A vállalatoknak ki kell venniük a részüket a társadalmi és környezeti problémák megoldásából. Ennek fontosságát az ügyfelek és a munkavállalók mellett a befektetők is felismerték: egyre értékesebbé válnak azok a cégek, amelyek hajlandók tőkét és erőforrásokat invesztálni a jobbító kezdeményezésekbe.
Világszerte egyre fontosabbá válik a vállalatok társadalmi és környezeti felelősségvállalása (CSR), a fogyasztók, ügyfelek, munkavállalók mind nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy olyan cégek termékeit, szolgáltatásait vásárolják meg, olyan szervezeteknél vállaljanak munkát, amelyek a saját bevételeik és nyereségük – pénzügyi teljesítményük – mellett a fenntartható működést, a szociális és környezeti problémák orvoslását is fontosnak tartják. Ez ma már a befektetők számára is fontos: nem véletlen, hogy az olyan nagy befektetési és vagyonkezelők, mint világ legnagyobb pénzügyi beruházójaként ismert BlackRock is kiemelt szempontnak tekintik az ügyfeleik környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményét.
A kutatások szerint számos cég – köztük, ahogy a Scale Impact és a WHC felmérésből is kiderül, a kutatásban résztvevő hazai nagy cégek kétharmada – rendelkezik CSR- és/vagy ESG-stratégiával. Igen ám, de a szakemberek szerint sokuk sajnos még ma is kommunikációs eszközként, “PR 2.0-ként”tekint erre a tevékenységre – ezért is fontos, hogy mérhető, minősíthető legyen, valójában milyen hasznosságú, mekkora valós hatást (impactet) kiváltó programokat futtatnak.
A felelősség öt lépcsője
A Corporate Citizenship (magyarul“vállalati állampolgárság” – a szerk.) egy olyan, az amerikai Boston College szakemberei által kidolgozott keretrendszer, amely segíti a vállalatok szociális és-környezeti teljesítményének értékelését. Ez a cégek számára is fontos, hiszen ha objektíven fel tudják mérni, mekkora társadalmi és környezeti értéket teremtenek, hatékonyan demonstrálhatják, bemutathatják, kommunikálhatják azt a stakeholdereik felé.
A Corporate Citizenship célja, hogy a vállalatok kivegyék a részüket a szűkebb és tágabb környezetükben élők életkörülményeinek javításából, a természetterhelés csökkentéséből, miközben a nyereségességüket is megőrzik. A keretrendszer kidolgozói szerint csak azok a cégek lehetnek igazán sikeresek, amelyek elkötelezettek az etikus gazdasági-üzleti működés mellett, és képesek egyensúlyt teremteni a saját pénzügyi céljaik, illetve a közösségük érdekei és a környezeti fenntarthatóság feltételei között.
A vállalatok különböző fázisokon mennek át, amíg valóban jelentős társadalmi-környezeti hatást indukáló, transzformatív szervezetekké válnak. Ahhoz, hogy a Boston College által felállított ötlépcsős értékelési rendszer csúcsára érjenek, valóban komoly erőforrásokat kell fordítaniuk pozitív hatásaik maximalizálására, mélyen meg kell érteniük a közösségük, stakeholdereik érdekeit, szükségleteit, és a saját vállalati kultúrájukba, struktúrájukba is integrálniuk kell ezeket az elvárásokat, értékeket.
A törvényi elvárásoknak való megfeleléstől a szociális és környezeti problémák valódi kezeléséig
A Corporate Citizenship keretrendszer öt kategóriába sorolja a cégeket:
- Kezdő
- Elkötelezett
- Innovatív
- Integrált
- Transzformatív
A Kezdő kategóriába azok a vállalatok tartoznak, amelyek nem fordítanak különösebb figyelmet a vállalati felelősségvállalásra, elsődleges céljuk, hogy megfeleljenek az alapvető törvényi elvárásoknak, reguláknak. A kis- és középvállalatok (KKV-k) közül sokan hosszú időre megrekednek ezen a szinten: az alapvető egészségügyi, munkabiztonsági és környezetvédelmi szabályozások előírásait ugyan képesek teljesíteni, de idő és erőforrások híján nem tudnak igazán részt venni a szűkebb és tágabb közösségük életében.
Az Elkötelezett kategóriába tartozó vállalatok már jobban odafigyelnek a CSR-tevékenységükre: igyekeznek felmérni a stakeholdereik igényeit, elvárásait, és párbeszédre lépni velük, sőt, konkrét vállalásokat is tesznek, de még messze vannak attól, hogy a szervezeti normává tegyék a hatásmérést, az erőforrások CSR-tudatos elosztását, és hatékonyan integrálják a felelősségvállalást a mindennapi működésükbe.
Az Innovatív kategóriába tartozó szervezetek átfogó CSR-tevékenységet folytatnak, rendszeres egyeztetéseket, konzultációt tartanak a stakeholdereikkel, és igyekeznek a szélesebb közvéleményt is érdemben, átláthatóan tájékoztatni arról, milyen társadalmi-környezeti szempontból hasznos vállalásaik, programjaik vannak.
Az Integrált szintre lépő vállalatok már hivatalosan is beépítik a CSR-stratégiájukat a mindennapi működésükbe, a társadalmi-környezeti felelősségvállalás a filozófiájuk és a vállalatirányítási stratégiájuk integráns részévé válik. Folyamatosan monitorozzák az eredményeiket, és a CSR-tevékenységüket a munkavállalóik bevonásán, aktivizálásán, valamint a nonprofit szervezetekkel való stratégiai együttműködéseken keresztül üzletmenetük elidegeníthetetlen elemévé teszik.
A Transzformatív cégek a “csúcsszint”: ők már valódi megoldásokat tudnak adni különféle társadalmi és környezeti problémákra. Tisztában vannak vele, hogy ha a felelősségvállalást a stratégiájuk alapvető részévé teszik, komoly versenyelőnybe kerülhetnek piaci versenytársaikkal szemben: jelentősen növelhetik az eladásaikat, értékesítéseiket, új piacokra léphetnek ki, a legjobb, legtehetségesebb munkavállalók között válogathatnak, olcsóbban, jobb feltételekkel juthatnak friss tőkéhez, és nagymértékben javíthatják a márkaimidzsüket, így igazán elkötelezett fogyasztókra tehetnek szert.
„A cég egyetlen részvényese a Föld„
A transzformatív cégek egyik legismertebb, jelentős globális hatást kiváltó képviselője a Patagonia. Yvon Chouinard, a világszerte népszerű amerikai sportszergyártó alapítója 2022 szeptemberében jelentette be, hogy a klímaváltozás elleni harcnak szenteli 3 milliárd dollárt érő vállalatát, annak minden bevételével együtt.
A Chouinard-család két új szervezetre ruházta át a cég tulajdonjogát. A szavazati joggal járó részvényeket (2 százalék) a Patagonia Purpose Trust kapta, a maradék 98 százalékot pedig egy, a környezeti válság ellen harcoló civil szervezet, a The Hold Fast Collective, amely a nyereséget évente osztalék formájában veheti fel, hogy a klíma-adaptációra fordítsa.
Támogatói szerint Chouinard ezzel a döntésével újradefiniálta a corporate citizenship fogalmát. „A cég egyetlen részvényese a Föld” – jelentette ki az üzletember a Fortune-nak nyilatkozva.
Az 1973-ban alapított Patagonia régóta élen jár a környezet megőrzéséért folytatott küzdelemben.
- 1985 óta bevételei egy százalékát környezetvédelmi ügyekre fordítja
- 2002-ben részt vett a környezettudatos cégeket tömörítő 1% for the Planet megalapításában
- Használtruha-kereskedő leányvállalatával, a Worn Wear-rel együtt az elsők között szerezte meg a B Corp minősítést
- Kifejlesztett és a versenytársai számára is elérhetővé tett egy növényi alapú neoprén anyag gyártásáról szóló szabadalmat.
- A 2011-es Black Fryday előtt arra kérte a vásárlóit, ne vegyék meg egyik legsikeresebb termékét, mert annak gyártása komoly környezetterheléssel jár (ironikus módon ez a felhívás akkor megnégyszerezte az érintett termék eladásait)
- 2020-ban egy, a New York Times-ban közzétett hirdetésben hívta fel a figyelmet a klímaváltozás okozta problémákra
by 
