B Corp varázslat: A társadalmi értékteremtést fontosnak tartó cégek pénzügyileg is sikeresebbek lehetnek, mint profitorientált versenytársaik

Egy friss white paper szerint a negatív környezeti hatásuk visszaszorítására és közösségi hasznosságuk erősítésére koncentráló vállalatok bevételeik, növekedési potenciáljuk, stabilitásuk és rugalmasságuk szempontjából is túlteljesíthetik “profit-first” filozófiát képviselő konkurenseiket.

A B Corp tanúsítvánnyal rendelkező vállalatok nem csak társadalmi, környezeti és fenntarthatósági, hanem gazdasági szempontból is sikeresebbek lehetnek, mint profitmaximalizásra berendezkedett társaik – írja egy közelmúltban megjelent white paper-re hivatkozva a Sustainability Magazine. A pozitív társadalmi hatásukat fontosnak tartó B Corp szervezeteket tömörítő B Lab Global kilenc 2019 és 2021 között készült, több tízezer gazdasági szervezet részvételével készült kutatás eredményeit összegző tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy azok a cégek, amelyek a “nyereség felett álló küldetés” (purpose before profit) szemléletmód alapján szerveződnek, jóval nagyobb arányban tudták növelni a bevételeiket és a munkavállalóik számát, mint “hagyományos” vállalati szemléletmódot képviselő társaik. Ráadásul rugalmasabbak és fenntarthatóbbak is: a 2023-as adatok alapján a Covid-járvány sújtotta, rendkívül nehéz időszakot 95 százalékuk vészelte át – szemben a “bigottak” 88 százalékával.

“A B Corp tanúsítvány sokak számára egyet jelent a pénzügyi stabilitással és a válságállósággal – mondta a lapnak Joachim Krapels, a B Lab kutatási és stratégiai igazgatója. – Ez is bizonyítja, hogy csak akkor lehet igazi befolyásod, impacted, ha komolyan törődsz az általad kínált termékekkel és szolgáltatásokkal.”

A valódi tőke az ügyfelek és a munkavállalók bizalma

A B Corp vállalatok nem “profit-first” szervezetek, de azért forprofitok – és mint ilyenek, megfelelő menedzsment mellett abszolút lehetnek nyereségesek. “2006 óta dolgozunk azon, hogy ezt az újító üzleti szemléletet elültessük a közgondolkodásban, és rávegyük a vállalatokat, hogy a megszokott részvényesi kapitalizmus (shareholder capitalism) helyett a stakeholder governance irányába fejlődjenek.”

A stakeholder governance első hallásra egy “megint-csak-egy-újabb-felkapott-buzzwordnek” tűnhet, de a valóságban jóval több ennél: egy olyan hosszútávon is fenntartható üzleti filozófiát takar, amely úgy próbál gazdaságilag is sikeres és fenntartható lenni, hogy közben az ügyfeleik, az alkalmazottaik, a helyi közösségük és a természet érdekeit is szem előtt tartja. “A stakeholder governance lényege, hogy egy cég valamennyi érintett fél – az emberek, a bolygó, a közösség – szempontjait figyelembe veszi üzleti döntései és a stratégiája kialakítása során, miközben a saját profitját és befolyását is mérlegre teszi” – hangsúlyozta Krapels.

A B Lab szakértője szerint ennek a gondolkodásmódnak az egyik legnagyobb üzleti előnye az, hogy vonzóvá teheti a vállalatokat – és nem csak az ügyfelek vagy a befektetők, hanem a munkavállalók számára is. “Minden B Corp más és más növekedési pályát képzel el magának, egy dolog azonban összeköt minket: a meggyőződés, hogy az üzleti vállalkozásoknak fontos szerepe van abban, hogy jobbá tegyék a világot” – húzta alá a kutatási és stratégiai direktor, hozzátéve, a valódi tőke nem pusztán a pénz, hanem az ügyfelek és a munkavállalók bizalma.

Mágnesként vonzzák a tehetségeket

A B Lab white paperjében szereplő adatok tanúsága szerint a B Corp vállalatok tizennyolcból tizenhat esetben jobban teljesítenek, mint a hagyományos cégek. Jó példa erre a KMD Brands, amely olyan népszerű sportszer- és sportruházati márkákat forgalmaz, mint a Kathmandu vagy a Rip Curl. Miután 2023-ban a cég valamennyi márkája megkapta a B Corp minősítést, története során először érte el az egymilliárd új-zélandi dolláros (620 millió USD) bevételt. “A KMD Brands büszke arra, hogy olyan vállalkozás, amely képes egyensúlyt teremteni a nyereségessége és a küldetése között. Azt reméljük, hogy a minősítésünk megszerzése révén más, hozzánk hasonlóan összetett módon működő vállalatok számára is bebizonyíthatjuk, hogy ez egy járható út” – írta a Linkedin-en Frances Blundell, a vállalat jogi és ESG vezetője.

A járvány utáni időszak egyik legnagyobb kihívása a tehetséges munkavállalók toborzása. Az elmúlt években – többek között a “Great Resignationként” is emlegetett tömeges felmondási hullám, a globálisan elöregedő munkavállalói réteg és a felgyorsult technológia fejlődés miatt egyre fontosabbá váló upskilling-kényszer miatt – súlyos munkaerőhiány alakult ki világszerte. Tovább nehezíti helyzetet, hogy a fiatal munkavállalók általában jóval tudatosabban választanak munkahelyet, mint idősebb társaik; ráadásul a megszokott “csalikon” kívül – mint a valóban versenyképes fizetés, a juttatások, a továbbképzési lehetőség stb. – a vállalati kultúra és a cégek környezettudatossággal, fenntarthatósággal, szociális kérdésekhez való hozzájárulásával kapcsolatos elkötelezettsége is fontos szempont a számukra. Nem véletlen, hogy a B Corp vállalatok vonzó lehetőséget jelenthetnek nekik. “Egyre többen keresnek maguknak értelmes, értékteremtő munkát, és nem csak az Y meg az Z generáció tagjai” – hangsúlyozta Krapels.

A B Lab kutatási és stratégiai igazgatója szerint a klímaszorongás és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek korában nem meglepő, hogy sokan elgondolkodnak azon, milyen irányban haladunk tovább, és milyen lehetőségeik vannak arra, hogy a munkájukon keresztül is hozzájárulhassanak egy élhetőbb világ megteremtéséhez. “Fontosnak tartják, hogy a munkájuk, amelybe az idejük és energiájuk jó részét ölik, lehetőséget teremtsen nekik arra, hogy valóban értelmes módon hasznosítsák a tehetségüket.”

Krapels szerint a B Corp cégek éppen ezt a lehetőséget adják meg a reménybeli munkavállalóknak. “A B Corpok hiteles módon kommunikálják azt, hogy olyan vállalatok, amelyek tényleg igyekeznek megtenni mindent a közjó érdekében, valódi küldetésük van, és törődnek a munkavállalóikkal, a közösségükkel és a környezettel, amiben működnek. Ez az, amivel kiemelkednek a piaci mezőnyből.”

Hasonló cikkek

#B Corpok itthon és a világban

Digitális dokumentumfilm-sorozatot forgat a BBC StoryWorks a B Corp-mozgalomról

A sorozat a felelős cégek környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait mutatja be. A produkciót 2025-ben mutatják be. A B Lab júniusban jelentette be, hogy a BBC StoryWorks Commercial Productoions közreműködésével digitális sorozatot készítenek a B Corp mozgalomról. A széria központi kérdése az lesz, hogy hogyan változtathatják meg a társadalmi és környezeti szempontból felelős vállalatok a világot – vagy legalább azt, ahogy a globális kapitalizmusról gondolkozunk. “Az egyre súlyosabbá váló társadalmi egyenlőtlenségek és a bolygó fokozódó kizsákmányolása közepette megszületett egy mozgalom, amelyben olyan vállalatok vesznek részt, amelyek fenntarthatóbb, regeneratívabb és igazságosabb módon akarnak működni. Osszuk meg a történeteinket, és mutassuk meg, hogy lehetséges a változás” – írja a készülő sorozatot beharangozó közleményében a B Lab. A sorozatban esettanulmányokon keresztül mutatják be a globális B Corp-hálózatba tartozó cégek munkáját. Az egyes részek olyan témákkal foglalkoznak majd, mint a munkavállalók helyzete, az ügyfelek elvárásainak fenntartható kiszolgálása, a klímapozitív, a biodiverzitás megőrzésére törekvő vállalati működés, vagy a társadalmi hasznot szolgáló kezdeményezések. A készítők célja, hogy jó példával szolgáljanak a gazdaság szereplői számára, és népszerűbbé tegyék a fenntartható piacgazdaság eszményét. A sorozatot 20225-ben mutatják be a BBC.com-on.
#Biodiverzitás #Jógyakorlatok #Környezeti ügyek #Sikersztorik #Vállalatoknak

Mindennapi kenyerünket – Magyar gazdák, molnárok és pékek összefogása újíthatja meg a gabonatermesztést Európában?

Az ESSRG nevű hazai nonprofit dokumentumfilmjéből kiderül, hogyan lehetne a hagyományos, nagy szárazságtűrő fajtákra és a rövid, személyes kapcsolatokra is építő ellátási láncokra alapozva fenntarthatóbbá tenni a mezőgazdaságot. Az Environmental Social Science Group (ESSRG) nevű, transzdiszciplináris – szociológiai, történeti és gazdasági – megközelítésű, a társadalmi igazságossággal és az ökológiai fenntarthatósággal kapcsolatos kutatásokkal foglalkozó magyar nonprofit nemrég tette közzé az “Élő kenyér” (True Bread) című félórás dokumentumfilmet. A filmben hazai biogazdálkodók és termelők, köztük gabonatermesztők, molnárok és pékek informális közösségét mutatják be: egy olyan csapatot, amelynek célja, hogy a nagyipari mezőgazdaságban használt vegyszerek – műtrágyák, növényvédőszerek – és az élelmiszeriparban alkalmazott adalékanyagok nélkül állítsanak elő egészséges és magas minőségű kenyeret, pékárukat. https://www.youtube.com/watch?v=XcR4U4fqd7M&t=1260s Az ESSRG filmjéből kiderül: a jövő fenntartható mezőgazdaságában kiemelt szerepet játszanak majd a rövid és lokális beszállítói láncok és az olyan szárazság- és kártevőtűrő “alternatív gabonafajták”, amelyek korábban hosszú évszázadokig a hagyományos, mai szóhasználattal “bio” mezőgazdasági termelés alapját képezték. A kenyér élettörténete Az Élő kenyér főszereplői azok a magyar gazdák, malomipari szakemberek és pékek, akik afféle “grassroots kezdeményezésként” felépítették a saját, a kenyér szeretetére, a fenntartható életmód iránti elkötelezettségre, a mezőgazdaság régóta gyűlő hagyományaira és tapasztalataira, valamint a legmodernebb külföldi jógyakorlatokra építő termelői hálózatukat. Az ESSRG szakértői kiemelik: az “alternatív gabonák” világszerte egyre fontosabbá válnak, ahogy a termelők és a fogyasztók is egyre inkább a biodirárzitást támogató, organikus és agroökológiai módszerekkel készült termékek felé fordulnak. A magyar termelők által létrehozott networkhöz hasonló társulások nagy előnye az is, hogy transzparenssé teszik a termelés és a feldolgozás folyamatát. “Ennek a kenyérnek az élettörténetét a születéstől a megevésig ismerjük” – fogalmazott Mendik Bálint, az Aranykéz utcai Pipacs pékség alapítója, a film egyik szereplője. Egyre fontosabb szerephez jutnak a territoriális hálózatok AZ ESSRG a RADIANT és a COACH projekt keretében a COVID19 járvány kirobbanása óta foglalkozik az Európai Unión belül működő kooperatív és dinamikus agrár-élelmiszerhálózatok kutatásával; ezen projektek keretében készült el az Élő kenyér című dokumentumfilm is. A kutatók igyekeztek felmérni, hogyan működnek a lokális élelmiszerláncok és beszállítói hálóztatok az EU-ban, nyomon követték, milyen gazdálkodási és gyártási metódusokat használnak, és hogyan alakul az így előállított, a közvélekedés szerint "drága bio-élelmiszereknek” az ára. Mint elemzésükben írják, a pandémia ideje alatt a globális ellátási láncok zavara miatt kiemelt jelentőséget kaptak a helyben termelt élelmiszerek – aminek fogyasztói szokásokra gyakorolt hatásai a mai napig érezhető. “A friss, tápanyagokban gazdag, ökológiailag fenntartható módon megtermelt, a helyi étkezési kultúrába illeszkedő, de mégis megfizethető árú élelmiszerek egyre inkább a territoriális élelmiszer-rendszerek részévé válnak, annak ellenére is, hogy az infrastruktúra-fejlesztéssel és döntéshozatallal foglalkozó szervezetek továbbra sem fordítanak kellő figyelmet rájuk” – írják az ARC 2020 oldalán megjelent jelentésükben.
#Vállalatoknak

Rekordösszeget fektet az EU a fenntartható közlekedésbe

A hétmilliárd eurós keretből a “fenntartható, biztonságos és okos” közlekedést lehetővé tevő infrastruktúra fejlesztését támogatják: köztük a nemzetközi vasútvonalakét, a vízi utakét, azt egységes légiirányításét és az Európát Ukrajnával összekötő “szolidaritási folyosókét”. Az Európai Bizottság (EB) júniusban jelentette be, hogy a Connecting Europe Favility (CEF) program keretében hétmilliárd eurós rekordordtámogatásbt biztosít a fenntartható közlekedést lehetővé tévő infrastruktúra – így a nemzetközi vasútvonalak, vízi utak és kikötők – fejlesztésére – írja az ESG News. A keretből olyan beruházásokat finanszíroznak majd, mint az Észtországot, Lettországot és Litvániát összekötő, Finnország és Lengyelország felé is nyitott 870 kilométer hosszú Rail Baltica, vagy a Lyon és Torinó közötti nagysebességű vasútvonal, vagy a Németországot Dániával összekötő Fehnmarbelt-alagút kiépítése. A hétmilliárd eurós összegből összesen 134 különféle projektet támogatnak. Az összeg 83 százalékát szigorúan “klímabarát” beruházásokra, azon belül is elsősorban vasúti fejlesztésekre fordítják. A maradékot írországi, spanyolországi, hollandiai, németországi, máltai és litvániai tengeri kikötők bővítésére, korszerűsítésére, valamint a kontinensen belüli vízi utak fejlesztésére szánják. A támogatásból jut a közúti közlekedés modernizálására is, az uniós együttműködéssel megvalósuló intelligens közlekedési rendszerek (Intelligent Transport Systems – ITS) felállítása mellett új, biztonságos parkoló övezeteket is kialakítanak majd. A projekt keretében az EB a hatékonyabb légirányítást és így energiatakarékosabb légi közlekedést lehetővé tévő “Egységes Európai Égbolt” (Single European Sky) programot is fejleszteni szeretné. Ahogy az Európai Unió (EU) és Ukrajna közötti kereskedést lehetővé tévő Szolidaritási Folyosók (Solidarity Lanes) megerősítését is, amelynek keretében összekötnék az ukrán vasútvonalakat az EU-n belüli hálózattal. A projekt az EU fenntarthatósági törekvéseit megvalósító European Green Deal része.