Rendhagyó programra várta tagjait és a klímaalkalmazkodás iránt érdeklődőket április 10-én a Hungarian Sustainability Professionals Network. Miről szólt és mit adott a túra a résztvevőknek?
„Lépésről lépésre” – hogyan válik klímarezilienssé a Pilisi Parkerdő?
A klímaváltozás hatásai egyre erősebben érzékelhetők az erdőkben is – erről nemcsak a tudományos kutatások tanúskodnak, hanem azok a mindennapi tapasztalatok is, amelyeket az erdőgazdaságok munkatársai gyűjtenek a terepen. A Pilisi Parkerdő Zrt. évek óta dolgozik azon, hogy az erdeit úgy kezelje, hogy azok képesek legyenek alkalmazkodni a változó környezeti feltételekhez. A Hungarian Sustainability Professionals Network rendhagyó, „szókratészi sétáján” Dr. Csépányi Péter, a Parkerdő erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese személyesen mutatta be, hogyan zajlik ez a folyamat a gyakorlatban.
„Egy családi vagy baráti túra sokkal felszínesebb, nincs meg az a szakértő irányítás, ami segít felfedezni a rejtett csodákat és új dolgokat tanulni. A „szókratészi séta” sokkal többet adott a szakmai, tudományos oldalon, ugyanakkor természetesen a jó társaság és értő közösség a séta hangulatát is magasan tartotta.” (Pilter Zoltán, résztvevő)
A klímaváltozás nem jövő – már itt van
A Pilisi Parkerdő munkatársai szerint a klímaváltozás hatásai ma már egyértelműen láthatók az erdőkben: enyhébb telek, gyakoribb szárazság, valamint a hagyományos fafajok fokozódó sérülékenysége. Egyes korábban stabilnak vélt állományok, például a lucfenyvesek, már nem képesek ellenállni a melegedő klímának és a vízhiánynak – sok helyen kiszáradtak. Ezek helyén azonban – a természet erejét és a tudatos beavatkozásokat ötvözve – őshonos fafajok, például kocsánytalan tölgy, gyertyán vagy bükk jelennek meg.
Örökerdő-gazdálkodás: a természetközeliség ereje
A Pilisi Parkerdőben fokozatosan átállnak az örökerdő-gazdálkodásra, amely lényege, hogy az erdő folyamatos erdőborítással újul meg, nem tarvágással. Ez nemcsak esztétikai vagy turisztikai szempontból előnyös: ökológiai és az klímaalkalmazkodás szempontjából is kulcsfontosságú. A többkorú állományok – ahol idős fák és fiatal csemeték egyaránt jelen vannak – genetikai és strukturális sokféleséget biztosítanak, ezáltal nagyobb ellenállóképességet is.
„Az örökerdő koncepció megismerése volt a legértékesebb, illetve az, hogy az erdőket mennyire alapvetőnek tekintik az emberek és mennyire „nincs ára” azok használatának.” (Deics Noémi, résztvevő)
Az örökerdőben például nem vágják ki egyszerre az egész állományt, hanem a „javafák” – a különösen értékes, jól fejlődő egyedek – körül ritkítanak, ezzel elősegítve azok további növekedését. Ez a gyakorlat hosszú távon lehetővé teszi a folyamatos, minőségi faanyag-kitermelést is, hektáronként akár 200 köbmétert 25 év alatt.
A holtfa érték – nem hulladék
Az élő erdő nemcsak a zöldellő fákról szól: a korona maradványai, az elhalt fák és a biotóp fák – vagyis azok az öreg, odvas fák, amelyek sok faj számára biztosítanak élőhelyet – ugyanolyan fontos részei az ökoszisztémának. Ezek fenntartása nem csupán biodiverzitási kérdés, hanem hozzájárul a talaj vízmegtartó képességéhez és az erdő mikroklímájának stabilizálásához is.
„Eddig nem gondolkodtam el azon, hogy egy erdővel kapcsolatban 50-100 évvel kell tervezni. Jó volt látni, hogy valaki a napi szintű teendők mellett hosszú távon is tud foglalkozni a rá bízott természeti kincsekkel.” (Holczer György, résztvevő)
Adatokkal az élővilág védelméért
A természetközeli erdőgazdálkodás ma már elképzelhetetlen informatikai támogatás nélkül. A Pilisi Parkerdőben digitálisan követik nyomon a kezelési beavatkozásokat, például azt is, hogy hol „törik vissza” tudatosan a bükköket, hogy ezzel megvédjék a tölgyesek regenerálódását. Ezek a pontszerű beavatkozások pontos tervezést és nyomon követést igényelnek, különösen, ha hosszú távú hatásokat kívánunk elérni.
Az erdő nem csak faanyag
A fenntartható erdőgazdálkodás mára túlmutat a fakitermelésen. A Pilisi Parkerdő példája is mutatja, hogy az erdő nemcsak gazdasági erőforrás, hanem társadalmi és ökológiai érték is. A lassú turizmus fejlesztése, amely az élményalapú, természetközeli kikapcsolódást helyezi előtérbe, egyre fontosabb szerepet kap. Emellett az erdő belső mikroklímájának megőrzése – például esővíz visszatartásával, jó párologtatási képességgel rendelkező állományokkal – hozzájárul a globális és helyi vízkörforgás fenntartásához is.
„Ez a program megkoronázta a Klímaalkalmazkodás képzés erdőkhöz kapcsolódó tananyagát, mint egyfajta terepgyakorlat, amikor az elméleti tudást magunk is ellenőrihetjük a tájban.” (Polgár-Podonyi Krisztina, résztvevő)
Élőhelyek minden méretben
A Pilisi Parkerdő tudatosan gondoskodik a különböző élőlények – kétéltűek, hüllők, madarak – élőhelyeinek kialakításáról és megőrzéséről. Ez nemcsak biodiverzitási, hanem ökológiai egyensúlyt szolgáló intézkedés is, amely hosszú távon stabilizálja az erdő ökoszisztémáját.
Nem forradalom, hanem szemléletváltás
A legfontosabb üzenet talán az, hogy nincs szükség radikális, sokkszerű átalakításokra – a fenntartható erdőgazdálkodás nem a „mindent másképp” filozófiájára épül. Sokkal inkább egy gondolkodásmód-váltásról szól, amelyben a hosszú távú fenntarthatóság, az alkalmazkodóképesség és a természetközeliség kerül előtérbe. Az örökerdő-gazdálkodás, a fajdiverzitás növelése, a vízvisszatartási megoldások és az ökoszisztéma-szolgáltatások tudatos beépítése mind azt szolgálják, hogy az erdő továbbra is élő, lélegző, és a jövő generációk számára is élvezhető maradjon.
„A HSP Network legnagyobb előnye, hogy élő hálózattá, sőt, aktív közösséggé szervezi a fenntarthatóság iránt elkötelezett, különböző iparágakban cselekvő szakembereket.” (Polgár-Podonyi Krisztina, résztvevő)
A HSP Network márciusi szakmai reggelijén a hulladékgazdálkodás volt a téma.
by 
