Önkéntesség 2025-ben: A karitatív munkától a vállalati önkéntességig

Ma már számos lehetőség áll azok rendelkezésére, akik önkéntesként szeretnének tenni a környezeti vagy társadalmi problémák enyhítéséért. Az elmúlt években a cégek – különösen az employer brandingre nagy hangsúlyt fektető nagyvállalatok – vezető HR-esei is felismerték, hogy milyen komoly érték rejlik a munkatársaiknak szervezett önkéntes és pro bono programokban – amelyekből ráadásul nem csak az általuk támogatott ügyek és szervezetek, hanem maguk a vállalatok is profitálhatnak.   

Az elmúlt években számos cikk, elemzés, tudományos kutatás foglalkozott azzal, hogy milyen pozitív mentális és fizikai hatásai vannak az önkéntes munkának. A University of Wisconsin kutatói szerint rászoruló embertársaink támogatása mérhető módon javítja a pszichológiai jóllétünket, jelentősen enyhítheti a depressziót és javíthatja az önértékelésünket. 

Az önkéntes munka társas kapcsolataink, szociális hálónk felépítésében és megerősítésében is komoly szerepet játszhat. Ahogy a munkahelykeresésben, karrierépítésben is; nem véletlen, hogy egyre több diák, fiatal pályakezdő vállal önkéntes munkát, hiszen ez lehetővé teheti, hogy olyan értékes skilleket sajátíthassanak el, mint a vezetői és szervezetirányítási képességek, a munkaszervezés, vagy a konkrét, a saját választott szakirányuk szempontból fontos szakmai gyakorlat. 

Az önkéntes munka a legfrissebb kutatások szerint az öregedés folyamatát is lassíthatja. Egy, az International Psychogeriatrics nevű online szaklapban megjelent tanulmány szerint az időskori önkéntesség frissen tarthatja a memóriát, jó hatással van a kognitív funkciókra is, sőt, még a hipertónia tüneteit is enyhítheti.   

Fontos gazdasági hatások

Az önkéntesség fogalma sokat változott az elmúlt évtizedek alatt. A huszadik század eleje-közepe táján a “jótékonyságot”, a “mecenatúrát” vagy a “karitatív munkát” általában a tehetős háziasszonyok úri passziójának tartották. Míg ők vasárnaponként a helyi gyülekezet leveskonyháján porciózták az ételadagokat, ma már számos olyan, gyakran komoly szakmai tudást követelő formáját ismerjük, ami jóval túlmutat ezen. A felelős és képzett, piaci szempontból is értékes tudással rendelkező emberek segítő tevékenysége komolyan hozzájárulhat egy-egy környezeti vagy társadalmi probléma megoldásához.

Az önkéntesség nemzetközileg elismert definíciója szerint “a másoknak fizetség nélkül és szabad akaratunkból” végzett munka. Pozitív környezeti és társadalmi hatásai mellett komoly gazdasági hozadékai is lehetnek: jó hatással lehet például a munkaerőpiaci tendenciákra és a “humán tőke” minőségére – a munkavállalók képzettségére és tapasztaltságára – is. Fontos megjegyezni, hogy az önkéntesség nem az egyetlen formája a társadalmi segítségnyújtásnak: a szakemberek a pénz- és természetbeni segítségnyújtást (az adományozást) és a véradást is ide sorolják.

Napjainkban a szervezett keretek között végzett önkéntes munka legfontosabb céljait, irányait az ENSZ fejlesztési céljai (Milleniumi Fejlesztési Célok, Fenntartható Fejlesztési Célok) határozzák meg. A világszervezet 2024-es adatai szerint világszerte több mint egymilliárd ember végez valamilyen önkéntes munkát; jelentős részük nő és a “baby boomerek” (az 1946 és 1964 között születettek – a szerk.) generációjából kerül ki.

A statisztikák szerint a Covid 19-járvány ugyan némiképp visszavetette az önkéntes munkát (az Egyesült Államokban például a segítő szervezetek 11 százaléka megszűnt), de ez kezd megint egyensúlyba kerülni. A KSH 2024-es adatai szerint Magyarországon is egyre többen önkénteskednek. Míg 2011-ben még csak a megkérdezett 15-74 évesek 28 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a megelőző tizenkét hónap során végzett valamilyen önkéntes tevékenységet, 2022-ben már 31 százalék volt ugyanez az arány. Az önkéntes munkát végzők száma 2022-ben 2 millió 278 ezer volt, közel 50 ezerrel több, mint 2020-ban.   

Önkéntesség több formában

A szakértők szerint 2025-ben a következő területek lesznek meghatározók az önkéntes munka szempontjából:

1. Digitális és mikro-önkéntesség

A különféle digitális és közösségimédia-platformok népszerűsége az önkéntesség formáira is alapvető hatással van. Szakértők szerint az idén kiemelten nagy szerepet kaphatnak majd az olyan online önkéntességi formák, amelyek lehetővé teszik, hogy a jószándékú emberek távmunkában ajánlják fel a szaktudásukat és idejüket a jó ügyek érdekében. A felmérések szerint a mikro-önkéntesség – egyes specifikus és gyorsan elvégezhető, de komoly hatást gyakoroló feladatok térítésmentes elvégzése – is egyre népszerűbbé válik.

Példák a digitális és mikro-önkéntességre:

• Ingyenes online workshopok, képzések szervezése, önkéntes tudástranszfer  
• A civil szervezetek kommunikációjának térítésmentes támogatása az online térben
• Szövegírói, fordítói feladatok önkéntes elvégzése
• Pro bono mentorálás
• A mikro-önkéntességgel kapcsolatos feladatok népszerűsítése a közösségi médiában, önkéntes toborzás

2. Készségalapú, ill. szakmai önkéntesség

Évről évre egyre több képzett szakember érdeklődik az önkéntes munka iránt. Legyen szó webdesignról, üzleti tervezésről, jogi tanácsadásról vagy irányító testületi tagságról, az ő hozzájárulásuk komolyan támogathatja a környezeti-társadalmi szempontból fontos munkát végző nonprofit szervezetek munkáját. 

Példák a szakmai önkéntességre:

• Egyes, specifikus szakmai tudást igénylő szervezetekkel kötött térítésmentes szakmai együttműködések
• Pro bono maraton
• A nonprofit szektorban hasznosítható tudással rendelkező szakemberek felkutatása és rekrutálása
• Board tag toborzás, kuratóriumi vagy tanácsadó testületi tagság
• A készségalapú önkéntesség környezeti-társadalmi hasznának bemutatása a résztvevők saját felületein terjesztett esettanulmányokon keresztül

3. Fenntarthatósággal és környezetvédelemmel kapcsolatos önkéntesség

Mivel a klímaváltozás negatív hatásai évről évre súlyosabbá válnak, világszerte egyre többen szeretnének a környezet megóvásával kapcsolatos önkéntes munkát végezni. A felmérések szerint a fenntarthatósággal, természetvédelemmel és környezeti neveléssel foglalkozó tevékenységek elsősorban a fiatalabb generációk tagjai körében népszerűek. Magyarországon is számos nonprofit szervezet foglalkozik ezzel a témakörrel, köztük a Humusz Szövetség, a Bábozd Zöldre Egyesület vagy a WWF Magyarország. A hazai zöld szervezetek hosszú évtizedek óta megrendezik a környezetvédelemmel foglalkozó nonprofitok országos találkozóját: az idei Zöld OT-t június 20-21-én tartják Salgótarjánban. 

Példák a fenntarthatósággal és környezetvédelemmel kapcsolatos önkéntességre:

• Közösségi szemétszedő akciók, faültetések, újrahasznosítással kapcsolatos workshopok szervezése
• A környezetvédő szervezetekkel való együttműködés
• A környezeti fenntarthatósággal foglalkozó képzések, edukációs események szervezése

4. Lokális, helyi ügyeket és közösségeket támogató önkéntesség

Annak ellenére, hogy az olyan globális problémák, mint a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése vagy a rendszerszintű társadalmi-egzisztenciális egyenlőtlenségek továbbra is a közérdeklődés középpontjában állnak, egyre fontosabbá válik a lokális, közösségeken belüli gondok orvoslása is. Egyre több ember tartja fontosnak, hogy pozitív hatással legyen a szűkebb lakókörnyezetére, közösségére, és ezzel közvetlen és azonnal érezhető pozitív hatást (impact) generáljon. 

Példák a lokális önkéntességre:

• A helyi problémák azonosítása, felmérése online felmérések segítségével és a helyi véleményvezérek, közösségi vezetők, képviselők megkérdezésével
• Helyi önkéntes napok szervezése, amelyek keretében a résztvevők segíthetik, támogathatják a környékbeli iskolák, idősotthonok, egyéb intézmények munkáját
• A lokális jógyakorlatok megosztása a helyi közösségek tagjai által látogatott felületeken, ill. a helyi médiában

5. Nemzedékek közötti (intergenerációs) önkéntesség

A fiatalabb és idősebb generációk tagjainak együttes részvételét támogató önkéntes programok világszerte egyre népszerűbbek lesznek. Az ilyen kezdeményezések nagyban elősegíthetik a különböző korcsoportok közötti megértést és kooperációt, miközben a közösségek tagjai közötti interperszonális kapcsolatokat is szorosabbra fűzik. 

Példák az ingergenerációs önkéntességre: 

• Olyan projektek szervezése, amelyek alkalmasak arra, hogy megismertessék egymással a különböző korcsoportok tagjait (pl.: helytörténeti beszélgetések vagy fiatal önkéntesek által vezetett informatikai oktatások)
• Családok bevonása az önkéntes programokba
• Az intergenerációs együttműködések előnyeiről szóló ismeretterjesztő anyagok, kutatások megosztása 

6. CSR és vállalati önkéntesség

Ahogy arról a Hellononprofit.hu-n mi is számos cikkben írtunk, vállalatok – és ma már nem csak a multinacionális nagyvállalatok, hanem a kis- és középvállalkozások is – egyre fontosabbnak tartják, hogy az üzleti modelljükbe integrálják a vállalati felelősségvállalással (CSR) kapcsolatos programokat, kezdeményezéseket. A szakértők szerint 2025-ben minden eddiginél több vállalati önkéntes programot indítanak majd a cégek, lehetővé téve, hogy a munkavállalóik az általuk fontosnak tartott ügyek szolgálatába állítsák a szaktudásukat.

Példák a vállalati önkéntességre:

• A helyi szervezetekkel közösen szervezett önkéntes napok, adománygyűjtés
• Fizetett “önkéntes napok” és csapatépítők biztosítása a munkavállalók számára
• A munkatársak pro bono tevékenységének támogatása, ösztönzése
• A sikeres nonprofit-forprofit kooperációk bemutatása a cégek és a velük együttműködő szervezetek felületein

7. Érdekképviselet és érzékenyítés

Az önkéntesség nem csak a látványos akciókban való részvételről szól – hanem arról is, hogy felhívjuk a figyelmet az általunk fontosnak tartott környezeti és társadalmi problémákra, ügyekre. Nem véletlen, hogy a felmérések szerint világszerte egyre fontosabb szerephez jut az érdekképviselettel és társadalmi érzékenyítéssel kapcsolatos önkéntes munka; egyre többen vannak, akik fontosnak tartják, hogy kiálljanak és szót emeljenek közös ügyeinkért. 

Példák az érdekképviseleti és érzékenyítő önkéntes munkára:

• Egyes környezeti és társadalmi problémákkal kapcsolatos események szervezése
• Az önkéntesek érdekképviseleti munkájának támogatása (pl.: témaspecifikus adatbázisokkal, közösségi média template-ekkel)
• Az érdekképviselettel foglalkozó nonprofit szervezetekkel való együttműködés