hatásmérés

Kategória

Kategória
  • B Corpok itthon és a világban
  • Digitalizáció
  • ESG
  • Jógyakorlatok
  • Környezeti ügyek
    • Biodiverzitás
    • Környezetszennyezés
  • Lakhatás
  • Nonprofitoknak
  • Partnerek
    • Szakértőink
    • Szerzőink
  • Sikersztorik
  • Társadalmi ügyek
    • Egészség
    • Leszakadó régiók
    • Oktatás
    • Társadalmi diverzitás
  • Társadalmi vállalkozás
  • Vállalatoknak

Címkék

Címkék
  • #civilek
  • #digitalizáció
  • #társadalmi vállalkozás
  • #Tippek/ jó gyakorlatok
  • adománygyűjtés
  • adománytaxi
  • ashoka
  • b corp
  • b lab
  • B-corp
  • bbm
  • brandépítés
  • chatgpt
  • civil szervezet
  • civilek
  • civilszervezetek
  • civl szervezetek
  • corporate citizenship
  • CSR
  • csr platform
  • design thinking
  • digitalizáció
  • e-learning
  • earthbound eco sneakers
  • edukáció
  • egészségügy
  • érdekvédelem
  • ESG
  • ételmentés
  • etikus működés
  • fejlesztés
  • fejlesztzés
  • felzárkóztatás
  • fenntarthatóság
  • fenntarthatság
  • fogyasztás
  • forprofit
  • forptofit
  • fundraiding
  • fundraising
#Jógyakorlatok #Nonprofitoknak

”Ez egy szervezetfejlesztési eszköz” – Szakemberek és nonprofit szervezetek vezető munkatársai osztották meg egymással a társadalmi hatásméréssel kapcsolatos tapasztalataikat a Scale Impact workshopján

Mire való a társadalmi hatásmérés? Miért fontos, hogy a nonprofit szervezetek időt és energiát szánjanak a tevékenységük utánkövetésére? Milyen módszerek vannak a társadalmi impact mérésére? Ilyen és hasonló témákról esett szó a Scale Impact hatásméréssel foglalkozó workshopján, amelyen a szakemberek mellett ismert nonprofitok képviselői is részt vettek. A Scale Impact április 11-én, a Wesselényi utcai Impact Hubban rendezte Hatásmérés workshopját, az ismert nonprofit szakemberek – köztük Lévai Gábor, a Scale Impact és a Hello Nonprofit társalapítója, Tolvaj Krisztina, a Simpact szenior tanácsadója, Rohrböck Kinga, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány ügyvezető igazgatója és Sziráki Lili, a Bábozd Zöldre Egyesület kreatív vezetője – részvételével megrendezett esemény számos érdeklődőt vonzott. A workshop vitaindító előadásában Lévai Gábor vázolta fel a társadalmi hatásmérés legfontosabb alapvetéseit. “A nonprofit szervezetek egyik legnagyobb problémája, hogy hogyan mérjék, számszerűsítsék a tevékenységük rövid- és hosszútávú hatásait, azt, hogy miként befolyásolja a munkájuk az általuk megcélzott csoportok életét, mindennapjait – mondta a szakember. – Ebben segíthet a hatásmérés: a tervezéstől a mérésen és nyomonkövetésen át az adatok kiértékeléséig, és a saját tevékenységek fejlesztéséig tartó folyamat, ami komoly támogatást és biztosa alapot nyújthat társadalmi-környezeti impact-jük erősítésében; segíthet kijelölni a céljaikat, megtervezni a tevékenységüket, és összegyűjteni a kellő információkat ahhoz, hogy objektívan elemezhessék, újragondolhassák és finomíthassák a folyamataikat.” A beszélgetés elején Lévai Gábor vázolta fel a hatásmérés alapvetéseit (Fotó: Hello Nonprofit) A riportolástól a szervezeti működés fejlesztéséig Lévai hangsúlyozta: a hatásmérés számos előnnyel szolgálhat a nonprofitok számára. Egyrészt lehetővé teszi, hogy dokumentálják, riportolják az eredményeiket, és így könnyebben tudják megszólítani a reménybeli támogatókat, donorokat, együttműködőket. Másrészt lehetőséget biztosít arra, hogy a munkájuk folyamatos elemzésével javítsák, gazdagítsák, erősítsék az általuk nyújtott szolgáltatások minőségét, társadalmi-környezeti hasznát. “A hatásmérés legfontosabb célja, hogy szervezetek konkrét adatokra támaszkodva megtervezzék, megértsék, kommunikálják és optimalizálják rövidtávú eredményeiket – outputjaikat –, középtávú hatásaikat – outcome-jaikat – és hosszútávú céljaikat – impactjaikat – húzta alá a szakember. – Ehhez természetesen az kell, hogy megtervezzük, mit és hogyan mérjünk, rendszeresen gyűjtsük az adatokat az általunk képviselt, támogatott célcsoportok életének, körülményeinek alakulásával kapcsolatban, behatóan értelmezzük és elemezzük az így kapott információkat, az eredmények tanulságait levonva folyamatosan fejlesszük a tevékenységünket, és ezeket az eredményeket az érintettek felé is kommunikáljuk.” A szakember kiemelte: a hatásmérés a kommunikációtól a fundraisingig számos különféle tevékenység kiértékelésére, utánkövetésére és javítására alkalmas. Lehetővé teszi egy olyan, jól átgondolt hatáslánc felállítását, amelynek révén pontosan meghatározható, hogy az egyes stakeholdereknek milyen problémákkal kell szembenézniük, ezeknek a megoldásához milyen erőforrások és tevékenységek társíthatók, és ezek milyen outputokkal, outcome-okkal, illetve végeredményben milyen impacttal járnak. A workshop számos érdeklődőt vonzott (Fotó: Hello Nonprofit) Hosszútávú, de kifizetődő folyamat A workshop második felében a hatásmérésben jártas szakemberek, és a módszert a mindennapi működésükbe integráló nonprofitok képviselői osztották meg tapasztalataikat a hallgatósággal. "A célunk, hogy a civil szervezetek, nonprofit szervezetek és egyházi szervezetek minél hatékonyabban tudják végezni a munkájukat, és így minél nagyobb hatást tudjanak elérni – mondta Tolvaj Krisztina, a Simpact tanácsadója. – Igyekszünk a lehető legtöbb több tapasztalatot, módszertant összegyűjteni a szervezetfejlesztés legkülönfélébb területein, és integrálni azokat a nonprofitok tevékenységébe, működésébe. Én végzettségemet tekintve statisztikus vagyok, sokáig dolgoztam piackutatóként és pénzügyi elemzőként; nem csoda, hogy a hatásmérés metodikája közel áll hozzám, és a Scale Impacttel együtt számos ilyen projekten dolgoztam az elmúlt években.” “Mi alapvetően az óvodás és a kisiskolás korosztályt igyekszünk megszólítani, de őket csak a szülőkön, pedagógusokon keresztül tudjuk elérni. Ezért komoly nehézséget okoz eldöntenünk, hogy az egyes egyes stakeholderekre milyen hangsúlyt fektessünk, kik azok, akinek az igényeire, elvárásaira, lehetőségeire fókuszálnunk kell – mondta a hatásmérés nehézségeiről Sziráki Lili, a környezeti neveléssel foglalkozó Bábozd Zöldre kreatív vezetője, hozzátéve: eddig főként a pedagógusok megszólítására koncentráltak, de határozott céljuk, hogy a szülőket is el tudják érni. Mint mondja, az is nehézséget okoz, hogy mivel az egyesület tevékenysége rendkívül összetett, és a hosszútávú hatásokra alapoz, alapvetően nehéz az általuk kiváltott impact nyomon követése. “Mi azt szeretnénk, hogy a gyerekekből felelős, környezettudatos felnőttek legyenek. Ez az a társadalmi hatás, amit kitűztünk magunk elé: és ahhoz, hogy érdemben fel tudjuk mérni, milyen hatékonysággal dolgozunk, a felnőtt életútjukat is követnünk kell” – hangsúlyozta. Fotó: Hello Nonprofit Rohrböck Kinga, a Hintalovon Alapítvány ügyvezetője azt mondja, számukra a hatásmérési projekt elindításának legnehezebb része “az eleje” volt. “Jó pár óra elment azzal, hogy megértsük, mit jelent valóban a hatásmérés, felmérjük, miért jó ha belevágunk egy ilyen projektbe, meghatározzuk, hogy milyen célcsoportjaink, stakeholdereink vannak – sorolta. – Az is nehéz volt, hogy a csapatot bevonjuk a hatásmérési folyamatba, hogy megértessük velük, milyen mértékben tudja javítani ez a módszer a stratégiánkat, működésünket.” Tolvaj Krisztina kiemelte, fontos tudatosítani a szervezetekben, hogy a hatásmérés nem egy rövidtávú, azonnali változást generáló folyamat. "Ez egy hosszútávú, valódi elkötelezettséget kívánó befektetés, ami, ha rendesen végigviszik, komoly előnyökkel járhat – már csak ezért is érdemes megfelelő erőforrásokat, kapacitást szánni rá – hangsúlyozta. – A hatásmérés nem »kérdőívezés«: ez egy szervezetfejlesztési eszköz, amely alapvetően átformálhatja, hatékonyabbá teheti egy szervezet működését.” Fotó: Hello Nonprofit A beszélgetés végén a résztvevők több, a hatásmérés előnyeit alátámasztó példát is említettek. Tolvaj Krisztina egy környezetbarát tisztítószereket gyártó társadalmi vállakozás esetét hozta fel. "Bajban voltak, mert nem fogytak úgy a termékeik, ahogy szerették volna – magyarázta. – Végül úgy döntöttek, egy hatásmérési projekt keretében, a potenciális vevőkből álló fókuszcsoport véleményét kikérve mérik fel, mi lehet a probléma. Mint kiderült, a fókuszcsoportos tagjai nem a termékek minőségét kifogásolták, csupán azzal volt bajuk, hogy »nem tisztaságillatúak« – márpedig a fogyasztók az ötvenes évek óta ahhoz vannak szokva, hogy a tisztítószereknek üde virágillatuk van. A vállalkozás ezek után gyors termékfejlesztésbe kezdett, illóolajat kevertek a termékeikhez, és ezután egycsapásra a fogyasztás is megindult." Lévai Gábor kiemelte: Nyugat-Európában az sem szokatlan, hogy a hasonló területen tevékenykedő nonprofit szervezetek közös hatásmérési kereteket alakítanak ki. "Egy brit cég például arra specializálta magát, hogy összegyűjti az egy társadalmi / környezeti üggyel foglalkozó szervezeteket, akik ezután a segítségükkel együtt térképezik fel a munkájuk várható társadalmi hatásait, meghatározzák, melyek azok a kulcsterületek, ahol változtatniuk kell, mutatószámokat rendelnek hozzájuk, és együtt alkalmazzák az így szerzett tudást, tapasztalatokat – magyarázta. – Ez költséghatékonyabbá teszi a hatásmérésüket, összehasonlíthatóbbá a tevékenységüket, és arra is lehetőséget biztosít, hogy hatásmérés szempontjábl egy közös rendszerben, egységes technológiai támogatás mellett végezzék a munkájukat."
#ESG #Nonprofitoknak

Miért fontos a nonprofit szervezetek számára a társadalmi hatásmérés?

A profi, jól átgondolt, megtervezett és lebonyolított hatásmérés nagyban hozzájárulhat a nonprofit szervezetek céljainak megvalósításához, működésük és impactjük optimalizálásához, tevékenységük kommunikációjához és átláthatóbbá tételéhez. A társadalmilag hasznos munkát végző nonprofit szervezetek egyik legnagyobb kihívása, hogy hogyan mérjék, monitorozzák a munkájuk hatását (impactjét). Szerencsére, ma már jól kidolgozott módszerek állnak rendelkezésre a társadalmi impact mérésére: a hatásmérés egy olyan szisztematikus folyamat, amely lehetővé teszi, hogy a szervezetek mélységében felmérjék és elemezzék, hogyan befolyásolja a tevékenységük az általuk megcélzott, segíteni, támogatni, kiszolgálni kívánt csoportok tagjainak életét, mindennapjait. Ezek a módszerek azoknak az adatgyűjtési, elemzési és értékelési technikáknak az előnyeit egyesítik, amelyek segíthetnek a nonprofitoknak a pozitív társadalmi-környezeti impact elérésében: segítenek kijelölni a céljaikat, megtervezni a tevékenységüket, összegyűjteni, aggregálni a kellő információkat ahhoz, hatékonyan elemezhessék és értékelhessék a tevékenységüket. Nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szervezetek finomhangolják és optimalizálják a stratégiájukat. Öt lépésben a társadalmi hatás javításáért A hatásmérés célja, hogy a szervezetek konkrét adatokra támaszkodva megtervezzék, megértsék, hatékonyan kommunikálják és javítsák rövid- (output), közép- (outcome), illetve hosszútávú céljaikat. A hatásmérés egy öt lépésből álló ciklusra építkezik. Ezek: Tervezés: annak eldöntése, hogyan, milyen módszerekkel és eszközökkel szeretnék elérni az általuk megcélzott hatást. Információszerzés: a hatásmérés eszközeivel a lehető legtöbb és legpontosabb adat begyűjtése az érintettektől (stakeholderekről) és a szervezet tevékenységének, programjainak rájuk gyakorolt hatásairól. Értelmezés: a hatásmérés eredményeinek kiértékelése és értelmezése a szervezet által kitűzött célok tükrében. Értékelés: az adatok elemzéséből származó tanulságok áttekintése, és annak megállapítása, hogy a szervezet az így leszűrt információk birtokában hogyan tudja tovább fejleszteni a tevékenységét, illetve a hatásmérési folyamatokat. Kommunikáció: az összegyűjtött adatokra és a hatásmérés legfontosabb tanulságaira, megállapítására épülő kommunikációs stratégia kialakítása és megvalósítása. A hatásmérés számos különféle tevékenység utánkövetésére, kiértékelésére alkalmas – a kommunikációtól a fundraisingig. Nem véletlen, hogy ma már számos jól ismert hazai civil szervezet alkalmazza fejlesztése során: köztük a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, az Igazgyöngy Alapítvány és a környezeti neveléssel foglalkozó Bábozd Zöldre Egyesület is. Az impact measurement módszerek nem csak a szervezetek fejlesztési stratégiájának és folyamatainak optimalizálására használhatók, hanem arra is, hogy átláthatóbbá tegyék a működést a stakeholderek és a támogatók, donorok számára. A hatásmérésnek számos széles körben elterjedt eszköze, keretrendszere létezik. A legnépszerűbbek a Theory of Change (TOC), a Social Reporting Standard (SRS), a BetterEvaluation, az OutcomeStar, a Social Value International és a Social Return On Investment (SROI). A hatáslánctól a cselekvési tervig Az Igazgyöngy Alapítvány 2020-ban az Impact Academy féléves programjának keretében fejlesztette hatásmérési mechanizmusait. A generációs szegénységben élő gyerekek és családok életesélyeinek javításáért, integrációjárt dolgozó szervezet fő tevékenysége a tehetséggondozás és az esélyteremtés. A program során az Igazgyöngy munkatársai szakértő mentorok segítségével elkészítették a hatásláncukat és a mérési tervüket, végül egy a tevékenységük hatásait bemutató infografikát is összeállítottak. Az alapítvány a TOC módszer alapján építette fel a hatásláncát: összegyűjtötték rövid-, közép- és hosszútávú céljaikat, amelyekhez tevékenységeket és erőforrásokat rendeltek. Ezután átfogó mérési tervet készítettek. A közel négyhónapos fejlesztési folyamat során meghatározták a fő célcsoportjaikat és azok legfontosabb fejlődési területeit; számba vették a kulcsterületeken belül a lehetséges legrosszabb és legpozitívabb hatásokat; konkrét, mérhető indikátorokra (KPI-kre) bontották az egyes kulcsterületeket, majd ezeket hozzákapcsolták a középtávú hatásokhoz; személyre szabott adatgyűjtési eszközöket dolgoztak ki; végül rögzítették a mérés konkrétumait a mérési tervben. A program zárásaként elkészítették a szervezet hatásláncát bemutató infografikát, és a fejlesztést követő időszakra vonatkozó cselekvési tervüket. Az alapítvány vezetői szerint a kurzus igen hasznos eredményeket hozott: fókuszáltabbá tette mindennapi működésüket, segített pontosan meghatározni a fő célcsoportjaikat, és azt is, hogy pontosan milyen társadalmi hatást, változást szeretnének elérni rövid-, közép-, illetve hosszútávon. "A hatásmérési rendszer működtetése sokat segít abban, hogy reális képünk legyen önmagunkról, valamint befelé és kifelé is átláthatóak legyünk" – összegezték a féléves program tanulságait. Ha szeretnél többet megtudni a hatásmérésről, látogass el a tarsadalmihatasmeres.hu oldalra, vagy regisztrálj a Hello Nonprofit ingyenes Hatásmérés workshopjára, amit április 11-én tartunk a Wesselényi utcai Impact Hub-ban.