Politikai elemzők szerint a klímaváltozás miatt aggódó szavazók akár el is dönthetik a rendkívül szorosnak tűnő amerikai elnökválasztást. Ez a téma iránt komoly érdeklődést és érzékenységet tanúsító Kamala Harris malmára hajthatja a vizet.
Globális jelentősége ellenére a klímaváltozás kérdése eddig nem tűnt komoly tényezőnek a közelgő amerikai elnökválasztással kapcsolatban. Egyes elemzők azt remélik, hogy az elmúlt hónapok két pusztító hurrikánja, a Helena és a Milton okozta gazdasági kár és társadalmi nyomás végre felrázhatja az eddig szunnyadó klímaszorongó szavazókat, ami nagy valószínűséggel a Biden elnök erőteljes zöld politikáját is teljes mellszélességgel támogató jelenlegi alelnöknek, a demokrata párti Kamala Harrisnek kedvezhet.
Szeptember végén a Helene hurrikán minden idők egyik legsúlyosabb természeti katasztrófáját okozta az Egyesült Államokban: a heves esőzések, a pusztító, nem ritkán 225 km/h-nál is erősebb szél és az ezeket kísérő áradások több mint kétszázhúsz ember életét követelték és több milliárd dolláros kárt okoztak Georgiában, illetve Észak-Karolinában – mindkettő a választás szempontjából kulcsfontosságúnak tartott “swing state”. Ezt követte alig két héttel később a Milton, ami Floridát cibálta meg, megint csak komoly pusztítást hagyva maga mögött.
Kutatók szerint mindkét vihar felerősödéséhez nagyban hozzájárult a klímaváltozás: a Mexikói-öböl térségében tapasztalható rekordhőség viharos szelekkel és súlyos esőzésekkel “pakolta meg” a hurrikánokat, ami a választói mentalitásra, és így végső soron az igencsak szorosnak ígérkező választás kimenetelére is hatással lehet. “Mindez alkalmas lehet arra, hogy ráirányítsa az emberek figyelmét a klímaváltozás hatásaira – vélekedett a The Guardian-nak nyilatkozva Jay Inslee Washington állam demokrata párti kormányzója, akit a klímaváltozást elleni harc egyik élharcosának tartanak Amerikában. – A klímaváltozásnak mindenhova elérnek a »csápjai«. Az Egyesült Államokban nincs hova bújnunk előle: ahogy azt a középnyugati áradások és a nyugati-parti erdőtüzek is bebizonyították; még a magát “klímamenedéknek” tartó észak-karolinai Asheville-t sem kerülte el a pusztítás (a Blue Ridge-hegység óvó ölelésében megbúvó történelmi települést szinte földig lerombolta a Helene – a szerk.).
A hurrikánok közvetlen hatást gyakorolhatnak a választásra
A hurrikánok legközvetlenebb hatása a választás szempontjából az lehet, hogy az olyan katasztrófa sújtotta térségekben élő szavazók, mint Észak-Karolina nyugati része, a tönkrement utak, az akadozó áramellátás, és a postai szolgáltatás zavarai miatt nehezebben tudják leadni a voksukat. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a kármentést és a helyreállítást nagyban hátráltatta a Trump és a követői által terjesztett megtévesztő propaganda, ami miatt egyes helyeken katasztrófavédelmi dolgozókat és meteorológusokat is megfenyegettek.
Nem véletlen, hogy a Harris-kampány igyekezett meglovagolni azokat a közelmúltban napvilágot látott híreket, amelyek szerint az exelnök 2017-ben, a Maria hurrikán pusztítása után tudatosan visszafogta a Puerto Ricónak nyújtott szövetségi segítséget, és 2020-ban a Washington állambeli erdőtüzek megfékezésében sem nyújtott kellő támogatást, mert úgy érezte, ezekben az államokban nem támogatták kellő számban őt és a politikáját. A demokrata párti jelölt legújabb, Észak-Karolinában és Georgiában sugárzott televíziós hirdetésében még azt az emlékezetes pillanatot is felidézték, amikor Trump egy filctollal átrajzolt egy hivatalos hurrikán-előrejelző térképet.
Egyre többen aggódnak a klímaváltozás hatásai miatt
Az amerikaiak közül egyre többen aggódnak a klímaváltozás hatásai miatt. Egy közelmúltban megjelent kutatás szerint tízből hat megkérdezett úgy látja, a globális felmelegedés hatásai már ma is érződnek, további 16 százalékuk szerint pedig biztos, hogy a közeli jövőben éreztetni fogják a hatásukat. Egy másik felmérés szerint a válaszadók több mint fele “tart tőle” vagy “aggódik amiatt”, hogy a klímaváltozás negatívan fogja befolyásolni az életét – még annak ellenére is, hogy a politikai megosztottság továbbra is árnyalja sokuk véleményét.
A szakértők úgy látják, a fent citált tények ellenére a klímaváltozással kapcsolatos kérdések nem jelentek meg elég hangsúlyosan Kamala Harris kampányában. Még annak ellenére sem, hogy az alelnök erőteljesen támogatta Joe Biden elnök zöld energia-fejlesztéssel kapcsolatos törvényjavaslatait – ráadásul az alelnök fenntartható fejlődéssel kapcsolatos elköteleződése éles kontrasztot mutathatott volna a Trump-féle retorikával szemben, aki szimplán “óriási árverésnek” nevezte a klímaváltozást; azt hangoztatta, hogy a tengerszint emelkedése több partmenti területet kreál majd, ami “jót tesz a telekáraknak”; és újra meg újra megígérte, hogy ha újra megválasztják, az Egyesült Államok energiapolitikáját a “drill, baby drill” – vagyis a fosszilis energiaforrások kitermelésének újbóli felpörgetése – fogja jellemezni.
“Elszomorító, hogy nincs igazi, széles körű párbeszéd arról, hogy mi történik velünk. Arról, hogy egyre gyakoribbá válnak ezek a viharok, amik tönkreteszik az emberek otthonait, életét, kimerítik a biztosításukat – mondta Paul Bledsoe, Bill Clinton korábbi klímatanácsadója. – A Fehér Házban korábban azt gondolták, hogy ha ezek az extrém időjárási jelenségek rendszeressé válnak, az majd a klímaváltozás elleni harc mellé állítja a nemzetet. Sajnos, ez a mai napig nem történt meg.”
A természeti katasztrófák aktivizálhatják a klímatudatos választókat
A The Guardian újságírója szerint megvan az oka annak, hogy a Harris-kampány nem foglalkozott eleget a klímaváltozás kérdésével: a felmérésekből egyértelműen kiderült, hogy a választók többségét nem ez, hanem a gazdaság, a bevándorlás és a születésszabályozással kapcsolatos viták foglalkoztatják a leginkább. A téma ennek ellenére is meghatározó lehet, az Environmental Voter Project nevű pártfüggetlen szervezet becslése szerint Arizonában 230 ezer, Pennsylvániában pedig 250 ezer olyan potenciális klímatudatos szavazó lehet, akik a 2020-as választáson nem voksoltak – mindkét állam meghatározó fontosságú lehet a választás kimenetele szempontjából.
“A klímaváltozás ma még nem számít elsődleges kérdésnek, de ez nem jelenti azt, hogy a klímatudatos szavazók ne tudnák befolyásolni a szavazást – jelentette ki Nathaniel Stinnet, az Environmental Voter Project alapítója. – Nehéz megmondani, hogy a hurrikánok hogyan hatnak majd a választásra, de az kétségtelen, hogy a választási év kellős közepén csaptak le, akkor, amikor az első szavazók már épp leadni készültek a voksaikat, ezért nehéz elképzelni, hogy ne lett volna hatásuk az országos politikára. Nem tudom, hogy ezek a természeti katasztrófák alapvetően befolyásolják-e a választópolgárok véleményét, de abban biztos vagyok, hogy azok, akik fontosnak tartják a klímaváltozás problémáját, ezek után nagyobb valószínűséggel járulnak majd az urnákhoz.”
by 
