A Budapesti Városháza szerint kevesebb mint tíz éven belül apró újításokkal “klímasemlegessé” lehetne tenni a magyar fővárost. És közben élhetőbbé is – olyan hellyé, amelynek fejlődését, változásait nem – csak – az itthon még mindig borzalmasan erős autóslobbi érdekei mozgatják. Karácsony Gergely főpolgármester stábja most felvázolt egy olyan koncepciót, amely kis, emberléptékű változásokkal tenné komfortosabbá sokunk, cirka 1,62 millió ember közös otthonát – kérdés, hogy kap-e lehetőséget arra, hogy ezt az elképzelést meg is valósítsa.
Budapest nagyváros, és mint ilyen a klímaváltozás okozta problémák egyik fő kiváltója – és elszenvedője is egyben. Nem véletlen, hogy az elmúlt években, amióta a globális felmelegedés igazán erősen érezteti a hatását, újra- és újra felmerül a kérdés: hogyan lehetne elviselhetőbbé tenni a nagy, nyárközepi hőséget a fővárosban – annak ellenére is, hogy a magyar főváros ebből a szempontból sokkal jobb helyzetben van, mint a mediterrán nagyvárosok vagy a Közel-Kelet hasonló méretű, népsűrűségű települései. Mi itt, a viszonylag szelíd éghajlatú Kárpát-medence ölelésében jobb helyzetben vagyunk, mint Róma, Athén, Amman vagy Kairó lakosai, de a júniustól augusztus végéig tartó hőhullámok így is erősen veszélyeztetik az itt emberek egészségét, életminőségét.
A budapesti önkormányzat nemrég komoly intézkedéseket tett a klímaváltozás hatásainak enyhítésére: felállították a Budapesti Klímaügynökséget, és június 27-én bejelentették, a következő hat évben európai uniós forrásból 24 milliárd forintot fordítanak a civil kezdeményezésből elindult “egészséges utcák” koncepció megvalósítására, ami várostervezési eszközökkel igyekszik szolgálni a klímaadaptáció és a klímasemlegesség céljait.
Egészséges utcák – egészségesebb városlakók
Az egészséges utcák projekt Lucy Saunders angol közegészségügyi szakember Healthy Streets koncepcióján alapul. A budapesti önkormányzat egy városházi konferencián mutatta be az elképzelést, amelynek lényege, hogy a városokat nem csak nagy, átfogó fejlesztésekkel, hanem kis változtatásokkal is klímatűrőbbé lehet tenni. Saunders értelmezésében ebből a szempontból is komoly jelentősége van annak, hogy van-e elég pihenésre alkalmas pad a közterületeken, mennyire akadálymentesítettet – például “padkamentes” – a közlekedés a városban, kellő mennyiségű zöldfelületet telepít-e egy önkormányzat ahhoz, hogy érezhető mértékben hűtse az utcák levegőjét, és ezzel javítsa a városlakók közérzetét.
Saunders a városlakók szempontjából közelíti meg a fenntartható városok ideáját: abból a szempontból, hogy a metropoliszokban élő – sétáló, kerékpározó, andalgó, babakocsit tologató – citizenek komfortosnak, biztonságosnak, élhetőnek érzik-e a környezetüket. A szakember szerint fontos, hogy az emberek valóban beéljék a városaikat: olyan szolgáltatásokhoz férjenek hozzá, amelyek – mint például a köztéri kiállítások, ingyenes koncertek, testedzésre, pihenésre kialakított terek – tartalmasabbá teszik a mindennapjaikat.
Adjuk vissza a várost az embereknek
Balogh Samu, Karácsony Gergely főpolgármester kabinetfőnöke szerint ez az emberközpontú megközelítés segíthet abban, hogy a hétköznapi emberek is támogassák a fenntartható városfejlesztéssel kapcsolatos ötleteket. Mint mondja, ezek a fejlesztések – egy árnyékos pad, ahol bárki megpihenhet a júniusi melegben, egy hűs, zöld park, ahová a szülők kivihetik a gyerekeiket, barátaikat egy délutáni ejtőzésre, egy biztonságosan közlekedhető, jól karbantartott bicikliút – sokkal könnyebben értelmezhetők a szavazópolgárok számára, mint az, hogy Budapest 2030-ra “klímasemleges várossá” váljon.
Annak ellenére, hogy a városi szennyezőanyag-kibocsátás túlnyomó része az épületek fűtéséből származik, és “csak” nagyjából harminc százalékáért felelős a közlekedés, a gyalogos- és kerékpárosbarátabb közterületek, illetve a közösségi közlekedés fejlesztése sokat tehet a levegőminőség javításáért és a klímaváltozás negatív hatásainak mérsékléséért.
Maguknak az utcáknak a kialakítása is sokat számít: a városi “hősziget-hatást” például jelentősen csökkenteni lehetne a nap sugárzását magukba szívó és “visszaütő” mesterséges felületek, mint a házfalak, az aszfalt, vagy a térkövek arányának csökkentésével, a városi terek határozott zöldítésével. A zöldfelületek már csak azért is hasznosak ebből a szempontból, mert szivacsként magukba szívják a csapadékot, amelyet aztán elpárologtatva hűsítik a levegőt.
Az egészséges utcák koncepcióját bemutató városházi konferencián több pozitív külföldi példát is megemlítettek az előadók: mint a bécsi “szivacsváros-koncepció”, vagy a rotterdami “Benthemplein-víztér”. A Karácsony-kabinet azt reméli, hogy a következő években Budapesten is hasonló, példamutató fejlesztéseket valósíthatnak meg, a tervek szerint a főváros 24 milliárd forint értékben indít at egészséges utcák koncepció elvei alapján megvalósuló fejlesztéseket.
by 
