A KPMG és a Hello Nonprofit üzleti reggelijén elismert szakemberek beszélgettek arról, hogy mit várnak a bankok az ESG-adatszolgáltatás terén a kis és közepes cégektől, és hogy hogyan alakulhat Magyarországon a hitelezés jövője az egyre szigorúbbá váló szabályozásnak köszönhetően.
A KPMG és a Hello Nonprofit november 20-án, a Dózsa György úti KPMG-székházban tartotta az ESG-adatszolgáltatás és a banki hitelezés kapcsolatával, összefüggéseivel foglalkozó szakmai reggelijét. Az eseményen Lévai Gábor, a Scale Impact alapítója és vezetője mellett Wieder Gergő, a KPMG Magyarország pénzügyi szektor ESG felkészültségét vizsgáló csoportjának igazgatója, Barna Erika, a Magnet Közösségi Bank fenntarthatósági és ESG menedzsere, Bolyán Róbert, az Exim Bank ESG igazgatója, Szaniszló Bálint, az Erste Bank fenntarthatósági irodájának vezetője és Szege György, az MBH Bank ESG igazgatója is részt vett.
A közel háromórás, a téma komolysága ellenére is rendkívül izgalmas, informatív és jó hangulatú rendezvény Wieder Gergő előadásával kezdődött. A KPMG igazgatója a prezentációja elején megszavaztatta a résztvevőket arról, hogy ismerik-e az “ESG” betűszó jelentését; kértek-e már tőlük, illetve a cégüktől ESG-adatszolgáltatást; és hogy mennyire érzik felkészültnek magukat ezen a területen. Mint kiderült, míg többségük többé-kevésbé tisztában van a kifejezés tágabb jelentésével, és olyanok is akadnak, akiktől kértek már be adatokat bankok, hitelezők vagy befektetők az általuk képviselt szervezet környezeti, társadalmi és vállalatvezetéssel kapcsolatos (Environment: környezet, Social: társadalom, Governance: vállalatvezetés, irányítás – ESG, a szerk.) fenntarthatóságával, megfelelésével kapcsolatban, csak kevesen érzik úgy, hogy valóban tájékozottak lennének ezen a területen.
A fenntarthatóan működő cégek pénzügyi szempontból is jobban teljesítenek
Wieder elmondta: a pénzügyi szolgáltatók, a pénzügyi szektor azért kezdett el komolyan foglalkozni a fenntarthatóság kérdésével, mert a klímaváltozással és az ennek nyomán egyre fontosabbá váló karbonsemleges gazdaságra való átállással párhuzamosan a fizikai és tranzíciós kockázatok is egyre komolyabbá válnak a számukra: előbbire az idén nyáron, illetve kora ősszel pusztító aszályt és árvizet, illetve az olyan hosszútávú “krónikus változásokat” hozta fel példaként, mint az egyre gyakoribbá váló hőhullámok, az itt élő növényfajok lassú lecserélődése, vagy az új kórokozók, betegségek megjelenése. “Amikor a pénzügyi szektor szereplői adatokat kérnek, ezeket a kockázatokat szeretnék felmérni. Ha valaki igénybe vesz egy beruházási hitelt, a bank tíz-húsz évre elköteleződik egy-egy iparág, projekt mellett. Nagyon fontos látnunk, hogy milyen változásokra számíthatunk ebben az időszakban” – magyarázta. A szakember szerint ez az egyik oka annak is, hogy az elmúlt években üzleti slágertémává vált az ESG. “2020-2021-ben hatalmas változás történt ezen a téren. Jól látható, hogy aki az ESG-jelentéstételt komolyan veszi, az jobban is teljesít” – érvelt.
Wieder szerint a fizikai kockázatok csökkentésének fontosságát mára a szabályozók is megértették. De ennek is megvannak a maga következményei. “Ha a fizikai kockázatot csökkentjük, növekszik az átállással járó tranzíciós kockázat – fejtegette. – A cégeknek át kell állniuk egy másfajta, hosszú távon fenntartható működésre, ami rövid távon jelentős költségekkel és beruházásokkal jár.” A szakember szerint az adatokból ennek ellenére egyértelműen kiderül, hogy a fenntarthatóan működő cégek pénzügyi szempontból is jobban teljesítenek. “Azok a cégek, amelyek hosszú távon, egy fenntarthatósági stratégia mentén működnek, jobban átlátják, milyen nehézségeik és lehetőségeik vannak. Nem csak a következő negyedéves jelentésig gondolkodnak, ami az EBIDTA-jukon (a kamatok, adózás és értékcsökkentési leírás előtti eredményükön, a szerk.) is meglátszik.” A szakember szerint a bankok és a befektetők is többre értékelik ezeket a cégeket, mint kevésbé tudatos versenytársaikat, hiszen “a teljesítményük és az eredményeik is kiszámíthatóbbak”.
Wieder Gergő elmondta: a bankok számára a legfontosabb kockázat a hitelkockázat. “Ha olyan cégeket finanszírozunk, amelyek nem fenntarthatóan működnek, az a hitelkockázatban is megjelenik – húzta alá. – Ha hitellel támogatunk egy egyszer használatos műanyag palackokat gyártó céget, amelynek vezetése nem gondolkodik abban, hogy a jövőben környezetbarát anyagokból – fémből, fából, papírból – készítse a termékeit, nem biztos, hogy az a fröccsöntő gépre adott befektetés meg fog térülni.”
A szakember úgy látja, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Európában élenjáró módon igyekszik segíteni a fenntartható gazdaságra való átállást. Az olyan magánügyfeleket célzó pénzügyi motiválók mellett, mint a 2022-ben kiírt Zöld Otthon program, a szabályozással is igyekszik “zöldíteni” a gazdaságot: olyan ajánlásokat tesz – és ezek, ahogy Wieder Gergő fogalmazott, “nagyon melegen ajánlott” jogalkalmazási eszközök –, amelyeket általában be is tartanak az intézmények. Ezek egy része a bankok felkészültségét igyekszik támogatni, más része pedig az ESG-adatgyűjtést próbálja szabályozni. Az MNB egy egységes kérdőívet is összeállított, ami nagyon hasznos a bankok számára, hiszen lehetővé teszi, hogy azok a pénzintézetek, amelyek részletes adatokat szeretnének kérni az adatszolgáltatást finoman szólva is “szükséges nyűgként” kezelő hiteligénylőktől, ne kerüljenek versenyhátrányba a piacon.
Értékalapú bankolás a fenntartható gazdaságért
A nap második előadója Barna Erika, a Magnet Bank fenntarthatósági projektvezetője volt. Ő a nonprofit szférából lépett át a forprofit világba, így jelentős tapasztalattal rendelkezik a környezeti és társadalmi hatásokkal kapcsolatban. Erika prezentációjában a Magnet Banknál alkalmazott hatásmérési eszközzel, az “Impact Scorecard-dal” kapcsolatos tapasztalatokat osztotta meg a hallgatósággal; ezt a kérdőívet Lévai Gáborral, a Scale Impact alapítójával, mint tanácsadóval közösen dolgozta ki az ország első közösségi pénzintézete. “A Magnet Bank nyolc éve tagja az értékalapú bankok nemzetközi közösségének, amelynek kiemelten fontos célkitűzése, hogy egyszerre mérje a környezeti, a társadalmi és az irányítási hatást” – hangsúlyozta a szakember.
Nem véletlen, hogy a Magnet előszeretettel finanszírozza a fenntarthatóan működő, gazdálkodó cégeket; a hozzájuk forduló hiteligénylők mélyebb megismerésének hasznos eszköze az Impact Scorecard is, amely egy önbevalláson alapuló rendszerben igyekszik felmérni, hogy az egyes vállalatok milyen ökológiai és szociális hatást, “impactet” gyakorolnak a környezetükre a működésük során. Mint mondta, a scorecardot “folyamatosan kalapálni kell”, hiszen igazodniuk kell a folyton változó körülményekhez és kihívásokhoz annak érdekében, hogy az általuk befektetett pénzel valóban pozitív változásokat indukálhassanak. “Ez nem kis kihívás” – vallotta be.
A Magnet Bank az Impact Scorecard segítségével több szempontból értékeli a hozzájuk forduló vállalatokat: ágazati és regionális információkat, valamint a gazdasági, környezeti, társadalmi és irányítási hatásukkal kapcsolatos adatokat kérnek a hiteligénylőktől: ez alapján aztán kikalkulálnak egy pontszámot. “A maximális elérhető pontszám kétszáz, de ezt még egyetlen cégnek sem sikerült elérnie” – mondta Barna Erika, hozzátéve, hogy mindig felhívják az ügyfeleik figyelmét arra, ne riassza meg őket ez az értékelés, hiszen “itt pozitív hatásmérésről van szó, bármelyik cég, amelyik a nullánál magasabb pontszámot ért el, már jó irányban változtatott a működésén”.
A kérdőív kitöltése után a Magnet Bank munkatársai személyesen vagy telefonon is egyeztetnek a potenciális ügyfelekkel. “Én személyesen is részt veszek ebben a munkában, mert fontosnak tartom, hogy élő kapcsolatban maradjak velük, hogy lássam, halljam, értik-e a kérdéseket; ráadásul az ilyen interjúk arra is lehetőséget adnak, hogy jobban megismerhessem a szempontjaikat, elvárásaikat ” – mondta Barna Erika. A scorecard lehetővé teszi a bank számára, hogy kvantitatív és kvalitatív alapon is értékelje a hozzá fordulókat. “Így valóban megalapozott, minden előre látható kockázatot mérlegelő döntést hozhatunk” – jelentette ki a fenntarthatósági és ESG-menedzser. A Magnet Bank elsősorban KKV-k működését támogatja, ami nagyban hozzájárulhat a magyarországi gazdaság fenntarthatóbbá tételéhez.
Egyre fontosabbá válik, hogy a cégeknek valódi küldetése, haszna legyen
A nap harmadik előadója Lévai Gábor, a Scale Impact, a Green Business Academy (GBA) és a Hello Nonprofit alapítója volt. Ő arról beszélt, hogy hogyan javíthatja az ESG egy vállalkozás környezeti és társadalmi teljesítményét. Mint mondta, a Magnet Bankkal közösen kifejlesztett scorecard elkészítésének elsődleges célja a szemléletformálás volt: hogy ráébresszék a cégeket arra, miért fontos, hogy pozitív környezeti, társadalmi és irányítási gyakorlatokat építsenek a működésükbe – akár kötelezettségvállalás nélkül, önkéntes kezdeményezésként is.
Lévai hangsúlyozta, nagyon fontos lenne, hogy a multik és a hazai nagyvállalatok mellett a KKV-kat is a felelős működés irányába mozdítsuk. “Erre kényszeríti a szabályozás a nagyvállalatokat és a beszállítóikat, de ma már egyre inkább a finanszírozáson keresztül az összes céget, amely külső forrásokat szeretne bevonni” – mondta.
A szakember beszélt arról, hogy a cégeknek a tulajdonosaikon kívül más érintettek (stakeholderek) szempontjait is figyelembe kell venniük a működésük során, és ennek kapcsán részletesen vázolta, mi az a “kettős lényegesség”, amelynek meg kellene felelnie ezeknek a cégeknek, ha ESG-ről, CSR-ról vagy jótékonyságról van szó, és hogy milyen rendszerek, gyakorlatok segíthetik őket ennek elérésében.
“A profitabilitás fontos szempont, de az externáliákra is figyelnünk kell: arra, hogy a vállalatok működése milyen hatást gyakorol a társadalomra és a környezetre” – hangsúlyozta rövid bevezetőjében.
Lévai kiemelte: amikor vállalati felelősségvállalás van szó, nem új dolgokról beszélünk, csupán ennek a szemléletmódnak az elterjedtsége, az elvárások és a cégek tevékenységével kapcsolatos megfelelőség, adatszolgáltatási kötelezettség lett erőteljesebb az elmúlt néhány évben. “Nem csak a szabályozás miatt érdekes ez a terület, hanem azért is, mert a vállalatoknak vannak olyan stakeholdereik, akiknek az életét alapvetően befolyásolja az, hogy hogyan dolgoznak, és ők is feltesznek nekik olyan, a környezeti és társadalmi hatásukkal kapcsolatos kérdéseket, amikre válaszokat kell adniuk” – emelte ki. Mint mondta, a KKV-k tulajdonosai sokszor nagyobb felelősséget vállalnak a saját cégükért, mint a nagyvállalatok menedzserei, hiszem jobban átérzik, hogy a saját és a munkavállalóik megélhetése múlik azon, hogy a vállalkozásuk jól és fenntarthatóan működjön. “Ezért is lesz egyre fontosabb számukra a válságállóság az egyre volatilisebbé váló közegben.” Mint mondta, az ESG-szabályozás ezt próbálja lefordítani a “hétköznapok nyelvére”, a célja, hogy olyan mátrixot alakíthassunk ki, amelyből kiderül, hogy a stakeholderek mit várnak el a vállalatoktól, és ezek az elvárások hogyan hatnak majd a szervezetek működésére.
Lévai Gábor szerint egyre inkább fontossá válik, hogy a cégeknek valódi küldetése, “purpose”-e legyen. “Az lenne a kívánatos és a szabályozók számára is az igazi »szuperállapot«, ha a cégek működésébe és üzleti modelljébe mélyen beépülne az, hogy milyen hatásokat gyakorolnak a környezetükre – legyen szó akár ökológiai, akár társadalmi környezetről.” Mint hangsúlyozta, ma már Magyarországon is számos olyan módszer, rendszer és mechanizmus működik, ami a KKV-knak is segítséget nyújthat abban, hogy ezeket a hatásaikat felmérjék, optimalizálják, finomhangolják. Köztük a B Corp cerifikációs folyamat is, amely különösen alkalmas arra, hogy ESG-szempontból értékelje a cégeket. “Nem véletlen, hogy több mint háromszázezer vállalat használja világszerte önértékelésre.”
Már az adatkérés is komoly nehézségekbe ütközik
Az üzleti reggeli legérdekesebb része a banki szakemberek kerekasztal-beszélgetése volt. A panelt Wieder Gergő moderálta, a résztvevők az ESG-szabályozás jelenlegi magyarországi helyzetét, érettségét értékelték. A több mint egyórás beszélgetés során számos izgalmas kérdés szóba került, köztük az is, hogy maguk a bankok mennyire vannak felkészülve az ESG-megfeleléssel kapcsolatos feladatokra, milyen ügyfelektől várnak el ilyen irányú adatszolgáltatást, és hogyan tudják auditálni, ellenőrizni a hozzájuk beérkező információkat. Szaniszló Bálint elmondta, az Erste az elmúlt években a KKV-k esetében elsősorban az ágazati szempontokat, kockázatokat vette figyelembe, részletes adatszolgáltatást inkább csak a nagyvállalati és ingatlankereskedelemmel foglalkozó ügyfelektől kértek. “Ez darabszámra az ügyfeleknek csak kis részét érintette, de kitettségre sokkal nagyobbat” – jellemezte a helyzetet.
A szakértők egyetértettek abban, hogy ha ESG-ről van szó, már maga az adatgyűjtés is komoly nehézségekbe ütközik. “Tavaly harmincezer ügyfélnek küldtünk ki ilyen kérdéssort, és jó, ha ezer válaszolt” – jellemezte a helyzetet Szege György. Mint mondta, az MBH-nál ők is inkább a nagyvállalatokkal tudnak hatékonyabban együttműködni ezen a területen. “Ők tudják, hogy miről van szó.” Emellett olyan piaci adatbázisokat is használnak a kockázatbecslésnél, amelyek különféle ESG-score-okat, ratingeket tartalmaznak. Mint mondja, ez egy jó kiinduló állapot lehet a bankok számára, hiszen lehetőséget ad nekik arra, hogy megbecsüljék, a portfoliójuk mekkora hányadát teszik ki a magas kockázatú cégek.
Szaniszló Bálint elmondta, az Erste az idén szerette volna felmérni a hazai KKV-k “ESG-érettségét”. “A kapcsolattartók kiküldtek egy két perc alatt kitölthető kérdőívet az ügyfeleinknek, de alig húsz százalékuk válaszolt” – mondta, hozzátéve, ez is azt mutatja, hogy hosszú, kitartó munkára lesz még szükség ahhoz, hogy a kis- és középvállalkozások is alkalmazkodni tudjanak az új rendszerhez.
Bolyán Róbert szerint a legnagyobb probléma az, hogy a cégvezetők még nem tették magukévá a fenntartható működéshez szükséges szemléletet. Ezzel Barna Erika is egyetértett. “Az adatszolgáltatási kötelezettség sokuk számára riasztó lehet, ezért is próbáljuk megértetni velük, hogy ez nem csak kötelezettség, hanem lehetőség is, egy olyan eszköz, amelynek révén hosszú távon is fenntarthatóan működhetnek.”
Szege György hozzátette, a hazai cégeket az is elbizonytalaníthatja, hogy a szigorú szabályozási környezetben hogyan versenyezhetnek majd a kevésbé rigorózusan felügyelt távol-keleti piacokon termelő gyártókkal. “Nemrég tartottunk egy előadást az ESG-ről a Fejér Megyei Gyáriparosok Szövetsége közgyűlésén. Az összegyűlt kipróbált üzletemberek türelmesen végighallgatták a mondókánkat, aztán azt mondták, szép-szép, de hogyan versenyezzünk így a jóval szabadabban mozgó kínai beszállítókkal?”
Bolyán szerint rá kellene ébreszteni a cégvezetőket arra, hogy a zöld befektetések nekik is megérik. “Ma a KKV-szektorban bevett gyakorlat, hogy a vezetők nem a szándékaiknak vagy az üzleti modelljüknek megfelelően keresnek finanszírozást, hanem az alapján, hogy melyik konstrukció az olcsóbb – fejtegette. – Jó lenne, ha megértenék, hogy hosszabb távon nem a zöld hitel lesz olcsóbb, hanem a barna sokkal drágább.”
by 
