Együtt többet tehetünk.

Amerikai elnökválasztás: Kamala Harris lehet a zöld forradalom apostola?

A Joe Biden visszalépésével elsőszámú esélyesé előlépő demokrata párti jelölt régóta a fenntartható gazdaság egyik fő támogatója az Egyesült Államokban. Főügyészként több olaj- és gázkitermelő céget is sikerrel perelt; 2016-ban még az Obama-adminisztrációt is bíróság elé vitte, mert engedélyezték a frackinget a kaliforniai partvidéken.

Az elmúlt hetek komoly hullámokat vetettek az amerikai közéletben. Joe Biden, az Egyesült Államok regnáló demokrata párti elnöke egy, a fő kihívójával, Donald Trump volt elnökkel, a republikánusok visszatérésre készülő jelöltjével rendezett tévévitában nyújtott megosztó teljesítménye után bejelentette: nem indul újra az elnökségért, helyette inkább Kamala Harrist, jelenlegi alelnökét támogatja.

Ha megválasztják, Harrisnek egy, a klímaváltozás hatásainak enyhítése szempontjából rendkívül elkötelezett elnök örökségét kell továbbvinnie. Biden – aki maga is fennen hirdette, hogy sokat tett a környezet védelméért – nagyon komoly vette a fenntarthatóságot: visszaléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezménybe, átverte a törvényhozáson az Inflation Reduction Act (IRA) nevű törvényt, amely jelentős kormányzati forrásokat delegált a megújuló energiaforrások kitermelésének és a “klímatechnológiának” a fejlesztésére, és még számos hasonló kezdeményezést jegyzett. Az elemzők szerint az idén leköszönő elnök példaértékű munkát végzett az Egyesült Államok gazdaságának fenntartható pályára állításában.

Harris folytathatja a Biden-elnökség klímapolitikáját

A szakértők valószínűnek tartják, hogy ha megválasztják, Kamala Harris is hasonlóan “klímpozitív” politikát képvisel majd. Harris 2004 és 2017 között előbb San Franciscó-i, majd kaliforniai főügyészként is bizonyította, hogy fontosnak tartja a környezeti fenntarthatóság és a társadalmi igazságosság elvét. “Főügyészként is nagyon komoly figyelmet fordított a környezetszennyezéssel kapcsolatos ügyekre” – mondta róla Scott Wiener szenátor, a kaliforniai klímatörvény megalkotója.

Harris főügyészként nyíltan nekiment az olaj- és gáztársaságoknak, autógyártóknak és más kiemelten környezetszennyező tevékenységet folytató cégeknek: többek között a BP-től, a Chevrontól ész Volkswagentől is több tízmillió dolláros kártérítéseket perelt ki. 2016-ban még az Obama-kormányzatot is perbe fogta, amiért engedélyezték, hogy “rétegrepesztéses” (fracking) technológiával olajat bányásszanak a kaliforniai partvidéken. Mi több, meg is nyerte a pert, ami az amerikai franking-tevékenység komoly újraszabályozásához vezetett.

Harris szenátorként, elnökjelöltként és alelnökként is harcosan kiállt a klímaváltozás elleni harc mellett. Ő volt az egyik közismert amerikai politikus, aki támogatta a “Green New Deal” megkötését, elnöki kandidánsként ígéretet tett arra, hogy adminisztrációja 10 billió dollárt fog fordítani a klímasemlegesség elérésére, karbon-adót fog bevezetni, és véget vet a fosszilis tüzelőanyagok bányászatának Amerikában.

Nem csak a politikai erőviszonyok múlnak az idei választáson

Komoly track record – igaz, egyes elemzők attól tartanak, hogy Harris “zöld elkötelezettsége” sebezhetővé teheti a közelgő amerikai választásokon. A fosszilis tüzelőanyagok és a fracking kivezetése rövid távon számos munkahelyet sodorhat veszélybe, ezért félő, hogy ezeket az ígéreteket a jobboldal politikai ütőkártyaként használja majd az alelnök ellen a kampányban. Mint írják, valószínű, hogy Harris visszafogja majd a környezetszennyező iparágakkal szembeni retorikáját a választás előtt, hogy szélesebb szavazóréteget szólíthasson meg – különösen az olyan energiatermelés szempontjából kiemelten érdekelt csatatérállamokban, mint például Pennsylvania. “Kamala Harrist sokan támadhatják majd a fracking-ellenes politikája miatt… ez a téma komoly befolyással lehet az elektorárusra egy olyan államban, ami az elnökválasztás szempontjából évek óta döntő szavazatokat szállít” – nyilatkozta Christopher Borick, a pennsylvaniai Muhlenberg College kutatója.

Az elnökválasztási küzdelemben a klímaváltozással és energiapolitikával kapcsolatos álláspontok fontos vízválasztót jelenthetnek. Eric Beightel, a Biden-adminisztráció egyik vezető tisztségviselője szerint Trump visszatérése a Fehér Házba “katasztrofális lehet a tiszta energiára való átállással kapcsolatos vágyainkra és reményeinkre nézve”.

Tim Mohin, a Boston Consulting Group klíma és fenntarthatósági szakembere hangsúlyozza: az idei amerikai elnökválasztás nem csak politikai szempontból lehet fontos, jelentős hatással lehet arra is, hogy folytatódnak-e a Joe Biden által elkezdett környezetvédelmi reformok.

Hasonló cikkek