködik, a Hello Europe program keretében például több multinacionális cég támogatásával igyekeznek megoldást találni az ukrajnai háború nyomán kirobban menekültválságra. “A Hello Europe-nak idén már a »második évada« fut. A program első etapjában feltérképeztük, hogy kik azok a regionálisan működő tagok, akik direkt vagy indirekt módon kapcsolatban állnak a menekültekkel – például részt vesznek az elszállásolásukban, élelmezésükben, segítik a gyerekek beiskolázását vagy a felnőttek elhelyezkedését –, a második etapban pedig igyekeztünk összehangolni, facilitálni a tevékenységüket, és felmérni, mik azok a potenciális problémák, hiányosságok, amelyekre még megoldást kell találnunk.” Mint mondja,  az ukrajnai menekültek körében is folyamatosan keresik a potenciális új tagokat. “Ők is olyan új megközelítést, ötleteket hozhatnak magukkal, amiket beépíthetünk a programba” – hangsúlyozza. Cserjés Anikó egy magyarországi partneri együttműködést is kiemel. “2022-ben – közösen a Scale Impact-tel – a Green Lab program keretében az akkor még erősen alulreprezentált zöld projektek, vállalkozások támogatására indítottunk egy fejlesztési programot, amelynek keretében 17-35 éves fiatalok bevonásával kerestük a megoldást egyes környezeti problémákra. Pszichológiai tény, hogy a fiatalok nagy része »changemaker-ként« határozza meg magát; készek rá, hogy »megváltsák a világot« – és mi ezt az attitűdöt szerettük volna kamatoztatni a pilotprogram során. Rendkívül sikeres kezdeményezés volt: a fiatalok amellett, hogy részt vehettek egy-egy környezeti kihívás megoldásában, olyan tapasztalatokkal, képességekkel is gazdagodhattak, amelyeknek a későbbiekben is hasznát vehetik.”
#Jógyakorlatok #Lakhatás #Nonprofitoknak #Vállalatoknak

A service design eszközeit a 33. Zöld Országos Találkozó megszervezésében is bevetették

Szerzőnk, Áth-Horváth Zsóka facilitátorként a Humusz Szövetség munkáját segítette, akik a zöld szervezetek éves találkozójának idei házigazdái. A CX-fókuszú journey mapping folyamat célja a látogatói élmény optimalizálása – és ezáltal a résztvevők zöld ügyek iránti elkötelezettségének, lojalitásának erősítése volt. Ahogy arról a Hello Nonprofit is beszámolt, idén 33. alkalommal rendezik meg a környezet- és természetvédő civil szervezetek éves szakmai találkozóját, a Zöld Országos Találkozót. A május 24-26. között Nagykovácsiban, a Teleki-Tisza-kastélyban és az azt körülölelő, impozáns parkban tartott rendezvénysorozat szervezőinek célja, hogy a régóta aktív szervezetek és hűséges támogatóik mellett új társadalmi csoportokat és a vállalatokat is megszólítsák. Azt remélik, hogy a rendezvény alatt szerzett élmények, benyomások erősíteni fogják a látogatókban a zöld civil szervezetek iránti elköteleződést és lojalitást. A szervező Humusz Szövetség munkájában service design tanácsadóként én is részt vettem: a célunk az volt, hogy a journey mapping eszközeinek segítségével megtervezzük és a különféle célcsoportok igényei szerint optimalizáljuk a látogatói élményt. A hosszútávú lojalitást és elköteleződést nagyban erősítheti a látogatói/ügyfélutak tervezése, hiszen lehetővé teszi, hogy betekintést nyerjünk, a látogatók hogyan reagálnak a különféle programokra és szolgáltatásokra. Az ügyféltapasztalat (customer experience – CX) közvetlenül befolyásolja a résztvevők elégedettségét, ezért a látgatói élmény megtervezésekor fontos, hogy mindig az ügyfél – ez esetben a vendég – szemszögéből nézzük és vizsgáljuk az egyes érintkezési pontokon történő interakciókat. A Humusz Szövetség szakembereivel egy CX-alapú journey mapping workshop keretében kétszer másfél órás blokkokban közösen határoztuk meg azokat az érintkezési pontokat (touchpoint), amelyeken keresztül a látogatók a találkozó helyszínére érkezve kapcsolatba lépnek a rendezvénnyel és a szervezőkkel. Merza Péter, a Humusz Szövetség alelnöke és oktatási vezetője és Asztalos Noémi, a szervezet közösségi oktatásvezetője (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) A felhasználói/látogatói tapasztalatok megértése beazonosíthatóvá teszi azokat a belső folyamatokat, amelyek befolyásolják, alakítják a látgatói élményt. Ezáltal láthatóvá válnak azok az interakciók, amik problémát, kihívást, kellemetlenséget jelenthetnek a vendégek számára. Ha egy vendéget valamelyik érintkezési ponton negatív élmény ér, és ezt nem tudjuk megfelelő módon ellensúlyozni vagy elhárítani, csalódottan távozik a rendezvényről. Ennek elkerülésére is alkalmas a painpointok (“fájdalompontok”) meghatározása. Például, ha egy rendezvényen a legnagyobb fájdalompont a parkolás, az előzetes tervezés során lehetőség van arra, hogy több parkolóhelyet biztosítsunk a résztvevőknek, vagy alternatív közlekedési eszközöket, megoldásokat javasoljunk. Ezzel elkerülhetővé válnak a feszült és kellemetlen helyzetek, és az esemény általános logisztikája is javítható. A workshopon igyekeztünk feltárni ezeket a fájdalompontokat, és megnyugtató megoldásokat találni rájuk – a célunk az volt, hogy optimalizáltuk a rendezvény lebonyolítását. Fotó: Áth-Horváth Zsóka Látogatói élményút tervezés/Miro board, Zöld Országos Találkozó, 2024. (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) A touchpointok és a painpointok azonosítása segített abban, hogy a szervezők empatikus módon vizsgálják és kezeljék azokat a problémákat, amelyek feszültséget, frusztrációt okozhatnak a látogatók számára. Miután ezeket feltártuk, igyekeztünk megoldásokat keresni a felmerült nehézségre, és konkrét felelősöket rendeltünk az egyes feladatokhoz, hogy ezáltal is könnyebbé, gördülékenyebbé tegyük az esemény lebonyolítását. Látogatói élményút tervezés/Miro board, Zöld Országos Találkozó, 2024. (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) Ez már csak azért is fontos, mert az előzetesen felmért problémák elhárítása jóval kisebb erőforrást igényel, mintha az esemény közben vagy az után kellene kezelnünk őket. Ezáltal csökkenthetők a váratlan kiadások és a szervezési költségek is optimalizálhatók. A teljes folyamat feltérképezésekor olyan kérdések is felmerültek, amik felett a szervezés korai fázisában elsiklottak a szervezők. A módszer segített abban, hogy a szervezők látogatói perspektívából is végiggondolhassák a rendezvény egyes elemeit: ez az empatikus attitűd kulcsfontosságú segítséget nyújt a látogatói élményút megtervezésében, mert növeli a résztvevők elégedettségét, és pozitív benyomásokat alakít ki bennük – arról nem is beszélve, hogy hatékonyabb szervezést és a gazdaságosabb lebonyolítást is lehetővé teszi. Mindez nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a rendezvény sikeres, emlékezetes és vonzó legyen, ami a hasonló találkozók hosszú távú ismertségét és népszerűségét is elősegítheti. (A cikk szerzője a Humusz Szövetség szervezetfejlesztését mentoráló service designer és a 33. Zöld Országos Találkozót előkészítő journey mapping workshop facilitátora)
#Jógyakorlatok #Nonprofitoknak #Oktatás #Sikersztorik #Vállalatoknak

A Klippe Learning korszerű e-learning rendszerekkel és elektronikus tananyagokkal segíti a KórházSuli munkáját

A példaértékű együttműködés az elektronikus tananyagok fejlesztése mellett az önkéntesek képzését is könnyebbé teszi. A nonprofit szervezet tíz éve dolgozik azért, hogy az iskolából kimaradó, tartós gyógykezelés alatt álló gyerekeknek se kelljen lemondaniuk a tanulásról. A KórházSuli szakemberei és önkéntesei hosszú évek óta éve dolgoznak azért, hogy önkéntes középiskolások és egyetemisták bevonásával segítsék a tartós gyógykezelésre szoruló fiatalokat a tanulásban. A szervezet munkáját szinte az elindulástól kezdve támogatja a digitális tananyagok fejlesztésével és a modern e-learning rendszerek bevezetésével foglalkozó Klippe Learning. “Nagyon régóta támogatják a munkánkat, az évek során igazi baráti kapcsolat alakult ki köztünk – mondja Tóthné Almássy Mónika kórházpedagógus, a KórházSuli vezetője. – Minden rendezvényünkön ott vannak; cégként és magánemberként is követik a munkánkat, segítenek, támogatnak minket, az adománygyűjtéstől a közösségi programjainkig mindenben számíthatunk rájuk.” “Tanévenként legalább háromszáz-háromszázötven önkéntes segíti a munkánkat” A KórházSuli önkéntesei olyan gyerekekkel tanulnak együtt, akik szomatikus betegségük vagy mentális zavaraik miatt hosszabb időre kiesnek az iskolai oktatásból. “A Covid nagyon komolyan megviselte a gyerekeket, nem túlzás azt mondani, hogy mentális pandémiát okozott a körükben – mondja Tóthné Almássy Mónika. – Sajnos, azt látjuk, hogy a nagy rendszerek nem tudják érdemben kezelni ezt a helyzetet: csak futnak a probléma után; a közoktatás betegségének valamennyi súlyos tünete kiütközik azon, ahogy ezt a helyzetet próbálják kezelni.” A szervezet jelentős önkéntes bázisra támaszkodhat. “Tanévenként legalább háromszáz-háromszázötven önkéntes segíti a munkánkat. Az egyetemisták mellett középiskolások is, akik a Mexikói úti Mozgásjavító Általános Iskolában tanuló gyerekek felzárkóztatásával foglalkoznak. Vannak kórházi tanulószobáink is, ezeket főleg gyerekpszichológiákon indítottuk; és van egy bázisunk Debrecenben is” – sorolja a KórházSuli alapítója. Az alaptevékenységükkel tanévenként körülbelül kétszázötven gyereknek tudnak segíteni. “De ez messze van a rendszerszintű megoldástól – hangsúlyozza Mónika. – Talán nem szerénytelenség azt állítani, hogy az oktatási rehabilitációval kapcsolatban nekünk van a legnagyobb tapasztalatunk az országban: ezért elhatároztuk, hogy megosztjuk a tudásunkat másokkal is – egyetemi kurzusaink vannak, pedagógus akkreditált képzésünk, és olyan könyveket is kiadunk, amelyek a tankönyvellátó rendszerbe is bekerültek. Igyekszünk megosztani a tudásunkat, hogy ezzel is erősítsük a társadalmi hatásunkat. Egy workshop-sorozatba is belekezdtünk, miután megnyertük a Richter Anna Díjat, elhatároztuk, hogy megosztjuk a tapasztalatainkat a tantestületek tagjaival azzal kapcsolatban, hogy mit tehetnek a pedagógusok akkor, ha mentális zavarral küzdő gyerekek vannak az osztályukban.” “Mindig öröm elhivatott emberekkel dolgozni” Mónika kiemeli: a szakemberhiány csak még értékesebbé teszi azt a segítséget, amit a Klippe Learningtől kapnak. “Mind a tudásmegosztást, mind a hálózatépítést nagyban segíti a támogatásuk.” “Az e-learning már diákkoromban is érdekelt, olyan területnek láttam, ahol valóban értékes munkát lehet végezni: tanítani másokat, tudást átadni, attitűdöt formálni izgalmas feladat – mondja Balkányi Péter, a Klippe Learning ügyvezető igazgatója, e-learning szakértő. – Péter cége hazai és külföldi nonprofit szervezetekkel is gyakran dolgozik együtt. – A jobbító kezdeményezésekre szívesen áldozunk az időnkből, ezért működünk együtt a KórházSulival is – mondja. – Nincs ebben semmi stratégailag átgondolt indíttatás: egyszerűen úgy érezzük, vannak ügyek, amiket támogatnunk kell.” A Klippe Learning szakemberei pro bono munkával segítik a nonprofit szervezet munkáját. “Nagyon megtetszett nekünk az a modell, hogy középiskolások készítenek digitális tartalmakat, és egyetemisták tanítják a gyerekeket – mondja Péter. – Magával sodort minket az a szeretet és lelkesedés, ahogy dolgoznak: ehhez biztosítottunk egy platformot nekik. Ez egy régi kapcsolat; nagyon szívesen segítünk nekik, mert mindig öröm elhivatott emberekkel dolgozni.” (Péterék egyébként nem csak a Korházsulival dolgoznak együtt, többek között a Scale Impact munkáját is támogatják egy komplex e-learning megoldás pro bono biztosításával - a szerk.) A beteg gyerekek beilleszkedését is segítik A KórházSuli szakpolitikai lobbitevékenységet is végez. “Sikerült jogszabályi változást is elérnünk; jó kapcsolatot ápolunk az Oktatási Hivatallal – emeli ki Mónika. – Folyamatosan dolgozunk azon, hogy jobbá tegyük a közoktatási rendszert. Nekünk az a legfontosabb, hogy a beteg gyerekek megkapják a megfelelő ellátást.” Mint mondja, független szervezetként erre különösen büszke. “Jó kapcsolatot építettünk ki a döntéshozókkal, ami nagyban megkönnyíti a munkánkat.” Mónika hangsúlyozza: az általuk támogatott gyerekeknek bizony elkell a segítség. “Sokszor annyi a kapcsolatuk a tanítványainkak az iskolával, hogy az év végén leosztályozóvizsgáztatják őket; ha felgyógyultak, elképesztően nehéz visszatérniük a suliba, mert teljesen elvész a szociális hálójuk, elveszítik az életvezetési képességeiket, idegenként mennek vissza az iskolába, azok közé az osztálytársaik közé, akikkel akár évekig nem találkoztak. Ebben is igyekszünk segíteni nekik: abban, hogy visszatálaljanak a régi életükhöz, hogy újra beilleszkedhessenek a kortárs közösségeikbe.” Mint mondja, a visszailleszkedés sokszor komoly stresszt okoz a hosszú betegségből felgyógyult fiataloknak. “Fontos, hogy megértessük a társaikkal: nem kivételezés, ha egy szívtranszplantált gyerek lifttel megy fel az emeletre. Sokan titkolják a betegségüket, és inkább duplán próbálnak teljesíteni, csak hogy elfogadják őket.”