A két cég közös jelentése szerint ha a kormányok időben lépnek, elérhető lehet a 2050-re tervezett “net-zéró” átállás. Az olyan modern technológiák rendszerbe állítása, mint a mesterséges intelligencia megoldások, a felhőtechnológia és az egymással kommunikálni képes, IoT-hálózatokba rendezett eszközök, főleg a feltörekvő piacokon erősíthetnék meg a klímaváltozás elleni védekezést.
A közelmúltban adta ki a Google és a Deloitte éves digitális fenntarthatósági jelentését. A Digital Sprinters: The Road to Sustainability című riport készítői szerint a modern digitális technológiák – köztük a világszerte egyre szélesebb körben alkalmazott mesterséges intelligencia (MI) megoldások, az egymással egy internet-alapú hálózaton keresztül kommunikálni képes elektronikai eszközök, az “internet of things” (IoT) technológia és a modern, nagykapacitású felhőrendszerek – lehetnek az alapja annak, hogy 2050-re elérjük azt a nagyívű célt, amitől azt reméljük, világszerte elviselhető szinten tartja majd a klímaváltozás hatásait – a “net-zéró” átállást.
“Legújabb jelentésünk legfőbb tanulsága az, hogy ezek a technológiák nagyban erősíthetik a klímaváltozás elleni harcot, hozzájárulhatnak a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentéséhez és a fenntarthatóság széles körű elterjesztéséhez – méghozzá elsősorban a feltörekvő országokban” – írták a jelentés készítői.
A digitális technológia önmagában nem elég
A Google szakemberei elismerték: a digitális technológia önmagában nem elegendő ahhoz, hogy megoldjuk a klímaváltozás problémáját, de “ma már látható, milyen óriási potenciállal bír azzal kapcsolatban, hogy segítsen felgyorsítani a fenntarthatóságért folytatott harcunkat, miközben a gazdasági fejlődést is támogatja”.
Mint írják, a Deloitte kutatóival közösen készített jelentés bemutatja, hogyan járulhatnak hozzá a digitális megoldások ahhoz, hogy lelassítsuk a klímaváltozás ütemét, visszavágjuk a globális szennyezőanyag-kibocsátást, és segítséget nyújtsunk a bolygó lakóinak abban, hogy alkalmazkodjanak a felmelegedés okozta változásokhoz.
A szakemberek szerint az olyan megoldásokkal, mint az MI-alapú grid-optimalizáció és útvonaltervezés, már rövid távon is jelentősen vissza lehetne fogni a karbonkibocsátásunkat. A digitális technológiák a természeti katasztrófákat előre jelezni képes early warning rendszerek felállításában, és a “klímaálló” infrastruktúra felépítésében is fontos szerepet játszhatnak. Mint írják, mivel világszerte több mint 3,6 milliárd ember él a klímaváltozás hatásainak különösen kitett régiókban, ezen megoldások felállításának “a szabályozás egyik legfontosabb alapvetésévé kell válnia”.
A riport szerzői szerint a digitális eszközök a fejlett adatgyűjtésnek és elemzésnek köszönhetően a korábbinál pontosabb környezeti hatásvizsgálatok készítését is lehetővé tennék. “Az MI és IoT-technológiák tovább gazdagítják a tudásunkat, és hozzájárulnak a döntéshozási folyamatok, az automatizáció, valamint az innováció fejlődéséhez” – írják.
A döntéshozóknak is lépniük kell
A Google és a Deloitte közös kutatásának szerzői szerint kiemelten fontos, hogy az új eszközök rendszerbe állítását kormányzati szintén is elősegítsék. A Google a Digital Spriinters keretrendszer kifejlesztésével is igyekszik segítséget nyújtani a döntéshozóknak a digitális átállást segítő szabályozások megalkotásában. Véleményük szerint a politikusoknak négy fő területen – így az infrastruktúrában, a képzésben, a technológiai fejlesztésben és a fenntarthatóságot támogató jogszabályok megalkotásában – kellene előrelépniük azért, hogy a lehető leghatékonyabban élhessünk a digitális technológiák nyújtotta lehetőségekkel.
- A kutatók szerint kiemelten fontos lenne, hogy a lehető legtöbb ember számára tegyük elérhetővé az internetet, így biztosítva, hogy minél többen értesüljenek arról, milyen eszközökkel küzdhetünk meg a klíacmválktozás hatásaival. Úgy látják, hogy a műholdas adatgyűjtő rendszerek és az IoT-megoldások fejlesztése nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy a jelenleginél több és pontosabb adatot kapjunk a klímaváltozás hatásairól.
- Az oktatás fejlesztése lehetővé tenné, hogy a jelenleginél több és felkészültebb, a fenntarthatósággal és digitális technológiákkal foglalkozó szakembert képezzünk.
- A technológiai fejlődést előmozdító innovációs hubok felállításával új ötletek kibontakoztatására és formabontó új technológiák kifejlesztésére nyújtanánk lehetőséget.
- A klímaváltozással kapcsolatos információk kezelését egyszerűbbé és átláthatóbbá tévő keretrendszerek bevezetésével pedig hasznos segítséget nyújthatnánk a gyártóknak és a fogyasztóknak abban, hogy fenntartható termékeket dobjanak piacra és vásároljanak. Véleményük szerint a digitális eszközök nagyban hozzájárulhatnak a fenntarthatósági szabályok kidolgozásához, a rendelkezésre álló nyersanyag- és erőforrások fenntartható kiaknázásához, és a jól működő “klímaérzékeny piac” létrehozásához.
by 
