Egy friss kutatás szerint a dubaji COP28 találkozó óta eltelt fél évben 41 milliárd dolláros kárt okozott a “klímakáosz”. A konzervatív becslések szerint az éghajlatváltozás okozta extrém időjárási jelenségek több mint kétezer-ötszáz ember életét követelték.
A Christian Aid a múlt héten, a bonni klímatalálkozó ideje alatt tette közzé legújabb, a klímaváltozás negatív hatásaival foglalkozó kutatását. A jelentés szerint a tavaly decemberi dubaji klímakonferencia, a COP28 óta eltelt fél évben világszerte 41 milliárd dolláros kárt okozott a klímaváltozás; az extrém időjárási jelenségeknek több mint kétezer-ötszáz ember életét követelték. Az éghajlatváltozás okozta áradások és hőhullámok milliók életét keserítették meg – nagy részt olyan országok lakóiét, amelyek alig kimutatható mértékben felelősek a globális felmelegedésért.
A Christian Aid szakértői szerint a károk mértéke azt mutatja, hogy a klímakrízis egyre súlyosabbá válik: a gazdag országoknak kötelességük, hogy jelentős összegekkel támogassák azt a veszteség- és káralapot (Loss and Damage Fund), amelynek létrehozását a bonni találkozón is tárgyalták. A szakértők hangsúlyozták: elengedhetetlenül fontos lenne, hogy a világ vezetői visszafogják a fosszilis üzemanyagok – köztük a földgáz, az olaj és a szén – kitermelését, és a megújuló források hasznosításába, valamint a gazdaság és a társadalom klímatűrő képességének erősítésébe invesztáljanak.
A gazdag országokon a felelőség terhe
A kutatás szerzői szerint a gazdag országok nem tesznek eleget azért, hogy megvalósítsák a COP28 megállapodásban lefektetett intézkedéseket – illetve azért, hogy érdemi segítséget nyújtsanak a szegényebb országoknak a klímaváltozás hatásainak enyhítésében. Ezért is támogatták a káralap felállítását; a probléma csak az, hogy a tehetősebb nemzetek vezetői nehezen hajlanak arra, hogy érdemben feltőkésítsék azt.
“Mivel a gazdag országok felelősek a légkör felmelegedését és az extrém időjárási jelenségeket okozó üvegházhatási gázok kibocsátásának túlnyomó részéért, kötelességük lenne, hogy történelmi felelősségüket felvállalva nagyobb mértékben támogassák a káralapot” – emelte ki jelentésében a nemzetközi segélyszervezet.
A szakértők hangsúlyozták: a kutatásban szereplő 41 milliárdos kár konzervatív becslés, hiszen a jelentés elkészítésénél csak azokat az adatokat tudták figyelembe venni, amelyeket a biztosítók bocsátottak a rendelkezésükre – márpedig a szegény országokban számos vállalkozás, magánszemély nincs biztosítva. Az extrém időjárási jelenségek okozta “emberi veszteséget” is alulbecsülték, hiszen a riportban nem számoltak azokkal, akiknek a lakhatását, munkáját, tanulmányait lehetetlenítették el a természeti katasztrófák.
A nehéz helyzetben élő emberek különösen megszenvedik a klímakatasztrófa hatásait
A kutatók négy olyan jelentős természeti katasztrófát említenek a jelentésükben, amelyek a decemberi klímacsúcs óta eltelt fél évben történtek:
- A brazíliai áradásokban legalább 169 ember halt meg, és 7 milliárd dolláros kárt okoztak a gazdaságnak.
- A Délnyugat-Ázsiában történt áradásokban legalább 214 ember halt meg, és csak a COP28-nak otthont adó Egyesült Arab Emirátusokban 850 millió dolláros kárt okoztak.
- A Nyugat-, Dél- és Dél-Kelet Ázsiában tapasztalt hőhullámok csak Mianmarban több mint ezerötszáz áldozatot követeltek.
- A ciklonok okozta áradások miatt legalább 559 embert halt meg meg Kelet-Afrikában.
A jelentés részletesen elemzi, milyen hatással van a klímaváltozás a mindennapjainkra. Az áradások és hőhullámok számos súlyosan érintett régióban ellehetetlenítették az oktatást, ami jelentősen megnehezíti az ott élő gyerekek számára, hogy kitörjenek a szegénységből. Az extrém időjárási jelenségek jelentős károkat okoztak a mezőgazdaságban, ami élelmiszer-ellátási problémákhoz és megugró élelmiszerárakhoz vezethet. Az áradások és a hőhullámok nagyban megnehezítették azoknak az amúgy is nehéz helyzetben élő közösségeknek az életét, mint a menekültcsoportok és a krízisövezetekben élő emberek.
A kutatók szerint a megoldás egyszerű: a kormányoknak és a fejlesztési bankoknak azonnal fel kell függeszteniük az olaj-, gáz- és szénkitermelésbe való befektetéseiket, és ezzel párhuzamosan a megújuló energiaforrásokba fektetniük.
by 
