Nap-, szél, víz és biogáz-erőművekkel erősítené meg a háborúban megrongálódott energetikai infrastruktúráját Ukrajna

Az orosz támadások miatt rendszeresek az áramkimaradások. A háború dúltra ország 2030-ig húszmilliárd dollárt költene a megújuló energiaszektor fejlesztésére.

Ukrajna 2030-ig húszmilliárd dollárt szeretne költeni megújuló energiainfrastruktúrája fejlesztésére – jelentette be augusztus 13-án Denisz Smihal miniszterelnök. Ezzel a befektetéssel az ország 27 százalékra növelné a zöld energia részarányát az energiamixében. A korszerűsítésre már csak azért is komoly szükség lenne, mert a háború alaposan megtépázta Ukrajna energetikai infrastruktúráját: az orosz rakétatámadások és dróncsapások az ország energiatermelő kapacitásának felét tönkretették.

Ukrajna a nemrég bejelentett Nemzeti Megújuló Energia Akcióterv keretében tervezi összhangba hozni energiastratégiáját az európai sztenderdekkel. “Ez a terv egyértelműen igazodik az európai elvárásokhoz és szabványokhoz” – húzta alá Smihal.

A beruházás során összesen 10 ezer megawatt áram megtermelésére alkalmas új infrastruktúrát építenének ki; a megújuló forrásoknak az áramtermelés mellett a fűtési és hűtési rendszerek táplálásában és a közlekedési szektorban is komoly szerepet szánnak.

Jelentős külföldi befektetésekre van szükség

Ahhoz, hogy sikerüljön megvalósítani a beruházást, Ukrajnának jelentős külföldi befektetésekre lesz szüksége: a becslések szerint csak a megújuló kapacitás kiépítésére közel 20 milliárd dollárt kell majd fordítaniuk. Az ország elsősorban nap-, szél-, víz és biogáz-erőműveket szeretne építeni.

“Ukrajnának 20 milliárd dolláros tőkére lesz szüksége ahhoz, hogy továbbfejlessze megújuló energia-infrastruktúráját, amelynek a teljes energiamixből való részesedését 2030-ra 27 százalékra szeretnénk növelni” – mondta a kormány egyik szóvivője.

Nemzetbiztonsági szempontból is fontos befektetés

Az orosz offenzíva jelentősen felgyorsította Ukrajna átállását a megújuló energiatermelésre. Miután a hagyományos erőművek jó része megrongálódott, komoly áramkimaradások voltak az országban: a támadásokban olyan kulcsfontosságú létesítmények is megsérültek, mint a Tripillya-i hőerőmű vagy a dnyiprói vízerőmű.

Az IMF becslése szerint az orosz támadások idén júliusig mintegy 56,5 milliárd dolláros kárt okoztak az ukrán energetikai hálózatban. A legnagyobb magánkézben lévő ukrán energetikai cég, a DTEK a jelentések szerint termelési kapacitásának közel 90 százalékát elvesztette. A vállalat vezetői októberig szeretnék újra 60-70 százalékosra növelni a kapacitást; tavaly decemberben jelentették be, hogy a Vestas dán turbinagyártóval közösen Kelet-Európa legnagyobb szélerőmű-parkját fogják felépíteni.

Ukrajna megújuló energiaprogramja a szakértők szerint nem csak környezeti, hanem nemzetbiztonsági szempontból is fontos beruházás, hiszen jelentősen erősítheti az ország energiafüggetlenségét.

Hasonló cikkek