A Dumaszínházban tartott esemény célja az volt, hogy a nonprofitok bemuthassák a Social Business 2024 empowered by Visa fejlesztési program keretében fejlesztett termékeiket és szolgáltatásaikat a befektetőknek és üzletembereknek, szabadon ismerkedhessenek, networkölhessenek, partnereket és támogatókat találhassanak közöttük. Most induló négyrészes cikksorozatunkban röviden ismertetjük a pitch résztvevőinek projektjeit.
A Scale Impact és a Visa 2024. november 7-én rendezte első Social Business pitch-ét a budapesti Dumaszínházban. A Litkai Gergely moderátorkodásával-műsorvezetésével megtartott, közel háromórás rendezvény rendezvény remek hangulatban zajlott – és nem csak azért, mert a népszerű, a környezetvédelem melletti elkötelezettségéről ismert standupos, humorista szórakoztató, intellektuálisan stimuláló “zöldségeket” beszélt, hanem azért is, mert a két cég féléves fejlesztési programjában résztvevő szervezetek remek, a környezeti és szociális fenntarthatóságot erősítő, újszerű és előremutató ötletekkel rukkoltak elő. A nézőtér zsúfolásig megtelt, a nonprofit szervezetek képviselői mellett a szociális és környezeti fenntarthatósággal foglakozó szakemberek, számos üzletember és befektető is részt vett az eseményen.
A Social Business pitch-en tizenhárom nonprofit szervezet mutatkozott be. Ők az elmúlt hat hónap során a Social Business 2024 empowewred by Visa program keretében a Scale Impact és a Visa képzéssel, mentorálassal, valamint független és vállalati szakértők közreműködésével zajló egyedi fejlesztéssel is segítette a szervezeteket. A cél az volt, hogy a nonprofitok olyan termékeket, szolgáltatásokat dolgozzanak ki, amelyek révén saját bevételtermelő képességre tesznek szert, ezzel is megtámogatva sokszor forráshiányos működésüket. A pitch résztvevőinek öt-öt percük volt arra, hogy egy rövid prezentáció keretében bemutassák a fejlesztéseiket, majd további öt percben a közönség által feltett kérdésekre válaszolhattak. A prezentációkat a szervezők négy körre osztották, a résztvevők a Mentimeter nevű telefonos applikáció segítségével minden egyes forduló végén szavazhattak arról, hogy melyik projektet találták környezeti vagy társadalmi szempontból a leghasznosabbnak, illetve melyik szervezet volt számukra a legszimpatikusabb. Az előadóknak ügyelniük kellett arra, hogy beleférjenek az öt- plusz ötperces időkeretbe – annál is inkább, mivel Litkay Gergely vaskézzel uralta a pódiumot. “Este lesz előadás, hogy ki tudjuk fizetni a villanyszámlát, ezért tartanunk kell az időt” – figyelmeztette a résztvevőket.
Vizuális segédeszközökkel a neurodivergens fiatalok és családjaik támogatásáért
Az első “pitcher” az Egy Másik Út Alapítvány volt. Ők eltérő fejlődésű, neurodivergens gyerekek, fiatalok és a családjaik számára nyújtanak támogatást, nagy hangsúlyt fektetnek a családok segítésére, a kortárs és sorstárs csoportok szervezésére és a szülők pszichés támogatására. A szervezetben gyógypedagógusok és pszichológusok dolgoznak, akik Budapesten, Pécsen és Szegeden várják a hozzájuk fordulókat.
Szári Laura gyógypedagógus, az alapítvány szakmai vezetője egy autista tinédzser, Gabi napi rutinján keresztül mutatta be, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük. neurodivergens fiataloknak. Gabi az alapítvány szakemberei által kidolgozott vizuális segédeszközök segítségével tudja kézben tartani a napját. Szász hangsúlyozta, a szervezet, amely tizenhat éve igyekszik segíteni a hozzájuk fordulóknak, és évente közel száz családot támogat, szeretné tovább bővíteni a kliensei körét. “Legalább ugyanennyi család várakozik a várólistánkon hasonló támogatásra, akár több éven keresztül is. A Social Business programban azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy kidolgozzunk egy olyan megoldást, ami segít ezeknek a szülőknek, családoknak a várakozás bizonytalan, tehetetlen és magányos időszakában. Mivel terápiás kapacitásaink végesek, új utakat kellett keresnünk” – mondta.
Az Egy Másik Út Alapítvány egy olyan videótárat szeretne készíteni, amelyben rövid, hétperces videókban mutathatnák be azt, hogy egy-egy, a Gabi által használthoz hasonló vizuális eszközt hogyan kell elkészíteni. A videók nem csak az eszközök elkészítését, hanem azok gyakorlati használatát és szakmai hátterét is ismertetnék. “Ezek az anyagok abban segíthetnek a szülőknek, hogy jobban megértsék és a saját, egyéni szempontjaik szerint alakíthassák az általunk használt vizuális nyelvet” – emelte ki az alapítvány szakmai vezetője.
A szervezet a következő három évben száz ilyen videót szeretne elkészíteni: ezzel egy olyan szolgáltatást indíthatnának el, ami úgy segíthet a rászoruló családoknak, hogy közben tehermentesíti a velük együttdolgozó terapeutákat. Ennek az ötletnek a megvalósításához keresnek szakmai partnereket és adományozókat, befektetőket. “Szeretnénk, ha minden család azt érezni, hogy meg tudja találni a saját útját” – zárta előadását Szári Laura.
Speciális szolgáltatások segítik az autizmussal élő emberek életét
A pitch első körének második előadója Várnai Zsuzsa, a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány szakmai vezetője, klinikai szakpszichológus volt. Ő nem klasszikus pitch-et, hanem érzékenyítő előadást tartott a hallgatóságnak, amelynek keretében az autizmus-központú akadálymentesítés folyamatára és lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Az alapítvány 2007-ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai segítséget nyújtson az autizmussal élő gyerekeknek, illetve a szűkebb és tágabb környezetükben élőknek. Tevékenységük fókuszában az autizmus spektrumzavar kivizsgálását célzó diagnosztikai vizsgálatok, kontrollvizsgálatok és az IQ-felmérés áll.
Várnai prezentációjában hangsúlyozta, egy autista embernek komoly kihívásokkal kell szembenéznie, ha “hétköznapi módon” szeretné élni az életét: ha dolgozni, sportolni, kikapcsolódni, szocializálódni akar. “Egy autista embernek iszonyú szorongást okozhat elmenni egy koncertre. Olyan szenzoros ingerelárasztást jelenthet a számára a hangos zene, amivel nem biztos, hogy meg tud birkózni; aggódik amiatt, hogy ki mellett fog majd ülni, hogy meg tudja-e venni időben a jegyet. Ha elmegy egy moziba, gyakorta attól retteg, hogy milyen váratlan hatások érik majd: mennyire lesz éles a kép, intenzív a cselekmény, zsúfolt a terem. Akár egy múzeumban is összezavarodhat, mert kicsit másképp van huzalozva az agya, mint nekünk. Nem jobb és nem rosszabb, mint a többségi társadalomban élő emberek, csak egy kicsit másképp működik.”
A Nemzetközi Cseperedő Alapítvány néhány évvel ezelőtt indította el első autizmusbarát szolgáltatásait. “Ezeknek négy pillére van: a fizikai, a digitális, a vállalatok munkatársainak továbbképzése, és a programjaink adaptálása.” Ezen a négy területen szeretnének olyan változásokat elérni, amelyek egyszerűbbé tehetik az autizmussal élő emberek életét” – magyarázta Várnai Zsuzsa.
A szervezet pihenősarkokat alakított ki, ahol az autizmussal élő emberek kipihenhetik a szenzoros túltelítődést; a Budapesti Fesztiválzenekarral közösen pedig autizmusbarát “kakaókoncerteket” szerveztek, amelyek honlapján és az eseményekhez készült speciális programfüzetekben jó előre felkészítették az odalátogatókat, hogy milyen élményekre, benyomásokra számíthatnak az előadások során.
A Nemzetközi Cseperedő Alapítvány szakmai vezetője elmondta, szolgáltatásaik ESG-szempontból is fontosak lehetnek. “Az inklúzió Magyarországon és az Európai Unión belül is egyre fontosabb, és mi a tudásunk, szolgáltatásaink révén segíteni tudunk a vállalatoknak abban, hogy élhetővé tegyék a munkahelyeiket, irodáikat, telephelyeiket az autizmussal élő emberek számára” – emelte ki.
A pazarlás helyett az erőforrások megőrzésére kellene koncentrálnunk
A blokk utolsó prezentációjában Merza Péter, a közel harminc éves Humusz Szövetség alelnöke, oktatási programvezető beszélt a zero-waste, vagyis a “nulla-hulladék” szemléletmód fontosságáról. Az 1995-ben, eredetileg öt magyar környezetvédő szervezet által alapított szövetség azért dolgozik, hogy olyan hulladékszegény, környezettudatos megoldásokat és életmód-mintákat mutasson be, amelyek bárki számára lehetővé teszik, hogy “őrült beruházás nélkül” környezettudatosabban, fenntarthatóbban élhessen.
Merza elgondolkodtató adatokkal kezdte az előadását: mint elmondta, az általunk megvásárolt tárgyak 99 százaléka fél éven belül hulladékként végzi. “Belenéztél már a kukádba? Próbáld meg elképzelni, hogy mi minden lehet benne. És ami benne van, az honnan érkezett?” – tette fel a kérdést a hallgatóságnak.
A szervezet alelnöke hangsúlyozta: a hulladék egy tünet. “Annak a jele, hogy valamit rosszul csinálunk; valamit nagyon rosszul csinálunk globális szinten. 2024-ben már május 25-én elértük a túlfogyasztás napját, elhasználtuk az idei évre jutó erőforrásaik száz százalékát öt hónap alatt” – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, ennek a pazarlásnak egyik tünete az is, hogy idén egyszerre volt Magyarországon árvíz és aszály.
A Humusz Szövetség szeretné elérni, hogy a pazarlás helyett magánemberként, munkáltatóként és közösségként is az erőforrások megőrzését helyezzük a központba. Ezt a célt szolgálják vállalati programjaik, szolgáltatásaik is, amelyek segítenek a partnereiknek abban, hogy társadalmi és környezeti szempontból is felelősen működhessenek.
Társadalmi vállalkozásként számos lehetőséget kínálnak a vállalatoknak, köztük zöld csapatépítő programokat, a LogIQka nevű kódfejtő játékot, amelynek keretében a résztvevők elmélyíthetik a tudásukat a hulladéktípusokkal kapcsolatban, vagy a Pucolj ki! Szabadulószobát, ahol a játékosok sokat megtudhatnak arról, hogyan csökkenthetik a háztartási hulladék mennyiségét. A Humusz Szövetség interaktív kiállításokat is rendez, amelyek célja, hogy elgondolkoztassák a látogatókat a fogyasztói társadalommal kapcsolatos legfontosabb problémákról. Tartanak ismeretterjesztő előadásokat, workshopokat, van egy városi tanösvényük, de azt is vállalják, hogy “belenézzenek a cégek kukájába”, és hulladékanalízisük segítségével ügyfeleik olyan cselekvési tervet dolgozhassanak ki, amelynek révén jelentősen csökkenthetik az általuk termelt szemét mennyiségét.
“Arra bíztatunk mindenkit, hogy a zero-waste útján, a nulla-hulladék útján haladjunk együtt, bízunk benne, hogy a tudásunkkal segíthetjük a vállalatok célkitűzéseit is ezen a téren” – zárta a pitchét Merza Péter.
by 
