fejlesztés

Kategória

Kategória
  • Nonprofitoknak
  • Társadalmi ügyek

Címkék

Címkék
  • adakozás
  • caf
  • jótékonyság
  • önkéntesság
#Jógyakorlatok #Nonprofitoknak #Társadalmi vállalkozás

Design sprint: Hogyan használhatjuk a service design eszközeit a gyors és hatékony fejlesztésre, és miért jó ez a nonprofitoknak?

Az ötnapos módszerrel humánerőforrást, időt, energiát és pénzt spórolhatnak a gyakran nagyon szűkre szabott költségvetésből gazdálkodó szervezetek. Amikor egy kihívásra keresünk megoldást, többnyire azt szeretnénk, hogy olyan gyors és hatékony eszközöket, módszertant tudjuk bevetni, ami kvázi azonnal megoldást kínál. Egy nonprofit szervezet életében épp úgy, mint egy vállalat működésben mindig lesznek fejlesztésre váró területek, és olyan problémák, feladatok, amiket egy hirtelen fellépő krízis, vagy épp a tulajdonosok, befektetők által elvárt üzleti eredmények indukálnak. A klasszikus service design-megközelítésű fejlesztések sokszor hónapokig is eltarthatnak – de szerencsére van egy, ehhez a módszertanhoz közel álló és azonnal bevethető, sok nagy cég projektjeiben már korábban is tesztelt módszer, a design sprint, aminek segítségével már akár öt nap alatt eljuthatunk a megoldások teszteléséig. Hogy miért jó ez a módszer a nonprofit szervezetek számára? Elsősorban azért, mert nagyon sok erőforrást spórolhatunk meg a segítségével. Ha egy ötlet, fejlesztés túl kockázatos, a design sprint lehetőséget ad arra, hogy nagy biztonsággal felmérjük, megtérülhet-e az általunk befektetett pénz, idő és energia. Ebben a folyamatban egyből kiszűrhetőek a várható hibák, így az öt napos "sprint" jó alapja lehet egy későbbi fejlesztésnek. Ezzel a módszerrel nem csak humánerőforrást és időt, hanem pénzt is megtakaríthatunk, ami nagy előnyt jelent az olyan területeken, ahol – mint a nonprofit-szektorban – általában szerényebb anyagi erőforrásokból kell biztosítani a stabil működést. Öt nap alatt beazonosítani a kritikus pontokat – ez már önmagában a hatékonyság csúcsát jelenti. A design sprint az a módszer, amit úgy akár is nevezhetnénk, hogy „megtanulni a kemény utat, a kemény út nélkül”: mert segít felmérni a várható nehézségeket – még azelőtt, hogy fellépnének. Több sikeres nagyvállalatnál is bevált A módszer fejlesztője, Jake Knapp – korábban a Google munkatársa – 2009-ben vezette be a köztudatba a “design sprint" elnevezést. A megközelítés lényege, hogy egy kihívás definiálása után öt nap alatt el kell jutnunk odáig, hogy az általiunk kitalált megoldási javaslatokat legalább egy prototípus elkészítéséig és teszteléséig el tudjuk vinni. Amikor a Google még csak egy kezdő startup volt, a vállalat belső tervezési sprintet indított, hogy újszerű, egykattintásos fizetési élményt dolgozzon ki. Ez a sprint vezetett annak a prototípusnak az elkészítéséhez, ami végül a Google széles körben használt azonnali fizetési funkciójának alapjául szolgált. A fejlesztők alig öt nap alatt terveztek meg egy összetett vásárlási élménykoncepciót; a sprint lehetővé tette számukra, hogy könnyedén kísérletezzenek, és megtalálják a legnagyobb konverziós potenciállal rendelkező megoldást. A módszer annyira hatékony és sikeres volt, hogy idővel a Google összes csapata elkezdte használni. Öt nap a sikerért A design sprintek ütemezése az ötnapos munkahéthez alkalmazkodik: Az első nap, azaz hétfőn át kell beszélnünk és ki kell alakítanunk a sprint menetét. A reggelt azzal kezdjük, hogy meghatározzuk a hosszútávú célt. Utána felrajzoljuk a problématérképet, és délután egyeztetünk a szervezeten belüli szakértőkkel arról, hogy milyen kérdéseket, meglátásokat, javaslatokat tudnak definiálni a problémával kapcsolatban. Ezután ki kell tűznünk egy ambiciózus, de megvalósítható célt, ami kivitelezhető a tesztelésig rendelkezésre álló öt nap alatt. Kedden elő kell állnunk a lehetséges megoldásokkal. A nap az inspirációk összegyűjtésével, a korábban megfogalmazott és új ötletek összevetésével kezdődik. Délután mindenki egy négylépéses vázlatot készít, aminek a lényege az érthetőség. A hét későbbi részében ezek az vázlatok lesznek az alapjai a prototípus elkészítésének. Szerda reggel a csapatnak már számos megoldása lesz, ami jó, de egyben nehézséget is jelenthet, mert nem lehet az összes ötletet prototipizálni és tesztelni is egyben. Ezért reggel ki kell választanunk azt a javaslatot, ami a legjobb megoldást jelentheti a hosszútávú cél elérésére. Délután pedig lépésről lépésre, el kell készítenünk a prototípus storyboardját. Csütörtökön létre kell hoznunk a prototípust összesen hét óra alatt, amit utána pénteken tesztelnünk is kell a valós felhasználókkal. A pénteki nap végére egészen bizonyosan világos lesz, hogy a további fejlesztésekkel milyen irányba kell haladnunk. Forrás: https://bootcamp.uxdesign.cc/design-sprint-success-stories-how-top-companies-are-using-sprints-to-innovate-d23ae63b782a Amikor az Airbnb a „házigazda élményt” gondolta újra, design sprinteket használt a prototípus elkészítéséhez: az új, egyszerűsített élmény tökéletesítéséhez, valamint az új „házigazdák” bevonásához. A sprint során végzett igényfeltárás, vázlatkészítés, felhasználói tesztelés és iteráció révén a cég egy egyszerűsített, négy lépésből álló bevezető folyamatot tudott kialakítani. Ez az új szolgáltatói élmény több mint 140%-kal több jelentkezést generált, mint a korábbi verzió. A sprint során a koncepciók gyors prototípusának elkészítésével az Airbnb a fókuszált tervezés révén drasztikusan javítani tudta terméke egyik fontos aspektusát: a házigazda-toborzást. Ahogy a fenti példák is mutatják, a design sprint minden olyan szervezet számára hatékony és jól alkalmazható módszer lehet, amelyik fel akarja gyorsítani az innovációt, és a versenytársai előtt akar járni, miközben a fejlesztésekkel együtt járó kockázatot is minimalizálja. A befektetett idő, energia és pénz általában egy ilyen folyamat végén megtérül.
#Leszakadó régiók #Társadalmi ügyek

”A társadalomnak egyre több ügyet, rászorulót kell támogatnia” – Egyéves az Adománytaxi webshopja, a TAXITURI.hu

A vidéki adományútjairól, jótékonysági vásárairól és egyéb, a társadalmi érzékenyítést, közösségépítést támogató programjairól ismert szervezet tavaly a Scale Impact kétéves komplex fejlesztési programjának keretében indította el minőségi ruhákat kínáló webshopját. A projekt a Jófogás.hu, a Shoprenter és a FoxPost közreműködésével indult, a befolyó bevételekből a szervezet működését finanszírozzák. Egy évvel ezelőtt, 2023. április 1-én indult az Adománytaxi Alapítvány minőségi ruhákat kínáló webshopja, a TAXITURI.hu. A 2015-ben, a szíriai háború miatt kirobbant menekültválságot kísérő civil összefogás nyomán indult szervezet évek óta szervezi a különböző hátterű emberek megismerkedését támogató vidéki útjait; az egésznapos programok során közösségi vásárokat, gyerekfoglalkozásokat és családlátogatásokat is tartanak, céljuk, hogy a közösségépítés és a társadalmi érzékenyítés eszközeivel szolidárisabbá, fenntarthatóbbá tegyék a magyar társadalmat. Az Adománytaxi közösségi vásárain segítő szándékú felajánlóktól érkező használt ruhákat, játékokat, háztartási kisgépeket és egyéb, a mindennapi életükhöz szükséges termékeket vásárolhatnak a hátrányos helyzetű településeken élő emberek. Ezeket a termékeket jelképes ötven-kétszáz forintos áron árulják: az eladásokból származó bevételekből helyi partnereiket – jobbára civil szervezeteket és érdekvédelmi tömörüléseket – támogatják. Fotó: Adománytaxi/TAXITURI “A TAXITURI program 2017-ben indult. A mai napig járunk olyan eseményekre, fesztiválokra, ahol az adományozóinktól származó különleges, egyedi ruhadarabokat értékesítjük – mondja Horn Tamás szociológus, az Adománytaxi alapítója és kuratóriumi elnöke. – A beérkező adományok kilencvennyolc-kilencvenkilenc százalékát a vidéki közösségi vásárainkon áruljuk; a maradék egy-két százalék az, amit – magasabb áron – ezeken a kitelepüléseken adunk el, hogy az így befolyt bevétellel is támogatni tudjuk az alapítvány működését. Ezeknek a ruháknak az eladására jött létre a TAXITURI.hu is: egy webshop, amelyet a Scale Impact és a Jófogás.hu között létrejött kétéves fejlesztési megállapodásnak köszönhetően tudtunk elindítani.” ”Egy civil szervezet azért indít vállalkozást, hogy finanszírozni tudja a működését” A TAXITURI az Adománytaxi “vállalkozói lába”: egy olyan bevételtermelő tevékenység, amely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet függetleníteni tudja magát a különféle pályázatoktól, dotációktól. Ennek a tevékenységnek biztosított új felületet, forrást a webshop is. “Egy civil szervezet többek között azért indít vállalkozást, hogy finanszírozni tudja az alapműködését” – hangsúlyozza Horn. Ezt a fundraising munkát erősíti a TAXITURI.hu is. “A Scale Impact mentorai sokat segítettek az üzletfejlesztésben; a Jófogás.hu pedig az informatikai háttér kialakításában, illetve a szolgáltatást beharangozó kommunikációs kampányban nyújtott komoly támogatást nekünk. A saját online piacterükön belül egy TAXITURI-boltot is létrehoztak, ahol a mi termékeinket forgalmazzák, és ezzel hozzájárulnak a bevételeink növekedéséhez.” A szervezet webshopjának fejlesztését, népszerűsítését más cégek is támogatják: köztük a Shoprenter.hu, amely a webshop felületét adta, és a FoxPost, amely ingyenesen biztosítja az alapítvány számára a csomagautomaták használatát. Részben nekik is köszönhető, hogy a TAXITURI-program “online inkarnációja” máris jelentős részben járul hozzá a szervezet működéséhez. “A webshop egy év alatt közel kétmillió forintos bevételt termelt, ami az Adománytaxi évi harminc-harmincöt millió forintos működési költségvetését figyelembe véve nem kis eredmény” – hangsúlyozza Horn. "Örömmel segítjük a TAXITURIT-t és a hozzá hasonló civil szervezeteket – egyesületeket, alapítványokat –, mert számunkra is fontos a társadalmi felelősségvállalás, aminél külön öröm, ha ezeket a programokat az alaptevékenységünkkel tudjuk támogatni" – tette hozzá Rab Máté, a Shoprenter Kft. ügyvezetője. Olyan szolgáltatást nyújtanak, amire szinte minden háztartásnak szüksége van Az Adománytaxi alapítója büszke arra, hogy a működésükhöz szükséges forrásoknak már egy látható részét tudják ebből a vállalkozásból előteremteni. “Ezek kezelése és szétosztása komoly fejtörést okoz a szervezeteknek: mind a begyűjtés, mind a raktározás nehezen kezelhető logisztikai feladat – fejtegeti. – Már csak azért is, mert sokan »lomtalanításnak« tekintik az adományozást; szerencsére nekünk hosszú évek edukációs munkájával sikerült elérnünk, hogy a támogatóink jó minőségű, hordható, viselhető tételekkel keressenek meg minket. Arra is nagy figyelmet fordítunk, hogy mindig csak annyit gyűjtsünk, amennyit el tudunk vinni; de így is havonta legalább egy tonna adomány továbbadását, elosztását, értékesítését kell menedzselnünk." Fotó: Adománytaxi/TAXITURI Az Adománytaxi “specialitása” az, hogy házhoz mennek a felajánlott termékekért, így könnyítve meg az adományozást a támogatóik számára. “Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy jó ideje nem kell meghirdetnünk az adománygyűjtő túráinkat – mondja Horn Tamás. – Organikusan, szájról-szájra terjed a hírünk; az emberek értékelik, hogy miközben rászorulóknak segítünk, olyan – ingyenesen elérhető – szolgáltatást is nyújtunk, amire szinte minden háztartásnak szüksége van; mert szinte minden háztartásban termelődnek olyan megunt, lecserélt termékek, amiket önerőből nehéz lenne hasznosítaniuk.” Horn szerint sosincs “adományhiány”. "Ez a fogyasztói társadalom sajátossága. A háztartások folyamatosan akkumulálják a »felesleges javakat«, nekünk csak annyi a dolgunk, hogy összegyűjtsük, és a megfelelő helyre juttassuk el a felesleget.” ”Fontosak az olyan együttműködések, mint a Scale Impact fejlesztési programja” Az Adománytaxi “kemény magját” egy hatfős stáb adja. "Van, aki teljes állásban dolgozik nálunk, van, aki projektmunkában. A TAXITURI.hu webshop projektmenedzsere például külsős, ha úgy tetszik, »alvállalkozóként« segít a munkánkban – mondja a szervezet alapítója. – Emellett rengeteg önkéntes és pro bono szakember is dolgozik velünk: az ő hozzájárulásuk nélkül nem tudnánk ilyen szinten működtetni a szervezetet.” Munkájukat a társadalmi felelősségvállalást fontosnak tartó cégek is nagyban támogatják. "A fenntarthatóság a FoxPost számára nem csupán az előírások és sztenderdek követését jelenti, hanem egy olyan szemléletet, amely természetes működésünk, stratégiánk része – monjta Bengyel Ádám, a FoxPost Zrt. társalapító vezérigazgatója. – Vállalati felelősségünk kiterjed mindazokra, akiket lehetőséghez segítünk logisztikai megoldásainkkal, vállalati működésünket pedig úgy építjük fel, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti felelősség beépüljön a mindennapjainkba. Ezzel is a fenntartható fejlődést és a jövő nemzedékek lehetőségeit segítjük elő. Fontosnak tartjuk, hogy magyar cégként, és felelős vállalatként időről időre kiálljunk jelentős társadalmi ügyek mellett. Elsősorban ott segítünk, ahol szakmailag a leginkább tudunk – korszerű és egyszerű logisztikai megoldást nyújtunk civil kezdeményezésekhez, például adománygyűjtések folyamatait leegyszerűsítve. Célunk olyan valós társadalmi ügyek felkarolása, ahol a logisztikai megoldás nélkül nem, vagy csak nagyon nehezen valósulhatna meg egy adott kezdeményezés." Horn azt mondja, annak ellenére, hogy az elmúlt években jelentős, széles körű társadalmi ismertségre és elismertségre tettek szert, komolyan meg kell küzdeniük azért, hogy biztosítani tudják a tevékenységük finanszírozásához szükséges forrásokat. “Ez egy paradox jelenség: az olyan össztársadalmi tragédiák, megpróbáltatások, mint amilyen a szíriai menekülthullám, a COVID-járvány, az ukrajnai háború vagy az elmúlt években tapasztalható inflációs válság volt, ugyan kedveznek a társadalmi felelősségvállalás terjedésének, de ugyanakkor komoly terhet is rónak a nonprofit szervezetekre – érvel a szakember. – A társadalomnak egyre több ügyet, rászorulót kell támogatnia, és hiába terjed a részvétel, az adományozás kultúrája, ha azoknak is egyre nagyobb nehézségekkel kell megküzdeniük, akik érzékenységüknél, felelős gondolkodásuknál fogva szívesen vesznek részt a leszakadó rétegek megsegítésében. Többek között ezért is annyira fontosak az olyan együttműködések, amelyek – mint a Scale Impact fejlesztési programja – amellett, hogy hasznos tudással, szakértelemmel segítik a hozzák hasonló szervezeteket, a fejlesztéseiken és a partneri együttműködéseken keresztül a mindennapi működésükhöz is hozzájárulhatnak.”
#ESG #Nonprofitoknak

Miért fontos a nonprofit szervezetek számára a társadalmi hatásmérés?

A profi, jól átgondolt, megtervezett és lebonyolított hatásmérés nagyban hozzájárulhat a nonprofit szervezetek céljainak megvalósításához, működésük és impactjük optimalizálásához, tevékenységük kommunikációjához és átláthatóbbá tételéhez. A társadalmilag hasznos munkát végző nonprofit szervezetek egyik legnagyobb kihívása, hogy hogyan mérjék, monitorozzák a munkájuk hatását (impactjét). Szerencsére, ma már jól kidolgozott módszerek állnak rendelkezésre a társadalmi impact mérésére: a hatásmérés egy olyan szisztematikus folyamat, amely lehetővé teszi, hogy a szervezetek mélységében felmérjék és elemezzék, hogyan befolyásolja a tevékenységük az általuk megcélzott, segíteni, támogatni, kiszolgálni kívánt csoportok tagjainak életét, mindennapjait. Ezek a módszerek azoknak az adatgyűjtési, elemzési és értékelési technikáknak az előnyeit egyesítik, amelyek segíthetnek a nonprofitoknak a pozitív társadalmi-környezeti impact elérésében: segítenek kijelölni a céljaikat, megtervezni a tevékenységüket, összegyűjteni, aggregálni a kellő információkat ahhoz, hatékonyan elemezhessék és értékelhessék a tevékenységüket. Nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szervezetek finomhangolják és optimalizálják a stratégiájukat. Öt lépésben a társadalmi hatás javításáért A hatásmérés célja, hogy a szervezetek konkrét adatokra támaszkodva megtervezzék, megértsék, hatékonyan kommunikálják és javítsák rövid- (output), közép- (outcome), illetve hosszútávú céljaikat. A hatásmérés egy öt lépésből álló ciklusra építkezik. Ezek: Tervezés: annak eldöntése, hogyan, milyen módszerekkel és eszközökkel szeretnék elérni az általuk megcélzott hatást. Információszerzés: a hatásmérés eszközeivel a lehető legtöbb és legpontosabb adat begyűjtése az érintettektől (stakeholderekről) és a szervezet tevékenységének, programjainak rájuk gyakorolt hatásairól. Értelmezés: a hatásmérés eredményeinek kiértékelése és értelmezése a szervezet által kitűzött célok tükrében. Értékelés: az adatok elemzéséből származó tanulságok áttekintése, és annak megállapítása, hogy a szervezet az így leszűrt információk birtokában hogyan tudja tovább fejleszteni a tevékenységét, illetve a hatásmérési folyamatokat. Kommunikáció: az összegyűjtött adatokra és a hatásmérés legfontosabb tanulságaira, megállapítására épülő kommunikációs stratégia kialakítása és megvalósítása. A hatásmérés számos különféle tevékenység utánkövetésére, kiértékelésére alkalmas – a kommunikációtól a fundraisingig. Nem véletlen, hogy ma már számos jól ismert hazai civil szervezet alkalmazza fejlesztése során: köztük a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, az Igazgyöngy Alapítvány és a környezeti neveléssel foglalkozó Bábozd Zöldre Egyesület is. Az impact measurement módszerek nem csak a szervezetek fejlesztési stratégiájának és folyamatainak optimalizálására használhatók, hanem arra is, hogy átláthatóbbá tegyék a működést a stakeholderek és a támogatók, donorok számára. A hatásmérésnek számos széles körben elterjedt eszköze, keretrendszere létezik. A legnépszerűbbek a Theory of Change (TOC), a Social Reporting Standard (SRS), a BetterEvaluation, az OutcomeStar, a Social Value International és a Social Return On Investment (SROI). A hatáslánctól a cselekvési tervig Az Igazgyöngy Alapítvány 2020-ban az Impact Academy féléves programjának keretében fejlesztette hatásmérési mechanizmusait. A generációs szegénységben élő gyerekek és családok életesélyeinek javításáért, integrációjárt dolgozó szervezet fő tevékenysége a tehetséggondozás és az esélyteremtés. A program során az Igazgyöngy munkatársai szakértő mentorok segítségével elkészítették a hatásláncukat és a mérési tervüket, végül egy a tevékenységük hatásait bemutató infografikát is összeállítottak. Az alapítvány a TOC módszer alapján építette fel a hatásláncát: összegyűjtötték rövid-, közép- és hosszútávú céljaikat, amelyekhez tevékenységeket és erőforrásokat rendeltek. Ezután átfogó mérési tervet készítettek. A közel négyhónapos fejlesztési folyamat során meghatározták a fő célcsoportjaikat és azok legfontosabb fejlődési területeit; számba vették a kulcsterületeken belül a lehetséges legrosszabb és legpozitívabb hatásokat; konkrét, mérhető indikátorokra (KPI-kre) bontották az egyes kulcsterületeket, majd ezeket hozzákapcsolták a középtávú hatásokhoz; személyre szabott adatgyűjtési eszközöket dolgoztak ki; végül rögzítették a mérés konkrétumait a mérési tervben. A program zárásaként elkészítették a szervezet hatásláncát bemutató infografikát, és a fejlesztést követő időszakra vonatkozó cselekvési tervüket. Az alapítvány vezetői szerint a kurzus igen hasznos eredményeket hozott: fókuszáltabbá tette mindennapi működésüket, segített pontosan meghatározni a fő célcsoportjaikat, és azt is, hogy pontosan milyen társadalmi hatást, változást szeretnének elérni rövid-, közép-, illetve hosszútávon. "A hatásmérési rendszer működtetése sokat segít abban, hogy reális képünk legyen önmagunkról, valamint befelé és kifelé is átláthatóak legyünk" – összegezték a féléves program tanulságait. Ha szeretnél többet megtudni a hatásmérésről, látogass el a tarsadalmihatasmeres.hu oldalra, vagy regisztrálj a Hello Nonprofit ingyenes Hatásmérés workshopjára, amit április 11-én tartunk a Wesselényi utcai Impact Hub-ban.
#Jógyakorlatok #Nonprofitoknak #Sikersztorik #Vállalatoknak

Elindult a Hello Nonprofit podcast-csatornája

Az első adásban a gyerekjogokról és a forprofit-nonprofit együttműködések lehetőségeiről beszélgettünk dr. Rácz Dominikával, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány jogászával és a dr. Szilas Péterrel, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkatársával. Elindult a Hello Nonprofit vadonatúj podcast-csatornája, amelyen nonprofit szervezetek munkatársaival, neves szakértőkkel és társadalmi ügyek, illetve a környezeti fenntarthatóság iránt elkötelezett, közismert emberekkel beszélgetünk civil jogokról, társadalmi felelősségvállalásról, a nonprofit szervezetek fejlesztéséről és más izgalmas, közérdeklődésre számot tartó témákról. Első adásunk vendégei dr. Rácz Dominika, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány jogásza és a dr. Szilas Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvéde voltak. A két szervezet a Scale Impact két éves komplex fejlesztési programjának keretében együttműködik egymással: az ügyvédi iroda pénzzel és szakértő közreműködéssel is segíti a gyerekvédelmi alapítvány munkáját. A beszélgetés során számos fontos kérdés szóba került. Köztük az, hogy milyen programokkal segíti a Hintalovon a hozzá forduló gyerekeket, szülőket, szakembereket; hogy hogyan vesznek részt az ügyvédi iroda munkatársai az alapítvány munkájában; és hogy milyen előnyei vannak a forprofitok, illetve a nonprofitok számára az ilyen az üzleti szféra tapasztalatait, szervezetfejlesztési, kommunikáció és marketingmódszereit, tapasztalatait hasznosító, elismert szakemberek bevonásával folyó fejlesztéseknek. Podcast-sorozatunk első adását a Spotify-on hallgathatod meg.