A megújuló energiaforrásokra való átállásnak köszönhetően 2023-ban 8,3 százalékkal mérséklődött a GHG-kibocsátás az Európai Unióban. Az elmúlt évtizedekben csak a pandémia idején volt példa hasonló mértékű javulásra.
2023-ban 8,3 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátása az Európai Unióban – írja az Európai Bizottság jelentésére hivatkozva az ESG News. Mint felhívják a figyelmet, a Covid-járvány miatt rekordalacsony kibocsátási mutatókat (9,8 százalékos visszaesést) produkáló 2020-as év kivételével 1990 óta nem volt példa ilyen mértékű javulásra.
A kimagasló eredmény elsődleges oka a megújuló energiatermelés fellendülése volt. Az EU-ban megtermelt elektromos energia 45 százaléka már megújuló forrásokból – elsősorban szél és naperőművekből – származik. Az EB jelentése szerint éves szinten 24 százalékkal csökkent az áramtermelésből és a fűtésből származó GHG-kibocsátás; a megújulókra való átállásnak köszönhetően tavaly 20 százalékkal kevesebb elektromos energiát termeltek a fosszilis erőművekben, mint egy évvel korábban.
A lap emlékeztetett arra, hogy a 2021-ben elfogadott Európai klímarendelet szigorú elvárásokat fogalmazott meg: a cél, hogy 2050-re az EU elérje a klímasemlegességet, és 2030-ig az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkentse a GHG-kibocsátását. Ezeket a felettébb ambíciózus célokat támogatja a Fit-for-55 csomag is, amelynek fő célja, hogy valamennyi fontosabb szektorban visszafogja a kibocsátást.
A jelentés kiemeli: az EU kibocsátása 1990 óta 37 százalékkal csökkent, miközben a GDP 68 százalékkal növekedett. Ez bíztató fejlemény, hiszen azt mutatja, hogy a gazdasági növekedés egyre inkább elválik a kibocsátás-növekedéstől.
A legnagyobb arányban, 16,5 százalékkal az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere (EU ETS) hatálya alá eső ipari és energetikai szektorokban esett vissza a kibocsátás, míg az építőipar 5,5 százalékos, a mezőgazdaság 2 százalékos, a közlekedési szektor pedig valamivel kevesebb, mint 1 százalékos visszaesést produkált. A jelentés hozzáteszi, hogy a pozitív tendenciák ellenére a légiközlekedésből származó kibocsátás 9,5 százalékkal megugrott, ami azt mutatja, hogy ez a szektor komolyan veszélyeztetheti a szennyezés visszafogására irányuló törekvéseket.