Együtt többet tehetünk.

Az MI lehet a bolygó megmentője?

Egy befolyásos technológiai befektető szerint a mesterséges intelligencia, ha globális összefogással is megtámogatjuk, jelentősen hozzájárulhat az ENSZ fenntarthatósági célkitűzéseinek eléréséhez.

Rasit Makat technológiai sztárbefektető, az Egyesült Arab Emírségekbeli Scalo Technolgies társalapítója szerint a mesterséges intelligencia (MI) megoldások képességeinek igazi próbatétele az lesz, hogy milyen mértékben képesek hozzájárulni a világ legégetőbb környezeti és szociális problémáinak megoldásához. A világszervezet legújabb fenntartható fejlődésről szóló jelentése komoly aggodalmat váltott ki a New York-i UN Summit of The Future csúcstalálkozón, összeállítói szerint a 17 fő fenntarthatósági célkitűzésből (Sustainable Develkopment Goal – SDG) jelenleg egyik sem tűnik megvalósíthatónak 2030-ig.

Makat szerint annak ellenére, hogy az MI már ma is komoly befolyással van az ipar fejlődésére és a hétköznapjainkra, valódi hatása csak akkor lesz, ha a “jó erejeként” arra is alkalmas lesz, hogy segítséget nyújtson az emberiség előtt álló legnagyobb kihívások megoldásában.

“Egyértelmű, hogy az MI-ban megvan a potenciál arra, hogy felgyorsítsa a fejlődést az olyan kritikus területeken, mint az élelmezésbiztonság, az egészségügy, vagy a szegénység enyhítése, de a globális felügyelet hiánya ma még nagyban hátráltatja ebben” – vélekedik a befektető.

Makat szerint ahhoz, hogy kiaknázhassuk az MI-ban rejlő lehetőségeket “világszintű együttműködésre, a kutatásba ölt összegek növelésére, és a működését, felhasználását szabályozó egyértelmű etikai iránymutatásra” van szükség. Úgy látja, ha ezeket biztosítani tudjuk, az SDG-k elérését is felgyorsíthatjuk, és “jobb jövőt teremthetünk mindannyiunk számára”.

A szegénység enyhítése és az éhezés elleni harc eszköze lehet

A PWC jelentése szerint a mesterséges intelligencia 2030-ra 15,7 billió dollárral járulhat hozzá a globális gazdasághoz: ez több, mint Kína és India jelenlegi teljesítménye – együttvéve. Magától értetődő lenne, hogy az SDG-k elérésének szolgálatába állítsuk ezt a potenciált, annál is inkább, mivel a McKinsey AI for Social Good című riportja szerint világszerte közel 2,2 milliárd ember szenved a biztonságos ivóvíz és a megfelelő higiéniai körülmények hiányától, és 3,5 milliárdan élnek olyan területeken, ahol nincs használhatóan kiépített szennyvíz-elvezetés.

“Az MI nem fogja varázsütésre megoldani minden globális problémánkat, de alkalmas lehet arra, hogy csökkentsük a szegénységet, ha a gépi tanulási rendszerek segítségével oda irányítjuk az adományokat, ahol a legnagyobb szükség van rájuk – érvel Makat. – Vagy ha olyan embereknek kínálunk hitelt, akik a hagyományos rendszerben nem kaphatnának”

Mint mondja, az MI az éhezés elleni harcban is erős szövetségesünk lehet. “Új növénykultúrákat nemesíthetünk ki a segítségével, és korai figyelmeztetőrendszereket építhetünk az élelmezési válsághelyzetek kezelésére.”

A befektető szerint mindezek a lehetőségek benne vannak az MI-technológiában. “De adathiány, szakemberhiány és szervezési problémák akadályozzák a kibontakoztatásukat. Ezen akadályok leküzdéséhez együttműködésre van szükség.”

Az MI már ma is életeket ment

Makat véleményét a McKinsey jelentése is alátámasztja. A tanácsadócég szakemberei szerint az MI számos gyakorlati alkalmazása bizonyítja, hogy a technológia valóban hozzájárulhat az SDG-k eléréséhez, jelentősen javítva a globális egészségügyi helyzeten, biztonságon és jóléten.

Az MI-alapú rendszerek jelentősen csökkentették a halandósági rátát Kenyában és Indiában azzal, hogy hasznos információkat és támogatást nyújtanak a várandós anyáknak, és így életeket mentenek. Ezeknek a tájékoztató alkalmazásoknak a rendszerbe állítása különösen értékes segítséget jelent Indiában, ahol az elmúlt húsz évben több mint 1,3 millió nő halt bele olyan terhességgel és szüléssel kapcsolatos komplikációkba, amelyek jó része megelőzhető lett volna.

Makat elismeri, komoly problémákat kell megoldanunk ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia valóban hozzájárulhasson a világ problémáinak megoldásához. “Ilyen a szegény országok alacsony internet-penetrációja, ahol csak minden huszadik gyerek fér hozzá az online szolgáltatásokhoz” – fejtegeti. Mint mondja, a generatív MI “új reményt ígér”, és új lehetőségeket kínálhat a társadalmi vállalkozók, valamint az állami és magánszektorban dolgozó fejlesztők számára. “De a technológia felelősségteljes menedzselése és a megfelelő kockázatkezelés elengedhetetlen feltétele ennek.”

Hasonló cikkek