vállalatok

#ESG #Környezeti ügyek #Vállalatoknak

Net-zero jövő: A KKV-k hozhatják el az igazi változást?

Az ötszáz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató kis- és középvállalkozások a globális gazdaság piaci szereplőinek kilencven százalékát adják. Nélkülük nincs fenntartható, élhető jövő – de csak akkor tehetnek a pozitív változásért, ha megfelelő törvényhozói, szabályozói segítséget kapnak. A kis-és középvállalkozások (KKV-k) a gazdaság gerincét adják. Világszinten az összes piaci szereplő kilencven százaléka az ötszáz főnél kevesebb munkavállalót foglalkozó KKV-k közül kerül ki, ezek a vállalkozások alkalmazzák az összes munkavállaló hetven százalékát és termelik ki a globális GDP felét. A szakemberek szerint összgazdasági jelentőségük, agilitásuk és innovációs potenciáljuk miatt ők lehetnek azok, akik átvezetik a gazdaságot a fenntartható, net-zero jövőbe. A kutatások szerint a lokális ügyfélkörrel és beszállítói rendszerrel rendelkező, a nagyvállalatoknál jóval bizonytalanabb anyagi hátterű KKV-knak különösen fontos lenne, hogy fenntarthatóbb irányba fejlődjenek. Már csak azért is, mert kevésbé válságállóak, mint multinacionális versenytársaik, és sokkal inkább érzik a saját bőrükön a klímaváltozás negatív hatásait – a vízhiánytól a csökkenő termésátlagokon át a ritka, nehezen beszerezhető nyersanyagok elapadásáig. Gazdasági és kormányzati szempontból is fontos lenne a támogatásuk – hiszen nélkülük tömegek kerülnének az utcára, és a feje tetejére állna a globális gazdaság egyensúlya. A KKV-k lehetnek a globális gazdaság motorja A felmérések szerint ma világszinten körülbelül 400 millió KKV működik. Az Európai Unióban ők adják a munkahelyek kétharmadát és a piaci szervezetek által előállított értéktöbblet több mint felét. Az Egyesült Államokban is hasonló a helyzet: ott közel 300 millió KKV van, amelyek az összes álláshely kétharmadát tartják fent. A szakértők szerint a KKV-k már globális gazdasági súlyuknál fogva is kritikus szerepet játszhatnak a tiszta energiára való átállásban, és komolyan hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a világ ökonómiai szempontból új, fenntarthatóbb pályára álljon. Annál is inkább, mivel a saját jól felfogott érdekük is ez: a We Mean Business Coalition 2024-es éves Climate Hub jelentése szerint az idén 44 százalékkal több kis- és középvállalkozás vezetői látják úgy, hogy kiemelten fontos feladat a szennyezőanyag-kibocsátásuk csökkentése, mint tavaly. A klímatudatosság kifizetődő is lehet. A felmérésben résztvevő vezetők 62 százaléka szerint a kibocsátásuk csökkentésének köszönhetően jelentősen javult a piaci megítélésük, 53 százalékuk szerint pedig a klímatudatos intézkedések miatt nagyobb a fogyasztói elfogadottságuk, mint a versenytársaiké. Harminc százalékuk egyenesen úgy látta, hogy új ügyfeleket szereztek azzal, hogy környezettudatosabban és fenntarthatóbban igazgatják a vállalkozásukat. Nem csak piaci, kormányzati befektetésekre is szükség van Ahogy a fenti adatokból is látszik, a legtöbb KKV döntéshozói tisztában vannak azzal, milyen versenyelőnyt jelenthet a számukra a környezettudatos gazdálkodás. Ahhoz azonban, hogy ezek a cégek a “netz-zero” átállás valódi motorjává váljanak, arra is szükség lenne, hogy a kormányok, szabályozó testületek olyan ösztönzőket vezessenek be, amelyek rövid távon is rentábilissá tehetik számukra a fenntartható működéshez szükséges befektetéseket. María Mendeluce, az SME Climate Hub szerzője szerint a KKV-kat elsősorban kormányzati támogatásokkal, adókedvezményekkel, kedvező kamatozású kölcsönökkel, fejlesztési programokkal, a kibocsátás mérésére és nyomorkövetésére szolgáló, széles körben elérhető metódusok és technológiák bevezetésével, illetve tanácsadással lehetne arra ösztönözni, hogy a “net-zero” gazdaság irányába fejlődjenek.

#ESG #Vállalatoknak

Nagyvállalati úri muri?! – ESG KKV Special – 1./10. rész

Az ESG ellen az egyik legfőbb ellenérv, hogy a nagyvállalatok irányítási struktúrájához, működési módjához és erőforrásaihoz igazodik elvárásrendszerében. Mit kezdhet ezzel egy mikro-, kis- vagy közepes vállalkozás? 10 részes cikksorozatunk az ESG-t járja körbe KKV-méretben és értelmezésben. Mert bizony az ESG már nem csak nagyvállalati úri muri! Egy újabb betűszó Minden aktuális ESG konferencián elhangzik a vád, hogy nem tudják az emberek, mi is az az ESG. De hát miért is kellene egy szakmai betűszót mindenkinek ismernie?! – tehetnénk fel jogosan a kérdést. Hiszen az ESG egy pénzügyi szakmának szóló terminológiaként indult, ami a vállalatok környezeti, társadalmi és irányítási kockázatait és hatásait hivatott pénzügyi elemzésekbe integrálható formára és nyelvre lefordítani. Amit ESG alatt értünk, sokan vállalati fenntarthatóságnak és felelős vállalatirányításnak hívnak. Nem újkeletű arról beszélni, hogy mit jelent kevesebb erőforrást felhasználni, hatékony hulladékgazdálkodást vagy energiafelhasználást megvalósítani, betartani a munkavállalói jogszabályokat, képzés és fejlesztés során segíteni a munkatársak elégedettségét és felkészültségét, biztosítani a biztonságos és egészséges munkakörülményeket, vagy szabályok és utasítások mentén biztosítani, hogy minden munkatárs tudja a vállalat értékeit, elveit, működésrendjét és feladatát a jogszerű működésben. Ha a fenntartható és felelős vállalati működés is ezt jelenti, mégis miért van szükség az ESG-re? Vegyünk hát sorra néhány okot: Egységes, sztenderdizált, objektivizálható nyelvezet és számadatrendszer kell az üzleti szektor környezeti és társadalmi hatásairól annak érdekében, hogy jól mérhessük a teljesítményt, a javulást és hatékonyan lehessen szakpolitikában vagy finanszírozásban beavatkozni. Annak érdekében, hogy a gazdaság valóban átálljon egy zöld transzformációra, szükség van a gazdaságot mozgató pénzáramok tudatos zöld irányba terelésére: ehhez pedig tudni kell, hogy mely iparágak, cégek, technológiák, ellátási láncok tesznek eleget a fenntarthatósági célokért, kiknek a teljesítmény-adatai érdemlik meg a jövőbeni finanszírozást. A potyautasok és zöldrefestők (greenwashing alkalmazók) minimalizálása érdekében egyre szélesebb körben és egyre mélyebb szinten kell elvárni a nyilvános adatszolgáltatást és az információk és adatok tanúsítását, minősítését. A zöld fókusz és sürgető intézkedések ugyanakkor nem eredményezhetik a társadalmi egyenlőtlenségek újragenerálódását, figyelnünk kell rá, hogy senkit ne hagyjunk hátra és közben sokszínű, befogadó társadalmat építsünk, így a környezeti, társadalmi és etikai pillért egyszerre kell értékelni és a köztük lévő függőségeket, trade-off-okat (átváltásokat és ellentmondásokat) is kezelni kell. Minderre hivatott az ESG, a betűszó által képviselt átvilágítás, mérés és beszámolás. Hiszen nézzünk a tükörbe és valljuk be magunknak: az üzleti szektor kudarcot vallott. Évtizedek óta bizonyíték van rá, hogy elégtelenül működnek az üzleti folyamatok, és nem elég hatékonyak az intézkedések a káros környezeti és társadalmi hatások és kockázatok kezelésében, mégsem történtek valódi elköteleződések és hatásos változtatások. Az 1990-es években felháborodást keltett a Nike gyermekmunkásokkal kapcsolatos botránya és jogszabályok hada született azóta (pl. az Egyesült Királyságból eredeztethető Modern Slavery Act), mégis 2019-ben a Samsung, 2020-ban a H&M, 2022-ben a Hyundai, 2024-ben pedig az Armani vagy a Temu szerepel gyermek- és kényszermunka vádjával a médiában. De a foglalkoztatási kérdések mellett a klímaváltozás is hasonló trendet mutat: bár 2016-ban megszületett az aláírás a Párizsi Klímaegyezményen és az egyértelmű célkitűzés, mégis látjuk, hogy messze elmaradnak a zöld technológiák, a körforgásos gazdaság a várthoz képest, a karbonkibocsátás pedig továbbra is túl magas. A biodiverzitás állapotáról már ne is beszéljünk! S biztosan sokat szenved az Olvasó is a szélsőséges időjárástól vagy az aszálytól, ami csak fokozódik, ha folytatódnak a jelenlegi trendek. A Fenntartható Fejlődés Célok (Sustainable Development Goals – SDGs) éves haladási jelentésében pedig szomorúan olvashatjuk, hogy bizony a legtöbb terén csak toporgunk. Emiatt a jogszabályalkotók és általuk/velük együtt a finanszírozói szektor is szigorodik, hiszen szeretnénk, ha minden munkabér, beszerzési költség, beruházás, projekt a fenntarthatósági célokhoz járulna hozzá mostantól. A globális iránymutatásoknak, jelentéstételi keretrendszereknek, sztenderdeknek és szabályozásoknak nem csak a transzparencia a célja, hanem az elszámoltathatóság növelése a cégek teljes értékláncára. Mit jelent ez? Nem csak adatok és információk publikussá tételét, de azokkal kapcsolatos véleményezés, kérdezés, számonkérés, felelősségre vonás lehetőségét is – a közös tanulás és fejlődés céljából. KKV érintettség A jogszabályok többsége a nagyvállalatokat regulázza először: óriáscégek, tőzsdei cégek, közérdeklődésre számot tartó cégek vannak a fókuszban. De már egy, két, három év alatt eljutunk akár a 250 vagy 150 fős cégekhez bizonyos témákban, így senki sem várakozhat tétlenül, a felkészülés versenyképességi kérdés lesz. Miért? Mert nemzetközi és nagyvállalati vevők, fenntarthatóság iránt elkötelezett cégek beszerzési tendereiben, ajánlatkéréseiben alapelvárás lesz az ESG szerinti adatszolgáltatás. Aki készen áll, ringbe szállhat, aki nem, kinn ragad. Piacvédésnek hívhatjuk ezt. Mert a bankok, pénzügyi intézetek átvilágítják a vevőiket, a vállalati ügyfeleket és a projekteket, valamint számos klímaváltozással és társadalmi kihívásokkal kapcsolatos információt és adatot kérhetnek. Hívhatjuk ezt is piacvédésnek. Mert az EU-s és egyéb vállalatfinanszírozást szolgáló pályázatokban előnyt jelent, ha valakinek bizonyítéka lesz környezettudatos, társadalmilag felelős vagy antikorrupciós erőfeszítéseire vonatkozóan. A piaci helyzet erősítése ez. Mert egyre nagyobb szerepe lesz a tanúsítványoknak, minősítéseknek, és akinek hamarabb és/vagy jobb eredménye lesz, előnyt élvezhet döntési helyzetekben. A piaci helyzet erősítése ez is. Mert olyan komplex problémákkal néz szembe az emberiség, amelyeket csak innovációk és újszerű megoldások révén tud kezelni, ha ez egyáltalán lehetséges. Ehhez pedig elengedhetetlenek az új termékek, szolgáltatások és üzleti modellek, együttműködések, amelyek bárhol megszülethetnek, kis- és közepes vállalatoknál még hamarabb is, mint a lomhább nagyvállalatoknál. Hívjuk ezt piac építésnek vagy piacteremtésnek. Csak, hogy néhány mozgatórugót említsünk. S mely KKV ne szeretné megvédeni vagy erősíteni a piaci helyzetét, netán új piacokra betörni vagy azokat megalkotni? Mi tehát a feladat? Minden szervezet, mérettől, iparágtól és életciklustól függetlenül jó, ha elvégzi a következő öt alapvető lépést: Hatásvizsgálat: hogyan hatok a környezetre, emberekre, üzleti kultúrára? Vagyis az aktuális és potenciális pozitív és negatív környezeti, társadalmi, etikai hatásokat kell azonosítani, felmérni a vállalat teljes működésében, értékláncában. Jövőelemzés: milyen kockázatokkal és lehetőségekkel kell szembenéznem? A gazdasági (pl. várható geopolitikai konfliktusok, növekedési vagy inflációs várakozások), környezeti (pl. növekvő erőforráshiány, zöld szabályozások növekedése, elérhetőbb zöld technológiák), társadalmi (pl. elszegényedés növekedése, közöny erősödése, új generációs elvárások megjelenése, szükségszerű klímavándorlás , atipikus foglalkoztatás iránti igény növekedése) és etikai (pl. korrupciós érzékelés és kockázatfelmérés javulása, döntéshozatali formák sokrétűsége, erősödő érintetti bevonás igénye és szabálya) trendek kapcsán felmérni és számszerűsíteni, hogy melyek milyen mértékben befolyásolhatják a cég pénzügyi sikerességét rövid, közép és hosszú távon. Önvizsgálat: mi végre létezem? Önvizsgálatot kellene tartani, hogy a szervezetem milyen célokat szolgál, mennyire méltányosan részesülnek az értékteremtésből az érintettjeim, milyen ügyet szolgál a gazdasági tevékenységem és eredményem? Összességében mennyire támogatják a klímasemleges, erőforrásfüggetlen és inkluzív növekedést a céljaim? ESG vállalatirányítás: felelősen működöm? Ki kell tűzni konkrét, elérhető, de ambiciózus környezeti, belső és külső társadalmi és etikai célokat, s azok elérését támogató akcióterveket kell kidolgozni és megvalósítani, majd az ezzel kapcsolatos eredményeket és hatásokat mérni. ESG adatszolgáltatás és beszámolás: őszintén elmondom? Ki kell alakítani azt a jogszabálynak megfelelő és akár azon is túlmutató önkéntes ESG adatszolgáltatást és beszámolást, amely mind az érintettek számára biztosítja a felelős, fenntarthatóságot támogató döntéshozatalt, mind a vállalat számára a folyamatos fejlődés és megújulás lehetőségét. Ezeket a feladatokat a cikksorozatban kifejtjük és gyakorlati példákon keresztül végigvesszük a KKV méretre és erőforrásokra szabva. A KKV-k szerepe és felelőssége Talán az Olvasó is úgy látja, de bizonyosan vannak még jó páran, akik úgy gondolják mikro-, kis- vagy közepes vállalatot vezetve, hogy „de hát nem rajtam múlik ”, hiszen az én hatásaim elenyészőek. De ez tévedés! A mikro, kis- és közepes vállalkozások a káros kibocsátás 60-70%-áért felelnek. 2023-ban az OECD országokban a KKV-k az üzleti szektor CO2 kibocsátásának 50%-áért felelősek, miközben csak 10%-uk méri saját és értékláncának kibocsátását, és 22%-uk nem tudja mi az a „net-zero”. 2022-ben az EU-ban a KKV-k a vállalati CO2 kibocsátás 62%-áért feleltek: globálisan a KKV-k a hulladékkibocsátás 70%-áért felelősek (30.8 millió tonna hulladék). Az KKV-k azösszes hazai vállalat 90%-át teszik ki, a foglalkoztatottak 60-70%-a dolgozik nekik, és a hozzáadott érték 50%-át termelik meg Magyarországon.Ezz az arány egyébként az EU-ban is hasonló.Így hát ne csak kötelességből vagy üzleti érdekből vágjon bele minden KKV a fenntartható és felelős működés megerősítésébe, hanem azért is, mert sok kicsi sokra megy és együttesen jelentős pozitív hatást tudunk elérni. A fenntartható és felelős beszerzés tematikájú cikksorozat az Alternate Tanácsadó Kft. támogatásával készült, a cikkek szerzői a vállalkozás munkatársai. Jelen cikk szerzője Fertetics Mandy, nemzetközi felelős beszerzés szakértő és számos országban végzett beszállítói auditokat is személyesen. www.alternate.hu

#ESG #Vállalatoknak

Ha a jéghegy alját is látjuk a beszállítói láncban… 1./10. rész

Az új jogszabályok beszállítói és beszállítói lánc átvilágítást várnak a nagy és felelősen működő cégektől, s minderről publikus és átlátható információkat, amelynek célja a környezeti és társadalmi kockázatok feltérképezése és menedzselése a teljes értékláncban. Cikksorozatunkban körbejárjuk vevői és beszállítói oldalról is az ESG szabályozásokból eredeztethető kötelezettségeket és egyben lehetőségeket is, és érzékeltetjük az ESG átvilágítás és a fenntartható beszerzés közötti összefüggéseket, valamint az ezzel kapcsolatos mindennapi gyakorlatokat. Értéklánc szemlélet Egy gazdasági, kereskedelmi értéklánc számos szereplőből, jogi személyiségből áll, amely mindegyikének megvan a saját jogi felelőssége és önszabályozása a fenntarthatósággal kapcsolatban. Hogy lehetek én felelős egy másik jogi személyiség döntéséért, környezeti hatásáért, foglalkoztatási kérdéseiért vagy elégtelen kockázatmenedzseléséért? Jogos kérdés lehet ez egy jogásztól vagy vállalatvezetőtől, hiszen a szerződéseink mindent szabályoznak és elvárják minden jogi személyiségtől az aktuális környezeti, társadalmi és etikai jogszabályok betartását. Miért nem elég ez? Sajnos az értékláncon keresztül számos negatív hatást outsourcoltunk, hallgatólagosan tudomásul vettünk, s olyan kockázatokat is integráltunk, amelyek nincsenek összhangban a nemzetközi egyezményekkel. Megtakarítást, versenyképes árat úgy elérni, hogy valahol a dolgozók nem kapják meg nem hogy a méltányos, de a jogi minimálbért sem, messze a megengedett maximális óraszám felett dolgoznak és kiszolgáltatottságukkal visszaélnek a gazdasági szereplők – nem ritka a globális értékláncokban, nem csak a fejlődő országokban. A világban jelenleg 28 millió embert foglalkoztatnak a modern rabszolgaság keretein belül, amelyben az életünket behálózó iparágak, mint az elektronika, autóipar vagy textilipar szervesen érintett. De nem kell messze, határokon túl menni, szimplán a hazai beszállítói láncokban is tapasztalhatunk szürke- vagy fekete foglalkoztatást, zaklatásra utaló gyakorlatot, elégtelen hulladékkezelést vagy emissziós-, szennyezési határérték túllépését, vagy korrupciót. A karbonlábnyom jelentős része jelentkezik a beszállítói láncban számos iparágnál, például a gépgyártás területén akár 80%-ra is tehető ez az arány. Más iparágakban lehet, hogy éppen a termék/szolgáltatás használatához kötődik ez a kritikus kibocsátási arány. De a lényeg: karbonsemlegességet vagy karbonlábnyom csökkentést nem tudunk hatásosan elérni az üzleti partnereink és a termékeink fejlesztése nélkül. A pénzünkkel pedig szavazunk. Ahogy a fogyasztó a boltban, amikor egy márka vagy termék mellett dönt, ahogy egy munkavállaló, amikor egy munkáltatót választ, úgy egy üzleti vásárló, vevő, megrendelő is szavaz a beszerzési költésével, így akarva, akaratlanul „finanszíroz” akár káros környezeti, társadalmi és etikai üzleti gyakorlatokat. Éppen ezért megnő a felelősségünk a jogi értelemben vett hatáskörön túl is. Sok vállalat az asztal két oldalán is helyet foglal: vevőként, termék vagy szolgáltatás vásárlójaként, s amennyiben B2B üzletben tevékenykedik, úgy beszállítóként is érintett. Törekszünk cikksorozatunkban mindkét oldal szemszögéből megközelíteni a témát. Beszállítói lánc átvilágítás – gondos eljárás A nemzetközi jogszabályokban és folyamat leírásokban gyakran használják a „due diligence” kifejezést, ami hatékony átvilágításra épít, de többet jelent annál. Milyen egy jó due diligence rendszer, ha a beszállítói lánc fenntarthatóságára gondolunk? Azonosítsuk és ismerjük a beszállítói láncban jelenlévő aktuális és potenciális környezeti, társadalmi és etikai kockázatokat és hatásokat! Izgalmas kérdés: mennyi az elégséges erőfeszítés és kiterjedtség ebben a kellő gondosság bizonyításához? Milyen eszközök, módszerek állnak rendelkezésre és hogyan lehet rávenni a beszállítókat, hogy megosszák ezeket az információkat? Beszállítóként mit tehetek, hogy a valós teljesítményem és működésem alapján értékeljenek, releváns elvárásokat támasszanak a vevők? Építsünk fel hatékony megelőző intézkedéseket az azonosított kockázatok és hatások eredményes menedzselésére! Milyen olyan szerződésbéli, képzés-fejlesztési, átvilágítási eszközeink lehetnek, amelyek a megelőzést szolgálják? Hogyan lesznek ezek win-win fókuszúak? Ha tudomást szerzünk egy incidensről, azonnal és hatékonyan reagáljunk! Végezzünk gyökérok elemzést, hogy megakadályozzuk ezek ismétlődését! De hogyan szerezhetünk ezekről tudomást és milyen válaszreakcióink lehetnek, figyelembe véve a függőségeket, összefonódásokat, zökkenőmentes üzletmenetet és folyamatos fejlődést? Beszállítóként milyen lehetőségem van korrekciós intézkedésekre? Várjuk el a beszállítóktól, hogy ők is fordítsák le és követeljék meg saját beszállítóiktól és azok a sajátjaiktól a fenntarthatósági elvárásokat! Milyen felelősségünk van a tier-1 alatti beszállítók esetében és hogyan lehet biztosítani, ellenőrizni, hogy megfelelően továbbításra kerülnek-e az elvárások közvetlen beszállítóinktól? Vezessünk be olyan intézkedéseket, akciókat, amelyek a beszállítói láncban jelen lévő kockázatok és hatások javulását irányozzák és ellenőrizzük azok valódi hatékonyságát és hatásosságát! Legyen felelőse a fenntartható beszállítói lánc kialakításának, monitoringozásának és fejlesztésének, s megfelelően, transzparensen dokumentáljuk ne csak az elköteleződést, de az eredményeket és hatásokat is! Milyen ESG riporting elvárások vannak ezzel kapcsolatban? Miképp lehet az emberi jogokat helyi viszonylatban vizsgálni? Cseréljük le azt, aki nem képes vagy hajlandó fejlődni! Ha nem-megfelelést veszünk észre, tegyünk egyértelmű, határidőhöz kötött elvárásokat a korrekciós intézkedésre vonatkozóan, segítsük a beszállítót a fejlődésben, javulásban. A beszállítófejlesztés nem csak üzleti, de társadalmi érdek is. Amennyiben a partner nem képes vagy hajlandó a fejlődésre, a törvény előírása szerint is, meg kell válnunk tőle! Fenntartható és felelős beszerzés Bonyolultan hangozhat egy jól működő fenntartható beszállítói lánc due diligence rendszer kialakítása, működtetése vagy abban való részvétel. De közben három egyszerű kérdés mentén is összeállíthatjuk rendszerünket vagy éppen értékesítési anyagunkat a tenderhez: Mit? Kitől? Hogyan? Erre a három kérdésre kell hatékony választ adni mindkét oldalnak. Alábbi táblázatunk röviden összefoglalja, hogy milyen szempontokat takarhatnak ezek, de cikksorozatunk további részeiben ezeket górcső alá vesszük egyenként is. A fenntartható és felelős beszerzés tematikájú cikksorozat az Alternate Tanácsadó Kft. támogatásával készült, a cikkek szerzői a vállalkozás munkatársai. Jelen cikk szerzője Fertetics Mandy, nemzetközi felelős beszerzés szakértő és számos országban végzett beszállítói auditokat is személyesen. www.alternate.hu

#B Corpok itthon és a világban

”Az elmúlt két évben megduplázódott a közösségünk” – Kijött a B Lab éves jelentése

Egyre ismertebb a B Corp védjegy, a minősítést odaítélő B Lab adatai szerint a fogyasztók 56 százaléka fontosnak tarja, hogy ha teheti, környezetileg-társadalmilag tudatos vállalatok termékeit, szolgáltatásait vásárolja, vagy ilyen szervezeteknél vállaljon munkát. Kijött a B Corp minősítést odaítélő nemzetközi szervezet, a B Lab éves jelentése. Az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a felelős vállalatok mozgalmához csatlakozó cégek száma. “Ma már több mint nyolcezer B Corp vállalat van világszerte” – mondta Sarah Schwimmer, a szervezet stratégiai növekedésért felelős igazgatója. A szakember hangsúlyozta: az ismertségnek és a népszerűségnek ára van, sokan “fenyegetve érzik magukat” a mozgalom robbanásszerű növekedése miatt. “2023-ban komoly ellenállást tapasztaltunk. Az Egyesült Államoktól Európáig számos törvényhozó testület felhígította azokat az irányelveket, amelyek a stakeholderek – köztük a bolygónk – érdekeit védik. A mozgalom ellenzői »woke kapitalizmust« kiáltottak, és olyan törvények elfogadását szorgalmazták, amelyek komolyan korlátoznák azoknak a befektetőknek a lehetőségeit, akik valós és releváns szempontként tekintenek a globális gazdaság társadalmi és környezeti hatásaira – hangsúlyozta. – De mi ezt az ellenállást jó jelnek tekintjük, úgy látjuk, végre valódi befolyásunk van, és komolyan vesznek minket.” “Most az a feladatunk, hogy az ellenállással szemben továbbvigyük a változást, hogy tovább növeljük a csatlakozók számát és a közös befolyásunkat, hogy tovább vezessük a mozgalmat, és megmutassuk, mire vagyunk képesek. A közösségünk folyamatosan nő, az elmúlt két évben megduplázódott a tagjaink száma – tette hozzá Clay Brown, a B Lab szabványokért, tanúsításért és termékfejlesztésért felelős igazgatója. Brown hangsúlyozta: a sztenderdek, amelyek szerint a vállalkozásoknak működniük kell, alapvetően változnak, és a szervezetek környezeti-társadalmi hatásának monitorozására használt technológia is fejlődik. “Mi magunk is változunk.” A B Corp szervezetek szinte valamennyi fontosabb iparágban képviseltetik magukat A B Corp mozgalom befolyása egyre nő. A minősítést megszerző 8051 cég közül 65 nyílt részvénytársaság, a tagok összesen közel 716 500 munkavállalót foglalkoztatnak. A legtöbb B Corp továbbra is az Egyesült Államokban van, de az Európai Unióban, Nagy-Britanniában és Ausztráliában is jelentősen nőtt a számuk. A B Corp szervezetek szinte valamennyi fontosabb iparágban képviseltetik magukat – a mezőgazdaságtól az informatikáig. “2023-ban a legfontosabb célkitűzésünk az volt, hogy a összefogjuk a közösségünket, és biztosítsuk, hogy az infrastruktúra, a folyamatok és a kapcsolatrendszer, amire támaszkodunk, hatékonyan erősíti, támogatja azt az evolúciós folyamatot, amit elindítottunk” – emelte ki Sarah Schwimmer. A B Corp cégek képviselői a Covid-járvány kirobbanása óta 2023-ban tudtak először személyesen is találkozni egymással. “Európában, Afrikában és Latin-Amerikában is több rendezvényt tartottunk, a célunk az volt, hogy újra egymásra találjunk, és közös összefogással dolgozzunk a célkitűzéseink eléréséért” – emelte ki Schwimmer. A szervezet új partneri megállapodásokat is kötött, hogy további támogatókat toborozhasson, és felgyorsítsa a certifikációs folyamatot. “Több mint ezer stakeholderrel konzultáltunk az új sztenderdjeinkről, és a visszajelzéseiket az általunk felvázolt új programba is beépítettük. A B Lab olyan szervezetként kezdte a 2024-es évet, amely alkalmas arra, hogy megfeleljen az általa képviselt emberek, szervezetek szükségleteinek és elvárásainak.” Clay szerint 2023 a “meggondolt, koncentrált és néha csendes munkáról” szólt a B Lab számára. “Büszke vagyunk arra, amit azért tettünk, hogy megváltoztassuk a kapitalizmus viselkedését, kultúráját és struktúráját” – hangoztatta Clay. Szigorúbb ESG-szabályozásért lobbiznak A B Lab elemzése szerint világszerte egyre több fogyasztó – főként a kereskedelmi szempontból kiemelten fontos célcsoportnak számító 18-39 évesek – hallott már a B Corp mozgalomról. A csoport ismertsége exponenciálisan nő – köszönhetően többek között annak, hogy a szervezet olyan, a társadalmi tudatosítást szolgáló akciókat is szervez, mint a tavaly márciusban megrendezett “B Corp hónap”, amelynek során egy masszív közösségi médiakampány keretében közel 60 millió embert értek el. A B Lab adatai szerint a fogyasztók több min fele (56 százaléka) fontosnak tartja, hogy környezetileg-társadalmilag tudatos vállalatok termékeit, szolgáltatásait vásárolja, vagy ilyen szervezeteknél vállaljon munkát. A szervezet az Egyesült Államok és Kanada mellet Európában is figyelemfelhívó programokat indított. Észak-Amerikában egy, a faji alapú megkülönböztetés ellen fellépő, a hátrányos helyzetű munkakeresők elhelyezkedését és a munkavállalók egzisztenciális biztonságát támogató programot hoztak tető alá, Európában pedig “A Cselekvés Útja” (The Journey of Doing) néven egy olyan új kezdeményezéssel rukkoltak elő, amely lehetővé teszi a B Corp cégeknek, hogy speciális MI-alkalmazások segítségével vizualizálják a környezeti és társadalmi fenntarthatóság érdekében tett törekvéseiket. A B Corp mozgalom az üzleti szervezetek működését szabályozó jogszabályok alakítására is komoly hatással volt, kitartó lobbitevékenységüknek is köszönhető, hogy az idén Argentínában, Ausztráliában, az Európai Unióban, Svájcban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is új, a korábbinál szigorúbb ESG-szabályozásokat vezettek be. (Magyarországon a Hello Nonprofitot is kiadó Scale Impact a B Lab hivatalos partnere. Ha szeretnél többet megtudni a felelős cégek globális hálózatáról, olvasd te is az ezzel kapcsolatos cikkeinket.)

#ESG #Társadalmi ügyek #Vállalatoknak

A társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése üzleti érdek

Nem elég környezeti szempontból fenntartható módon működni: ha a vállalatok nem veszik ki a részüket a társadalmi-szociális problémák megoldásából, a saját jövőjüket is veszélybe sodorhatják. A növekvő elszegényedés komolyan erodálhatja a fogyasztói bázisukat, megbéníthatja a beszállítói láncaikat, és nagyban megnehezítheti a tehetséges fiatalok belépését a munkaerőpiacra. A kétszázötven multinacionális vállalat vezető menedzsereit tömörítő World Business Council for Sustainable Development (Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért) jelentése szerint az üzleti vállalkozások vezetőinek fontos megérteniük, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése nem a kormányok felelősége csupán: nekik is ki kell venniük a részüket az olyan problémák megoldásából, mint a növekvő elszegényedés vagy a leszakadó rétegek egyre mélyülő egzisztenciális válsága. Caroline Rees, a Shift társalapító-elnöke szerint az üzleti szektor az elmúlt évtizedekben túlságosan el volt foglalva azzal, hogy a költséges tevékenységek kiszervezésével maximalizálja a nyereségét. Mint mondja, az outsourcing-mánia lenyomta a béreket és tovább növelte a vagyoni egyenlőtlenségeket. “Ennek a gondolkodásmódnak a negatív hatásai az alacsony keresetű munkavállalókat és a marginalizált közösségeket sújtották a leginkább. Természetes és magától értetődő dolog, hogy a vállalatok részt vegyenek ennek a problémának a megoldásában” – írja a jelentésben. Morális felelősség és jól felfogott üzleti érdek Rees szerint a cégeknek nem csak morális kötelessége, hanem jól felfogott üzleti érdeke is a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése. “Ez már csak kockázatkezelési szempontból is fontos – hangsúlyozza. – Ahogy a Covid-járvány tanulságai is megmutatták, a mesterségesen alacsonyan tartott költségek miatt a beszállítói láncok sérülékennyé váltak, számos iparágban a beszállítóknak arra is alig van pénzük, hogy a munkavállalóikat megfizessék, nem hogy a fenntartható működésbe invesztáljanak. Nem csoda, hogy amikor beütött a járvány, komplett ellátási láncok omlottak össze.” Rees hangsúlyozza: a morális és működési kérdések mellett a vállalatoknak az egyre szigorúbbá váló ESG-szabályozás miatt is foglalkozniuk kell a társadalmi felelősségvállalás kérdésével. ”Európában a szabályozó testületek egyre komolyabban veszik az emberi jogokkal kapcsolatos átláthatóság kérdését. Észak-Amerikában olyan jogszabályokat hoztak, amelyek csak akkor engedik a cégek számára, hogy magas kockázatfaktorú országokból importáljanak, ha bizonyítani tudják, hogy az általuk behozott termékek előállításában nem alkalmaztak kényszermunkát” – húzza alá, hozzátéve: fontos, hogy a cégek az emberi jogi szempontokat is “ugyanolyan rigorózusan monitorozzák és menedzseljék, mint bármely más üzleti folyamatot”. A “net-zéró jövőre” való átállás közben az emberekről sem feledkezhetünk meg Gerbrand Haverkamp, a World Benchmarking Alliance ügyvezető igazgatója szerint “a »net-zéró jövőre« és a környezeti fenntarthatóságra való felkészülés “magától értetődő folyamat. A vállalkozások nem működhetnek sikeresen egy összetört bolygón.” Mint mondja, mindennek ellenére fontos szem előtt tartani azt is, hogy a környezetei fenntarthatóság biztosításának negatív hatásai is lehetnek. “Ha a cégek elhatározzák, hogy »x« millió tonnával csökkentik a karbon-kibocsátásukat, és »Y« millió hektár tönkretett termőföldet helyreállítanak, de közben nem törődnek azzal, hogy ennek milyen tovagyűrűző hatásai lehetnek az emberekre nézve, komoly problémákba szaladhatnak bele” – hangsúlyozza. Haverkamp szerint fontos, hogy a “nature-positive” gazdálkodásra való átállás közben az emberek érdekeiről sem feledkezzünk el. “A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a cégeknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a munkavállalóikra, a közösségeikre és a beszállítóikra.” Példaként az élelmiszeripart hozza fel. “Az elmúlt években egyre több nagy élelmiszertermelő és kereskedő jelentett be ambíciózus fenntarthatósági terveket. Miért? Azért, mert rájöttek, hogy a klímaváltozás miatt jóval kevesebb és rosszabb minőségű terméket tudnak piacra dobni. A klímaváltozás hatásainak enyhítése azonban komoly terheket ró a beszállítóikra is: ahhoz, hogy új, klímatudatosabb termelési módszereket vezessenek be, tudásra, erőforrásokra és tőkére van szükségük.” Haverkamp szerint a multinacionális nagyvállalatoknak kutya kötelességük, hogy segítsék a beszállítóikat az átállásban. “Ez nekik is érdekük, hiszen – mivel nem valószínű, hogy egyik pillanatról a másikra át tudják szervezni a beszállítói láncukat –, súlyos termékhiánnyal szembesülhetnek, ha nem segítenek nekik abban, hogy adoptálják az új fenntarthatósági céloknak megfelelő módszereket. Az a cég, amelyik az oktatásba invesztál, a saját jövőjébe invesztál Laurent Freixe, a Nestlé latin-amerikai divíziójának vezetője szerint a cégeknek a leszakadó rétegek oktatásába is invesztálniuk kell. “Azt, hogy milyen súlyos következményei vannak annak, ha emberek tömegei esnek ki a munkaerőpiacról először jó egy évtizeddel ezelőtt tapasztaltuk meg – írja. – Akkoriban a Nestlé Europe ügyvezető igazgatója voltam, és első kézből tapasztaltam meg, hogyan hatott a gazdaságra a 2008-as válság nyomán kialakult 25 százalék körüli munkanélküliség.” Frexie hangsúlyozza, a munkanélküliség nem csak az egyes emberek életét keseríti meg: magára a gazdaságra is ártalmas hatással van. “Azok az emberek, akik nem dolgoznak, kevesebbet költenek, ami visszaeső fogyasztást és csökkenő befektetési kedvet eredményez” – fejtegeti. Mint írja: minden üzletember tisztában van azzal, versenyképességi szempontból mennyire fontos a tehetséges és jól képzett munkaerő. “A digitális technológiák elterjedése és klímaváltozás okozta kihívások miatt a világ egyre gyorsuló változásban van. Olyan problémákkal kell szembenéznünk, amelyekre a fiatal munkavállalók tudnak igazán hathatós választ adni. Tisztában vannak azzal, milyen fontos, hogy elhárítsuk a minket fenyegető veszélyeket, és megvan az »étvágyuk« hozzá, hogy a változás élére álljanak” – emeli ki. Frexie szerint ezért is különösen fontos, hogy a vállalatok a hatékony, jó minőségű és mindenki számára elérhető oktatásba fektessenek. “Ha a fiatalok nem tudnak belépni a munkaerőpiacra, a cégek komoly lehetőségektől esnek el. Ahelyett, hogy agilissá és innovatívvá válnának, lemaradhatnak az egyre erősebbé váló versenyben.”

#Vállalatoknak

A vállalati önkéntesség a cégeknek is komoly hasznot hajthat

Egy friss tanulmány szerint a cégek és nonprofit szervezetek közös önkéntes programjai motiváltabbá, produktívabbá és kiegyensúlyozottabbá teszik a munkavállalókat, ami a termelékenységre és a nyereségességre is pozitív hatással van. A brit közösségi szektor ernyőszervezete, a National Council for Voluntary Organisations (NCVO) felmérése szerint a vállalati önkéntes programok nem csak az erőforráshiányos nonprofit szervezetek gondjain enyhíthetnek, hanem a cégek termelékenységét és nyereségességét is nagyban javíthatják. A nonprofitok világszerte egyre komolyabb önkénteshiánnyal küzdenek, amin a fiatalabb generációk tagjainak bevonása, érzékenyítése, mozgósítása mellett a társadalmi felelősségvállalást fontosnak tartó cégekkel kötött együttműködések is segíthetnek. A Pro Bono Economics közelmúltban megjelent jelentése szerint azok a munkavállalók, akik vállalati önkéntes programokban vesznek részt, átlagosan évi 0,9 nappal kevesebbet hiányoznak a munkahelyükről; az önkéntesség javítja a munkatársak produktivitását, motiváltságát és közérzetét – ami a cégek teljesítményére is pozitív hatással van. Mint írják, a munkavállalói elégedettségnek konkrét, pénzben kifejezhető értéke van: azok a dolgozók, akik önkéntes programokban vesznek részt évi 800-1300 fonttal (362 ezer-588,5 ezer forint) több hasznot hajtanak a vállalatuknak. “Ha a munkahelyi önkéntesség lehetőségét valamennyi brit munkavállalóra kiterjesztenék, a jelenleginél 1,5-2,8 millióval többen vennének részt a nonprofit szervezetek munkájában” – érveltek. ”Pótolhatatlan segítséget jelenthet” Sarah Vilbert, az NCVO ügyvezetője szerint a munkahelyi önkéntesség nem csak a munkavállalók közérzetét – és így a cégek termelékenységére, nyereségességét – javíthatja, hanem a nonprofitok munkáját is nagyban segítheti. “Pótolhatatlan segítséget jelenthet ezeknek a szervezeteknek a számára abban, hogy új önkénteseket rekrutáljanak” – húzta alá. “Ha lehetővé tesszük a munkavállalóknak azt, hogy a számukra fontos ügyek szolgálatába állítsák a tudásukat és a tehetségüket, a segítő szervezetek olyan szaktudásra és erőforrásokra tehetnek szert, amely jelentősen növelheti a pozitív társadalmi hatásukat” – érvelt Vilbert. Mint mondta, ahhoz hogy a lehető legnagyobb társadalmi hasznot “húzhassuk ki” az ilyen együttműködésekből, az kell, hogy a lehető legtöbb ember számára elérhetővé tegyük az önkéntes programokat. “Ahhoz, hogy maximalizáljuk ezeknek az együttműködéseknek hatását, meg kell teremtenünk a megfelelő feltételeket. Mind a nonprofitoknak, mind a vállalatoknak oda kell figyelniük arra, hogy rugalmas, mindenki számára nyitott és hozzáférhető lehetőségeket kínáljanak a részvételre.” Az önkéntesség befektetés A Pro Bono Economics tanulmányát megrendelő jótékonysági szervezet, a Pilotlight szerint az önkéntes programok elindítása jó befektetés lehet a munkaadók számára, akiknek minden egyes közösségi programokba invesztált font 1,5-3,6 font (680-1630 forint) hasznot hozhat. Becsléseik szerint ha az ilyen programokat az összes nagy-britanniai munkavállaló számára elérhetővé tennék, az éves szinten közel 2,2 milliárd fontos (közel 1000 milliárd forint) éves GDP-növekedést hozhatna. “Ha az üzlet és a jótékonyság kapcsolatát nézzük, ezek az eredmények mindent megváltoztatnak – mondta Civilsociety.co.uk-nak nyilatkozva Ed Mayo, a Pilotlight ügyvezetője. – Az önkéntesség nem költség, hanem befektetés. Jó a jótékonysági szervezeteknek, jó az önkénteseknek, és jó az üzleti eredménynek is.” Jansev Jemal, a Pro Bono Economics kutatási igazgatója szerint a munkahelyi önkéntesség “háromszoros hasznot hajt”: “Növeli a termelékenységet, milliárdos többletet termel a britt gazdaságban, és a nonprofit szervezetek helyzetét is jelentősen javíthatja.” Mind mondja, az is fontos, hogy a jótékonysági szervezetek reálisan mérlegeljék, hány új önkéntest tudnak integrálni a munkájukba. “Az önkéntesek menedzselése komoly erőforrásokat, szervezési kapacitásokat és vezetői képességeket követel” – hangsúlyozta. Mint mondta, a cégeknek is komolyan el kell gondolkodniuk azon, hogyan szervezik meg ezeket a programokat. “Végig kell gondolniuk, milyen ügyekbe fektetik a pénzüket, hogy a tevékenységükhöz leginkább illeszkedő partnereket találhassák meg.”

#B Corpok itthon és a világban

Itt a B Corp reneszánsz: Egyre több cég csatlakozik a felelős vállalatok közösségéhez

2020 és 2023 között több mint duplájára nőtt a B Corp minősítést szerzett cégek száma. A mozgalomhoz magyar vállalatok – köztük itthon elsőként a Scale Impact és nemrégiben a Danone Magyarország – is csatlakoztak; a szakemberek szerint az egyre szigorúbbá váló ESG-szabályozás mellett az ügyfél-elvárások változása is arra sarkallja a cégeket, hogy megszerezzék a certifikációt. 2023-ban valóságos “B Corp robbanás” történt a világban: olyan sok cég szerette volna megszerezni a környezeti és társadalmi szempontból felelősen és fenntarthatóan működő szervezeteknek járó minősítést, hogy a tanúsítványokat kiállító B Lab-nek új munkatársakat kellett felvennie, és több tucat országban átmenetileg befagyasztották a certifikációs folyamatot. 2020 és 2023 között 3735-ről nyolcezerre nőtt a B Corp-minősített cégek száma. Magyarországon is több ilyen vállalat működik: amióta a Hello Nonprofit “anyavállalata”, a kiemelt társadalmi hasznosságú szervezetek fejlesztésével, valamint a civilek, a vállalatok és a szakemberek közötti párbeszéd és együttműködés előmozdításával foglalkozó Scale Impact 2017-ben a hazai vállalatok közül elsőként szerezte meg a minősítést, olyan nagy cégek magyarországi leánykái követték a példáját, mint a Nespresso, vagy a Danone. A szakemberek szerint a B Corp certifikáció iránt megnövekedett globális érdeklődést két, egymástól élesen eltérő, mégis egy irányba mutató tényező hajtja: egyrészt az Európában és Amerikában is egyre szigorúbbá váló ESG-szabályozás – másrészt az, hogy az ügyfelek mellett a potenciális munkavállalók számára is egyre fontosabb, hogy olyan vállalatokkal kerüljenek kapcsolatba, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak a környezeti és társadalmi fenntarthatóságra. Ahogy a befektetők számára is: a Capital Group adatai szerint 2023-ban már a befektetési cégek 89 százaléka vette figyelembe üzleti döntéseinél a cégek ESG-stratégiáját. A minősítés megszerzése sokszor hosszadalmas és költséges folyamat A képlet egyszerű: ha már az egyre szigorúbb ESG-szabályozás és a stakeholderek nyomása miatt úgyis fenntarthatóbbá és felelőssebbé kell tenniük a vállalatoknak a működésüket, miért ne tennének még egy lépést előre, és pályáznának a B Corp-minősítésre? A 2006-ban bevezetett védjegy igencsak jól mutat egy cég rezüméjében: ahogy arról a Hello Nonprofit is írt, a B Corp vállalatok számos területen jobban teljesítenek, mint hagyományos üzleti szemlélet szerint tevékenykedő társaik – nem csak ügyfelek, a munkavállalók és a befektetők számára vonzóbbak, hanem sok esetben pénzügyileg is sikeresebbek. A B Corp minősítés abban is a segítségükre lehet, hogy elkerüljék az egyre inkább “konzumer-átokszóvá” váló greenwashing, social washing, vagy éppen – mert a mesterséges intelligencia-alapú megoldások iránti érdeklődés miatt bizony, már ilyen is van – az MI-washing vádját. Tény, hogy a fenntarthatóan működő cégek termékei és szolgáltatásai sokszor drágábbak, mint a tömegtermelés-optimalizált modellre építkező versenytársaiké, de a trendek világszerte azt mutatják, hogy egyre több vásárló, ügyfél hajlandó többet fizetni, ha tudja, az, amit megvesz, etikus forrásból származik.Minden előnyével együtt, a B Corp-minősítés megszerzése nem ritkán nehéz, hosszadalmas és költséges folyamat. Joachim Krapels, a B Lab stratégiai vezetője tavaly a ModernRetail-nek nyilatkozva azt mondta, vannak vállalatok, amelyek “már eleve B-nek születtek”, de olyanok is, amelyeknek “komoly fejlesztési folyamaton” kell keresztülmenniük ahhoz, hogy megkaphassák a B Corp-pecsétet. “Ezek a cégek nagyon különböző helyzetből indulnak – hangsúlyozta Krapels. – De tudják, hogy hova tartunk, tudják, milyen krízissel kell szembenéznünk, és úgy gondolják, »Ha nekigyürkőzünk, a mi cégünk is tehet azért, hogy jobb hely legyen ez a világ«.” Fenntarthatóság és átláthatóság A B Lab 2006-ban kezdte certifikációs tevékenységét. Olyan vállalatokat invitáltak a tagjaik közé, akik a profitmaximalizálás helyett inkább az általuk megcélzott fogyasztói és munkavállalói célcsoportok szempontjait középpontba állító stakeholder vállalatirányítás (stakeholder governance) irányába szerettek volna fejlődni; a gazdaságos működés mellett a tevékenységük környezeti és szociális hatásait is hajlandók voltak mérlegre tenni. Ahhoz, hogy megkaphassák a B Corp minősítést, a cégeknek legalább nyolcvan pontot kell elérniük a B Lab rendkívül rigorózus értékelési folyamata, a B Impact Assesment során. Ahogy arról egy korábbi cikkünkben Sarah Garcia, a B Lab Europe piacfejlesztési szakértője is részletesen írt, a vállalatokat öt különféle szempontból vizsgálják, ezek: a vállalatirányítás a munkavállalók helyzete az ügyfelek érdekei a környezeti hatások és a közösségi szempontok. Az értékelést követően a B Corp-státuszra pályázó cégeknek még egy “kockázatfelmérésen” (risk review) is át kell esniük, amelynek során a működésükkel és a folyamataikkal kapcsolatos kérdésekre kell választ adniuk. Ahhoz is hozzá kell járulniuk, hogy nyilvánosan közzétegyék az értékelésükkel kapcsolatos adatokat, és ahhoz is, hogy a minősítésükett háromévente felülvizsgálja a B Lab. Egyre nagyobb értéket képvisel a “B betűs pecsét” A B Corp minősítés megszerzése hosszú és nem egyszer komoly átszervezéseket, befektetéseket igénylő folyamat, amelynek során a munkavédelmi szabályok betartásától az ellátási lánc etikus és fenntartható működéséig szigorúan átvilágítják a vállalatokat. De megéri, mert – ahogy Annie Agle, a túrafelszereléseket forgalmazó Cotopaxi fenntarthatósági igazgatója fogalmazott – “egyértelműen jelzi, hogy egy cég komoly erőforrásokat öl abba, hogy tudatosan és fenntarthatóan működjön”. “Olyan hitelességet testesít meg, ami valódi értéket teremt” – mondta a B Corp-védjegyről. Agle szerint minél több cég pályázik a minősítés megszerzésére, annál nagyobb tőkét képvisel a “B betűs pecsét”. Az ügyfelek, potenciális munkavállalók és befektetők mára megszokták, hogy minden vállalat – még a legfelelőtlenebbül működők is – a “környezettudatosság” és a “társadalmi felelősségvállalás” jól csengő frázisaival futtatja magát: ezért a B Corp-minősítés valódi értéket jelenthet a számukra, hiszen azt bizonyítja, hogy a cég, amelyik elnyerte, szigorú ellenőrzési folyamaton esett át. Ami nagy segítséget nyújthat többek között abban is, hogy elkerüljék a greenwashing, a social washing, a rainbow washing – tulajdonképpen bármiféle képmutató piaci vagy marketinggyakorlat – vádját. Arról nem is beszélve, hogy – mivel a B Lab mára többezer cégből álló globális hálózatot épített maga köré – könnyen kapcsolatba kerülhetnek olyan, hozzájuk hasonló módon gondolkozó szervezetekkel, amelyekkel összefogva sokszorosára növelhetik pozitív környezeti és társadalmi hatásukat. A B Corp cégekben ma már megvan az erő ahhoz, hogy alapvetően átformálják a becsontosodott piaci gyakorlatokat, és hatékonyan propagálják az olyan mindannyiunk számára fontos változásokat, mint a megújuló energiaforrások használata, az újrahasznosítás, a biodiverzitás megőrzése vagy a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése.

#Nonprofitoknak #Vállalatoknak

Miért jó egy piaci vállalkozásnak, ha a nonprofit szektorban edződött szakembert igazol?

A kutatások szerint a nonprofit szervezetek vezetői épp olyan “éhesek”, mint a versenyszférában dolgozó társaik, ráadásul a sikeres ESG-stratégia felállításától a tehetséges fiatal munkavállalók megszólításáig számos fontos területen jobbak, tapasztaltabbak, mint ők. Tavaly valóságos exodus kezdődött a multinacionális nagyvállalatok vezetői között. A topmenedzserek rekrutálására szakosodott elit fejvadász cég, a Russel Reynolds adatai szerint a 2023-as év első félévében nem kevesebb, mint 106, a világ vezető részvénypiacain jegyzett vállalat – köztük a BT Group (a korábbi British Telecom), a NatWest és a Capita – vezérigazgatója mondott fel. Az érintett cégek azonnal vad calstingolásba kezdtek, hogy pótolni tudják távozó szakembereiket: ahogy a Raconteur analízise is rámutat, szinte valamennyien szervezeten belülről vagy a forprofit szektorból választottak maguknak új CEO-t – pedig a nonprofitok vezetői sok, a piaci vállalatok számára is egyre fontosabb területen jobban teljesítenek. “Amikor vállalati kliensek keresnek meg minket, szinte kivétel nélkül mindig a forprofit csatatéren edződött vezetőt keresnek – erősítette meg a lapnak nyilatkozva Stephen Crookbain, a kormányzati, piaci és nonprofit szakemberek levadászásával foglalkozó Korn Ferry vezető headhuntere. – A tapasztalataim azt mutatják, hogy a nonprofit szakemberek nem igazán kapósak az üzleti szférában.” Félnek, hogy a nonprofit-vezetők nem elég nyereségorientáltak Ahogy Sam Forsdick, a Reconteur szakírója fogalmaz: a cégek kiváló lehetőségektől eshetnek el emiatt az ortodox toborzási politika miatt. Egy közelmúltban megjelent Is ESG a Managerial Style? című tanulmány szerint azok a vállalatok, amelyek nonprofit tapasztalatokkal rendelkező vezérigazgatókat választanak, kivételesen jól teljesítenek az olyan, a profitorientált üzlet számára is egyre fontosabbá váló területeken, mint az ESG, a stakeholder-menedzsment, vagy a tehetséges fiatal munkavállalók szerződtetése. Ráadásul pénzügyi szempontból is sikeresek voltak – ami azt mutatja, hogy a céges világon kívülről érkező szakemberek legalább olyan teljesítményorientáltak, mint “forprofit bölcsőben ringatott” társaik. Ben Bryant, az IMD Business School professzora szerint az üzleti vállalkozások igazgatótanácsában ülő mamelukok attól tartanak, hogy a nonprofit szakemberek egy “túlideologizált, nem a pénzügyi, gazdasági szempontok által motivált” nézőpontot képviselnek. “Félnek, hogy a potenciális jelölt nem elég »harapós« ahhoz, hogy hozza az általuk elvárt számokat.” Bryant szerint a board-tagok elfeledkeznek arról, hogy valójában mennyire kompetitív a folytonos forráshiánnyal küzdő nonprofit szcéna. “Ezek a vezetők rá vannak kényszerítve arra, hogy tartalékot termeljenek, hiszen csak így tudják biztosítani az általuk kínált, környezeti és társadalmi szempontból kiemelten fontos programok, szolgáltatások működtetését, fejlesztését” – emeli ki. Tovább rontja a helyzetet, hogy míg a nonprofitok tanácsadó testületeiben gyakran nagy cégek tulajdonosai, vezetői ülnek, fordítva ez már korántsem igaz: a sikeres nonprofitok csúcsszakemberi csak ritkán kapnak széket egy piaci szervezet felügyelőbizottságában. “Minden szektor belterjes egy kicsit. A kiskereskedelemmel foglalkozó vállalatok döntéshozói például többnyire kiskereskedelmi tapasztalattal rendelkező menedzsereket választanak a cégük vezetésére” – teszi hozzá Crookbain. Van mit kínálniuk A szakemberek szerint a nonprofit világból érkező vezetők értékes képességekkel és tudással gazdagíthatják a forprofit cégeket. “Ezeknek a menedzsereknek elképesztően komoly kihívásokkal kell megküzdeniük, kár alulértékelni őket” – húzza alá Bryant. Mint mondja, a nonprofit vezetők kivételesen jók abban, hogy megszólítsák a tehetséges, fiatal és képzett munkavállalókat. Mivel a szűkre szabott költségvetés miatt nem tudnak olyan versenyképes fizetést kínálni, mint piaci versenytársaik, kénytelenek kreatív módszerekkel toborozni: vonzó munkakörnyezetet teremteni, és hatékonyan eladni a szervezet céljait, küldetését. Márpedig ez az – egyre komolyabb munkaerőhiánnyal küzdő – piaci szektor számára is értékes lehet. “Amikor dönteniük kell arról, hogy hol vállaljanak munkát, a legokosabb, legjobban teljesítő fiatalok egyre inkább azt mérlegelik, milyen célja, küldetése van annak a szervezetnek, ami alkalmazza őket” – emeli ki Crookbain. Crookbain szerint az egyre szigorúbbá váló ESG-szabályozás is komoly érv amellett, hogy a forprofit cégek nonprofit szakembereket válasszanak vezető menedzsernek. Mint mondja, a nonprofitok általában jobban ismerik és értik ezt a területet, a tőlük érkező vezetők “tudják, hogyan vizsgálják és értelmezzék etikus szempontból a szervezeti igényeket”. Egyre közelebb kerül egymáshoz a forprofit és a nonprofit szektor Santiago Gowland, a Rainforest Alliance vezetője szerint a forprofit és nonprofit szektorban szerzett tudás fúziója jelentheti a profitpalánk két oldalán dolgozó szervezetek jövőjét: a nyereségorientált és a küldetésorientált vállalkozások egyaránt sokat tanulhatnak egymástól. Gowland komoly tapasztalattal rendelkezik: mielőtt a globális környezetvédelmi szervezet vezetője lett volna, olyan cégeknek dolgozott, mint a Nike, az Unilever, vagy az Estée Lauder. “Ez a fajta »keresztbeporzás«, a forprofit és a nonprofit világból származó tapasztalatok begyűjtése és szintetizálása komoly előnyt jelent. A modern piaci és szabályozási keretek között csak azok a cégek lehetnek igazán sikeresek, amelyek hajlandók mindkét oldal erősségeit és tapasztalatait hasznosítani” – mondja. Gowland szerint a piaci és nonprofit szervezetek közötti szakadék egyre szűkül. Ha sokszor kényszerűségből, a szabályozás, a munkavállalók és az ügyfelek felől érkező nyomás hatására is, de a forprofit vállalkozások számára is egyre fontosabb lesz a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás. “Ma már valóban megvan az előnye annak, ha egy piaci cég a civil szektorból rekrutál vezetőt magának.”

#Biodiverzitás #ESG #Környezeti ügyek #Környezetszennyezés #Sikersztorik #Vállalatoknak

A klímabarát településfejlesztéstől a teremtésvédelmen át az ESG-szabályozás várható változásaiig számos izgalmas témáról szó esik majd a zöld civil szervezetek országos találkozóján

A 33. Zöld Országos Találkozót május 24-26. között tartják Nagykovácsiban. A szervezők azt remélik, az izgalmas előadásokat, workshopokat, közösségi programokat felvonultató rendezvény tovább erősíti majd a civil szervezetek, a fogyasztók, a döntéshozók és a vállalatok közötti együttműködést. A Zöld Civil Együttműködés idén is megrendezi a hazai zöld szervezetek országos találkozóját. A 33. Zöld Országos Találkozót május 24-26. között tartják Nagykovácsiban, a Teleki-Tisza-kastélyban és az azt körülölelő impozáns parkban. A háromnapos rendezvényen szakmai előadásokkal, fejlesztő workshopokkal és közösségi programokkal várják az érdeklődőket. “Az a célunk, hogy egy olyan találkozót rendezzünk, ami nem csak »klasszikus«, régóta aktív szervezeteknek és támogatóiknak szól. Szeretnénk új társadalmi és civil csoportok felé is nyitni, köztük az egyházi közösségek felé is: ez az egyik oka annak, hogy az idei rendezvény egyik kiemelt témája a környezetvédelem lelki-spirituális megközelítéssel foglalkozó teremtésvédelem lesz” – mondja Merza Péter, az idei főszervező Humusz Szövetség alelnöke. A szervezők a vállalatokat is szeretnék megszólítani. “Hiszünk abban, hogy a »zöld fordulatot«, a környezetvédelmi szempontból fontos változásokat csak széles körű összefogással lehet megvalósítani. Ebben minden érdekelt szegmensnek fontos szerepe van: a civileknek épp úgy, mint a döntéshozóknak, a fogyasztóknak és a vállalatoknak is. Utóbbiakat régóta szeretnénk megszólítani: fontosnak tartjuk, hogy megvitassuk velük, hogyan látják a saját fenntarthatósággal és a környezet védelmével kapcsolatos szerepüket, milyen együttműködéseket köthetünk velük annak érdekében, hogy megóvhassuk azt a természeti közeget, amelyben élünk és dolgozunk. Erre jó apropót, lehetőséget kínál az ESG-szabályozás európai uniós felülvizsgálata, várható változásai” – húzta alá Merza. A kulcsszó: az összefogás A Humusz alelnöke hangsúlyozta: olyan programokat igyekeztek összeállítani, amelyek teret adnak a környezetvédelem ügyében érintett csoportok közötti párbeszédnek, egyeztetésnek. “Vállalati résztvevőink is lesznek, az ESG-vel foglalkozó kerekasztal-beszélgetésre többek között a Deme Ágnest, a KPMG Magyarország fenntarthatósági szolgáltatási ágának menedzserét, Barna Erikát, a MagNet Bank fenntarthatósági menedzserét és Lévai Gábort, a Green Business Academy (GBA) alapítóját is meghívtuk. A civileket Szilágyi Artúr, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője képviseli majd; a beszélgetést Litkai Gergely moderálja” – sorolta Merza Péter. A háromnapos program során számosfontos kérdésről szó esik majd: köztük a klímabarát településfejlesztésről, a víz- és klímavédelemről, a városi zöld megoldásokról, az oktatási jó gyakorlatokról és a gombanód szaporodó akkumulátorgyárakkal kapcsolatos problémákról. “Az előadások mellett izgalmas workshopok és közösségi programok is lesznek. "A szakmai és közösségi program összeállításakor az volt a célunk, hogy a zöld egyesületek, alapítványok szimpatizánsai mellett megszólítsuk az érdeklődő fiatalokat és a pedagógusokat is, akik kedvezményesen regisztrálhatnak a rendezvényre – mondta a Humusz alelnöke. – Nagyon örülnénk, ha Nagykovácsi és környékének lakói is ellátogathatnának hozzánk, őket a szombati Zöld Forgatag rendezvényeire is várjuk.” Mint mondja, a fenntartható jövőt csak közös együttműködéssel lehet megteremteni. “Ebben fontos szerepe van a civil szervezeteknek, a vállalatoknak és a magánembereknek is. Az idei találkozó üzenete épp ez: fogjunk össze és ápoljuk ezeket az együttműködéseket – ápoljuk »közös kertjeinket«, mert csak így fogunk tudni érdemben tenni az élhető környezetért.” Ha te is szívesen részt vennél a 33. Zöld Országos Találkozón, regisztrálj te is a Zöld Civil Együttműködés weboldalán.

#Nonprofitoknak #Társadalmi vállalkozás #Vállalatoknak

Beszélj úgy, hogy téged válasszanak!

Szijártó Adrienn, az Impact Training alapító-trénerének öt tippje a sikeres előadásokhoz. A téma nem elég: saját magadat is el kell adnod. Szeretnéd, hogy melléd álljanak, igen mondjanak neked. Szeretnéd, hogy emlékezzenek az üzenetedre. Mégis a körülötted lévő óriási információs zajban nem egyszerű kitűnni. Nap mint nap újabb és újabb konferenciák vannak, ahol előadunk, a munkahelyünkön egyik meetingről a másikra rohanunk, és a social media felületeken is posztolunk, sztorizunk, videózunk. Mi segíthet, hogy a te üzeneted legyen az, ami a közönségeddel marad? Íme öt tipp arról, hogyan beszélj úgy, hogy téged válasszanak, ls kapcsolódjanak hozzád: Kiről szól az előadásod? Az előadás nem rólad szól. Nem a poziciódról, nem a tudásodról, nem arról, hány meggyőző számot rejtettél el a slide-okon. Keretezd át az előadást, megbeszélést a fejedben – még mielőtt nekiállnál a prezentációnak. Gondolkodj a közönséged fejével, és lásd meg, nekik mire van szükségük. Tudod, hogy sietni fognak? Légy tömör. Sosem találkoztak még egymással? Csempéssz némi humort, érzelmet az előadásodba, hogy oldd a feszültséget. Kreatívoknak adsz elő? Nagyon figyelj arra, hogy vizuálisan is megkapó slide-okat készíts. És ami a legfontosabb, kérdezd meg magadtól: miért fontos itt és most a témám a többiek számára? Mit ad nekik? Legyél pillanatragasztó Ha felidézed az egyik kedvenc előadásodat, mire emlékszel belőle? Nekem az egyik kedvencem Jamie Oliver Ted Prize beszéde. Tudod mit csinált? Kiöntött egy egész talicska kockacukrot a színpadon. De nem kell ilyen messze menni, hazai céges környezetben, egyszer egy előadó a saját focis példáján keresztül vitt közelebb a belső motiváció megértéséhez. Pedig nem szeretem a focit. Mégis annyira egyszerű, annyira emberi volt a története, hogy rögtön megérintett. Azok az előadások tudnak igazán emlékezetesek lenni, amelyeknek van egy olyan eleme, ami úgy működik, mint a pillanatragasztó. Azonnal a közönséged emlékezetébe ragasztja az adott pillanatot/gondolatot, és ami még fontosabb: az üzenetedet is. Találj egy személyes történetet, egy példát, egy kelléket vagy épp egy mottót. Fontos, hogy mindenkihez és minden helyzethez más és más típusú star moment illik. Legyen egy sajátod. A sürgetés hatalma Kelts a hallgatóságodban olyan érzést, hogy ebből egyszerűen nem maradhatnak ki. Mutasd meg nekik, hogy amiről beszélsz, az a "most"-ban fontos, most kell tenni valamit, most van rájuk szükséged, most kell a változás. Miért most kell tennünk a környezetünkért, miért most mondjon igent a főnököd a projektre, miért most kezdjen el veled együtt dolgozni az ügyfél, miért most vegye meg a terméked? Ez a technika segít abban, hogy megnyerd őket magadnak. Ugyanakkor ez vékony jég: figyelj arra, hogy ne csak azt hallják ki az előadásból, sietteted őket, nehogy elveszítsék a lelkesedésüket. Először koncentrálj arra, hogy megmutasd nekik, hová tartotok, és miért érdemes együtt útra kelni. Szegezd a székébe – rögtön! Te is tapasztaltad már, hogy az előadók köszönéssel, magyarázkodással vagy épp a klasszikus “arról szeretnék majd beszélni….” megoldással indítanak? Megbeszéléseken is gyakori élmény ez. Pedig a legtöbbször felesleges, zajteremtő, elveszi az izgalmas kezdés lehetőségét. Éppen ezért tegyél egy gesztust a hallgatóságod felé: kösd le a figyelmüket az első pillanattól kezdve. Ehhez csak egy ütős kezdésre lesz szükséged. Írd meg a beköszönő szövegedet. Indíthatsz egy saját sztorival, egy érdekes adattal, amivel felkelted az érdeklődést; egy izgalmas, inkluzív kérdéssel a közönséget is megmozgathatod. Motiválj az energiáddal! Akármilyen érdekes és izgalmas is a mondanivalód, nem lesz átütő, ha hangerőben, dinamikában és testbeszédben azt üzened, magad sem hiszed el, hogy erről te itt és most beszélhetsz. Az üzenetben rejlő erőt és energiát át kell adnod a hallgatóságnak. Ahhoz szeretünk kapcsolódni, akinek jó a kisugárzása, lelkesen és hitelesen beszél. Hogyan tudod továbbadni ezt az energiát? Van, akinek arra van szüksége, hogy rengetegszer elpróbálja az előadást, mire a megtanult mondatok a sajátjai lesznek, és az egész olyan hatást kelt, mintha spontán mesélne. Van, akinek az segít, ha fokozatosan jut el a nagyobb közönséghez. Van, akinél beszédtechnikai trükkökhöz folyamodunk. Ilyenkor lehet azt látni, hogy az előadók a próbákon parafadugóval a szájukban járkálnak, vagy furcsa “tánclépéseket” gyakorolnak. Van, akinek az segít, hogy felidézi újra és újra miért is fontos számára a témája, és hogyan tud ezzel másokon segíteni. Próbáld ki te is. Idézd fel újra, miért fontos számodra a témád. Mit szerettél meg benne? Miért hiszel benne? Meríts ebből az energiából és add ezt tovább. Ha további tippek is érdekelnek, iratkozz fel hétnapos e-mail-minikurzusunkra. Az ingyenes program során végigviszlek azokon a legfontosabb pontokon, amik garantálják, hogy olyan előadást tarthass, amit élmény lesz hallgatni, amihez aktívan kapcsolódnak a hallgatóid és továbbviszik a hírét.Hét napon keresztül minden nap egy levélben kapsz hasznos gyakorlati tanácsokat, hogy a következő előadásod profi legyen. A CIVILEKNEK IS SEGÍTÜNK“Egy jó ügyhöz jó üzenet kell!” - Van egy hagyományunk: Amikor elindul egy kiscsoportos előadástechnika képzésünk egy helyet mindig ingyenesen egy civil szervezetnek ajánlunk fel. A májusi Impact Lab, Legyél magabiztos és kreatív előadó képzésre van még egy szabad helyünk. Nézd meg a programot és csapj le a lehetőségre! Jelentkezz és írj az adrienn.szijarto@impact-training.hu címre!

#Nonprofitoknak #Vállalatoknak

”A pro bono munkának mérhető társadalmi hatása van” – Interjú Lévai Gáborral, a Scale Impact társalapítójával

A szakember szerint ma már az üzleti vállalkozások is egyre inkább felismerik, milyen hasznos lehet a számukra a munkatársaik által vállalt tudásalapú önkéntes munka. A Scale Impactet idén márciusban választotta tagjai közé a nemzetközi pro bono szolgáltatókat és szakmai szervezeteket tömörítő Global Pro Bono Network. A Scale Impact idén márciusban jelentette be, hogy – úgy is, mint az első magyar B Corp minősítést szerzett vállalat – csatlakozott a nemzetközi pro bono szolgáltatókat és szakmai szervezeteket tömörítő Global Pro Bono Network-höz. A harminckét ország 56 forprofit és nonprofit szervezetét összekapcsoló hálózatot 2013-ban hozta létre az üzleti, politikai és tudományos világ kiemelkedő szereplőinek részvételével alapított BMW Foundation Herbert Quandt akcióplatform és a Taproot Foundation, célja, hogy világszerte népszerűsítse a pro bono programokat, és segítséget nyújtson tagjainak abban, hogy erős, az önkéntes szakmai munkára épülő networköket hozzanak létre a saját régiójukban. “A Scale Impact egy igazi »catalyst mentor« cég: amellett, hogy igyekszünk támogatni a nonprofit és forprofit szervezeteket az egymásra találásban, és a kölcsönösen hasznos, előnyös megállapodások kötésében, katalizálni is szeretnénk ezeket a folyamatokat – mondja Lévai Gábor, a Scale Impact társalapítója. – Ezért is fontos számunkra az innováció: hogy folyamatosan fejlesszük a módszereinket, gazdagítsuk az ismereteinket, olyan naprakész készségekre és tudásra tegyünk szert, ami a magyar piacon ma még nehezen hozzáférhető. Ezért is tarjuk fontosnak, hogy erősítsük a nemzetközi beágyazottságunkat: ezért csatlakoztunk a globális B Corp-közösséghez, a hatásméréssel foglalkozó szervezeteket összefogó Social Value International-hez, és ezért örülünk annak is, hogy a Global Pro Bono Network a tagjai közé választott minket.” Több puszta jótékonykodásnál Lévai hangsúlyozza: az önként, térítésmentesen, vagy a szokásosnál kedvezőbb áron vállalt munka ma már jóval többet jelent egyszerű “jótékonykodásnál.” “A »pro bono publico«, azaz a »közjóért végzett munka« komoly történelmi hagyományokra tekint vissza, egyes források szerint ügyvédként John Adams, az Egyesült Államok későbbi második elnöke is ingyen védte a bostoni teadélután nyomán kitört vérengzések miatt megvádolt angol katonákat – fejtegeti a szakember. – A kifejezést eredetileg a jogi szakmában használták, de ma már a kommunikációs cégek, a stratégiai tervezéssel, pénzügyi tervezéssel, HR-rel és szervezetfejlesztéssel, digitalizációval, informatikai fejlesztéssel, webdesign-nal és általában bármilyen szakértői tevékenységgel foglalkozó vállalatok munkatársai is gyakorta vesznek részt ilyen tudásalapú önkéntes projektekben.” Ez a fajta önkéntesség a Scale Impact munkájának is fontos eleme. “Ezért is hasznos a számunkra, hogy egy olyan nagy, rengeteg tudást, új ötletet, jógyakorlatot kínáló szakmai szervezethez csatlakozhattunk, mint a Global Pro Bono Network". Lévai úgy érzi, cége maga is komolyan hozzájárulhat a network munkájához. “Abból a szempontból mindenképpen unikálisak vagyunk, hogy mi nem csak pro bono szolgáltatással foglalkozunk; két-három éven keresztül nyomon követjük az általunk támogatott nonprofitok munkáját, értjük és átlátjuk az igényeiket és a működésüket, és így egy komplex fejlesztési programba integrálva tudjuk felhasználni a pro bono lehetőségeket.” A hackatonokól a nagy tanácsadó cégek programjain át a hosszútávú együttműködésekig Lévai szerint a jól működő pro bono együttműködések többsége néhány óra, esetleg néhány nap alatt lezárható projekt. “Amerikában több olyan csapat is van, akik ilyen gyorsan lebonyolítható, tudásalapú önkéntes projektek szervezésével és menedzselésével foglalkoznak – fejtegeti. – A Catchafire-nél »ticketeket«, sztenderd feladatleírásokat gyártanak, felmérik, milyen feltételeknek kell megfelelnie egy-egy szervezetnek ahhoz, hogy gond nélkül befogadhassák, implementálhassák a fejlesztéseket, milyen adatokat kell összegyűjteniük, milyen specifikációkat kell összeállítaniuk a pro bono projekt előkészítése során. Így könnyen-gyorsan levezényelhetnek egy-egy kevésbé időigényes fejlesztési feladatot, mint amilyen egy weboldal leprogramozása, vagy egy közösségi média-kampány megtervezése.” A szakember kiemeli: Magyarország sajnos túl kis piac ahhoz, hogy az ehhez hasonló platform jellegű szolgáltatások igazán életképesek legyenek. “Nálunk inkább a cégek, szervezetek – például a Global Pro Bono Network másik hazai tagja, az Önkéntes Központ Alapítvány – által rendezett egy-két napos maratonok működnek: összejön néhány üzletember, nonprofit szakember, iparági szakértő, és egy egy-kétnapos program keretében együtt megoldást keresünk egy adott, jól körülhatárolható problémára. Emellett vannak még a nagy tanácsadó és auditor cégek által indított pro bono programok, és az olyan hosszú távú együttműködések, mint az egyik saját ügyfelünk, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkatársainak önkéntes vállalása, amelynek keretében jogi szaktanácsadással segítik a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkáját.” A pro bono projektek üzleti hasznot is hajthatnak A Scale Impact vezetője szerint fontos aláhúzni, hogy a pro bono munka nem csak a támogatott, hanem a támogatást nyújtó szervezetek számára is hasznos lehet. "Lehetőséget teremt például a termékfejlesztésre, arra, hogy új, bevezetés előtt álló megoldásokat próbáljanak ki. De arra is, hogy egy kis színt, változatosságot, jó érzést csempésszenek a munkatársaik életébe, akik így rövid időre kiszakadhatnak megszokott munkabeosztásukból, hogy a társadalom számára is hasznos, értékes, fontos ügyek előmozdítása érdekében használhassák a tudásukat. A pro bono programok erősítik a cégen belüli alkalmazkodó képességet is, hiszen lehetővé teszik, hogy a munkavállalók más, számukra ismeretlen kulturális közegeket is megismerhessenek, és az övéktől eltérő élethelyzetben lévő emberekkel találkozhassanak.” A pro bono projektek konkrét üzleti hasznot is hajthatnak. “Nem ritka, hogy egy kommunikációs ügynökség ilyen önkéntes, ingyen vállalt projekttel pályázik egy szakmai díjra; és ha jó helyezést érnek el, az komolyan megtámogathatja a reputációjukat, ügyfélszerzési tevékenységüket.” Profi fejvadászok segítségével toborozzák a tanácsadó testületek tagjait Lévai kiemeli: a pro bono munkának mérhető társadalmi hatása van. “Ez tulajdonképpen egy piramisalakú rendszer, aminek a talpa a fizikai önkéntesség, a csúcsa pedig az irányító testületi tagság – magyarázza, hozzátéve, a társadalmi hatás szempontjából minden szintnek elengedhetetlenül fontos szerepe van. – Nem szabad lebecsülni a kerítésfestést, az adományok gyűjtését, az ételosztások szervezését sem, hiszen ez a talapzata az »önkéntes piramisnak«, és a lelkes, segíteni vágyó emberek nélkül darabjaira hullana az egész építmény." A Scale Impact társalapítója szerint Magyarországon is egyre több cég, vállalat vezetői ismerik fel, milyen komoly értéket képvisel, ha helyet kapnak egy környezetileg vagy társadalmilag hasznos munkát végző nonprofit szervezet tanácsadó testületében. “A pro bono munka csúcsa a board-tagság, hiszen lehetőséget biztosít arra, hogy az, aki bekerül egy ilyen testületbe, elkötelezett vezetőként aktívan bekapcsolódhasson egy nonprofit szervezet irányításába, hálózatépítésébe – magyarázza. – Nem véletlen, hogy a tengerentúlon több olyan cég is van, amelyek – mint például a Cause Strategy Partners – afféle »specializált munkaerő-közvetítőként« a nonprofitok tanácsadó testületeibe rekrurtálnak tagokat. Mi is elindítottunk egy hasonló projektet itthon: a Board Academy Program keretében egy profi fejvadász cég segítségével igyekszünk befolyásos szakemberekből, cégvezetőkből, üzletemberekből álló tanácsadó testületeket építeni az olyan kiemelten hasznos munkát végző szervezetek számára, mint az Igazgyöngy vagy a Szimbiózis Alapítvány.”

#Környezeti ügyek #Nonprofitoknak #Oktatás #Sikersztorik #Vállalatoknak

”Új szintre léptünk” – A Scale Impact és a CPI Hungary megállapodást kötött a Bábozd Zöldre Egyesület fejlesztésére

A 2022 őszén indult fejlesztési program máris látványos sikereket hozott, a környezeti neveléssel foglalkozó civil szervezet tavaly negyven százalékkal több intézménnyel tudott együttműködni, és ötven százalékkal több rendezvényt tartott, mint az azt megelőző évben. A Bábozd Zöldre Egyesületet 2010-ben alapította néhány a környezeti nevelést fontosnak tartó pedagógus és kreatív szakember. Az egyesület mesekönyveket ad ki, bábelőadásokat, rendezvényeket, drámaszínházi foglalkozásokat szervez: céljuk, hogy felhívják a gyerekek, a szülők és a pedagógusok figyelmét a környezeti fenntarthatóság és az ökotudatos gondolkodás fontosságára. “A legfontosabb feladatunknak a szemléletformálást, az érzékenyítést, a jövő generáció megszólítását tartjuk, és azt, hogy különféle programjainkkal, szolgáltatásainkkal segítsünk azoknak a felnőtteknek – szülőknek, óvoda- és iskolapedagógusoknak –, akik sokat tehetnek azért, hogy ennek a generációnak a tagjai valóban felelős és környezettudatos felnőttekké cseperedjenek” – mondja Szűcs Krisztina környezetmérnök, az egyesület elnöke. Krisztina sikeres karriert adott fel azért, hogy a környezeti neveléssel foglalkozhasson. “Egy multinacionális vállalatnál dolgoztam, és már nagyon fiatalon magas pozícióba kerültem. Az Egyesült Államokban többek között környezetirányítással, minőségirányítással, CSR-ral foglalkoztam; huszonöt évesen egy auditor csapat élén háromezer cég környezeti teljesítményének monitorozását, fejlesztését irányítottam. Aztán, miután megszületett a kisfiam, Bence, rájöttem, hogy a fenntartható jövőhöz vezető valódi út nem ez, hanem a környezeti nevelés, a legfiatalabbak megszólítása és szemléletformálása” – mondja. Ötven-hatvanezer gyereket szólítottak meg A Bábozd Zöldre Egyesület elindulását egy KEOP-pályázatból (Környezeti és Energia Operatív Program) finanszírozták. “A kreatív koncepciónk az volt, hogy meséken, játékokon keresztül szólítsuk meg a gyerekeket. Ekkor született az első, az egyesület két »főhőse«, Mimó és Csipek kalandjairól szóló mesekönyvünk is. Ez mára hétkötetes sorozattá bővült: a mesék olyan témákat dolgoznak fel, mint a megújuló energiaforrások, a légszennyezés, a zero waste, a csendes-óceáni hulladéksziget, a közösség szerepe, az elidegenedés, vagy az egyéni cselekvés fontossága” – sorolja Krisztina. Az egyes témaköröknek saját “kabalafigurái” vannak. “Potyka béka a vízvédelmet, Berka bagoly a légszennyezést, Kupacs süni a hulladék problémáját személyesíti meg. A Bábozd Zöldre meseuniverzumában minden környezeti tudatossággal kapcsolatos témának külön felelőse van, őket a velünk együtt dolgozó bábszínészek keltik életre az előadásaink során” – magyarázza az egyesület elnöke. A szervezet az elindulása óta eltelt évek során komoly eredményeket tudott felmutatni a környezeti nevelés terén. “Az elmúlt években legalább ötven-hatvanezer kisgyereket tudtuk megszólítani – fejtegeti Szűcs Krisztina. – Mivel azt tapasztaltuk, hogy a szülőket nagyon nehezen érjük el, a pedagógusokat céloztuk meg: az ő közreműködésükkel szervezzük a gyerekeknek szóló programjainkat. Igyekszünk más szervezetekkel is együttműködni, a természetvédelemről szóló könyvet például a Magyar Természetvédők Szövetségével, a természet és a zene harmóniájáról szóló zenés mesekönyvünket pedig a Liszt Ferenc Kamarazenekarral közösen készítettük el.” Jelentős hatékonyságnövelést hozott a CPI Hungary-val való együttműködés A Bábozd Zöldre 2023-ban csatlakozott a Scale Impact kétéves komplex fejlesztési programjához, amelynek keretében a CPI Hungary támogatásával fejleszthetik tovább a szervezetüket, a tevékenységeiket és a programjaikat. A CPI Hungary, Magyarország egyik meghatározó, legzöldebb portfólióval rendelkező ingatlanpiaci szereplője. A Bábozd Zöldre Egyesület a CPI Hungary üzletházaiban több családi napot is szervezett, és a cég vezetőségének egy érzékenyítő workshopot is tartott. “Folyamatosan keressük az együttműködés további lehetőségeit, CSR-szakemberként bízom abban, hogy még sok értékes és előremutató akciót indíthatunk majd együtt” – mondja a Bábozd Zöldre elnöke. „A hazai piacra lépésünk óta, amely több, mint kilenc éve történt, minden erőnkkel és szaktudásunkkal azon vagyunk, hogy felhívjuk a piac és a bérlőink figyelmét a zöld és tudatos működés fontosságára. A felelősség közös abban, hogy lássuk, minden tettünk hatással van a gyermekeink jövőjére. Elsőként állítottunk fel ESG stratégiát a piacon, írtunk alá közös fenntarthatósági megállapodást bérlőinkkel az irodaportfóliónkon, tartunk edukációs és fenntarthatósági fórumot a házainkban. Abban hiszünk, hogy a jövő generációja, akikhez a Bábozd Zöldre Egyesület is hatékonyan eljut, már nemcsak papírra vetett kötelező formai megfelelésként fog tekinteni a fenntartható működésre, hanem egy természetes életforma lesz számukra" – tette hozzá Győri Gyula, a CPI Facility Management igazgatója. “A Scale Impact szakértőinek köszönhetően új szintre léptünk: segítettek »áramvonalasabbá« tenni a stratégiánkat, javítani a kommunikációnkat, érdemben felmérni a hatásláncokat, és a hatásmérésben is komolyan közreműködtek. A CPI Hungary anyagi támogatása és az ő szakértelmük nagyban hozzájárult ahhoz, hogy stabilabbá, fenntarthatóbbá tegyük a működésünket. Nekik köszönhetően tavaly negyven százalékkal több intézménnyel tudtunk együttműködni, több mint hétezer kisgyereket – és rajtuk keresztül a családjaikat – értünk el, és ötven százalékkal több, összesen több mint százhatvan rendezvényt tarthattunk – sorolja az eredményeket Krisztina. – A szervezetfejlesztésre is jutott forrásunk: csatlakozott hozzánk egy új rendezvénykoordinátor, és azt is elértük, hogy tizenhárom évvel az indulás után elnökként végre bejelentett munkatársként dolgozhatom az egyesületben.”

Továbbiak betöltése

Scale Impact Nonprofit Kft.

SZÉKHELY:
1038 Budapest, Temes utca 11. E. ép. 1.

ADÓSZÁM:
29306972-2-41

TELEFONSZÁM:
+36 30 587 9054

EMAIL:
info@scaleimpact.hu

2024 © Hello Nonprofit | adatkezelés |

Powered by Scale Impact Kft.

Made with by WPViking Agency

Kiemelt támogatónk

Támogatóink